Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

1973. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT PEST HEGYEI íírffip Ülésezett a KISZ Központi Bizottságának Ifjúmunkás Tanácsa A dolgozó fiatalok KlSZ-szer- yezeteinek legfontosabb poli­tikai feladata: az ifjúsági szö­vetség VIII. kongresszusának határozatai szellemében fej­lesszék a párt eszméit az ifjú­ság körében, mozgósítsák a fiatalokat a X. pártkongresz- szus programjának, a negye­dik ötéves terv céljainak meg­valósítására hangsúlyozta pénteki ülésén a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa, megvi­tatva a legutóbbi KlSZ-kong- resszus óta eltelt időszak ta­pasztalatait. A tanács megállapította: a KISZ eredményesen mozgósí­totta a fiatalokat a népgazda­sági célok megvalósítására, az új generáció aktívan részt vesz a szocialista munkaversenyek­ben. A kongresszus határoza­tának megfelelően folytatódik az ifjúsági szövetség védnök- ségi tevékenysége. örvendetes tényként állapí­totta meg a tanács, hogy a szocialista demokrácia fóru­main a fiatalok a közélet egy­re aktívabb gyakorlóivá vál­nak, sajnálatos viszont, hogy szerények még az eredmények a KISZ kommunista, politikai jellegének erősítésében. A tanács ajánlást fogadott el, amely a munkahelyi KISZ- szervezetek feladatait körvo­nalazza a katonai szolgálatból leszerelő, az NDK-ból és a gyermekgondozási szabadság­ról visszatérő fiatalok munka­helyi beilleszkedésének segí­tésébe. Tizennégyen a VDK-ból Elutazott a betegcsoport A hazánk és a VDK egész­ségügyi minisztériuma között érvényben lévő együttműködé­si megállapodás alapján a VDK-ból 14 tagú betegcsoport tartózkodott hazánkban. Elő­ször a László Kórházban gyógykezelték őket, majd há­rom hetet a balatonfüredi ál­lami kórházban töltöttek. A vietnami betegcsoport pénte­ken elutazott Budapestről. Pártoktatás 1973-74-hen Egy lépéssel minden évben előbbre Szépláb\ János, Pilisvörösvár nagyközségi pártbizottságának titkára azt mondja: lehetetlen úgy beszélni az új pártoktatási év előkészületeiről, a vörösvá­ri kommunisták politikai to­vábbképzéséről, hogy ne ejte­ne előbb néhány ázót a nagy­község jelenéről, gazdasági­társadalmi helyzetéről. Ho­gyan is érthetném meg más­képp, miképp válhat — éppen ideológiai felkészültségének állandó gyarapítása, fokozása révén — mindössze 19Ó kom­munista vezető politikai erővé egy csaknem 11 ezer lakosú nagyközségben?! Gyarapszanak Ez csaknem 11 ezer, pon­tosabban 10 452 állandó lakost jelent — az 1970-es népszám­lálás adatai szerint. Ebből a Budapestre, Dorogra és más­hová eljáró munkások száma körülbelül 4700, a helyben fog­lalkoztatottaké 1400—1500. Ha pedig e két számot összead­juk, az nagyjából megegyezik a keresőképes lakosokéval. Ilyen foglalkoztatottsági arány mellett nem csoda, hogy a köz­ségbeliek takarékbetét-állomá­nya a múlt év végén elérte a 48 millió forintot; az OTP évi építésikölcsön-forgalma pedig az 52 milliót. A legutóbbi fél évtizedben 110—120 új ház épült magánerőből, évente a nagyközségben. Természetesen valamennyi összkomfortos, fürdőszobával. — Mindez olyan községben — mondja nyomatékosan Széplábi János —, ahol har­minc évvel ezelőtt sokak sze­mében még a bányászkolónia szoba-konyhás-spájzos lakásai is elérhetetlen álomnak tűn­tek! Kielégített igények Az életszínvonal jelentős mérvű emelkedésének, az igé­nyek növekedésének tényét az alábbi számok tanúsítják: az állami kereskedelem élelmi­szerforgalma az 1970. évi 35 millióról 1972-ben 43 millió fo­rintra nőtt; a tartós fogyasz­tási és iparcikkek forgalma 16 —18 millió forintot tesz ki évente. A helyi cipő- és ruhá­zati boltok — alkalmazkodva a vásárlók ízléséhez, igényei­ben legaktuálisabb kül- és belpolitikai problémákat elemzik, értékelik. A politikai ismeretterjesztésbe a párttagok segítsé­gével bevonjuk az üzemek minél több dolgozóját. A politikai képzés mellett az ideológiai munka most a következőképpen megfogalmazható jelszó köré csoportosul: „Aki jól dolgozik — jól politizál.” Közismert, hogy országunk­ban munkaerőhiány van, s ez talán még fokozottabban érződik Suhl megyében. A termelés további fokozásának egyetlen, perspektivikusan is reális útja — a gépesítés és az automati­zálás mellett — o munka ésszerűsítése, a munkaszervezés korszerűsítésében rejlő tartalékok feltárása. Politikai munkánk legfőbb célja, hogy minden dolgozó érezze: számítanak a termelési szerkezet és a munkamódsze­rek kialakításával kapcsolatos véleményére, ötleteire, s elér­jük, hogy minél többen bekapcsolódjanak e mozgalomba. Az üzemekben e törekvésünk legfőbb támaszai a szocialista bri­gádok. Példájuk magával ragadja a többi dolgozót is. A gyárak műszaki gárdájával, munkásaival havonta meg­ismerteti a gazdasági vezetés a termelési feladatokat, a tervek teljesítését nehezítő problémákat. Ezeket aztán kisebb egy­ségenként, üzemrészenként megtárgyalják a dolgozók s e munkaértekezletek során konkrétan megjelölik azokat a fel­adatokat, melyeket a kisebb közösségeknek kell megoldaniuk. Tapasztalataink szerint e fórumokon értékes javaslatok szü­letnek, a dolgozók több mint 25 százaléka aktívan bekapcso­lódik a munkahelyi termelési gondok megoldásába. (Egyéb­ként az üzemekben külön bizottság is működik, melynek a feladata a munkások javaslatainak összegyűjtése.) A politikai meggyőzéssel, agitációval még tovább kívánjuk növelni ezt az arányszámot, hiszen a mozgalomnak máris mérhető eredmé­nyei vannak. Része van abban, hogy az idén változatlanul alacsony munkáslétszám alapján is a tavalyinál jelentősebben növékedett a megye ipari termelése. Jelentősnek tartjuk politikai szempontból is, hogy a Neuhausban nálunk dolgozó magyar lányoknak sikerült be­illeszkedniük a kollektívába, olyannyira, közülük is számosán segítették már eddig is javaslataikkal, újításaikkal az üzem termelési eredményeinek fokozását. Ez is annak az interna­cionalista gondolatnak az egyik gyakorlati megnyilvánulási formája, mely Suhl megye és Pest megye testvéri kapcsola­tainak ápolásában, fejlesztésében vezérel bennünket. Az egy­más országaiba, megyéibe látogató delegáció tapasztalatcseréi hasznosak, hiszen egyazon elvek a/lapján, azonos célért mun­kálkodik. Az eredmények, gondok, egymás kölcsönös megisme­rése személyes barátságokkal is megpecsételi egymáshoz tar­tozásunkat. Legutóbb a Pest megyei VIT-küldöttek egy cso­portja látogatott el megyénkbe, most októberben tőlünk érke­zik majd ifjúsági delegáció. E látogatás élményei és tapaszta­latai is hozzájárulnak majd eddigi eredményes kapcsolataink erősítéséhez. LŐNI GÜNTHER hez — jórészt közvetlenül a gyártó cégektől beszerzett, kis szériás modelleket árusítanak. Az életmód pozitív változá­sait — egyebek között — a vendéglátóiparban végbement fejlődés-változás is tükrözi: a felszabadulásig 32 kocsma volt a községben; most a vendéglá­tó egységek száma — a kis­vendéglőkkel, étteremmel, eszpresszókkal együtt — 14. Vörösvár /nemcsak a megye egyik legszebb nagyközségi könyvtárával dicsekedhet, ha­nem joggal lehet büszke arra is, hogy már két fiókkönyvtá­rat kellett nyitni a könyvba­rátok igényeinek kielégítésére. Képzett pártvezetők — Ennyit — vázlatosan — á község jelenéről. Ez az a gaz­dasági-társadalmi alap, amire a tíz pártszervezet és a tavaly decemberben alakult pártbi­zottság politikai-ideológiai munkája épül. Ennek a mun­kának a gerincét a négyéves oktatási terv képezi, amelynek kidolgozásánál