Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
1973. JÚNIUS 24., VASÄRNAP PEST MEGY KMírtap A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT FELVESZ: kezdő kőműves, ács-állványozó, vasbeton-szerelő, víz-gázszerelő, fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, szigetelő, műanyagburkoló szakmunkásokat, csak budapesti munkahelyeire. jelentkezni lehet: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. Az általános iskola 8 osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT VESZÜNK FEL az 1973/74-es\ta névre KŐMŰVES, ÁCS ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMÁBA Szállásról és teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat, az ács és a kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezés: a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. Járjon kényelmesen! Az utcán, otthon, a strandon KÉNYELMES VISELET A MŰANYAG SZANDÁL ÉS A MŰANYAG PANTONETT PÉVI női pantonett PÉVI gyermekszandál PÉVI női szandál PÉVI férfiszandál ÁDÁM férfipantonett MOSHATÓ, EGÉSZSÉGES, PRAKTIKUS, OLCSÓ! Illatszerboltban, áruházban kapható. 34-estől 41-esig 36 Ft 22-estől 25-ösig 36 Ft 26-ostól 29-esig 40 Ft 30-astól 33-asig 44 Ft 34-estől 39-esig 48 Ft 40-estől 45-ösig 52 Ft 40-estől 45-ösig 40 Ft FIA TABLÓK: • Az iparitanuló-képzés keretében AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATA PÓTBEIRATKOZÁST HIRDET az 1973. szeptember 1-ével kezdődő tanévre KŐMŰVES, ÁCS, GÉPLAKATOS, FAPADLÓZÓ ÉPÜLETLAKATOS, ÉS MÜANYAGBURKOLÓ, ÉPULETASZTALOS HIDEGBURKOLÓ, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBÁDOGOS, KöZPONTIFÜTÉS-SZERELö! ÉPÍTŐGÉPÉSZ, VÍZ- GÁZSZERELŐ, MÜKÖKÉSZÍTÖ SZAKMÁRA. Vidékieknek tanulóotthoni elhelyezést és teljes ellátást biztosítunk. A SZOBAFESTÖ-MAZOLÓ-TAPÉTAZÓ ÉS A VILLANYSZERELŐ TANULÓKAT nem tudjuk otthonban elhelyezni. Jelentkezés: a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 17-19. technika AZ EMBEREKET MINDIG SZENVEDÉLYESEN ÉRDEKLI A MÚLT: NEM CSUPÁN HIVATÁSOS RÉGÉSZEK, AMATÖR HELYTÖRTÉNÉSZEK IS KERESIK-KUTAT- JÁK AZ ELMÚLT IDŐK KINCSEIT, KULTURÁLIS HAGYATÉKÁT. E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSZ- SZEÁLLlTÁSUNK, a régészet, AZ ÚJ KUTATÁSOK EREDMÉNYEIRŐL SZÜL. Pusztu'ó műkincsek Olaszországban, a világ műkincsekben leggazdagabb országában egyre szaporodnak a műkincslopások. 1957—1965 között még „csak” 4976 műkincslopás történt, 1969-ben — tehát egy év alatt — már 3000, 1970-ben 4000. Velencéből is sorra tűnnek el a Ti- ziánok, Bellinik. A lopásokon kívül a levegőben levő szeny- nyes gázok is pusztítják a műemlékeket, a szobrokat, és ezek megmentésére rengeteg pénz kellene. Rómában a Központi Restaurálási Intézet kénytelen volt bezárni kapuit, mert dolgozóinak bérét sem tudták kifizetni. Nincs elég ember a műkincsek védelmére, nincs pénz restaurálásra és karbantartásra — talán csak az UNESCO tud majd segítséget nyújtani. VALL A MÚLT Ásatások és következtetések A tavaszi ipari vásár látogatói megismerkedhettek Ukrajna legújabb érdekes, gyakran egyedülálló régészeti leleteivel, amelyeket az alábbiakban Vlagyimir Baran, az Ukrán Tudományos Akadémia Archeológiái Intézetének helyettes igazgatója ismertet. A Szovjetunióban sok tudóskollektíva foglalkozik régészeti emlékek kutatásával. Az Ukrán Tudományos Akadémia Archeológiái Intézete jelentős szerepet játszott a szovjet régészeti tudomány fejlesztésében. E kutatások értékét nem egyes rendkívüli leletek képezik, hanem sokkal inkább nagy problémakörök részletes és gondos elemzése. így sikerült különféle paleolit kori kultúrákat elkülöníteni, tudományosan kielemezve az akkori idők életviszonyait. A neolibkori emlékek tanulmányozása során e korra jellemző új szociális-gazdasági társadalmi szervezettséget mutattak ki és értékes néprajzi következtetéseket vontak le. Antik városok Sok értékes adattal gazdagították a tudományt a Feketetenger partvidékén folytatott ásatások, amelyek során megismerték az antik városok és települések kultúráját és törzsközi kapcsolatait. Az időszámításunk utáni 1. évezredben Kelet-Európábán élt törzsek életének tanulmányozásával viszont újszerűén tárgyalható a szláv törzsek szerepe Európa történelmében, vándorlásaik és letelepedésük. Ukrajna területén az utóbbi években több érdekes régészeti leletre bukkanták. A „Gajmanov sírból” származó bronztárgyak. Az ősember nyomai Amerikában Honnan származnak Amerika őslakói? Napjainkig is vitatott kérdés, de számos szakértőnek az a véleménye, hogy a kontinens benépesedése, a különböző népek bevándorlása több irányból és több hullámban történt. A fiatal kontinensen számos régészeti lelőhely segítségével igyekeznek feltérképezni Amerika múltját. Hol fekszenek ezek a prehistorikus lelőhelyek, és hány ezer évre visszamenően mutatják az ember nyomait? Az Egyesült Államokban a legrégibb lelőhely Texas államban, Lewisville-ben található. A 38 ezer évvel ezelőtt élt ember hagyta hátra itt nyomait. További prehistorikus lelőhely Santa-Rosa (i. e. 27 650) és La Jolla (i. e. 19 500): mindkét lelőhely Kalifornia államban van. A további lelőhelyek szintén az Egyesült Államok területén: Gypsum Cave (Nevada, i. e. 8505 év), Allen Site (Nebraska, i. e. 6274 év). Az itt élt ember nyomait a szénizotópos analízis segítségével néhány száz év szórással állapították meg a régészek. A 38 000—6000 évvel ezelőtt a mai Egyesült Államok területén élt emberek vadászattal és gyűjtögető életmóddal tartották fenn magukat. Mexikóban a legrégibb népesség nyomait Tlapancoyában találták, egy obszidián kés korát i. e. 21 ezer évre datálták a régészek. Fiatalabb amerikai lelőhely Arizona államban. Barlang- lakások, múmiák és a hegyoldal előtti romok a prekolom- bián indián őslakók korát idézik. A dél-amerikai kontinensen is hátrahagyta az ősember „nyomjelzőit”. Ezek zömmel fiatalabbak, mint az észak-amerikai kontinens emlékei, és nagyrészt az átmeneti kőkorszakot idézik. Venezuelában találtak 15 000—12 000 év közötti kőkorszakot képviselő lelőhelyeket. Brazíliában a Lagos Santa-i i. e. 8000, Peruban a mauricochai i. e. 7500 évet képviseli. Ebben az időben még a kerámiát nem találták fel, és az ember szintén csak kőemléket hagyott hátra. Patagóniában és Chilében az i. e. 9000—6000 korból származó lelőhelyek bizonyítják az ember jelenlétét. Az ember nyomait idéző lelőhelyek, illetve az itt talált leletek korából bizonyos következtetést lehet levonni. Amint dél felé haladunk, egyre fiatalabb leletekkel találkozunk. Ez a tény megerősíti azt a hipotézist, amely szerint az amerikai kontinens benépesedését egyedül a Bering-szoroson keresztül történt bevándorlás magyarázza. Ezen elmélet szerint elsőnek az észak-amerikai kontinens népesedett be, és csak néhány ezer évvel később került sor a dél-amerikai kontinens benépesedésére. Természetesen további régészeti kutatások deríthetnek ésak fényt arra, hogy pontosan mikor, honnan és milyen hullámokban történt az amerikai kontinens benépesedése. A Dobronyicsev falu mellett feltárt paleolitkori településen számtalan mammutcsontbói •kialakított alapra épült lakóhelyeket találtak. Tűzhelyek maradványaira és különféle munkaeszközökre akadtak. A Vaszilij Bidzili kandidátus vezette expedíció egy i. e. a 4. századból fennmaradt nagy szkíta temetkezőhelyet tárt fel. Az előkelő szkíta férfi központi fekvésű sírját még az ókorban kirabolták, de a tolvajok figyelmét két, bronz és aranyozott ezüst asztali edényeket és konyhaeszközöket tartalmazó mélyedés elkerülte. Többek között négy amforát, díszes rostot, két bronzbográcsot, tálcákat, három aranyozott faedény maradványait, ezüstcsészéket, kancsót és kupát találtak itt. Nagyon értékes lelet az arany frizzel szegélyezett ezüstcsésze, amely jól kivehetően és realisztikusan ábrázolja a szkíta harcosokat és szolgáikat. Mesterien megformált az alakok arca, ruhája, fegyvereik és ékszereik is. Ez a csésze fontos adalék az egykori szkíta birodalom tanulmányozásához. Szkíta kripta 1971-ben egy másik expedíció a dnyepropetrovszki területen talált szintén az i. e. 4. századból fennmaradt szkíta sírdombot. A Kövér Sír néven ismert lelet két kriptát is tartalmazott. A központi fekvésű kriptában nyilván nagy szkíta vezér feküdt, vas páncélban, vas nyílhegymaradványok, ezüstedények és körülbelül 700 aranydísz között. A bejáratnál arannyal díszített lófarkas zászló és aranyhüvelyű vaskard feküdt. A legértékesebb lelet ezúttal egy 1150 gramm súlyú arany melldísz volt. Ez a fekete-tengeri partvidék északi részén talált legszebb antik művészeti emlék, amely szkíta életképeket és állatok harcait ábrázolja, gyönyörű díszítés közepette. Nagyon érdekes lelettel szolgált az „oldalsír”, amely valószínűleg a vezér felesége és gyermeke számára készült. A nő ruháját majdnem teljesen aranylemezekből állították össze. Nyakán öntött aranyéket — fiatal szarvasra vadászó oroszlánokat ábrázoló figurákkal díszítve —, kezein pedig széles arany karperecét és 11 aranygyűrűt viselt. 1970—1972 között Olimpiáda Saposnyikova kandidátus expedíciója sok értékes szkíta munka- és háztartási eszközt, ritka arany- és ezüsttárgyakat — köztük arany nyakéket, aranygyűrűt, ezüstkupákat és karpereceket — talált. Először bukkantak a kutatók jól fennmaradt faedényekre. A fadoboz tetején gyönyörűen ábrázolt színes nőalak és görög nyelvű feliratmaradványok voltak. Egységes építészet Értékes leletek az 1972-ben Kijevben feltárt 10. századbeli lakó- és gazdasági épületek is. Ezeket a metró építése során, 10—12 méter mélységben fedezték fel. Az öt cölöpépítmény közül három nyilván egy földbe ásott, deszkákkal bekerített gazdaságot alkotott. Ezek a cölöpépítmények, a Novgorodban, Sztaraja Lado- gában, Pszkovban és Breszt- ben találtakhoz hasonlóan, igen jó állapotban maradtak fenn. Ez végleg ellentmond annak a véleménynek, hogy Kijevben a 11—13. században a félig földbe ásott építmények voltak túlsúlyban, és meggyőzően tanúsítja, hogy egységes építészeti stílussal és az ókori Rusz északi és északnyugati részei, közös forrásokra támaszkodó, történelmi-építészeti fejlődésének vagyunk tanúi. Szkíta települések a Duna mentén öt, a híres szkíta vadábrázolás stílusában készült, nyúl- képpel díszített aranypitykét találtak Ukrajnában, az Izmail alatt folyó ásatások során. Az i. e. 4. században mintázott vadfigurák rendkívül realisztikusak, a kivitelezés pedig mesteri ötvöskézre vall. Az aranypitykék mellett elefántcsont nyelű bronztükör, valamint nyakék és egy görög váza maradványai is előkerültek. Ezek az ásatások a hajdani, a Dontól a Dunáig húzódó szkíta birodalom létezésére utaló antik írásos emlékek konkrét bizonyságának tekinthetők. RITKA LELET Szovjet régészek időszámításunk előtt a tizenkettedik évezredből származó vadásztáborhelyre bukkantak a Pamir hegységben, Sungou település közelében. Az idő nagy meny- nyiségű kökorszakbeli használati tárgyat konzervált. Az ásatás során több mint háromezer primitív kést, baltát, a zsákmány felbontásához szükséges szerszámot és az ókorban széles körben használt okkerfestéket találtak. A Sungouban talált táborhely szenzációnak számít a régészvilágban, mivel eddig még nem találtak Közép-Ázsiában ilyen gazdag, a késői paleolit kor emberéről hírt adó leteteti i »
