Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-04 / 181. szám
1913. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT FEST unevei kKMop A no- és ifjúsági határozat megvalósításáért A napi pártmunka részeként „A nők között végzett elvi, politikai munka irányítását, a nők gondjainak megoldását célzó határozatok végrehajtásának ellenőrzését, koordinálását minden fokon az illetékes pártszervek és -szervezetek végzik. A nők között és érdekükben végzett munkát a mindennapi pártmunka részeként kell kezelni.” (Az MSZMP Központi Bizottságának 1970. februári határozatából.) E határozat megvalósításának legnagyobb biztosítéka, hogy a párt önmaga felelős a határozatért, irányítja, segíti, ellenőrzi a végrehajtást a napi pártmunka részeként. A következetes pártirányítás azt a célt szolgálja, hogy a kommunisták aktív közreműködésével a határozat végrehajtása társadalmi üggyé váljon, s ennek megfelelően helyes gyakorlat alakuljon ki. Pest megyében három és fél év tapasztalatai arra mutatnak, hogy a párt megyei vezető testületéitől egészen az alapszervezetekig általában érzik ennek felelősségét és fontosságát. Bizonyíték rá, hogy az egész megye területén a végrehajtás nagyon eredményes. Ezt viszont jelentősen befolyásolta, hogy minden szinten következetesen ellenőrizték is a megvalósítást. A megyei párt-végrehajtóbizottság előtt eddig folyamatosan egy-egy városi, járási pártbizottság, illetve tömegszervezet adott számot arról, hogy mit tett a határozatban előírtakért. Többek között elemezték a textiliparban, a gépiparban és a mezőgazdaságban dolgozó nők politikai, gazdasági és szociális helyzetében bekövetkezett változásokat. Az ellenőrző, beszámoltató munka a járási, a városi pártbizottságainknál is folyamatosan napirenden van. A fejlődés lemérhető azon is, hogy a kezdeti általános felmérések után ma már részletekbe bocsátkozó, nagyon konkrét és elemző anyagok kerülnek a testületek elé. Az alapszervezetek is bátrabban élnek a beszámoltatás eszközével és rendszeresen számon kérik az 1013-as kormányrendelet előírásainak teljesítését a gazdasági vezetőktől, a társadalmi szervezetektől. 0 ** rvendetes gyakorlat alakult ki igen sok helyen annak érdekében, hogy a nőpolitika megvalósítása mindennapi pártfeladat legyen páitszervezeteinkben. Minden írásos anyag, vagy fontosabb politikai, gazdasági döntés egyúttal magában foglalja a dolgozó nőket érintő tennivalókat is, az adott területen betöltött helyüknek és szerepüknek megfelelően. Ha ez a gyakorlat a pártmunka területén mindenhol természetessé válik, akkor egyre kevesebbet kell majd a nők helyzetéről külön beszélni. Ez természetesen hosszabb időt igénylő feladat, de csak ezen az úton jutunk el a megvalósításhoz. A párt Központi Bizottsága nőpolitikái határozatának megjelenése óta a pártszervek politikai nevelő munkájának következtében is, megélénkült a nők politikai aktivitása. Tapasztalatok, felmérések egyaránt bizonyítják, hogy a különféle szintű választott testületekben, a- gazdasági vezetésben konkrétabb és következetesebb lett a munkájuk. Ez is arra bíztat minden pártszervet, hogy még bátrabb káder- politikával egyre több nőnek adjanak megbízatást és növeljék arányukat a még mindig ható szemléletek ellenére, s akkor a következe választásoknál még több alkalmas és nagy tapasztalatokkal rendelkező nőt tudnak választott testületekbe javasolni. Ennek feltétele is egyre szélesedik, hiszen évről évre több a magasabb politikai és általános műveltséggel rendelkező nő. Az elért eredmények ellenére tovább kell fokozni a nők közötti politikai nevelőmunkát, mert a közéleti tevékenységet vállalók száma még nem kielégítő. A politikai képzésben az eredmények biztatók. A különböző oktatási formákban egyre többen vesznek részt, s a következetes