Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

rest HEGYEI 1973. JÚNIUS 24., VASÄRNAP Az új perbáli lakótelepnek az alkotmány ünnepén át­adásra kerülő első, 20 lakásos tömbje. (A szerző felvétele) dési házat, ahol a községi könyvtár is helyet kapott, nem függetlenített igazgató vezeti, s ez a tény szükségképpen csökkenti hatékonyságát. A Hazafias Népfront nőbizottsá­ga mozdítja meg néha a he­lyi tespedést: öntevékeny tár­sadalmi munkában előadáso­kat, ünnepségeket szerveznek, havonként varró tanfolya­mokra gyűjtik az asszonyokat, gyermekjáték-készítésre és más hasonló hasznos, könnyű foglalatosságra oktatják őket. Pedig az 1258-ban Perbar, PERBAL Az 1970-es népszámlálás adataiból az derült ki —büsz­kélkednek a perbáliak —, hogy a község 1709 lakosa közül eggyel több volt a férfi, mint a nő. így hát, ha ez az arány nem változik, Perbálon min­den leány helybéli párra ta­lál, s még akkor is marad leg­alább egy búsuló rideglegény... Hogy a végén kezdjük, te­gyük mindjárt hozzá: a nő- és hímnemben kedvező ará­nyú perbáli lakosság szaporo­dását egyebek közt ösztönöz­heti a tsz-segítséggel, OTP- kölcsönnel most épülő lakóte­lep kétszintes, teljesen kom­fortos, 90 négyzetméteres otthonainak megszerzésében kínálkozó bizonyos előny is. A négyszer öt lakás­ból álló házcsoportok közül az elsőt az idén augusztus 20-án adják át csupa fiatal párnak, azzal a kedvezménnyel, hogy a tsz által nyújtott anyagi se­gítség és a hosszú lejáratú OTP-kölcsön mellett a „be­ugró” összege egy, illetve két gyerek „betervezése és felvál­lalása” esetén jelentősen csök­ken. A befejezés előtt álló első lakótömbbel párhuzamosan már emelkedik ki a földből a második tömb alapja. A Tök, Perbál, Budajenő, Telki tsz-eiből 1967—1970 között egyesített Egyetértés M^tsz ebben a tervciklusban 120 ugyanilyen korszerű otthont épít elsősorban tsz-fiatalok számára, de ha marad fölös­leges, azt mások is megszerez­hetik. Az 5300 holdon gazdálkodó Egyetértés Mgtsz 11 ágazat­ban fejti ki működését. Nö­vény-, szőlő-, gyümölcster­mesztés, sertéshizlalás és -ér­tékesítés: saját vágóhíddal, lónevelés: szép haszonnal, külföldi eladás, építőrészleg (ez készíti a lakótelepet is), a budapesti mezőgazdasági gép­gyárral kooperáló s 18 milliós forgalmat bonyolító lakatos­üzem, az évi ötmillió forintos hozamú autószerviz, az Orszá­gos Pamuttextil Műveknek be­dolgozó, évi 4 millió körül ter­melő textilrészleg, a 3 autó­busszal, 21 tehergépkocsival s egyéb járművekkel serényke­dő szállítócsoport, amely for­galmának feléig bérfuvart is vállal — nagyjából ezekből te­vődik össze a tsz tavalyi 110 milliós bruttó bevétele. S nem szabad elfelejteni a jó kony­hájáról nevezetes Patkócsár­dát sem, ahol a tsz dolgozói számára is főznek, de ahova az IBUSZ, a MALÉV, a Coop- turist, a Siótourist szervezésé­ben tavaly például 17 ezer idegen érkezett. A község dolgozóinak 20— 25 százaléka a tsz eredményes munkája ellenére főleg a fő­városba buszozik, kis részük Dorogra ingázik. Különböző, egymással tulaj­donképpen ellentétes ténye­zők egy irányban befolyásol­ják a község kulturális éle­tét. Túlnyomó részben és lénye­ge szerint — a főváros felé. Helyben jószerint csak a sportélet néhány ága virág­zik: pingpong, sakk s a me­gyei viszonylatban kiemelkedő labdarúgás foglalkoztatja a helybeli ifjúságot. A művelő­1332-ben Prebor néven okmá­nyainkban már szereplő Per­bálnak éppen művelődési ha­gyományai igen régiek. Nem a déli határában feltárásra váró római településre gondolok, nem is az idők viharaiban el­pusztult középkori egyházára, amelynek alapfalain jelenlegi barokk boltozatú temploma épült, hanem iskolájára, amelynek első tervét 1787-ben készítették el, s amely 1794- ben már állott. A mai nyolc- osztályos általános iskola előd­je tehát csaknem két százada kezdte el működését, s így a dicséretes társadalmi-gazda­sági fellendülés mellett a múlt és jelen egyaránt sürgetik Perbált a művelődés ugará­nak termővé tételére. Búcsúzóul látogatást tettem a XVIII. században épült és a XIX. században még vígan őrlő perbáli vízi malom omla­dékánál. Csak a ház asszonyá­nak avatott kalauzolásával is­mertem fel a hajdani hatal­mas vízi malom konstrukció­ját. S ha mégis megemlítem, annak oka, hogy zugolyaiban, padlásán még mindig számos olyan veszendő tárgyat sej­tek, amelynek talán a most szerveződő műszaki múzeum­ban lenne a helye. Békés István 1 ÉPÍTŐTÁBORBAN budakeszin Százharminc-három lány Komárom megyéből Budakeszinél elágazik az út Törökbálint felé. Rátérünk. Nem is kell sokat menni, egy újabb kanyar után jobb kéz felől, bent, a földek irányá­ban épületcsoport tűnik fel, a Kertészeti Egyetem tangazda­ságának budakeszi telepe. A magas, fehér rúdra húzott nemzetiszínű zászló sejteti, hogy. itt valami más is van. Építőtábor! 520 hold szőlő A KISZ KB felügyelete alatt s az építőtáborozási bizottság szervezésében összesen négy tábor van Pest megye terü­letén. Közülük három már benépesült, a törökbálinti csak július 1-én fogadja lakóit. Eb­be, a budakeszibe öt turnus­ban jönnek majd Komárom megyei lányok. — Jelenleg 133-an vagyunk itt — mondja Bartha Éva tá­borparancsnok. A „jelenleget” tágabban kell értelmezni természetesen, hiszen látogatásunk pillanatá­ban mindössze négyen tartóz­kodtak a táborban: Albu Mag­dolna nevelési felelős, egyben helyettes táborparancsnok, dr. Simon Károly, a tábor orvosa, Türk Tibor, a tangazdaság te­lepvezető-helyettese és a tá­borparancsnok. A csend tel­jes, a munka a legelső, min­„Kérem a személyi igazé kényeket I re Általános közbiztonsági el­lenőrzés — ez a hivatalos ne­ve annak a rendőri akciónak, melyet a köznyelv leginkább „razzia” néven ismer. — Bizonyos időnként, rend­szeresen tartunk ilyen átfogó ellenőrzéseket — mondja Enyedi Márton rendőr alezre­des, a Budai Járási Rendőr- kapitányság vezetője —, az­zal a céllal, hogy egy-egy te­rületen földerítsük, kiszűrjük a közlekedés rendjét s a köz- biztonságot veszélyeztető ele­meket. Mivel az ellenőrzések helye és időpontja kiszámít­hatatlan, hozzájárulnak ah­hoz, hogy az utakon szabály­talankodók, a társadalomra veszélyes bűnözők rövid idő­re se érezhessék magukat biz­tonságban. Nem ég a féklámpa Színtér: Budaörs, délután 5 óra. A község egyik forgalmas útkereszteződésében Bendö Sándor rendőr törzsőrmester­hez, az egyik csoport vezető­jéhez csatlakozunk. — Minden szabálytalanságot számon kérjük — mondja —, mely a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti. Ezenkívül utánanézünk a gya­nús rakományoknak. A rendőrhöz erre az alka­lomra beosztott karhatalmista kiskatonák közben elfoglalják őrhelyüket a kanyarulatok­ban, hogy aki netán nem állna meg a rendőr intésére, egyetlen irányban se menekül­hessen. Elsőnek az 1-es Vo­lán gázpalackszállító teher­gépkocsiját állítja meg a ma­gasba lendülő tárcsa. Ä kocsit két személyre vizsgáztatták, most mégis hárman szoron­ganak a vezetőfülkében. A gépkocsivezető elmondja, hogy ismerőseit viszi, csak ide. nem messze. Pedig tudja, hogy ez szabálytalan. Valóban az. Au­tóbusszal olcsóbb lett vol­na ... Egy segéd-motorkerékpáros, fiatal fiú. közeledik. A rendőr álljt jelez. A gyanú beigazoló­dott: a fiú előre szabadkozik: nem tudta, hogy a kismotor vezetéséhez is a KRESZ-vizs- ga letételét igazoló lap kell. — Elég gyakori, hogy éppen a magához hasonlók okoznak balesetet — mondja a rendőr —, ezért feljelentem szabály- sértésért. A Sasad Tsz teherkocsiján a jogosítványhoz nincs betét­lap. nem ég a jobb első. hát­só irányjelző, sőt a féklámpa sem. Az ilyen műszaki hibák pedig már súlyos veszélyeket rejtenek magukban ... Egy másik razziázó csoport A kutatóintézet borozója ma már viszonylag nyugodt hely. egy rajkocsival a szórakozó­helyeket fésüli át. Mi is be­szállunk Horváth András rendőr hadnagy, Polányi Imre rendőr zászlós és Érchegyi Lajos rendőr őrmester mellé. Irány a Kertészeti Egyetem Kutató Intézetének borozója. Egyikük az ajtóban marad, ketten bemennek az ivóba, majd elhangzik a „rendőrség, kérem a személyi igazolvá­nyokat” mondat. A fogadta­tás nem egyforma. Vannak, akik nyugodtan tovább iddo- gálnak, beszélgetnek. Ezek udvarias „köszönöm, elnézést a zavarásért” kíséretében kapják vissza irataikat. Né- hányan, akik már többet it­tak a kelleténél, kedélyesked­ve fogadják a rendőröket. Egyiküket-másikukat alig le­het lerázni, mindenáron tár­salogni akarnak. Olyanok is vannak a helyiségben, akik meghúzódnak a sarokban, hi­szen — mint kiderül — sze­mélyi igazloványukban a munkahely rovat üresen áll. Ketten felkerülnek a kocsira, bekísérik őket az őrsre. — Mostanában viszonylagos nyugalom van — mondja Sza­bó István üzletvezető-helyet­tes —, úgy látszik, hatott a legutolsó razzia. Előtte napi­renden volt itt a garázdaság. A következő állomás a Fény bisztró. E helyet a rendőrök maguk között „kék fénynek” becézik, hiszen itt gyakran akad „horogra” egy-két „ne­hezebb” bűnöző is. Most is na­gyon vegyes a társaság. Az eredmény: ismét útitársakat kapunk a kocsiban. Egyikük — bár már hónapok óta nem dolgozik — olyan részeg, hogy alig tud beszállni. „Fizettek a haverok” — nyögi ki nagyne- hezen... Bekukkantunk még a Sport-eszpresszóba, a Má­tyás-borozóba és a Rózsa-ét­Segéd-motorkerékpárt sem lehet KAESZ-vizsga nélkül vezetni. Ékes János felvételei terembe is. Egyelőre minden csendes... Rajtakapták Késő este van. Az őrsön kezdődik a kihallgatás. Nincs irigylésre méltó dolga Érche­gyi Ferenc rendőr hadnagy­nak. Van, aki még a nevét is alig tudja kimondani, annyit ivott, a többiek pedig — saját szavaikat idézve — mind „rendes”, becsületes alkalmi munkások”. A számonkérés so­rán azonban mindegyikük­ről egészen más derül ki. Elő­állítanak egy csapzott hajú, piszkos ruhás fiatalembert is. Egy kocsit akart feltörni, mi­közben rajtakapták. Menekül­ni próbált, de az egyik járőr elfogta. Személyi igazolvá­nyába az utolsó munkahelyi bejegyzés: 1972. március... Ö már az éjszakát a fogdában tölti. Mészáros János Beszélgetés közben is jól halad a szőlőkötözés. denki kint van a szőlőben, még a bejárat melletti kopott vasasztalra készített levélcso­mag is türelmesen megvárja a címzetteket. — Hogy mit dolgoznak a lá­nyok? Elsősorban szőlőkötö­zést, de az ő dolguk a hajtás­válogatás és a bújtatás is. összesen 520 hold sző­lőnk van, jut hát munka bő­ven mindenkinek. Július 1-én jön a következő turnus — mondja Türk Tibor. Miss Csülök-verseny A napirend: reggel 4 óra 45 perckor ébresztővel kezdődik. Kicsit korán, de ebben a nagy melegben ez a legideálisabb. Tisztálkodás és reggeli után legkésőbb hat óráig már min- deriki kint van a munkaterü­leten, amely a tábortól körül­belül 10 perces gyalogút. A munka pedig 12 óra 30 perc­kor befejeződik, s délutánon­ként aztán szórakoztató prog­ram van, vagy kimenőre men­nek a lányok. De mivel csak két napja vannak még ott, hétfőn és kedd délután jófor­mán mindenki élt az eltávo­zás lehetőségével. Az első szer­vezett program ma délután lesz. Takarodó: este 9-kor. Bartha Éva, a fiatal tábor­parancsnok el is meséli. — Megrendezzük a tavaly már osztatlan sikert aratott Miss Csülök versenyt. A lá­nyok egymás lábára rajzokat készítenek, majd elvonulnak egy függöny előtt, amely combközépig takarja őket. A zsűri a legötletesebb rajzok, illetve megoldások kiválasztá­sára törekszik. Ahogy elmesélték, a meg­tisztelő zsürielnöki tisztet a tábor egyetlen elismert szak- tekintélye, az orvos kapta. Albu Magdolna, a nevelési felelős a többi programról tá­jékoztat. — Több érdekesnek ígérke­ző műsorra számítunk. Köz­ponti szervezésű műsoros di­vatbemutatóra kerül sor 23-án, s ekkor a Mikroszkóp Színpad művészei is fellép­nek. Két nappal később, este a Kaláka együttes lép fel a táborban. A KISZ Pest me­gyei bizottsága honvédelmi és KRESZ-vetélkedőt rendez a lányoknak. De mi magunk is gondoskodunk szórakozásról. Hogyan kell kötözni? A szőlő végtelennek tűnik. Úgynevezett kordonos műve­lés, a betonoszlopok amed­dig a szem ellát, katonás rendben sorakoznak, s a kö­zöttük kifeszített huzalok biz­tos kapaszkodót nyújtanak a szőlőindáknak. Sehol egy lé­lek. A telepvezető-helyettes, aki jól előrehaladva, motor hátán ülve, jelzi az útirányt, jó messze, egy bukkanó há­tán állítja meg járművét. — Végre! Ott kell lenniük! — Figyeljük csak! Ott is vannak... Mit figyeljünk? A dalt. Mintha a szőlőtőkék dalol­nának valahol előttünk. Jobbra a sor elején színes­virágos fürdőruhában hajlong Fekete Magdolna, aki most már mindennel meg van elégedve. (Gábor Viktor felvételei) egy lány, Deutsch Zsuzsanna Esztergomból. Beavat a kötö­zés titkába. — Ki kell válogatni a há­rom legszebb, legegészsége­sebb hajtást, a többit pedig ki kell irtani. Ezt a hármat vi­szont gondosan összekötözöm. Mellesleg a tábor szakmai irányítója Prokop József, a telep vezetője, aki látogatá­sunk alkalmával nem lehetett jelen, mivel vizsgára készül. Ö igazította el a lányokat mindenféle munkafolyamat­tal kapcsolatban. Van norma is, s csak az a brigád mehet kimenőre, amelyik teljesíti. Egy kötözés: 4 fillér. Négy brigád szerdán a norma alatt maradt. De nem a pénz miatt csinálják. Ha lemarad­nak, bántja őket. Kimenő Budapestre Imitt-amott feltűnik egy- egy „vörös pecsenye”. Bartha Éva gigászi munkát vállalt magára, amikor az erős nap­tól már jócskán leégett lányo­kat megpróbálja rávenni, hogy vegyenek magukra valamit. Ilyen melegben, amikor csu­rog róluk a víz? Járjunk, egyet a sorok kö­zött. Balázs Éva, Tatabánya: — Hétfőn bebuszoztunk Budapestre, a Lenin körúton sétáltunk, tegnap délután pe­dig levelezéssel töltöttük az időt. Petróczy Mária és Bartus Zsuzsanna, Esztergom: — Kicsit nagy a norma, és az a másik sor még hosszabb, mint ez volt. De azért eddig mindkét napon voltunk ki­menőn, Budapesten. Vásárol­ni mentünk, meg széjjelnéz­ni... Fekete Magdolna, Eszter­gom; — Mi is a fővárosba men­tünk a brigáddal. Áruhá­zakban jártunk, meg met­róztunk. Vettem napolajat, meg egy táskát. Ma nem me­gyünk ki. Jó a kaja, jó a program, egyre jobban tetszik az egész. Pedig amikor be­léptem a sivár szobába, majd­nem kedvem lett volna visz- szafordulni. De aztán felhúz­tuk az ágyneműt, feldíszítet­tük a falakat, és egész barát­ságos lett minden. Először van építőtáborban. Nagyon sokáig emlékezni fog a budakeszi szép napokra. Fehér Béla f I 4 Pest megyei Larang^oídáoL

Next

/
Thumbnails
Contents