Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

Esztergom ezeréves Facia Jena felszólalt a jubileumi tanácsülésen A fennállásának ezredik év­fordulóját ünneplő Esztergom gazdag, mintegy száz rendez­vényből álló programjának ki­emelkedő eseménye Zajlott le szombaton. Az alkotmány év­fordulója és a millennium al­kalmából kibővített ünnepi ta­nácsülést tartottak, amelyen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Biozttságá- nak tagja, a Minisztertanács elnöke is. Megemlékező beszédet Brunszkó Antal, a városi ta­nács elnöke mondott. Emlékeztetett arra, hogy az idén augusztus 20. az esztergo­miak számára különösen jelen­tős és szép ünnep. Amikor or­szágszerte az alkotmány évfor­dulójára emlékeznek, Eszter­gom város fennállásának ezre­dik évfordulóját is ünnepeljük. Az alkotmány: népünk alap­törvénye. Ezer esztendővel ez­előtt pedig a Kárpát-medence e táján, itt, Eszetergomban születtek meg azok a gondola­tok, azok a tervek, amelyek megalapozták a magyarság lé­tét és jövőjét Európában. Itt született és itt koronázták ki­rállyá a magyar állam megala­pítóját, I. Istvánt. A város története, amely szervesen összefonódott Ma­gyarország ezeréves történeté­vel, rendkívül gazdag volt. A szónok felidézte Magyarország jelentősebb történelmi esemé­nyeit, majd a felszabadulásról s az azt követő időszakról be­szélt: — 1945. március 21-én, a történelem merőben új szaka­sza kezdődött Esztergomban. A bevezető sorokat a II. ukrán front hős szovjet katonái, Ma- linovszkij marsall harcosai ír­ták a város történelemköny­vének lapjaira. E sorokat Esz­tergom dolgozó népe, a kom­munisták vezetésével, a szov­jet hősökhöz és a haladó esz­tergomi polgárokhoz méltóan írta tovább — egészen nap­jainkig. Az ünnepi tanácsülésen fel­szólalt Fock Jenő is. A párt Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében köszön­tötte a város lakosságát, az ünnepi tanácsülést. Megemlé­kezett az évforduló jelentősé­géről, majd méltatta a Moszk­vában folytatott tárgyalásokat, amelyeket rendkívül pozitívan értékelt. Péter János Kaposvárott, dr. Maróthy László Debrecenben mondott beszédet Alkotmánynapi ünnepségek 20-án: nagygyűlés Abonyban — Munkás-paraszt találkozók Tegnap országszerte megkez­dődtek az alkotmánynapi ün­nepségek. Kaposvárott nagy­gyűléssel nyitották Somogy megye gazdag eseménysoroza­tát. Az ünnepség fényét emeli, hogy a megyeszékhely cente­náriuma egybeesik az alkot­mány ünnepével. A kaposvári ünnepség szónoka Péter János külügyminiszter volt. (Beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) Hnan Debrecenben szombaton az esti órákban kezdődött a há­romnapos, nagyszabású, az al­kotmány napja tiszteletére rendezett munkás- és paraszt­ifjúsági találkozó. A megnyitó nagygyűlés 2500 részvevője fáklyás felvonuláson vett részt, majd az egyetem előtti téren meghallgatta dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ központi bi­zottsága első titkárának ünnepi beszédét. ★ Az alkotmány ünnepe, au­gusztus 20. tiszteletére az idén is fényruhát ölt a főváros. Az alkotmánynapi program hagyományos ünnepséggel kez­dődik: az előző évekhez ha­sonlóan az idén is a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ke­rül sor — délelőtt 10 órai kez­dettel a magyar néphadsereg katonai főiskoláin és a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumban végzett hallgatók nyilvános tisztavató ünnepségére. Az avatás után nagyszabású vízi és légi parádé lesz. Mint mór tájékoztattuk olva­sóinkat, Pest megye alkot­mánynapi központi ünnepségét Abonyban rendezik, augusztus 20-án, hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel. Az ünnepség szónoka dr. Biró József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külkereskedelmi miniszter lesz, Megyeszerte munkás—pa­raszt találkozók során emlé­keznek meg augusztus 20-ról, a munkás—paraszt szövetség, jegyében. Az ünnep napján Pompázon, Taksonyban, Dány- ban, Dunakeszin találkoznak a helyi termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok dolgozói köz­ségük, városuk üzemeinek ipa­ri munkásaival, illetve a buda­pesti gyárak dolgozóival. Űj létesítményeket is avat­nak augusztus 20-án. Ácsán ekkor adják át a három új tanteremmel bővített iskolát és a pedagógus szolgálati lakást. Százhalombattán a 4 millió forintos költséggel, a DKV dol­gozóinak jelentős társadalmi munkája segítségével épült ví­zi sporttelepet. Szigethalmon új sportpályaépületet avatnak. A kulturális programok kö­zül a Zsámbék és környéke kulturális napok további prog­ramja és a Szobi napok ese­ménysorozata ígérkezik kiemel­kedőnek. Az előbbi keretében például Tökön lovasbemutatót rendeznek, Perbálon asztalite­nisz-versenyt, MHSZ ■ repülő- modellező és rádiós bemutatót. A műsort két labdarúgó-mér­kőzés tarkítja. Először Tinnye és Páty női csapatai találkoz­nak egymással, majd a perbáli és a zsámbéki csapat méri ösz- sze erejét. Este a járás nemze­tiségi csoportjai és Röpülj pá­va-körei lépnek dobogóra a to­ki szabadtéri színpadon. Ezen­kívül színes, szórakoztató prog­ramról is gondoskodnak. Egész napos műsor szórakoztatja majd az érdeklődőket — töb­bek között — Ráckevén, ahol zenés ébresztő, szoborkiállítás megnyitója, modellező bemuta­tó, kajakverseny, lampionos vízifelvonulás, tűzijáték, majd utcabál lesz. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1973. AUG 19., VASÄRNAÜ Alaptörvényünk írta: Kovács Antalnc, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára V annak jeles napok, melyeknek hatását tetézve ad fényt, ünnepi derűt, emlé­kező meghittséget a népszokás és a história. Augusztus 20-a ilyen. Talán akkor is ünnep volna, ha nem kapcsolna hoz­zá ünnepi megemlékezéseket az állami aka­rat. Augusztus 20-ra ugyanis évszázadok óta mindig bevégezte a kenyérnek való biztosí­tását a szántóföldek népe. Augusztus 20-a ilyenképpen a föllélegzés ünnepe is volt min­dig: lesz kenyerünk. Óhatatlan, hogy most ne ejtsünk szót az idei új kenyérről. Arról, amely fényesszemű búza formájában ott sokasodik a raktárak­ban. Kétségtelen, hogy a szerencse is a ke­zünkre játszott, kedvezett az idő az idén a gabona betakarításához, az utóbbi évek egyik leggazdagabb termése azonban nem a vélet­len eredménye. Nem véletlen mezőgazdasági nagyüzemeinkben a gazdag hozamot adó bú­zafajta, az, hogy a gépek megfelelő számban és állapotban ott és akkor állhatták munká­ba, amikor kellett, nem véletlen, hogy nem okozott fennakadást az üzemanyag- vagy az alkatrészhiány, hogy szinte percre pontosan segítették ki egymást — ha a gyors betaka­rítás magunk diktálta szüksége úgykívánta — a közös gazdaságok. Ha a kenyérről, a betakarításról, a közös gazdaságokról beszélünk, évszázados beideg­ződések nyomán még mindig hajiunk arra, hogy csupán a mezőgazdaságra, a paraszt- ember munkájára gondoljunk. Pedig nem szükséges hozzá hosszas oknyomozás, hogy érzékelhetően tapintsuk, a kenyér a nii ke­nyerünk társadalmunk alapjának, a munkás­paraszt szövetségnek nemcsak szép jelképe, hanem valósága is. A munkás-paraszt szövet­ségnek, amelyről alkotmányunk ezt mondja: „A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a ha­talmat a szövetkezetekbe tömörült paraszt­sággal szövetségben és a társadalom többi dolgozó rétegeivel együtt gyakorolja.” Huszonnegyedszer ünnepeljük alkotmá­nyunk törvénybe iktatását. A hagyományos alkotmánynapi ünnepségek tartalmát min­den évben gazdagítja, hogy fontos események is kapcsolódnak hozzá. Két évvel ezelőtt az államalapító I. István király születésének ez­redik évfordulójára emlékeztünk, tavaly pe­dig a módosított alkotmány törvénybe ikta­tása kapott fontosságának megfelelő hangot. Az idén hagyományos az ünnep. Fényét közös munkánk eredménye, a gazdag termés emeli. S az öröm, hogy a jól gépesített, kor­szerű állattenyésztéssel rendelkező termelő- szövetkezeteknek még arra is telik, hogy új lakótelepeket adjanak át dolgozóiknak, mint például most, augusztus 20-a alkalmából a toki Egyetértés vagy a tápiószentmártoni Rá­kóczi Termelőszövetkezetben. A tsz-ek dolgozói — akik azelőtt évekig falujuk határát sem hagyták el — ma nemcsak az ország nevezetességeit is­merhetik meg, hanem megismerkednek a baráti szocialista országok népeinek életé­vel is. Csupán a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának szervezésében körülbelül tízezer ember járt az elmúlt években példá­ul a Szovjetunióban, 50 százalékuk munkás, 40 százalékuk tsz-paraszt. Legtöbben munka­helyüktől jutalmul kapták a szép utazást. Termelőszövetkezeteink fejlődését mutatja az is, hogy megyeszerte jelentős mértékben segítik az üzemekkel közösen — óvodák, Is­kolák építését, bővítését. Alaptörvényünkben, az alkotmányban rögzített sorok válnak ez­zel is valósággá. Igényeink megelőzik lehe-i tőségeinket,- s az igényeket mindjobban csali úgy tudjuk kielégíteni, ha a lakosság külön­böző rétegei is részt vesznek a tervek meg­valósításában. Országosan is kiemelkedő ered­ménynek tekinthetjük például azt, hogy me­gyénk lakossága tavaly több mint 250 mil­lió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá lakóhelye fejlesztéséhez. Ha a negyedik ötéves terv eltelt idejét néz­zük, különösen öröm, hogy a kiemelt megyei célok — a lakosság egészséges ivóvízzel va­ló ellátása, az óvodai helyek számának növe­lése és városiasodé településeink közművesí­tése — terén a tervezettől lényegesen kedve­zőbb eredményeket sikerült elérni. A példás társadalmi összefogás mellett ez jórészt a ta­nácsok és a társadalmi szervek, így a Hazafi­as Népfront kezdeményezőkészségének kö­szönhető. Külön említést érdemel az az eredmény, amit az óvodai helyek számának növelésében értünk el. A negyedik ötéves tervben 2050 hellyel kívántuk bővíteni az óvodai helyek számát, s a termelőszövetkezetek, az üzemek, a lakosság összefogása révén elért eredmé­nyünk már a félidőnél 3200 hely. Jelentős tá­mogatást adtak a többi között a Diósdi Csap­ágygyár, az lkladi Ipari Műszergyár, a Cse­pel Autógyár, ezekben a napokban avatták a MEZŐGÉP Tröszt segítségével épült pilisvö- rösvári óvodát, ugyancsak a tröszt támogatá­sával épül Budaörsön óvoda. A társadalmi ösz- szefogás példája