Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
2 "‘"xfCfotiSp 1973. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT Lip, Lip, hurrá! 587 szolidaritási nyilatkozat 500 manőverező levél Csütörtökön impozáns módon jutott kifejezésre a széles körű szolidaritás a Lip-gyár dolgozóival: a televízió és a rádió dolgozóinak 24 órás sztrájkján kívül országszerte munkabeszüntetésekkel, gyűlésekkel és egyéb akciókkal juttatták kifejezésre a franciák milliói, hogy támogatják a besanconi óragyár munkásainak igazságos küzdelmét.- A miniszterelnökségen 587 küldöttség nyújtott át szolidaritási nyilatkozatot. A besanconi gyár dolgozóinak képviselői és a kormány megbízottja közötti újabb tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Besanconban felháborodást keltett, hogy a gyár 150t) dolgozója közül mintegy ötszáz pénteken reggel levelet kapott. A levélben közük velük, hogy újra alkalmazzák őket az óragyártó részlegben, „amelynek újjáalakítása folyamatban van”. Charles Piaget, a Lip-gyári dolgozók egyik szakszervezeti vezetője a levelek elküldését a dolgozók egységének megbontására irányuló manővernek minősítette. Wroclaw negyed százada FÓKUSZ Nyugat-Berlin NYUGAT-BERLIN ismét előtérbe került az utóbbi időben, az európai enyhülési politika tárgyalóasztalainál. A tizenkét évvel ezelőtti „frontváros” problematikája természetesen már a múlté, de az NSZK-ban és Nyugat-Berlin- ben változatlanul léteznek erők, amelyek akadályozzák — Nyugat-Berlin különleges státuszára hivatkozva — a végső megegyezéseket az NDK és az NSZK, Csehszlovákia és az NSZK, valamint Magyarország és az NSZK között. A magyar—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvételéről folytatott múlt heti tárgyalásokon is Nyugat-Berlin okozott problémát: nem születhetett megállapodás a nyugat-berlini lakosoknak és hivataloknak nyújtandó NSZK-jogsegély tárgyában. Most kedden szintén e jogsegéllyel összefüggő kérdésekről tárgyaltak Berlinben az NDK és az NSZK képviselői. Itt sem sikerült megegyezésre jutni és e tárgyalásokat október Il-én, Bonnban folytatják. A CSEHSZLOVÁKIA ÉS NSZK közti tárgyalások során e kérdés megoldatlan még, de Prága így is kész Brandt nyugatnémet kancellár szeptember 6-i fogadására. Ugyanis a két félnek sikerült elkészíteni a kapcsolatok normalizálásáról szóló szerződéshez csatolandó, a humanitárius kapcsolatokról szóló levelet. A csehszlovák—NSZK szerződéshez csatolt külügyminiszteri egyezmény kimondja, hogy a müncheni szerződés érvénytelenné nyilvánítása kiterjed Nyugat-Berlinre is. A szerződés leszögezi, hogy Nyugat-Berlint minden esetben be kell vonni a tudományos, műszáki, kulturális és • sportegyüttműködésbe, de hiányzik a kifejezett, .utalás arra, hogy a humanitárius kérdésekről 6ZÓ1Ó levélcserébe is be kell vonni Nyugat- Berlint. A CSEHSZLOVÁK FÉL kinyilvánította jószándékát, hogy az említett levél hatályát ennek ellenére hajlandó kiterjeszteni Nyugat-Berlinre is. Ennek nyomán már megállapodás jött létre abban a tekintetben, hogy az NSZK jövendő prágai nagykövetsége miképpen látja el majd Csehszlovákia területén a nyugat-berlini lakosok konzulá- ris képviseletét, miképpen oldják meg továbbá a vízumkiadást és az utazási okmányok kérdését. Az NSZK azonban változatlanul ragaszkodik ama elfogadhatatlan követelésének teljesítéséhez, hogy a nagykövetség ne csak a nyugat-berlini lakosoknak, hanem az ottani intézményeknek is jogsegélyt nyújthasson. Az NSZK e követelése mellett kitartott ama csehszlovák érvelés ellenére is, amely egyrészt a négyhatalmi megállapodásból, másrészt abból a tényből indult lei, hogy a két állam között nincsen jogsegélyegyezmény, még kevésbé valamiféle ilyen megállapodás Nyugat-Berlin vonatkozásában. A BONNI TÖMEGTÁJÉKOZTATÁSI ESZKÖZÖK most pesszimista hangot ütnek meg a csehszlovák—NSZK államközi szerződés szeptember elejére tervezett prágai aláírásának lehetőségét illetően, és ezzel összefüggésben — jogtalanul — a Nyugat-Berlin kérdésében elfoglalt csehszlovák elvi álláspontot kárhoztatják. Ezzel ellentétben az az igazság, hogy az NSZK azért támasztott és támaszt jogtalan követeléseket Csehszlovákiával szemben Nyugat- Berlinnel kapcsolatban, hogy mindezzel precedenst teremthessen a más államokkal (köztük hazánkkal) folyó tárgyalások számára. AZ NSZK E TAKTIKÁZÁSA azonban nem számíthat sikerre, hisz a még fennálló jogsegélyvita nem az államközi szerződés aláírásával, hanem „csak” az ezt követő diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos. , Alacs B. Tamás Ha formailag nem is, tartalmilag a cífnben megfogalmazott kiáltás zúg, hömpölyög keresztül-kasul Franciaországon. A legutóbbi hírek továbbra is arról tanúskodnak, hogy a besanconi Lip-óragyár dolgozóinak drámai küzdelmét nemcsak helyeslő kiáltásokkal, hanem a szolidaritás megkapó megnyilvánulásaival támogatják Franciaország dolgozóinak legkülönbözőbb rétegei. Ennek érzékeltetésére álljon itt csupán két látványos, mert rendhagyó példa: a Lip-gyáriakkal való közösségvállalás demonstrálására huszonnégy órán keresztül szüneteltették munkájukat a francia rádió és televízió munkatársai és — erre még nem volt példa — figyelmeztető sztrájkot tartottak a párizsi tőzsde alkalmazottai. Jogos a kérdés: Franciaországban, ahol távolról sem ritka a tőke és a munka ilyen összecsapása, miért váltott ki ilyen hatalmas visszhangot egy vidéki, besanconi gyár harca? Végül is a Lip nem valami országos jelentőségű mammut- üzern, mindössze egy patinás, ismert nevű óragyár. A válasz kiderül, ha rövid visszapillantást szentelünk a történteknek. A besanconi üzem esztendők, óta gondokkal küzd. A tulajdonos, bizonyos Monsieur Fred Lip, régi, elavult módszerekkel lavírozott a bel- és főleg a külföldi konkurrencia tengerében. Termelési, szervezési, kereskedelmi hibák követték egymást, elkerülhetetlennek tűnt a csőd. A munkások és alkalmazottak fölött megjelent az elbocsátás Damoklesz-kardja. Ekkor szánták rá a dolgozók magukat arra, hogy megmutassák Lipnek és a világnak: a gyárat meg lehet és meg kell menteni. Szokatlan harci formát választottak: egyszerűen megszállták a gyárat és átvették az igazgatást. Kitűnő eredméAz Al Hajat című libanoni lap hivatalosan még meg nem erősített értesülése szerint Fejszál szaud-arábiai uralkodó hamarosan találkozik Szadat egyiptomi elnökkel. Ez a jelentés tovább erősíti azokat a manapság sokasodó kombinációkat, amelyek szerint „lassú, de érezhető” változás állt be Szaud-Arábia külpolitikájának bizonyos vonatkozásaiban. Ez a hatalmas területű, de jórészt sivatagos és mindössze nyolcmillió lakosú ország az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a világ legnagyobb olajtermelő és máris a legnagyobb olaj- exportőr állama. Termelése 1970-ben 176, 1971-ben 223 és tavaly már 285 millió tonna olaj volt. Szakértők becslése szerint ez a szédületes ütem a jövőben megtartja az évi legalább huszonöt százalékos növekedés szintjét. Ennek az elmaradott, feudális országnak a jövedelme már most évi 4,4 milliárd, devizatartaléka pedig 3,3 milliárd dollár. 1975-re amerikai számítások szerint ez az ösz- szeg eléri az évi nyolcmilliár- det, 1980-ra pedig a húszmilliárdot! Fejszál király tehát érthetően úgy érzi, van mit vesztenie és minden irányban lépéseket tesz, hogy megtarthassa ezt a dolláresőt. Öriási ösznyekkel. . A munkásvezetés százhúsz napja alatt eltüntették a csődtömeg jelentős részét. Augusztus 15-én azonban a hatóságok lesújtottak: csend- őrség szállta meg a gyárat. A nagytőkével összefonódott igazgatási apprátus nem is nagyon titkolta, hogy veszélyesnek tartja a Lip-gyári precedenst. Ami történt a csődig, tipikus a mai Franciaországban. A hatóságok azt akarták megakadályozni, hogy az ezt követő százhúsz nap is tipikus legyen. Ezért váltott ki országos érzelmeket — és akciókat — a besanconi óragyár dolgozóinak harca. A Szovjetunióba visszatérni szándékozó szovjet zsidókról ír a párizsi Le Monde pénteki számában a lap bécsi tudósítója. Bécsben jelenleg mintegy 200 szovjet zsidó várja, hogy visszatérhessen a Szovjetunióba. Eddig 32-en kapták meg a hazatérési engedélyt. A Szovjetunióban — mondják — az alkotmány rögzíti az emberek közötti egyenlőséget, mindenki tanulhat, szabadon dolgozhat szalunájában. Ezekből és a hasonló kedvező nyilatkozatokból kiindulva a cikkíró rámutat: a kivándoroltak mindannyian egyhangúlag elítélik az izraeli propagándát. „Izraelben és a nyugati országokban élő barátaink leveleikben mindig hívtak minket. Valamiféle pszichózis fogott el bennünket. Elutaztunk, de nem fogtuk fel, hogy 'mit teszünk.” Miért nem tudtak megmaradni ezek az emberek Izraelben? — teszi fel a kérdést a szegekkel fejleszti hadseregét, amelynek — Tel Aviv tiltakozása ellenére — Washington a minap adott el ultramodern Phantom vadászbombázókat; kerek ötven darabot! A király tudja, hogy reakciód rezsimje nem várhat mástól komoly támogatást, mint az Egyesült Államoktól. Az utóbbi időben azonban azt is felismeri, hogy Amerika barátsága otthon és az arab világban, számára az egyik legnagyobb veszély forrása. Ezért döntött úgy a rijadhi vezetés, hogy a jövőben politikája árnyaltabb lesz és — az eddig is létező anyagi támogatáson túl — politikai gesztusokat is tesz az Izraellel közvetlenül szemben álló „frontországok” felé. Ezzel számítása szerint O csökkenti egy rendszere ellen irányuló puccs lehetőségét és © zsarolhatja Washingtont is az olajjövedelem részesedési arányával kapcsolatos tárgyalásokon. Yamani, a király olajminisztere már az év elején úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak szállított olaj „nem lehet független politikai tényezőktől". A S„adattal való találkozásnak már a híre is arra utal, hogy Fejszál, legalábbis egyelőre, folytatni kívánja a lassú, óvatos változások politikáját. N incs semmiféle statisztika arról, hogy az idei nyár meg ősz Lengyelországot járó magyar turistái közül hányán vannak, akik Krakkó meg Varsó, a tengerparti Gdansk meg Szceczin után elmennek Wroclawba is. S ha nincs meg a teljes szám, hogy lenne a részadat, például az: mennyi volt a huszonöt esztendős magyarok száma az ősi lengyel város idei látogatói közül. Pedig érdekes dolog lenne tudni, hányán voltak, s még izgalmasabb: megkérdezni egyiket-másikat, észébe jut-e, hogy éppen akkor, amikor ő született, indult el útjára egy nagy és diadalmas mozgalom is, éppen abban a városban, ahova világjáró vágya elvitte. Mert negyed százada, hogy az értelmiségi világkongresz- szussal tulajdonképpen megszületett a nemzetközi békemozgalom, s a wroclawi találkozóra készülődve itthon nálunk, a magyar békemozga- iom. Negyed század múltán éppen magyar békekongresz- szusra készülődve és a békeérők nagy moszkvai találkozója előtt egyszerre csak felvillan az emlékezetben az az 1948-as lengyel város, az az 1948-as hangulat. Felvillan, s Le Monde tudósítója, és az egyik Bécsben élő kivándorolt szavaival azonnal válaszol is rá: „Izraelben nem érezni semmi emberi melegséget, csak a pénzt, az üzletet becsülik meg. Nálunk, Grúziában, teljesen mások az erhbe- rek közötti kapcsolatok. Ügy gondolom, hogy az, aki szocialista országban élt, soha sem tud megszokni egy mps világot”. mindjárt tűnődésre is készteti az embert: a milliók hallatlan derűlátásának, harci bátorságának erejéről kell elgondolkodnia. H ogy is volt az akkor 1948- ban? Wroclawban a világ sok országából összegyűlt értelmiségiek egy vigasztalannak tynő romváros kísértetvilágába érkeztek, és a döbbenettől szinte szótlanul tették meg első sétáikat a városban — ha felkelt a szél, törmelék pora szállt kilomé- terhosszan az egykori belváros felett. Egy vén középkori kőtoronynál a kísérők a magasba mutattak: ott volt valaha a lengyel sas ... Este, a békeküldöttség első találkozóján Iréné Joliot-Curie és Julian Huxley az atombomba veszedelméről beszélt, és még vacsora közben is, az üléseken a majd ötszáz párizsi és moszkvai, chicagói és varsói, athéni és budapesti küldött azt mondta: nem szabad, hogy valaha is más városok helyén olyan iszonyú rommező legyen, mint a vendéglátó Wroclaw helyén; nem szabad megengedni, hogy új világháború tüzét gyújtsák ki gonosz erők. Negyed százada csak. De ebben a negyed században fagyasztotta be az emberi reményt hosszú esztendőkre a hidegháború. Ebben a negyed században hulltak bombák Hanoi és Phenjan otthonaira, ebben a negyed században vert fel fegyverzaj dominikai, angolai, alexandriai éjszakákat, hogy csak egynéhányra emlékezzünk a „helyi háborúk ” közül. Mint ahogy ennek a huszonöt esztendőnek történelmi összegezésében minden bizonnyal a legfontosabb események közé keli illeszteni a másik oldalon azokat az aláírásmilliókat, amelyeket például a stockholmi békefelhívás alá vagy az atomfegyver-kísérletek betiltásáért megfogalmazott felhívások alá írtak japán tustollal, belga ceruzával, amerikai golyóstollal — latin betűkkel, drill írással vagy arab írásjegyekkel. A negyed század elsősorban persze, a világhistória menetében azt a megjelölést kapja: a szocialista országok megerősödésének kora, szövetségük kialakulása az elért vívmányok kiteljesítésére és védelmére. De emellett a tegnapi térképek pirosra festett angol, lilára színezett francia meg zölddel jelölt spanyol gyarmatai helyére önálló új országok sorának nevét kellett berajzolni. Ez volt az a negyed század, amikor a szocializmus világ- rendszerré vált, és a gyarmati rendszer szétbomlása kétfelől is segítette ennek az új, világméretű népi mozgalomnak, a békemozgalomnak erősödését. Ez volt az a negyed század, amelyben, ki tudná megmondani hány gyűlésen, őszintén és szenvedéllyel szólalt meg magyar földön is a milliók gondolatát kifejezve a békeakarat, a szembeszállás a háborúra spekulálók terveivel. Jó volt tudni, hogy a magyar békemozgalom része az egésznek, a világmozgalomnak — annak, amely első találkozói egyikére éppen 25 éve ültösz- sze egy akkor még a háború irtóztató sebeit mutató lengyel városban, Wroclawban. S zinte bizonyos, hogy egy sincs a huszonöt esztendős magyar turisták közül, aki az újjászületett, gyönyörű Odera-parti lengyel nagyvárosban sétálgatva, erre is gondolna. De így van jól — hogy békén és vidáman járják ma a huszonöt évesek Európa nagyvárosait, Berlint vagy Belgrádot, Budapestet, Prágát és a Louvre vagy az Ermitázs termeit, a Colosseumot vagy Várna modem szállodasorát nézegetve. Ez — nem is kevéssé — a velük egyidős, az emberiség lelkiismeretét ébresztő békemozga-i lomnak is köszönhető. Gárdos Miklós Vásárlóinknak ajánljuk az olcsó, praktikus, BŐVÍTHETŐ LÁBAT LAN I HÉTVÉGI HÁZAT Alapterülete: 11,96 m2, padozattal, üvegezve készül. Ara: 17 800 Ft. ♦ 17,97 nr-re bővítve ára: 23 100 Ft. Kizárólagos forgalmaz^: BUDAPEST KÖRNYÉKI TUZÉP VALLALAT Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 141—256. Sorgarázsnak is ajánljuk a LÁBATLAN I GARÁZST Alapterülete 15 m2. Kiváló hőszigetelésű. m Ara: 9150 Ft. ♦ Forgalomba hozza: a I BUDAPEST KÖRNYÉKI TUZÉP VALLALAT Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 141—256. Kérjük, tekintse meg a szentendrei Pap-szigeten, a kemping területén hétvégi faház- és nyaralóház-bemutatónkat. Reméljük, hogy ajánlatunk megnyeri tetszését, és a közeljövőben vevőként üdvözölhetjük. Fej szál király és a „front-országok" BÉCS Kétszázból harminckettő...