két alapelvből indultunk ki. Az egyik: a tö­megpropagandában biztosítani, hogy a hallgatók évről évre előbbre lépjenek, egy fokkal magasabb színvonalon tanul­mányozhassák a marxista esz­méket. A másik: nagy gon­dot fordítani az alapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok, valamint a gazdasági vezetők politikai műveltségére, arra, hogy valamennyien és mielőbb megszerezhessék az általuk be­töltött munkakörhöz szükséges ideológiai képzettséget. Az alapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok politikai kép­zésére három egymás utáni év­ben megszervezték a marxista —leninista esti középiskolát. Szívesen és tervszerűen éltek az öthóhapos pártiskolára való beiskolázás lehetőségével is. Ennek köszönhető, hogy egyet­len — nyugdíjkorhatárhoz közeledő — alapszervezeti tit­káruk kivételével, a többi és jó néhány vezetőségi tag ma már középfokú politikai kép­zettséggel rendelkezik. Az esti középiskolát végzett kommu­nistákat aztán vagy propagan­damunkával bízzák meg, vagy — s ez is gyakori — tovább­tanulásra ösztönzik. Szervezetten — Az idén végzett hallga­tók közül hatan tettek felvételi vizsgát — javaslatunkra — a marxista—leninista esti egye­temen: valamennyiüket fel is vették! Az idei oktatási évben a tíz közül öt alapszervezetnél lesz önálló oktatás. A másik ötből négy ugyanis pedagógus párt- szervezet, amelynek tagjai összevontan, körzetenként vesznek részt továbbképzés­ben, az ötödik pedig a MÁV- alapszervezet, amelynek mind­össze hat tagja van, valameny- nyiük középfokú politikai kép­zettséggel rendelkezik, s pro­pagandistaként vesz részt a szakszervezeti oktatásban. — Az oktatásban részt vevő öt alapszérvezet a középtávú tervnek megfelelően, azt a te­matikát veszi sorra, amit a terv 1973/74-re előír. Általában elmondható róluk, hogy — hála az alapszervezetek gon­dos szervező-előkészítő mun­kájának, a hallgatók megfelelő kiválasztásának — a lemorzso­lódás minimális, inkább az újabb hallgatók bekapcsolódá­sa jellemző. — Külön érdemes szólni a nagyközségi alapszervezetben elért eredményekről: itt vesz­nek részt politikai oktatásban az orvosok és az egészségügyi dolgozók. Mégpedig: először a nagyközség történetében! Tud­ni kell, hogy egy nemrég ide került gyermekgyógyászt kivé­ve, az orvosaink, egészségügyi dolgozóink pártonkívüliek. Az a tény, hogy harmadik éve szívesen és érdeklődéssel vesz­nek részt a szervezett pártok­tatásban, hogy rengeteg elfog­laltságuk ellenére, közülük so­ha, senki nem hiányzott iga­zolatlanul —. meggvőzően ta­núsítja a párt politikájának helyességét. Véleményein sze­rint a pártonkívüli értelmiség kitartó érdeklődését csakis olyan párt eszméi kelthetik fel, amely az egyedül helyes utat képes megmutatni társadal­munk állandó fejlődéséhez. Vitakörök — Végül — bár ezeket nem soroljuk az oktatási formák közé, de az ideológiai élet hasznos fórumának tekintjük. — néhány szót a politikai vita­körökről. Járatlan úton indul­tunk el tavaly, s így esett, hogy a témától és a részvevők érdeklődési körétől függően, minden vitát más-más helyen rendezünk. Tartottunk vitát a művelődési ház nyugdíjasklub­jában, az Ásványbánya Üzem­ben és a Mezőtextil Ktsz var­rodájában. Az idén már gazdá­ja is lesz a politikai vitakörök­nek — a pártbizottság mellett működő oktatási és művelődési bizottság —, és gondoskodunk állandó vitavezetőkről is. El­képzeléseink szerint két helyen szervezünk vitakört: összevon­tan a pedagógusok pártszerve­zetében és az Ásványbánya Üzemben. A vitakörökben le­szűrt tapasztalatokat később a tömegpropaganda-munkában szeretnénk hasznosítani. Nyíri Éva Kádár János távirata I lenésének 15. évfordulója al­kalmából az alábbi táviratot küldte a folyóirat szerkesztő- I ségének. A Béke és Szocializmus szerkesztő bizottságának és szerkesztőségi tanácsának, PRÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes elvtársi üdvözletét és jókívánságait küldi a Béke és Szocializmus megjelenésének 15. évfordulója alkalmából. Pártunk nagyra becsüli szerkesztő kollektívájuk tevékenysé­gét, a folyóirat szerepét, amely eredményesen hozzájárul a marxizmus—leninizmus tanításainak világméretű térhódításá­hoz, testvérpártjaink harci tapasztalatainak kölcsönös meg­ismeréséhez és elmélyítéséhez, s a burzsoá ideológia elleni küzdelem sikeres megvívásához. A folyóirat szerkesztősége nemes küldetésének teljesíté­sében a jövőben is számíthat pártunk internacionalista támo­gatására. Kívánok a szerkesztőség minden tagjának és mun­katársának további eredményes munkát közös ügyünk, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai-politikai egységének, internacionalista összefogásának erősítése érde­kében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Országos nőkonferencia A Szakszervezetek Országos Tanácsának pénteki sajtótájé­koztatóján bejelentették, hogy szeptember 18-án és 19-én or­szágos nőkonferenciát tarta­nak. A tájékoztatón Gál László SZOT-titkár ismertette a kétnapos tanácskozás jelen­tőségét, programját. A konferencián mindenek­előtt számba veszik, hogy a párt nőpolitikái határozatá­nak, az ezzel kapcsolatos kor­mány- és SZOT-intézkedések megjelenése óta mi történt a nők, elsősorban a dolgozó anyák helyzetének javítása ér­dekében. A kétnapos tanácskozás célja végső 'soron az, hogy hozzájáruljon a pártnak, a kormánynak és a SZOTt-nak a nők, az anyák és a családok helyzetének megjavítására ho­zott határozatainak, intézke­déseinek gyorsabb megvalósí­tásához. Biharból jött a tinnyei juhász Októberre: bárányok születnek Sír a fék a hirtelen parancs­ra, nyöszörögve fogja vissza a lejtőnek éppen nekiiramodó kocsit. A hirtelen fékezés oka, hogy meg kell állni, ha az ember gyereke nem rest el­szalasztani egy olyan látványt, ami nem minden nap kerül elébe. Hű, de szép! Amint az akácok szellős alagútjából ki­ér, dombok öble előtt kanya­rodik az aszfalt. Távol a Pilis magasodik kéken, körös-körül szelíd lankák hátán zöld lige­tek, terebélyes tölgyek, néhány szürke törzsű bükk, apró le­velű juhar, sötét fenyő. S a dombhátról éppen ereszkedik .lefelé a nyáj. Az alkonyati 'nap megfényesíti a birkaszőrt, mintha csupa aranygyapjas bárány gázolna a fakósárga rét völgybesimuló, hullámos talaján. A juhok mögött mo- kány pásztorember: idősebb férfi, kalaposán, hosszú, kam- pós bottal, vállra kanyarított, garabonciásán lebegő viaszos­vászon viharkabátban. Ismerkedés Festőféle már kapná is elő a vázlatkönyvét, hogy ment­sen valamit a múló pillanat színeiből, fényéből. Ott állna nemsokára a vászon egy tár­laton, rajta a juhász. A kép tulajdonosa naponta meg­nézné, találgatná talán, hol a táj, ki az ember. Kiféle lehet ez a juhász? — Jó napot. — Jó napot. Ezzel túljutottunk az ismer­kedés’ első részén. A további teendő: szétnézni a birkákon, igyekezve értő képet vágni a bizalomkeltés okából. A ju­hász szintén körültekinget, csak félszemmel les néha a jövevény fele, a fekete kalap karimája alól. Ideje megszó­lalni ! — Szépek, kövérek — int az ember a fejével a juhok felé —, ki a gazdájuk? — A tsz, a tinnyei Űj Elet. Hétszázötvenhét birka van a gazdaságban, ez itt az egyik falka, —' háromszáznegyven- két állat. Az esztelen jószág most, hirtelen meggondolásból, neki­vág a szemközti oldalnak, az elsők már egészen fölkapasz­kodtak a cserjékig, ahol piro­sodik a som. A többi törtet utánuk. A juhász kiegyenese­dik a támaszkodásból, sebesen oldalról kerül. Nagyot kiált, suhint a bottal. A bogáncsba hemperedett puliforma kutya felé kap, az játéknak veszi a dolgot, boldog vakkantással ugrándozik. Újsághirdetésre jelentkezett A juhász restelkedve siet a magyarázattal: — Tanuló kutya ez. Még nincs egészen nyolc hónapos. Legény a neve a kutyának, s a tiszte is az lesz, hogy jó legényévé váljék gazdájának. — Bojtárja nincsen — kér­dem a juhászt —, hogy egy kis szabad időt tudna szakí­tani magának? — Most éppen nincs, de szo­kott lenni. — Akkorhát nem gond az utánpótlás. A rézveres arcon először ol­dódnak a feszes vonások, el­mosolyodik egy pillanatra. — öreg bojtárok, azok akad­nak. Tagoltan ejti a szót, nehogy eredeti értelmében a nyájőrző mesterséget kitanult fiatalem­berre gondoljon, aki hallja. Hozzá is teszi: — Nyugdíjas bácsik. Egy kis pénzért vállalják. Kis idő múlva: — A juhásznak születni kell. Én is beleszülettem, ap­ró gyerekkorom óta ezt csi­nálom. Juhász volt az apám, a nagyapám. Mutatóujjával a mennybolt fele bök, jelezve, hogy figye­lem, különösen súlyos monda­nivaló következik: — Az Alföldön. Aztán még egyszer megerő­síti: — Az Alföldön. Biharból jöttem ide, tizenkét esztende­je. A gyerekek följöttek, az­tán elcsaltak minket is, az anyjukat, meg engem. Mert ki akar ma juhász lenni? Té­len, nyáron a szabad ég alatt, se szabad délután, se vasár­nap, se ünnep. Az én fiaim közül az egyik szobafestő lett, a másik rendőr, a harmadik sofőr a cirkuszosoknál, járja a világot. A lányom az Újpesti Cérnagyárban dolgozik. Hát így kerültem ide Bihardan- csáról. A rokonaimat se igen láttam azóta, idő kellene a látogatáshoz. — Hogyan talált állást? — Újságból. Az akkori el­nök szintén pusztai ember volt, szatmári, megegyeztünk. Elrévedezik. Sóhajt nagyot, úgy mondja: — Azelőtt más volt. Pedig nem is akolban tartottuk az állatot az Alföldön, csak ka­rámban, a szabad ég alatt. Többet kellett az embernek kiállni, mégis... Taposom ezeket a dombokat, de csak nem tudom széttaposni, hogy az ember egy kicsit messzebb látna Nagy érték a bárány Látszik, hogy e pillanatban a pusztai ősgyep, a horizont­tal ölelkező sík emléke köd­ük föl benne.“ Panaszosan szól: — Hogy én mennyiszer ha­nyatt estem ezekben a hegy­oldalakban a száraz füvön, míg a csizmatalpra gumit nem szögei tem. Látom, a csúklóján, vékony bőrszíjon, japán kisrádió fi­tyeg. Csöndesen.' — Hát a rádióban mit szo­kott hallgatni? — Nótákat. Tánczenét is. Nálam van a furulyám is, de csak ritkán van kedvem ját­szani rajta. Ebből is ki vénül­tem. Némi hallgatás után föl­élénkül. A birkákat szemléli megint. — Azt mondta szépek? — kérdez, választ nem várón. — Októberre meglesznek a bá­rányok. Elég hagy a birkajá- fás, van mit enniök. Pár éve még fejtünk, a feleségem saj­tot készített. Mbst nincs ezzel munka, mióta rátértek a gaz­daságban a gyakoribb, két évenként háromszori elletésre. Nagy érték a bárány, 40 fo­rintot adnak kilójáért, nyolc­százötvenet adtunk el tavaly a franciáknak, görögöknek. Ma már egy kis ocsút is kaptak az anyajuhok, hogy -jobb kondi­ban legyenek. Fenyvesek tiszta hűvösét hozza a szél. Körül még min­den zöld. Mire a fehér kisbá- rányok elsőt harapnak a fű­ből, megsárgulnak a nyárak, barnára színeződnek a tölgye­sek, piros lángot gyújt a bükk, beérik a fekete gyalogbodza, a vörösödő madárberkenye. A juhász, a Biharból idevető­dött Fehér Imre, akkor is a pusztát látja majd lehunyt szemmel, s ha egy kicsit be­felé hallgat, úgy véli: a Be- rettyó-parti nádasok felől gá- gározo vadludak érkeznek. Am a bárányok itt is szép kövérre híznak. Apor Zoltán Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Béke és Szocializmus megje-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents