Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-18 / 166. szám

Tanácskozás a zöldbabtermesztésről Növényvédelmi bemutató A tiszajenői Tiszámén ti Ter­melőszövetkezetben a Nagykő­rösi Konzervgyár és az Agrár- tudományi Egyesület helyi szervezete, a társintézetek be­vonásával, tanácskozást tar­tott: harmincfajta zöldbab ter­mesztési eredményeit vitatták meg. vegyszeres gyomirtási és növényvpdelmi bemutatón sze­reztek tapasztalatokat, s meg­ismerkedtek a konzervgyártás- ra nevelt új zöldbabfajtákkal. Mit látunk ma a moziban? A bosszúállók újabb ka­landjai Szovjet film. Kísérőműsor: Fenegyere­kek. Előadás kezdete: délután 4 órakor. A kardforgatónő. Japán szí­nes filmdráma. Kísérőműsor: M. S. mester passiója. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. y,moros «JÉL A PESTME&YE.I XVII. ÉVFOLYAM, 166. SZÄM HÍR LA P KOLON KI A DÁSA 1973. JÚLIUS 18., SZERDA KÉVÉS A KAJSZIBARACK Több ezer nemes gyümölcsfát ültettek bízta tó jelek a ja vulásr a Főként most, a kajsziba­rackérés idején látszik iga­zán, hogy mennyit hanyatlott a régi, híres körösi gyümölcs- termesztés: míg a szomszé­dos Cegléden az ÁFÉSZ átve­vőtelepére naponta 300—400 mázsa kajszit behordanak, Bodzsár József, a körösi ÁFÉSZ telepvezetője boldog, ha égy nap 8—-10 mázsa ösz- szegyűlik, bár igaz, hogy Üdülés — hajdan és most Horgászni járnak a Tiszára Táborozó diákok A régi világban a Kőröshöz hasonló kis városokban kevés ember kiváltsága volt a vidé­ki nyaralás. Abban az időben a szőlőbe, a tanyára, meg a Cifrakertbe jártak nyaralni, meg a majálisok alkalmával kimentek a Pálfája erdőbe. A lehetőségeket az 1920-as évek­ben aztán bővítette a Velkey, majd az artézi strandfürdő lé­tesítése. Főleg a pénzesebb, idős em­berek mentek el nyaranta kú­rálni magukat Karlsbadba, meg a Tátrába, és csak egy családról tudok, akiknek a Ba­laton mellett nyaralója volt. Az utóbbi évtizedekben másképp alakult a helyzet, év­ről évre szaporodik azoknak a száma, akik vidékre mennek nyári pihenőre. A gyári, válla­lati dolgozóknak fürdőzése® nyaralást biztosítanak, a kö­rösi úttörőknek üdülőjük van a Balatonnál, sok iskolás fia­tal különféle táborokba kerül. Számos körösi család telket szerzett, és saját házat épített a Balaton mellett, Tiszakécs- ikén, Cserkeszőlőn, Tőserdőn, Kerekdombon és az egyéb nyaralóhelyeken. Itt is, ott is valóságos nyári kolónia alakul ki a körösi családokból, s már építményeik külső képe is többnyire elüt a többiétől. De sok alkalmi látogató is eljár Kőrösről az említett nya­ralóhelyekre üdülést és gyó­gyulást keresni, például van­nak, akik egész hetet Cserke­szőlőn töltenek. És Kőrösről autón, autó­buszon többen ki-kiruccannak horgászni is Tiszakécskére. Egy horgásszal, Szabó Bélával a minap elbeszélgettem. — A Duna mellől kerültem Kőrösre — mondotta —, s kö­zeli vizet keresve, nagyon megszerettem Kecskénél a Ti­szát. Mint regi horgász* elő­ször kijártam a gógányi Rá- kóczi-tóhoz, de az nagyon cse­kélyke horgászörömöket nyújt. A Tisza az igazi! Aki virág­záskor látja, mint az idén én is, sohasem felejti el. És hal is akad mindig a horogra. Ha egy kis szabad időm akad, ro­hanok a Tiszára. A nyaralás idején a horgászás a legjobb pihenés és kikapcsolódás. A vízparton, a halra várva, sok mindenről elgondolkozik az ember, és pompásan kipiheni magát. K. L. az idén általában kevés barack termett, s Kőrösön a konzervgyár is vásárol­ja a kajszit, továbbá az is tény, hogy Ceglédnek nagy termelőkörzete van Ugyertó'l Tápióságig, Nagykőrös pedig régi termelőkörzetét. Nyárs­apátot és Csemőt elvesz­tette. Az aggasztó hanyatlás leg­főbb oka, hogy a körösi öreg szőlőhegyeken elpusztultak, sőt, ma is pusztulnak a gyü­mölcsfák, és ezekben, a csalá­di művelésben használt, illet­ve háztáji szőlőkben a kol­lektivizálás óta nemigen ül­tettek a kipusztult fák helyett újakat. Akik mégis, jól jártak. Pél­dául Tóth Pálné zsirosi sző­lőjében 3—4 évvel ezelőtt ül­tetett újfajta, nemes kajszi- fákat, s azokról minap reggel több láda gyönyörű gyümöl­csöt vitt be az ÁFÉSZ tele­pére. Az átvett barack nagy ré­sze az udvarok és a háziker­tek fáinak1 termése. Bállá Ba­lázs, a Bács megyei Építőipari Vállalat egyik munkavezető­je például már harmadszor szállított be temetőoldali kis­kertjéből több mázsát az ÁFÉSZ-telepre. Az export nagyságú és minőségű kajszibarackot a nyugati államok is szí­vesen vásárolják, a körö­si termés azonban jobbá­ra nem alkalmas export­ra. A kajszibarackot az ÁFÉSZ telep, nagyság és minőség sze­rint, 6, 7 és 8 forintos áron vásárolja, az arabicska körtét 2 forintért, a cefrének valót pedig 70 fillérért. A körösi gyümölcstermelés javulására azonban biztató reményt nyújt az a több ezer nemes gyümölcsfa, melyet az új zárt- és hétvégi kertekben a tulajdonosok elültettek, minthogy néhány év múlva mind termőre fordul, továbbá az ÁFÉSZ tavaszon telepített mintakertje is példát ad és buzdítólag hat majd bizonyá ra. Kopa László Három szinten, karózás nélkül Tizennyolc házikertből ezer mázsa Újfajta bab termesztésére kötött szerződést — egyelőre 18 házikert-tulajdonossal — a sülysápi ÁFÉSZ. A Nagykő­rösi Konzervgyár ajánlotta az új fajtát a juliskabab helyett, amely karózást igényel. A törpe aranyesöbab három szinten és karózás nélkül hoz­za a termést. Az előirányzat szerint a 18 házikertből ezer mázsás ter- ihésre számítanak. Nagyüzemi parcellákon vizsgázik Új talajtáplálék Több ezer tonnás mennyiségben Saívesen veszi a tanácsokat A brigád védence Üj komplex műtrágyával bővíti választékát a Péti Nit­rogénművek. Saját műszaki fejlesztésével kidolgozta a mikramid nevű új talaj táplá­lékot, amely a hagyományos KORAI NYARVÉG A ház, amely előtt megáll- tak, kopott falú, ódon ház volt. A kapuban a lány rátet­te ujjait a kilincsre. Sűrű, hi­deg eső esett. Pár méterrel ar­rébb a lyukas csatornából ömlött a víz A lány itt lakott albérletben, most végzett isko­láival, haza készül. Holnap utazik. — Menjünk be — mutatott az ajtó felé a fiú. — Miért menjünk be? — Hogy ne álljunk az eső­ben. Meg'azért, hogy csoma­golj. — Arra még ráérek. Egyéb­ként is mit csomagoljak? A téli ruháimat utánam küldik. Mit vihetnék mást? — Miért vagy olyan durcás, mint egy gyerek? — Nem vagyok durcás, és gyerek sem vagyok — tiltako­zott a lány, s megváltozott az arca, már mosolygott, már új­ra melegen nézett fekete sze­mével. A fiú furcsállta a gyors vál­tozást. Neki nem megy ilyen könnyen, hogy mogorvaságát mosollyá rendezze át Ebben is különbözött a lánytól, mint annyi egyébben. Régóta tudta ezt. A természetük, lelkesedé­sük, érdeklődésük, de még ta­lán a szerelmük is más és más. S ami a legnagyobb különbség: ő itt él, ebben a városban, s kétszáz kilométernyi távolság­ra kerül a lánytól. — Nekem korán elmúlt a nyár — sajnálkozott a fiú. — Most ért véget, itt, az esernyő alatt. — Én még nem érzem, hogy vége lenne. — De hát nézz körül! — mu­tatott a fiú a szürke égre, a házakra, a nedves fákra, ame­lyek magasabbak voltak, mint az épületek. IVf egszorították egymás ke- zét A fiú érezte, hogy a lány nagyon szereti, de ennek éppen nem örült, mert arra gondolt, talán hónapokon át elszoruló torokkal fog vissza­gondolni rá. A lány szüleiről beszélt. — Olyan keveset voltam ott­hon. Azt gondolták, talán itt majd férjhezmegyek. De én még nem akarok. Sokszor kér­dezték, miért sietek annyira vissza. Mondtam, az iskola mi­att, pedig ... Ismét szépen nézett a fiúra: — Többé nem láttak. Felettük, az ernyőn kopogott az eső. Az utcán mindenki sietett valahová, csak ők álltak egy helyben. De hová menje­nek? Keressék fel azokat a he­lyeket, ahol annyiszor jártak? Menjenek el oda, ahol valami­kor azt gondolták, a szerelem nagyon erős, a szerelem útjá­ban nincs akadály, a szerelem mindent legyőz? Az ernyő széléről folydogált a víz.. Az út két oldalán, a must színű pocsolyák között autók álltak. Ök szorosan a kapu mellé húzódtak. Aztán a járdán megpillan­tottak egy gyereket. Nem volt esernyője, de nem számított neki az eső, mert nem szaladt A tócsákat sem kerülte ki. Amikor melléjük ért, látták, hogy sír. A fiú arra gondolt, a gyere­kek azért sírnak, mert elvesz­tettek, a felnőttek meg inkább azért, mert nem találtak meg valamit. 1 A gyerek után esőkabátos, szatyrot cipelő asszony lépdelt. Benyitott a kisajtón. A főbérlő volt. A fiú leengedte az esernyőt, összecsukta, s a lány kezébe adta. Aztán átfogta a lány vál­lát, s megcsókolta a száját. A lány visszacsókolt. A hideg eső arcukat verte, véqigfolyt. a szemükön, s a mellettük elhaladó idegen úgy vélhette, hogy mindketten egy­formán éreznek, mert hiszen egyformán sírnak. Miklay Jenő nitrogén, foszfor és káli ha­tóanyagon kívül számos mik­roelemet is tartalmaz. Ezek a kis mennyiségben szüksé­ges, de rendkívül fontos anya­gok a növényi szervezetben azt a szerepet töltik be, amit az emberében a vitaminok. Hiányuk rossz közérzetet, fej­lődési rendellenességet, sőt betegséget is okozhat. Az új műtrágya már nagy­üzemi parcellákon vizsgázik, s a tervek szerint a jövő évtől, a mezőgazdaság igényeinek megfelelően, már több ezer tonnás mennyiségben is elő tudják állítani. Á mezőgazda­ság előzetes becslése szerint 3—4 év múlva 10 ezer tonna mikramidot használnak fel évente. A konzervgyár szegezőinek Vlagyimir Komarov szocialis­ta brigádja vállalásai közt ol­vasható. 1973. május 10-i dá­tummal : Vállaljuk, hogy a műhe­lyünkben dolgozó K. E. sze­gezőnőt, aki állami gondozás­ban nevelkedett és nemrég töltötte be 18. évét, helyes munkavégzésre, ■ a munkahe­lyen való becsületes helytál­lásra és magatartásra, részle­günk megbecsült dolgozójává neveljük. Mi volt május 10. előtt? Mi­lyen utat tett meg a védenc, akit három hónapos korában kartondobozban tett ki az any­ja az utcára? Írjunk a vésztői hat évről? A békési nevelőszü­lőkről, Dévaványáról, Gyula­remetéről, ahol iskoláit végez­te, kijárva a nyolc általánost? Megírjuk, hogy ipari tanuló is volt egy évig, mert varrónő akart lenni? Ügyeskezű kislány, gyorsan emelgeti a kalapácsot. Ciga­rettaszünetben pamutszálakból összeügyeskedett apró babák, majmok kerülnek ki percek alatt a kezéből. (Három 1 is csüng a szegezőasztalom fölött, a falon.) De a minőséggel bajai akadtak, beleszaladt az anyag­ba. Megszidták. Feleselt. Elküldték. 1970-ben jött Nagykörösre, s egymás után változtatta mun­kahelyeit. Hiába volt ügyes, kiadták az útját, vagy önma­gától ment el. 1972. októberé­ben került a konzervgyári sze­gezőbe. Itt is rakoncátlanko- dott, szinte naponta késett. — Elaludtam — vont vállat, amikor felelősségre vonták. Munkidőben többször elsé­tált ismerőseihez beszélgetni, a figyelmeztetések ellenére is. — Pedig érdemes lenne meg­változtatni ezt a kislányt — mondogatták néhányan a bri­gádból. — Jó munkás lehetne, hiszen, ha kedve van, verse­nyezni tud a többivel. És min­den jó szóért hálásan tekint arra, akitől kapja. Hosszan elbeszélgettek vele. A kislány szeme könnyes volt, — Rajtam nem múlik — ígérte. És most lássuk a brigádnap­lót! 1973. június 1. A brigád rö­vid megbeszélésen értékelte a 9. pontban vállaltak eddigi eredményeit, s megállapította, hogy májusban K. E. magatar­tása szembetűnően javult, ké­sése, igazolatlan mulasztása nem volt. Idézzünk a főszezon kezdete előtt készült értékelésből, me­lyet a telep vezetősége készí­tett: Munkájában némi javulás észlelhető, azonban még több esetben elhagyja munkahelyét. Kérjük a brigád tagjait, még többet foglalkozzanak nevelt­jükkel, hogy további munká­jában még becsületesebben helyt tudjon állni. Ismét a brigád bejegyzéseit olvashatjuk K. E. júniusban tanúsított magatartásáról: Védencünk munkahelyi fe­gyelme egyelőre szilárd. Pon­tosan jár dolgozni. Termelése a régi dolgozókéval egyszintre emelkedett. De megváltozott magatartá­sa is. Ragaszkodó, szívesen ve­szi a vele törődő brigádtagok és gazdasági vezetők tanácsait. — Ennyi megbecsülést és gondoskodást még soha nem éreztem — mondogatja. Akik pedig „örökbefogad­ták”, büszkék rá, hogy magán­életében js teljesen megválto­zott. Nemrégiben társadalmi munkát végzett a brigád, és K. E. abból is részt kért: tizenkét órát dolgozott, lelkesen. A brigádnapló ez évi első ol­dalán idézet olvasható Váci Mihálytól. „Nem elég jóra vágyni, a jót akarni kell! És nem elég akarni, de tenni, tenni kell!” Bíró Ilona SPORT Elnökségi ülés a Kinizsiben Erdélyi Gyula a számvizs­gáló bizottság tapasztalatai­ról számolt be a Nagykőrösi Kinizsi Sportkör minapi elnök­ségi ülésén. A tagbélyeg-elszá- molás és a kartonok kezelése rendben folyik. A sportotthon szertárából több felszerelés olyan sportolóknál van, akik már nem versenyez­nek, főleg birkózóknál. A sporttelepi szertárat a nyári szünetben nézik meg. Rögtön megszületett a határozat: az edzések után ezentúl a felsze­reléseket mindig le kell adni a gondnoknak. A nemrég elhunyt Dér Amb­rus helyett Fehér Lászlót vá­lasztották háznaggyá. A továbbiakban Nyikos Jó­zsef sportköri elnök röviden értékelte a Kinizsi négy szak­osztályának féléves munkáját. Tavasszal javult a felnőtt labdarúgócsapat játékosainak magatartása. Ezt a magatartást kell átvinni — a tervezett erő­A MEK-TELEPEN Sok uborkát, paprikát és paradicsomot szállítanak a közös gazdaságok AZ ÉRTÉKESÍTÉS ZAVARTALAN A hét elején ellátogattunk a MÉK helyi telepére, ahol pap­ról napra növekszik a nyári forgalom. Odaérkezésünkkor éppen az Arany János Termelőszövet­kezetből telefonáltak, hogy 150 mázsa korai paradicsomot szállítanak. — A körösi közös gazdasá­gok szépen teljesítik a zpld- ségtermelés-fejlesztési prog­ramot — mondták a telepen. — A Szabadság Termelőszö­vetkezet nagy mennyiségben hozza az uborkát, paprikát és paradicsomot, a Dózsa Ter­melőszövetkezet sok paprikát szállít, a Hunyadi Termelő- szövetkezetnek szintén a pap­rika, valamint az uborka a fő- terménye, de a Rákóczi Ter­melőszövetkezetből is sok pap­rika és paradicsom érkezik. — A zöldségfélék értékesí­tése zavartalan, csak a salátá­nak való uborkából van túl­termelés, éppen ezért arra kérjük a szövetkezeteket és a termelőket, hogy az uborkát minél nagyobb arányban, méretes minőségben szedjék, amit kedvező áron tudnak ér­tékesíteni. (k.) sítésekkel — az új bajnokság­ba. A jó szellemű legfiatalab- bakkal többet kell a vezetőség­nek foglalkoznia. A férfi kézilabdacsapat jól szerepelt, a megyebajnokság élén áll, reménye van az első­ségre, de szerencse is kell majd az esetleges osztályozón. Az. ifik is jók. Sikeresek a két csapat párhuzamos edzőmérkő­zései. Az asztaliteniszezők, szeren­csére, már biztosították félév­kor az NB Ill-ban maradást. Kár, hogy a népes sportiskolás tábor hanyatlott. A birkózókhoz tevékeny ve­zetőkre van szükség. Az után­pótlás, valamint Sárosi Tibor eredményei biztatóak. A kevés felnőttel viszont nehéz lesz ősszel az NB Il-es csapatbaj­nokságban jól szerepelni. Reszeli Soós Ambrus szak­mai-módszertani vezető arról szólt, hogy mindenkinek ko­molyabban kell vennie a sport­iskolát, mert ez a jövő alapja. Százhúsz gyerek látogatja a három sportiskolás szakosztály edzéseit. Az általános iskolás labdarúgó-bajnokság jól sike­rült, amit nagy jelentőségűnek tart. 40—45 személy vesz részt a kis labdarúgók edzésein, amiért több korcsoportra bon­tást, valamint az atlétikus kép­zéshez őszig testnevelő tanár „csatasorba állítását” java­solta. Megyei játékvezetői tanfolyam Ismét Nagykőrös, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola ad otthont a Pest megyei labdarúgó-játékvezetők nyári tanfolyamának. A tan­folyamhallgatók a vízszolgálta­tás akkoriban várható szüne­téltetése miatt rövidített idő­ben, augusztus 13 és 17 között beszélik meg városunkban, mák lesznek a legfontosabb teendőik az új bajnokságban? S. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents