Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

\ 4 “‘"v. űrlap 1973. SZEPTEMBER 12., SZERDA Thália-előadás — Bécsben Kedden elutazott Budapest­ről a Thália Színház társulata. Az együttes a bécsi Theater In Der Josephstadt meghívá­sára látogat Ausztria főváro­sába, a Reinhardt-centenárium alkalmából sorra kerülő meg­emlékezésekre. A kiváló szín­házi szakember, rendező szü­letésének 100. évfordulóját kö­szöntő rendezvénysorozatot a magyar együttes nyitja meg Franz Theodor Csokor: Isten veled, monarchia! című drá­májának előadásával. Az együttes várhatóan szomba­ton este érkezik haza Buda­pestre. FIAP Tizenöt országból Siófokon megkezdte tanács­kozását a Nemzetközi Fotómű­vészeti Szövetség (FIAP) ifjú­sági világbizottsága. A hatna­pos értekezlet célja, hogy a fényképezés minél hatéko­nyabb eszköze legyen a fiata­lok nevelésének. A megbeszé­léseken 15 ország küldöttei vesznek részt. A forrás Nagymaros Miklósi Mária festményei Miklósi Mária: Piros kapu Miklósi Mária az a festő, aki furcsa rekvizítumokban figyeli a zajló élet eseményeit. Az ő terepe a bazár, ahol kü­lönös ócskaságok rögzítik gaz­SZEPTEMBER 13-TÖL 19-IG CEGLÉD, 13 —16: Ártatlan gyilkosok Szabadság 17 — 19: Hárman a kincs nyomában 13—16: Alphaville UCOLtu, 17— 19: a munkásosztály Kamara a paradicsomba megy* NAGYKŐRÖS Szegény gazdagok 15 —16: Hárman a .kincs nyomában ....17*—Ártatlan gyilkosok GÖ DÖLLŐ 13 — 19: West Side Story I—n. SZENTENDRE, , __ Terem 13 —19: Ion kapitány nyila SZENTENDRE, 13-19: Száguldás a semmibe* Kert ARHMV 13—14: Az Androméda törzs ÄDVnT 15: A munkásosztály a paradicsomba megy* 16 — 18: Bob herceg ÉJSZAKAI ELŐADÁS 15-én: Forró éjszakában BUDAÖRS ^ —14: A munkásosztály a paradicsomba megy* 15 — 16: Lány a szabadcsapatban 17 —19: A kétéltű ember v^i ikiaI/CC7I 13—16: Az Ezüst tó kincse Í7.y„ í. 17-18: Menekülés I-n. Vörös Csillag éjszakai előadás 15-én: A nő hétszer DUNAHARASZTI A szemüveggel és puskával* 17 — 18: A betörés Éon 12 —13: Csajkovszkij I—n. 15 —17: A törvénysértő seriff* 19 — 20: Hárem a sivatagban 13 —14: Hatan hetedhét országon át 15 —16: Csajkovszkij I—n. 17 — 18: Válás amerikai módra 13: Egy rendőrfelügyelő vallomása L az államügyésznek* 14 —15: A család őrangyala 16 —17: A vénlány «/■•CTApf»CA 13 —14: A csendőr nősül 15 — 16: A lángoló tenger 17 —18: Akinek van egy unokatestvére Bronxban MONOR 13 — 15: Bob herceg 16 —18: Az Androméda törzs 19: Koma kalandjai ÉJSZAKAI ELŐADÁS 15-én: Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek* NAGY KATA 13-14: Hyppolit, a lakáj 15 —16: öreg rabló nem vén rabló 17 —18: Flórián kapitánv I—n. 19 — 20: A munkásosztály a paradicsomba megy* piiic 14 —16: Sherlock Holmes magánélete VOROSVÁR 17 — 19: A tanú eltűnik D«uA7 13 — 14: Lány a szabadcsapatban PUMÁÉ 15 — 16: A fogoly ítéletre vár 17—18: Legenda n 14 — 16: A svéd asszony RÁCKEVE 17 —19: A hölgy az autóban szemüveggel és puskával* SZIGET- 13: A munkásosztály evetirijii/i Ac a paradicsomba megy* 5ZENTMIKL05 14—16: Akinek van egy unokatestvére Bronxban 17 — 18: Valerie* VECSÉS 13 — 16: A betörés 17 — 19: A leszámolás napja ÉJSZAKAI ELŐADÁS 15-én: Mr. Tibbs nyomoz •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT dagon az elszivárgó időt, ahol a gnóm árus gyűjti, rendezi a kacatokat. Az ő terepe a nagy­marosi trafik, melynek ósdi feliratai humanizáltak, hiszen az öregség és magány jelzései. Számára Nagymaros forrás és bánya; sikerrel kutatja kin­cseit. A tömör vizet vizsgálja, ahogy a visegrádi várhegy szinte beleroskad, s melyet sú­lyos uszályok szántanak hul­lámcsíkosra. Nyitott konyha­ajtóból, szekérből, rovátkáit tetőzetből épül a „Nagymarosi udvar”; estét hordoz. Nem a Börzsöny érdekli, hanem vi­rág, házak torlódása, s a „Pi­ros kapu” vasköltészete, ahogy lágy torlaszt épít az otthon és a külvilág között. Minden bizonnyal Szőnyi István, aki mestere volt a fő­iskolán, biztatta, bátorította világlátásának egyéni hangvé­telét. Innen, hogy a Nagymaro­si ház piros virág központjá­nak kék társtömbje hátramegy fekete árnyalatokig, előlép zöld lüktetéssé. Ilyen barbárul nyers — egy-két eszközzel fo­galmazó indítékkal sürgeti festménnyé szülei portréját, a falusi konyhát, a „Népliget” gyermeki örömeit. A látszólagos oldottság szi­gorúságon alapszik, nem a fel­villanó ötlet, hanem a rendsze­rezett folyamatú élmény moz­dul képszerkezetté. Különös, hogy mozaikjai si­mábban artisztikusabbak, mint kicsit görcsös felületű festmé­nyei. A salgótarjáni megyei kórház gyermekosztályára, szülészetére a béke és az öröm jelképei kerültek a kinyújtott kézben és a szálló galambok­ban, a sebészet képi mono­gramja lendületes ívet és az orvosi értelem megoldást nyúj­tó dinamikáját tartalmazza a meleg színek gömbnyugalmá­ban. A komlói lakótelep épületei­nek mozaikemblémáit páva, szarka, daru, vadliba alakza­tokkal népesítette be, s ezzel adott karaktert az architektú­ra indokolatlan egyhangúságá­nak. Miklósi Mária töprengő, szemlélődő festőalkat. Szem­mel, szívvel, gondolatokkal fest, — abbahagyja, korrigál, változtat közben, s mikor sok belső vita után tisztázódik a kép végső iránya, amikor megfellebbezhetetlenül megje­lenik előtte a mű minden esz­mei és formai alkotórésze — akkor nyúl ecsethez. Nagyma­ros az a forrás, ahol feltámad képzelete, ahol bárkák, fésze­rek, fekete macskával telített kapuk, stációk, és este-áram­körbe kapcsolt szekeres udva­rok festménnyé sürgetik csöndgazdaságukat Miklósi Mária több irányból megala­pozott művészetében, az él­mények lassan, de annál éret­tebben gördülnek sajátos for­mamedrekben tiszta életérzést hordozó művekké. Kiss Nagy András kibontakozása Kiss Nagy András története pedig a következő: pékinas­ként kezdte, a nagymarosi szabadiskolában folytatta, így jutott el a velencei biennálé- ra kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művészünk. Közte, e két határ; sütőkemence és szobor között számlálhatatlan erőfeszítés, csüggedés, meg­torpanás és újrakezdés. Való­ban népmeséi diadal ez, Veres Péter-i üstököspálya, ahogy a tehetség hamuba sült po­gácsáival eljutott a méretlen csillagokig, ahol a tér határ­talan, s Ö szobrokkal közle­kedik. Fejlődése töretlen és egye­nes vonalú. A pusztán akadt teljesen véletlenül kezébe a „Szabad Föld” felhívása, mely a nagymarosi szabadiskola tanulóit toborozta. Küldte a rajzokat, s miután felvették, 1948-ban röpült Nagymarosra, ahol Pap Gyula tanítványa­ként festőnek készült. Kínló­dott, a festészet hátrált előt­te. Megint, mint a népmesé­ben; szikra pattant, de ezút­tal valóságos felismerés. Kecs­kehús füstölése közben gyúr­ta vörös agyagból az első szobrát Nagymaroson; végleg megtalálta önmagát. A többi ment, mint a karikacsapás. A leningrádi tanulmányévek után a Képzőművészeti Főis­kolán kapott diplomát Buda­pesten. Érmei művészetének jelen­tős mellékágához tartoznak, olykor valóságminősítések, máskor szobrok előkészüle­tei. A vésett és mintázott technikát egyaránt alkalmaz­za a választott modellnek megfelelően. Különösen el­mélyült Rembrandt és Van Gogh lapja, Metamorfózis és Dózsa-sorozata. A zene vilá­gát is többször érinti — Bar- tók-érme a ráckevei Ady- galéria legújabb szerzeménye. Szobrászaténak nagy él­ménye az emberi helytállás, mely a kubikoséletet ugyan­úgy meghatározza, mint az anyaságot. Minden figurája Kiss Nagy András: Bartók-érem (részlet) hivatást teljesít, szolgálatot végez — a formai tökély ép­pen az ábrázolással éri utói a modellek odaadását. Ami plasztikai forrrásait illeti — a kelta szobrok indításait foly­tatja, fokozza. E megszakadt kultúra kiváló ismerője Kiss Nagy András, régészeti ku­tatásokat is végez szobrainak szükséges előzményeként. Egyik fő motívuma az er­nyő. Női alakjainak ez a paj­zsa, mely esőtől, forróságtól védi, s mintegy meghosszab­bítja az emberi anatómiát. Az ernyős asszony „Április” szimbóluma, izgatottan friss alakzatában a tavasz ener­giái rejtőznek. Monumentális mozgalmas­ság lappang a „Kenyérvivő”- ben. Föld és napfény életadó energiája sűrűsödik e tömör rakományban, melyet az asz- szony cipel robusztus maga- biztossággal. Pest megyéből indult szob- rászi pályája, s örvendetes Európa-híre. Vajon, nem len­ne méltányos, hogy Pest megyében is köztéri szobor­ral szerepelne, annál is in­kább, mert Kőszeg, Debre­cen, Kaposvár tereinek Kiss Nagy András szobrai ugyanúgy dicsérik művészetét, mint nemzetközileg is elismert kis­plasztikái. Losonci Miklós November 5—14: Szovjet filmnapok Budapesten Tíz Chaplin filmet vásároltak Sajtótájékoztató a MOKÉP-né! A már hagyományos buda­pesti szovjet filmnapokat az idén november 5 és 14 között rendezik meg — tájékoztatta az újságírókat kedden a film­klubban Adorján József, a MOKÉP főosztályvezetője. El­mondotta, hogy a szovjet filmműhelyekből jó néhány újdonság kerül ezúttal a né­zők elé, köztük a Rosztockij rendezte Csendesek a hajna­lok, az üzbég Várunk, fiú és a tadzsik Vörös tulipánok völgye. A filmnapokra szov­jet művészdelegáció érkezé­sét várják. A budapesti művészeti he­tek filmműsorának három otthona lesz. A Vörös Csillag Filmszínházban szeptember 27-től naponta váltakozó mű­sorban mutatnak be olyan újdonságokat, mint a magyar Tűzoltó utca 25., a szqvjet Te és én, a Fellini — Róma és az olasz Elátkozottak. A Bá­nyász Filmszínházban az el­múlt huszonöt esztendő leg­jelentősebb magyar filmjeit vetítik, a Híradó-moziban pe­dig Budapestről készített rö­vidfilmeket játszanak. Hosz- szas tárgyalások után — há­romesztendős forgalmazási joggal — tíz Chaplin-filmet vásároltak. Chaplin-filmet utoljára 1948-ban mutattak be Magyarországon. A soro­zat idén októberben a Mo­dern időkkel kezdődik, ame­lyet nálunk 1945-ben játszot­tak utoljára. Vetítik majd az Aranylázt, a Diktátort, a Mon­sieur Verdoux-t, a Cirkuszt, -s a Magyarországon még be nem mutatott Kölyök, Rival­dafény, Nagyvárosi fények, Egy király New Yorkban cí­mű filmeket. Chaplin-revű el­nevezéssel három rövidfil­met vetítenek majd egy mű­sorban, a Chaplin, a katonát, a Kutyaéletet és a Zarándo­kokat. A sajtótájékoztatón arról is szó esett, hogy mind na­gyobb eredményeket mond­hat magáénak a januárban szervezett filmbarátkör. Az esztendőből eltelt nyolc hónap nézőszáma biztató. Ügy tűnik, Magyarországon lénye­gében stabilizálódott a mozik látogatottsága. (Ez hozzávető­leg évi 75 millió nézőt je­lent.) örvendetesen emelke­dett a magyar filmek néző­száma, a vetített magyar al­kotásokat egymillióval többen tekintették meg, mint az el­múlt esztendőben. Kik adtak sanszot Hitlernek? Háború és politika A második világháború előzményeinek '' mind politi­kai és diplomáciai, mind hadtörténeti szempontból va­lóban könyvtárnyi immár az irodalma. A hatalmas és szakaszosan napvilágra ke­rült forrásanyag folyamatos feldolgozása újabb és újabb összefüggések felderítésére és megvilágítására ad módot. Az események fő menete immár — mondhatni — közismert, de az események indítékaiban még mindig van mit feltárni. Aki e hatalmas — és a jövő szempontjából cseppet sem közömbös — kérdéskört to­vább kívánja elemezni, a részleteket, az indítékokat tüzetesebben és világosab­ban felderíteni, annak ezt az irdatlan irodalmat újra mér­legre kell tennie. Az óvatos diplomácia V. A. Szekisztov, a moszk­vai katonai kiadónál közre­adott és most a Zrínyi Kato­nai Kiadó gondozásában ma­gyarul is megjelent Háború és politika című, tárgyát — „A nyugat-európai és föld­közi-tengeri haditevékenység (1939—1945) katonai-politikai vázlata” — alcímében tüzete­sebben jelölő tekintélyes mun­kájában újraelemzi a hatal­mas forrásanyagot és a gaz­dag szakirodalom jelentős ré­szét, hogy így az események indítékait jobban fölfedje. Kimutatja, hogy Anglia és Franciaország, azaz közvet­lenül Chamberlain és Dala- dier „óvatos” diplomáciája, amelyet az Egyesült Államok uralkodó körei is támogattak azzal, hogy látszatbiztosíté­kokkal megelégedve fokoza­tosan engedményeket tett Hitlernek, sőt a nemzetközi egyezményeket és a népek jogait sértő lépéseit nem­csak megtorlatlanul hagyta, hanem újabb engedmények­kel próbálta szalonképessé tenni, voltaképpen sanszot adott a világháborúra, a hó­dító tervek megvalósítására tett egyre nyíltabban agresz- szív, brutális lépésekhez. Aki másnak vermet ás... De mi okozta ezeknek a „ki­váló” diplomatáknak a vak­ságát, politikai rövidlátását? Mint Szekisztov egyértel­műen kimutatja megnyilat­kozásaikból, egykorú forrá­sokból, számtalan értelme­zésből : a szovjetellenesség. Határozott vágyuk és elkép­zelésük — miként országaik uralkodó körei zömének — az volt, hogy a hitleri Német­ország agresszív törekvései a Szovjetunió ellen irányul­janak. Ügy képzelték, ha Ke- let-Európa felé szabad kezet és teret engednek Hitlernek, a nyugat-európai országok békében, sértetlenül marad­nak. Talán — remélték — a német gyarmatosító éhséget kielégíti Ukrajna, s ha még­sem, egy német—szovjet há­ború után a kimerült győztessel kerülhetnek szem­be. Ennek a vakhitnek áldozatul dobták a szö­vetségi és védelmi szerző­dések ellenére Csehszlová­kiát, majd Lengyelországot. Ez utóbbi lerohanása azon­ban kényszerű helyzetbe hoz­ta őket. Noha minden haj­landóságukat megmutatták, hogy ismét szalonképes for­mát adjanak a hódításnak és a münchenihez hasonló egyezménnyel késztessék a lengyeleket területenged­ményre, ezzel utat nyitva Hitlernek a Szovjetunió felé, azonban elszámították magu­kat. Az addigi óvatos diplo­máciával túlságosan elbíza- kodottá tett agresszor nem várta meg e készséges köz­vetítést, olyannyira nyílt há­borús cselekedetet hajtott végre, hogy a nyugati ha­talmak a baráti szerződések egyértelmű nyílt fölrúgása nélkül nem tehették meg, hogy legalább formálisan ne forduljanak szembe vele. Hadat üzentek — és vártak. Mi történt az Ardennekhen? Hitler természetesen nem kímélte a nyugati . országo­kat. Haderőinek zöniét azon­ban mindvégig nem ezek kö­tötték le, hanem a Szovjet­unió. A második világháború egyik nagy csatájának írják le a nyugati hadtörténészek a hitleristák utolsó nagysza­bású támadó hadműveletét az Ardennekben 1944—1945 fordulóján. Valójában ott a nyugati hatalmak arcvonalá- nak gyönge láncszemét tör­ték át a fasiszták azzal a cél­lal, hogy ennek hatása kü­lönbékére késztetheti Ang­liát és az Egyesült Államo­kat. (Tudva azt, hogy ezek uralkodó körei az önvédelmi érdekből vállalt háborús szö­vetség ellenére is szovjetelle­nesek.) Ez a számítás azon­ban nem vált be, mert az Ar­dennekben szorongatott hely­zetben levő nyugati haderők tehermentesítésére — Chur­chill kérésére — a szovjet had­sereg előbb megindította ha­talmas, szélesen kibontakozó támadását. A háború sorsa ekkor is, mint a korá' M dön­tő csatákban, keleten dőlt el. N. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents