Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-18 / 166. szám

1973. JÚLIUS 18., SZERDA PEST ncetet s!Mit4ap Épül az M-3-as Gödöllőig egymilliárd forint Az autóbusszal, kocsival, motorkerékpárral gyakran, és sokfelé utazók jól tudják, hogy az északi iparvidéket a fővárossal összekötő 3-as szá­mú út mennyire zsúfolt, s hogy Gödöllőtől Budapestig szinte egymást érik a járművek. Ezért kapott sürgős megbízást a Betonútépítő Vállalat a Köz­úti Beruházó Vállalattól az M—3-as autópálya épí­tésére. Az útépítők már megkezd­ték a felvonulást az UVA- TERV mérnökei által kijelölt helyre. A tervezett autópálya a 2-es és a 3-as főútvonal kö­zött húzódik, ahol most asz­faltkeverő telepet létesítenek és a szükséges gépláncokat is a helyszínre szállítják. A földmunkához jövő hó­napban látnak hozzá. A kétszer kétforgalmi sávú autópályából egyelőre az első 25 kilométer készül el. Ezen a szakaszon a közutak és a vas­út felett több hidat építenek. Budapest határától Gödöllő végéig az új autópálya csak­nem egymilliárd forintba ke­rül. Alábecsült terméseredmények? Kedvez az idő az aratásnak SZÉPEN FEJLŐDNEK A KAPÁSOK IS Kivételesen kedvező idők járnak az aratókra, a megye minden tájáról érkező hírek szerint rendjén halad a munka. Az őszi árpát valamennyi gaz­daságban levágták, e napokban a tavaszi árpa és a korai búza­fajták tábláiban dolgoznak a kombájnok. Jóllehet még korai lenne a terméseredményeket mérlegelni, annyi azonban máris látható, hogy a termelő- szövetkezetekben szinte kivé­tel nélkül kissé alábecsülték a termést, ugyanis éppen annyi eső esett a közelmúltban, ami még segített a búzákon — jobban kiteljesedtek a sze­mek —, de nem hátráltatta számottevően äz aratást, a be­takarítást. A megyei aratási ügyeletén elmondották, hogy mindeddig zökkenő nélkül haladhatott a munka, az AGROKER vala­mennyi gazdaság számára be­szerezte a szükséges tráktor- és kombájnalkatrészeket. Az őszi üzemanyaghiányon okulva, az ÁFOR most ki­tünően megszervezte az el­látást, s a tsz-ek is fölké­szültek, nagy mennyiségű üzemanyagot tartalékoltak. A gazdaságok egyébként a ta­valyi csapadékos aratás ta­pasztalatait figyelembe véve, idén még a húszszázalékos nedvességtartalmú gabonát is levágják, hogy mielőbb befeje­ződjön az aratás, s ha szüksé­ges, inkább szárítóberendezé­seiket üzemeltetik akár éjjel­nappal. Hogy mennyire zökke­nő nélkül végzik teendőiket a termelőszövetkezetek, azt jól érzékelteti a következő tény: a megyei aratási operatív bizottság mindeddig egyet­lenegyszer sem ülésezett, nem .Viadt munkája. A legnagyobb nyári munka, az aratás mellett számos egyéb Csepel Venezuelában? Készül a munkásszállító busz alváza Nemcsak hazánkban népsze­rűek a szigetszentmiklósi autó­kombinát teherautói, érdeklőd­nek irántuk a külföldi cégek képviselői is. Nemrégiben pe­rui kereskedők tárgyaltak a Csepel Autó vezetőivel. A D 469-es típusú jármű­veket már ismerik a dél-amerikai országban, a megbízottnak most a helyszí­nen mutatják be a gyáriak ezt a terméküket. Több száz darabos megrendelésről van szó. Nemcsak, ez az egyetlen la­tin-amerikai ország, . amelyik felvette a kapcsolatot a válla­lattal : Venezuela számára 100 darab D 566-os összkerék- meghajtású terepjáró szállításáról folytattak tárgya­lásokat. Már korábban érdek­lődtek a szigetszentmiklósi te­hergépkocsik iránt a kínai ke­reskedők is. Ök körülbelül másfélezer tehergépkocsit igé­nyelnének. A Csepel Autógyár idei ter­MMONNtfli vében szerepel még, hogy min­den körülmények között elkészüljön a munkásszál­lító autóbusz alváza, amelyet a jövőben az Ikarus­nak szállít. A szükséges doku­Javult a művezetők helyzete a textiliparban A fejlődés még nem kielégítő mentáció jelentős részével már most rendelkezik a műszaki gárda, s tárgyalások kezdőd­tek az Ikarusszal — ameny- nyiben a felépítménygyártás­sal gondjaik lennének — ebbe 1 is besegítene a Csepel Autó. Az elképzelések szerint — ha­sonlóan a közúti járműprog­ram egészéhez — a kisbusz gyártása is KlSZ-védnökség- ben történne. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége kedden megvitatta a textilipa­ri művezetők helyzetét, erköl­csi, anyagi elismerésük, kép­zettségük és utánpótlásuk kér­déseit. Megállapították, hogy a művezetők általános helyzetének javulása mel­lett a fejlődés nem kielégí­tő. A témát különösen idősze­rűvé tette, hogy a textilipari rekonstrukció során jelentő­sen nő a közvetlen termelés- irányítók, a művezetők szere­pe. Az elemzés szerint — mely felhasználta többek között 20 textilipari vállalat vizsgálatát és 1670 kérdőív értékelését — bár a textiliparban dolgozók­nak csaknem 70 százaléka nő, mégis 4345 művezető közül mindössze 8,4 százalék, 366 a női művezetők száma, s a se­gédművezetőknél még rosszabb az arány. A művezetők kötelezettsé­geiket és jogaikat csak részben gyakorolják, nagy részük napi munkájában sok a gépészeti tevékenység, javítás, szerelés, alkatrészbe­szerzés. Többségük nem szól­hat bele a munkaerő-gazdál­kodásba és fegyelmezésbe. nem vehet eléggé önállóan részt a termelési feladatok tel­jesítésében. A művezetők erkölcsi, anyagi elismerése jobb, mint ahogy a köztudatban elterjedt, nagyobb részük állami vagy vállalati kitüntetés birtokosa. Bérük 1966 óta jelentősen nö­vekedett ugyan, de kisebb mértékben, mint a munkásoké% A művezetők legnagyobb ré­sze elégedetlen saját felké­szültségével. A munkakör be­töltéséhez kötelező szaktech­nikumi végzettséggel csak 46 százalékuk rendelkezik, de így is kétszer többen, mint 1966- ban. A középszintű képzés megoldatlansága, a művezető­iskola hiánya és a művezetők egyéb problémái gondot okoz­nak az utánpótlás biztosításá­ban is. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a feltárt problémák meg­oldására miniszteri utasí­tás kiadását javasolja a Könnyűipari Minisztérium­nak, és szükségesnek tartja a jogok és kötelezettségek pon­tos meghatározását, a műveze­tők bérezésének javítását, a magasabb színvonalú képzés és az utánpótlás-nevelés meg­szervezését. mezőgazdasági teendő is akad ezekben a napokban. Gyönyö­rűen fejlődnek a kapások, így a kukorica, a burgonya, a cu­korrépa. Sok szakember szerint ezt a mezőgazdasági évet nehéz lenne elrontani. Mindenesetre a gazdák dolga, hogy erre ne is törekedjenek, sőt minden erővel igyekezzenek megfékez­ni például a termést veszélyez­tető kártevőket. Elsősorban a kolorádóbogár, valamint a gyomnövények elszaporodása okoz gondot, s készteti mind gyakoribb permetezésre a föl­dek munkásait. A párás idő kedvez a zöldségnövények, gyümölcsösök, szőlők, ipari nö­vények gombás kártevőinek is, védekezni kell a peronoszpóra, a lisztharmat ellen. A zöldségkertészetekben, ahol lehet, öntöznek is, különösen a paprikatáblá­kon. Mindenütt javában szedik a paradicsomot, paprikát, a zöldbabot, szépen kerül gyü­mölcs is a piacra. Sárgabarack­ból élég kevés termett, s a ko­rai őszibarackfajták is csak közepesen, viszont a termesz­tők és vásárlók örömére idén sokkal szebb, húsosabb a gyü­mölcs, mint más években. A. Z. Védnökség és ifjúi energiaboség EGY MÉRNÖKTŐL HAL­LOTTAM Százhalombattán: „A védnökség csak hiányt pó­tol. Amit a műszaki, gazdasá­gi vezetők nem képesek meg­oldani, azt a fiatalokra bíz­zák, s az ifjúság nagy lét­számmal intézkedik. . Vagyis, ami néhány hozzáértő fel­adata lenne, azt sok laikus végzi el. Nem gazdaságos kép­let. A védnökség ezért hiány­pótló: a szervezetlenségi űrt tölti meg energiával. Szerin­tem, minél jobban dolgoznak a szakemberek, annál keve­sebb munka marad a fiatalok­nak, másképpen fogalmazva: az a jó, ha csak néhány fel­adat jut az ifjaknak, mert ez azt jelenti, hogy szervezetten folyik a munka”. Valóban csak ennyi lenne a védnökség? Szervezetlenség- takargatás, az illetékesek he­lyetti munka, szükségtelenül pazarló energiafelhasználás? A bizonyítékokat is Százhalom­battáról hoztuk, ahol a véd­nökségi mozgalom csaknem egy idős a nagyberuházások­kal. SZÄZIIALOMBATTÄN már 1960 óta dolgozik eredménye­sen a védnökségi operatív bi­zottság. Ám ne tekintsünk eny- nyire vissza, vizsgáljuk csak a közelmúltat. A Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat beruházá­sának második üteme jelentős célokat jelölt meg: a DKV több mint hatmilliárd, a DHV csaknem nyolcmilliárd forint értékben fejlődjék. A DKV a tizennégy termelő üzemen túl újabb 14 üzemmel gyara­Gazdaságosabb eljárások TEXTILIPARI KUTATOK EREDMÉNYEI 1975-ben megközelíti a 11 ezer tonnát a textilipar gyap- júanyag-f elhasználása, most 9000 tonnát dolgoz fel. Ebből 330Q tönna mosott gyapjút biz­tosít a magyar mezőgazdaság, a többit importból fedezzük. Mivel a tervidőszak végéig a hazai termelés csak kis mér­tékben emelkedik, különösen fontos a hazai és a behozott külföldi gyapjú gazdaságosabb, jobb minőségű feldolgozá­sa. Ezt a célt szolgálták a Köny- nyűipari Minisztérium meg­bízásából a Textilipari Kuta­tó Intézetben 1971-ben elkez­dett kutatások, amelyek eddig három eredményt hoztak. A szódás helyett bioaktív mosá­si eljárást dolgoztak ki, amely- lyel a zsíros gyapjúból több, fehérebb, nagyobb hosszúszál- tartalmú mosott anyagot kap­nak. Ezt az eljárást már 20 ország­ban szabadalmaztatták. A növényi szennyeződések el­távolítására az eddigi kénsa­vas karbonizálást szálvédő­szerrel kombinálták; a gyapjú hulladékából előállított vegy­szer kénsavval keverve ke­vésbé „égeti el” a gyapjút. A kártolásban dolgozták ki a harmadik új eljárást, amellyel a gyapjúszalag minősége ja­vítható. A kutatóintézet a minőség javulása mellett öt-hat száza­lékkal több gyapjúanyagot vár az eljárások bevezetésétől. KORSZERŰ SZÁLLÍTÁS - KONTÉNER! A szállítások korszerűsítésének elősegít ése érdekében a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében nagyméretű konténereket gyártanak sorozatban. Jelenleg a termékek nagy részét exportálják. Rövidesen azonban megkezdik a kisebb méretű és különböző ren­deltetésű szállítóeszközök gyártását is. podjék, s az itt feldolgozott kőolaj mennyisége haladja túl a 7 millió tonnát. A DHV má­sodik ütemének megvalósí­tásával a mostani 615 mega-, wattos teljesítmény mintegy, kétezer megawattra ugorjon.' Mindkét nagyberuházás befe­jezési határidejéül 1976. de­cember 31-ét jelölték meg. A feladat nagyságának bemu­tatásához még egy adatot: a második ütem megvalósításá­ban a DKV-nál 16 vállalat, a DHV-nál 14 vállalat vesz részt, s a területen dolgozók száma meghaladja a 4500-at. Vajon ilyen hatalmas mun­kából hiányozhat-e a fiatalok aktivitása? Szükségtelen az if­júi erő összefogása? Elkép­zelhető-e, hogy a fiatalok le­mondtak volna a „nagy ka­landról”? Nem, az lenne a pa­zarlás, ha kihasználatlanul hagynánk az ifjúság lelkese­dését. Pazarlás lenne a nép­gazdaságnak, s ártanánk vele a fiataloknak! ÚJJÁALAKULTAK hát a védnökségi operatív bizottsá­gok, amelyek a vállalatok KISZ- és pártbizottságaival közösen szocialista szerződést kötöttek a második ütemben megvalósítandó létesítmények szerelő, a berendezések, gé­pek, műszerek gyártásában és szállításában részt vevő, vala­mint az építészeti munkákat végző vállalatok gazdasági, párt- és KISZ-szerveivel. E szerződések eddig is gazdasági sikerekhez vezettek: elősegí­tették az építés és a szerelés folyamatosságát, a végzett munka szervezettségének, gazdaságosságának fokozását Eredményesek voltak a „Zöld utat” levelek, meijt az ezekbe foglalt kéréseket a partner vállalatok teljesítették. Pél­dául csak 1972-ben 38 ilyen levelet postáztak. A fiatalok társadalmi munkaakciókkal segítették a beruházások si­kerét, csaknem ötezren vet­tek részt az akciókban, stöbb mint 20 ezer órányi plusz munkával járultak a mű meg­valósulásához. Többletek ezek, s nem egyszerű hiánypótlás. A VÉDNÖKSÉG tehát nem csupán gazdasági akció, fon­tos politikai, társadalmi tar­talommal is telítődik. A poli­tikai tisztán látásban, ideoló­giai képzettségben, közösségi magatartásban, kultúrálódás- ban tükröződő pluszokat csak távirati stílusban jelezzük: a közös munka, a kialakult együttműködés elősegítette a munkáskollektívák kialakulá­sát (több mint 100 brigádról van szó!), egyre több fiatal nevezett be a szocialista ver­senymozgalomba, a védnöksé­gi munka során jelentős kez­deményezések születtek a fia­talok szakképzettségének emelésére, a továbbképzés biz­tosítására, jelentős eredmé­nyeket értek el a KlSZ-alap- szervezetek szervezeti életé­ben, a taglétszám emelésé­ben, a tömegbefolyás növelé­sében. Ne folytassuk a felso­rolást, hiszen ennyi is igazol­ja, hogy a védnökség politi­kai nevelő hatása nem elha­nyagolható. 1970. április 1. óta Százha­lombatta város, amely a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban jelentősen tovább fejlő­dik: csaknem ezer új lakás épül, bölcsődét, óvodát, isko­lát avatnak. A fiatalok érez­ték, hogy többet kell tenniük a városért, hát a városi fel­adatokra is kiterjesztették a védnökségi mozgalmat. Tíz­ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel az óvoda, a bölcsőde és a közterületek fá­sítására, parkosítására. Egyet írjunk is le a megvalósult vál­lalások közül: tavaly felépí­tették a város egyetlen kispá­lyás sporttelepét, mintegy másfél millió forint értékben.’ FEJEZZÜK BE A BIZO­NYÍTÁST, hiszen a bizonyí­tékokat oldalakon át sorol­hatnánk. A védnökség komp­lex módon gazdasági és poli­tikai eredményekhez vezet.' Nem a szervezetlenség hívta életre, s a fiataloknak nem az a vágyuk, hogy mások helyett dolgozzanak. Sokkal fonto­sabb jellemzője a mozgalom­nak, hogy mozgásteret teremt az ifjúságnak, a hasznos ener­giakifejtés lehetőségét szol­gáltatja. És ez, a fiatalság energiabőségének idején nem lebecsülendő. F. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents