Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
UECUZI hírlap 1973. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK r[€j]Kusz 745 és 5000 Amraauban nagy tömeg várakozik! az egyik börtön előtt, miután Husszein király általános aim nesztiát hirdetett. ABU DAUD Palesztinái gerillavezér szabadon bocsátásával szerdán reggel Jordániában megkezdődött a kedden váratlanul bejelentett általános amnesztiarendelet végrehajtása. A király döntése ér telmében hétszáznegyvenöt, 1970 óta börtönbe vetett politikai foglyot helyeznek szabadlábra. A rendelkezés csak a gyilkosság miatt bebörtönzöt- tekre, a kémekre, valamint azokra a személyekre nem vonatkozik, akik a megszállt területen földet adtak izraeli állampolgároknak, vagy megsértették az Izrael-ellenes bojkotttörvényt. AZ AMNESZTIA — mint Ammanban közölték — a külföldön levő politikai elítélteket is érinti, ezeknek számáról egyelőre nem közöltek pontos adatokat. A hírek szerint hamarosan kiengedik börtönéből Szalah Raafot, a Havat- meh vezette Demokratikus Népfront Palesztina Felszabadításáért politikai bizottságának tagját, akit 1971-ben fogtak el, valamint Hamdi Mattort, a George Habbas irányítása alatt álló Népi Felszabad!tási Front vezetőségi tagját. A HASEMITA URALKODÓTÓL, meglehetősen szokatlan kegyelmi intézkedés egy héttel követte az egyiptomi—jordá- niái diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, s minden valószínűség szerint gesztus akar lenni a Palesztinái ellenállási mozgalom irányában. A Jordániái rendszer — mutatnak rá megfigyelők — az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tesz, hogy felszámolja az arab világban immár három éve tartó elszigeteltségét. Már a kairói csúcsértekezlet előtt is voltak hírek arról, hogy a Husszein király rendszerével élesen szembenálló damaszkuszi kormány is hajlandó a közeledésre, s hamarosan helyreállítja az 1971-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatokat. Ennek első lépéseként tekintik azt, hogy Szíriában pár nappal ezelőtt betiltották a Palesztina Hangja nevű gerillaadó működését, mivel az Jordánia-elle- nes műsorokat sugárzott. A PALESZTINÁI SZERVEZETEK, amelyek körében heves ellenzést váltott ki az egyiptomi—szíriai—jordániai közeledés, nem fogadták kitörő lelkesedéssel a jordániai palesztin mozgalmat 1970—71- ben könyörtelenül szétzúzó ha- semita uralkodó gesztusát sem. A WAFA palesztinai hírügynökség kedden este az am- nesztiarendeletet kommentálva azt közölte, hogy a mozgalom nem hagyja magát félrevezetni a jordániai rendszer legutóbbi intézkedésétől, majd hangsúlyozta, hogy az ammani elnyomó rendszer ennek ellenére sem változtatott lényegén. AMMANBÖL érkezett, meg nem erősített hírek szerint pedig, kairói tárgyalásain Husz- szein király hozzájárult ahhoz, hogy jordániai parancsnokság alatt országában állomásozhasson a palesztinai felszaba- dítási hadsereg (a palesztinai ellenállási mozgalom reguláris katonai szervezete) ötezer harcosa. A BANGLADESBÖL hazatelepülő pakisztániak első, 125 fős csoportja szerdán reggel Daccából repülőgépen Lahore- ba indult. Ezzel megkezdődött az 1971. évi indiai—pakisztáni háború polgári és hadifoglyainak, valamint a háború következtében hazájukon kívül rekedt pakisztáni és ben- gáli államoelgárok kölcsönös hazatelepítése. Október 11: emlékezés AHendére Antofagustoi erődök A junta: legkegyetlenebb módszerekkel irtja a Népi Egység híveit A chilei katonai junta az ellenforradalmi puccsot követő második héten folytatja a Népi Egység baloldali koalíciójához tartozó személyek üldözését. Az ország legkülönbözőbb pontjain katonai rögtönítélő bíróságok adnak tucatszámra utasítást a fegyverrel ellenálló hazafiak kivégzésére. A szárazföldi csapatok főparancsnoka szerdán nyilatkozatban erősítette meg, hogy több helyütt harcok folynak, és „hosszadalmas folyamatnak” mondotta, amíg a junta képes lesz az ellenállás végleges megtörésére. Egy hivatalos szóvivő San- tiagóban beismerte, hogy kedden és szerdán 53 személyt vettek őrizetbe, és több tucat fegyvert foglaltak le a junta járőrei. A Mercurio című reakciós napilap jelentéseiből kitűnik, hogy a Chile északi részén levő Antofagasta városban a munkásság jelentős ellenállást fejt ki. A korszerű amerikai fegyverekkel rendelkező és számszerű túlerőben levő katonai alakulatokkal szemben a munkásosztagok immár nyolcadik napja tartanak ki az erőddé változtatott üzemekben. Lagos tábornok, a tartományban elrendelt rendkívüli állapot körzetparancsnoka ultimátumban szólította fel a munkásokat fegyverletételre. Miközben a junta a legkegyetlenebb módszerekkel irtja a Népi Egység híveit, és a törvényességnek még a látszatát is mellőzi intézkedéseiben, propagandagépezete koholt rágalmakat szór Allende kormányára. Allende özvegyének felhívása Hortensia Allende, Salvador Allende özvegye felhívást intézett a chilei katonai junta ellen harcoló hazafiakhoz. A felhívást Adriana Bussi, az özvegy nővére ismertette Mexikóvárosban, a Chile fel- szabadulásának 163. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. „Hazánk gyászol. Férfiaira, nőire, gyermekeire, fiataljaira, diákjaira, dolgozóira, gazdasági és politikai vezetőire az elnyomás fegyvere sújt le. Az ellenállás megkezdődött. Felhívásunkban azokhoz a hős chileiekhez fordulunk, akik illegalitásban harcolnak, akik úttörői Chile második függ 2t- lenségének” — áll Allende asszony felhívásában. Nemzetközi szervezetek — Chiléért A Béke-világtanács Helsinkiben azt javasolta, hogy október 11-én világszerte emlékezzenek meg Salvador Allen- déről, aki a népért küzdve ál-' dozta föl életét. A DÍVSZ és a Béke-világtanács kezdeményezésére szerdán Budapesten számos nemzetközi szervezet képviselői ültek össze tanácskozásra, hogy megvizsgálják a chilei jobboldali katonai puccs következtében kialakult helyzetet és a haladó erők szolidaritási feladatait. A kezdeményező szervezeteken kívül szakszervezeti, diák- és vallási szervezetek, valamint a demokratikus nőmozgalom, jogász- és újságírószervezetek küldték el képviselőiket. A konferencia egyhangúlag támogatásáról biztosította azt a felhívást, amelyet szeptember 18-án Chile nemzeti függetlenségi napján Rómában a Népi Egység vezetőd és más chilei személyiségek bocsátottak ki. A konferencia részvevői támogatják a szeptember 22-re Párizsba összehívott európai ifjúsági és diákszolidaritási találkozót és felhívással fordulnak világszerte valamennyi demokratikus és haladó erőhöz, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be a szeptember 29-én és 30-án Helsinkiben megrendezendő rendkívüli nemzetközi chilei szolidaritási konferencia előkészítésébe. Brezsnyev Szófiában Barátsági nagygyűlés Szerdán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, baráti látogatásának második napján a szófiai Universziada palotában több ezer szófiai lakos részvételével szovjet—bolgár barátsági nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen a főváros lakosainak képviselői: munkások, mezőgazdasági dolgozók, diákök és akadémikusok mondották el, mit jelent a bolgár nép számára a szovjet népi im temacionalista barátság. A barátsági nagygyűlés két fő szónoka Todor Zsivkov é$ Leonyid Brezsnyev volt. Leonyid Brezsnyev szerdán Szófiában koszorút helyezett el a Dimitrov-maiuzóleum falánál. Ezt követően az SZKP KB főtitkára megkoszorúzta a szófiai Lenin-szobrot, valamint a szovjet hadseregnek és a fasizmus elleni harcban elesett hősöknek az emlékművét. GENF Döntés a földközi-tengeri, Európán kívüli országok meghallgatásáról Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza Genfben már egy nappal a megnyitás után rátért normális munkarendjére, megkezdték ülésezésüket az albizottságok. Az összes munkaszervet irányító koordinációs bizottság délelőtt döntést hozott a földközi-tengeri térség Európán kívül eső országai meghallgatásának régóta húzódó kérdésében, s ezzel befejezte mostani, rendkívüli ülését. A bizottság legközelebb október 1-én ül össze, amikor megvitatja az eddig végzett munka eredményeit és tapasztalatait. A koordinációs bizottság úgy határozott, hogy alb a hat földközi-tengeri ország, amely szeptember 18-ig bejelentette azt a szándékát, hogy ki akarja fejteni véleményét az európai biztonsági értekezlet témáival kapcsolatban, lehetőséget kap erre, képviselőik egy alkalommal megjelenhetnek az első bizottság (európai biztonság) és a második bizottság (gazdasági és kereskedelmi együttműködés) előtt, és vázolhatják kormányuk álláspontját e két témakörről. Mint részvételi joggal nem rendelkező államok, a bizottságok vitáiban természetesen nem vehetnek részt. A földközi-tengeri országok a következő sorrendben kapnak szót Genfben: Algéria okt. 9-én, Tunézia okt. 10-én, Izrael okt. 23-án, Szíria okt. 30-án, Egyiptom nov. 6-án és Marokkó nov. 13-án. Szerdán hat albizottság kezdte meg üléseit az új genfi kongresszusi központban. Délelőtt az első és a második napirendi ponttal foglalkozó albizottságok tartottak ülést, délután mind a három napirendi pont szőnyegre került. A biztonsági értekezlet mostani, szakértői szintű szakaszán az érdemi munka az albizottságokban folyik. A koordinációs bizottság augusztus végi ülésén 11 albizottságot és egy különleges munkaszervet hozott létre. Szeptember vége — Tokióból nézve Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán Moszkvában fogadta Fukuda Tokujaszit, a japán Liberális Demokrata Párt külpolitikai bizottságának elnökét. A találkozót a japán politikus kérte. Japán politikai és sajtókörökben élénken kommentálják Tanaka miniszterelnök szeptember végén kezdődő nyugat-európai és moszkvai útját. Rámutatnak, hogy Párizsban, Londonban és Bonnban Tanaka tárgyalásainak központi kérdései a kereskedelmi és az olaj problémák lesznek. Az Európai Gazdasági Közösség országait kellemetlenül érinti, hogy az amerikai piac japán árukkal szembeni protekcionista intézkedései miatt mind az Egyesült mind Japán azt követeli tőlük, hogy még inkább nyissák meg kapuikat a japán ipar cikkei előtt. A távol-keleti ország 1965-ben 800 millió dollár értékben exportált árut A magyar—finn kapcsosatokról Mint jelentettük: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a napokban baráti látogatásra Finnországba utazik, ahol Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének vendége lesz. Finnország — amely földrajzi fekvése szerint Izland után a világ legészakibb országa, 337 000 négyzetkilométer területét tekintve Európa egyik legnagyobb országa, 4,7 milliós népességével viszont kontinensünk legkisebb lakosságú országai közé tartozik — a második világháború után folytatott békeszerető külpolitikájával, a nemzetközi enyhülés és biztonság erősítésére irányuló kezdeményezéseivel jelentős tekintélyre tett szert a nemzetközi életben. Kapcsolatai a Szovjetunióval az 1948- ban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási egyezményen alapulnak. A békére és a nemzetközi együttműködésre irányuló politikát folytató finn kormány fontos céljának tekinti az északi országokkal való együttműködés fejlesztését is. A legutóbbi években pedig elismerésre méltóan sokat tett az európai biztonsági és együttműködési konferencia megrendezésének támogatásáért, valamint a két német állammal való kapcsolatok normalizálásáért. Államférfink magas szintű találkozói Urho Kekkonen köztársasági elnöknek 1963. évi nem hivatalos magyarországi látogatása után mindinkább megélénkültek államközi vonalon meglevő kapcsolataink. Az utóbbi évtizedben egyre gyakoribbá váltak a miniszteri szintű hivatalos látogatások. Jelentős esemény volt, hogy 1968 októberében Magyarországon járt Karjalainen finn külügyminiszter. Kapcsolataink kiemelkedő jelentőségű állomása volt Kekkonen elnök 1969 szeptemberi hivatalos látogatása, majd 1971 januárjában Fock Jenő miniszterelnök vezetésével kormány- küldöttségünk hivatalos finnországi útja és 1971 augusztusában Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének hivatalos látogatása Finnországban. Kétoldalú egyezmények A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság 1959-ben kulturális egyezményt, 1962-ben légügyi egyezményt, 1971-ben gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötött, s ugyancsak 1971-ben a vízumkényszer eltörléséről szóló konzuli egyezményt írt alá. Az utóbbi években politikai, társadalmi és kulturális kapcsolataink sokoldalúan és eredményesen fejlődtek, gazdasági kapcsolataink terén a legutóbbi időszakban mutatkozik bizonyos előrelépés. Eredményesen alakultak a két ország parlamenti kapcsolatai is. Sok szál fűzi össze társadalmi és tömegszervezeteinket. Intenzív testvérvárosi együttműködés alakult ki a következő hét várospár között: Debrecen—Jyväskylä, Miskolc—Tampere, Pécs—Lahti, Szeged—Turku, Székesfehérvár—Kérni, Szolnok —Riihimäki és Eger—Pori. A kétoldalú társadalmi események jelentős állomásai voltak a magyar—finn, illetve a finn—magyar barátsági hetek, amelyeket eddig — egyidejűleg mindkét országban — három alkalommal rendeztek: 1967-ben, 1970-ben és legutóbb 1973 nyarán. Finn álláspont, a főbb nemzetközi kérdésekben Finnország külpolitikai tekintélyét nagyban erősítette, hogy — a helsinki hosszú, de végül is eredményes előkészítő tanácskozások után — Helsinkiben rendezték meg ez év július 3—6. között az európai biztonsági és együttműködési konferencia első — külügyminiszteri szintű — szakaszát, és várhatóan a harmadik (záró) szakasz tanácskozásainak színhelye is a finn főváros lesz. Érdemes felidézni, hogy Finnország 1969. május 5-én, nem sokkal a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása után memorandumot intézett az európai országok, továbbá az USA és Kanada kormányához, amelyben készségét nyilvánította a konferencia és az azt előkészítő tanácskozások megszervezésére. A finn kormány ezt követően is több pozitív kezdeményezéssel segítette elő a konferencia ügyét. 1972 decemberében megkötötték — 1973 januárjában életbe (léptették —. az NDK és Finnország közötti egyezményt, amely egymás teljes diplomáciai elismerését is tartalmazza. Ugyancsak ez év januárjától kezdődő hatállyal megállapodtak a Finnország és NSZK közötti teljes jogú diplomáciai kapcsolatok felvételében, miközben a finn—nyugatnémet kapcsolatok többi megoldatlan kérdéseinek megtárgyalását függőben hagyták. Finnország az elmúlt év december 20-án kormánynyilatkozatban jelentette be, hogy hivatalosan elismeri a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A finn kormány 1973 nyarán hasonlóan elismerte a KNDK-t is. Érdemes megemlíteni, hogy idén május 16-án — beható előkészítő tárgyalások után — megkötötték a Finnország és a KGST közötti szerződést, amelyet a finn parlament május 29-én egyhangúlag ratifikált. Júniusban a finn kormány memorandum átadása útján tárgyalásokat kezdeményezett az európai szocialista országokkal a kétoldalú kereskedelmi forgalmat gátló tényezők eltávolításáról. A Szovjetunióval már korábban rendezték a kereskedelmi kapcsolatokat. A finn kezdeményezést az érintett szocialista országok, köztük Magyar- ország is, kedvezően fogadták, és ennek nyomán a konkrét tárgyalásokat előkészítő konzultációk sorban megkezdődtek Helsinkiben. A finn—magyar konzultációkra augusztus végén került sor. A Közös Piaccal való — eddig még csak parafáit — szabad kereskedelmi szerződés aláírásának kérdése immár egy év óta nagy vitákat vált ki a finn belpolitikai életben, s ez 1 jelenti a legkomolyabb problémát a finn parlament mostani, szeptember 3-án megkezdődött őszi ülésszakán is. A közös piaci szerződés következetes ellenzője a Finn Kommunista Párt és a Finn Népi Demokratikus Unió. Nyugat-Európába, 1972-re 3 milliárd 600 millió dollárra növelte exportját Ugyanebben az időszakban az EGK Japánba irányuló exportja mindössze 1 milliárd 300 millió dollárra emelkedett, ami azt jelenti, hogy Japán külkereskedelmi aktívuma az idén eléri az 1 milliárd 200 millió dollárt Nyugat-Európával szemben. Tanúsának tehát számolnia kell azzal, hogy a ffáhciát-áz; ''áhg&l'és nyugatnémet vezetők követelni ...-„V., ingják ennek az irányzatnak a Ällnrnok” í megváltoztatását: vagyis Ja- ’ Pán esetleg ugyanolyan protekcionista tendenciával találhatja magát szemben Nyu- gat-Európában, mint az Egyesült Államok piacán. Hasonló ellenállás mutatkozik Japánnal szemben a kőolaj vásárlás kérdésében is: ez egyre nagyobb gondot okoz az EGK- nak és az USA-nak. Megfigyelők arra számítanak, hogy a nyugat-európai vezetők sürgetni fogják Japán csatlakozását az Egyesült Államok által javasolt „új atlanti chartához” — ha másért nem, azért, hogy jobban ellenőrizhessék Japán dinamikusan fejlődő gazdaságának tevékenységét. Politikai és sajtókörökben Tanaka moszkvai útját elsősorban arra irányuló lépésnek tekintik, hogy a japán kormány kibontakoztassa független külpolitikáját és „megfelelő helyet” biztosítson magának a „multipoláris világban”. Lényegesen megerősítené Japán nemzetközi helyzetét a békeszerződés megkötése a Szovjetunióval — hangsúlyozták Tokióban. Ez elsősorban attól függ, hajlandó lesz-e Tanaka félretenni a Szovjetunióval szemben támasztott területi követelését és a két ország gazdasági és politikai kapcsolatainak fejlesztését előmozdítani. Ennek jelentős állomása lehet a japán—szovjet megállapodás a szibériai olaj- és gázlelőhelyek közös kiaknázásáról. Tokióban bizonyosra veszik, hogy Tanaka és Brezsnyev tárgyalásain fontos napirendi pontként szerepel majd az a szovjet javaslat, amely szerint létre kell hozni egy ázsiai kollektív biztonsági rendszert. Japán — a jelek szerint — kész a kérdés megvitatására, de tekintettel Kína ellenzésére, nem hajlandó elkötelezni magát ebben a kérdésben. Japán megfigyelők pozitív eredményre számítanak — a fennálló problémák ellenére — Tanaka moszkvai látogatásával kapcsolatban. Utalnak rá, hogy á japán kormányfő tokiói látogatásra hívja meg Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát.
