Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-18 / 166. szám

PES1 MEGYEI kMMop 1973. JÜLIUS 18., SZERDA Magyar-vietnami nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tisztelt Ho Si Minh elnökünk is járt. — A vietnami nép nagyon büszke arra, hogy olyan for­radalmi lelkesedéstől és alko­tó tehetségtől áthatott elvtár­sai és testvérei vannak, mint! a magyar nép fiai. A vietna­mi nép szívből kívánja a ma­gyar népnek, hogy az MSZMP vezetésével, melynek élén a nagyra becsült Kádár János elvtárs áll, érjen el még újabb és még ragyogóbb sikereket a szocializmus teljes felépíté­sében, a párt X. kongresszu­sán hozott határozatoknak megfelelően. Kívánja, hogy az ország még virágzóbb, né­pe még boldogabb legyen. A magyar és a vietnami nép kapcsolatairól szólva, Pham Van Dong egyebek között han­goztatta : — Bár földrajzilag távol vagyunk egymástól, népeink mégis szorosan egymáshoz tartoznak, mert egyformán álhata­tos és hősies forradalmi harcot vívtak; napjainkban pedig közös az ellenségünk — az imperializ­mus, s közös az ideálunk is:a szocializmus és a kommuniz­mus. — A magyar párt, a kor­mány és a magyar nép hatá­rozott támogatóst, messzeme­nő és odadó segítséget nyúj­tott és nyújt jelenleg is a vietnami nép forradalmához. A vietnami nép számára vég­telenül megható, hogy a „Viet­nammal való szolidaritás” — jelszava a magyar nép min­den rétegében akcióprogram­má vált. — A vietnami népre az új forradalmi korszakban is igen nehéz feladatok várnak. Sa­ját erőnkre támaszkodva, és felhasználva a szocialista or­szágok és a világ népei szo­lidaritását, népünk teljes győzelemre viszi forradalmát! Beszélt ennek kapcsán arról is Pham Van Dong, hogy a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szó­ló párizsi megállapodás nagy győzelmet jelent a vietnami nép hosszú, nehéz és rendkí­vül hősies Amerika-ellenes honvédő harcában, de a viet­nami népnek a párizsi megál­lapodás következetes megva­lósításáért folytatott harca még sok nehézséggel és bonyo­dalommal lesz terhes, ám fel­tétlenül fényes győzelemmel fog végződni. Pham Van Dong a párt- és kormányküldöttség nevében forró köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kormány­nak azért a döntéséért, amely szerint a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságnak eddig adott segítség térítésmentes. — Ez olyan proletár-in­ternacionalista gesztus — mondta Pham Van Dong —, amelyet a vietnami nép a magyar nép iránti mély- érzéSekkel fogad. Fock Jenő és Pham Van Dong beszédét gyakran szakí­totta meg a lelkes taps, s a nagygyűlés résztvevői hossza­san éltették a hős vietnami népet, a magyar és a vietnami nép testvéri barátságát. A magyar—vietnami barát­sági nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival fejeződött be. Fogadás az Országilázban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács kedden este fogadást adott Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke és kísérete tiszteletére az Országházban. A szívélyes, baráti hangula­tú fogadáson Fock Jenő pohár­köszöntőt mondott. Megnyílt a szovjet parlament nyári ülésszaka vénykezés alapjainak terve­zetét. A képviselők megvizs­gálják az állami közjegyzőség felállítását célzó törvényja­vaslatot, majd jóváhagyják azokat az elnökségi rendele­teket, amelyeket' az üléssza­kok közötti szünetben hoztak. A parlamenti ülésszakmun­kájában részt vesz Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor- nij, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető. A népoktatás további töké­letesítésével kapcsolatos in­tézkedésekről és a törvényter­vezetről Kirill Mazurov, az SZKP PB tagja, a miniszter- tanács elnökének első helyet­tese tartott beszámolót. Kedden a moszkvai Kreml­ben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. Az ülésszak a legfelsőbb ta­nács nemzetiségi tanácsának ülésével kezdte meg munká­ját. A szövetségi tanács ülése szintén tegnap kezdődött. A szovjet parlament jelen­legi ülésszakának napirend­je : a népoktatás helyzete és a népoktatás további tökélete­sítésével kapcsolatos intézke­dések. A parlament ezenkívül jóváhagyta az országos és a szövetséges népoktatás tör­CSAK RÖVIDEN... PAKISZTÁN visszavonta a hágai nemzetközi bíróság elé terjesztett kérését, hogy a tes­tület tegyen ideiglenes intéz­kedéseket az India által fog­lyul ejtett és a Bangladesnek átadandó pakisztáni katonák védelmére. A visszavonás oka: az ügyben július 24-én tárgyal egymással az indiai és pakisz­táni külügyminiszter. A GYARMATI KÉRDÉS megoldására alakított különle­ges ENSZ-bizottság rendkívüli ülésen vitatja meg pénteken a portugál gyarmatosítók mo­zambiki bűncselekményét — Wirtyamu falu 400 lakosának meggyilkolását. A személyes találkozók erősítik a bizalom légkörét MA ÉRKEZIK BUDAPESTRE A FRANCIA KORMÁNYFŐ P ierre Messmer, a Francia Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látogatásra ma hazánkba érkezik. Kormá­nyunk meghívására július 20-ig tartózkodik Magyar- országon. A francia miniszterelnök Fock Jenő látoga­tását viszonozza. Érdemes visszatérni a magyar kormányfő 1968-as párizsi látogatásának eseményeire, hiszen azok az elvi megállapítások, amelyek mindkét részről akkor elhangzottak, ma is meghatározzák a két ország kapcsolatait, s megmutat­ják, miért tartják oly fontosnak az eszmecseréket, a kölcsönös magas szintű látogatásokat mind Budapesten, mind Párizs­ban. Pompidou elnök a magyar miniszterelnököt üdvözlő be­szédében hangoztatta, hogy Franciaország és Magyarország között nemcsak vitás kérdések nincsenek, hanem számos nem­zetközi kérdésben, különösen az európai kontinens jövője te­kintetében, nézeteik közel állnak egymáshoz, Hangsúlyozta, hogy a kölcsönösen fontosnak nyilvánított politikai kérdések­ről folytatott eszmecsere hasznos dolog. A baráti szavakra adott válaszában a magyar kormányfő rámutatott arra, hogy hosszú időszak mulasztásait kell pótolni, sokat kell tenni azért, hogy a két ország kapcsolatai bővüljenek, eredményesebbek legye­nek. „Nemcsak meggyőződésünk, hanem sokirányú tapasztala­tunk is — mondotta miniszterelnökünk —, hogy a személyes találkozások erősítik a bizalom légkörét, és így kölcsönösen eredményesebben tudunk dolgozni.” Az akkor kiadott ma­gyar—francia közös közlemény kijelentette: különös megelé­gedéssel üdvözli mindkét fél azt a tényt, hogy a gyakorlati po­litikai konzultációk a két ország képviselői között rendszeressé váltak. Ezt a gyakorlatot a jövőben is alkalmazni kívánják. Azóta a magyar—francia kapcsolatok tovább fejlődtek. A magyar közvélemény nagyra becsüli azt a szerepet, amelyet Franciaország az európai enyhülés érdekében betölt. Most, amikor első ízben üdvözölhetünk hazánkban — Pierre Mess­mer személyében — francia miniszterelnököt, kifejezzük re- * ményünket, hogy az európai biztonság és együttműködés érde­kében a helsinki konferencia első szakasza után, a rövidesen folytatódó genfi megbeszéléseken is tapasztalhatjuk majd az enyhülés érdekében teendő francia lépéseket. Nem kerülte el a magyar közvélemény figyelmét az a tény sem, hogy a fran­cia kormány mind a vietnami agresszió, mind a közel-keleti helyzet megítélésében lényegében a miénkhez hasonló állás­pontot foglalt el. Nagy fontosságot tulajdonítunk a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Nem rejtjük véka alá, hogy szerintünk jóval több lehetőség van e kapcsolatok fejlesztésére, mint amennyit eddig a két fél kiaknázott. Reméljük, hogy a francia kormány elősegíti kapcsolataink fejlesztése érdekében a még hátralevő akadályok elhárítását is; például előmozdíthatja azoknak a megkülönböztető intézkedéseknek felszámolását, amelyeket' a Közös Piac emelt a kereskedelmi kapcsolatok útjába. A magyar közvélemény a francia vendégeket köszöntve azt kívánja, hogy érezzék jól magukat hazánkban, megbeszé­léseik legyenek sikeresek, gyümölcsözőek mindkét nép, az európai béke és a nemzetközi együttműködés javára. Pierre Messmer minisz­terelnök 1916. március 20- án született Vincennes- ban. Tanulmányait Párizs­ban végezte, jogtudomány­ból és a keleti nyelvek tu­dományából szerzett diplo­mát. A második világhábo­rúban a szenegáli lövészek hadnagya volt. 1940 júniu­sában csatlakozott a De Gaulle vezette szabad fran­cia erőkhöz. Az afrikai és elő-ázsiai francia gyarma­tokon harcolt a fasiszták ellen. Az idegenlégió 13. dandárjának századpa­rancsnokaként különösen nagy érdemeket szerzett az afrikai Bir-Hakeim melletti csatában. Harcolt Olaszor­szágban, Franciaországban és Németországban is. A háború befejezése után különböző magas állami tisztségeket töltött be. 1958-tól többször volt had­ügyminiszter Debré, Pom­pidou, illetve Couve de Murville kormányában. El­ső kormányalakítási megbí­zatását 1972 júliusában kapta Pompidou elnöktől. Az 1973. márciusi parlamenti választások után a köztár­sasági elnök ismét öt állí­totta a miniszterelnöki posztra. Caelano-vita A brit alsóházban ked den délután viharos szóvál­tásokkal tarkított vita zaj­lott le a Caetano látogatásával és a portugál csapatok mozam­biki vérengzésével kapcsolatos ellenzéki beterj esztés ről. Az alsóház végül is 299:271 arányban elutasította a Mun­káspárt indítványát a látoga­tás napirendre tűzéséről. ÚJ KÖZTÁRSASÁG ÁZSIÁBAN Afganisztánban megdöntötték a királyságát Az indiai rádió kedd délelőtti híradása szerint Afganisztánban ki­kiáltották a köztársaságot, s ezzel a csaknem 230 éves délnyugat- ázsiai ország gyakran változó történelmének újabb állomásához ér­kezett. Afganisztánban a királyság megdöntésével és a köztársaság ki­kiáltásával egyidejűleg az iszlám talaján álló katonai kormányzat vet­te át a hatalmat, amelynek élén Mohammed Daud, a megbukott ki­rály sógora, volt miniszterelnök áll. Római jelentések szerint a meg­buktatott Mohammed Zahtr Sah afgán király Ischián, a nápolyi öböl egyik szigetén tartózkodik, ahol szembetegségét gyógykezelik. A ki­rályt tájékoztatták a történtekről. Az első afgán állam 1747- ben jött létre. A katonailag megerősödött afgánok először jelentős területeket hódítot­tak el a környező országoktól, de 1823-ban a szikek elvették tőlük a délkeleti vidékeket, s a következő években már az angol gyarmatosítókkal szem­ben kellett függetlenségüket védelmezniük. Az 1838-tól 1842-ig tartó angol—afgán há­borúban ez még sikerült, de az 1880-ban megindult újabb angol támadásnak már nem tudtak ellenállni: Afganisztán félgyarmati viszonyba került Nagy-Britanniával szemben. Le kellett mondania az önálló külpolitika folytatásáról. Függetlenségét újra csak az első világháború utón, 1919- ben tudta kivívni, s a további befolyási kísérletekkel szem­ben úgy biztosította, hogy 1926-ban semlegességi és meg­nemtámadási szerződést kö­tött a Szovjetunióval. Ezt a második világháború utón gazdasági és együttműködés­ről szóló megállapodásokkal egészítették ki. A semlegessé­gi és megnemtámadási szer­ződést 1965-ben 1975-ig meg­hosszabbították. A különféle statisztikai je­lenségek és évkönyvek hosszú időn keresztül ellent mondó adatokat közöltek az ország kiterjedéséről. A legutóbbi hivatalos adatok többnyire 650 000 négyzetkilométert em­lítenek, s a magyar földrajzi kiadványok is ezt tekintik el­fogadhatónak. Hasonló a helyzet az ország lakosságának számadataival kapcsolatban is. Afganisztán lakosságának számára vonat­kozó adatok 10—16 millió kö­zött ingadoznak, általában azonban az utóbbit találják valóságosnak. A lakosság ál­lattenyésztésből és földműve­lésből (nagyobb részt öntözé­ses földművelésből), valamint kézműiparból és kereskede­lemből él és nagy része no­mád. Sokan csak időnként él­nek az ország határain belül. Afganisztán több nemzeti­ségű ország, két hivatalos nyelve van: a pastu és a per­zsa. Mindkettő az iráni nyelv­családhoz tartozik. Az új köztársaság agráror­szág, gyengén fejlett iparral rendelkezik. Ásványi kincsek­ben viszont igen gazdag, terü­letén megtalálható a vas, kő­szén, kőolaj, azbeszt, króm, kén, arany, ezüst és csillám­pala is, de bányászatuk csak kismértékű, vagy el sem kez­dődött. A gyáripar fontosabb ágazatai: a textil-, cement-, gyufa-, szappan- és élelmi­szeripar. Az utóbbi években Afga­nisztán kísérletet tett ipara megteremtésének meggyorsí­tására. A Hindukustól észak­ra, Kataganban, központosí­tott iparvidék körvonalai bon­takoztak ki. Jalalabadtól Sa- robig, Kabulon — az ország fővárosán — át észak felé, az Amu-Darjáig ipari övezet szü­letett. T. L. SAIGON Korlátozott hatékonyság Ismét rendes ülést tartott a NEFB A kanadai küldöttség által kierőszakolt kényszerszünet utón hétfőn ismét rendes ülést tarthatott a dél-vietnami nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság. A nagyköve­tek elfogadtak egy sor kivizs­gálási kérelmet, jórészt olya­nokat, amelyek a kanadai obstrukció következtében be­állt szünet idején gyülemlettek fel. A NEFB-hez közelálló kö­rökben elmondták, hogy a nagy­követi bizottság május végétől gyakorlatilag július közepéig tartott tétlensége mindenek­előtt a DIFK számára jelen­tett hátrányt. A DIFK ugyanis — mivel csak Saigonban van képviselete — csupán a NEFB nagyköveti bizottságánál tud panaszt tenni a tűzszünet meg­sértése miatt, míg a másik fél, a Thieu-rezsim ugyanezt a hét körzeti parancsnokságnál is megteheti. A DIFK hátrányos helyzete a képviseletek tekintetében abból származik, hogy a sai- goni rezsim annak idején el­szabotálta a négy fél közös ka­tonai bizottsága, majd a két­oldalú közös katonai bizottság tekintetében a párizsi megálla­podás rendelkezéseinek mini­mális megvalósítását is, és en­nek folytán a kétoldalú közös katonai bizottság szervei Sai­gonon kívül nem alakulhattak meg. Mindezek következtében természetesen a NEFB tevé­kenysége sem lehet hatékony, hiszen a párizsi megállapodás kimondja, hogy a NEFB szer­vei csakis a közös katonai bi­zottság szerveivel együttmű­ködve, azokkal szoros kapcso­latban végezhetik tevékenysé­güket. Amennyiben a jelenlegi helyzet tovább tart, felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán működhet-e a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság, illetve fenntarthatja-e ellen­őrző csoportjait és körzeti szerveit ott, ahol a saigoni re­zsim akadékoskodása miatt a kétoldalú közös katonai bizott­ság szervei nem működnek. A NEFB nagyköveti bizott­ságának hosszú kényszerszüne­te alatt a NEFB körzeti szer­vei jórészt arra voltak kárhoz­tatva, hogy a saigoni rezsim­nek a tűzszünet megsértésére vonatkozó panaszaival foglal­kozzanak. Ilyenek meglehető­sen nagy számban érkeznek a bizottsághoz, mégpedig azért, hogy Saigon a „szenvedő fél” pózában folytathassa terület­rabló akcióit. Ami a most ki­vizsgálásra kerülő DIFK-pa- naszokat illeti, a tűzszünet­sértések helyei azt mutatják, hogy Saigon csapatai, semmibe véve a tűzszünetet, elsősorban a főváros közvetlen közeléből, Kontum térségéből és az észa­ki tengerparti tartományokból próbálják kiszorítani a felsza­badító erőket. Céljuk az, hogy visszavessék a DIFK-et a nyu­gati országrész erdőségeibe és a hegyekbe, s ily módon csök­kentsék a népi erők jelenlétét egész Dél-Vietnamban. Az, hogy a DÍFK ma az ország minden részében jelen van, cáfolhatatlan tény. LEMONDOTT TISZTSÉGÉ­RŐL Zénón Szeverisz ciprusi egészségügyi miniszter, miután nem értett egyet Makariosz államfővel a három ellenzéki püspök kizárásával kapcsola­tos döntésében. TOKIÓBAN befejeződtek a japán—amerikai gazdasági ve­gyes bizottság két napon át tartó tárgyalásai. A felek meg­állapodtak, hogy közös erőfe­szítéseket tesznek az energia- válság enyhítése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents