Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

2 “‘‘^SCirSap 1913. JÜLIUS 24.. KEDD Dél-Vietnam Ä fogolycsere utolsó szakasza MARS-4 íróikkal, hogy a DIFK megbí­zottai természetesen átveszik azokat a polgári foglyokat is, akik nem tartoznak a DIFK polgári személyzetéhez. Visszaérkezett Ottavába Mi­chel Gauvin, a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság kanadai tagozatának vezetője. Mint ismeretes, Kanada jú­lius 31-én szünteti be részvé­telét a bizottság munkájában. A kozmikus térség és a Naprendszerhez tartozó bolygók kutatási programjának megfelelően július 21-én, moszkvai idő szerint 22 óra 31 perckor (magyar idő szerint 20 óra 31 perckor) a Szovjetunióban felbocsátották a Mars—4. automatikus bolygóközi állomást. Az űrál­lomás felbocsátásának alapvető célja: a Mars bolygó és a környező térség tudományos kutatása. A Mars—4. Föld körüli pályáról rajtolt a Mars bolygó felé. A bolygóközi út több mint hat hónapig tart. A Mars-kutatásra létreho­zott első kozmikus repülőtest, a Mars—1 típusú szovjet kozmi­kus szonda, 1962. november 1-én startolt a bolygó felé egy nehéz súlyú műholdról. A szakemberek a készülékkel összesen 61 rádiókapcsolatot létesítettek. 1963. március 21- én — az egyik ilyen rádiókap­csolat létesítésekor — a szonda körülbelül 106 millió kilomé­teres távolságra volt a Föld­Hosszú szünet után Lsmét megindult a két dél-vietnami fél között fogolycsere. Képünkön: a Bien Hoa-i légibázison a saigoni kormány 900 foglya várakozik arra, hogy a DIFK által ellenőrzött területre szállítsák. Az előtérben egy buddhista szerzetes. Dél-Vienamban hétfőn foly­tatódik a csaknem három hó­napja megszakadt fogolycse­re. A szombaton záruló utolsó szakasz első két napjában a saigoni hatóságok 900 polgári foglyot adnak át a DIFK meg- bízottainok a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság képviselői jelenlétében. Az első 200 foglyot két C—130-as amerikai szál­lítórepülőgép vitte Bien Hoábóil, az egykori nagy amerikai támaszpontról az átadás színhelyéül kisze­melt Loc Ninhbe, amely Sai­gontól mintegy 120 kilomé­terre fekszik északra A fog­lyokat különféle táborokból és börtönökből szállították Bien Hoába és csaknem három óra hosszat ácsorogtatták őket az esőben, amíg végre engedé­lyezték, hogy beszálljanak a repülőgépekbe. A várakozás közben három asszonyon epi­lepsziás roham tört ki. A sai­goni orvosok azt mondták, hogy „ennek semmi jelentősé­ge sincs, az asszonyok csak örülnek a szabadon bocsátás­nak”. A kétoldalú katonai vegyes bizottságban részt vevő DIFK- küldöttség a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság­hoz intézett jegyzékben til­takozott amiatt, hogy a sai­goni hatóságok olyan politi­kai foglyokat is átadni ké­szülnek a DIFK megbízottai- naik, akiket nem a DIFK ja­vára kifejtett politikai tevé­kenység miatt, hanem egysze­rűen csak a saigoni kormány­zattal szemben elfoglalt el­lenzéki magatartásuk alap­ján börtönöztak be. A saigo­ni kormányzat — állapítja meg a DIFK-küldöttség tilta­kozó jegyzéke — továbbra is tagadni próbálja a harma­dik politikai erő létét és sze­repét, megakadályozva, hogy ezek a politikai foglyok visz- szatérjenek a saigoni kór»­mányzat ellenőrizte területéA élő családjukhoz. Vo Dong Giamg ezredes, a kétoldalú katonai vegyes bi­zottságban részt vevő DIFK- küldöttség helyettes vezetője mindazonáltal közölte újság­Koppenhága—Brüsszel Vándorgyűlés Koppenhágában hétfő délelőtt megkezdődött az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó tagállamok külügyminiszteri értekezlete, „vándor- gyűlése”. Délben ugyanis a résztvevők repülőgépre ültek s átrepültek Brüsszelbe, hogy ott már a Közös Piac miniszteri tanácsaként foly­tassák megbeszéléseiket. olyan érvnek tekinteni, amely a politikai titkárság, székhe­lyének sorsát is eldöntheti. A konferencia délelőtti fő témája a Közös Piac és az Egyesült Államok kapcsola­tainak problémája, valamint az EGK-n belüli szorosabb külpolitikai összhang kialakí­tása volt. A délutáni brüsszeli ülésen a Közös Piacnak az afrikai országokhoz való vi­szonyáról kezdtek tárgyalni. Dönteniük keli arról, mi le­gyen a kilencek javaslata az afrikai országok megbízot- taival jövő héten folytatandó tárgyalásokon. 19 afrikai or­szágnak az úgynevezett yao- undei egyezmény keretében korábban társulási szerződé se volt a Közös Piaccal. A szerződés most lejárt s külön- problémát jelent, hogy más afrikai országok is bejelentet­ték társulási szándékukat, de nem fogadják el a korábbi egyezményben v^megállapított feltételeket. Az afrikai egyT ség szer vezet legutóbbi ta­nácskozásán megállapodtak arról, hogy Afrika „egységes hangon” fog majd tárgyalni a Közös Piaccal s az érdekelt országok új, kedvezőbb felté­teleket kívánnak biztosítani a maguk számára a gazdasági kapcsolatok terén. A furcsa döntés mögött nemcsak technikai kérdések, hanem politikád viták is áll­nak. A politikai konzultáció elvben nem a Közös Piac szerve, hanem az abban részt vevő országok attól függet­len tanácskozása a mintegy a kilencedik politikai uniójá­nak előhírnöke. A konzultá­ciót mindig abban az ország­ban tartják, amelynek kül­ügyminisztere a soros elnök, ezt a tisztet jelenleg Ander­sen dán külügyminiszter látja el. A miniszteri tanács azon­ban már a Közös Piac szerve s ennek székhelye felváltva Brüsszel, illetve Luxemburg. A kétfajta tanácskozás rend­szerint nem esik egybe. Dán részről hajlandóak let­tek volna most kivételt ten­ni a szabálytól, de francia részről ragaszkodtak az ere­deti döntéshez. Franciaor­szág ugyanis nem akart pre­cedenst megengedni, .,n annál kevésbé, ...mert..,Párizs, min­denképpen azt szeretné látni, hogy az esetleg létrejövő po­litikai titkárság székhelye ne Brüsszel, hanem a francia főváros legyen. Ha egy ta- i nácskozást már a belga fővá- | rosban tartottak volna, akkor I ezt könnyen lehetett volna I francia elképzelés szerint tői. Ez akkora távolság, hogy a jelzések kibocsátása és a vá­lasz megérkezése között 12 perc telt el. (összehasonlítá­sul: a Hold és a Föld között a jelek alig 3 másodperc alatt teszik meg az oda-vissza utat). A világűr távoli térségeinek tanulmányozásában új sza­kaszt jelentett 1971-ben a Mars—2 és Mars—3 szovjet ál­lomás felbocsátása. Mind a két állomást műholdról vezérelték a pályára, és a Mars—3 le­ereszkedő kabinja zökkenés­mentes leszállást hajtott végre a Marson. Az amerikai szakemberek szintén régóta „ostromolják” ezt a bolygót. Első készülékük, a Mariner—3 1964. november 5-én indult a Mars felé. Ez­után öt további start követke­zett. A Mariner-készülékek so­rozatában az utolsó, a Mari­ner—9, 1971. november 14-én éjjel startolt és a Mars mű­holdjává vált. Erich Hosiscker Walter Ulbricht betegágyánál Berlinben orvosi közleményt adtak ki Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Politikai Bizittsága tagjának, az NDK Államtaná­csa elnökének megbetegedésé­ről. Ulbrichtnál krónikus szív- bántalmak és magas vérnyo­más következtében 1973. jú­lius 19-én keringési zavarok léptek fel, szélhűdés keletke­zett. Az orvosi vélemény sze­rint Walter Ulbricht állapota súlyos. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára hétfőn látoga­tást tett a Berlin környéki ott­honában súlyos betegen fekvő Walter Ulbrichtnál, és tolmá­csolta neki az NSZEP Politikai Bizottságának szívélyes üdvöz- tét és legjobb kívánságait. Öt év Amerikában Melor Szturua szovjet újságíró az angolszász országok specialistája. A kö­zelmúltig az Izvesztyija New York-i tudósítójaként dolgozott, most pedig a lap külpolitikai rovatvezetője. Az APN munkatársa, Vszevolod Marjan in­terjút készített M. Szturuával. Az interjút némi rövidítéssel közöljük. FÓKUSZ Illúziók nélkül... Illúziók nélküli derűlátással ítélik meg az olasz megfigye­lők Mariano Rumor 29 tagú, középbal kabinetjét. Itália 35. kormánya az első próbát siker­rel kiállta a múlt héten: a szenátusban 130:120 arányú többséget szerzett, az alsóház­ban pedig 371:242 arányban kapott bizalmat. A KERESZTÉNYDEMOK­RATA-SZOCIALISTA szö­vetségre épült kormánynak a gazdasági fellendülés (az inf­láció megfékezése), a refor­mok, a délvidék fejlesztése és antifasiszta politika alkotják a fő célkitűzéseit. Mindezek kö­zül pillanatnyilag az infláció- ellenes intézkedések a legsür­gősebbek. A kormány már e héterr rendeletileg egy sor in­tézkedést jelent be. Ezek kö­zött szerepel az árak hatósági ellenőrzése és rögzítése három hónapra, a lakbérek rögzítése, a költségvetési kiadások csök­kentése, és más intézkedések. Találkozó is napirenden sze­repel Rumor és kormányának gazdasági miniszterei, vala­mint a szakszervezetek csúcs­vezetői között a gazdaságpoli­tikai kérdésekről. A RUMOR-KORMÁNY sze­retné megszilárdítani egyúttal a líra helyzetét is a nemzet­közi pénzpiacokon (ahol az olasz valuta jelenleg 30 száza­lékot veszített értékéből a töb­bi közös piaci valutához ké­pest). Szeretne fokozatosan visszatérni a közös piaci pénz­ügyi szolidaritás keretei közé, vagyis meg akarja szüntetni az önálló lebegtetést. Ez ma már csak jelentős mértékű hi­vatalos leértékelés árán lehet­séges, erre minden bizonnyal sor kerül néhány hónapon be­lül. A kereszténydemokrata és a két kisebb koalíciós párt sze­rint a Rumor-kormány csak akkor tudja beváltani reform­ígéreteit, ha a belső és a külső ellenzék megfelelő légkört te­remt, ehhez, és nem támadja szüntelenül. A SZOCIALISTA PART üd­vözölte a balközép szövetség felújítását és egyöntetű — de nem kritikátlan — támogatá­sáról biztosította az új kor­mányt. A pillanatnyi súlyos gazdasági nehézségek miatt — szerintük — a kormánynak sürgősen kell cselekednie. „Száz napja van ahhoz, hogy eldöntse a saját és az ország sorsát.” Ha ez alatt eredményt ért el, megszilárdítja helyzetét és a törvényhozási időszak vé­géig hivatalában maradhat. Ha nem, akkor ismét felülke­rekedhet a jobboldal, amely­nek esetleges uralma leplezet­len kemény eszközöket, éles összeütközéseket hozna. A LIBERÁLIS PART egyik napról a másikra ismét kike­rülve a kormányból, valamint az újfasiszták, természetesen hevesen támadják a balközép szövetség felújítását. Fő érve­lésük, hogy ezzel a fordulattal a kommunista párt került kö­zelebb a hatalomhoz. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT fenntartását fejezte ugyan ki Rumor kabinetjével kapcsolatban, de elismerte: a kormányprogram új és pozitív vonásokat is tartalmaz (anti­fasiszta elkötelezettség, párbe­szédre való készség a szak- szervezetekkel és az OKP-val), ugyanakkor azonban számos hiányosság, bizonytalanság is felfedezhető benne. Az új kor­mány bizonyos területeken képtelen lesz igazi demokrati­kus irányt megvalósítani, ép­pen ezért az OKP ellenzéki magatartást tanúsít vele szem­ben. Ellenzékisége megoldásra váró problémákkal kapcsoló­dik össze és azoknak mértéké­től függ majd. A baloldal következetes har­cot folytat azért, hogy haladó és demokratikus irány követé­sére, pozitív intézkedésekre szorítsa a kormányt. „Az or­szág súlyos és égető problé­máival szembesíti a kormány tevékenységét és a tényékhez szabja ellenzéki magatartását.” A. B. T. — ön sokáig élt az Egyesült Álla­mokban és jól ismeri az amerikai társadalmi életet. Hogyan értelmezi az olyan fogalmakat, mint „ameri­kai nép”, „amerikai életforma”? Ön szerint melyek az amerikaiak nem­zeti jellemvonásai? Mely tulajdon­ságuk imponál a leginkább önnek? Vannak-e barátai az amerikaiak kö­zött? Az amerikai történelem úgy hoz­ta, hogy különböző országokból ér­keztek menekültek és bevándorlók az Egyesült Államokba, amellett a rabszolga-kereskedelem következ­tében a lakosság jelentős részét (22 —23 millió fő) négerek alkotják. Az utóbbi években megindult a porto- ricóiak bevándorlása. Nem beszél­hetünk tehát olyan értelemben ame­rikai nemzetről, mint mondjuk francia vagy angol nemzetről. Más­felől viszont kétségtelen, hogy az amerikai nemzet létezik és megfe­lel a nemzet klasszikus marxista meghatározásának. Ami az amerikai életformát illeti, azt hiszem, ez a kifejezés magyará­zatra szorul. Létezik egy amerikai életforma az uralkodó körök számá­ra, és egy az egyszerű amerikaiak számára. De léteznek bizonyos kö­zös nemzeti sajátosságok, minthogy közös kulturális, nemzeti és egyéb hagyományaik vannak Az amerikai életformáról szerzett első benyomásaim természetesen fe­lületesek voltak: rágógumi. Coca- Cola, gengszterek stb. Nos véle­ményem szerint a Coca-Colában meg a rágógumiban nincs is semmi rossz. A gengszterekről ezt nem mondhatnám. Idővel világossá vált előttem, hogy az amerikai életformának két fontos, egymással szoros kapcsolat­ban álló tényezője van: egyrészt az erősen kifejlett individualizmus és az emberek bizonyos elidegenedése, másrészt az erőszak tényezője. Mert Amerika mégiscsak az erőszak tár­sadalma. Ilyenként jött is létre, nem csupán azért, mert tipikusan kapi­talista állam, de azért is, mert a Nyugat úgynevezett meghódítása, az indiánok könyörtelen elüldözése kö­vetkeztében kialakult a fegyver és a gyilkosság kultusza. Körülbelül öt évet töltöttem Amerikában. De, ha megkérdeznek, az amerikaiak mely nemzeti tulaj­donsága imponál nekem a legin­kább, a legszívesebben kérdéssel vá­laszolok: milyen amerikaiakra gon­dol? New York vagy Cincinnati la­kosaira? Los Angeles-iekre vagy mon- tanaiakra? Farmerekre, vagy városi emberekre? Ezek annyira különböz­nek egymástól, hogy merem állítani: egy new york-i nézetei és gondolko­dásmódja tekintetében közelebb áll a nyugat-európaiakhoz, mint ahhoz az amerikai honfitársához, aki valahol az ország belsejében él. Ezért erre a kérdésre nem is lehet egyértelmű választ adni. Ebben az értelemben Amerika a jellemek, kultúrák, élet­formák tarka palettáját jelenti. Ta­lán három részre osztanám Ameri­kát. Az első természetesen New Yorkot, Los Angelest San Francis- cót és általában Űj-Angii át. a keleti országrészt foglalja magában, amely­hez Boston és az egyetemek öve­zete tartozik. Ez az Egyesült Álla­mok legműveltebb része, a történe­lem, a kultúra és az életmód szálai ezt kötik a legszorosabban Nyugat- Európához. A másik rész a farme­rek Amerikája. Ezt már kevésbé is­merjük és, ha mégis, úgy csak, a cowboyfilmekből, amelyek termé­szetesen nem tükrözik az amerikai farmerek életét. Végül a harmadik rész — Ilf ás Petrov kifejezésével élve — a földszintes Amerika, a vi­dék. Ez a vidéki Amerika igen-igen tá­vol áll attól, amit — ugyancsak fel­tételesen — nyugati civilizációnak nevezünk. Ez a provinciális Ameri­ka magába zárkózott, csak a saját helyi problémák érdeklik az ott élő embereket. A helyzet, persze, most változóban van, a farmerek és a „földszintes Amerika” lakói kezde­nek nagyobb érdeklődést tanúsítani a külpolitika, a külső világ iránt. Milyen amerikai jellemvonások tetszenek nekem a leginkább? Úgy láttam, az amerikaiakra jellemző, hogy állni tudják a szavukat. Jói tudnak koncentrálni arra a problé­mára, amit meg akarnak oldani. Nem szeretik a fölösleges ceremó­niát és nem vesztegetik az időt ha­szontalan bevezető frázisokra vagy olyasmire, aminek nincs köze a lé­nyeghez. Ez jó. Az amerikaiak ven- dégszeretőek és a zajos amerikai vendéglátás valahogyan az orosz vendéglátásra emlékeztet. Persze, az évek során sok bará­tom akadt az amerikaiak között, méghozzá nemcsak újságíró kollé­gáim, hanem más szakmabeliek kö­réből is. Sokukkal fenntartom a kapcsolatot, levelezek. Ha Moszkvá­ba látogatnak, igyekszem segítsé­gükre lenni. S. Bennet professzor például, aki a hosszú élet titkát ku­tatja. okvetlenül el kellett, hogy utazzék Abháziéba, hogy ott meg­ismerkedhessen a hosszú életű kau­kázusi hegylakókkal. Örömmel se­gítettem őt ebben a munkájában. — Ma már a kapitalista országok­ban sok politikus, közéleti szemé­lyiség, üzletember, újságíró tudós, sőt, egyes katonai személyiségek számára is kezd nyilvánvalóvá vál­ni, hogy fordulatra van szükség a békés együttélés irányában. Meglá­tása szerint milyen széles körben és mennyire következetesen ismerik fel az Egyesült Államokban a történe­lemnek ezt a követelését? — A békés együttélés lenini elvei a szocialista országok számára ma­gától értetődő külpolitika. Ami a kapitalista országokat illeti, ott ezeknek az elveknek a megértése és elismerése nem ment és nem megy simán. Most is sok olyan politikus­ról tudunk, akik megpróbálják az emberiséget visszatéríteni a hideg­háborúhoz. Mi az oka, hogy nap­jainkban ez az elv mégis utat tör magának? A magyarázat: kudarcot vallottak a kísérletek, hogy diktál­janak a Szovjetuniónak és a több szocialista országnak. A Szovjetunó hatalmas állammá vált, a szociális ta közösség megerősödött, nem lehe velük az erő helyzetéből tárgyalni Azt hiszem, Amerikában ma sok fe­lelős államférfi felismeri ezt a reá látást és ezért azt vallja, hogy a bé­kés együttélés alapján kell kiépíten a kapcsolatokat a Szovjetunióval Hiszen egy nukleáris háború ka­tasztrófa lenne Amerika számára is Másrészt az üzleti körök érdekelte! a gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésében. Leonyid Brezsnyev amerikai tár­gyalásai. az üzleti körökkel történ találkozásai azt mutatják, hogy a- Egyesült Államokban egyre köze lebb kerülnek ennek megértéséhe: És, ha figyelembe vesszük, hog Amerikának na.gy gazdasági gondja vannak, úgy világossá válik: Ame rikának is érdeke, hogy problémá' szakszerű, üzleti együttműködés út ján oldja meg. — Mi a véleménye: tartós leheti mostani enyhülés? — Természetesen semmi sem sza watolja, hogy valamelyik ■ nyugat hatalom politikájában nem követ kezik-e be visszaesés, nem próbál ják-e meg visszahozni a hideghá­ború időszakát. Személyes véle­ményem szerint azonban a nemzet­közi feszültség enyhülése olyar tempóban halad előre, hogy alighf lehetséges fordulat a hidegháború felé. A jelenlegi nemzetközi fejlő­dés tendenciája arra a reményre ad alapot, hogy éppen ezek az új vi­szonyok fejlődnek majd tovább, ezek jutnak érvényre a nemzetközi életben.

Next

/
Thumbnails
Contents