Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-18 / 193. szám
MST MEGYEI ívlap 1913. AUGUSZTUS 18.. SZOMBAT Egy üzem — egy iskola Diákok a művelődési házban Tapasztalatok a nagykátai járásból Amíg az MSZMP Központi Bizottságának oktatáspolitikai határozata fel nem vetette az iskolák sürgető fejlesztésének kérdését, s amíg ezzel kapcsolatban nem indult meg az Egy üzem — egy iskola mozgalom, a művelődési házak gyakorlatilag semmiféle szerepet nem játszottak az oktatásban. Ha természetük, jellegük szerint nem is álltak távol az iskoláktól, a közvetlen, mindennapi kapcsolatot a diákokkal szinte kizárólag csak a könyvtár jelentette. Már amennyiben jelentette; ha egyáltalán volt a művelődési háznak könyvtára. Mintha az iskola bővült volna Az a lendület, amelyet az. Egy üzem — egy iskola előidézett az oktatás fejlesztésében, azonban sok helyen megváltoztatta a művelődési házaknak ezt a szerepét. A falusi kultúrotthonok több helyen lassanként beépülnek az oktatásban. A monori járásban még csak a nagytermeket akarják felhasználni a tanítás céljaira. Mint már hírül adtuk, a kisebb községekben a művelődési házak nagytermeit tornateremként is működtetni szeretnék. Ennél is nagyobb szerepet szánnak a művelődési otthonoknak a nagykátai járásban. Tápióbicskén például nemrégiben épült fel — társadalmi öszefogással — a művelődési ház, s éppen "az iskolával szemben. S az iskola nemcsak az új otthon könyvtárát akarja igénybe venni, de filmvetítés céljaira a nagytermét, sőt a szakköri foglalkozások számára a kisebb helyiségeket is. Olyan ez a művelődési ház — mondják a helybeliek —, mintha az iskola bővült volna. Igazuk Van: ez az igénybevétel. annál inkább lehetséges, mert amikor az iskolában, délelőtt és kora délután tanítanak, az otthon üresen áll. A művelődési műszak Tápióbicskén is az esti órákban kezdődik. S ez nem elszigetelt jelenség még a nagykátai járásban sem. Hasonlóra készülnek Tápiószelén és Pándon is. Vagyis mire? A művelődési házak fokozottabb felhasználására az iskola fejlesztésében. A gondolat, úgy látszik, a nagykátai járásban is gyökeret eresztett. Minden erő felhasználása Magától értetődik persze, hogy a nagykátai járásban sem ennek az egyébként nemcsak új, de jó és helyes, sőt fontos törekvésnek a megvalósítása jelenti az Egy üzem — egy iskola mozgalom legfőbb tartalmát. Az általános fejlesztés a leglényegesebb itt is, az aktivizálódó társadalmi erők minden irányú felhasználása, az összes lehetőségek számbavétele, figyelemmel kísérése. A lehetőségeket természetesen a járás gazdasági adottságai határozzák meg. Az a tény például, hogy a járásban mindössze három nagyobb üzem dolgozik, Tápiószelén a Kohászati Gyárépítő Vállalat egyik részlege, Nagykátán a telefongyár telepe és Szentmártonkátán a Klíma Ktsz. Ezeknek a vállalatoknak a központja Budapesten van, tehát önálló pénzgazdálkodásuk nincs, ennélfogva az iskoláknak nyújtót segítségük is viszonylag korlátozott. Az Egy üzem — egy iskola mozgalomnak itt elsősorban a termelőszövetkezetekre kell támaszkodnia. Új óvodák Igaz viszont, hogy a termelőszövetkezetek jól megálltak a helyüket ebben a munkában. A járás 22 iskolaigazgatósága jelentős segítséget kapott tőlük. Nagykátán például a helyi gazdaságok 650 ezer forint értékű támogatást adtak, pénzben és munká- >ban, az óvodaépítéshez-bő- vítéshez. A helyi és a megyei tanács pénzének és ennek a segítségnek a nyomán 150 új hellyel gyarapodott a járási székhelyen az óvoda és a bölcsőde. Hasonlóan épült fel Tápiószentmártonban az 50 személyes, új óvoda is, amelyet most, augusztus 19-én adnak át rendeltetésének. De — szinte az óvodával egy időben — a munkásőrök és a termelőszövetkezet támogatásával, sportpálya is épült a faluban. Üjszilváson az iskola bővítésében az állami gazdaság és a tsz 90 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A bővítés eredményeként szeptemberben 2 új tantermet, egy politechnikai műhelyt és nevelőszobát kap az iskola. Tápiószecsőn — ugyancsak társadalmi összefogással — úttörőház épült, Tápió- györgyén tornaterem. Kézzelfogható eredmények Kákán új óvoda épül, Tápiószelén a Kohászati Gyárépítő Vállalat telepe a régi orvosi rendelőből 3 új iskolai tantermet és egy, úttörőszobát alakít ki, Pándon politechnikai műhely készül a diákoknak. S mindez csak egy része a mindenféle eleven társadalmi segítségnek. De talán így hiányosan is meggyőző bizonyíték arra, hogy az Egy üzem — egy iskola mozgalom a nagykátai járásban is kézzelfogható eredményekkel járt. ökrös László Kardos László kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kardos László Kos- suth-díjas akadémikusnak, irodalomtörténésznek, nyugalmazott egyetemi tanárnak eredményes munkássága elismeréséül, 75. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Nagy Miklós művelődésügyi miniszter. Magyar színházi rendezők tanítanak Kubában A szocialista országok szakemberei egyre tevékenyebben segítik a kibontakozóban levő kubai színház- művészetet. Mivel a szigetországban nincs főiskolai színészképzés, a hivatásos színészeknek és a műkedvelő művészeti mozgalom képviselőinek kurzusokat- tartanak. E patronáló munka keretében kapott újból kubai meghívást Babarczy László és Zsámbéki Gábor rendező, továbbá Litvai Nelli dramaturg, mindhárman a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagjai. A magyar szakértők csütörtökön Las Villas tartományban kezdték meg másfél hónapos munkájukat. Előadásokat tartanak a színészi és rendezői munkáról, a színház- történetről. Gyakorlati oktatásban is részesítik kubai partnereiket, s közös munkával színre visznek két darabot. Kiváló népművelők kitüntetése Pénteken a Fészek művészklubban könyvtárosokat, népi táncosokat, hímzőket, fazekasokat, művelődési szakembereket, fafaragókat tüntettek ki, akik kiemelkedő tevékenységükkel járultak hozzá az elmúlt időszakban népünk művelődési szintje emeléséhez, ápolásához, megszerettetéséhez. Az ünnepségen részt vett dr. Orbán László művelődés- ügyi államtitkár és dr. Molnár Ferenc, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője is. Dr. Orbán László beszédében kiemelte: napjainkban ■ « figyelem előterébe került a közművelődés, hiszen a szocialista társadalom új típusú emberének kialakításában, a mind magasabb rendű műveltség széles körű elterjesz- tésébcfa a közművelődésnek, a minél igényesebb szakmai ismeretek elsajátításának döntő szerepe van. Pártunk Központi Bizottságának tavalyi novemberi határozata is arra int bennünket, hQgy a társadalom minden területén elsőrendű feladat kell legyen a munkásosztály igényeinek kielégítése. A kultúrában és a közművelődésben is ez a legnagyobb feladat. Ezt bizonyítja áz is, hogy pártunk napirendre tűzte a közművelődés Dr. Tőrös László, a nagykőrösi Arany János Társaság elnöke, átveszi a Szocialista kultúráért kitüntetést Arany Istvántól. Dozvald János felvétele fejlesztését, átfogó terve kimunkálását. Az ünnepség befejezéseként átnyújtották a miniszteri kitüntetéseket. A művelődésügyi miniszter 21 népművelőnek — köztük dr. lkvai Nándornak, a Pest megyei Múzeumi Igazgatóság vezetőjének — adományozta a kiváló népművelő címet a közművelődés terén kifejtett eredményes munkájukért. A miniszter a Közalkalmazottak . Szakszervezetének főtitkárával egyetértésben 6 muKÉPZŐMŰVÉSZETI KRÓNIKA A festészet újságírása Politikai plakátkiállítás Nagymaroson A képzőművészet nemcsak a múzeumokba igyekszik, kilép az utcára is, ahol politikai plakátnak nevezik. Fontos műfaj, a festészet újságírása, százezrek, milliók közös em- lekképe. Nem feledhetjük azt sem, hogy az 1919-es magyar plakát azon első vizuális teljesítményünk, mellyel perdöntőén a világranglista élére kerültünk. Sós László és Kemény Éva •— közös nevükön a SO—KY művészházaspár — a mai magyar alkalmazott grafika élvonalába tartozik, melyet fémjelez a varsói és brnói grafikai biennálékön szerzett díjuk is. Művészetük mélyen elkötelezett és rangosán korszerű, ez nemzetközi sikerük titka. Társadalmunk keresztmetszetét értelmező, ötven lapból álló plakátsorozatuk holnaptól, augusztus 19-től szeptember 9-ig tekinthető meg Nagymaroson, majd európai körútra indul, hogy számot adjon a műfaj hazai eredményeiről. A kiállítást holnap délelőtt 11 órakor Barát Endre, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára nyitja meg Nagymaroson. Mozgékony képzeletük számtalan ötletből válogatja ki a legjobb változatokat, erősségük az emblematikus sűrítés, mely a folklór iránti érzékenységükkel párosul. Képi nyelvezetükben a döntő elem a modern művészet geometrikus szerkezete, felhasználják a technika minden új vívmányát. Elegáns vonalvezetésük lényegre törő, a festői előadásmód egyszerre szilárd és kellemes, a központi gondolat képi jele magától értetődően találó, mintha közmegegyezés alapján született volna. E plakátokon jelen van nemzetközivé tágult világunk. Chilei zászló mezejében Allen- de tekint ránk, a bombával elárasztott Vietnam SO—KY- térképe mementó és felkiáltás; sürgős igazságot követel. Szellemes a IV. ötéves terv felfelé ívelő orgonasíprgrafikonja, előrehaladásunk biztos irányát jelzi. Az egyenletesen színvonalas anyagból Is kiemelkedik Kiállítás Vácott az UNESCO-díjas Brazil lap, ahol a montázs életérzést, közösségi sorsot és magatartást jelöl; valamint § lángbetűkkel idézett November 7. Sokrétűen alkalmazkodik a SO—KY-plakát a megoldandó eszmei problémához. Csillag- alakzatban menetel a munkásőrség, színek szikraesőjével értelmezi Augusztus 20-át, a Dal ünnepe lágy tömbökkel terjeszkedik, a KGST feszes monogrammal ábrázolja az összefogást. Mozgékony műveltség, fáradhatatlan kutatókedv, termő fantázia és formaérzék jellemzi a művészházaspár ösz- szekovácsolódott alkotó munkáját, melynek olyan számunkra is nagyvonalú vonása van, hogy a Nemzeti Galéria után és Moszkva előtt bemutatják művészetüket Nagymaroson is, ahová vissza-viSz- szatérnek inspirációt gyűjteni a felemelően tagozott táj'kincsestárából. Duna-műhely ’73 Ma már hagyomány, ami évekkel ezelőtt kezdeményezés volt: az idén is alkotmányunk ünnepén nyílik meg, ezúttal dr. Csicsay Iván megyei tanácselnök-helyettes szavaival, a váci Duna-műhely kiállítása a volt görög templomban. A műhely funkciója megváltozott. Régebben a szentendrei művészet fejlődő- gyoraító ellenpontjaként működött, ma már önálló egység, megyénk képzőművészetének egyik mértéke és meghatározója. A kérdés az, vajon a minőség megállapodott, vagy számottevő erőgyűjtés, vizuális „súlygyarapodás” történt? A mérlegelő válasz átható térhódítást érzékel a festői és szobrászi modellben, közös eszményekké újuló irányt, olyan tendenciákat, melyek az eddig is tisztes értékküszöb« átlépését ígérik A festői anyag egyrészt a megtalált kifejezésmód határain belül építkezik (Cs. Nagy András, Hock Ferenc, Nagy B. István), másrészt a korszerű nyelvezet új útjait kutatja (Hídvégi Valéria, Mizser Pál). Mindez nem minőségkülönbözet, hanem eltérő művészi állapot, a műhely szempontjából e sokrétűség kedvező, hiszen életképességet bizonyít. Tavaly a Dózsa-eszme adta a tárlat domináns karakterét, most a munkás hétköznapok, a Dunakanyar, évszakpompa határozza meg a művek tá- g'abb gondolati határait. Ehhez járul a formaképzés bátrabb intenzitása, az egyéni fejlődés kutatókedven alapuló gyorsulása. Cs. Nagy András állandósítja értékeit,, művei egy bizonyos eszmeállomás végeredménye. A kubisztikusan megszakított, tördelt térben helyezkednek el a házak ember- központjait sűrítő évszakok. A Tél lilásfehér fegyelmét a Nyár érett zuhataga váltja visszafogott formák zárt medreiben. Hock Ferenc jelrendszere is szigorúbb lett. Tavaszt jelenítő facsoportjának színdallamát komoly hegyek visszhangozzák. Mizser Pál az útkeresés izgalmával építi az Üzem kombinált szerkezetét, s a századok lelkiségét hordozó, színből gyűjtődé embert (Kariatüda). Öröm lát. ni, hogy grafikáinak impulzív ereje festményekké nőtt. Hídvégi Valéria a felbontott idő sárga dinamikáját érzékeld az Urmep-ben, s a Requiem elakadt, szürke foszlányait a zöld harmóniák nyugtató sáv- jaival csöndesíti békességgé. örvendetes a formaskála árnyalódása. Monos József természetleírásait Dániel Kornél Zebegény-látomása magasabb esztétikai kategóriákba lendíti — Gaál Imre magabiztosan halad előre öntörvényeivel, s igen hatásosak, mert őszinték, hitelesek. Kristóf János csendéletei, a tárgyak körvonalaival hordoznak ünnepi hangulatot. Nagy B. István emblematikus tömörségű Tavasza a tárlat egyik újdonsága. Kozmikus kékségeket érint még levegőóceánban úszó, s nem zuhanó Ikarusza is — az egyen- súlybillenést Sáros .. András Miklós grafikája ábrázolja. Hogyan lehet zuhanás nélkül emelkedni, ezen meditálnak a művek vizuális eszközeikkel, ilyen megközelítésekkel idéz Dózsa-népet és Sárkányölőt Sáros András Miklós, aki egyúttal a kiállítás plakátjának sikeres tervezője is. Régi probléma; a szobrászi kollekció számban mérsékeltebb. Szerencsére csak számban, hiszen Gyurcsek Ferenc és Blaskó János bemutatkozása méltó a váci Duna-műhely minőségre kényes hagyományaihoz. Gyurcsek Ferenc bátran elkötelezett szobrász, aki a jenki repülő holt, s a vietnami ember élő karszárnyaival a brutalitás és az igazság dialektikus alakzatát teremti meg (Győzelem). Blaskó János figurái duhajul ropják a táncot, kendősen merengnek, az élmény lép elő szoborrá. E fejlődési irányt, a szívós haladás intenzitását is jelző tárlat sem problémamentes. Nagy a fluktuáció. Amilyen örvendetes, hogy újak érkéz, nek — Gyurcsek Ferenc, Blaskó János, Nagy B. István, Sáros András Miklós személyében —, ami a Duna-műhely gazdagodását jelenti, ugyanolyan fájó, hogy régi törzs, tagok — a kitűnő eredményeket felvonultató ifj. Pál Mihály, B. Szabó Edit, Pirk János, Deim Pál, Csikszentmi- hályi Róbert —, ezúttal nem küldték el alkotásaikat. Hiányoznak, de erős a reményünk, hogy távolmaradásuk átmeneti. A teendők is e szimptómákkal kapcsolatosak. Szükséges a belső műhelymunkát folytatni közös műelemzések, viták, baráti együttlétek fokozásával, mely az eredeti koncepciót dúsítaná a váci Duna-műhely magyar képzőművészetet szolgáló sajátos arculatával.^ A születő új művek szellemi közlekedésével egyre tágabb, egyetemes elkötelezettség alapján válhat a váci Duna-műhely a magyar képzőművészet jövőjének egyik alapvető bázisává Losonci Miklós zeológusnak Móra Ferenc emlékérmet, 6 könyvtárosnak pedig Szobó Ervin emlékérmet adományozott a kiemelkedő muzeológusi, valamint könyvtárosi teljesítményük elismeréseként. Nyolcán kapták meg A népművészet mestere címet a népművészet terén kifejtett kiváló alkotó munkájukért. A Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága és a Népi Iparművészeti Tanács pályázatán 19-en — köztük Szentes Jánosné, az érdi bukovinai székely Röpülj pávakor vezetője — nyerte el A népművészet ifjú mestere címet. * A művelődésügyi miniszter alkotmányunk ünnepe alkalmából kitüntetéseket adományozott szakszervezeti kultúr- munkásoknak is. A Szocialista kultúráért kitüntetést 45-en kapták, miniszteri dicséretben 35-en részesültek. A kitüntetéseket Kiss Károly, a SZOT alelnöke péntek délután a SZOT székházában rendezett ünnepségen adta át. Kitüntetéseket adtak át tegnap a közművelődés területén kiemelkedő munkát végzőknek a Pest megyei Tanács székházában. Az ünnepségen részt vett Sófalvi Zoltánná, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára és Aranyosi László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa is. Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára köszöntőjében — a többi között — a következőket mondotta: — Megyénkben a közművelődés dinamikus fejlődésnek indult az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1969 májusi határozata után. Üj intézmények épültek, a régiek korszerűsödtek. Javult a közművelődési munka tartalma is. — Beszédének további részében elismerő szavakkal szólt nemcsak a hivatásos népművelőkről, hanem azokról a pártmunkásokról, járási hivatali, községi tanácsi dolgozókról is, akik más-más munkaterületen külön és kiemelten foglalkoznak a közművelődéssel. A feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy jobban meg kell ismerni a munkásokat, és erősíteni kell a velük való kapcsolatot. Ezt követően a megyei tanács vb-titkára 21 népművelőnek Szocialista kultúráért miniszteri kitüntetést, 27-nek miniszteri diqsérő oklevelet adott át. Hatan kiváló dolgozó kitüntetést vettek át.