Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

Magyar népzene — régi muzsika Szabadtéri hangversenyek a váci niúzeumkertben .4 négyszögletű teret a fő­bejárat falsíkja, a kiállítóter­mek oldala, az új raktár frontja és a szomszédos öreg ház határolja. Az ott őrzött kőemlékek a pincesori kőtárba kerültek. Zöldellő gyepszőnyeg, vastag törzsű fa behajló ága: ez a váci Vak Bottyán Mú­zeum udvara. A Váci Napló régebben java­solta: legyen ott Vác Károlyi kertje (ha kisebb méretben is). Zenés, énekes hangversenyek rendezésén kívül vetítsenek a múzeumudvaron kisfilmeket, lássanak vendégül kisebb lét­számú prózai együtteseket. Az idén mindez — részben megvalósul. A Madách Imre Művelődési Központtal karöltve, Nyári ze­nei esték címmel, egyelőre két hangversenyt hirdetnek. Július 14-én, szombaton fél nyolckor Magyar népzene címmel ren­dezik az elsőt. Fellép: Béres Ferenc (ének), Budai Ilona (ének), Béres János (furulya), Pribojszky Mátyás (citera) és Szőllösi Beatrix (cimbalom). Két héttel később, július 2S-án, Régi muzsika címmel - hallhatjuk ugyanott a Came- rata Hungarica együttef mű­sorát. Középkori táncokat, da­lokat, virágénekeket mutat be Czidva László (blockflőte), Benkő Dániel (gitár, lant), Markó György (violencollo) és Lugosi Melinda (ének). Rossz idő esetén a„múzeum kiállítótermében rendezik a hangversenyeket. Ha a kezde­ményezés közönségsikert arat, augusztusban is sor kerül ha­sonló zenei esték rendezésére. (P.) VÁC t UAPLŰ A PEST MEGYE) HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 154, SZÁM 1973. JULIUS 4., SZERDA NEGYSZAZHETVENKET HATÁROZAT Szépítik a vád középületeket és mßnhazakat ELŐKÉSZÜLETEK A JUBILEUMI ESZTENDŐRE A hét elején hihetetlen ügyességgel befejezték a Gé­za király téren álló, volt Fe­rences-templom tornyának állványozását. A 208 éves mű­emlék külsejét erősen meg­rongálta az idő. Felújításának első ütemében a torony kap új, rézlemezburkolatot. Egy­idejűleg beállványozták a 200 esztendős püspöki palota om­ladozó kerítését is. Mindez azt mutatja, hogy már most megkezdődött Vác középületeinek, műemlékei­nek felújítása az 1975. ju­bileumi esztendőre. A városi tanács építési és közlekedési osztályán Jámbor László és Kövics Csabáné csoportveze­tő főmérnököktől azt is meg­tudtuk, hogy még ebben az évben megkezdik az Elhur­csapadéklevezető csatorna­hálózatot megépítik. Az állami, közületi épít­kezéseken kívül sok ma­gántulajdonban lévő ház is új külsőt kap ezekben a hetekben. Igaz, hogy ehhez a tanács fi­gyelmeztető határozata is kel­lett. ríégyszázhetvenkét eset­ben hívták fel írásban a fi­gyelmet arra, hogy a lakó­épületeket gondozni kell, az állagmegóvás közérdek is. Május 31-e volt a megadott határidő. Többen kapacitás- hiányra, időjárási viszontag­ságokra, penzszűkire hivat­kozva, határidő-módosítást kértek — és kaptak. A tanács türelmes, de figyelemmel kí­séri továbbra is a tatarozásra váró épületek helyzetét. Ör­vendetes, hogy Deákváron is egyszerre húsz magánház tatarozását kezdték el, több esetben az OTP kölcsönével, vagy az adókedvezmény meg­adásának reményében. A Váci Városgazdálkodá­si Vállalat legnagyobb méretű háztatarozását a Báthory utcában láthat­juk. Indokolttá tette a páratlan házszámú épüle­tek felújítását a Petőfi-év, a 15. számú Petőfi-ház becsbentartása, A tempó azonban nagyon lassú. Többen kiköltöztek, ho.gy a helyiségek teljes áten­gedésével gyorsítsák a tataro­zók munkáját. Akik bennma­radtak, reménykednek, hogy egy év elteltével, talán a nyár végén szép és lakható lesz is­mét az otthonuk. Nem könnyű az építők mun­kája sem: nincs felvonulási te­rület, öregek, omladozóak a házfalak. A végső cél: megszépült házsor köszöntse majd a 900 évfordulót. Papp Rezső coltak terének végleges ki­alakítását. Egyelőre egymillió forint áll rendelkezésre. Ebből kap díszkerítést a kisegí­tő iskola l’őútra és a Tör­pe utcára néző oldala. El­kezdik a föld alatti léte­sítmények — csatornahá­lózat, villanykábel stb. — lefektetését. Az épületek, terek rendezé­se közben az utakról sem fe­ledkeznek el. A napokban be­fejezték a Dózsa György út kisváci, harmadik szakaszá­nak felújítását, s a város egyik legforgalmasabb útvo­nalát átadták a forgalomnak. Hátramaradt a Felszabadulás úti szakasz, de az csak akkor kap végső burkolatot, ha az alatta elhúzódó, nagy méretű Cégiéi biti nélkül Akik hűségesen kitartottak Csalt a közelállók, a beava­tottak tudják, no, meg a tele­fonkönyv jelzi, hogy Vácon a Fehér Galamb étterem mellet­ti ház emeletén, egyetlen szo­bában, gyönyörű bőrkesztyűk készülnek. A cégtáblát, melyen az állt, hogy a BUDAGANT Kesztyű Ktsz váci részlege, már az első héten ismeretlen garázdák összetörték. Tizenkilencedik éve Az ablakokat leszedték. A nagy melegben nincs rájuk szükség. A szobában, jobban mondva a műhelyben kelle­mes, hűs a levegő. Négy varró­gép látható mindössze, de csak kettőn dolgoznak. A helyiség közepén hosszú asztal áll, mellette a kézi var­rók ülnek. Most csak hárman. Közülük az egyik, Csermák Gáboroé, bedolgozó. A Veres­egyház melletti Szadán lakik, oda hordja már hosszú évek óta a kiszabott kesztyűbőrt, és kézzel varrja össze. Most az autóbusz indulására vár, de addig is dolgozik. — Mikor alakult ez a váci részleg? — kérdeztem a rész­legvezető-helyettestől, Zeman Károlynétól. (A vezető, Szabó Jánosné, jelenleg üdül.) — 1954 májusában, tizenki­lencedik éve dolgozunk. A já­A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Vác, Bartók Béla u. 14.) MEGVÉTELRE KÍNÁL; egy BMK—500 W típusú, lengyel gyártmányú, állványos, kényszerkeverésű betonkeverő gépet; két, 2—25 típusú, lengyel gyártmányú cementsilót, a tartály térfogata 17,85 m3; két, 2 FS-25 típusú, NDK gyártmányú cementszállító csigát és két RAPID FBQ 6516 típusú, NDK gyártmányú cementmérleget. Érdeklődni lehet a vállalat főgépészénél: Nagy István, Vác, Damjanich téri tmk-műhely. Telefon: 10-824. rási hivatal mellett levő óvo­da épületében kezdtük a mun- kát, majd, több helyváltoztatás után, itt kötöttünk ki. — Régebben mennyi volt a részleg létszáma? — Kezdetben több mint har­mincán voltunk, természetesen a bedolgozók nélkül, azután, egyre több munkaalkalom adó­dott Vácon, s egyre keveseb­ben maradtunk. Mi, heten, ki­tartottunk, s nincs szándé­kunkban változtatni. — Most hány bedolgozó van? — Tizenegynek adunk ki anyagot, s három nyugdíjas is van. — Hány kesztyűt tud meg­varrni egy bedolgozó? — Kézzel körülbelül nyolc­van párat — mondta saját ta­pasztalatát Csermák Gáborné. — De vannak gépes bedolgo­zók is. A varrógépet a ktsz biztosítja nekik. Hajnali négytől Az asztal I mellett ősz hajú néni öltöget szorgalmasan. — Molnár néni tőlünk ment nyugdíjba — mondta Zeman Károlyné —, és nyugdíjasként továbbra is nálunk van, öt­százért. Ő a mi mamánk. — Mennyit tud megkeresni egy bedolgozó? — Attól függ, hogy mennyi időt fordít a varrásra. A var­rást a házimunka közepette végzik az asszonyok, s bizony, sokszor hajnali négykor kel­nek, késő éjszaka fekszenek. Átlagban 1200—1500 forintot keresnek. — Biztosan segítenek a gye­rekek is: — A gyerekek? Ugyan, ké­rem. nem érnek azok rá varr­ni. Vagy tanulnak, vagy szóra­koznak. — Persze, akadnak kivételek — mondta Zelenik Lajosáé, az egyik „gépes”. — Az én kislá­nyom huszonegy éves. a DCM- ben. a szállítási osztályon dol­gozik, ő mindig segít nekem. Szereti is csinálni. — No. látja, így vagyok én is — toldotta meg a bedolgo­zó Csermákné — Annyira sze­retem. annyira megszoktam ezt a kesztyűvarrást, hogy nem is tudnám abbahagyni. — Jó kis kollektíva a miénk. Tizenkilenc éve együtt va­gyünk, nagyon jól,megértjük egymást. Ilyen kis közösség­ben öröm dolgozni. A világ minden tájára A sarokban, kis asztalkán, főtt a kávé. Az asztalon edé­nyeket is láttam. — Talán még főznek is? — Néha egy kis tojást sü­tünk, vagy teát főzünk. — Milyen gyakran mennek be a budapesti központba, a Rumbach Sebestyén utcai üzemházba? — Nagyon ritkán. Inkább a vezetőség jön ki ide Vácra né­ha. A kiszabott kesztyűket gépkocsi hozza, és viszi a ké­szeket. — Mennyi kesztyűi varrtak tavaly? — A váci részlegben 15— 16 000 párat. Mind exportra készülnek, s a világ minden tájára eljutnak. Bognár János Épül a hőközpont Äff - ■ Jó ütemben halad a váci, Földvári téri lakótelep francia Steam-rendszerű, alagútzsalus technológiával készült lakótele­peinek távfűtését és meleg vizét szolgáltató hőközpont építése. A gépi berendezések szerelését az Április 4. Gépgyár végzi. Remélhető, hogy a fűtési szezon megindulásáig a próbafűtésen már túl lesznek az új hőközpont kazánjai. (Hovanecz felyétele) Pedigrés csirkék Megtartják az egyed kiváló tulajdonságait Japán mesterek A gödöllői Kisállattenyész- tési Kutató Intézet váci kel­tetőállomásán továbbtenyész- tésre alkalmas G—72-es szülő- és nagyszülőpárokat keltet­nek. — Mennyit? — Tavaly 1 millió 330 ezer csirke kelt ki — mondta Bo­dor András, a keltető veze­tője. — Milyen a G—72-es ba­romfi? — Fehér, nagymellű hús­csirke. — Mennyibe kerül a napos­csibe darabja? — Negyven forintba. — Miért ilyen drága? — Mint mondtam, ezek to­jásai két generáción át keltet­hetek úgy, hogy megtartják az egyed kiváló tulajdonsá­gait. Pedigrés, szárnyjelzett csibéink napos korban már két oltást is kapnak. — Csak nagy tételben kap­ható a G—72-es szülő- vagy nagyszülőpár? — Igen. Termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok vásárolják. — Előfordult már, hogy va­laki beállított a keltetőállo­másra, és naposcsibét akart vásárolni? — Igen. Nálunk viszont elő­fordul néha, hogy néhány csi­be kimarad. Amikor az árát megmondtuk, a vevő nagyon elcsodálkozott. — Az első félévben hány csibe kelt ki? KÖNYVTÁR - MÚZEUM A Levél a könyvről záró előadása — Június végéig 840 ezer.' A jelek szerint az idén több tojást keltetünk, mint tavaly. — Mennyi az állomás lét­száma? — Nyugdíjasokkal együtt tíz. — Természetesen három műszakban. — Igen. Egy-egy műszak­ban két ember végzi a mun­kát. — A szexálást japán mes­terek végzik itt is? — Igen. Azon csodálko­zom, milyen gyorsan megta­nulnak magyarul beszélni. Aki hozzánk jár szerdánként, csak októberben jött, és már egészen jól beszéli nyelvün­ket. B. J. Megnyílt Koch Aurél tárlata Újpesttől — Vámosmikoláig Fél százezer kémény A Kéményseprő, Cserép- kályhaépítő és Gázszerelő Vál­lalat váci kirendeltségén a hosszú névben három tevé­kenység közül csupán eggyel, a kéménysepréssel foglalkoz­nak: tizennégy kéményseprő látja el ezt a fontos munkát, Újpesttől egészen Vámosmiko- láig. Szinte a teljes váci járást felölelő területen 44 ezer 616 kéményt gondoznak, takaríta­nak.' Csak Vác. városában több mint 14 ezer kémény zavarta­lan használatát kell biztosíta­niuk. A Vác Városi Tanács Szőnyi Tibor Kórházának munka melletti Ápoló­nőképző Iskolája felvételt hirdet. Jelentkezni lehet férfiaknak és nőknek 17 — 31 éves korig szemé­lyesen a kórház oktató nővérénél, a hivatalos órák alatt (Vác, Kosdi út). Jelentkezési határidő: 1973. Július 31. (x) gedhetetlenül szükséges anya­gi és egyéb feltételeket. Sokán megjelentek a meg­nyitón. Ott volt Galambos Fe­renc, a városi népfrontbizott­ság elnöke és Antal A. Józsei dunakeszi képzőművész. Koch Aurél egyik tan ít^nes tere is. Dr. Stefaits István múzeum­igazgató köszöntő szavai után zenei bevezetés következett, majd magnószalagról hallot­tuk a művész önvallomását életéről, munkásságáról. A kiállított művek nagy ré­sze az NDK-ban tett utazásai­ról számolt be. Nagy figyel­met keltettek merész díszlet­tervei, ötletes színpadképei. ii 'amiaH 1 bh ( ' PF.----) A Finompamutfonó és Cérnagyár (Vác, Vám utca 1.) FELVESZ kezdő és gyakorlott géplakatosokat, gépipari szakközépiskolát végzett férfiakat segéd művezetői munkakörbe. Jelentkezés: a gyár munkaügyi osztályán. Frigyes vidám krokija is. A két művész sok tapsot kapott megérdemelten <cs.) Lőrinc és Kosztolányi Dezső költeményein kívül helyet ka­pott a műsorban Heltai Jenő derűs dialógusa és Karinthy A váci Koch Aurél utoljára 1959-ben rendezett önálló tár­latot a Vak Bottyán Múzeum­ban. Az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben jórészt a Német Demokratikus Köztár­saságban élt: egy hallei nagy­üzemben vállalt modellezői,' tervező-grafikusi munkakört, majd legutóbb a wittenbergi színházban volt díszlettervező. A múzeum két termét meg­töltötte a most bemutatott, harmtncesv Koch-alkotás. Nem tipikus művészpálya Koch Aurélé: sok megtorpa­nással, újrakezdéssel tarkított. Autodidakta művészként, szá­mos nehézséggel megküzdött, amíg kivívta magának az el­mélyült alkotómunkához elen­Júniusbah húsznál több Pest megyei helységben ren­dezték meg a könyv ünnepét. Utolsóként Vácott, a Lőwy Sándor utcai könyvtár olvasó­termében került sor a Levél a könyvről címmel összeállított irodalmi műsor 'bemutatására. A városi könyvtár ez alka­lomból alkalmi kiállítást ren­dezett a helyi nyomda ős- nyomtatványaiból. Az est hallgatóságának ».sorában ott volt Balassi István, a városi pártbizottság osztályvezetője és Berkó Árpád, a járási hiva­tal osztályvezetője is. Bevezető előadást Papp Re­zső. a városi népfrontbizottság tagja tartott, megemlékezve a hazai könyvnyomtatás 500. ju­bileumáról és a váci nyomdá­szát 200. évfordulójáról, majd Bodor Tibor, a Madách Szín­ház tagja és Balogh Emese, a győri Kisfaludy Színház mű­vésze egyórás műsor keretében bemutatta költők. írók verseit, vallomásait a könyvről. Petőfi Sándor, József Attila, Szabó

Next

/
Thumbnails
Contents