Dabas egyik épülő óvodája* amelyet jövő ilyenkorra adnak át, egy má­sik, 75 személyes óvoda pedig a Fehér Akác Termelőszövetkezet közreműködésével épül fel. E rős és mind jelentősebb a két szövetség ges osztály lakóhelyi kapcsolata. A he­lyi tanácsoknak — az új tanácstörvény nyomán megvalósult — korábbinál jó­val nagyobb önállósága, a gyakorlatban is mindjobban megvalósuló szocialista demok­rácia, a gondok megszüntetésének helyi le­hetőségei mind jelentősebbé teszik a lakó­helyi együttműködést. A dolgozók mind job­ban értik, hogy ők a hatalom birtokosai, ezt megmutatták a tavaszop lezajlott tanácsvá­lasztások is. Tudják, hogy az úgynevezett ezeréves alkotmány a dolgozó nép részére csak álom volt. Ma a dolgozó nép nemcsak hogy magáénak mondhatja az alkotmányt, hanem részt vehet gyakorlati megvalósításá­ban is. Nőtt a közéleti munka iránt az ér­deklődés. A tanácsválasztások során ezrek és ezrek mondták el véleményüket közös ügye­inkről a jelölőgyűléseken, választási nagyr gyűléseken. A tavalyi népfrontválasztásokon nőtt Pest megye népfrontbizottságaiban a munkások és a parasztok száma, miként nőtt az idei tanácsválasztásokon a munkás és pa­raszt tanácstagok száma is. Az alkotmány kimondja, hogy hazánk ál­lampolgárai egyenlő jogokat élveznek, s ez vonatkozik a nemzetiségiekre is. Most ké­szülnek kongresszusaikra a hazánkban élő különböző nemzetiségi szövetségek, s e mun­ka során számvetést készítünk mi is a me­gyénkben élő nemzetiségek életéről. Nyugod­tan elmondhatjuk — s ez természetesen érvé­nyes Pest megyére is —, hogy a nemzetisé­gek ugyanolyan jogokat élveznek hazánkban, mint más állampolgárok. Használhatják anyanyelvűket, az iskolákban, óvodákban szükség szerint anyanyelvű oktatás folyik. Ápolhatják hagyományaikat, szokásaikat. Most, az ünnepen is több nemzetiségi talál­kozó bizonyítja ezt, saját anyanyelvű kultúr- csoportok lépnek fel dalaikkal, táncaikkal, a magyar anyanyelvű kultúrcsoportokkal együtt. Módosított alkotmányunk ismét megerősíti, hogy szocialista fejlődésünk csak a Szovjet­unióval, a szocialista országokkal erős szövet­ségben és jó barátságban biztosított, békénk egyedüli biztosítéka ez, A békét szerető em­berek világkongresszusra készülnek, amely­nek színhelye Moszkva lesz. Hazánkban is számot adunk arról, hogy a magyar dolgozók mit tettek, mit tesznek a békéért. Megyénk­ben a közeljövőben békekonferencián össze­gezzük eredményeinket, tennivalóinkat. El­mondhatjuk, hogy üzemeink, termelőszövet­kezeteink, az intézmények dolgozói mindig készek voltak arra, hogy a haladásukért, füg­getlenségükért harcoló népeknek segítséget nyújtsanak. Kollektívák, fiatalok és. öregek, nők és férfiak például több millió forintot fi­zettek be a szolidaritási alapba, a vietnami nép javára. Emellett számtalan gyűlésen, megmozduláson vállaltak szolidaritást a vi­etnami néppel, ítélték el az agressziós há­borút. N em Pest megyei sajátosság csupán, de megyénkre is jellemző, hogy augusztus 20-át a megye lakosságának tekintélyes része munkás—paraszt-találkozókon ünnepli meg. A mostani, megközelítőleg 30 munkás—paraszt-találkozón a résztvevők jó hangulat mellett számolhatnak be egymásnak eredményeikről. Szó esik majd a jövőről is, amely még közelebb hozza őket egymáshoz, amely fejlődésünket még jobban meggyorsít­hatja, hiszen érdekeik, érdekeink azonosak.

Next

/
Thumbnails
Contents