Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
"“'xMú'lap 1973. AUGUSZTUS 12.. VASÁRNAP 1972-ben készült el a maglóéi Univerzál Tsz és az Autó- ker közös gépkocsiátadó telepe, A 14 millió forintért épült telepen szervizállomás is van. Koppány György felvétele Pest megye üzenete a szegedi nyári tárlaton MAGLÖD Egy ugrásra van — szokták Bíondani — Budapesttől, de efféle ugrásrekordot, 25 kilométert még a mesebeli óriások is ritkán értek el. Ám a mitológiából a valóságba visz- szatérve: a regés óriásoknak nem állottak olyan gyors, sűrű közlekedési eszközök rendelkezésükre, mint azoknak, akik a fővárosból „ugranak ki Maglódra”, vagy onnan vissza. Így mindjárt jobban érthetővé válik, hogy a község, amelynek lakosságát egy alig másfél évtizedes monográfiában 5300 főre jegyzik, ma hozzávetőleges 7000 lelket számol. És ez a jelenleg is tartó növekedési folyamat felerészben természetes népszaporulat, felerészben állandó beköltözés eredménye, ebből pedig különböző tapasztalatokat lehet perspektívába vetíteni. Például azt, hogy Maglód, ahonnan a dolgozók 95 százaléka a fővárosba jár munkába, mégis valamiféle vonzást gyakorol az ide áramló, s hamarosan törzslakossá váló jövevényekre, s hogy ez a beáramlásból lecsapódó helyhez- kötődés a községet fokozott terjeszkedésre, fejlődésre serkenti. A vonzás: Maglód nemcsak ügy „zöldövezet”, hogy mező- gazdasága jelentős mennyiségű gyümölcsöt, zöldfőzeléket termel a fővárosi piacra. „Zöldövezet” abban az értelemben is, hogy dombos, lan- kás, lapályos területein — a községközpontban és Maglód- nyaralón — tavasztól késő őszig lombos fák sátrai suhognak, a levegő tiszta, friss, s lehet, hogy a Gellértheggyel egymagasságban levő maglódi Kopasz-hegy is hozzájárul ehhez: a hőségben, amikor ott jártam, valósággal felüdített az „ájeros”, enyhe légmozgás. Ez természetesen még nem magyarázza az új-maglódiak sokasodását. De, ha valaki budapesti lakásszükségét közeibe költözéssel akarja megoldani, ha a helyi iparban foglalkoztatott szakemberekben felötlik a letelepülés, a betelepülés gondolata — akkor bizony, nem közömbös a körMélyfúrósi munkákhoz segédmunkásokat változó munkahelyre felveszünk Személyes jelentkezés a szükséges iratokkal, szombat kivételével: VÍZKUTATÓ uv. Cegléd, Rákóczi út 72. nyezet, a „mikroklíma”, amelyben a tervezgető hosz- szú időre fészket akar verni. A serkentés; a község házhelyparcellázása folyamánya- ként az 1972. esztendőben 247, realizálásra kerülő építési engedélyt adott ki a tanács, 1973 első felében is a tavalyinak a felénél, 120 engedély körül tartanak. Egy 7000 lakosú községben két év alatt megközelítőleg 500 lakás — ez még az ócska házak újracserélése mellett is jelentős saját otthon, modern, komfortos otthon szaporulatot jelent. A maglódi tsz irodáját a XIX. századi, gondosan felújított, hajdani Wodianer-kas- télyban tartja, s agrártevékenységéből érdemes külön kiemelni modern pulykafarmját, ahonnan évente 120 ezer pulyka kerül az angol szakácsok, szakácsnők, háziasszonyok fazekába, serpenyőibe. A mgtsz melléküzemágai közül jelentős az autószerviz. A különböző szocialista országokból érkező, változatos funkciót betöltő teher- és cél-gépkocsikon itt végzik el az átvevőmun- kát, a 0-szervizt, s innen futnak tovább az Autóker elosztóhelyeire. A szervíztelep nagy volumenét tanúsítja, hogy a fenti tevékenységen kívül magánosok kocsijainak szervizelését is ellátják. A Pest megyei Tanács kezelésében működő maglódi Vasipari Vállalat mintegy 300 főnyi munkásgárdája anyag- mozgató géprendszereket, különböző állványokat állít elő exportra is, évi termelésének értéke 65 millió forint körül jár. A 200 dolgozót meghaladó létszámmal üzemeltetett Vasipari Ktsz-ről, amelynek csiszoló, öntő, lakatos és műszer- készítő brigádjai a Jászberényi Hűtőgépgyárnak is szállítanak alkatrészeket, dicséretesen kell megemlítenünk, hogy a munkásgárdájában foglalkoztatott nők száma meghaladja az 50 százalékot. Ami felől sok helyütt panaszkodtunk már, arról Maglódon elismeréssel kell szóla- nunk. A termelőszövetkezet és az ipar hatékonyan összefogva támogatja a község fejlesztését. Természetes, hogy ez így van. Nem természetes, hogy ilyen összefogásról, mint dicséretes, ha nem is ritka jelenségről kell számot adnunk, s ez az az eset, amikor a pozitív tapasztalat örömébe a negatív tapasztalatok ürömé vegyül. De ne legyünk öröm-kese- rítők, inkább vegyük sorba, hogy mi mindenféle eredmény születhetik a vállvetett összmunkából. Itt van mindjárt a 75 személyes óvoda, itt van a modern — sőt, egyes helyi vélemények szerint: ultramodern sportklub —, soha nagyobb bajunk annál ne legyen, mint, hogy egy község valamely testnevelési intézményét túl- modernné építették. S mindjárt ehhez a témakörhöz kapcsolódik egy másik, nem kevésbé fontos, s Maglódon mindeddig hiányzó testnevelő helyiség létesítése: jövőre elkészül az ifjúság korszerű fizikai fejlesztéséhez nélkülözhetetlen iskolai tornaterem. Hogy mit jelent az összefogás, a képzeletdús kezdeményezés és a szívós kivitel, arra a maglódiak szlovák nemzetiségi jelleget idéző „Röpülj páva” körének sikerei nyújtanak újabb meg újabb bizonyítékot. Eléggé eltemetett művelődési rétegekből odaadó néprajzi kutatómunkával kellett kiemelni azokat az elemeket, amelyekből a maglódi népművészeti csoport viseletéi, dalai,, táncai, táncjátékai kialakultak. A szüntelen, szorgos továbbformálás, tökéletesítés mind magasabbra emelte a mércét. Fokainak emelkedését előbb hazai, majd külföldi szereplések jelzik — 1971-ben a maglódi „Röpülj páva” együttes részt vett a Csehszlovák Kommunista Párt alakulásának 50 éves jubileumi ünnepségén —, népszerűségét rádió- és tv-szereplések mutatják, rangját pedig értékes kitüntetések erősítik meg. Nyolcvantagú énekkarának egyik nevezetessége, hogy a résztvevők korának határa 4 évtől 80 évig terjed. A horizontális jellegű szerkezet mellett jelen esetben manapság oly ritka vertikális struktúra is megfigyelhető. Déd- szülők, nagyszülők, gyermekek, unokák, talán dédunokák is — 3—4 nemzedék — együtt folytat kulturális, művészeti tevékenységet. Lehet, hogy a nemzedéki ellentét nem is egészen természetes, hanem mondvacsinált, vagy legalábbis túlhangsúlyozott probléma...?! Szerintem: lehet. Békés István Tizennegyedik alkalommal , rendezik meg Szegeden, az ün- j népi hetek alkalmával a nyári tárlatot. Ez tulajdonképpen | Gsongrád megye és a hozzá kapcsolódó tájegység művészetének bemutatására jó alkalom, de szinte már az első esztendőktől kitágult ez a kör és a főváros, valamint az ország területén élő művészek szerep- j lésére is igen jó lehetőséget nyújt. Örömet jelent, hogy 'a Pest megyében alkotó, Pest megye különböző tájait képviselő festők, szobrászok sem maradnak el innen. Az.elmúlt esztendőkben és az idm sem. Olyannyira, hogy a nyári tárlat évenként díjazott öt-hat művésze között már három Pest megyei is volt: 1968-ban Ligeti Erika, kinek éppen most tekinthető meg Bartl Józseffel közös kiállítása a szentendrei művésztelepi galériában, s 1969-ben az ugyancsak Szentendrén alkotó Asszonyi Tamás és a dömsödi vidéken festő V. Bazsonyi Arany. Az. idén 184 művész 343 alkotását fogadta el a magas mércével bíráló zsűri, amelynek jóformán még egyszer eny- nyi alkotásból kellett válogatnia. Ez már magában rangot, elismerést jelent az alapvetően Pest megyéhez kötődő öt idei kiállítónak is, kiknek neve, tevékenysége különben országosan megbecsült. A tárlaton egyébként — mint megnyitó beszédében dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszter- helyettes hangoztatta — a hazai alkotógárda minden generációja és sokféle irányzata képviseletet kapott. Korunk, társadalmunk, életünk megannyi rezdülése, változása követhető nyomon az alkotásokban, s művek bizonyítják a művészek szocialista elkötelezettségét. Mindez vonatkozik azokra is, akik valami módon Pest megye üzenetét vitték a Tisza-parti város tárlatára. Jólismert, határozott kontúrú ec&etvonásait szemlélhetjük itt a régi szentendrei művésztelep tisztéit tagjának, Miháltz Pálnak, aki két olajtemperával (Nagy alkonyat, Falak) vesz részt. Mindkét mély árnyalású, sötét színezésű képe (melyből az egyik már az első napokban vevőre is lelt) borongósan elmerengő hangulatot ébreszt, lágy csendességű megfogalmazással. Ugyancsak Szentendréhez kapcsolódik Kucs Béla Mun- kácsy-díjas szabrászművész is, akinek egy bájos kisplasztikáját tekinthetjük meg itt. A Táncolok című terrakotta öt perdülő lányalakjának a forgásban kerekre felröppenő szoknyája pompásan harmonizál az ugyancsak kerek térformára képzett egész kompozícióval. Bálint Endre is Szentendrét reprezentálja két olajképével, noha tárgyai nem e tájat képviselik (Zsennyei rekvizitu- mok, Napsütéstől). Szürrealista felfogású, egyéni hangú festményei hangulatfoszlányokat közvetítenek, s értésük, átvételük csak a művészi kifejezéstormákban járatosabbaknál számíthatnak élményforrásra. V. Bazsonyi Arany nagyobb méretű temperája, Orgonamuzsika címmel viszont éppen ellenkezőleg, behízelgő, derűs, világos színeivel, figuráival, hatásosan megkomponált kép- szerkesztéssel megnyerő szerepet kap. A Foton alkotó Lőrincz Vitus két tűzzománcot mutat be (Madonna, Páva). Mindkettő középkori templomok atmoszféráját és a népmesék naív Ötszemközt. Figyelmet ér-1 deimlónek ígérkezik a televízió Otszemközt címet viselő sorozata, amelynek első adását csütörtök este láthattuk. Vit- rai Tamás riporter dr. Palló Imre operaénekest látta vendégül a stúdió meghitt díszletszobájában. Bár sorozatot a befejező adás után szokás értékelni, az első est többet érdemel, mint majd néhány sort a többi között. Ismét bebizonyosodott, hogy egy televí- ziótlan műfaj — a beszélgetés — válhat nagyon is televíziós műfajjá, ennek azonban nélkülözhetetlen feltétele a sokat mondó tartalom. A tartalom ezúttal dr. Palló Imre élete, embersége, gondolatainak tisztasága volt, s mindehhez hozzájárult szuggesztív egyénisége. Valóban úgy éreztük, hogy dr. Palló Imre itt ül nálunk, egy többé-kevésbé kényelmes fotelben, közénk varázsolja néhány szép szóval erdély erdeit, hegyeit, az isten háta mögötti kis falut* Mátisfalvát. Elhittük neki, és irigyeltük érte, hogy „a világon nem volt olyan szép gyermekkora senkinek, mint nekem”. Látva arcát, mozdulatait, elhittük neki, hogy ő egyike azon keveseknek, „akiknek soha nem volt ellensége”. A televízió ezen az estén be tudta mutatni a nagy művészben, Kodály, Bartók barátjában, munkatársában a hozzánk hasonló, a mindennapok apró örömeivel, gondjaival élő embert, s ez a televízió ritka bravúrjainak egyike volt. Vitrai pedig megmutatta, hogy miként lehet egy riporter egyenrangú társa beszélgető partnerének, anélkül, hogy előtérbe helyezné személyét, magára vonná a figyelmet. közönséggel. Augusztus 14-én, kedden a lajosmizsei új művelődési házban mutatkoznak be, majd másnap Budapesten, a néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében adnak műsort. Augusztus 16-án pedig a tatabányai népház színház- termében tolmácsolják az arab folklór legértékesebb darabjait. szépségét ötvözi különös vörös alaptónusú egységbe. Lírai finomság, színérzék és a népművészet egyszerű jelképrendszerének felhasználása adja sajátos világukat. (Űjabb műveivel rövidesen alkalmunk lesz megismerkedni szeptemberben, a fóti ősz keretében megnyíló gyűjteményes kiállításán.) Az öt művész természetesen nem jelentheti Pest megye képzőművészeti horizontjának képviseletét e nyári tárlat falai között, de — mint már az előzőekben szó volt róla — üzenetet jelent. Jó lenne, ha még gyakoribb, szélesebb körű lenne ez az üzenet itt és más hasonló helyeken is, ahol valamiféle számadást kapunk festészetünk, szobrászatunk mindennapjaiból. L. Z. A sorozat első adása a kritikusnak a leckét is feladta: lehetséges-e, elfogadható-e műsor egy operaénekessel úgy, hogy kimaradjon belőle az ő élete értelme, a zene, az ének. Véleményünk: nem törte volna meg a beszélgetés finom hangulatát egy közösen meghallgatott régi lemez, egy kar- cos-recsegő régi filmfelvéteL Orosz asszony. Galambos Lajos ismert novellája, az Orosz asszony jelent meg tévéfilmen pénteken este a képernyőn, lírai feldolgozásban. A film azonban minden rész-szépsége, részgazdagsága ellenére sem tudott teljes hatást elérni, elcsúszott kissé az érzelmes történet felé. A film előhozta a cselekmény sematikus elemeit, bántóan hitelteleneknek, közhelyeknek tűntek a párbeszédek, valószínűtlenül hatottak a véletlenek. Sztankay István árnyalt, kidolgozott alakítása sem tudta elfogadhatóvá tenni a főmérnök „viselkedését”, így aztán maradt egy látványos, szép történet, amit vagy elhiszünk, vagy nem. Esztergályos Cecília az íróilag tökéletesen kidolgozott figurát hibátlanul formálta meg. D. G. FELVESZÜNK NŐI ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, AUTÓSZERELŐ, CSŐSZERELŐ, FELVONÓSZERELŐ, HEGESZTŐ, MÉRLEGJAVITÓ, ESZTERGÁLYOS és LAKATOS SZAKMUNKASOKAT. GYÜMÖLCSÉS FÖZELÉKKONZERVCYAR Dunakeszi, Vasút u. 11. TV-FIGYELŐ ( Augusztus 18-ig NYÁRI VÁSÁR Ä Méteráruk, készruhák, cipók, kötöttáruk, fehérneműk, strand- és divatcikkek £|/pHv\j§ 30-40'%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL : NÖp ‘ , KAPHATÓKA PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Peát megyei Laran^oídőoL 82. HÁROM ELŐADÁS Nílus-parti randevú Nílus-parti randevú címmel mutatkozik be a közeljövőben hazánkban az Egyiptomi Arab Köztársaság Állami Népi Együttese. Az 50 tagú énekes, táncos, zenés csoport Magyar- országon 1968-ban járt utoljára és fellépésével emlékezetes, nagy sikert aratott. Ezúttal három alkalommal találkoznak a
