Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

A PEST/nt&YEI HÍRLAP KU XVII. ÉVFOLYAM. 154. SZÄM N KIAPASA 1973. JÜLIUS 4., SZERDA Jobb munkaszervezés, ügyelet' Áttérnek a zsírdúsított tápgyártásra Zsákolás nélkül — Automata gabonatároló Ilyenkor, aratás idején, bú­zával, árpával megrakott von­tatók, teherautók hosszú sora halad az utakon. Kora reggel­től egészen az esti órákig szál­lítják a terményt az átvevő­helyekre, sűrűn fordulnak a termelőszövetkezetek járművei. A gazdaságok vezetői és a vontatósok akkor elégedet­tek, ha egy nap minél töb­bet fordulhatnak a Zeto- rok, teherautók, megfelelő szervezésre van tehát szükség a fogadóhelyeken, hogy ne pazarolódjék hosszan tartó várakozással a betakarí­tás idején kétszeresen drága idő. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat ceglédi kör­zeti üzeme igyekezett jól fel­készülni a nyári szezonra. A vezetők, középvezetők, az át­vevők és az ügyvitelben dolgo­zók munkaidejét a körülmé­nyeknek megfelelően szabták meg. A szervezési terv a kis ke­verőüzemben előírta a harma­dik műszak megszervezését. Az ott dolgozókat a szárító­üzemben alkalmazták a takar­mányszárítás idején. A változ­tatás könnyen keresztülvihető, mert ebben az időszakban ki­sebb az állattartók által vásá­rolt ' takarmány mennyisége, így a piaci kereslethez és az időszerű teendőkhöz egyaránt alkalmazkodhatnak. t A gabonafelvásárló vállalat j fokozatosan áttér a korszerű megoldásokra. A jószágok neveléséhez, tartásához szükséges tápo­kat egyre nagyobb meny- nyiségben szállítják öm­lesztett állapotban, ami mind az eladó, mind a ve­vő számára előnyösebb a zsákokbani fuvarozásnál. Szükségtelenné teszik az egyik nehéz fizikai férfimunkát, a zsákolást. Következésképpen egyes posztokra nőket is al­kalmazhatnak. Jelentős költséggel zsírdúsító berendezést szerelt fel Ceglé­den a vállalat: lépésről lépés­re áttérnek a zsírdúsított táp­gyártásra. Az új takarmány­fajtával az állatállomány gyorsabban fejlődik, gazdasá­gosabban tartható. Volt olyan esztendő, amikor 4 millió forint kocsiálláspénzt kellett fizetniük a vasútnak a küldemények késedelmes ■"kirakása miatt. Azóta előnyö­sen változott a helyzet: jobban megszervezték a munkát, ügyeletet szerveztek, s olyan férőhelyet alakítottak- ki, aho­vá ömleszetve, gyorsított módszerrel 'rakhatják ki a ga­bonát. Az anyagmozgatást igye­keznek mindenütt köny- nyebbé tenni. Ahol lehet, csöveken halad a termény, billenő platójú járművek­re kerül. Felszedőgépeket, szívó- és nyomóberendezé­seket használnak a munka egyszerűsítésére. A kétezer vagonos gabona­siló üzembe állítására tanul­mányterv készült, s pontosán meghatározták a vezető beosz­tású emberek feladatait: mun­kaidejüket úgy állapították meg, hogy a tárház állandó nyitva tartását, fennakadás nélküli üzemelését lehetővé tegyék, ugyanakkor gondos­kodjanak a törvényesen járó pihenő- és szabadnapról is. A hatalmas gabonatároló nagymértékben automatizált és gépesített: kinek-kinek alaposan meg kell tanulnia a műszerek, berendezések hasz­nálatát. T. T. SPORT Haüny Judit öt aranya A kétnapos, Cegléden meg­rendezett megyei felnőtt * es ifjúsági egyéni atlétikai pá­lyabaj noksag on — nyári tá­borozás, érettségi és egyéb okok miatt — a Nk. Pedagó­gus csak egy felnőtt és két if­júsági sportolót indíthatott. A 17 éves ifjúsági nők kö­zött a remek formában levő Hanny Judit öt bajnokságot nyert: 100 méteren 12,5-tel (ellenszélben); 400-on 61.8­cal; 100 m gáton 15,6-tal; tá­volugrásban 535-tel és ma­gasugrásban 145 cm-rel. A IS éves ifi nők között Hanny Katalin 100 m gáton 18,2-vel és távolugrásban, 460-nal, szintén az első he­lyen végzett. A fétű felnőtt Bugyi And­rás 39,30 méteres ' dobásával diszkoszvetésben harmadik lett. A serdülő, bajnokságból el­halasztott 1000 méteres aka­dály futó-versenyen a 15 éve­sek versenyét a körösi Béres nyerte (3:20-szál), a 16 éves Bánszki 3:04,6-tal második lett; nagy létszámú mezőny volt. ★ A serdülők részére verse­nyen kívüli vetélkedőt ren- * Nők. 100 m: Klingl 12,5; 2. Dobó 12,6; 3. Pálfi 14 mp. 200 m: 1. Dobó 27,2 mp. 100 m gát: 1. KJ,ingí 15 mp (me­gyei csúcs). Magas: 1. Klingl 150; ... 3. Pálfi 140, 4. Me- gyesi E. 140 cm. Férfiak. 300 m gát: 1. Mu- rár 44,9 mp. 10 km gyaloglás: 1. Katona 54:12,1; 2. Bátor L. 55:08,8: 3 Kindler 57:18,5 perc (utóbbiak a felnőtteket és az ifiket is legyőzték. Sakkvetélkedő a VIT Kupáért Kilenc csapat nevezett be, de csak nyolc vetélkedik a városi KISZ-bizottság által megrendezett VIT Kupa sakk­csapat vetélkedőn. Háromtagú együttesek mérkőznék a megegyezés szerinti helyeken. Az eredményeket olimpiai pontozási rendszer szerint összesítik. Az eddig leját­szott mérkőzések így végződ­tek: 1. forduló: Hunyadi Tsz— MÁV 3:0, Dózsa Tsz—Szabad­ság Tsz 3:0, Gépjavító—Kon­zervgyár 2:1. 2. forduló: Gépjavító—Dó­zsa Tsz 3:0, Hunyadi Tsz— ITV 2:1, Városgazdálkodás (a továbbiakban VGV-nek rovi-» dítjük) —MÁV 3:0 (játék nélkül). 3. forduló. ITV—VGV 2:1, Hunyadi Tsz—Szabadság Tsz 2:1, -Konzervgyár—Dózsa Tsz 3:0 (j. n.). 4. forduló: Gépjavító—-Hu­nyadi Tsz 2:1, VGV—Szabad­ság Tsz 3:0, ITV—MÁV 3:0. Az újfajta verseny népsze rű a résztvevők körében. S. Z. Gépsor a termelőszövetkezetnek Előnyösebb kapcsolat Az abonyi Oj Világ Terme­lőszövetkezet néhány zöldség­féle jelentős részét évről évre a Nagykőrösi Konzervgyárnak szállítja. A termelő és feldolgozó kap­csolat ebben az évben mindkét fél részére előnyösebb formát öltött: a gyár tisztító és törő gépsort adott a termelőszövet­kezetnek, a szövetkezeti tagok a gépek 'segítségével a zöld­borsót kifejtik, és megtisztít­ják. úgy kerül a gyárba. Hasonlóan járnak el a para­dicsommal is: a beérett és le­szüretelt paradicsomot a hely­színen sajtolják, s a lé kerül elszállításra. Idénymunkások segítik a törzsgárdát Hamarosan megkezdődik a konzervgyártásra szánt tök szállítása, tisztítása a Nagy körösi Konzervgyár törteti előkészítő telepén. A törzs­gárda segítőiként idénymun­kára vesznek fel lányokat, asszonyokat, diákokat kötet­len munkaidőre a nyár folya­mán. Mit látunk ma a moziban? Az utolsó völgy. Színes an­gol történelmi film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Ring a búzatábla, földben a káposzta Forgolódik itt-ott egy egy traktor Ha a városi ember kimegy a határba, azt szeretné látni, miként nyüzsögnek a kintiek. Elmehet tíz kilométert, hú­szat, még mindig nem nyü­zsögnek. Elfogja az aggoda­lom, itt- a nyár, dolgozni kel­lene, műtrágyázni, permetez­ni. Mi lesz ebből? De ha félreteszi ökvetetlen- kedő aggodalmát, mást gon­dol. Szép a vetés. Dolgozni kellett vele, , hogy ilyen szép legyen. Ring a búzatábla, földben a káposzta, ember meg sehol. Forgolódik ugyan itt-ott egy-egy traktor, de ha füstje, meg messzejáró hangja nem volna, észre se vennénk. Kis púp a nagy sík­ságon. De mozog. Tizennégy éve Jó szimat kellene ahhoz, hogy kifoghassa az ember, mikor van együtt egy trak­torosbrigád. Zárszámadás vagy hetes eső tereli egybe őket leginkább. Vágjunk csak neki a széles határnak, másszunk át a leg­mélyebb árkon, mert a Petőfi Termelőszövetkezet egyik traktorosa éppen most fordul gépével. Szegedi József megállítja masináját a gáti füvet nyal­dosó fűkaszálóval együtt. — Mikor kezd a traktoros? — Nem tudom. Csak azt, hogy én mikor kezdek. Most ötkor, de ballagunk a négy felé. — Mikor áll meg? — Rövid ebédidő délben, aztán gyerünk. — Mióta nyergeli a tok- tort? — Azóta, hogy megalakult a szövetkezet. Lassan tizennégy éve. Ha szemre is szép Sokat fordul alattam a mo­torkerék, mire odaérek a ká- posztaültető masinához, mely mögött asszonyok tűzdelik a palántákat. Olyan egyenesen halad a gép, hogy vonalzó mellett sem haladhatna egyenesebben. Fiatal ember még Flórián István. — Ha a kormányt szereti, miért nem megy autóra? Ké­nyelmesebb. — Ezzel kezdtem, ezt csi­nálom. Itt nem jön nekem senki. - Legföljebb a gép megy neki az útszéli fának. Mint ahogy már előfordult. A traktorost hold után fi­zetik. Minek a gond, hogy egyenes a sor, vagy nem egyenes? Kikel a mag gör­bén is. Minél gyorsabb, an­nál jobb ... Idétlen beszéd az ilyen. — Jobb kedvvel teszi az ember, ha szemre is szép. Ki­futnék a világból, amikor kel a növény, és olyan a MIÉRT NEM VÁLT BE? Horgászok az alkonyaiban A postán,, levélfeladás köz­ben, autóbuszon és egyebütt sokszor hallottam mostaná­ban, hogy Kőrösön is kitűnően lehet élvezni a horgászás örö­meit a Rákóczi-tó partján, közelebbről a Rákóczi Ter­melőszövetkezet gógányi ha­lastavánál, melyet jó néhány esztendővel ezelőtt, remények­kel telve, nemes halivadékok­kal telepítettek be, de a hal­tenyésztés nem járt sikerrel, csak a termelőszövetkezet eredménytelen kísérleteit sza­porította. A pár holdas tóból azonban nem pusztult ki minden hal, amit felfedeztek a körösiek, s azóta nemcsak a környékből, hanem a városból is motor- kerékpáron, kerékpáron, sőt, gyalog többen kijárnak a kö­rülbelül négy kilométerre lé­vő vízhez horgászni. A minap estefelé én is ki­rándultam. A tó a gógányi csatorna kö­zelében, romantikus környe­zetben fekszik, vége láthatat­lan kaszálóterületek közepet­te. Körös-körül hatalmas ná­dason keresztül lehet csak megközelíteni. Alkonyodott, a törzshorgá­szok már hazamentek. Csak egy fiatal iparos, meg két tíz­egynéhány éves fiú dobálgatta a tisztának mutatkozó vízbe horogját, hogy beleharapjanak a halak a végére tűzött gilisz­tába. — Megvan! — kiáltotta az egyik fiú, Tóth Péter, és ki­húzta a zsinórt, de csak egy 6k-S centis halacska ficánkolt rajta. — A legtöbb fogás ilyen — sor, mintha ökör járta vol­na. Kíváncsi vagyok, érzi-e a traktoros, milyen földbé vet? Érdekli-e egyáltalán, mi van alatta? — Milyen a jó föld? — Ha síma, mint az asztal. — De kényesek! Nem mindegy annak a behemót gépnek, hogy hol megy? — Próbálja meg, forduljon egyet! — Es ha mégsem olyan si­ma? — Szidjuk, aki felszántotta. Mint a hajóskapitánynak A traktorosok nem egyfor­ma emberek. Közös csak az, hogy kevés bennük a szó. A traktorral nem lehet beszélni. Fütyülni, nótát fújni se le­het rajta. Különbség ? Mintha géphez idomulna az ember. Más a lánctalpas vezetője, más a szántó traktoré, más a vonta­tóé. Közös vonásuk még, hogy mindegyik szereti a gépét. Igaz, néha kitör belőlük a sóhaj, hogy a masina ráz. Most nem az a panasz, hogy általában ráz. Az, hogy az úton ráz. Mert olyan a trak­torosnak a betonút, mint ha­jóskapitánynak a szárazföld: nem szokott hozzá. Miklay Jenő A BÚTOR RAKTÁR ML YEN Bővítik a könyvkötő üzemet Jó híre van az ÁFÉSZ bok- rosi könyvkötészetének nem­csak a városban; szívesen bíz­zák meg bérmunkával a kü­lönféle szerkesztőségek, könyvkiadók és a tankönyv­ellátó vállalat is. Legutóbb a budapesti könyvkötő szövetkezet keres­te fel a bokrosi kisüzemet, bérmunkát ajánlva fel veze­tőinek. Az ajánlat kedvező volt, ezért elhatározták, hogy bőví­tik az üzemet, illetve a Petőfi utcában a felszabadult bútor- raktárt alakítják át a célra. A könyvkötő szövetkezet kör­vágó ollót, valamint négy komplett gépet ajándékoz az ÁFÉSZ üzemének a munkák folyamatos elvégzésére. Az új üzemrészben főleg is­kolai könyvek, papíreszközök kötését végzi majd újabb tíz nődolgozó. Munka, szórakozás Az Absolon Sarolta építőtáborban A szeszélyes időjárás próbára teszi a fiatalokat és az öre­geket egyaránt. A forróság után hűvösebb napok köszöntöttek a diákokra, de ők változatlan jókedvvel kötözték a szőlőt a hi­degben is. mondotta a fiatal iparos, Haj­nal Béla.. — Halpaprikásnak való nemigen akad, félkilós vagy nagyobb pedig ritka, mint a lottón az ötös találat. — Vad halak ezek, bácsi — magyarázta a másik fiú, Nagy Imre. — De akad kárász is közöttük. ★ Hazafelé indultam, és azon gondolkoztam, vajon miért nem sikerült ebben a tóban a haltenyésztés, pedig annak ide­jén a Halbiológiai Intézet is alkalmasnak találta, és a leg­jobb halfajtákat telepítették bele. Az egyik környékbeli tanya előtt kint állt Cseh Jánosné. Megálltam, és elmondtam ne­ki töprengésemet. — Tetszik tudni — mondot­ta —, az a baj, hogy fertő­zött a tó vize, mert minden­félét beledobálnak. ★ Ezt pedig meg lehetett vol- akadályozni. Kopa László j ■ »K- •>: Munka közben jólesik a pihenés meg a tízórai. Vége a dologidőnek, „Tábori busz” szállítja haza a lányokat. Fakan Antal felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents