Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

MST MEGYEI ívlap 1913. AUGUSZTUS 18.. SZOMBAT Egy üzem — egy iskola Diákok a művelődési házban Tapasztalatok a nagykátai járásból Amíg az MSZMP Központi Bizottságának oktatáspolitikai határozata fel nem vetette az iskolák sürgető fejlesztésének kérdését, s amíg ezzel kapcso­latban nem indult meg az Egy üzem — egy iskola mozgalom, a művelődési házak gyakorla­tilag semmiféle szerepet nem játszottak az oktatásban. Ha természetük, jellegük szerint nem is álltak távol az isko­láktól, a közvetlen, mindenna­pi kapcsolatot a diákokkal szinte kizárólag csak a könyv­tár jelentette. Már amennyi­ben jelentette; ha egyáltalán volt a művelődési háznak könyvtára. Mintha az iskola bővült volna Az a lendület, amelyet az. Egy üzem — egy iskola elő­idézett az oktatás fejlesztésé­ben, azonban sok helyen megváltoztatta a művelődési házaknak ezt a szerepét. A falusi kultúrotthonok több he­lyen lassanként beépülnek az oktatásban. A monori járásban még csak a nagytermeket akarják felhasználni a taní­tás céljaira. Mint már hí­rül adtuk, a kisebb közsé­gekben a művelődési házak nagytermeit tornateremként is működtetni szeretnék. Ennél is nagyobb szerepet szánnak a művelődési ottho­noknak a nagykátai járásban. Tápióbicskén például nemré­giben épült fel — társadal­mi öszefogással — a művelő­dési ház, s éppen "az iskolával szemben. S az iskola nemcsak az új otthon könyvtárát akar­ja igénybe venni, de filmvetí­tés céljaira a nagytermét, sőt a szakköri foglalkozások szá­mára a kisebb helyiségeket is. Olyan ez a művelődési ház — mondják a helybeliek —, mintha az iskola bővült vol­na. Igazuk Van: ez az igény­bevétel. annál inkább lehet­séges, mert amikor az iskolá­ban, délelőtt és kora délután tanítanak, az otthon üresen áll. A művelődési műszak Tápióbicskén is az esti órák­ban kezdődik. S ez nem elszigetelt jelen­ség még a nagykátai járásban sem. Hasonlóra készülnek Tápiószelén és Pándon is. Vagyis mire? A művelődési házak fokozottabb felhaszná­lására az iskola fejlesztésé­ben. A gondolat, úgy látszik, a nagykátai járásban is gyö­keret eresztett. Minden erő felhasználása Magától értetődik persze, hogy a nagykátai járásban sem ennek az egyébként nemcsak új, de jó és helyes, sőt fontos törekvésnek a megvalósítása jelenti az Egy üzem — egy iskola mozgalom legfőbb tartalmát. Az általá­nos fejlesztés a leglényege­sebb itt is, az aktivizálódó társadalmi erők minden irá­nyú felhasználása, az összes lehetőségek számbavétele, fi­gyelemmel kísérése. A lehetőségeket természete­sen a járás gazdasági adott­ságai határozzák meg. Az a tény például, hogy a járás­ban mindössze három na­gyobb üzem dolgozik, Tápió­szelén a Kohászati Gyárépí­tő Vállalat egyik részlege, Nagykátán a telefongyár te­lepe és Szentmártonkátán a Klíma Ktsz. Ezeknek a válla­latoknak a központja Buda­pesten van, tehát önálló pénzgazdálkodásuk nincs, en­nélfogva az iskoláknak nyúj­tót segítségük is viszonylag korlátozott. Az Egy üzem — egy iskola mozgalomnak itt elsősorban a termelőszövetke­zetekre kell támaszkodnia. Új óvodák Igaz viszont, hogy a terme­lőszövetkezetek jól megálltak a helyüket ebben a munká­ban. A járás 22 iskolaigaz­gatósága jelentős segítséget kapott tőlük. Nagykátán pél­dául a helyi gazdaságok 650 ezer forint értékű támogatást adtak, pénzben és munká- >ban, az óvodaépítéshez-bő- vítéshez. A helyi és a megyei tanács pénzének és ennek a segítségnek a nyomán 150 új hellyel gyarapodott a járási székhelyen az óvoda és a böl­csőde. Hasonlóan épült fel Tápiószentmártonban az 50 személyes, új óvoda is, ame­lyet most, augusztus 19-én adnak át rendeltetésének. De — szinte az óvodával egy idő­ben — a munkásőrök és a termelőszövetkezet támogatá­sával, sportpálya is épült a faluban. Üjszilváson az iskola bőví­tésében az állami gazdaság és a tsz 90 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vég­zett. A bővítés eredménye­ként szeptemberben 2 új tan­termet, egy politechnikai mű­helyt és nevelőszobát kap az iskola. Tápiószecsőn — ugyan­csak társadalmi összefogás­sal — úttörőház épült, Tápió- györgyén tornaterem. Kézzelfogható eredmények Kákán új óvoda épül, Tá­piószelén a Kohászati Gyár­építő Vállalat telepe a régi orvosi rendelőből 3 új iskolai tantermet és egy, úttörőszo­bát alakít ki, Pándon poli­technikai műhely készül a diákoknak. S mindez csak egy része a mindenféle eleven társadalmi segítségnek. De talán így hiányosan is meggyőző bizo­nyíték arra, hogy az Egy üzem — egy iskola mozgalom a nagykátai járásban is kéz­zelfogható eredményekkel járt. ökrös László Kardos László kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kardos László Kos- suth-díjas akadémikusnak, iro­dalomtörténésznek, nyugalma­zott egyetemi tanárnak ered­ményes munkássága elismeré­séül, 75. születésnapja alkal­mából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Kishá­zi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át. A ki­tüntetés átadásánál jelen volt Nagy Miklós művelődésügyi miniszter. Magyar színházi rendezők tanítanak Kubában A szocialista országok szakemberei egyre tevéke­nyebben segítik a kibontako­zóban levő kubai színház- művészetet. Mivel a szigetor­szágban nincs főiskolai szí­nészképzés, a hivatásos szí­nészeknek és a műkedvelő művészeti mozgalom képvi­selőinek kurzusokat- tarta­nak. E patronáló munka ke­retében kapott újból kubai meghívást Babarczy László és Zsámbéki Gábor rendező, továbbá Litvai Nelli drama­turg, mindhárman a kapos­vári Csiky Gergely Színház társulatának tagjai. A magyar szakértők csü­törtökön Las Villas tarto­mányban kezdték meg másfél hónapos munkájukat. Előadá­sokat tartanak a színészi és rendezői munkáról, a színház- történetről. Gyakorlati okta­tásban is részesítik kubai partnereiket, s közös munká­val színre visznek két dara­bot. Kiváló népművelők kitüntetése Pénteken a Fészek művész­klubban könyvtárosokat, népi táncosokat, hímzőket, fazeka­sokat, művelődési szakembere­ket, fafaragókat tüntettek ki, akik kiemelkedő tevékenysé­gükkel járultak hozzá az el­múlt időszakban népünk mű­velődési szintje emeléséhez, ápolásához, megszerettetésé­hez. Az ünnepségen részt vett dr. Orbán László művelődés- ügyi államtitkár és dr. Molnár Ferenc, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyet­tes vezetője is. Dr. Orbán László beszédé­ben kiemelte: napjainkban ■ « figyelem előterébe került a közművelődés, hiszen a szo­cialista társadalom új típusú emberének kialakításában, a mind magasabb rendű mű­veltség széles körű elterjesz- tésébcfa a közművelődésnek, a minél igényesebb szakmai is­meretek elsajátításának döntő szerepe van. Pártunk Köz­ponti Bizottságának tavalyi novemberi határozata is arra int bennünket, hQgy a társa­dalom minden területén első­rendű feladat kell legyen a munkásosztály igényeinek ki­elégítése. A kultúrában és a közművelődésben is ez a leg­nagyobb feladat. Ezt bizonyít­ja áz is, hogy pártunk napi­rendre tűzte a közművelődés Dr. Tőrös László, a nagykőrösi Arany János Társaság el­nöke, átveszi a Szocialista kultúráért kitüntetést Arany Ist­vántól. Dozvald János felvétele fejlesztését, átfogó terve ki­munkálását. Az ünnepség befejezéseként átnyújtották a miniszteri ki­tüntetéseket. A művelődésügyi miniszter 21 népművelőnek — köztük dr. lkvai Nándornak, a Pest megyei Múzeumi Igazgatóság vezetőjének — adományozta a kiváló népművelő címet a közművelődés terén kifejtett eredményes munkájukért. A miniszter a Közalkalma­zottak . Szakszervezetének fő­titkárával egyetértésben 6 mu­KÉPZŐMŰVÉSZETI KRÓNIKA A festészet újságírása Politikai plakátkiállítás Nagymaroson A képzőművészet nemcsak a múzeumokba igyekszik, ki­lép az utcára is, ahol politi­kai plakátnak nevezik. Fontos műfaj, a festészet újságírása, százezrek, milliók közös em- lekképe. Nem feledhetjük azt sem, hogy az 1919-es magyar plakát azon első vizuális telje­sítményünk, mellyel perdön­tőén a világranglista élére ke­rültünk. Sós László és Kemény Éva •— közös nevükön a SO—KY művészházaspár — a mai ma­gyar alkalmazott grafika élvo­nalába tartozik, melyet fém­jelez a varsói és brnói grafi­kai biennálékön szerzett díjuk is. Művészetük mélyen elköte­lezett és rangosán korszerű, ez nemzetközi sikerük titka. Tár­sadalmunk keresztmetszetét értelmező, ötven lapból álló plakátsorozatuk holnaptól, au­gusztus 19-től szeptember 9-ig tekinthető meg Nagymaroson, majd európai körútra indul, hogy számot adjon a műfaj hazai eredményeiről. A kiállí­tást holnap délelőtt 11 órakor Barát Endre, az MSZMP váci járási bizottságának első tit­kára nyitja meg Nagymaroson. Mozgékony képzeletük számtalan ötletből válogatja ki a legjobb változatokat, erős­ségük az emblematikus sűrítés, mely a folklór iránti érzékeny­ségükkel párosul. Képi nyelve­zetükben a döntő elem a mo­dern művészet geometrikus szerkezete, felhasználják a technika minden új vívmá­nyát. Elegáns vonalvezetésük lényegre törő, a festői előadás­mód egyszerre szilárd és kel­lemes, a központi gondolat ké­pi jele magától értetődően ta­láló, mintha közmegegyezés alapján született volna. E plakátokon jelen van nemzetközivé tágult világunk. Chilei zászló mezejében Allen- de tekint ránk, a bombával el­árasztott Vietnam SO—KY- térképe mementó és felkiál­tás; sürgős igazságot követel. Szellemes a IV. ötéves terv fel­felé ívelő orgonasíprgrafikonja, előrehaladásunk biztos irányát jelzi. Az egyenletesen színvo­nalas anyagból Is kiemelkedik Kiállítás Vácott az UNESCO-díjas Brazil lap, ahol a montázs életérzést, kö­zösségi sorsot és magatartást jelöl; valamint § lángbetűkkel idézett November 7. Sokrétűen alkalmazkodik a SO—KY-plakát a megoldandó eszmei problémához. Csillag- alakzatban menetel a munkás­őrség, színek szikraesőjével ér­telmezi Augusztus 20-át, a Dal ünnepe lágy tömbökkel terjeszkedik, a KGST feszes monogrammal ábrázolja az összefogást. Mozgékony műveltség, fá­radhatatlan kutatókedv, ter­mő fantázia és formaérzék jel­lemzi a művészházaspár ösz- szekovácsolódott alkotó mun­káját, melynek olyan szá­munkra is nagyvonalú voná­sa van, hogy a Nemzeti Galé­ria után és Moszkva előtt be­mutatják művészetüket Nagy­maroson is, ahová vissza-viSz- szatérnek inspirációt gyűjteni a felemelően tagozott táj'kin­csestárából. Duna-műhely ’73 Ma már hagyomány, ami évekkel ezelőtt kezdeménye­zés volt: az idén is alkotmá­nyunk ünnepén nyílik meg, ezúttal dr. Csicsay Iván me­gyei tanácselnök-helyettes sza­vaival, a váci Duna-műhely kiállítása a volt görög temp­lomban. A műhely funkciója meg­változott. Régebben a szent­endrei művészet fejlődő- gyoraító ellenpontjaként mű­ködött, ma már önálló egység, megyénk képzőművészetének egyik mértéke és meghatáro­zója. A kérdés az, vajon a mi­nőség megállapodott, vagy számottevő erőgyűjtés, vizuá­lis „súlygyarapodás” történt? A mérlegelő válasz átható tér­hódítást érzékel a festői és szobrászi modellben, közös eszményekké újuló irányt, olyan tendenciákat, melyek az eddig is tisztes értékküszöb« átlépését ígérik A festői anyag egyrészt a megtalált kifejezésmód hatá­rain belül építkezik (Cs. Nagy András, Hock Ferenc, Nagy B. István), másrészt a korsze­rű nyelvezet új útjait kutatja (Hídvégi Valéria, Mizser Pál). Mindez nem minőségkülönbö­zet, hanem eltérő művészi ál­lapot, a műhely szempontjából e sokrétűség kedvező, hiszen életképességet bizonyít. Tavaly a Dózsa-eszme adta a tárlat domináns karakterét, most a munkás hétköznapok, a Dunakanyar, évszakpompa határozza meg a művek tá- g'abb gondolati határait. Eh­hez járul a formaképzés bát­rabb intenzitása, az egyéni fejlődés kutatókedven alapuló gyorsulása. Cs. Nagy András állandósít­ja értékeit,, művei egy bizo­nyos eszmeállomás végered­ménye. A kubisztikusan meg­szakított, tördelt térben he­lyezkednek el a házak ember- központjait sűrítő évszakok. A Tél lilásfehér fegyelmét a Nyár érett zuhataga váltja visszafogott formák zárt med­reiben. Hock Ferenc jelrend­szere is szigorúbb lett. Tavaszt jelenítő facsoportjának szín­dallamát komoly hegyek visszhangozzák. Mizser Pál az útkeresés izgalmával építi az Üzem kombinált szerkeze­tét, s a századok lelkiségét hordozó, színből gyűjtődé embert (Kariatüda). Öröm lát. ni, hogy grafikáinak impulzív ereje festményekké nőtt. Híd­végi Valéria a felbontott idő sárga dinamikáját érzékeld az Urmep-ben, s a Requiem el­akadt, szürke foszlányait a zöld harmóniák nyugtató sáv- jaival csöndesíti békességgé. örvendetes a formaskála árnyalódása. Monos József természetleírásait Dániel Kor­nél Zebegény-látomása ma­gasabb esztétikai kategóriák­ba lendíti — Gaál Imre maga­biztosan halad előre öntör­vényeivel, s igen hatásosak, mert őszinték, hitelesek. Kristóf János csendéletei, a tárgyak körvonalaival hor­doznak ünnepi hangulatot. Nagy B. István emblematikus tömörségű Tavasza a tárlat egyik újdonsága. Kozmikus kékségeket érint még leve­gőóceánban úszó, s nem zu­hanó Ikarusza is — az egyen- súlybillenést Sáros .. András Miklós grafikája ábrázolja. Hogyan lehet zuhanás nélkül emelkedni, ezen meditálnak a művek vizuális eszközeikkel, ilyen megközelítésekkel idéz Dózsa-népet és Sárkányölőt Sáros András Miklós, aki egy­úttal a kiállítás plakátjának sikeres tervezője is. Régi probléma; a szobrászi kollekció számban mérsékel­tebb. Szerencsére csak szám­ban, hiszen Gyurcsek Ferenc és Blaskó János bemutatko­zása méltó a váci Duna-mű­hely minőségre kényes hagyo­mányaihoz. Gyurcsek Ferenc bátran elkötelezett szobrász, aki a jenki repülő holt, s a vietnami ember élő karszár­nyaival a brutalitás és az igazság dialektikus alakzatát teremti meg (Győzelem). Blas­kó János figurái duhajul rop­ják a táncot, kendősen me­rengnek, az élmény lép elő szoborrá. E fejlődési irányt, a szívós haladás intenzitását is jelző tárlat sem problémamentes. Nagy a fluktuáció. Amilyen örvendetes, hogy újak érkéz, nek — Gyurcsek Ferenc, Blas­kó János, Nagy B. István, Sá­ros András Miklós személyé­ben —, ami a Duna-műhely gazdagodását jelenti, ugyan­olyan fájó, hogy régi törzs, tagok — a kitűnő eredménye­ket felvonultató ifj. Pál Mi­hály, B. Szabó Edit, Pirk Já­nos, Deim Pál, Csikszentmi- hályi Róbert —, ezúttal nem küldték el alkotásaikat. Hiá­nyoznak, de erős a remé­nyünk, hogy távolmaradásuk átmeneti. A teendők is e szimptómákkal kapcsolato­sak. Szükséges a belső mű­helymunkát folytatni közös műelemzések, viták, baráti együttlétek fokozásával, mely az eredeti koncepciót dúsíta­ná a váci Duna-műhely ma­gyar képzőművészetet szolgáló sajátos arculatával.^ A születő új művek szellemi közlekedé­sével egyre tágabb, egyetemes elkötelezettség alapján válhat a váci Duna-műhely a ma­gyar képzőművészet jövőjé­nek egyik alapvető bázisává Losonci Miklós zeológusnak Móra Ferenc em­lékérmet, 6 könyvtárosnak pedig Szobó Ervin emlékér­met adományozott a kiemel­kedő muzeológusi, valamint könyvtárosi teljesítményük el­ismeréseként. Nyolcán kapták meg A nép­művészet mestere címet a népművészet terén kifejtett kiváló alkotó munkájukért. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség központi bizottsága és a Népi Iparművészeti Tanács pályázatán 19-en — köztük Szentes Jánosné, az érdi bu­kovinai székely Röpülj páva­kor vezetője — nyerte el A népművészet ifjú mestere cí­met. * A művelődésügyi miniszter alkotmányunk ünnepe alkal­mából kitüntetéseket adomá­nyozott szakszervezeti kultúr- munkásoknak is. A Szocialista kultúráért kitüntetést 45-en kapták, miniszteri dicséretben 35-en részesültek. A kitünte­téseket Kiss Károly, a SZOT alelnöke péntek délután a SZOT székházában rendezett ünnepségen adta át. Kitüntetéseket adtak át teg­nap a közművelődés területén kiemelkedő munkát végzők­nek a Pest megyei Tanács székházában. Az ünnepségen részt vett Sófalvi Zoltánná, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára és Ara­nyosi László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munka­társa is. Arany István, a Pest me­gyei Tanács vb-titkára kö­szöntőjében — a többi között — a következőket mondotta: — Megyénkben a közműve­lődés dinamikus fejlődésnek indult az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1969 májusi határo­zata után. Üj intézmények épültek, a régiek korszerűsöd­tek. Javult a közművelődési munka tartalma is. — Beszé­dének további részében elis­merő szavakkal szólt nemcsak a hivatásos népművelőkről, hanem azokról a pártmunká­sokról, járási hivatali, községi tanácsi dolgozókról is, akik más-más munkaterületen kü­lön és kiemelten foglalkoznak a közművelődéssel. A felada­tokról szólva hangsúlyozta, hogy jobban meg kell ismer­ni a munkásokat, és erősíteni kell a velük való kapcsolatot. Ezt követően a megyei ta­nács vb-titkára 21 népművelő­nek Szocialista kultúráért mi­niszteri kitüntetést, 27-nek miniszteri diqsérő oklevelet adott át. Hatan kiváló dolgo­zó kitüntetést vettek át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents