Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
4 ‘‘'kMMíIP 1973. JÚLIUS 8., VASÄRNAP Szentendrei Teátrum MŰVELŐDÉSI GONDOK BUDAKESZIN Vízkereszt A hogyanra adott válasz Kegyes volt az ég a szentendrei premierhez. Miközben péntek este Pesten tombolt a vihar, mennydör- gött, villámlott és szakadt az eső, Szentendrén kellemes időben megtartotta nyitó előadását az idén új utakra lépő szabadtéri Teátrum együttese. Szép előadást láttunk, és tanúi lehettünk egy győzelemnek. A siker azokat igazolta, akik hittek az új útban és vállalkoztak arra, hogy az ötesztendős Teátrum hagyományaitól radikálisan elfordulva, új lehetőségeket keresnek az országos hírű színpad számára. Az előadás új szakaszt nyit e színpad történetében, kitágítja lehetőségeit, szinte egy új világ kapuit tárja fel előtte. Akik annak a szűk és zárt régi magyar drámai tradíciónak a kimerülésétől féltették a Teátrum jövőjét, amelyhez kötődve eddig dolgozott ez a páratlan adottságú szabadtéri színház, az idei nyitó előadáson bizonyságát kaphatták annak, hogy ez az aggodalom alaptalan. Pénteken az egész égbolt ki világosodott: az új utakra lépő Teátrum előtt megnyílt a világ drámairodalmának hatalmas birodalma. A jövő új és nagy sikereket ígér. A nyitóelőadás és az új törekvések sikerét természetesen nemcsak az újszerű darabválasztás biztosította, A győzelem azért oly imponáló, mert az új lehetőségek keresését a színház művészeti vezetői a színpadra, az előadásra is vonatkoztatták. A premieren a Teátrum hagyományaihoz szokott közönség nyilván meglepődött, amikor a nézőtérre érve a színpadot sehol sem találta. Dobogó Helyett, néhány díszletelem felhasználásává!, a pusztá aszfalton folyt a drámai játék, s nemcsak egy színpad nagyságú téren, hanem a szomszéd épületekben és utcákban is. S milyen jól illeszkedett ehhez a hatalmasra tágult játéktérhez az idei darab, Shakespeare Vízkeresztje! Pedig ez a megoldás bizonyos értelemben szentségtörés. A bonyolult színpadokkal, sőt, emeletes színpadrendszerekkel dolgozó Shakespeare ilyen formában sohasem képzelhette darabjának előadását. Pénteken mégis úgy tűnt — s ez volt a bemutató egyik nagy varázslata —, mintha a Vízkereszt egyenesen ide született, ebbe a környezetbe, erre a különös színpadra íródott volna. A rendező Iglódi István fő érdeme a lelemény, amely- lyel rátalált erre a megoldásra. De nem egyetlen érdeme. Az előadás modernül fiatalos, mozgalmas, lendületes, sőt, bizonyos, jó értelerpben valósággal harsány. Félreértés ne essék: a nyitó előadáson nem valami divatos huligán Vízkeresztet láttunk. Ám a rendező és színészei hasznosították azokat a tapasztalatokat, amelyeket Zefirelli, a nagy újító filmre vitt Rómeó és Júliája a színpad számára nyújtott. Nem utánzás ez, hanem egy új lehetőség felismerése és kiaknázása, s ez nemcsak hogy nem idegen Shakes- peare-től. hanem éppoly harmonikusan illeszkedik a mai napig lekörözhetetlen drámaíró és darabjának szelleméhez, akár a Teátrum hatalmasra növelt játéktere Dinamikus színházat láttunk, amelynek mozgási energiája oly nagynak és kimeríthetet- lennek tűnt, mint az ifjúságé és Shakespeare darabjaié, amelyek, úgy látszik, még mindig legjobbak a világon. A színészek alakításai közül azok illeszkedtek legjobban az előadás stílusához és fejezték ki szellemét, amelyekben ez a fiatalos mozgalmasság és lendület dominált. Lukács Sándor hercegét például éppen ez tartotta életben; meghökkentő vadsága és szenvedélyessége. Természetesen más módon, de lényegében hasonló végletességre épült Béres Ilona szép grófnője is, azzal a fontos különbséggel, persze, hogy a kitűnő művésznő jóval összetettebb játékában ez az alap valóban fundamentum volt: nem látszott ki a földből. Végső fokon ugyanez a magatartás jellemezte Jobba Gabi kidolgozott játékát Viola— Cesario lány-férfi szerepében. Bátyja, Sebastian, akit Zala Márk mutatott be, már jóval színtelenebbnek hatott: a statikus alakításból hiányzott a fiatalság kirobbanó erejének belső feszültsége, házár Kati, mint a grófnő komomája, viszont éppen játékának dina- mikusságával tűnt ki. Remek kettős volt Szacsvay László félszeg Keszeg Andrása és Vajda László harsány Böffen Tóbiása: jól ellenpontozott, sokszínű alakításban mutatták be a két ellentétes figurát. Végül még egy alakítás, amelyet külön kell említenünk. Öze Lajos udvarmesteréről van szó. A színjátszás és a jellemformálás magasiskoláját láthattuk-élvezhettük ebben a rendkívüli alakításban. Valami savanyú és szőrszálhasogató dramaturgiai okoskodás ugyan bizonyára sietne kimutatni, hogy öze udvarmesterének félelmetes súlyossága, tragikus, szinte az abszurd drámákat idéző figurája, hatalmas mélysége és messzi távlatai nem illenek a darab könnyed mozgalmasságához. Ilyenféle okoskodásoknak azonban nem szabad hinnünk, ahogyan a közönség sem hitt pénteken este: néha megrendülve, néha nevetve, de mindig feszülten figyelte a kivételes színészi bravúrt. öze valóban a tragédia felé vitte az előadást, pontosabban úgy keverte játékában a tragédia és a komédia színeit, hogy tényleg különálló figurává vált az előadásban. De hát nem ilyen sokszínű és ellentétes maga Shakespeare is ? Ki merne megesküdni például arra. hogy a félreértésekkel teli Vízkereszt csakugyan vígjáték? — hogy a Shakespeare-i mű egyéb ellentmondásairól most ne is beszéljünk. A darab és az előadás nemcsak hogy elbírja öze udvarmesterének súlyosságát, hanem még valami ijesztő többletet is ad hozzá: a tragédia érintését, amely, mint a hirtelen támadt szél, egy pillanatra végigfutott a színpadon. Meggyőző siker ez az előadás. Bizakodva nézhetünk a Teátrum jövője elé. ökrös László Jó néhány érdekes, vonzó filmet ígér a következő hetekre a televízió. A legnagyobb érdeklődésre a nétnréií' elhunyt filmrendező, Koaimcev Hamlet-feldogoaása számíthat, amelyet a Kozincev életművét bemutató sorozatban tekinthetünk meg. Ugyancsak nevéhez fűződik Cervantes híres regényének eredeti adaptációja is. A Don Quijote címszerepében a szovjet színház- és filmművészet kiemelkedően jelentős művészét, Cser- kaszovot láthatjuk. A régi filmslágerek sorozatban a nagy amerikai zeneszerző, George Gershwin életéről forgatott Kék rapszódia című filmet vetítik, amelynek elsősorban a remek zenei részletek az erősséged. Francia— olasz bűnügyi vígjáték a Névnap. Kertész Ákost mutatta be csütörtök esti, Nyitott könyv című műsorában a televízió. Bemutatkozásra ugyan — szó szerint véve — ebben az esetben semmi szükség nem volt, Kertész Ákos műveit, könyveit, darabjait jól ismeri a közönség. A tv persze nem is a szimpla bemutatásra vállalkozott, hanem alaposabb tájékoztatásra. A változatosan szerkesztett műsor ily módon a szimpla betekintésnél mélyebben ismertette meg a munkásemberek, a külvárosok íróját. Hangsúlyosan a lényegre koncentrált az adás, arra tehát, hogy az író a munkásemberek mindennapjainak ábrázolásában a korártalmak vizsgálatára törekszik, s művészetét éppen az teszi sajátossá, hogy azt kutatja, miképpen hatol életükbe és ott milyen torzulásokat okoz a rossz beidegződés, a megszokás és a modern divat. Egyik reprezentatív példája az író törekvéseinek a Névnap című dráma — a József Attila Színház mutatta be nagy sikerrel —, amelyből a tv igen szépen sikerült saját feldolgozásában mutatott be jól válogatott részleteket. Budakeszin Egyed Irén községi tanácselnökkel, Sulyok Sándorné KlSZ-titkár- ral és Balogh Géza művelő- désiház-igazgatóval nézegetjük az idén februárban kiégett művelődési házat: be- deszkázott ablakok, üszkös romok a nagyteremben és — egy eddig nem ismert, a statikai vizsgálatok során feltárt nagy területű pince. Van kultúráiét — Megsérült a színpad, a nagyterem teljesen kiégett, csupán az iroda és az itt látható kisterem, valamint a könyvtár maradt viszonylag sértetlen — mondja Balogh Géza. — Életveszélyessé vált az épület nagy része, emiatt sok fiatalt nem is igen engednek ed a szülei. Az irodát és a kistermet igyekszünk hasznosítani, sajnos, egyszerre 35—40 személynél többet nem tudunk fogadni. A látottak után nehezen hihető el, de való, hogy a szűkös körülmények között is van kultúráiét. Az ifjúsági klub működik, a községi KISZ-szervezet irányításával, a fiatalok hetenként két alkalommal jönnek össze. A honismereti kör, a sakkbará„Dorellik jön”, amely a mozikban is nagy sikert aratott. Ugyancsak a könnyedebb szórakozás jegyében készült az En kis feleségem című olasz komédia. NSZK-produkció az Ingaóra című alkotás. Űj epizóddal jelentkezik a Maigret-sorozat és Arsene Lupin is. Ez utóbbinak Viktor, a kölcsönkért nyomozó a címe. A kísérleti 2. programban kerül képernyőre a Laura című amerikai bűnügyi film, amelyet 1944-ben forgattak. Jugoszláv röviidfilm a Vérbosszú árnyéka. A hatszoros Oscar-díjas filmrendező, John Ford készítette a Dohányföldek című produkciót. Michele Morgant, a sajátos szépségű francia filmsztárt pedig az Észak törvénye című filmben láthatjuk újra. Bolero. Ezúttal ne féljünk a nagy szavaktól: Lehel György a Tv-bérlet sorozatban azt folytatja most, amit annak idején Bernstein kezdett. Nemcsak a formai és módszerbeli hasonlóság feltűnő itt, az tehát, hogy Lehel éppúgy szétdarabolja, felboncolja a zeneműveket, mint amerikai kollégája, hiszen ez a módszer ebben az esetben többé- kevésbé adott és nyilvánvaló. Még csak nem is a művek kiválasztásának rokonsága a legfontosabb; mindketten nagy és gyakran játszott műveket ismertetnek. A színvonal a leglényegesebb itt, ezért kell együtt említenünk Bernstein és Lehel György nevét. Színvonalon mindenekelőtt a köz- érthetőséget értjük. Azt, hogy úgy esik szó ezekben a műsorokban még a zene legrejtettebb szakmai-mesterségbeli titkairól is, hogy mindenki, még a legbotfülűbb ember is felfoghatja a lényegét. Péntek este például Lehel György minden lényeges tudnivalót közölt Ravel Bolerójáról. Méghozzá úgy, hogy rögtön híveket is toborzott a remek muzsikának. Mert hisz ez az egész értelme és célja: tovább növelni a zenebarátok táborát. tok, az irodalmi színpad tagjai és a bábszakkör lelkes hívei hetenként egy-egy estén hódolhatnak kedvtelésüknek. Külön említésre méltó, hogy több mint negyven taggal alkoholmentes klub tevékenykedik a kárt szenvedett művelődési házban. Készül a tanulmányterv Budakeszin a szórakozási igényeket — a művelődési ház már leírt lehetőségein kívül — egy étterem, két eszpresz- szó, három borozó és két italbolt elégíti ki. A mozi helyisége — szintén a művelődési házban volt — életveszélyessé vált, nem tartanak előadásokat, más filmvetítési lehetőség egyelőre nincs. Hasonló sorsra jutott a könyvtár is. A helyzet annál súlyosabb, mert a községben működött a budai járási könyvtár is, s a több mint 15 ezer kötetet belátható időn belül nem lehet kölcsönadni, jóllehet Budakeszin az emberek az átlagosnál többet szeretnek (szeretnének) olvasni. — Egyelőre bizonytalan minden a község művelődési helyzetét illetően — mondta Egyesi Irén tanácselnök. — A művelődési centrum tanulmánytervét már készíti a Pest megyei Beruházási Vállalat, de mire ebből valami megvalósul, évek telnek majd eh Nagyon kellene egy mozi és jó lenne sürgősen megoldani a könyvtári kölcsönzést. Helyiségre, helyiségre volna szükségünk... Sokan azzal érvelnek, hogy Budakeszi közvetlenül a főváros szomszédságában van, kitűnő a fővárosba a közlekedés, a szórakozási-művelődési lehetőségeket két autó- buszjegy árán él lehet érni. Szükségtelen ezt a gyökerében helytelen felfogást cáfolni, hisz’ a volt és a részben ma is meglevő lehetőségek minden magyarázat nélkül is magukban hordozzák az egészséges és egyetlen járható utat Mi lesz a jövőben ? — Egyik jelentős gondunk, hogy nincs helyük a táncos rendezvényeknek, pedig az ilyen összejövetelek voltak a legnépszerűbbek — mondja Balogh Géza és Sulyok Sándorné. — Nem beszélve arról, hogy tekintélyes bevételtől esünk el. ami egyéb foglalkozásainkhoz teremtette meg az anyagi alapot. Többször rendeztünk író-olvasó találkozókat, így Molnár Gáborral, Berkesi Andrással, sokan jöttek el, most ezek is elmaradnak. Az alkoholmentes klub tagjai azelőtt egy héten többször is összejöhettek, most hetente egyszer találkozhatnak. Zeneiskola megnyitására kaptunk engedélyt, minden feltételünk megvan, csak a helyiség hiányzik. Illetve a gimnázium segítségünkre sietett, ott kezdődik ideiglenes jelleggel az oktatás. De mi lesz velünk a jövőben? Nem alaptalan a fiatal igazgató aggodalma. Vajon hogyan alakul Budakeszi közművelődési helyzete? A Pest megyei Tanács nem sokkal a tűz után foglalkozott a kérdéssel, miután ülésén interpelláció hangzott el ezzel kapcsolatban. Őszinte, egyenes volt a válasz: új kulturális intézmény megépítésére nincs mód, magyarul: nincs pénz. A kulturálódási és művelődési lehetőségeket — szögezték le a tanácsülésen is — a helybeli vezetőknek maguknak kell megteremteniük és ebben késlekedni nem szabad. Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője kérésünkre érintkezésbe lépett a Pest megyei Tanács Tervező-, a Pest megyei Beruházási és a Pest megyei Moziüzemi Vállalattal s a következő tájékoztatást adta: Felkutatni, osszafogni — Két alternatíva születeti már a megyei tanács ülésén is, a helyzetet illetően. Az egyik megoldás szerint a kár: szenvedett épületet állítanák helyre, a másik megoldás szerint a jelenlegi épület mellet levő magáningatlanból sajátítanának ki, s alakítanák á, azt művelődési célokra. A tervezői vélemény szeptembei végére várható, s azt követően dönt a végleges megoldásról a megye, beleértve a?, anyagiakat is. Megnyugtató, hogy az intézmény helyreállítását a Moziüzemi Vállalat anyagilag is támogatja, beruházó vállalatunk pedig kiemelten foglalkozik az ügygyei. Űj művelődési centrum tervezésének, megépítésének gondolatával jelenleg nem foglalkozunk. Próbáljuk meg összefoglalni az eddigieket. Budakeszi, érthetően, nehéz helyzetben van Érthető az is, hogy a megye tanács — amúgy, terven felü. — nem tud milliókat előteremteni. A jó szándék, a segíteni akarás azonban vitathatatlan, s látszanak olyan alapok, amelyekre támaszkodni lehet. Utalnánk a megyei tanácsülésen elhangzottakra: elsősorban helyben kell felkutatni azokat a lehetőségeket, amelyek Budakeszin a köz- művelődés alapvető feltételeti megteremtik. E lehetőségek között nem utolsósorban egészen bizonyosan a lakosság, s ezen belül a fiatalok népes táborának támogatására is lehet számítani. Korompay János Magyar zeneszerzők külföldi sikere A nyolcadik castebari (Iror* szág) nemzetközi dalverseny-» re 39 országból közel ezer pályázat érkezett. A döntőbe — amelyet négy kategóriában, egyenként 9—9 dal között szerveznek október 1. és 3. között — három magyar kompozíció is bekerült: Bágya András, Szenes Iván szövegeire írott „Mit kezdenél nélkülem” és „Én azt képzeltem” című dalai, valamint Fényes Szabolcs „Száz fehér rózsa” című műve. A máltai Golden Cross gyermekdalfesztiválra 30 országból közel 300 beérkezett pályázat közül, a július 27. és 29- között tartandó húszas döntőben Magyarországról Gyöngy Pál és Brand István „The bimm-bamm melody” című dala szerepel. Mindhárom zeneszerző a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Művészeti Alap tagja. Mélyfúrási kutak, termálkutak fúrását és javítását, aknák építését vőllalja; a Vízkutató és Fúró Vállalat, Cegléd üzemvezetősége, III., Rákóczi út 72. Telefon: 83-14. Telex: 22-4804. Az őszi cukorrépa-átvételi idényre FELVESZÜNK cukorrépa-átvevőket Jelentkezés o személyi adatok rövid leírásával a Mátravidéki Cukorgyáraknál: 3001 Hatvan. A jelentkezőknek augusztus második felében négynapos tanfolyamon kell részt venniük. A KÉPERNYŐN LATJUK Folytatódik a Kozincev-sorozat Élményt ígérnek a régi filmslágerek TV-FIGYELŐ