Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

1973 AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP "‘‘sr/Ctriap Írógép a rajztáblán A fonónők folyamatos tevé­kenységének egyik kerékkötője a gyakori szálszakadás. Napi munkájuk során több száz, vagy több ezer csomót kell megkötniük a szálvégek össze- erősítésére. Nagy gyakorlatuk ellenére a kézzel való csomó­zás nem mindig tökéletes, nem beszélve arról, hogy sok időbe telik, míg a dolgozó elsajátítja a gyors mozdulatot. Egy NDK-cég hozta forga­lomba a képen látható fonat­csomózó szerkezetet a munka megkönnyítésére. Az erősen tartó, rövid révű halászcsomó­kat létrehozó csomózógép kam- gám, kártolt fonal és minde­nekelőtt műszálak összekötésé­re alkalmas. Egyszerűen ke­zelhető és tisztítható, alkatré­szei könnyen cserélhetők. Ke­zelését a fonónők gyorsan el­sajátítják (annak ellenére, hogy kezdetben mindig bizo­nyos ellenkezéssel fogadják az efféle segédeszközöket). Új magnetograf Ipari mérőműszerként alkal­mazható magnetográfot dol­goztak ki Kisinyovban. A ké­szülék, az oszcillográftól elté­rően, nem papírra, hanem mánnes szalagra rögzíti a mé­rési adatokat. Segítségével vizsgálják majd a traktorok próbaüzemeltetése során, illet­ve a repülőgépek leszállása közben fellépő vibrációt, elekt- rokardiogramot rögzítenek és szilárdsági anyagvizsgálatokat is végeznek. Mi a száloptika? Az optika szóhoz sokáig ez a gondolattár­sítás járult: lencse. Most azonban új foga­lommal ismerkedünk. A neve: száloptika. A Fotó Optika Szövetkezet mérnöke, Emesz Ferenc ujjnyi vastag kábelt mutat, amelynek az erei üvegből készültek. Ezek a másfél mik­ron vastagságú, egyenként üvegbevonattal burkolt szálak vezetik a fényt. (A mikron a milliméter ezredrésze.) Az alapelv — mint minden jelentős felfe­dezés — voltaképpen egyszerű. Tudjuk, hogy minél kisebb a fény beesési szöge, annál na­gyobb a visszaverődésé. Ha vékony üvegrú- don vagy szálon vezetjük át a fényt, az — a szál keskeny átmérője miatt — mindenkép­pen visszaverődik. Az egyes üvegszálakat azért vonják be külön-külön, hogy a beju­tott fényt teljes egészében segítsen megőriz­ni. A száloptika alkalmas fény, vagy kép to­vábbítására. Az összefogott szálnyaláb teszi lehetővé, hogy az úgynevezett fény vivő szál­optika — amely egyébként a Magyar Opti­kai Művekben készül — homogén fényt to­vábbítson. Ezt az eszközt felhasználják mik­roszkópok tárgyasztalának megvilágítására, mert kis helyet foglal el — mivel hideg fényt ad —, a vizsgált sejteket nem éri káros hő­hatás. _ r w I 1 ________.__ . Sokkal szélesebb körben alkalmazható a képvivő' száloptika. Ez — a televízió alapel­véhez hasonlóan — a képet pontokra bontja, mégpedig annyi pontra, ahány szálat tartal­maz a kábel. Az így kapott kép lefényképez­hető, ha a kábel végére fényképezőgépet sze­relnek. A kórházak ma már országszerte mintegy kétszáz olyan' készülékkel rendelkeznek, amelynek kábele szájon keresztül bevezethe­tő az emberi test üreges részeibe, és segítsé­gével felvételek készíthetők a gége, a tüdő, a gyomor, az epe és a belek betegségeiről, valamint kimutatható az epekő és a gyomor­rák. A készülékkel végezhető eljárások a tükrözéses vizsgálatokat helyettesítik, és sok­kal kevésbé kellemetlenek és fájdalmasak a beteg számára, hiszen nem merev, hanem hajlékony, kívülről irányítható mozgású csö­vet juttatnak a szervezetbe. A készülék felhasználható az iparban is. Segítségével például olyan fénymutatós mér­leget lehet készíteni, amely a jelzett számot kivetíti. Képvivő száloptikát alkalmaznak gépek, berendezések belső felületének és cső­vezetékek hegesztésének vizsgálatára is, olyan esetekben, amikor a kopások, repedések, il­letve a hegesztés hibái másképp nem mutat­hatók ki. A készülék iránt máris sok ipari üzemünk érdeklődik. A nagy teljesítményű ke­mence már három éve üze-; mel, maguk a tervezők sem gondolták volna, hogy ilyen tartós lesz, mert a körkereszt­metszetű kemencék kéthóna- pónként javításra szorulnak. „Elektronikus" gyárigazgató A lettországi Állami Tervező Intézethez levél érkezett az NDK-ból. A német szakembe­rek igen nagyra értékelték a termelés operatív irányítását végző automata-rendszert, me­lyet a rigai tudósok dolgoztak ki. A rendszerhez tartozó elektronikus számítógép több üzem irányítását is képes el­végezni. Az „elektronikus” igazgatót — melynek létrehozásában a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK tervezőintézetei vettek részt — a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában alkalmazzák. A rigai tudósok most német és csehszlovák kollégáikkal együtt az igazgatási rendszer továbbfejlesztésén dolgoznak. T E C HN I K A MAI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK TÉMA­KÖRE: az ipar műszaki újdonságai. A LEGÚJABB EREDMÉ­NYEK BEMUTATÁSÁVAL KÍVÁNUNK TÁJÉKOZTA­TÁST ADNI ARRÓL AZ ÁL­LANDÓ FOLYAMATRÓL, AMELY A GYÁRTÁS S A GÉPEK TÖKÉLETESEBBÉ ÉS TERMELÉKENYEBBÉ TÉTE­LÉRE, VALAMINT AZ EM­BERI MUNKA MEGKÖNNYÍ­TÉSÉRE IRÁNYUL. A SZIMFI-re is feladatok várnak Fejlesztés előtt a magyar szerszámgépipar _ Köztudott, hogy iparunk, sőt egész népgazdaságunk gyors ütemű fejlődése szem­pontjából mennyire fontos a gépipar, ezen belül elsősor­ban a szerszámgépgyártás fej­lesztése. Hiszen korszerű gé­pek nélkül nem lehet fokoz­ni a termelést sem a nehéz-, sem a könnyűiparban, de még a mezőgazdaságban sem. Elavult gépekkel nem gyárt­hatók nagy sebességgel szá­guldó, impozáns autóbuszok, nagy teljesítményű villamos mozdonyok, vagy nagy pon­tosságot igénylő számítástech­nikai alkatrészek. A tőkés or­szágokban — felismerve ezt a tényt —, az elmúlt tíz év­ben a szerszámgépeket gyár­tó cégek anyagi és szellemi erőiket az átlagosnál termelé­kenyebb, automatizált beren­dezések továbbfejlesztésére összpontosították. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium a közelmúltban ki­dolgozta a szerszámgépipar hosszútávé fejlesztési koncep­Tűzbiztos vízmotor Egyes ipari — főként vegy­ipari — technológiáknál a tűzbiztonsági követelmények olyan szigorúak, hogy még biztonsági kivitelben sem le­het szó az elektromos áram forgatta motorok használatá­ról. Ilyenkor a képen látható kivitelű ún. hidromotort alkal­mazzák, amelyben a nagynyo­mású folyadéksugár hozza lét­re a forgó mozgást, a túlmele- gedés és szikraképződés ve­szélye nélkül. Ha rozsdamen­tes anyagból készítik a hidro- motor alkatrészeit, az energia­átadó közeg víz is lehet; ki­sebb teljesítmény esetén egye­nesen a vízhálózatról, nagyobb erőigény esetén külön szi­vattyúval nyomott csővezeték­ről táplálva. Más esetekben olaj is léhét á munkaközeg. A hidromotor fordulatszá­ma tág határok közt, igen fi­noman változtatható, és to­vábbi előnye, hogy nyomaté- ka az indításnál kétszer ak­kora, mint az elektromotoré. Hatásfoka természetesen nem lehet jobb az elektromotoré­nál, hiszen az utóbbival haj­tott, szivattyú által nyomás alatt tartott rendszerben még veszteségek adódnak. Minda­mellett a vízmotor gyúlékony környezetben kiválóan alkal­mas ventillátorok, keverők stb. forgatására. Ujjak helyett — géppel cióját, mely szerint a jövő­ben az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlesztik a gépipar­nak e fontos szakágazatát. Műszakilag bonyolultabb gépek Hazánkban jelenleg a szer- számgépipar termelése nem éri el a gépipar termelésé­nek két százalékát, viszont a teljes gépkivitel 3,8, a fej­lett tőkés országokba expor­tált gépeknek pedig 11,2 szá­zaléka szerszámgép. A magyar szerszámgépeiknek mintegy 95 százalékát a KGM felügyelete alá tartozó vállalatok állít­ják elő. A teljes mennyiség 92 százalékát három vállalat: a Szerszámgépipari Művek, a Csepeli Szerszámgépgyár és a Diósgyőri Gépgyár készíti. A fennmaradó nyolc százalék a Híradástechnikai Gépgyár, néhány szövetkezet és taná­csi vállalat között oszlik meg. A minisztérium a három legfontosabb szerszámgépipa­ri vállalat szakembereiből bi­zottságot szervezett és meg­bízta a szakágazat fejlesztési koncepciójának kidolgozásá­val. E munka során meg­vizsgálták a külföldi és ha­zai szerszámgépgyártás ala­kulását, és a tapasztalatok, va­lamint a hazai iparfejlesztési célok alapján meghatározták a szerszámgépgyártás fejlesz-, tésében követendő legfonto­sabb feladatokat. Évi hatszázalékos fejlődés ni a külföldi és a hazai igé­nyeknek megfelelően. Már- csak azért is, mert a KGST- integráció" komplex program­jában hazánkra szakosítot­ták a numerikus szerszámgé­pek gyártását, azaz néhány egészen korszerű géptípus­ból valamennyi KGST-tagál- lamot a magyar gépipar látja el. A termékstruktúra gazda­ságosabbá tétele során fon­tos szempont, hogy erőtel­jesen fejlesszék a többszer- számos, azaz a szerszámcserélő megmunkáló központokat, a nagy teljesítményű köszörűgé­peket és szerelőgépeket. Érdemes licenceket A bizottság megállapította, hogy a második és a harma­dik ötéves tervidőszakban 57 százalékkal fejlődött a ma­gyar szerszámgépgyártás. Elő­nyösen változott a gyárt- mányszenkezet, ugyanis elő­térbe került a műszakilag bo­nyolultabb gépek gyártása. Nőtt az automatizált, a pre­cíziós és a nagy teljesítmé­nyű számjegyvezérlésű gépek részaránya. Fejlődött a gyár­táskultúra, csökkent a vál­lalati vertikalitás, fokozó­dott és erősödött a hazai és nemzetközi kooperáció. A további fejlesztési lehe­tőségekről megállapították, hogy a szerszámgépipar a je­lenlegi gazdasági, piaca és munkaügyi feltételek között csak állami támogatással fej­leszthető a korábbinál inten­zívebben. Ahhoz, hogy a ma­gyar szerszámgépipar meg­tarthassa a helyét a közepe­sen fejlett szerszámgépipar­ral rendelkező országok so­rában, termelésének 1985-ig — a gépiparral csaknem azo­nos — évente hat százalék­kal kell gyarapodnia. A gyárt­mánystruktúra gazdaságosabbá alakítását tovább kell folytat­vásárolni Ezzel párhuzamosan pedig csökkenteni kell a hagyomá­nyos szerszámgépek arányát. Mivel az ország szerszámgép­parkja korszerűtlen és a meg­levő gépek cseréje hosszabb időszakot igényel, külön kell foglalkozniuk a fejlesztő inté­zeteknek, köztük a Szerszám­gépipari Művek halásztelki Fejlesztő Intézetének az el­avult gépek termelékenyebbé alakításával. Ennek érdekében kidolgoznak a jövőben ada­goló, szorító, ütköző, vezérlő, kiegészítő műveleteket végző elemeket, sőt ezeknek egész rendszerét. Az elemeknek a gyártásához érdemes licen­ceket vásárolni. A fejlesztést nélkülözhetetlenné teszi a növekvő export, amely vi­szont a gazdaságos sorozat- gyártás nélkülözhetetlen ve­lejárója, hiszen a változatos hazai igények alacsony da- rabsizámmal párosulnak. Gaz­daságosan viszont csak nagy sorozatban lehet gyártani. A résztermékgyártás előkészíté­se során nemzetközi koope­rációs partnereket kell ke­resni, mert ezzel is növelhe­tő a választék, fokozható a jövedelmezőség. Czibor Valéria Több textília Korszerűsítik a Szovjetunió legrégibb textilgyárát, a Trjoh- gornaja Manufaktúrát. Üj mű­helyek, üzemcsarnokok épül­nek, tágasabbak lettek a régiek és mindenütt nagy teljesítmé­nyű gépek dolgoznak. A közel­múltban helyeztek üzembe 27 darab PK—100 típusú fonó- cérnázó gépet, amely egyszer­re több műveletet végez. Néhány éyen belül az egész termelési folyamat megújul a kombinátban. Űj csarnok épül korszerű gépekkel, s így a gyár a korábbinál 1 millió mé­terrel több textíliát állít elő. Minden ipari művelet alapja a nagy gonddal és felelős­séggel készített műszaki rajz, mely csak akkor kifogástalan, ha minden jel és adat pontosan leolvasható róla. Ám a terve­zők, szerkesztők és rajzolók nem mindig rendelkeznek a szép írás képességével, de elég lassan is megy a szabványos be­tűkkel való írás. Egy nyugatnémet cég olyan kis méretű írógépet hoz for­galomba, amely egy, a rajzgép vízszintes vonalzója helyére erősíthető, fogas léces sínen mozoghat. Segítségével gyorsan és jól olvashatóan feliratozhatok a műszaki rajzok. A 30 bil­lentyűvel rendelkező, 1 kg-nál kisebb súlyú írógép nyolcféle változatban készül. Minden betűkarjával — emelés segítségé­vel — két betűt, számot vagy jelet lehet leírni, tehát egy gép­pel összesen hatvanak Az egyik változat a nagy és kis betűket, a számjegyeket és a legszükségesebb írásjeleket tartalmazza. Egy másik vál­tozat csupán nagy betűket ír és a gépészeti rajzok legfonto­sabb jelöléseit (átmérő-, felületi finomságjel stb.). Van még görög vagy cirill betűket, az elektromos és az építészeti raj­zok félkészletét tartalmazó billentyűzetű változat is. Munka közben az egyes gépváltozatok cserélhetők a fo­gas léc sínén, ha olyan jelek írására van szükség, amelyek nem szerepelnek az egyik vagy másik gép billentyűzetén. Füg­gőleges vagy ferde írás esetén a rajzgép elfordításával lehet beállítani a szükséges irányt. A rekorder kemence Három évvel ezelőtt szovjet elektrotechnikusok egy 63 000 kilovolt-amper teljesítményű mangánötvöze tgyártó kemence építését kezdték meg. A vilá­gon eddig ismert legnagyobb kemence 15 ezer kilovolt-am­per teljesítményű volt. Világszerte igyekeztek már növelni ezeknek a kemencék­nek a teljesítményét. A hagyo­mányos kör alakú kemencék bizonyos fokig korlátozzák az elektródák átmérőjének a nö­velését. A másik probléma az volt, hogy a közel 2 méteres átmérőjű elektródák pedig „megfolytak”. Az Össz-szövetségi Elektro- thermikus Kutatóintézet mun­katársad merész tervvel lepték meg a szakembereket. Nem­csak a kemence, hanem az elektródák alakjának módosí­tását is javasolták. Szögletes kemence és ellipszis alakú elektróda gyártását javasolták, a korábbi hagyományokkal szöges ellentétben. A borúlá­tók a legkedvezőtlenebb jóslá­sokba bocsátkoztak. Bizony­gatták, hogy a szögletes ke­mence nem bírja ki a magas hőmérsékletet — szétesik —, mivel a körkeresztmetszetek bírják ki a legnagyobb meg­terhelést. A tervezők ismerték ezeket a jóslatokat, de bíztak elgon­dolásuk sikerében. A kemence elektromos hálózatát átalakí­tották és az árampocsékoló megoldásokat kiiktatták. A ke­mence tartósságát — egyszerű megoldással — érték el. Anfci- magnetikus abroncsokkal vet­ték körül.

Next

/
Thumbnails
Contents