kádermunkának, pártszervezeteink figyelmének tadható be, hogy egyéves, öthónapos iskolát, a marxista—leninista esti egyetemet is egyre többen vállalják a nók köréből. Egyéb oktatási formákon pedig már az 50 százalékot is meghaladja a nők aránya. S zámos tapasztalat EZól arról is, hogy pártszervezeteink következetesen foglalkoznak a nők lfelvételével a párttagok soraiba. Felvételi arányuk keídvező emelkedése ellenére továbbra is nagyobb politikai figyelhet kell fordítani a munkásnölcre, hogy számuk a X. kongresszus és a párt Központi Bizottsága 1972. novemberi halárázatának megfelelően növekedj jék a párttagság soraiban. \ A dolgozó nők társadalmi gazdasági, szociális érdeké viseletének ellátásába, poli kai nevelésükbe a párt bevonta az állami szerveket, tömegszervezeteket, mozgalmakat is, megszabva feladataikat. Három év után megállapítható, hogy Pest megyében nincs egyetlen olyan terület sem, ahol a gazdasági, vagy a társadalmi vezető ne adhatna eredményekről számot. Ezek az eredmények ugyan változók, hiszen nagyban befolyásolja a dolgozó nők létszáma egy-egy munkahelyen vagy éppen a vállalat anyagi helyzete, de nem utolsósorban maguknak a nőknek az aktivitása is. Ezenfelül természetesen az adott lehetőségeket is figyelembe kell venni, de azt is, hogy miként veszik azokat igénybe. Mindezek alapján is azt tapasztalhatjuk, hogy Pest megyében például nagyon sokát tettek a bérkülönbségek megszüntetése érdekében, s javultak sok helyen a munkakörülmények (modernebb gépeken dolgoznak a nők, főleg a textiliparban), számos helyen mentesítették az asz- szonyokat a három műszak alól, sok öltözőt, fürdőt építettek. Hasonló példák mondhatók a nők szociális helyzetének javításáról is. Napirenden szerepel mindezek ellenőrzése a szakszervezeti bizottságoknál is. Sok jó tapasztalat van arról, hogy a nőpolitika érvényre juttatása kezd a testületek közös feladatává válni. Nemcsak a titkárok segítik, hanem egyre inkább minden munkabizottság is beépíti feladatterveibe, napi tevékenységébe és komoly segítséget adnak a nőbizottságoknak. Különösen sokat foglalkoznak a nők politikai képzésével, szakképzésével, bérezésével, valamint a munkakörülmények javításával. E feladatokat a kollektív szerződésekben is rögzítették. A meglevő rendeleték sokat segítenek, mégis óriási erőfeszítésekre van szükség, hogy minél több nő végezze el az általános iskolát és utána szakmunkásképesítést szerezzen. Kezdeti eredmények több helyen mutatkoznak, így például a váci ipari üzemekben, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Ganz Árammérőgyárban, de korántsem lehetünk még megelégedettek. A jövőben erőteljesebben kell e téren tevékenykedni, közösen a gazdasági vezetőkkel. A nőbizottságoknak pedig a dolgozó asszonyokkal, lányokkal kell megértetniük ennek szükségességét. Fontos feladat hárul a Pályaválasztási Tanácsadási Intézetre is, hogy a fiatal lányok közül egyre többen szerezzenek szakmunkás-képesítést. A Pest megyében működő valamennyi tömegszervezet a határozatnak megfelelően tevékenykedik. A Hazafias Népfront megyei elnöksége, a MÉSZÖV elnöksége, a Kl- SZÖV igazgatósága és a tsz- vezetőségek sajátos feladatukba építve foglalkoznak a célszerű nőpolitikával és adnak feladatokat a nőbizottságaiknak. A szövetkezet nőbizottságai egyre inkább élnek javaslatokkal és a vezetőségek is igénylik véleményüket. A , nők .politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítása nagyon sok részfeladatból tevődik össze. Minden társadalmi és tanácsi szervnek, valamint gazdasági egységnek megvan a maga feladata. Vannak azonban olyan feladatok — különösen városokban és községekben —, amelyeket csak összefogással lehet megvalósítani. Ilyen a szolgáltatások kiszélesítése, az üzlethálózat bővítése, a gyermekintézmények számának növelése. Nagyon fontos ezeken a helyeken a pártszervezetek koordináló tevékenysége, hiszen az ő közreműködésükkel lehet a különböző szervezetek anyagi erőit összegyűjteni és 7. igényelt létesítmény megva- . ítására fordítani. A társa- mi összefogásnak Pest megyében igen szép példája tapasztalható a gyermekintézmények építésénél. Kimagaslók az eí’edmények. Az erre az ötéves tervre elhatározott tanácsi óvódai helyek három év alatt elkészültek és az ötéves terv végéig most már terven felül újabb óvodák nyílnak, mint péidáu, a különösen korszerű pilisvörösvári, amelyet e hónapban, alkotmányunk ünnepére avatnak fel. Mindezeket az üzemek anyagi támogatása, a szocialista brigádok, társadalmi szervok és a lakosság közös társadalmi munkája tette lehetővé: Érden, Vácott, Cegléden, Diósdort, Ikladon és sorolhatnánk tovább. A Központi Bizottság határozata óta elért eredmények — á nehézségek és a problémák ellenére — nagyon örvendetesek és arra ösztönzik a pártszervezeteket, hogy egészséges türelmetlenséggel újabb és újabb feladatokat tűzzenek maguk elé. Az élet és vele együtt a népgazdaság is fejlődik, de ha a menet közben jelentkező problémákat fokozatosan megoldják, akkor szép eredményekről tudnak majd számot adni, amikor a X. kongresszus határozatának a nőpolitikával kapcsolatos teendői megvalósítását vizsgálják. T ovábbra is fontos feladat, hogy széles társadalmi összefogással, a nevelés minden eszközével és éppen azokkal a párt- és kormányhatározatokkal, amelyek 1970 óta a nőpolitika közvetlen vagy közvetett segítése érdekében megjelentek, biztosítsák a dolgozó asszonyok, lányok érdekeit még erőteljesebben társadalmi-politikai érvényesülését, közéleti helyüket, szerepüket. A feladatok állandóan adottak, és a folyamatos végrehajtás megköveteli a nők közötti politikai nevelőmunkát egészen a családokig. Ez kiterjed a nők bevonására a vezetésbe, a kádermunkára, a közéleti te- vényekségre, a szakképzésre, az állami és politikai oktatásra, a gyermekintézmények fejlesztésére, a szolgáltatások bővítésére és mindazokra a kérdésekre, amelyek pártszervezeteink területén még problémaként jelentkeznek. Az is fontos, hogy ne feledkezzünk meg az elért eredményekről sem, és ismertessük meg azokat a nők körében. Amint azt a párt Központi Bizottságának 1970. februári határozata megfogalmazza: „Szocialista társadalmunk továbbfejlődése azt kívánja, hogy őrizzük és népsze- rűsítsük azokat a nagy vívmá- I nyokat, amelyeket a párt, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép közös erőfeszítése a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének megváltoztatásában élért”. Nagy J. Xiborné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának nőreferense Ülést tartott az Elnöki Tanács Nagy Miklóst választották meg művelődésügyi miniszterré A Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Mivel Ilku Pál közelmúltban bekövetkezett halálával a művelődésügyi miniszteri tisztség megüresedett, az Elnöki Tanács Nagy Miklóst művelődésügyi miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Markója Imrét igazságügyi minisztériumi, dr. Orbán Lászlót művelődésügyi minisztériumi és Púja Frigyest külügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. Nagy Miklós — az újonnan me;;választottt m ű vei ödésü gyi miniszter — ‘pénteken délben Lo ionczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt Az eskütételen jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja. ★ Nagy Miklós 1932-ben született tanító családban, a Hajdú megyei Kábán. Középiskoláit Debrecenben végezte. 1950 óta a párt tagja. 1954-ben a miskolci Nehézipari Műszak Egyetemen gépészmérnöki dip lomát szerzett. Egyetemi éveiben az ifjúsági mozgalor egyik helyi vezetője vol 1954-től 1963-ig oktatókén dolgozott a miskolci egyetemen, s ez alatt különböző fele lős pártfunkciókat töltött be 1963-ban az MSZMP Központ Bizottságának apparátusáb került. 1970, az MSZMP X kongresszusa óta a Központ Bizottság tudományos, közok tatási és kulturális osztályának vezetője. A lakók az Érc- és Ásványbánya dolgozói Kulcsátadás Pilisvörösvárott Tavaszra a többi is elkészül Húsz lakás építését kezdte meg az idén Pilisvörösvárott a nagyközségi tanács költség- vetési üzeme. Az öt, egyenként négylakásos épület közül az első ezekben a napokban készült el. Szerdán volt az épület műszaki átadása, tegnap, pénteken pedig már a kulcsokat is megkapták az új lakók, akik valamennyien az Érc- és Ásványbánya dolgozói. A három darab kétszobás és az egy háromszobás lakás boldog tulajdonosai tehát rövidesen beköltözhetnek a rég várt új lakásba. A további négy épület tizenhat lakásának kulcsátadását a jövő év tavaszára tervezik. Az idén különben már harminckét lakást épített fel a nagyközségi tanács költségvetési üzeme Pátyon, és e mellett még sok más építkezés is dicséri az üzem dolgozóinak jó munkáját. A most elkészült négy lakás értéke meghaladja az egymillió-százezer forintot. A lakások korszerűek: csempé- zett fürdőszobákkal, lakkozott mozaikparkettával készültek, világosak, tágasak. Bizonyára sok öröme telik majd bennük az új lakóknak. Hogy éluek a fiatalok? Ülésezett a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége Javult a munkásfiatalok anyagi, szociális, kulturális ellátottsága Pest megyében. Ebben fő szerepe van annak, hogy a párt ifjúságpolitikái határozata és a SZOT 1970. július 2-i állásfoglalása óta a gazdasági és mozgalmi szervek ösz- szefogottabban és szorosabban együttműködve foglalkoznak a fiatalokkal és problémáikkal. Ezek voltak a legfőbb megállapításai a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége tegnapi ülésének. A tanácskozás az ifjúságpolitikai munka helyzetéről és a további tennivalókról folyt. Részt vett a SZOT képviseletében Nagy Antal, az MSZMP Pest megyei Bizottsága részéről Nagy Imre és a KISZ megyei bizottságától Herczenik Gyula. Száztízezren. A megye dolgozóinak több mint 37 százaléka, csaknem 60 ezer ember, 30 éven aluli fia- *tal. További 50 ezer fiatal a megye területéről a fővárosba jár dolgozni. Magatartásuk, ízlésük, gondolkodásuk ezáltal sok oldalról befolyásolt, mert sem a munkahelyükön, sem a lakóhelyükön nem kötődnek eléggé. Az ülés Galbicsek Károly, az SZMT elnökének megnyitója után Kozák Sándorné szervezési osztályvezető előterjesztése alapján megállapította, hogy megyénk dolgozó ifjúsága, ezen belül a munkásdfjúság döntő többsége aktívan részt vesz a termelésben, a politikai és társadalmi életben. A pozitív vonások mellett azonban az ifjúság világnézetére, magatartására ható, sajátos körülmények is megtalálhatók a megyében. Változatlanul szükséges tehát, hogy az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozata és a SZOT- állásfoglalás megvalósítása érdekében a szakszervezeti szervek tegyenek többet a fiatalok aktivitásának fejlesztése, a vezetésbe való bevonásuk, élet- és munkakörülményeik javítása érdekében. Már a pályaválasztásnál Pest megyében a szakmunkásképzés az utóbbi időben jelentősen fejlődött. Az 1972/73-as tanévben csaknem 9000 fiatal tanult szakmát. A vállalatok a tanulók részére előírt jogokat és kedvezményeket biztosítják. Nagyüzemi szakszervezeti bizottságok, például a Csepel Autógyárban, a MÁV Járműjavítóban, a Ganz Árammérőgyárban már az iskolák pályaválasztási tanácsadó munkájában is részt vesznek. A képzés tárgyi és személyi feltételei javultak. Ugyanakkor nehézségeket okoz. hogy a tanulók többsége bejáró, többek között azért, mert nem kielégítő a kollégiumi ellátottság. A szakszervezeti szervek többsége már az első lépéseknél segíti a szakmunkás fiatalokat. Gondoskodnak róla, hogy a kollektív szerződéseknek a fiatalokra vonatkozó csoportjait a gazdasági vezetők betartsák és betartassák. Jó példa erre a gödöllői sütőipari vállalat, a Pest megyei Állatforgalmi Vállalat, a Szerszámgépipari Művek. Külön figyelnek például a kezdő munkavállalók bérbesorolására. Versenyző védnökok A fiatalok számarányuknak megfelelően vesznek részt a munkaverseny-mozgalmakban. Több százan nyerték el a Szakma ifjú mestere címet, mintegy százhetvenen érdemelték ki a „Kiváló ifjú mérnök, N közgazdász, technikus” címet. A „Szakma kiváló tanulója” versenyben 13 szakmából 169 fiatal vett részt. Több vállalatnál — például a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a diósdi csapágy gyárban, a Ganz Árammérő Gyárban — órabér- emelésben és jutalomban részesítették a munkaversenyben helyezésit elért fiatalokat, akiknek kezdeményezőkészségét bizonyítja az is, hogy a megye több kiemelt beruházása felett vállaltak védnökséget. A fiatalok az üzemi bérfejlesztésből, nyereségből, jutalmakból arányosan részesülnek. Az MSZMP KB 1972. novemberi határozata alapján megyénk üzemeiben több mint 30 ezer fiatal munkás részesült béremelésben. Egyes vállalatoknál, például a Mechanikai Műveknél, a Dunakeszi Hűtőháznál, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál külön is vizsgálják és következetesen fejlesztik a fialtatok anyagi körülményeit. Szociális probléi ik közül legégetőbbek a csal., ^alapítással együttjáró gondok, főként a lakáskérdés. 1972-ben — elsősorban szakszervezeti kezdeményezésre — a megyei vállalatok 19,5 millió forintot fordítottak a dolgozók lakásépítésének támogatására. A támogatást igénybevevő 917 dolgozó közül 322 fő 30 éven aluli fiatal volt. A Forte-vállalatnál például 71 főből 40 fiatal részesült lakásépítési támogatanácstagok között pedig ez év tavasza óta 16 százalék a fiatal. Fejlődtek a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását előkészítő szakkörök, nőtt az ifjúsági klubok száma és jobbak a munkásszállásokon élő fiatalok művelődési lehetőségei is. Intő adatok A beszámolóban és a vita során a hiányosságokról is szó esett. Az SZMT elnöksége és a KISZ megyei vb által hirdetett üzem- és munka- szervezési pályázat iránt például a fiatalok nem tanúsítottak érdeklődést. Magas a balesetet szenvedett fiatalok aránya, a textiliparban példáu csaknem 32 százalék. Egyes üzemekben nem biztosítják a szakmai továbbképzéshez szükséges feltételeket. Évről évre nő azoknak a száma, akik nem végzik el az általános iskola nyolc osztályát A Csepel Autógyárban például a 3000 fiatalból 1200-nak, a tévéképcső- gyárban 700 fiatalból 300-nal. nincs meg a nyolc általánosa. Összességében: biztató Az SZMT elnökségének ülése megállapította, hogy összességében az ifjúságpolitikai hatásban. Sok bizonyítéka van a fiatalok eszmei fejlődésének. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényei, a „Vádoljuk az imperializmust” akciók, a vietnami műszakok maradandó példák. Nőtt a szakszervezeti politikai tömegoktatásban való részvétel: az elmúlt évi 7 és fél ezerrel szemben az idén mintegy 8 ezer 200-an vettek részt. A megye szakszervezeti alapszerveiben 22 százalék a 30 éven aluli választott tisztség- viselők aránya, a választott tározatokból adódó feladatot gyakorlati megvalósítása biztató eredményeket hozott. A határozat végrehajtásának tapasztalatai kedvezőek. Feladatként jelölte meg, hogy aj ifjúságpolitikai határozat végrehajtását a szakszervezeti vezető szervek tekintsék továbbra is a mozgalmi munka szerves részének. Javítsák tovább kapcsolataikat a KlSZ-szerve- zetekkel. Segítsék elő még jobban, hogy javuljanak a fiatalok élet- és munkakörülményei és fejlődjék szakmai és általános műveltségük. P. V.
