Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

1973. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT ““kMÍHup 5 Nemzetiségi politika a járásban A szentendrei járás népes­ségének csaknem ötödé nemze­tiségi — szerb, szlovák, né­met — anyanyelvű, éppen ezért a nemzetiségi politika ezen a vidéken a pártszerveze­tek általános politikájáhak szerves része. Azt lehet mon­dani, az érdekelt községekben a nemzetiségpolitikai kérdések szinte összefonódva kerülnek újra és újra napirendre a he­lyi politika konkrét kérdései­vel — politikai, társadalmi és államigazgatási szinten egy­aránt. A gyakorlati végrehaj­tás azokban a községekben gyorsabb és eredményesebb, amelyekben a lakosság több­sége nemzetiségi anyanyelvű (Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisszentlászló). Megfejelő érdekképviselet Ma már a járás minden te­lepülésén a nem magyar anya­nyelvű állampolgárok érdek- képviseletét számarányuknak megfelelően megtalálhatjuk a helyi és a járási vezető testü­letekben. Több községben a párttitkár vagy a tanácselnök, nem egyben mindkettő nem­zetiségi lakos. A járási párt- bizottságnak három, a Haza­fias Népfront járási bizottsá­gának tizenegy valamelyik nemzetiségi nyelvet beszélő tagja van, ugyanakkor a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának és a megyei tanács­nak is van erről a területről nemzetiségi képviselője. A he­lyi önkormányzati szervekben, a tanácsokban a tanácstagok 24 százaléka nemzetiségi. A já­rás egyik országgyűlési képvi­selője, dr. Wild Frigyes ugyancsak nemzetiségi anya­nyelvű. A közintézmények, utcák, terek magyar nyelvű feliratai mellett az ott élő nemzetiség saját nyelvű felirata is meg­található. Űj munkahelyek lé­tesítésével, valamint a bedol­gozóhálózat kiszélesítésével a pilisi községekben megoldódott a foglalkoztatás. Ennek követ­keztében az utóbbi években a nemzetiségi lakosság osztály­összetétele is tfedvező változá­son ment keresztül: 75 száza­lék munkás, 15 százalék pa­raszt és 10 százalék értelmisé­gi. Nyelv, kultúra, hagyomány A nemzetiségi politikában nem új az a felismerés, hogy A locsolók lelkiismerete Szentendrén változatlanul érvényben van a / májusban elrendelt elsőfokú vízkorláto­zás, amely általános locsolási tilalmat jelent. Ennek ellené, re a hétvógiház-tulajdonosok mind a mai napig úgy tesz­nek, mintha hírét sérti hallot­ták volna eme rendelkezés­nek. Számosán szinte huszon­négy órán keresztül öntözik kedvenc pázsitjukat, s azok száma sem csekély, akik a kertjükben lévő fürdőmeden. céjüket töltik fel rendszere­sen. — S bár a helyzet jelenleg kedvezőbb, mint a korlátozás elrendelésekor — mondta Me­zei Béla, a Dunamenti Regio­nális Vízmű- és Vízgazdálko­dási Vállalat szentendrei üzemfőmérnökségének fő- mémökhelyettese —, mégsem jut kellő mennyiségű víz a pismányi hidroforos övezet­be, s a leányfalui felső zóná­ba. — Hangsúlyozni kívánom, hogy a Dömöstől Ürömig ter­jedő üzemfőmérnökség terü­letén nem azért alakultak, s alakulnak ezután az ivóvíz- társulások, hogy a víkendezők locsolhassanak, hanem első­sorban azért, hogy az élethez nélkülözhetetlen ivóvizet biz­tosítsák a lakosságnak. A tilalom megszegőinek le­fülelésére a tanácsoknak nincs, s hadd tegyük hozzá, nem is lehet kellő létszámú, éjjel s nappal egyaránt moz. gósítható apparátusa. Nincs más módszer hát, mint ismé­telten a túlbuzgó locsolók (akik szintén befizették a tár­sulási díjat) lelki ismeretére apellálni — passziójuk követ­kezményeként sokaknak nem jut víz ivásra, főzésre, tisztál­kodásra, mosásra. Szabolcs megyei falu Szentendrén Pismány alatt 80 kataszteri holdon épül a Magyarország teljes néprajzi anyagát fel­vonultató Szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeum. Ti­zenkét jellegzetes tájegység mintegy 350 épülete kap itt otthont. A műemléki épüle­tek kivitelezője az Országos Műemléki Felügyelőség. Az utat a Pilisi Parkerdő Gazda­ság, a vízvezetékét és a csa­tornát á Szentendrei Város­gazdálkodási Vállalat építi. Az első tájegység, a Felső- Tisza-vidék munkálatai, jó ütemben haladnak. Október­ben, a múzeumi hónap kere­tében sor kerül a rekonstruált Szabolcs megyei kisfalu szak­mai megnyitására. A nagykö­zönség előreláthatólag a jövő év elején tekintheti meg a rit­ka néprajzi érdekességet. Ké­pünkön a Szentendre határá­ba varázsolt szabolcsi telepü­lés távlati látképe látható, a háttérben magasodik a fából felépített nemesborzovai ha­rangtorony. széles lehetőséget kell biztosí­tani a nemzetiségeknek nyel­vük, kultúrájuk. hagyomá­nyaik ápolására. Ennek alfája, hogy az óvodáskorú és az, is­kolás gyerekek anyanyelvű oktatásban részesüljenek. Ko­rábban csak Pilisszentkeresz- ten és Pilisszántón volt meg­oldott az óvodások anyanyelvi oktatása, jelenleg valamennyi nemzetiség lakta községben. A közelmúltban két szlovák és két német érettségizett lány kezdte meg tanulmányait az óvónőképzőben, ugyanakkor négyen kerültek vissza friss diplomával a járásba anya­nyelvi oktatónak. Hasonlóan eredményes az általános iskolai anyanyelvi oktatás is. Külön tanulócso­portok működnek Dunabog- dány, Pilisszántó, Pilisszentke­reszt, Pilisszentlászló, Pomáz és Budakalász községekben; kereken egy tucat képesített nevelő áll az anyanyelvi okta­tás élén. S ami külön örven­detes: az anyanyelv tanulásá­nak igénye egyre erőteljeseb­ben jelentkezik a szülőknél, elsősorban a szerbek körében. A nemzetiségi tanítóknak megfelelő szociális körülmé­nyeket biztosítanak a közsé­gek. A nyilvántartás Í3 szol­gálati lakásról tud, valamint arról, hogy az utóbbi időben 6 pedagógus vette igénybe a kedvezményes lakásépítési kölcsönt. A nemzetiségi okta­tás fejlődését reprezentálja az is, hogy az 1970-es tanévtől valamennyi nemzetiségi álta­lános iskolában működik kor­szerűen berendezett napközi otthon. Klubok, találkozók Szólni kell arról, hogy több községi könyvtár nem ren­delkezik megfelelő mennyisé­gű nemzetiségi nyelven írott könyvekkel. Ez a körülmény jelentősen befolyásolja a szlo­vák, szerb, illetve német nyel­vű könyvek kölcsönzését és olvasását az érdekelt közsé­gekben. A népi, nemzeti táncok, da­lok és hagyományok leghűsé­gesebb őrzői a járásban a szer- bek. Különösen magas színvo­nalú az 1970 óta fennálló po- mázi szerb klub tevékenysé­ge. Más nemzetiségi körökben honismereti klubok alakultak a községek etnikai és kulturá­lis hagyományainak megőrzé­sére. Sajnos, -ezekben a klu­bokban többnyire az idősebbek tevékenykednek, a fiatalok be­érik bizonyos hagyományok átmentésével. Éppen ezért volt politikus az idén nyolcadfzben, Du nabogdányban megtartott járási nemzetiségi találkozó, amely elsősorban a fiatalság ünnepe volt. összességében elmondható, hogy a párt nemzetiségi poli­tikája hatékonyan érvényesül a szentendrei járásban. Az emberek tisztelik, becsülik egymást; mindenkit a munká­ja alapján ítélnek meg. Labora'órium épül az ÉTI-ben Hírül adtíik már, hogy 25— 30 méteres épületelemek — például csarnokokat átívelő gerendák — -szilárdsági vizs­gálata elvégzésére alkalmas monumentális, öt emelet ma­gas laboratórium épül az Épí­téstudományi Intézet szent­endrei telepén. A nagy felkészültséget igénylő építkezés legfon­tosabb műveletét a közel­múltban végezték el: annak a 25x25 méteres, egy méter vastag, vasbetonlemez­nek a betonozását, amelyre a vizsgáló elemeket majd rá­helyezik. A vasbeton lap alatt he­lyezkednek majd el a labo­ratórium mérőberendezései. A szentendrei telepen ko­rábban is volt egy tartószer­kezet-vizsgáló, de az a sza­bad ég alatt állt, s így csak bizonyos idő­járási viszonyok mellett tudtak vele méréseket vé­gezni. A szakemberek szerint a most épülő laboratórium, a KGST- országok legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye lesz. Termelési tanácskozás? O lvasom a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat ÜSZB- titkárának az elmúlt időszak munkájára vonat­kozó beszámolójában: „A műhelybizottsági tag­gyűléseken és a csoportértekezleteken mintegy 125 dolgozó szólt hozzá. Tapasztalatunk, hogy sok he­lyen termelési tanácskozás hangulata kezdett kiala­kulni, fel kellett kérni a jelenlevőket arra, hogy a ter­melési problémák mellett mondjanak véleményt a műhelybizottság, illetve az ÜSZB tevékenységéről is.” A jelentés további részéből az alábbiakat írtam ki, Szóvá tették, hogy igazságosabban kellene végezni a segélyek odaítélését és az üdülési beutalók elosztását, sokallták a túlórát, kérték a munka ütemesebb meg­szervezését, hogy „ne minden negyedév végén kelljen a tervet teljesíteni töménytelen túlóra félhasználásá­val” — kifogásolták a menü mennyiségét és minősé­gét, az á la carte ételek árát; elhanyagolt az üzem, ese­dékes a falak és a padlózat megjavítása, a munkakö­rülményeket megkönnyítő kisgépesítés, rákérdeztek, hogy miért csökken évről évre az újítók száma, rossz a fonalellátás, a gépek állapota, s ráadásul a felsőbb szervek az utóbbi időben nem látogatják, az üzemet. Termelési tanácsfbzási témák? Mindenesetre a fenti tényezők a termelésre is hatással vannak. L eányfaiui szám ve tés Fejlődött a község Aki tavaly év végén járt utoljára Leányfalun, az bi­zony nem győz eleget csodál­kozni, annyit változott, fej­lődött az eltelt idő alatt a még mindig csak kamaszkorát élő, hosszúra nőtt, szorosan a Dunához simuló község. Könnyű és ugyanakkor há­lás a vb-titkár, dr. Szécsi Éva feladata, mikor számot ad községe első félévéről. A tervezett beruházások hetven­nyolcvan százaléka elkészült. Jóformán alig maradt fel­adat az esztendő hátralevő részében. ^ De menjünk szépen sorba. Útburkolatot kapott a Petőfi, a Komáromi és az Erkel ut­ca Duna felőli szakasza. Emel­lett még jutott kapacitás a Szamuely utca felújítására is. A tervezett járdaépítés egye­lőre még várat magára. Hozzá kell tenni, hogy a késedelem nem a tanácson múlik. — Befejeződött az idei vil­lanyhálózat-bővítés, mintegy 310 ezer forintos költséggel. Készülőben a község gáz­cseretelepe. A tervezett át­adási határidő: augusztus 31. A határidőtartásra a garancia a kivitelező Dunabogdányi Úttörő Ipari-mezőgazdasági Szövetkezet. A strand melletti autópar­kolót már az év első felében átadták rendeltetésének. Va­lamit késett a Szabadság téri élelmiszerbolt, amely e hó­nap elején látott munkához. Egyetlen szépséghibája a való­ban korszerű, 100 négyzetmé­ter alapterületű létesítmény­nek, hogy nem építettek hoz­zá göngyölegraktárt. — Több mint félmillió költ­séggel elkészült a Duna-part rendezése és az új labdarú­gópálya. A leányfalui „Sta­dion” küzdőterén már szép zöld fű virít, jelenleg tartó­sítják: nyírják, locsolják. Rö­videsen elkészül a kézilabda- pálya is. A művelődési ház termei­nek faburkolata éppen az al­kotmány ünnepére készült el: tegnap már a megszépült művelődési intézményben tar­tották meg a községi ünnep­séget. Reális pedagógiai célkitűzések Viruló gazdaság a Lepence völgyében Visegrád peremén, a Lepen- ce-völgyben, közvetlenül az M—11-es út szomszédságában található 1958 óta az Állami Szociális Gondozó és Foglalkoz­tató Intézet. Az intézet a szo­ciális gondoskodás egyik részte­rületét hivatott megvalósítani: az iskoláskoron túli értei mifo- gyatékos fiatalok gondozását, foglalkoztatását és esetleges rehabilitációját. Négyholdas gazdaság A festői környezetben hét holdon elterülő intézet jelen­leg 54 gondozottnak ad ott­hont. Valamennyien dolgozna]?:. A „gyerekek” többsége — ahogy gondozóik beszélnek ró­luk — a négy holdon elterülő gazdaságban, a konyhakertben és a gyümölcsösben tevékeny­kedik. De szépen gondozott az állattelep is, ahol 70 disznó, 400 baromfi és 50 nyúl gondo­zását végzik a korszerű köve­telményeknek megfelelően. Így az intézet mezőgazdasági ter­mény, gyümölcs, hús tekinte­tében szinte teljesen önellátó. A felesleget a társintézetek ve­szik át és használják fel. Töb­ben dolgoznak intézeten kívül: a Gizella-telepi kórházban, a dunabogdányi tsz-ben, a lovar­dában, vagy valamelyik üdü­lőben. Hatodik éve üzemel Lepen- cén a fővárosi Reaktiva kerá­mia részlege A kis üzem 12— 14 gyereknek ad munkát. Ki­fogástalan minőségű villany­forrasztó pákabetétek, dugvil- lázott kábelek, kivezető sapkák jutnak el az anyavállalathoz. tője —, van, aki valamennyi műveletet ismeri. Munkájukért a gondozottak, természetesen, fizetést kapnak. Többségük már tekintélyes ta­karékbetétkönyvvel rendelke­zik. A teljes betétállomány megközelíti a 140 ezer forin­tot. Csaknem mindenkinek van saját órája, rádiója, töb­beknek kerékpárja, lemezját­szója, magnója, sőt saját tévé- készüléke is. A park szintén gondozott, gazdag flórájú. De nem kevés­bé rendben tartottak a ma még bizony meglehetősen zsú­folt hálószobák sem. Az új, minden igényt kielégítő, 50 személyes fürdő is laboratóriu­mi tisztaságú. Mindez a gye­rekek szorgalmát, rendszereiét dicséri. Szabad idejükben sem unatkoznak, az intézeten belül számos irányított, illetve spon­tán lehetőség kínálkozik a hasznos időtöltésre. A társal­góban található a közös tele­vízió, valamint a könyvtár. Lehetőség van a sportolásra és a csoportos kirándulásokra, sőt a közös cirkusz- vagy szín­házlátogatás sein ritka ese­mény az intézet életében. Az áldozatkész gondozók és az intézet igazgatója, Kraxner Alajos munkája eredménye­ként elmondható, hogy a szel­lemileg képezhetetlen gyerekek életre nevelése a rendszeres és tevékeny munka révén ko­rántsem reménytelen, hanem igenis reális pedagógiai célki­tűzés. A munka alapján Vastagodó takarékbetétek Ügyesek nagyon a fiúk — mondja Sovány Józsefné gon­dozónő, aki a részleg műveze­Az oldalt írta: Kertész Péter Foto: Urbán Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents