Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

ft ST UtC 1973. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK cMívSap Tanácskozik a VIII. magyar békekongresszus Nemzeti céljaink szolgálata elválaszthatatlan az emberiség sorsa iránti felelősségtől Sebestyén Nándorné beszámolója Amikor a nemzetközi béke­mozgalom a haladó kormá­nyok törekvéseit és kezdemé­nyezéseit támogatja, a száz­milliókat képviselő közvéle­mény egyetértését sorakoztat­ja fel mellettünk, ami nem marad hatástalan nemzetkö­zi kapcsolatainkra — mondot­ta referátumában Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára. Azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk a szocializmus, a bé­ke erőinek több mint két évti­zedes küzdelmében gyökerez­nek. Múlhatatlan érdemei vannak tehát azoknak a szel­lemi nagyságoknak, akik 25 évvel ezelőtt a wroclawi ér­telmiségi világkongresszuson — a szocializmusért, a haladá­sért küzdő erőkre támaszkod­va — elindították az emberiség legnagyobb mozgalmát. Szolidaritás Chile haladó erőivel lei hazafiakkal, harcuk céljá­val. Mindenki megértette, hogy a chilei haladó rendszer megdöntése, a belső és külső imperialista erők támadása nemcsak a chilei nép, hanem az enyhülés politikája, a békés egymás mellett élés ellen is irányult. Kifejezte meggyőző­dését, hogy a chilei ellenfor­radalmi puccs nem gátolhat­ja meg a világban megindult pozitív változások kiteljesedé­sét. A főtitkári referátum ezután a kongresszust előkészítő ha­zai eseménysorozaton megnyil­vánult politikai aktivitást, cse­lekvő békeakaratot méltatta, majd a békemozgalmi munka két kongresszus közötti ered­ményeiről szólt. Kiemelte, hogy népünk szolidaritása, a Vietnam melletti akciókban kamatozott a leggazdagabban. A vietnami szolidaritási moz­galom a legékesebb szónál is többet mond népünk proletár internacionalizmusáról. Né­pünk áldozatkészségét bizo­nyítja az a csaknem 250 mil­lió forintnyi támogatás, mely az indokínai népek megsegí­tésére gyűlt össze. Az egész népet átfogó mozgalom A továbbiakban arról szólt, hogy a vietnami szolidaritási mozgalom érzékelhető módon hozzájárult hazánkban a szo­cialista nemzeti egység erősí­téséhez, a vietnami nép győ­zelme pedig ahhoz a felisme­réshez, hogy ennyire erős az összefüggés a szocialista haza erősítése és nemzetközi cse­lekvőképességének fokozása A továbbiakban rámutatott: az elmúlt hónapok eseményei arra figyelmeztetnek, hogy vannak még befolyásos cso­portok Washingtontól—Bon- nig, melyek torlaszokat emel­nek az európai enyhülés, a kelet-nyugati kapcsolatok, a nemzeti felszabadító mozgal­mak céljai érvényesülésének útjába. Ezt jelzik a chilei drá­ma eseményei is. Hangsúlyoz­ta, hogy a világ haladó erői-, vei együtt a mi népünk is egy- emberként mozdult meg és a legkülönbözőbb formákban juttatta kifejezésre szolidari­tását a népi egységet támo­gató haladó erőkkel. Tíz nap alatt több ezer munkás- és ifjúsági gyűlést tartottak or­szágszerte és több tízezer táv­irat érkezett az Országos Bé­ketanácshoz, az ország minden részéből. - Mindez bizonyítja — mondta —, hogy egész né­pünk mélyein együttérez a chi­találkozás is. A községeink fel­szabadításáért harcoló szovjet csapatok egyik — ma már nyugalmazott — tábornokát láttuk vendégül, nagyon jóles­tek békés építő munkánkat, eredményeinket elismerő sza­vai. Fájdalmas volt egy másik találkozásunk. A felszabadulás során életét vesztett egyik szovjet kiskatona édesanyját hívtuk meg. Megköszönte, hogy ápoljuk fia sírját, emlé­két. Akik ott voltak ezen a ta­lálkozón, azokban a megszo­kottnál még élesebben fogal­mazódott meg: soha ne legyen háború! El nem temethető álmok — Múlt kedd óta különösen élesen rajzolódik ki előttem egy tavaszi látogatás képe, emléke — mondja dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója, a népfront megyei alelnöke a tanácskozás szüne­tében, a Pest megyei küldöttek körében. — Folyton e körül jár a gondolatom, nem tudok és nem is akarok szabadulni tőle. Allende lánya — három gyermek bolog édesanyja — látogatta meg a gyermekvá­rost, szociálpolitikusként járt hazánkban. A kerek szemű, nyílt szívű, őszinte emberrel arról beszélgettünk, szükséges és időszerű lenne Chilében is megszervezni ezt a nálunk, a szocialista országokban tapasz­talható szociálpolitikai gondos­kodást, s ez a számukra a kö­zeljövő feladata lesz. Akkor még ment a rádió reggeli mű­sorában a kérdezz-feleleik ri­portműsor, az ő fóti tapaszta­latai nyomán kérdezte másnap reggel a chilei nagykövet: mondanám el, hogy csináljuk, hogy a gyermekvárosban ezer elhagyott gyermek él, s mégis úgy érzik, mintha mindegyi­kük mellett ott lenne az édes­anya. Dr. Barna Lajos — Talán megérti, ha min­dennap erre a fóti tavaszi lá­togatásra gondolok. Nem tu­dom, mi lehet Allende leányá­val, nem tudom, hogy a ter­vek, amelyekről akkor beszélt, mikor valósúlnak meg. Hi­szem, hogy a mi, de a világ összes népének szolidaritása hozzájárul ahhoz, hogy mi­előbb legyőzik az ellenforra­dalmat és szép, humánus ter­veik valóra válnak. Deregán Gábor Rózsahegyi György rajzai között. Mindez alátámasztja, hogy a béke ügye hazánkban is elválaszthatatlan a szocia­lizmus iránti hűségtől és oda­adó munkától. — Ezért vál­hatott a magyar bákemozga- lom az egész népet átfogó tö­megmozgalommá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemzeti céljaink szolgá­lata elválaszthatatlanul össze­fonódik az emberiség sorsa iránt tanúsított felelősséggel is. Népünk világosan látja, csak akkor oldhatjuk meg a szocializmus teljes felépítésé­nek történelmi feladatát, ha a társadalmi haladásért, a béke megvédéséért vívott küzdelem nemzetközi porondján szilár­dan helytállunk. Leszögezte, hogy a magyar békemozgal­mat eltéphetetlen szálak fű­zik a Béke-világtanácshoz. Tá­mogatjuk törekvéseit, segít­jük, hogy a világbéke érdeké­ben minél hatásosabban munkálkodhasson. Az Orszá­gos Béketanács keresi a pár­beszéd lehetőségét minden olyan mozgalommal, szerve­zettel és csoportosulással, mely a fő kérdésekben hajlandó az együttműködésre. Létrehozni a béke és biztonság Európáját A békemozgálmak előtt álló új feladatokról szólva, az Or­szágos Béketanács főtitkára a többi között hangsúlyozta: — Az eddiginél is nagyobb gon­dot kell fordítani a politikai­lag még nem aktív tömegek, rétegek mozgósítására és a fia­talok megnyerésére. Békemoz­galmunknak éppen ezért rend­kívül fontos feladata, hogy ke­rülje a kényelmes megoldáso­kat, s új módszerek, formák alkalmazásával erősítse a fia­talságban a hazaszeretet, az internacionalizmus érzését, a béke szeretetét. Az ifjúságot az igazság tiszteletére, az ember megbecsülésére, az elnyomás és az agresszió gyűlöletére, a világ kulturális, szellemi, gaz­dasági javainak védelmére ne­velni: a pedagógia általános feladata. Napi feladataink mellett az eddiginél rendsze­resebben, következetesebben kéll kimunkálnunk azt a hosz- szú távú békeprogramot, amely az európai biztonsági és együttműködési, illetve a nem­zetközi biztonsági rendszer elő­mozdítását célozza. Az eddigi­nél fontosabb helyet kell biz­tosítani az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverzet csökkentéséért, a nukleáris ' kísérletek betiltá­sáért, a különböző válsággócok megszüntetéséért folyó küzde­lemnek. A cél a béke, a biz­tonság és az együttműködés Európájának létrehozása. Nagy feladatok előtt A továbbiakban beszélt Se­bestyén Nándorné az ázsiai biztonsági rendszer létrehozá­sáért folytatott küzdelemről, a leszerelés kérdéseiről, a népek függetlenségi harcának támo­gatásáról, majd beszéde végén hangsúlyozta: — a magyar bé­kemozgalom csak úgy tud ele­get tenni feladatainak, ha egy­idejűleg tud fellépni a külön­böző társadalmi rendszerű or szágok békés egymás mellett élése folyamatának támogató jaként, az antiimperialista harc előmozdítójaként. Ha en nek megfelelően határozzuk meg új feladatainkat, nemcsak a magyar békemozgalom to­vábbi sikereit alapozzuk meg, hanem segítjük az október 25- én összeülő békeerők moszkvai világkongresszusát is, mely az eddiginél is pozitívabb hatást gyakorolhat a békés egymás mellett élés tendenciájának megerősödésére. A nemzetközi béke legerősebb támasza a szocialista világ egysége Kállai Gyula felszólalása A békemozgalom tevékeny­ségét az elvi politikai követ­kezetesség jellemzi — mondta felszólalásának bevezetőjében Kállai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. — Ez a munka — mondotta a továb­biakban — jelentős segítsé­get nyújtott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a kor­mány nemzetközi politikájá­nak megértéséhez, ami egyben azt is jelentette, hogy ez a kül­politika mindenkor a legszéle­sebb tömegek támogatására számíthatott. Ezt követően a magyar bé­kemozgalom sikereiről szólva a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében további sike­reket kívánt a mozgalom akti­vistáinak. Kállai Gyula a to­vábbiakban a békemozgalom történetének néhány jelentős állomásáról emlékezett meg, majd a következőket mondot­ta: — Európa volt a mozga­lom bölcsője, a két világrend­szer fő erővonalai itt húzódtak. Kontinensünk fennmaradásá­nak szükséglete hívta életre a mozgalmat, mely ma már át­fogja az egész földet. A Szovjetunió — erőnk alapja —,A világhelyzetben az el­múlt négy esztendő során dön­tő változások történtek — mondotta, majd rámutatott, hogy a nemzetközi béke leg­erősebb támasza a szocialista világ egysége. Az egység nem­csak a szocialista világ népei­nek érdeke, hanem minden haladó mozgalom érdeke. Ér­deke, hogy ez az egység erő­södjék, mert ez volt és lesz a jövőben is az egyetemes béke legfontosabb garanciája. En­nek a gyarapodó és a Szovjet­unióra támaszkodó erőnek kö­szönhető, hogy ha nem lebeg a fejünk felett a termonukleá­ris háború közvetlen veszélye. Mindazok tehát, akik ezt az egységet akármelyik oldalról gyengítik, végső soron a hábo­rúellenes, az emberi haladásért küzdő erők ellen lépnek fel, s önmaguknak és saját népük­nek is ártanak vele. Leszögez­te, hogy a kínai vezetés szaka- dár tevékenysége már eddig is súlyos károkat okozott mind a háborúellenes mozgalomnak, mind az antiimperialista erők­nek. — Különösen szembetűnő — mondta —, hogy a kínai ve­zetés a legutóbbi pártkongresz- szuson tevékenységének közép­pontjába a féktelen szovjetel- lenességet, a szocialista orszá­gok egységének megbontását helyezte. MeggyőződésünkJ hogy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista orszá­gok e szakadár akciók ellené­re is teljesítik történelmi kül­detésüket. Az ideológiában nincsenek engedmények Kállai Gyula ezútán rész­letesen elemezte a nemzetkö­zi helyzetben bekövetkezett pozitív változásokat, melyek kivívásában — mint aláhúzta — a békemozgalom fontos sze­repet kapott. Hozzátette, hogy a békés egymás mellett élés politikája korunk egyik fő jel­legzetességévé válik. Ez a fo­lyamat azonban csak akkor teljesülhet ki, ha mindkét ol­dalon tiszteletben tartják a békés egymás mellett élés nemzetközi normáit. Aláhúzta a továbbiakban, hogy az enyhülés ellenére az ideológiában nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az eszméket nem fegy­verrel, hanem csak az igazság erejével lehet terjeszteni és győzelemre vinni. Ennek kap­csán kitért a chilei esemé­nyekre is. Megállapította, hogy az elmúlt három esztendő ki­törölhetetlen nyomot hagyott Chile történelmében. Saját ta- pásztalataink alapján tudjuk — mondta —, hogy egy nép még levert forradalma esetén sem felejti el, mit jelent a szabadság, ezt az élményt sem puccsal, sem katonai lázadás­sal, sem terrorral nem lehet többé kitörölni a népek emlé­kezetéből. Világszerte magas­ra csapott a felháborodás láng­ja, a népek kegyelettel hajt­ják meg a nemzetközi szolida­ritás zászlaját Salvador Allen- de és a többi chilei mártír em­léke előtt. Kifejezte azt a meg­győződését is, hogy a chilei nép ügye nem veszett el vég­legesen, a chilei hazafiak har­ca végezetül győzni fog, hi­szen mellettük áll a világ ha­ladó közvéleménye. ff Reális program Ezek után Kállai Gyula a békemozgalom soron levő fel­adatairól beszélt. Kiemelte, hogy az október végén Moszk­vában tanácskozó békeerők vi­lágkongresszusa nemcsak ösz- szegzi majd a nemzetközi bé­kemozgalom eddigi eredmé­nyeit, hanem a közös felada­tok meghatározásában is tör­ténelmi jelentőségű esemény lesz. A magyar békemozgalom további feladatairól szólva hangoztatta, hogy e mozgalom kezdettől fogva arra töreke­dett, hogy minél nagyobb tö­megeket állítson céljai szolgá­latába. Végezetül sok sikert kívánt az újonnan megválasztásra ke­rülő Országos Béketanácsnak, a program valóra váltásán dol­gozó aktivistáknak, a békehar­cosoknak, egész dolgozó né­pünknek. Romesh Chandra felszólalása A tömegek egyetértésével és támogatásával — A Béke-világtanács és több mint száz ország nemzeti békebizottságának üdvözletét hoztam el a magyar béke­kongresszusnak — mondotta bevezetőben Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára. A továbbiakban elismeréssel szólt arról a sokrétű, eredmé­nyekben gazdag munkáról, amelyet a magyar békemoz­galom az utóbbi négy évben végzett, majd azokról a válto­zásokról beszélt, amelyek a nemzetközi békemozgalom 25 esztendővel ezelőtti zászlóbon­tása óta teltek el. A' szónok hangsúlyozta, hogy ennek meg­felelően új légkörnek kellett kialakulnia a békemozgalom­ban. — Ezen a kongresszuson is szó volt a vietnami fegyver­szüneti megállapodásról, be­széltünk az európai viszonyok rendezésére irányuló töreki vésekről, a nemzetek közötti új kapcsolatokról — folytatta a Béke-világtanács főtitkára, majd leszögezte, hogy mind­ezekben a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak kiemelkedő szerepe volt. — De mindjárt hozzáfűzhetjük: a világ közvéleménye, a béke­mozgalom is igen nagy szere­pet vállalt ebben. A kormá­nyok egymagukban nem tud­nák elérni a békés rendezést, ez csupán a tömegek támoga­tásával lehetséges. Romesh Chandra beszéde to­vábbi részében leszögezte: a nagy sikerek nem csökkenthe­tik, hanem még inkább fon­tossá teszik a békeerők tevé­kenységét. A chilei helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy'% bár Al- lende szíve megszűnt dobog­ni, de az eszme, amely őt is vezérelte, tovább él. Chile né­pe nincs egyedül, s eljön az idő, amikor kivívja győzelmét. A továbbiakban részlete­sen szólt a békeerőknek a kö­zeljövőben Moszkvában össze­ülő világkongresszusáról, s megállapította, hogy a moszk­vai találkozó nemcsak a béke védelmezőinek, hanem a nyu­godt, boldog élet építőinek a kongresszusa is lesz. Befejező szavai így hang­zottak: ahhoz, hogy a? embe­riség békéjét szolgáló tervein­ket valóra válthassuk, egy új, hatalmas béke-világtanácsra van szükségünk. Ahhoz, hogy a nemzétközi békeerőknek ez az összefogó szerve létrejöj­jön, erős nemzeti békemozgal­mak kellenek. Kijelenthetem — mondotta —, hogy ezek kö­zé tartozik a magyar békemoz­galom is, amely a Béke-világ­tanács első soraiban foglal helyet. Mihail Ivanovics Kotov felszólalása A szocialista országok a békeharc élvonalában — Olyan időszakban ülése­zik most a magyar békekong­resszus — kezdte felszólalását M. 1. Kotov, a Szovjet Béke­bizottság főtitkára —, amikor a világon az imperialisták el­lenkező előjelű próbálkozásai ellenére, enyhülési folyamat megy végbe. A föld vala­mennyi jóakaratú embere a békeerők világkongresz- szusára, az októberben Moszk­vában összeülő tanácskozás­ra készül. A továbbiakban arról szólt, hogy a szocia­lista országok . békeharcosai büszkék arra, hogy a szocia­lista közösséghez tartozó álla­mok a békeharc élvonalában vannak. A Szovjetunió és a szocialista országok követ ke­zeteken és szilárdan lépnek fel a tartós európai biztonsági és együttműködési rendszer megteremtéséért, a világ bé­kéjéért. Ezek biztosíthatják a békés egymás mellett élés konkrét, vonzó példáját Felszólalása befejező részé­ben M. I, Kotov tájékoztatta a kongresszust a közelgő moszk­vai béke-világtalálkozó előké­születeiről. s

Next

/
Thumbnails
Contents