Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

1973. JÜNITJS 5., KEDD PEST MECTEI kACtrlap Mindenkinek lehetnek hasznos ötletei Tájékozódás — első kézből A termelés pdrtellenörzése a ceglédi EVIG-ben A hidroglóbus — mint ég­nek emelt ezüstököl — messzi­ről mutatja az utat a Szolnoki út kanyarjában álló gyár felé. — Szép ez az új üzem — mondom később, az irodában a csúcspái-tvezetőség titkárá­nak, Szakái Miklósnak. — Űj? Ahogy vesszük: jú­lius elsején ünnepeljük az Egyesült Villamosipari Gép­gyárral történt összevonásunk 10. évfordulóját. Üzemünk már korábban is létezett, utoljára Ceglédi Villamosipa­ri Gépgyár volt a neve. No, persze, aki akkor látta, most rá sem ismerne: nemcsak a cégér változott, a gyáregység is újjászületett. Igaza van: a sok szép, mo­dern csarnok közül meg sem tudnám mondani, melyik le­het a legújabb, a tavaly októ­berben avatott kismotorüzem. Évi 200 millió Tíz esztendeje még összesen ha háromszáz embernek adott a gyár kenyeret. Most csupán a fizikai munkások száma is több mint kétszer- ennyi. A gyáregység idei ter­melési értéke eléri a 200 millió forintot. Cegléden rangot je­lent az ÉVIG gyárában dolgoz­ni. Néhány szót a profilról. Ha­gyományos termékei, a villa­mos kéziszerszámok ország­szerte keresett cikkek. Üj ter­mékük a kismotor: a Hajdú­sági Iparművek számára ki­fejlesztett centrifugamotor, amiből már most, az első év­ben 90 ezer darabot készíte­nek, és a VZ—80-as típusú villamosmotor. Vannak koope­rációs kötelezettségeik is: sa­ját vállalatuk gyáregységei­nek villamosmotor-tekercselést, forgácsolást és hántolást vé­geznek, sőt, vállalnak motor­tekercselést az NDK-ból ka­pott alapanyagokból a baráti országnak is. Átcsoportosítás — zökkenők nélkül Az új termék — a villamos kismotor — kifejlesztése, szé­riagyártásának bevezetése ott is neJfcéz - kiadatok elé-, jáJJít egy gyáregységet, ahol régi, tapasztalt gazdasági vezető- gárda működik. Itt azonban szinte mindenki fiatal: élet­korra, beosztásra nézve egy­aránt. Kovács Károly igazgatót, a csúcspártvezetőség volt titká­rát egy múlt nyári autósze­rencsétlenség — igazgatójuk és főkönyvelőjük tragikus halála — szólította a gyáregység élé­re. Helyébe Szakái Miklós személyzeti és munkaügyi ve­zetőt választották a kommu­nisták. Túrt József közgazdász is ekkor lett főkönyvelő. És valamennyiüknek egyszerre kellett betanulniuk az új munkakörbe, s megbirkózni az új termék szériagyártásának nehézségeivel, a hirtelen meg­nőtt munkaerőigény gondjai­val. — Ilyen helyzetben kétsze­resen szükség volt a kommu­nisták segítségére, helytállásá­ra — mondja Szakái Miklós. — Az új üzem a legkorsze­rűbb technikai berendezéssel, technológiával működik. Ide nem lehetett kizárólag újon­nan felvett munkaerőket be­állítani, szükség volt a régi, gyakorlott dolgozok — első­sorban gépbeállítók és üzem- fenntartók — átcsoportosítá­sára. Az ilyen áthelyezés nagy körültekintést, sok meggyőző munkát igényel. Pártmunká­saink, szakszervezeti aktivis­táink jó munkáját dicséri, hogy az átcsoportosítást vi­szonylag gyorsan, nagyobb zökkenők nélkül tudtuk meg­valósítani. Ma már a létszám is csaknem teljes az új üzem­ben, a még hiányzó munka­erő pótlására merész megol­dással próbálkozunk: otthoni munkavállalásra kértük fel a gyermekgondozási szabadsá­gon levő munkásnőket. Meg­kapják az anyagot, megszab­juk a napi nyolcórás munka­teljesítmény alsó határát, és nem az üzemben, hanem ott­hon dolgoznak. A gyermek- gondozási segélyt — természe­tesen — felmondják, s a tel­jesítményük után járó bért éppúgy megkapják, mint a többi, állományban levő dol­gozó. Június elsejétől kilenc kismama lát így munkához. Nem önmagát ellenőrzi Az ÉVIG ceglédi gyáregy­ségében két — nagy létszámú — pártalapszervezet működik. Mindkettőhöz tartoznak fizi­kai munkások, műszakiak és adminisztratív dolgozók is. Az alapszervezetek területi fel­osztása pontosan egyezik a szakszervezetével és a KISZ- alapszervezetekével. Ez ugyanis fontos feltétele az üzem-, illetve műhelyszintű üzemi négyszögek eredményes működésének. A két alap&zervezet vezető­sége összesen hat középszintű gazdasági vezetőt — üzemve­zetőket, csoport- és művezető­ket — jogosult beszámoltatni politikai és gazdasági munká­járól. — Két üzemvezetőnk van, egyikük az I-es, másikuk a Il-es alapszervezet tagja — magyarázza Zakar János, a Il-es alapszervezet titkára. — A beszámoltatásuk „kereszt­be” történik: nem a saját, hanem a másik alapszervezet vezetőségének számolnak be. — Ennek mi az előnye? — A nagyobb tárgyilagos­ság — veszi át a szót az I-es alapszervezet titkára, Madár Mihály személyzeti előadó. — Az egyik üzemvezető, Simon István például az I-es alap­szervezet termelési és tömeg­szervezeti felelőse. Valahogy összeférhetetlennek éreztük, hogy i -ar termelés • pártellenőr­zéséről csak' a saját pártve­zetőségének : ad jón számot. Az majdnem olyan lenne, mintha önmagát ellenőrizné. — Harmincnyolc, illetve negyventagú alapszervezetük nem túl nagy ahhoz, hogy megfelelően tudja irányítani az öttagú vezetőség? — Június végére tervezzük a harmadik alapszervezet meg­alakítását — válaszol Szakái Miklós. — Magunk is tapasz­taltuk. hogy egy-egy ilyen nagy létszámú alapszervezet tagságát nehezebb mozgatni, pártmegbízatásokkal ellátni, ezért kértük a városi pártbi­zottság jóváhagyását a III-as számú alapszerv megalakítá­sához. A profilbővüléssel a termelés pártellenőrzése is több, és újabb feladatokat ál­lít elénk, a három alapszer­vezet ezeknek is hatékonyab­ban tud megfelelni. Kettős garancia A termelés pártellenőrzésé- nek az EVIG-ben megvannak a fórumai, kialakult módsze­rei. Ilyen fórum lehet pél­dául az üzemi négyszög, ha alsóbb és felső szinten egy­aránt rendszeresen működik. —. Nálunk kettős garancia van az üzemi négyszög ered­ményes működésére — mond­ja Szalui 1 Miklós. — Az egyik, hogy gyárunkban már évek­kel ezelőtt is komolyan vette a gazdasági vezetés az üzemi négyszöget, az új igazgató te­hát „kész helyzetet örökölt”. A másik, hogy Kovács Ká­roly igazgató korábban csúcs- titkárként volt tagja a négy­szögnek, így „saját bőrén” volt alkalma tapasztalni, mit jelent a gazdasági és társa­dalmi vezetés jó kapcsolata, elvtársi együttműködée egy üzemben. Szakái elvtárs egy dossziét mutat: az üzemi négyszög ülésein — „házi használatra” — készített feljegyzéseit tart­ja benne. Az ülések napirend­je felöleli a gyáregység vala­mennyi fontos és időszerű kérdését, a bér- és prémium­elosztástól a technológiai problémákig, a személyi kér­désektől az üzem- és munka- szervezési feladatokig. — Ezeket az üléseket két dolog jellemzi — fűzi hozzá kiegészítésképpen. — A parázs vita és az így kialakított kol­lektív állásfoglalás. Még olyan, első látásra kizárólag gazdasági jellegü­knek tűnő fórumok is jó esz­közei a termelés pártellenőr- Késének, mint a negyedévi műszaki konferenciák— ame­lyeken a párt-és KlSZ-alap- •szervi titkárok, műhelybizott- tsági titkárok is részt vesznek, tés az ezt követő, műhelyen­ként megtartott termelési ta inácskozások. . Az utóbbiakon •minden alkalommal ott van­nak az alapszervezeti veze­tőségek képviselői is. — Sokkal hasznosabb, cél­ravezetőbb így, mintha utó­lag kapnánk — másodkézből i— tájékoztatást a termelési •tanácskozásokról, a dolgozók igondjairól, javaslatairól. Találkozott a ceglédi járás és Budape st XVIII. kerülete Tanácstagok területi fóruma A népfront napja az abonyi rende zvénysorozaton Beszámoltatás — vitával Végül ne feledkezzünk meg a termelés pártellenőrzésé- •nek jól bevált módszeréről, a gazdasági vezetők beszá­moltatásáról sem. Az ÉVIG ceglédi gyárában •évente legalább egyszer — •rendkívüli feladatok esetén kétszer is — sor kerül egy- •egy gazdasági vezető beszá­moltatására a csúcsvezetőségi •ülésen. Legutóbb — május •21-én — Tankó Zoltán fő­mérnök számolt be az üzem- •és munkaszervezés helyzeté­ről, s további feladatairól. (Beszámolóját — mint minden •hasonlót — ezúttal is élénk •vita követte. Adjuk át a szót az egyik •felszólalónak: Soós Jánosnak, •a csúcsvezetőség szervezőtit­kárának. — Nálunk az a szemlélet, hogy a gazdasági vezetők be­számoltatását nem azért kez­deményezte a párt, hogy ott egymást dicsérgessük, elme­rengjünk az eredményeken — kezdi olyan energikusan, mint­ha valaha is az ellenkezőjét állítottam volna. — Örüljünk a jól végzett munkának, ha itt az ideje, aztán igyekezzünk továbblépni, újabb célok, újabb feladatok felé. Ezt tet­tem szóvá a felszólalásomban is. Mert igaz, hogy közös erő­feszítéssel megoldottunk jó néhány — a vállalat 1973-as üzem- és munkaszervezési ter­vében, valamint a gyáregység idei komplex feladattervében előírt — tennivalót, másokat viszont nem teljesítettünk vagy túlléptük a határidőt. Kidolgoztuk például a kis- motorüzem termelési prog­ramját és anyagellátási mo­delljét, helyes. De nerp dol­goztuk Kü — pedig a határidő sürget! — a felületkezelés új technológiáját. Felülvizsgáltuk a gazdaságtalan termékek ár- kalkulációját, meg is tettük a szükséges intézkedéseket, ez is helyes. De elkéstünk a fo­gazott munkadarabok minősé­gi problémáinak elemzésével, a szükséges műszaki-technoló­giai módosítások bevezetésé­vel. A gyáregységnek megvan az ötéves újítási feladatterve, ez helyes; csakhogy öt év — nagy idő, s menetközben elő- ré nem látott műszaki-techno­lógiai problémák merültek fel, amelyekről a dolgozóknak, az újítóknak tudomásuk sin­csen, pedig segíthetnének. Ép­pen ezért javasoltam hozzá­szólásomban, hogy időnként plakátokon és szóban hívjuk fel a dolgozók figyelmét az ilyen problémákra, kérjük se­gítségüket. A villamoskisgép- gyártásnak hazánkban nincse­nek nagy hagyományai. Nem járunk kitaposott úton, nin­csenek sok évtizedes tapaszta­lataink. Egyik-másik import­gépünket a másutt dolgozó szakemberek sem ismerik. A termelésben aktívan részt ve­vő munkásoknak — e gépek használóinak — tanácsaira, javaslataira éppúgy szükség van tehát, mint a technikusok, mérnökök jó ötleteire. És kik járnak ebben élen, ha nem a kommunisták? Nyíri Éva Az abonyi kulturális napok eseménysorozatában a nép­frontmozgalomnak külön nap­ja volt. Ekkor rendezték meg a ceglédi járás újonnan meg­választott tanácstagjainak te­rületi fórumát is a tanácshá­za emeleti nagytermében. Va­lamennyi községbe elküldték a meghívó leveleket és vendé­gül látták ez alkalomból és Budapest centenáriuma alkal­mából a főváros egyik külső kerületének, a XVIII. kerü­letnek tanácstagjait is. A bu­dapesti vendégeket, mivel a kerülethez tartozik a Ferihe­gyi repülőtér, a MALÉV egyik kis autóbusza hozta el Abony- ba. A fórumon részt vett Ge­lencsér Árpádné dr. a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács Antalné, a megyei népfrontbizottság titkára, Bállá János, a ceglédi járá­si pártbizottság első titkára. A vendégeket dr. Horinka Lász­ló, a Hazafias Népfront abo­nyi bizottsága titkára köszön­tötte, majd Gelencsér Árpád­né dr. mondta el a fórum részvevői előtt a vitaindító beszédet. Mivel ő is a meghí­vott kerület lakója, külön örö­mét fejezte ki ezért a talál­kozóért. Beszédében a tanács­tagok munkájáról, a nép­érdekű tevékenységről szólt, részletesen kitérve arra, hogy a tanácstagok felelősségteljes feladata a munkásosztály po­litikájának képviselete, annak megvalósítása és védelme egy­aránt. Mint mondta: még so­kat kell tenniük a tanácsta­goknak, hogy munkahelyei­ken és munkájukban igazán megismerjék és megbecsüljék őket. Nem elég csak buzdíta­ni, szervezni, hanem ismerni kell a választókörzetben vala­mennyi embert, ha a tanács­tag valóban jó munkát akar végezni. A vitaindító után egymást követték a hozzászólások. Zsemlye János, a Hazafias Népfront ceglédi járási bi­zottságának titkára elmondtá, hogy a népfront feladata szer­vesen kapcsolódik a tanácsok munkájához, hiszen a népfront a tanácsok egyik tömegbázisa. Győré Pál abonyi tanácstitkár arról szólt, hogy a tanácstag nemcsak a saját körzetének, hanem egész településének gondját kell hogy viselje a tanácsnál. A XVIII. kerületi tanácstag­küldöttek nevében Gellén Pálné, a kerületi tanács vb- tagja és a népfrontbizottság alelnöke kért szót. Beszélt a kerület fejlődéséről, új lakóte­lepeiről, az ott élő tanácsta­gok szerteágazó munkájáról és külön arról, hogy náluk ál­talában a választók keresik fel gyakran a tanácstagokat, nem várják meg, míg a tanácstag eljut hozzájuk is. A részvevők közül szót kért a törteli Kádár József, a Rá­kóczi Tsz gépkezelője. Ö a községfejlesztésről és a társa­dalmi munkákról szólt, mely­nek szervezésében a tanácsta­gokra ezután is sok munka vár. Kancsár Ferenc cegléd- bereeli tanácstag, a MÁV Északi Járműjavítójának la­katosa vízműépítésről, villa­mosításról szólt. Nagy Imre, a járási pártbizottság titkára a fizikai dolgozó tanácstagok megbecsüléséről, segítéséről, beszélt. Szűcs László abonyi tanácselnök a község fejlődé­sét ismertette, amiben a ta­nácstagok igen sokat tettek. A budapesti vendégek nevében elmondta tapasztalatait Pálosi András tanácstag, a Vörös Csillag Traktorgyár dolgozó­ja, ezerötszáz választópolgár képviselője, és Kiss Péter, a budapesti Vörös Október Fér­firuhagyár dolgozója. A fórum befejeztével a ven­dégek megtekintették az abo­nyi munkásmozgalmi emlék­művet, amelyet a Mechanikai Művek gyáregysége udvarán állítottak tavaly az 1919-es mártírok emlékére, majd kö­zös, baráti ebéddel és beszél­getéssel, személyes ismerke­déssel folytatódott a találko­zó'. A vendégeket a nagyköz­ség látnivalóival Csáki József járási népfrontbizottsúgi tag és Török Károly tanácstag is­mertette meg. (Az abonyi kulturális na­pok egy másik eseményéről, Az áruló című Németh Lász- ló-dráma előadásáról a 4. ol­dalon számolunk be). IC K. Koszorúzás Rózsa Richard emléktáblájánál Harminc esztendővel ezelőtt ejtőernyős partizánként vesz­tette életét Rózsa Kichárd, a kommunista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége. Az évforduló alkalmából a Mező Imre úti temetőben a munkás- mozgalom nagy halottjainak panteonjában levő emléktáb­lájánál koszorúzási ünnepsé­get rendezett hétfőn a Magyar Partizán Szövetség. Fodor Zoltán, a partizánszövetség országos választmányának tag­ja méltatta emlékbeszédében Rózsa Richard életét, munkás­ságát. A beszéd után a partizán­szövetség, a KISZ, s a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezetének nevében megkoszo­rúzták az emléktáblát. Három díjat kapott Vác I. csapata Befejeződött a IV. Pest megyei ifjúgárdaszemle SZENTENDRE VLügyi műszaki napok Megkezdődtek Szentendrén, az állandó vízügyi kiállítás tanácstermében az Országos Vízügyi Hivatal műszaki fej­lesztési osztálya, a Magyar Hidrológiai Társaság vízépítő­ipari szakosztálya és az OVH Vízgazdálkodási Tröszt műsza­ki fejlesztési osztálya rende­zésében az idei, június 4 és 8 között tartandó vízügyi mű­szaki fejlesztési napok, öt na­pon keresztül az Országos Vízügyi Hivatal és a vízügyi igazgatóságok, valamint válla­latok szakemberei tartanak ér­dekes és fontos, több alkalom­mal filmvetítéssel is szemlél­tetett előadásokat, a már eddig a gyakorlatban megoldott, va­lamint a jövőben még megol­dásra váró feladatokról. Vasárnap hajnali 6 órakor szólt az ébresztő a IV. Pest megyei ifjúgárdaszemle rész­vevőinek ' izbégi táborában. Nyolc órakor vonultak ki a fiatalok a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola lőteré- re, hogy a mintegy öt kilomé­ter hosszúságú pályán meg­kezdjék az összetett honvédel­mi versenyt, amelyet Németh Sándor, a katonai főiskola KISZ-csúcsvezetőségi titkárá­nak helyettese, valamint Kar­dos László, az MHSZ szent­endrei járási titkára vezetett. Az összetett honvédelmi ver­seny lövészettel kezdődött, amelyet kézigránátdobás, azi- mutmenet (egy szakaszon bi­zonyos jelek szerint eligazod­va kell haladni), sátorverés, kötélmászás követett. A fiata­lok nagy lelkesedéssel és hoz­záértéssel versenyeztek, s az utolsó előtti, legnehezebb aka­dályt is sikeresen vették; egy két kilométeres szakaszon, ne­héz terepviszonyok között, pa­takban és patakparton kellett menetelniük. Az utolsó akadály elméleti volt, az ifjűgárdistáknak teszt­lapokon kellett válaszolniuk a katonai ifjúságpolitikával és a KISZ-szel kapcsolatos kérdé­sekre. Az összetett honvédelmi ver­seny délután fél egykor ért véget, s a szemle 425 részve­vője teherautókra ült, és a ka­tonai főiskolára mentek. A táborral már nem volt gond­juk, hiszen az éppen nem ver­senyző rajok a délelőtt folya­mán lebontották a körülbelül 80 sátorból álló sátorvárost. Délután két órakor az ifjú­Együttműködési megállapodást kötött a TOT és a Kertészeti Egyetem Együttműködési szerződést írt alá hétfőn dr. Somos And­rás rektor és Szabó István, a TOT elnöke. Megállapodtak abban, hogy a jövőben a Ker­tészeti Egyetem és a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa közösen segíti a tudomá­nyos eredmények mind gyor­sabb alkalmazását. Az egye­tem szakemberei a gyakorlat­ban is részt vesznek az új agrotechnikák meghonosításá­ban, ugyanakkor a termelőszö­vetkezete’ közös, gazdaságokat érintő kutatásokra esetenként megbízást adnak az egyetem­nek. gárdisták eredményhirdetésre sorakoztak fel a főiskola ala­kulóterén. Pintér Mihály, az ifjúgárda megyei parancsnoka üdvözölte őket, majd Árpás. Zoltán, a KISZ Pest megye: bizottságának titkára tartott rövid ünnepi beszédet, mely­ben értékelte az ifjúgárda je­lentőségét, méltatta a szemle eredményeit. Megállapította hogy a szemlék közül ez, a negyedik volt a legeredménye­sebb. Felhívta a fiatalok fi­gyelmét az elkövetkezendő feladatokra: augusztus 14-től 21-ig az országos ifjúgárda- szemlét Vácott és környékén rendezi Pest megye. Ezt követően 10 ifjúgárdis­tát emlékplakettel és emlék­lappal jutalmaztak, hárma', pedig, Ambrus Lászlót, Király Tamást és Nagy Miklóst sok­esztendős szolgálat után el­búcsúztatták a kötelékből. Kö­vetkezett a nagy izgalommal várt eredményhirdetés. Az alaki menetdalversenyt Nagykőrös város csapata nyer­te. Az összetett honvédelmi verseny győztese Vác város I. csapata lett. Ugyancsak ők nyerték az elméleti szemlét és az összetett versenyt is. Vác I. csapata — amely 24 tagú, vezetőjük Ruprecht László — kiemelkedően jól szerepelt a szemlén. A díjakat Szuhár Zoltán, az MHSZ Pest megyei titkárhelyettese adta át. A polgári védelem Pest me­gyei parancsnokságának kü- löndíját is Vác I. csapata kap­ta meg, ezt Árpási Zoltán ad­ta át, hasonlóan a KISZ Pest megyei bizottságának porcelán serlegeit is, amelyeket az első helyezetteknek nyújtott át. A IV. Pest megyei ifjúgárda­szemle a részvevők díszmene­tével ért véget. ____________ F. B. Ta nácskozás kőolajról Delegáció utazott dr. Simon Pálnak, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigaz­gatójának vezetésével Bul­gáriába, ahol részt vesz Bur- gasban a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottsága 38. ülésszakán. t i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents