Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
Készül a barackvelő A konzervgyár IV-es üzemében jelenleg őszibarackvelő készül a befőttnek alkalmatlan, puha gyümölcsből. Az úsztatótartályokból az őszibarack, a darabos szivattyú segítségével, felkerül a garatba, onnan a főzőbe, majd a durva és finom passzírozóba, ahonnan ismét szivattyú továbbítja a vákuumfőzőbe, s végül ízként vagy velőként töltik üvegekbe, egy részét pedig léhűtőkben tárolják, későbbi feldolgozásra. A natúrvelő javarészét hatalmas tartálykocsikon exportálják. Képünkön: Kolompár József úsztatóvályúba önti a szép őszibarackot. Varga Irén felvétele T mflMs A PESTBE G-Y E. I' Hl R LA KÜLÖN KI A OÁ S A XVII. ÉVFOLYAM, 188. SZÄM 1973. AUGUSZTUS 12., VASÄRNAP Kedvező lehetőségek szőlőink és gyümölcsöseink fejlesztésére Sok szó esik mostanában a korszerű, nagyüzemi szőlőtermesztésről. A Minisztertanács is e témáról, a szőlőtermesztés és a borgazdaságok helyzetéről tanácskozott ez év tavaszán, s megállapította, hogy a hazai szőlőkultúrák területe az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. A jelenlegi termőterületek 80 százaléka, telepítésük módja miatt, csak kisüzemi termelési módszerrel művelhető meg: régi, gyenge terméshozamú, vegyes telepítés. A rendelkezésre álló két legalaposabb felmérés adatainak tanúsága szerint (az egyik 1935-ben, a másik 1972-ben készült); Nagykörösön a 3 ezer 100 hektárnyi szőlőterület 1120 hektárra fogyatkozott, melynek csaknem fele vegyes fajtákkal beültetett, úgynevezett gyalogszőlő. A Hunyadi, a Petőfi és a Szabadság termelőszövetkezetben összesen 440 hektáron termesztenek nagyüzemi módszerrel csemege- és borszőlőt. A tőkék többsége 9 éve került földbe, és a tavalyi szüreten hektáronként átlagosan 28 mázsa termést adott. Az állami gazdaság 155 holdnyi szőlőjében már sokkal jobban sikerült a szüret: 65 mázsás átlagot értek el hektáronként. A zártkertekben összesen 189 hektárnyi szőlőt művelnek meg. Jegyzet Munkahelyi ismeret - tulajdonosi tudat ANEKDOTÁNAK tűnő TÖRTÉNET: a nyugdíjba vonuló portás meghatódottan átvette az ajándékokat, kezet fogott a rögtönzött ünnepség részvevőivel, és mielőtt elbúcsúzott volna, zavartan megkérdezte, hogy kérhetne-e még valamit. Szerette volna megnézni az üzemet, a műhelyeket. Még sohasem látta belülről azt a gyárat, amelyiknek másfél évtizedig őrizte a kapuját. S hányán vannak még olyanok, akik éveken át könyvelik az üzembe érkező anyagokat, de nem látták a gyártást, számolják a teljesítményeket és béreket, de nem voltak azok között, akiknek a neveit és keresetét rendszeresen a papírra róják. Sok munkás keveset tud arról, hogy a keze munkája hová kerül, menynyiért tudják eladni, s mit mondanak róla a vevők. A szomszéd műhelyről olykorolykor még csak tudnak valamit, de az iroda életéről jóformán semmit. Igaz, személy szerint ettől látszólag nem lesznek szegényebbek. AM A TÁRSADALOM valójában szegényebb marad, ha a közösség tagjai szűkebb környezetükbe zárkózva élnek, dolgoznak egymás mellett, és csak mechanikusan, saját helyük, szerepük ismerete nélkül teljesítik a társadalmi munkamegosztásban kapott feladatokat. Az állampolgár nem tudhatja sajátjának az országot, ha nem érzi magáénak a sokkal szűkebb környezetét, azt a vállalatot, szövetkezetét, községet, amelyikben él és dolgozik. Az ország sze- retete, a hazafiság csak az üzemi és lakóhelyi mikrovilág ismeretére, szeretetére épülhet. Csakhogy a tulajdonosi tudat nem automatikusan fejlődik ki az emberekben. Ahhoz ösztönzésként kedvet, érdeklődést kell kelteni bennük, hogy szívesen ismerkedjenek a munka- és lakóhely életével, jövőjével, problémáival. Ismerjék meg a gyár gazdasági helyzetét, műszaki és anyagellátási gondjait. Mindezek hatását megtalálják ugyan a maguk szűkebb világában is, mert érzik a gépük mellett, érzik a keresetükön. De menynyire miás, ha mindennek az összefüggéseit, okait is tudják! Ha ők is elmondhatják az észrevételeiket, vitatkozhatnak a különböző terveken, elképzeléseken és lehetőségeken. Ha az ember azt tapasztalja, hogy egy döntés megszületése előtt az ő véleményét is mérlegelték, akkor máris fé- lig-meddig sajátjának érzi az ügyet, mert személy szerint valami kftze volt a végleges álláspont kialakításához. Aki közreműködőnek tekintheti önmagát, az a határozat értő magyarázója, a közös feladat népszerűsítője lesz. S eközben önmaga is megváltozik, mert a nagyobb közösséget érintő problémákhoz fűződő személyes kapcsolata kialakítja a feltételes reflexét arra, hogy a saját munkáján túl a teljes üzem tevékenységét vizsgálja, rendszeresen eey tágabb horizont problémáin töprengjen, vállalati, társadalmi méretekben gondolkodjék. így alakul ki a szocialista demokrácia termelésben és közéletben egyaránt aktív munkása. PERSZE, KETTŐN MÚLIK a vásár. Ha a munkás is és a vezető is akarja, akkor köny- nyen megismerhetik, megérthetik egymás problémáit. Csupán akkor van baj, ha az ipari, vagy mezőgazdasági dolgozóban ébredezik az érdeklődés, de kimondott vagy jelzett kérdéseire nem kap választ, va.gv ha kap, azt nem érti. Jól ismert üzemi tájkép: egy-egy vállalati munkaértekezleten sokan szundikálnak. Nemcsak a fáradtsástól és a melegtől, hanem azoktól az álmosítóan zsongó, szürke szavaktól is. amelyekkel elhadar- iák a formális beszámolókat. A valójában érdekes, az embereknek személy szerint Is husiba vágó pénzügyi és műszaki problémák gyakran olyan szakzsargonban hangzanak el — töméntelen adattal megspékelve —, mintha nem is magyarul beszélne az előadó. Nem a legszerencsésebb módszer az sem, ha a dolgozók tájékoztatása kizárólag két-há- romszáz személyes gyűlésekre korlátozódik. A nagy nyilvánosság előtt sokan nem szólalnak meg, s nem is mindenki juthat szóhoz. Ezért nemrégiben egy vasipari üzem és egy tsz főkönyvelője új módszerrel kísérletezett. Mindketten sorra járták az üzemegységeket, ahol tömören ismertették a vállalat helyzetét, s azután elemezni kezdtek a meglátogatott üzemegység munkájának pénzügyi jellemzőit, a selejt, a bér, az állásidő, a rezsi költségeit. Ebből olyan parázs vita kerekedett, hogy a főkönyvelők alig győzték jegyezni a sok észrevételt az önköltségcsökkentés lehe'tőségeirőL Másnap volt mit mondaniuk műszaki kollégáiknak, akik ugyan majdnem mindennap ottjártak az üzemben, de a megszokás már eltompította kritikai érzéküket. GONDOLATKÖRÜNK csattanójának tartogattuk az öreg portás történetének végét. Nyugdíjasként ő is megismerte a gyárat. S az egyik kerítés menti műhelyben, ahol az apró alkatrészeket gyártják, megkérdezte, miért az új lemezekből vágják, darabolják, amikor egy másik üzem .tízszer ekkorányi hulladékdara- bokat küld az olvasztóba. Ö naponta látta ezt a portán, de akkor, kellő ismeret híján, nem segíthetett. Ha későn is, most ezt megtehette, tevékeny köze lehetett a kollektíva munkájához, «melynek eredményét az ilyen „hétköznaoi’ tettek százai, ezrei alakítják át. R. J. I. A Minisztertanács határozatát követően, amely a hazai szőlőterület, növelését szorgalmazza, megjelent a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium együttes rendelete, melynek értelmében a szakszövetkezetek, termelőszövetkezetek, valvnint az ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoportok jelentős, vissza nem térítendő beruházási támogatásit kapnak szőlőtelepítéshez. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a nagyüzemi rendszerben, újonnan telepített szőlőterület nagysága sík területen, a telepítéstől számított három egymást követő évben eléri a 20 hektárt. A jelentős összegű pénzügyi támogatás igénybevételének feltétele még az is, hogy az adott borvidék szőlőfajtáit ültessék. Nagykőrösön és a ceglédi járásban a homoki fajták telepítését javasolják, mint például az ezerjó, kövidinka, olaszrizling, muskotály, zöldszilváni, kékfrankos és valamennyi csemegeszőlő-fajta. A telepítéstől a szőlő termőre fordulásáig hektáronként 29 ezer 200 forint a támogatás összege, melyből a telepítés előkészítésére, a talaj fertőtlenítésére, tápanyagok beszerzésére 10 ezer 4Ó0, magára a telepítésre 5 ezer 200, a következő négy évben pedig növényápolásra 2 ezer, 5 ezer 200, 4 ezer 900 és 1600 forintot nyújtanak. További 20 ezer forintot juttatnak hektáronként támberendezések beszerzésére és felállítására. Hektáronként tehát összesen 50 ezer forintot kaphatnak a szőlőtermesztők. Nagykőrösön több mint 1500 zártkert akad és mint említettük, azokban összesen 189 hektáron termesztenek szőlőt. Ha más kerttulajdonosoknak is kedvük támad a szőlőtermesztésre, közös erővel tovább növelhetik a városban és környékén a szőlőterületeket, és erre most, a fentiek szerint, igen kedvező és előnyös lehetőségük van. Figyelembe véve a zárt- kertek területét,' átlagosan öt kert tesz ki egy hektárt, tehát egy-egy zártkerttulajdonos 10 ezer forint támogatást kaphat. A mezőgazdasági termelésben jelentős szerepe van a gyümölcstermesztésnek is. Hazánkban például a növényi eredetű kivitel 32—33 százalékát a gyümölcstermesztés adja, amely elsősorban olyan területeken folyik, melyek más irányú mezőgazdasági tevékenységre nem hasznosíthatók. Ezzel a kérdéssel is foglalkozott a Minisztertanács. Határozata szerint a gyümölcstermesztést úgy kell fejleszteni, hogy a lakosság igényeihez a meny- nyiség és a választék tekintetében igazodó belföldi ellátást, valamint a gyümölcsexport növelését a jelenlegivel azonos területről biztosítani lehessen. A nagyüzemi termelés fejlesztésével együtt tovább kívánják javítani a kisgazdaságok termelési feltételeit és értékesítési biztonságát is. A Pénzügyminisztérium és a MÉM rendelete, mint a szőlőét, a termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek, valamint a háztáji és saját gazdasághoz tartozó gyümölcsültetvények fejlesztését is szorgalmazza. A szakcsoportok a nagyüzemivel azonos pénzügyi támogatásban részesülnek, meghatározott nagyságú terület és egyéb követelmények teljesítése esetén. A gyümölcsösök területe kedvezőbben alakult, mint a szőlőé. Míg 1935-ben 265 hektár összefüggő gyümölcsöst vettek számba Nagykőrösön, 1972-ben már 557 hektárnyi a nagyüzemi termőterület. A Petőfi Termelőszövetkezetben almát 103, körtét 8, megy- gyet 63, szilvát 27 hektáron termesztenek. A Hunyadi Termelőszövetkezetnek 29 hektár őszi almája és 22 hektár szilvája van. Az állami gazdaság kajszibarackot 192, meggyet 29, szilvát 78, almát 6 hektáron termeszt. Az elképzelések szerint 1980- ban a városban 860 hektárnyira emelkedik a gyümölcsösök területe és a területről 1971 vagon gyümölcsöt gyűjtenek majd be. A jelenlegi 557 hektárnyi gyümölcsösben 290 vagon gyümölcsöt termesztenek. A vissza nem térítendő támogatás gyümölcsösök telepítése esetén a csonthéjas gyümölcsök, a cseresznye, meggy, kajszi, köszméte, ribiszke, málna és szamóca ültetésekor a telepítési költség 50 százaléka. Cseresznyefák ültetésekor a termőre fordulásig, vagyis 8 év alatt, 27—31 ezer forintot juttatnak a termesztőknek, hektáronként, ha ez idő alatt legalább 10 hektárnyi területet ültetnek be cseresznyefával. Meggyfák telepítésekor is ekkora területet kell beültetni, de 7 év alatt 27—33 ezer forintot juttatnak támogatásként. Ha öntözőberendezést is felszerelnek, 68 ezer forint a beruházási támogatás összege. Kajszibarackból legalább 20 hektárt kell ültetni ahhoz, hogy igénybe vehető legyen a pénzügyi segítség. Erre a gyümölcsre hektáronként 7 év alatt 25—35 ezer forintot adnak. Természetesen minden esetben előírás a nagyüzemi telepítési rendszer. Remélhetőleg a városi kert- tulajdonosok is élnek a kedvező lehetőséggel, és igénybe véve a jelentős állami támogatást, elősegítik a szőlő- és g'yü- mölcsprograim megvalósítását. Khim Antal Filmbemutató -a szerző és a szereplők jelenlétében Ankéton vitatják meg Hétfőn, augusztus 13-án; este 7 órai kezdettel, a Nagykőrösi nyár ’73 programjában, Zimre Péter író Ártatlan gyilkosok című filmjét, melyet Várkonyi Zoltán rendezett, először Nagykőrösön mutatják be, az Arany János Filmszínházban. A film bemutatása után ankétet tartanak, amelyre városunkba érkezik a film két szereplője, Sunyovszki Szilvia és Tahi Tóth László, valamiint a film írója, Zimre Péter is. A filmalkotást másnap Párizsba küldik ki, ahol Várkonyi Zoltán is jelen lesz bemutatóján. Nagykőrösi nyár '73 BAL AZ ALSZEGI KLUBBAN. A Szabadság Termelő- szövetkezet nőbizottsága tegnap este a szövetkezet alszegi klubjában bált rendezett MOZIMŰSOR A titokzatos rendszám. IzJ galmas, szinkronizálit szovjet film. Kísérőműsor: a reménység; éve. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. MATINÉ A boldogság madara. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. KISKÖRZETI MOZI A GÖGÄNYI ISKOLÁBAN A munkásosztály a paradicsomba megy. Olasz film. (16 éven felülieknek.) Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadás kezdete: délután 4 órakor. HÉTFŐ Válás amerikai módra. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjátek. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 3 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ISKOLÁBAN A munkásosztály a paradicsomba megy. (16 éven felül). Előadás kezdete: este fél 8- kor. SPORT Az ifiválogatott keretben Molnár Csaba és Boros Gábor, a Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület kosárlabdásai, jelenleg az országos .ifjúsági válogatottkeret edzőtáborában, Szarvason tartózkodnak. Molnár Csaba az Ifjúsági Barátság Verseny keretnek is a tagja, ő a csoportban a legfiatalabb. Más ellenféllel birkóztak A Pest megyei felnőtt birkózóválogatott egy jugoszláv csapat ellen tervezett szentendrei mérkőzése (három körösi sportolóé is) közbejött akadályok miatt elmaradt. A külföldiek a Csepel Autó egyesületével mérkőztek. Gumicsónakból kellett célozniuk Az előzetes tervtől eltérően, nem Gödöllőn, hanem Pilis- vörösvárott került sor a THV (tartalékos tisztek és tiszthelyettesek honvédelmi versenyének) megyei döntőjére. Nagykőröst a konzervgyáriak képviselték. Mindkét korcsoportban kevés volt az idő a felkészülésre, s az eddigieknél jóval nehezebb feladatokat kellett megoldaniok a résztvevőknek, például gumicsónakból evezés közben kellett a versenyzőknek célbalö- niük. Mindkét körösi csapat a kilencedik helyen végzett Vasárnapi műsor ATLÉTIKA Szolnok: NEFAG-sportnap. KÉZILABDA Nagymaros: Nagymarosi SE —Nagykőrösi Kinizsi férfi felnőtt és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Szolnok: férfi mérkőzések a NEFAG-sportnapon. LABDARÚGÁS Kinizsi-sporttelep, 8.30-tól illetve 14 órától: serdülő labdarúgó Váry Lajos Kupamérkőzések. Meghívottak: Kecskeméti TE, Kecskeméti SC Ceglédi Vasutas, Kiskunfélegyházi Reménység Vasutas, Szolnoki MÁV, Nagykőrösi Kinizsi. Kecskemét: Széktói stadion, 14.30: Kecskeméti SC II.— Nagykőrösi Kinizsi barátságos mérkőzés. Szolnok: kispályás mérkőzések a NEFAG-sportnapon. SPORTLÖVÉSZET Tormási lőtér, 8 órától (egész nap): Magyar Népköztársasági Kupa-forduló, a DKV Lövészklub (Százhalombatta) rendes- zésében. S. Z.
