Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-18 / 166. szám
Szálloda a Hegy estefán A Dunakanyar bal partja idegenforgalmi centrummá való kiépítésének tervei között egy touringhotel építése is szerepel: a Nimród mintájára tervezett, de annál kisebb luxussal berendezeti szállodát a Zebegényhez közeli Hegyestetőn építik fel. Zebegényből autóúton lehet majd megközelíteni, az út forgalmát kitérőkkel biztosítják. Zebegénybő! — autóúton Koszorúzás 1972 júliusában hunyt el Magyar András, az MSZMP váci járási bizottságának munkatársa: halálának évfordulóján elhelyezték a pártbizottság koszorúját a vác-alsóvárosi temetőben levő síremlékén. VÁCI UAPLŰ ti í ilji imánnrA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA EXPORT - OLASZORSZÁGBA XVII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1973. JÚLIUS 18., SZERDA Hektáronként harmincegy mázsa Befejezték az őszi árpa aratását Az elmúlt héten teljes erővel folyt az aratás a váci járás közös gazdaságaiban. A búza egynegyedét — 1650 hektárt — már levágták a kombájnok, a rozs vetésterületének 23, a tritikálénak 14 százalékáról takarították be a termést. A tavaszi árpa 22 százalékát is learatták, és teljesen befejezték az őszi árpa aratását. Koszorú helyeit TRAGIKUS HIRTELENSÉGGEL A vizsgálószoba fehér menyei nyezetére téved a tekintetem, onnan a nővér figyelmes arcára, majd az orvos csillogó szemüvegére. Lábamra hideg fémlemezek tapadnak, okos gép vizsgálja szívem működését. — Panasza? — Érzékenyen reagálok a frontátvonulásra. Gyakran szorítást érzek a szívem táján. A gép elhallgat. A nővér lecsatolja a lemezeket. Felkelhetek. Az orvos közli velem a gép által jelzett görbék jelentését. — Pihenjen és próbáljon kikapcsolódni! — tanácsolja. — Csak egy kis idegfáradtság lehet. A szíve egészséges. Tf'rontátvonulás. A szó, a fogalom közismert lett. !Az infarktusok időszaka ez. Naponta döbbent meg a hír: X-et infarktussal kórházba szállították; Z meghalt infarktusban. Mintha az előttünk élő nemzedékek valamennyi átélt izgalma, tragédiája bennünk robbanna most. Ez is örökség? — Idegfáradtság — motyogom magamban. — Ezután ovatos leszek. Csak még ezt a cikket írom meg, csak még Z ügyét intézem el, befejezem azt a tanfolyamot, és aztán piano, nyugi, öregem. A mi korunk, a mi tempónk.., Nagyapám reggel kiment a szőlöoe, és estig kapált, kötözött, permetezett. Vasárnap ünneplő csizmát húzott, fekete lajbit vett magára, és a piactéren meghaUgaita a dobolást. így élt, ha nem volt háború, szuronyroham és nem robbant a srapnell. Ha volt kenyér és szalonna, petró a lámpába, szalma a kemencébe. Kilencvenhat éves korában halt meg. Egy foga hiányzott Mi már nem akarunk és nem is tudunk úgy élni. Azt is el akarjuk kerülni, hogy robbanjon a srapnell és az atombomba. Minden eddiginél többet, újabbat szeretnénk. Sokszor türelmetlenül is, mohóbban, mint ahogy a körülményeink engedik. Egyesek szeretnének előreszaladni, saját kis osztályon felüli világukat mások rovására megteremteni. Lappangó kis feszültségek, ezernyi szálból szétsugárzó, kivédhetetlen impulzusok. Egy- egy mentősziréna vijjogása, a fájdalomtól eltorzult, könnyes arcok látványa, szomorú gyászkórusok hangja, mind, mind figyelmeztetés: vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra. Az ő temetése is ilyen volt. ■C* Váratlan és figyelmeztető. De őrá sem vigyáztak, és ő sem vigyázott magára eléggé. Tíz esztendeje épp. Egy meleg júliusi vasárnap délelőtt jött velem szemben az utcán a közös ismerős: — Hallottad? Berci meghalt — Micsoda? — lepődtem meg a hír hallatán. Szemem előtt megjelent a néhány nappal azelőtti kép. Álltunk az Építők mozija erkélyének feljárata előtt és arra kértem, kísérjen fel, a gépésszel is közölje: megengedte, hogy amikor nem kapok jegyet a földszintre, vendégként onnan nézhetem az előadást. — Menj csak magad — mondta. — Már tudnak rólad. Szívesen felkísérnélek, de újabban a motor... — és a szíve tájékára mutatott. — Néhány nappal ezelőtt azt tanácsolta az orvos, ne járjam feleslegesen a lépcsőket, pihenjek, próbáljak kikapcsolódni. Sima Albert akkor negyven- három éves volt. Művelődési házat alapított az építőmunkások számára, és haláláig igazgatta azt. Kőmívesek, ácsok, kőfaragók és téglagyári munkások ismerték Szobtól Százhalombattáig, Szentendrétől Abonyig. Eletszereteté- ről, humoráról, leleményességéről anekdoták keringnek. Néhányat magam is átéltem. IVTem szabad őt elfelejteni nünk, meg kell emlékeznünk róla. Én ezt a kis írásomat koszorúnak szántam. Kovács István Mint Kolozsi Géza, a váci járási hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársa elmondta, ebben az esztendőben kiemelkedő terméserédményt hoztak az ősziárpa-táblák. Hektáronként körülbelül 31 mázsa szemet takarítottak be a termelőszövetkezetekben. A búza terméshozama is jobb lesz, minit amit a mezőgazdászok aratás előtt vártak. A betakarítással a gödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet áll a legjobban, a hét közepére befejezi, kicsit késnek vele a járás északi szövetkezeteiben, Bernecebaráti- ban és Perőesényben, ahol helyenként még zöldellnek a gabonatáblák, s ezért csak próbavágásokat végezhettek. Amint a járás szövetkezetei befejezik a betakarítást, gépeiket kölcsönadják a szomszédos északi járásokba. A gödiek például Nógrád megyébe küldik a hét közepén. B. H. A HELYZET TARTHATATLAN Váchoz vagy Szentendréhez tartozzék a Pokol-sziget? A MEGYEI TANÁCS DÖNTÉSÉT VÁRJA A DIB A Váccal szemben fekvő Pokol-sziget a csárdával együtt régóta a szentendrei járás köz- igazgatási területe, a Pokolszigeten viszont emberemlékezet óta a váciak strandolnak, a váci tanács építette — akkor még ABC kisáruháznak — a mai bisztrót és az ezerszemélyes öltözőt a szabad strandon^ A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat váci üzlet- igazgatóságához tartozik a Pokolcsárda. Tehát a sziget valamennyi létesítménye „váci”, mégis minden engedélyért a szentendrei járási hivatalhoz vagy a tahitótfalui községi tanácshoz kell fordulniuk a létesítmények kezelőinek. A Dunakanyar Intéző Bizottság legutóbbi ülésén is szóba került a kérdés, és megállapították, hogy a helyzet tarthatatlan, egyben szorgalmazták, hogy a megyei tanács rendezze a Szentendreisziget e területének közigazgatási helyzetét. Az őrbottyáni Petőfi Isz-ben az egyik legjobban jövedelmező ágazat a szarvasmarha-tenyésztés. Nemrégen huszonkét bikát vásároltak a szövetkezettől olasz üzletemberek. A jó minőségű vágóállatok összsúlya 240 mázsa volt. Ezekben a napokban újabb húsz-huszonkét jószágot készítenek fel átadásra, Braun Tamás felvétele EGY FIATAL NÉPMŰVELŐ Foglalkozása - életforma • • Önjáró komp Nagymaroson A váci Toldi Miklós nevét viselő komphoz hasonló önjáró komp forgalomba állítását tervezi Nagymaroson is a Pest megyei Kishajózási Vállalat. Az egyre növekvő forgalmú átkelőhely néhány év múlva kapja meg a Toldi Miklós Il-t. Ötvenötén gyászolják Kedden kísérték utolsó útjára Vácott a 93 éves korában elhunyt Papp Józsefet, az Ürgehegyen élő öreg tsz-nyugdí- jast. Népes család, kilenc gyermek, 21 unoka és 25 dédunoka gyászolja az idős apát, nagyapát és dédnagyapát. Huszonnyolc éves fiatalember Péter Pál, a váci Madách Imre Művelődési Központ művészeti vezetője. Nem hivatásos népművelőként kezdte szereplését a kulturális életben: a gépipari technikum elvégzése után, kilenc évig dolgozott a Híradás- technikai Anyagok Gyárában, segítve az üzemi kulturális munkát, az ifjúsági klub megalakítását. Közben elvégezte a hároméves irodalmiszínpad- vezetői tanfolyamot is. A művelődési központban társadalmi munkában irányította az egy ideig működő Apolló ifjúsági klubot. A Vox Humana énekkarban 11 év óta énekel. Ilyen előzmények után le- het-é csodálkoznunk, hogy két évvel ezelőtt őt hívták meg a művészeti vezetői állás betöltésére. örömmel vállalta a megbízatást. ★ Pályakezdő népművelő számára a művelődési központ is szerencsés hely, mert anyagilag stabil intézmény, munkatársai nem érzik olyan közvetlenül a népművelés jelenlegi súlyos gondjait, mint sok más intézményben, tehát a szakmai kérdésekre koncentrálhatják figyelmüket. Négy év a Gyermekvárosban Aszakokta tő Ballagok a Gyermekváros évszázados fái alatt, gondozott, szép utakon. Szemben velem apróságok jönnek, s rámköszönnek, mintha régtől fogva ismerősök volnánk. A fák lombja alól fölszálló nevetés betölti a gyermekbirodalmat. Friss diplomával *Gádor Istvánná szaktanárról Barna Lajps igazgató a következőképpen beszél: — Szakmai tudása, emberi magatartása példamutató. Lentről küzdötte fel magát a diplomáig. Ismerem munkáját, s nagy figyelemmel kísérem immár négy esztendeje. Kati néni, ahogyan tanítványai hívják, önmagáról keveset szól. A szakma szeretetét, becsülését családjából hozta magával, akarata ellenére. — Tizennégy éves koromtól dolgozom — meséli. — Sajnos, azokban az években nem volt könnyű munkát találnom. Nagy ismeretséggel kerülhettem be a Habselyemgyárba, kézilánynak. Állandóan az asszonyok kezeit figyeltem, s így nem csoda, hogy hamarosan gépre kerültem. Azután szakmunkásképző iskola, majd ruhaipari technikum következett, estin. 1969 őszén fölkerestek a Gyermekvárosból, és fölajánlottak egy szakoktatói állást. Nagy megtiszteltetés és öröm volt számomra bekerülni a Gyermekvárosba. Üjabb tanulás következett. Ma már, tizenkét évi esti tanulás után, nyugodt vagyok. Friss diplomával tanítok elméleti és gyakorlati ismereteket, A nehézségekről, gondokról nem szívesen beszélek, a siker mindent megszépített, s értelmet adott a sok-sok, tanulással töltött éjszakának. Egy Hálás pillantás — Köztudott, hogy a Gyermekvárosban a nevelőmunka több időt, nagyobb felelősséget igényel, mint más iskolákban. Itt egy-egy nevelőtanár személyisége sok esetben követendő példakép. Erzi-e ezt, s ha igen, nem jelent-e ez többletmunkát? — Valóban így van, de a pluszmunka mennyiségét nem tudnám meghatározni.. Ám szükségtelen is volna. Nem érzem, hogy mikor, mennyit kell dolgoznom. Örülök arínak, hogy taníthatok, hogy szavaimat befogadják s visszaadják. A gyerekek őszinték hozzám. Az őszinteség forrása a jó kapcsolat kialakulásának. A szeretet szellemében nevelünk. Igaz, néha fáradtnak érzem magam, de egy hálás pillantás helyrebillenti bennem az egyensúlyt. A tanterem tábláján rajz: szabásminták. Körben nyolc műveletre képes varrógépek, vasalódeszkák és vasalók sorakoznak. A gépek mögött másodéves tanulók dolgoznak. Kérdéseimre egyértelmű a válasz: szeretik oktatójukat, jól magyaráz, nem kiabál velük, meghallgatja őket, benne van apróbb csínytevéseikben, játékaikban. — Kell-e ennél nagyobb öröm? — fordulok Gódor Ist- vánnéhoz, s látom rajta, hogy nem. Jókedv és szigor — Nem szeretem, ha rólam beszélnek. Dolgozom, s azt hiszem, nem csinálom rosszul. Alaptermészetem a vidámság, a jókedv, de munka közben természetesen ez szigorral párosul. Talán ennek köszönhetem a megfelelő hang megtalálását, ami a gyerekekhez vezet. Nyári Ferenc Gödör Istvánné két tanítványával, Pozsár Évával és Sípos Eszterrel. Solymosi felvétele — Rám tartozik azoknak a rendezvényeknek a biztosítása, amelyeket az itteni körülmények között meg lehet tartani, továbbá irányítom az énekkarok munkáját. Három énekkar tartozik a művelődési központhoz: a Vox Humana, a KISZ-kórus és az úttörőkórus. Ezenkívül működik egy verset kedvelő kis társaság, amely néha kamarakórusként is énekel. — Ezek szerint a színházi előadások is magához tartoznak? — Részben. — Hogyan látja a város színházi életét? — Az idén a kecskeméti Katona József Színház.- három, előadását mutattuk be. Őszintén szólva nem tartom szerencsésnek, hogy egyetlen vidéki színházzal kötünk szerződést. Jobb lenne, ha több, rangos vidéki, vagy akár pesti színház is vendégszerepelne a városban. A Petőfi-év kapcsán sikerült bemutatnunk Az apostol dramatizált változatát. Ennél több lehetőségünk azonban, sajnos, nem kínálkozik. Nagyon sok energiát igényel és kevés eredménnyel jár az előadások közönségének megszervezése. A szokványosnál jobb propaganda és az üzemi, hivatali szervezők hatékonyabb segítsége kellene. — Úgy tudom, hogy az üzemekben, intézményekben ösz- szekötőhálózat megszervezésével foglalkoznak. Milyen tapasztalatai vannak? — Éppolyan ellentmondásosak, mint a szocialista brigádokkal kapcsolatban. Az egyik irodalmi műsor alkalmával ötven-ötven jegyet adtam át két szervezőnek. Az egyik az előadás napjára mind eladta és még igényelt belőle, a másik helyen a jegyeket akkor húzták elő a fiókból, amikor kimentem megérdeklődni, miként halad a szervezés. — Mik az őszi terveik? — Az Álíami Bábszínház és áz Állami Déryné Színház mesejátékokat, gyermekműsorokat mutat be. — A felnőttek mit láthatnak? — Azt hiszem, hogy az új művelődési ház megépültéig nem szabad erőltetnünk a fel' nőttelőadásokat. Nagy össze- j geltet emészt fel a színház, ki- I esi az érdeklődés, nem tudunk ! igazi színházi körülményeket i teremteni. Igazuk van azok- ( nalt, akik Pestre járnak színházba. — Mennyi a munkaideje? — Ugyanannyi, mint másnak. Igaz, hogy nem mindig sikerül a munkaidő végére befejeznem a tárgyalást, vagy ami éppen soron következik. — Megbecsült embernek érzi magát? — Igen, mindenképpen. — Szabad idejében mi a kedvenc időtöltése? — Fotózás, kisfilmkészítés. — Az ön munkaköre már nem is foglalkozás, több annál. Életforma. K. I.
