Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

4 ™kXü4op / 1973. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT MEGJELENT a Művészeti Kislexikon Kossuth-relikviák és Petőíi-emlékek A múzeumi hónap eseményei Pest megyében ' A múzeumi hónap Pest megyei eseménysorozata október 2-án 10 órakor kezdődik Ráckevén, a Savoyai-kastélyban levő Árpád Múzeum nagyszabású kiállításával, melyet az oktatási intézmények államosításának huszonötödik évfordulója al­kalmából rendeznek. A művelődés-oktatás politikánk illusztrá­lásaként bemutatandó kiállításon kívül Pest megyében több helyütt ás rendeznék tárlatokat, kiállításokat, bemutatókat és előadás sorozátókat. A Tudományos Akadémia titoknoka Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában megjelent a Művé­szeti Kislexikon. Ebből az al­kalomból pénteken a Magyar Tudományos Akadémia tudós­klubjában Major Máté akadé­mikus sajtótájékoztatón szá­molt be arról, hogy az új kiadvány felöleli a magyar és egyetemes mű­vészet teljes történetét. A több mint hatezer címszó mestereket, irányzatokat, mű­vészettörténeti, művészetelmé­leti és technikai alapfogalma­kat tárgyal. A kislexikon át­tekinti a művészet legfrissebb jelenségeit is: a legújabb irányzatokat és mozgalmakat, az újabban feltűnt művészek, a művészettörténeti kutatások legújabb eredményeit. Stílusa közérthető, egyszerű, mert nemcsak szakembereknek, ha­nem a nsűvészetkedvelő, ki­állítást látogató nagyközön­ségnek is készült. A 680 oldal terjedelmű művészéti kislexikont 160 fekete-fehér és 32 színes , kép illusztrálja. Szerkesztője az időközben el- • hunyt Lajta Edit volt, akinek fnunkáját Nagy Ildikó folytat­ta, illetve fejezte be. Az új kislexikon 1972. de­cember 31-vel zárul, de 1973-as adatok is találhatók benne. Kisplasztikái biennale A következő hetek képző­művészeti eseményei között kiemelkedőnek ígérkezik a Műcsarnokban szeptember 22-én nyíló nemzetközi kis­plasztikái biennálé. A mosta­ni seregszemle méreteit, a résztvevők számát tekintve, alaposan felülmúlja elődjét; míg az első tárlaton 22 ország művészei 116 alkotással vet­tek részt, a szeptemberi be­mutatón már 36 ország 146 művésze jelentkezik mintegy 600 alkotással. Az abonyi képzőművészeti tárlat sorrendben immáron a hatodik lesz, s ugyancsak Abonyban rendezik meg a he­lyi vadásztársaság trófeáinak bemutatóját. Aszódon, a Petőfi Múzeum­ban Vankóné Dudás Juló pin- gálóasszony tizenkét festmé­nyével és a szövés-fonás ere­deti kellékeivel (szövőszék, szőttesek, vásznak, fonalak stb.) ismerkedhetnek meg a lá­togatók. lsaszegen, a Petőfi Emlék­múzeumban a költő isaszegi útjai emlékére kiállítással il­lusztrált előadássorozatot ren­deznek. Irodalmi vonatkozású kurió­zum lesz Nagykőrösön az Arany János Múzeurhban a költő nevét őrző társaság elő­adása, Arany János mint a Tu­dományos Akadémia titoknoka címmel. Itt tekintheti meg a közönség a múzeumi hónap eseményeként Ligeti Erika szobrászművész és Bertl Jó­zsef festőművész tárlatát. Turini Százas Küldöttség Cegléden, a Kossuth Mú­zeumban őrzik a nagy hazafi leggazdagabb emlékanyagát. Két kiállítás — Kossuth-arc- lcépgyűjtemény (archív grafi­kák, arcképek, eredeti fény­képfelvételek az emigrációs évek idejéből) és Tóth István helybeli fotóművész (aki a legsikeresebb európai kiállítók egyike) gyűjteményes fotóki­állítása — mellett nagy érdek­lődés előzi meg a Turini Szá­zas Küldöttség újra megalaku­lását, mely társaság 1877-től 1949-ig állt fenn. (1877-ben Cegléd országgyű­lési képviselő nélkül maradt. A város patriótái megbízásá­ból száz ceglédi — földműve­sek, kereskedők, tisztviselők — kereste fel az olaszországi emigrációban élő Kossuth La­jost, felkérvén őt, vállalja el a tisztes megbízást, legyen a vá­ros képviselője. Jószerivel még egy kúriát is a nevére írattak, hiszen képviselő csak az lehetett, kinek a városban bejegyzett ingatlana volt. Pes­ten diáktüntetés zajlott le a vállalkozás mellett. Kossuth köszönettel bár, de nem vál­lalta a megtiszteltetést. Haza- jövet a száz ceglédi elhatá­rozta, hogy egyletként együtt maradnak a Kossuth-kultusz és a hagyományok ápolására. A társaságban a tagságot az első időkben csak első szülött jogon lehetett örökölni, később tiszteletbeli tagokat is befo­gadtak, de ekkor már a kezdeti erős hazafias eszmék liberali­zálódtak.) Az új .Baráti Kör tervezett céljai között a Kossuth-emlé- kek és a történelmi hagyomá­nyok ápolása, eddig fel nem dolgozott Kossuth-relikviák közkinccsé tétele is szerepel. Képzőművészeti gyűjtemények, tárlatok Az ország egyik legkitűnőbb népművészeti-néprajzi mo­nográfiája a nagytarcsai falu­múzeumban található. A ti­zenhárom esztendeje létesült múzeum szép keresztmetszetét adja egy falu életének, tár­gyai szemléletesen nyújtanak képet a nagytarcsai viseletről és népművészetről. A gyűjte­mény a múzeumi hónap alkal­mából felfrissült anyaggal kö­szönti a látogatót. A tápiósze­Pest megyei csapat a rádió vetélkedőjén lei Blaskovics Múzeumban a tavalyi festészeti kiállítás után' az idén három nemzedéken át gyűjtött ötvösremekeket láthat majd a közönség. Vácott, a Vak Bottyán Mú­zeum két kiállítást is rendez októberben. Nyugdíjas peda­gógusok részvételével alakult néprajzi munkaközösség gyűj­téséről ad számot két részben, két-két heti időtartammal az a kiállítás, amely Vác és kör­nyéke néprajzi emlékeit tárja a látogató elé. Anyagában gaz­dag a szőttesgyűjtemény, a szövés-fonás, textil- és viselet­emlék. Az adatgyűjtemény, foto- és tárgybemutató min­den bizonnyal csak élénkíti a kiállítást. A volt görög temp­lomban Dániel Kornél festő­művész tárlata lesz látható. Több helyütt; Ráckevén, Szobon, Zebegényben és Szent­endrén az állandó kiállítások várják a múzeumi hónap lá­togatóit, akárcsak Dömsödön a Petőfi-ház, Verőcén a Gorka kerámiagyűjtemény és Sza- dán a Székely Bertalan-műte- rem. Szentendrén, a művész­telepi Galériában a hetvenesz- tendős mester, Pirk János ál­landó kiállítása nyílik meg. Papok földjét istennők lakták Érdekes színfoltjai a múzeu­mi hónapnak azok az előadá­sok, előadássorozatok, amelye­ket helybeli múzeumokban részben a kiállítások kiegészí­téseként, részben önálló ese­ményként láthat-hallhat az igényes közönség. A már emlí­tetteken kívül ilyen élmény­szerű eseményekre kerül sor többek között Aszódon, ahol a Pest megyei Goldmann György Filmstúdió vetítettképes elő­adásban számol be a régészeti ásatási munkákról, Papok földjét istennők lakták, cím­mel, s melyhez tárgyi illuszt­rációt állítanak össze a hely­színen. Cegléden és Nagykőrö­sön múzeológusok külföldi út­jaikról (Bulgária, Románia, Korea), munkáikról tartanak diaképekkel illusztrált él­ménybeszámolókat. Pencen, a kelta temető leletmentés! mun' káiról, Szobon a Börzsöny ál­lat- és növényvilágáról tarta­nak előadásokat. Korompay János Szeptember 16-án ünnepel­jük dr. Szent-Györgyi Albert, a világhírő Nobel-dijas, USA- ban élő magyar tudós 80. születésnapját. Dr. Szent- Györgyi Albert 1917-ben orvo­si diplomát nyert a budapesti orvostudományi egyetemen. Élettani kutatással kezdett foglalkozni, amelyet csakha­mar felváltott az intenzív ér­deklődés, a gyógyszerkutatás iránt. Az első évek kutatási területe a bakteriológia volt, ezt követte a molekulák ké­miai és fizikai-kémiai viselke­désének tanulmányozása, majd következett a molekulakuta­tás. Dr. Szent-Gyözgyi Albert kutatómunkáját külföldön, Angliában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban végezte. Í927-ben Cambridge-ben szerezte meg a tudományok doktora címet, majd 1932-ben hazatért Ma­gyarországra. Itt kapta meg a Nobel-díjat 1937-ben, felfede­zéséért, amellyel paprikából előállította a C-vitamint. A háború alatt részt vett a fasiz- músellenes mozgalmakban. Szent-Györgyi Albert Tprofesz- szor 1949 óta az Egyesült Álla­mokban dolgozik. Evek óta a sejtosztódás és a rákos megbetegedések megol­datlan problémáival foglalko­zik és egész tevékenységével tudományos és közéleti mun­kásságával az emberi élet vé­delmét szolgálja. Korunk nagi tudósa és nagy békeharcosa dr Szent-Györgyi Albert, alcine. 80. születésnapja alkalmából Magyarországon kiadják A tu­dós" polgár című legújabb könyvét. Ebben mély em­berséggel közelíti meg nap­jaink több, alapvetően égető •kérdését. Szeretettel köszöntjük 80. születésnapján a nagy tudóst és humanistát, s reméljük, még sok éven keresztül fogja harcát vívni az emberiség pusztítói, a betegség és hábo­rú ellen. Magyar művészek külföldi kiállításai A lengyel fővárosban a na­pokban nyílik imeg — október 10-ig tekinthető meg — Ko­kas Ignác festőművész kiállí­tása. „öt festő a modern magyar művészet elődei közül." Ez­zel a címmel a bukaresti Atheneul-teremben rendez tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. Ezt a tárlatot októ­berben a kolozsvári Szépmű­vészeti Múzeum látogatói is megtekinthetik. Viszonzásként a kolozsvári Szépművészeti Múzeum decemberben rendez, bemutatót a Nemzeti Galériá­ban. A Magyar Rádió Játék a könvyvtárban címmel az idén ősszel vetélkedőt rendez, ame­lyen tizenkét megye egy-egy csapata vesz részt. Ezen a ve­télkedőn Pest megyét a gö­döllői városi-járási könyvtár felnőtt- és gyermekcsapata képviseli. A felnőttcsapat fel­készítését Zámbori Lászlóné, a tizennégy éven aluliakét Molnár Józsefné vállalta. — Hogyan és milyen céllal jön létre ez a vetélkedősoro­zat? — érdeklődtünk Zámbori Lászlóné könyvtárostól. — A Játék a könyvtárban vetélkedő ötlete Vargha Balá­zsé. A könyvtár, a szépirodal­mi anyag gyűjtése és a köl­csönzés mellett egyre inkább a szaporodó információk köny- nyen elérhető tárolóhelye lesz. A nem szakjellegű könyvtá­rakban is nő a lexikonok, szó­tárak, kézikönyvek, monográ­fiák, helytörténeti gyűjtemé­nyek száma. Ennek a játéknak éppen az a célja, hogy a rész­vevőkkel, érdeklődőkkel, hall­gatókkal megismertesse a könyvtárakban kínálkozó ke­vésbé ismert és kihasznált le­hetőségeket. — Mióta készülnek a vetél­kedőre? — Január 12-én volt az el­ső megbeszélés a Rádió pago­dájában. Akkor tudtuk meg, hogy milyen kérdéstípusokat újabb megbeszélés volt Pak­son, majd április 27-én Kis­kunhalas és Ajka csapatainak részvételével már főpróbát tar­tottak. — Kik alkotják a megye csa­patát? Csak könyvtárosok? — Ellenkezőleg. A tizenötös létszámból csak kettő könyv­táros, természetesen ők sem a mi könyvtárunkból. A többiek gimnazisták, ifjúmunkások, mérnökök, pedagógusok és a város vezetőiből néhányan. — Milyen a vetélkedő szer­vezeti formája? — A megyék csapatai páros selejtezőket játszanak. A mi ellenfelünk október 4-én Nóg- rád megye, pontosabban Ba­lassagyarmat csapata lesz. A hatos középdöntő után alakul ki a döntő hármas mezőnye. Nagy siker volna számunkra ott szerepelni. A kérdéseket a stúdióból teszik fel, a csapatok Hársing Lajos és Rapcsányi László riporterek vezetésével a könyvtárakból igyekeznek megadni a helyes válaszokat. A vetélkedő fővédnöke Darvas József. — Kapnak-e díjakat az ered- ményesen* szereplő csapatok? — Elsősorban a könyvtára­kat jutalmazzák — az első díj például egy színes televízió—, de jutalmazzák az egyénileg kiemelkedő versenyzőket is. — Befejezésül: hogyan esett a Pest megyei csapat kijelölé­sénél éppen a gödöllői könyv­tárra a választás? — Egyszerű a válasz. A me­gyei könyvtár a megyei tanács művelődésügyi osztályával egyetértésben bizalmat szava­zott nekünk. J?. Gy, FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK adnak. Például megadott kézi­könyvek adatainak kikeresése, idézetek folytatása, milyen hely szerint sorakoznak a könyvtárban a könyvek, az el­lentmondó dokumentumok kö­zül melyik tartalmazza a he­lyes adatot, milyen védett ma­darak találhatók Magyarorszá­gon, név-, szólás-, fogalomma­gyarázat stb. Március 9-én Don Tuan J a V ígszinnazban Ügy látszik, csakugyan bú­csúznunk kell a nyártól: a hét derekán ■— az ősz csal­hatatlan jeleként — megkez­dődött a színházi évad. Máraz első idei pesti premier is le­zajlott. Csütörtökön este a Vígszínház társulata Max Fnsch komédiáját mutatta be Don Juan, avagy a geometria szerelme címmel. A világhírű svájci író, a Biedermann és a gyújtogatok, az Andorra, a J a le k az életrajzzal szerzője (é drámákat nagy sikerrel ját­szották már színházaink) eb­ben az éppen húsz esztendős, 1953-ban született __ darabjá­ban a sevillai szédelgő, Don Juan figuráját és legendáját vizsgálja felül, értékeli újjá egy mai ember modern szem­léletével. A játék elején még úgy tet­szik, egy fordított Don Jüant, egy antiszéptevőt látunk majd. A húszesztendős Don Juan ugyanis nőgyűlölőként lép a színpadra. Menekül a nőktől, irtózik a számára előre kimó­dolt házasságtól, kizárólag gyermekkori szerelmével, a geometriával akar foglalkoz­ni. Sorsát azonban nem kerül­heti el. Egy fülledt, buja nyá­ri éjszakán Don Gonzalo kert­jében, ahol a pávák hangosan riko?toznak, a nők karjaiba veti magát, és tizenkét esz­tendeig ki sem bontakozik ölelésükből. A geometriáról azonban egy pillanatra sem feledkezik meg. De ez már csak sóvárgáa: a szép és erő­szakos nők minden idejét fel­falják. Aztán fordul a darab és ki­derül, hogy az írót valójában nem is a címadó hős karak­tere érdekli. A komédia má­sodik részében arról értesü­lünk, hogy Don Juan bűnhő- dését, pokolraszállását —fon­dorlatosán — ő maga agyalta ki és bonyolította le. Termé­szetesen nem is a pokolra ke­rül, hanem ismét égy nő kar­jaiba és — apa lesz. Hogy Max Frisch kitűnő író és mestere a színpadnak, ar­ról ebben a komédiában csak a részletek árulkodnak. Re­mekül megrajzolt figurák és ellenállhatatlan vidámságú helyzetek követik egymást. De a dráma, mint egész, még­is széteső: a részletek ragyog­nak, a lényeg szürke. Nem vé­letlen, hogy a komédia legbi­zonytalanabb, , leghomályo­sabb figurája maga a főhős, Don Juan. Messzire vezetne, ha most belebonyolódnánk e furcsa jellem elemzésébe. Annyi azonban vitathatatla­nul biztos, hogy Don Juan tud­ta mit akar. Csak a nők ér­dekelték, s ebben szinte az abszurdumig következetes volt. Nála nem számított, szép vagy csúnya, fiatal vagy öreg a nő akivel dolga akadt. Egy volt a fontos, hogy nő legyen. Max Frisch Don Jüanjából ez a határozottság és bizonyosság hiányzik. Don Juan nem ví­vódó alkat, karakterével —• a svájci író darabjának címé­vel ellentétben — teljesen el­lentétes a vagy-vagy, a této­vázás a nők és a geometria között. Ez a tétovázó főhős a legfőbb baja a drámának. S ez a baja a Vígszínház előadásában Lukács Sándor alakításának is. A kitűnő fia­tal színész minden szempont­ból alkalmas erre a szerepre, és mindent meg is tesz, hogy alkalmas legyen. De nem Don Juan. A szerep sem az. Abból a tényből, hogy a drámában a részletek a leg­érdekesebbek, szükségszerűen következik az is, hogy a kisebb szerepek a legizgalma­sabbak. Benkő Gyula kétszí­nű, ravasz Páter Diegója pél­dául valóságos színészi remek­lés, akárcsak Sulyok Mária harsány kerítőnője. Kitűnő alakítás Bilicsi Tivadar in­fantilis apája, Somogy vári Rudolf harcias Don Gonzale- se, Tábori Nóra erőszakos Dopna Elvirája és Béres Ilo­na kurtizánból hercegnővé vált Mirandája. A kisebb sze­repek alakítói közül feltűnt Egri Márta szép Donna Anná­ja. Az évadnyitó előadást Ka­pás Dezső rendezte. Minde­nek előtt az ő érdeme, hogy a komédia színpadi változata furcsa módon jobb, izgalma-' sabb, lendületesebb, mint ma­ga a darab. De hát az alapve­tő hibán a legjobb rendezés sem segíthetett. A Don Juan avagy a geometria szerelme című darab előadásán ugyan­is nem Don Jüannal találkoz­tunk. Ökrös László Don Juan esküvője. Donna Anna (Egri Márta), Páter Diego (Benkő Gyula) és Don Juan (Lukács Sándor). Koppány György felvétele Szent-Györgyi Albert 80 éves

Next

/
Thumbnails
Contents