Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

2 UHO 5 üCíríap 1973. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK CHILE A jövő héten Koszigin Jugoszláviába látogat . Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke Dzsemal Bijedics ju­goszláv kormányfő meghívá­sára szeptember 24-től 30- ig hivatalos baráti látogatást tesz Jugoszláviában. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára bulgáriai látogatása során szerda dél­után óta vidéken tartózkodott. Az SZKP KB főtitkára csü­törtökön este tért vissza Szó­fiába, ahol átnyújtotta Cola Dragojcsevának, a BKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Bolgár—Szovjet Baráti Tár­saság elnökének a „Népek ba­rátsága” érdemrendet. Partízdnosztagok alakulnak További letartóztatások — Döbbent csend Chilében változatlanul bo­nyolult és feszült a helyzet. A junta katonái járőrszolgálatot teljesítenek Santiago főútvo­nalain — jelenti a UPI hír- ügynökség a chilei fővárosból. Időről időre a város különbö­ző kerületeiből lövések zaja hallatszik. New Yorkba érke­zett hírek szerint a Népi Egy­ség hívei átcsoportosítják erőiket, partizánosztagok ala­kulnak. Ilyenek létezését Pi­nochet tábornok, a katonai junta vezetője is megerősítet­te. A Prensa című lapnak adott interjújában kijelentet­te, hogy „ez idő szerint sok helyen alakulnak partizán­mm" m I VB&IAay I_ Felvették az ENSZ-be az Ui tagok az ENSZ-ben • O legátusai gratulálnak a két német állam küldöttsége tagjainak. Az alsó képen: ünnepélyesen fel­vonták a New York-i ENSZ-palcta előtt a három új tag zászlaját: Waldheim, a világszervezet főtitkára beszédet mond Bahama, az NDK és az NSZK képviselői előtt. osztagok”, és emiatt „polgár­háborús hadiállapot kialakí­tásával” fenyegetőzött. Chilében továbbra is üldö­zik a demokratikus erőket. A katonai junta szóvivőjének hivatalos nyilatkozata szerint az elmúlt két napban San- tiagóban 53 embert tartóztat­tak le. Mint a UPI jelentette, a katonai kormányzat közöl­te, hogy 5200 embert, az ál­lamcsíny során letartóztatott személyeket, állít bíróság elé, akiket „bűnösnek” minősíte­nek, azokat „súlyosan meg­büntetik”. „Santiagóban az élet vissza­térőben van a normálishoz, de a fővárost döbbent csend üli meg” — írja a Reuter san­tiagói tudósítója. Chilében továbbra is ér­vényben van az éjszakai kijá­rási tilalom. A határok és a nemzetközi légiforgalmat le­bonyolító repülőterek válto­zatlanul zárva vannak. Csak különleges engedéllyel ren­delkező chilei állampolgárok hagyhatják el az ország terü­letét, és néhány külföldi új­ságíró jöhet be. A chilei fővárosban gép­pisztollyal falfegyverzett ka­tonák teljesítenek őrszolgála­tot a stratégiai fontosságú pontokon, katonai gépkocsik járőröznek az utcákon. A ka­tonák lövésre kész géppisz­tollyal tartják szemmel az épületeket. A néhány nyitva tartó üzlet előtt hosszú sorok állnak. Pedro Ewing ezredes, a santiagói junta kormányá­nak főtitkára bejelentette, le­het, hogy egyes élelmiszerek­re bevezetik a jegyrendszert. Emlékezetes, hogy a juntának a Népi Egység kormánya el­leni egyik fő vádpontja a gaz­dasági káosz volt, amelyet tudvalevőleg éppen a gyártu­lajdonosok, fuvarozók, vállal­kozók és nagykereskedők idéztek elő a kezükben levő gazdasági hatalom birtoká­ban, a koalíciós kormány te­vékenységének megbénítására. Taktikájuk most visszaüt és még azokat — a puccsista ka­tonákat — sem képesek ellát­ni, akiknek hatalomra jutását pedig előkészítették. Az ország más nagyvárosai­ban és vidéken kialakult helyzetről nincsen semmiféle értesülés. , Javier Palacios tábornok, aki egy katonai küldöttség élén érkezett szerdán a ko­lumbiai Bogotába, és aki ál­lítólag közvetlenül irányította a santiagói elnöki palota el­leni rohamot, újságírók kér­déseire válaszolva azt mond­ta, hogy Chilében csak akkor lesznek parlamenti választá­sok, ha már teljesein eltüntet­ték az Allende-kormány te­vékenységének nyomait. A chilei katonai rendszer megszakította az országnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal fenntartott diplomáciai kapcsolatait. A döntést hivatalos közlemény jelentette be. A Népi Egység kormánya 1972-ben vette fel a KNDK-val a diplomáciai kapcsolatokat. Az argentin kormány fenn­tartja diplomáciai kapcsolatait Chilével — jeléntette be szer­dán Buenos Airesben az ar­gentin külügyminisztérium egyik közleménye. Egyidejű­leg közölték, hogy Argentíná­ban betiltják a chilei esemé­nyekkel kapcsolatos tünteté­seket és nagygyűléseket, mert azok „kezdenek erőszakos cse­lekményekkel párosulni”. Ismael Huerta, a junta kül­ügyminisztere az argentin döntés tudomásulvételét be­jelentve arról is tájékoztatott, hogy változatlanul fenntartja kapcsolatait Chilével Francia- ország, és Portugália is. A külügyminiszter közölte, hogy ezenkívül eddig hét ország tá­jékoztatta a juntát a kapcso­latok fenntartásáról. Ezek: Brazília, Guatemala, Salvador, Uruguay, Spanyolország, Svájc és Nicaragua. A chilei Népi Egység Ró­mában tartózkodó vezetői ta­lálkoztak az Olasz Kommu­nista Párt és az Olasz Szocia­lista Párt vezetőivel. A KAMBODZSAI HAZA­FIAS ERŐK csütörtökön is­mét megtámadták Kompong Cham tartományi székhely re­pülőterét. Kompong Cham, valamint közvetlen környéke továbbra is a leghevesebb csaták egyik színhelye Kam­bodzsában. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és a Szovjetunió megbízottai hétfőn Genfben folytatják tár­gyalásaikat a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásáról. TÖBB MINT 400 politikai fogoly szabadon bocsátásával csütörtökön Jordániában befe­jeződött a három nappal ez­előtt kihirdetett amnesztiaren­delet végrehajtása. CSÜTÖRTÖKÖN BEFEJE­ZŐDÖTT a 10. algíri nemzet­közi vásár. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár A lipcsei per Negyven éve, 1933. szep­tember 21-én kezdődött a lipcsei per — vagy ahogy az egész világ emlékszik rá: a Dimitrov-per —, ame­lyen a hatalomra jutott fa­sizmus „jogalapot” akart teremteni a leszámoláshoz a kommunistákkal, a hala­dó erőkkel. Az előzmény: 1933. feb­ruár 27. éjjelén lángok csaptak fel a német biro­dalmi gyűlés, a berlini Reischtag épületében. A tettesek — ezt ma már megcáfolhatatlan dokumen­tumok bizonyítják — SS- legények és rohamosztago- scík voltak. A gyújtogatás­sal a kommunistákat vá­dolták; Hitlerék ezreket ve­tettek börtönbe. A Reischtag-per során a nácik a „kommunisták bű­nösségét” akarták bizonyí­tani. Számukra a per teljes kudarccal végződött. A holland Van den Lubbe, aikit a fasiszták hónapokon át kábítószerekkel tömtek, hogy beismerje: kommunis­ta és ő gyújtotta fel a Reischtagot, még ilyen ál­lapotban sem vallott vád­lott-társai. a Berlinben emigránsként élő bolgár kommunisták, Georgi Di­mitrov és két társa, vala­mint a német kommunista Torgler ellen. A monstre-per főszerep­lője, igazi hőse Dimitrov volt. Nemcsak bebizonyítot­ta az elkövetkező éveik bar­bárságait előre igazolni akaró vád hazug, provoka­tív voltát, de ő, a vádlott mondott megfellebbezhetet­len ítéletet a fasizmus fe­lett. A bíróság kénytelen-kel­letlen — nem utolsósorban a Szovjetunió és a nemzet­közi közvélemény nyomá­sára — felmentette Dimit- rovot. A bolgár kommunis­ta vezető helytállása ma, négy évtized elteltével is, csodálatos példa emberség­ből, hősiességből, tántorít- hatatlanságból az egész haladó emberiség számára. A csehszlovák sajtó napján TEGNAP Budapesten, a csehszlovák nagykövetségen fogadást tartottak a csehszlo­vák sajtó napja alkalmából. Ugyanakkor Pozsonyból, il­letve Prágából kaptuk a hírt, hogy a csehszlovák sajtó, rá­dió és televízió napja alkalmá­ból a CSKP KB elnökségének előterjesztésére Ludvik Svobo- da köztársasági elnök a Győ­zelmes Február érdemrenddel tüntette ki a pozsonyi Pravdát, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának lapját. A magas kitüntetést, amelyben a lapot kimagasló politikai ne­velőmunkájáért, a konszolidá­ció érdekében kifejtett tevé­kenységéért és elkötelezett publicisztikájáért részesítették, Jozef Lenárt, a CSKP KB el­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyújtotta át Bohus Travniceknek, a Prav­da főszerkesztőjének. Ugyancsak a CSKP KB el­nökségének előterjesztése alapján Svoboda köztársasági elnök a sajtó napja alkalmá­ból munkaérdemrenddel tün­tette ki a CTK-t, a csehszlo­vák távirati irodát, fennállá­sának közelgő 55. évfordulója alkalmából. TÉNYEK: a prágai kommu­nista újságírók 1969. júliusá­ban, a csehszlovák újságírók jövőbeni feladatait aktívaülé­sen összefoglalva, kijelentet­ték: — meg kell bénítani a jobb­oldali opportunisták befolyá­sát, el kell szigetelni és meg kell fosztani őket attól a lehe­tőségtől, hogy befolyásolhas­sák a lapok, a rádió és a tele­vízió műsorainak tartalmát; — az újságírói munkában a párt- és az állami szervek fő dokumentumaiból kell kiin­dulni és hozzá kell járulni azok realizálásához; — tudatosítani kell, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság a szocialista közösség országaihoz és a Varsói Szer­ződéshez tartozik. A nyilatkozat végezetül le­szögezte, hogy a csehszlovák kommunista újságírók köteles­ségüknek tartják, hogy azono­suljanak a pártvezetőséggel, mert az bebizonyította: a sza­vakat tettekre tudja váltani, keresi azoknak a kérdéseknek a megoldását, melyeknek hu­zamosabb idejű lebecsülése a nehézségek egyik oka volt. E CÉLKITŰZÉSEK megva­lósulásit szögezte le három év­vel később, 1972. májusában, a Csehszlovák Üjságíró Szö­vetség VI. kongresszusa. A kongresszus határozatai kije­lölték a további elvégzendő feladatokat a sajtó munkatár­sai számára, s hogy ennek si­kerrel tettek eleget, jelzi az idei csehszlovák sajtónap al­kalmából a pozsonyi Pravda és a CTK hírügynökség kitünte­tése. A. B. T. / AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: LAKATOS. VÍZVEZETÉK-SZERELŐ, BÁDOGOS, ESZTERGÁLYOS, KOVÁCS. LEMEZLAKATOS, IV- ÉS LÁNGHEGESZTŐ. MOTORSZERELŐ, CSŐSZERELŐ. KAZÁNFŰTŐ SZAKMUNKASOKAT, továbbá ÖLTÖZŐŐRÖKET, ŐRÖKET ÉS FÉRF' SEGÉDMUNKÁSOKAT. Vidéken minden szombat szabad, ló kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft-ot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltsécet megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST XVIII., GYÖMROI ÜT 79/83. rAGY A VIDÉKI MUNKAHELYEK VEZETŐINÉL. KÜLDÖTTEK KÖZÖTT A békemozgalom hétköz­napjaiban ugyanúgy felötlik az emberben a gondolat, miként a kongresszusi küldöttek fel­szólalásai nyomán: a békéért, a béke megőrzéséért folytatott küzdelem rendkívül szerteága­zó, sokszínű és ugyanakkor egyetemes. Nagyon érzékelhe­tő ez a tanácskozáson és a ta­nácskozás szüneteiben is. A békéről esik szó, ha a vietna­mi takarók gondos készítésé­ről beszél a pápai munkásasz- szony, ha a Chile melletti vi­lágméretű szolidaritást említi Romesh Chandra, ha a fiata­lok kommunista műszakjainak légkörét próbálja visszaadni a Komárom megyei fiatal kül­dött. Az ülésteremben elhangzott szavak asszociációkat kelte­nek, indulatok kavarognak ott, és azután is, az emberben, legbelül. Felirat a művelődési ház falán Balogh Pálnéval, az ócsai Űj Barázda Termelőszövet­kezet tagjával, könyvelőjével a közelmúltban a munkahe­lyén találkoztam. Hogy lehet olyan valaki békekongresszusi küldött — tréfálkoztak vele munkatársai —, aki itthon mindig békétlenkedik?. — Nekem nincs este sem nyugtom — mondja —, ha tu­dom, elintézetlen munkát Balogh Pálné hagytam benn az irodában. Természetes i emberi módon szeretem a kendet. A rendet otthon. Nagyon-nagyon nyug­talan vagyok például, ha gyer­mekeimmel — egy négy- és egy tizenkét éves kislányom van — legalább napi egy órát nem tudok foglalkozni. Néha. sajnos, előfordul, hogy nem tudok. Szeretem a rendet pél­dául az asszonyok között, a községi nőbizottságban. Rend­szeresen összejövünk, előadá­sokat hallgatunk meg, elro­pogtatunk néhány szem süte­ményt, beszélgetünk, tréfál­kozunk, olyan is előfordult már, hogy táncra kerekedtünk. Szeretem a rendet a világban. Azt szeretném, s a magam erejéhez mérten igyekszem ezért mindent megtenni, ha a világon mindenütt ilyen boldog családi, emberi közös­ségek lennének. Ha eltűnné­nek a gond ráncai az emberek arcáról. Baloghné, azután látszólag más témáról beszél. — Ha jól emlékszem, a tél végén volt: megyek a község­ben, és a művelődési ház fa­lán egy írás ötlik a szemem­be. Békét Vietnamnak! Sza­bálytalan. nagy iskolás betűk­kel rajzolta'' fel valamelyik gyerek. Jóleső, hogy az írni alig tudó is a világgal együtt érez. Hagyomány és folytonosság Nehéz lenné kideríteni, be­szélgetés közben, hogyan kap­csolódnak egymáshoz a gon­dolatok. Inzsel Ottó, a Ha­zafias Népfront budai járási bizottságának titkára tizenöt idős veteránról beszél, akik a júniusi járási békevonat uta­sai között voltak. — Közülük néhányan még sohasem látták a Szovjetuniót. Különös érzés volt tapasztal­ni azt a meghatottságot, izgal­mat, ami induláskor hatalmá­ba kerítette őket. Végre meg­látjuk azt az országot, ahon­nan elindult mindaz, amiért mi egész életünkben dolgoztunk! A vonaton különben három­százharminc, budai járásbeli dolgozó utazott, azt hiszem, az országban ez volt az első olyan békevonat, amelyet járási pártbizottság, népfrontbizott­ság szervezett. — Hagyomány és folytonos­ság nálunk a magyar—szovjet barátság. Nincs olyan község a járásban, ahol az elmúlt évek­ben legalább egy baráti talál­Inzsel Ottó kozó ne- lett volna. S ezek a találkozók a közös cél, a közös gondok, a feladatok, az ered­mények fórumai. Sokszálú ez a kapcsolat, s csupán egyik, de ielemzö része a járásban folyó békemunkának. Emlékezetes például a két évvel ezelőtti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents