Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

FÓTIAK A MÁSODIK HELYEN Táborélet Balatonbogláron ELÉGEDETTEK MUNKÁJUKKAL borult a kondér. Hát ez az a hajszál! — Az építőtáborozás végén megkérdezi az újságíró az egyik kislánytól: „Mi volt a leghosszabb ideig tartó élmé­nyed?” A riportalany így vá­laszol: „Egy szúnyog. Két hétig hordtam a csípését”. © ' Sági Erika, a szobi gimná­zium kitűnő tanulója: — Jól érezzük magunkat a táborban. Igaz, dolgoznunk is kell. Eddig a 190 holdas ba­rackosból 25 vagonnal szed­tünk le. Hamar eltelik a né­hány óra munka, ebéd után már vár a Balaton, a délutáni és az esti program. Meghall­gattuk az Illés-együttes kon­certjét, ma este a Neoton- együttes műsorát tekintjük meg. Ki mit tudókat rende­zünk, honvédelmi bemuta­tón veszünk részt, és sokat fürdünk. — Az ellátás is megfelelő. 'A tizenegy munkanappal ez­reket takarítunk meg az ál­lami gazdaságnak, s mi is jól járunk: keresünk is, meg kellemesen töltjük a szünidőn­ket a Balaton partján. Jö­vőre is eljövök a Kállai Éva építőtáborba, csak addig még egy nehéz év van hátra. © Poráts Anna és brigádja Lengyeltótiban.- A balatonboglári Kállai Éva KISZ építőtábor lakói munka- szérető lányok: erről győ­ződhettem meg délelőtt, ami­kor a Boglártól 11 kilométer­re levő Lengyeltótiban jár­tam, mókás kedvüket pedig most látom, amikor a közös tábortűzi műsorukra készül­nek. Nagy igyekezettel, szív- vel-lélekkel dolgoztak dél­előtt, gondtalanul, lelkesen készülnek most. © * Kékesi Klára táborvezető Monorról érkezett, 6 éve az építőtábor felelőse: — Egy héttel ezelőtt jöttek meg a gyerekek táborunkba. Egy turnusban kétszázötven középiskolás, köztük most száznegyven Pest megyei lány van. Az első két turnusban csak Pest megyei fiatalok voltak. A táborvezetőség na­gyon elégedett munkájukkal. A brigádok versenyeznek, a legjobbakat megjutalmazzuk. : — Hogy áll a verseny az első négy nap után, s mint töltik napjaikat a lányok az építőtáborban? — Szépen szerepelnek a vá­ci és váci járási fiatalok. Je­lenleg második helyen áll a fóti Gyermekváros tíztagú brigádja, negyedik a dunake­szi gimnázium huszonkét ta­gú csapata: hajszállal előzik meg a nagy létszámú váci Géza király téri középiskolá­sokat. A váci Sztáronból hu­szonhárom, a vendéglátóipari szakközépiskolából tizenki­lenc lány jött dolgozni. A szo­bi gimnáziumot tizenkét lány képviseli. Az első helyezett csapat minden tagja 90, a ‘másodiké 75, a harmadiké 70 forint célprémiumot kap, há­rom-négy naponként értéke­lünk. Turnusonként a leg­jobban dolgozók külföldi ju­talomkiránduláson vesznek részt. Az előző turnusból Martinkovics Györgyi, a váci ‘közgazdasági szakközépiskola tanulója érdemelt, ki hatna­pos kijevi kirándulást. — A Balatonboglári Állami ‘Gazdaságban dolgoznak napi 6 órát. Kajszibarackot szed­nek és válogatnak. Építőtá­borunk modern, kollégiumi épületünk jól felszerelt, hi­deg-meleg vízzel ellátott. Tv, rádió s különböző sportsze­rek állnak szabad időben a lá­nyok rendelkezésére. Igen gazdag kulturális progra­munk is. De erről inkább ők beszéljenek. Csatakiáltás a beszélgetés végén: — Elbújt már a holdvilág, azt se mondja, jóccakát. Mi se tegyünk egyebet, bújjunk ágyba, gyerekek! Ááááá (ásí­1 tás). — Párna, pokróc, mint a vatta, aludj, pajtás, jól alat­ta! Hurrá, hurrá! Dirr bele, durr bele, rá bele, bele, haj­rá, hajrá, Pest megye! Kovács Tibor Orvosi ügyelet Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet Vácott, a központi rendelőben (Köztársaság útja 30., tel.: 11— 199.) Hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Ruzicska Béla, csütör­tökön: dr, Steiner Antal, pén­teken: dr. Bea Mátyás, szom­baton és vasárnap: dr, Ruzics­ka Béla. A beosztás hétközben meg­változhat. VÁC I UAPLfl A PEST MEGYE) HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP Üzemeink életéből Hűtött és fűtött konténereket terveznek Termelési tanácskozás — Három brigád vállalása © — Most te következel, Eri­ka! Szépen, hangosan meséld a tábori mazsolákat! — Részlet a tábori króniká­ból: „Ezen a napon nem esett semmiféle különös eset, mert esett. Igaz, jól esett, mert pihentünk. Máskor az ilyesmi nem esett volna jól, mert akkor az esett jól, ha nem esett. — Szereted a muzsikát? Igen. Milyen zenét kedvelsz a legjobban? Amikor az ebédet jelző napos belefúj a trom­bitába. — Mit keres ez a hajszál a burgonyafőzelékben? Egy haj­szálon múlott, hogy föl nem wms® Munka után, az ebédlőben. Az ipari termékek, gépek, alkatrészek szállításában rég­óta használják a Magyar Ha­jó- és Darugyár váci gyáregy­ségében készített konténere­ket. Most a belkereskedelem is tervezi, hogy rövid időn belül meghonosítja — első­sorban az élelmiszer-keres­kedelemben — a konténeres árufuvarozást: az előrecso­magolt élelmiszereket a ter­melőknél vagy a nagykeres­kedelem raktáraiban fémlá­dákban helyezik el, lelakatol­ják, a kerekeken gördülő konténert egyszerű szerkezet­tel felemelik a teherautóra, az üzlet elé érkezve, a láda legördül a szállító járműről, betolják a boltba s közvetle­nül a konténerből árusíta­nak. A kereskedelmi konténere­ket Kecskemét és Vác készíti. A program szerint idén ezer újabb konté­nert állítanak haszná­latba, s ez a szám a jö­vőben növekszik. A sok érdekes javaslat kö­zül megemlítjük, hogy meg­valósítás előtt áll az italok, elsősorban a bor konténer­ben! szállítása. Tervezik hű­tött és fűtött konténerek üzembe helyezését is. A zárt konténerekkel megoldódik az áruk hiánytalan érkezése, át­vétele és olyan időbeni szál­lítása, amikor nem okoz for­galmi nehézséget. ★ Vác és a járás üzemeiben 'termelési tanácskozások so­rán értékelték az első félév eredményeit, és arról tárgyal­tak, miként lehetne az ered­ményeket fokozni az év hát­ralevő részében? Az Egyesült Izzó váci gyá­rában 23 termelőüzem és 10 osztály közössége beszélte meg a legfontosabb kérdése­ket. A gyár dolgozóinak há­romnegyed része megje­lent e tanácskozásokon, és száznál többen mondták el véleményüket, javas­lataikat. A felszólalók egy része a munkáját gátló akadályokat kifogásolta. Többen a szo­cialista ellátottságot bírál­ták. Szót emeltek az Izzó dolgozói bérügyben, létszám- kérdésekben, munkaverseny- témákban. Mindinkább csök­kent az egyéni panaszok szá­ma, s mind jobban előtérbe kerültek a közügyek, a na­gyobb kollektíva gondjai. ★ A Taurus Gumigyár oldó­üzemében három brigádot ala­kítottak a dolgozók: a Béke, a Felszabadulás és a Novem­ber 7. nevet viselő brigádnak negyvenegy tagja van. Gazdasági tervüket ta­valy 11 millió forinttal túlteljesítették. Az oldóüzemiek a társadal-. mi munkából is kiveszik a ré­szüket: nemrégen az üzem­kapun túl vállaltak par­kosítást. Az oldjatok és a ke­verékek között dolgozni nem könnyű, ezért is fogadták meg: az üzem környékét par­kosítják, hogy a zöld nö­vényzet frissítse a levegőt, _______________(papp) Ara nylakodalom Forgó Mihály váci bádo­gosmester és vízvezetékszere- 'lő s felesége nyolc gyermeke, számos unokája társaságában ünnepelte házasságkötésének öevenedik évfordulóját. Piaci jelentés A pénteki piacon a burgo­nya 3,50—5, a fejes káposzta 3, a kelkáposzta 4—5, a karfiol 10 forintba került. A juliska- bab kilóját 10, a kifejtőbabét 12—13, a tökét 1,50-re tartot­ták. A paprika 5—8, a paradi­csom 3—5 forintba került ki­lónként. Az uborka 1,50—2, a kovászolható 3—4, a télire el­tenni való 6—7 forintért kelt ' el. A sóska kilóját 8 forintért j mérték. Csomóra sóskát és spenótot 2 forintért adtak. A 'zöldség párja 3—4 forint volt, a vegyes csomót 2,50—3 forin­tért kínálták. Az őszibarackot 5—10, a i körtét 2—6 (fajtától függően), a vörösszilvát 3—4, a tnagva- válót 5, az almát 4—6 forin­tért mérték. Láttunk török­szedret, 10 forintért kínálták kilóját. A sárgadinnyét 3—4, a görögdinnyét 5—6 forintra tar­tották. Megjelent a szőlő, ki­lójáért 12 forintot kértek. A sampinyon gomba kilója 50 forint volt. A csemegeku­korica darabjáért 1,20—1,50-et kértek. Láttunk tisztított kacsát, darabját 140 forintra tartották, A termelőszövetkezeti árudák­ban 27—28 forintért mérték a csirke kilóját. A tojás ára 1,60 —1,70. Milyen jövő vár az Építők Művelődési Házára? Elet az öreg falak között mogatásai viszont igen kedve­zőek és jó kapcsolatokra en­gednek következtetni. Így sem kis feladat a 700 ezer forintos évi költségvetési tervet végre­hajtani. A hatvanas évek elején kez­dődött el a ma is népszerű és eredményesen működő építő­ipari művezetői tanfolyam. Amikor a szakmai képzettség emelése került mindenütt napirendre, megszervezték az építőipari technikum váci konzultációs csoportját, épí­tőipari technikusokat nevel­tek a városnak. A szakszerve­zeti mozgalom könyvtárháló­zatának átszervezéséig a ház­ban működött az Építők Szakszervezete Pest megyei könyvtára. Onnan látták el könyvekkel a megye építő­ipari vállalatait, munkahe­lyeit. 1983 után mégis át kel­lett rendezni a sorokat, hoz­záigazítani a munkát a lehe­tőségekhez. Más művelődési házak több százezres támogatást kaptak abban az időben mozijaik szélesvásznúvá alakítására, az építőké csak néhány tízezret, azt is rengeteg utánjárásra. Sasvári László gépész ügyes­ségének és makacsságának köszönhető, hogy a keskeny- filmszínház helyett 1964-ben elkészült Vácon a második normál-, majd nemsokára a szélesvásznú filmszínház is. Egy szakszervezeti döntés eredményeként, a művelődési ház a teljes váci építő- és építőanyag-ipar művelődési központja lett. Felélénkült a kulturális élet. Szakkörök, klubok alaku­II. lása, tanfolyamok, rendezvé­nyek sora, a költségvetési összegek megduplázása jel­lemzi ezt a korszakot. A mű­velődési ház ismeretterjesztő előadásai elhangzottak a vá­ci, szentendrei, aszódi mun­kásszállásokon is. A Köz­társaság út 19. számú épü­let azóta inkább központja, mint kizárólagos színtere az 'építőipari művelődésnek. Oda járnak a kisváci és alsó­városi nyugdíjasok, a kötött­árugyári és más üzembeli fia­talok. Munkásklub. könyvtárban havonta egy­szer műsoros klubdélutánra gyűlnek össze a szocialista brigádok. Egy-egy művelődési ág munkájáról több oldalnyi ér­tekezést lehetne írnunk. Azon is el lehet gondolkodnunk, hogy miért hódít egyre na­gyobb teret a könnyű mű­faj? Simák Sándor igazgatóhe­lyettessel a mai helyzetet ele­meztük: — A központi épületben folynak a játékfilmvetíté­sek. Ott működik a mintegy százharminc tagú archív filmklub és a művezetői tan­folyam. A nyári hónapok ki­vételével táncestéket ren­deznek a fiatalok számára. Havi egy alkalommal színhá­zi autóbuszt indítanak Bu­dapestre, a DCM színházter­mében könnyűzenei hang­versenyt rendeznek. A DCM-i, a sejcei, Rádi úti, Damja­nich utcai munkásszálláso­kon, ahol a technikai felté­telek megvannak, játékfil­meket is vetítenek. A mun­kásszállásokon letéti könyv­társzolgálat működik. A deák­vári Ságvári Endre klub­— Milyen bevételekre szá­míthat ma egy művelődési ház igazgatósága? — Mi csak olyan filmeket tudunk bemutatni, amelyeket előttünk kétszer lejátszott a másik mozi — mondja Simák Sándor. Én is tudom, hogy ez régi gondja a városnak. A Madách Művelődési Központ filmműso­ra régebbi, mint egy környék­beli kis falu mozijának műso­ra. Vácott ugyanis nem a Mo­ziüzemi Vállalatokhoz, hanem a művelődési házakhoz tartoz­nak a filmszínházak. Egy ré­gebbi rendelet merev alkalma­zása következtében a filmek elosztásakor a művelődési ház mindig hátrányosabb helyzetbe jut, mint a Moziüzemi Vállalat saját mozija. A filmvetítés tehát kulturális szolgáltatás, de nem anyagi tá­masz. A befektetett energiával a rendezvények bevételei nin­csenek arányban. A váci építő­ipari vállalatok tervezett tá­Fennállása óta, nehéz körül­ményei ellenére is fejlődik ez az intézmény. Az irodákból át­alakított klub, a szélesvásznú mozi és a nemrég megváltozta­tott nézőtér is ezt bizonyítja. Még senki sem válaszolta meg ezt a kérdést: — Ki oldja meg azokat a kultúrpolitikai feladatokat, amelyeket az Építők Művelő­dési Háza ellátott, ha már nem működik? De addig is: — Miért csak az Építők Szakszervezetét terhelik a fenntartás gondjai? Valóban. Itt olyan munkás­rétegek kulturális életének szervezéséről van szó, amely általánosabb, több mint egyet­len szakma feladata, össz- szakszervezeti feladat, amely­nek megoldására a város most épülő, új művelődési háza nem lesz elegendő. A Pannónia öreg épületének rendbetételéhez sok pénzre lenne szükség. Lehet, hogy a feladatot nem is művelődési ház, hanem, tegyük fel, kisebb költséggel működő kulturális szervező iroda oldaná meg? Nem értenénk egyet azzal, ha az új váci művelődési ház felépülte után az építőké megszűnne. Két kulturális in­tézmény helyett csak egy ma­radna, ez pedig hanyatlást je­lentene közművelődésünkben. Kovács István (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents