Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
1973. JŰNIUS 24., VASÄRNAP “"<&Cír1ap 3 BOLGÁR VENDÉGEINK A PEST MEGYEI TANÁCSON „A látogatás jó célt szolgált" Aktív segítők és végrehajtók A MUNKABIZOTTSÁGOK ÉS A VÁLASZTOTT TESTÜLETEK KAPCSOLATÁRÓL A Pest megyei Tanács vendégeként, Petko Petkovnak, a Szófia megyei Néptanács elnökének vezetésével megyénkben tartózkodó Szófia megyei tanácsi küldöttség tegnap késő délelőtt baráti beszélgetés keretében értékelte a vendéglátókkal az egyhetes Pest megyei látogatás tapasztalatait. A záró megbeszélésen jelen volt dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Lakatos Tibor elnökhelyettes, Arany István, a megyei tanács vb-titkára és dr. Csa- lótzky György, a megyei tanács titkárságának vezetője. Petko Petkov a többi között elmondotta, hogy a két testvérmegye közötti több éves kapcsolat rendkívül eredményes. A két megye vezetői jórészt már ismerik egymás életét, munkáját, így a mostani látogatás során lehetővé vált, hogy néhány speciális témát közelebbről tanulmányozzanak. Különös érdeklődéssel figyelték a tanácsok munkáját, a munka megszervezését, a testületek működését, a mező- gazdaság helyzetét, valamint a gazdaságok kapcsolatát az állami szervekkel. Igen kedvező tapasztalatokat szereztek a tanácsok önállóságával, a hatáskörök leadásával kapcsolatban, követendő példának tartják az új tanácstörvényt, eredményeit. Petko Petkov hangsúlyozta: igen jó benyomást tett a küldöttség tagjaira az is, hogy a meglátogatott tanácsoknál mind politikailag, mind szakmailag képzett vezetőkkel, dolgozókkal találkoztak. Tanulmányozták a tanácsi bizottságok rendszerét és munkáját is. Különösen elismerést érdemel az, hogy munka- területeik jól körülhatároltak — mondotta. Örömmel tapasztalták, hogy Pest megyében a városok, községek fejlődésében jelentős szerep jut a társadalmi segítésnek; ugyanilyen jelentőséget tulajdonítanak ennek Szófia megyében is. A továbbiakban a küldöttség tagjai — Ivan Peovszki, a Szófia megyei Néptanács titkára, Janka Pavlova, Szlivni- ca város Néptanácsának elnöke, Jordan Ivanov, a Szófia megyei Néptanács mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint Szlavcho Dimitrov, Szamokov város Néptanácsának titkára — méltatták a megAz építőanyag-ipari vállalatok — az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium előzetes statisztikai adatai szerint — az év első öt hónapjában 3,2 százalékkal termeltek többet, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb, 9 százalékos fejlődést érte el a látogatott mezőgazdasági üzemekben észlelt nagymérvű gépesítést s azt, hogy a komplex termelési munkafolyamatoknak milyen fontos szerep jut. Dr. Mondok Pál a többi között rámutatott arra, hogy az új tanácstörvény nyomán az államigazgatásban végbement változásoknak nagyon kedvezőek a tapasztalatai. A két megye testvérkapcsolatáról szólva elmondotta: — Úgy láttuk, hogy vendégeink őszinte érdeklődést tanúsítottak Pest megye iránt, s ennek nagyon örülünk. Meggyőződésem, hogy ez a látogatás jó célt szolgált, a két megye közötti testvérkapcsolat nem csupán a két megye kapcsolatát jelenti, része ez a két szocialista ország testvéri együttműködésének. A Szófia megyei tanácsi küldöttség ma délután utazik el hazánkból. D. G. hő-, hang- és vízszigetelő anyagokat gyártó ipar; a finomkerámia- és csiszolókorong-ipar, a mész-, cement- és azbeszt-cement gyártó ipar pedig 4 százalékkal bővítette termelését. A múlt évihez hasonló eredményt ért el a tégla- és tüzelőanyag-ipar. A tavalyinál többet termelt az építőanyagipar Utca őrzi emlékét Tahiban „...jobb volt s több, mint annyi mások...” A hír, amelynek nyomán elindultunk, levélírónktól érkezett: „Huszonhét évvel halála után, 1973. júliusában Tahi- tótfaluban utcát neveznek el Boros Izabelláról’’. „Egy asszony ment el. A tenger pusztulásban mért fáj oly nagyon, hogy már nincs nekünk? Talán mert szép volt, csöndes és mosolygó s együtt szőtte az álmokat velünk? Talán, mert jobb volt s több, mint annyi mások hősen küzdött és némán szenvedett s mély sebeit oly hangtalan viselte, mint a kicsiny francia Bernadette ...” (Várnai Zseni: Egy asszony ment el) 1944. március 19-én, vasárnap délelőtt a Gestapo emberei hosszan csöngettek, aztán — mert senki sem nyitott ajtót — betörtek Budapesten egy Tisza Kálmán téri (ma: Köztársaság tér) lakásba: Üres volt: Boros Izabella vasárnaponként a Vígszínházban vagy a Madáchban volt, férje. Szakosíts Antal pedig e percekben a debreceni munkásotthonban éppen ünnepi beszédet mondott. A színházban félbeszakadt a délelőtti munkáselőadás, Debrecenben pedig az ünnepség. Futótűzként terjedt el a hír: a németek megszállták Magyarországot. A férj és a feleség jól tudták, ezek után sokáig nem léphetnek be otthonukba, elfogja őket a Gestapo. Osztályrészük a bujkálás Mindkettőjüknek a bújlkálás jutott osztályrészül. Néhány hét után Boros Izabella a baráti tanácsok ellenére visszaszokott a lakásba, úgy tervezte. csak néhány ruhát vesz magához. Tíz perccel azután, hogy belépett a házba, a Gestapo emberei már ott voltaik és elhurcolták. Szakasits Antal Debrecenben ismerősöknél, jó barátoknál húzódott meg. Amikor megtudta, hogy feleségét elfogták, Pestre utazott, abban a reményben, hogy ki tudja szabadítani. Nem sokkal később ő is a Gestapo kezére került. A brutális módszerek ellenére sem vallottak, ezért néhány hónap múlva rendőri felügyelet mellett szabadon engedték őket. Hogy mit akart megtudni tőlük a Gestapo? Szakasits Antaltól, a Szakszervezetek Tanácsának titkárától, elsősorban arra vártak választ, hol tartózkodik fivéré, Szakasits Árpád, az illegális ellenállási mozgalom egyik vezetője. . Boros Izabella, a Népszava könyvkereskedés helyettes vezetője, mint kulturális propagandista hívta fel magára a Gestapo figyelmét. A negyvenes években, 43—44-ben, ami, kor szinte megbénult a színházak élete, Bore« Izabella áldozatos munkája eredményeként, vasárnaponként szervezett munkásokkal telt meg a Madách és a Vígszínház nézőtere. A munkáselőadások sikerére a fasiszta sajtó éles támadást indított a haladó szellemű darabok, a művészek, a rendezők és a szervezők ellen. A Népszava szerkesztőségének megbízásából Szakasits Antalné Boros Izabella vállalta a kockázatot: lelkesen, bátran folytatta a szervezést. Egy nyilatkozatában mondta: „Valósággal megmámorosodtam az örömtől, amikor az erzsébeti, kispesti, újpesti, kőbányai és óbudai munkások elmondták nekem, hogy az általam szervezett munkáselöadások révén voltak színházban először életükben ... Fáradozásunkért bőségesen kárpótolt bennünket az a tudat, hogy nemcsak kultúrához juttattuk munkásainkat, hanem a művészetből falcadó életkedvvel, optimizmussal és emberi helytállással is gazdagítottuk őket.” Az egész falu ismerte A szigorított rendőri felügyelet alatt szinte senkivel sem találkozhatott a Szakasits házaspár. Ha kiléptek az utcára, kopók szegődtek nyomukba, és ha véletlenül harcostársaikkal, elvtársaikkal találkoztak, célszerű volt köszönés nélkül elmenni mellettük. Aztán október 15-én megérkezett a behívó: az 52 éves Szakasits Antal katonai munka- szolgálatra Dunabogdányba PEST MEGYÉBEN már több évvel ezelőtt aktívacsoportok, állandó jellegű munkabizottságok alakultak a különböző szintű pártbizottságok mellett. E bizottságokban dolgozó kommunisták aktív segítői és végrehajtói azoknak a feladatoknak, amelyek a párt választott testületéinek határozataiban fogalmazódnak meg. A tapasztalatok azt igazolják, hogy széles körű kollektív tevékenységükkel emelik a pártmunka színvonalát, hatékonyságát. Biztosítják a szervezeti lehetőségét annak, hogy a pártbizottságok tagjai, valamint a kommunista szakemberek hatékonyabban, aktívabban kapcsolódjanak be a vezető testületek munkájába. Olyan vitafórumot jelentenek, ahol a bizottságok tagjai személyes tapasztalataik birtokában a párt munkáját érintő kérdésekben, szűkebb kollektívákban, aktív, érdemi tanácskozásokat folytathatnak. Pest megyében — a pártbizottságok mellett — körülbelül 250 munkabizottság működik. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1700—1800 kommunista állandó jellegű pártmeg- bizatásként tevékenykedik ezekben a munkabizottságokban. KIALAKULT GYAKORLAT ma már, hogy a bizottságok féléves munkaterv szerint dolgoznak, melyeket az illetékes pártbizottságok hagynak jóvá. E tervszerűség egyúttal azt is jelenti, hogy feladataik — az adott időszakban — szorosan kapcsolódnak a járási, városi, nagyüzemi és községi pártbizottságok előtt álló feladatokhoz, s ily módon a pártbizottságok munkaprogramjaikban — meghatározott célok elérése érdekében — megfelelő szerepet vállalnak. Tárgyalt napirendjük, önálló vizsgálataik elsősorban a párt életével, a párthatározat végrehajtásával függnek össze, s ezekből következtetéseket vonnak le. Az üléseikre tervezett napirendi és vizsgálati témák azt bizonyítják, hogy ezeket legtöbb esetben a céloknak megfelelően, helyesen választják ki. Több helyen áttekintették például a párt nőpolitikái határozatának végrehajtását utazott. Egy vasárnap délután a táborban megszólítják:-f- Szakasits elvtárs, hogy került ide? A munkaszázad egyik őrmesterében Szakasits Antal régi elvtársára ismert. Az ő segítő szándéka és a szerencse következménye volt, hogy néhány nappal a találkozás után egészségi állapota miatt elbocsátották a századból. A tahi- tótfalui hajóállomáson a budapesti járatra várakozott, amikor Makoldi Józseffel, a főváros műszaki tanácsosával hozta össze a véletlen. Ö hívta meg tahitótfalui házába Boros Izabellával együtt. Később azonban célszerűbbnek látszott, hogy a házaspár kevésbé forgalmas helyen levő rejtekhelyei keressen. Ekkor Urbán Zoltán ajánlotta fel otthonát Szakasitséknak. Csak a község felszabadulása után derült ki: az egész falu pontosan tudta, hol bujdosnak, mit csinálnak, s kik voltak, és mégsem akadt egyetlen ember sem — bár búsás jutalmat ígértek a fasiszták —, aki feljelentette volna őket. Boros Izabella szülei és testvérei ezalatt a gettóban voltak. A hír Tahiba is eljutott: éheznek, nyomorognak. Egy reggel Boros Izabella parasztasszonynak öltözött, fekete kendőt kötött a fejére és gyalog elindult Szentendrére, onnan tovább HÉV-vei Pestre. A végállomáson összekötők várták, akik életüket kockáztatva vállalták, hogy hírt hoznak és visznek a gettóba és a kosárban élelmet a rokonoknak. Amikor Szakasitsék ír g- hallották, hogy a szovjet csapatok már Vácott vannak, úgy érezték, nem szabad tovább „tétlenkedniük” vissza kell térniük Pestre és ismét felvenni a kapcsolatot az ellenállási mozgalom vezetőivel. Negyvennégy karácsonya előtti napon Szakasits Antal Pestre olyan igénnyel, hogy a pártbizottságokat ezzel hozzásegítsék a megfelelő állásfoglalások kialakításához, a konkrét tennivalók meghatározásához. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkabizottságok anyagait egyrészt a végrehajtó bizottságok, másrészt a pártbizottságok ülésein is felhasználják. Ma már, helyesen, az is kezd gyakorlattá válni, hogy csúcs- és alapszervezeti titkárok értekezletein is felhasz- . nálják a munkabizottságok anyagait. • Gondot okoz megyénkben is — ha nem is sok helyen —, hogy a munkabizottságok a szükségesnél több napirendet, illetve témavizsgálatot terveznek, néhány esetben olyanokat is, amelyek kidolgozása meghaladja az adott bizottságok erejét. Több helyen probléma, hogy e munkabizottságok az egyes témákat nem kellő mélységben dolgozzák ki. A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1968. november 26-1 és a Központi Bizottság titkárságának december 2-i határozata foglalkozik a munkabizottságok létrehozásával és egyben meghatározta helyüket, szerepüket is. Ennek értelmében a munkabizottságok nem választott szervek és nem vezető testületek, hanem a választott pártszerveknek alárendelt olyan munkaszervezetek, amelyek testületi formában működnek, a pártbizottságoktól kapják megbízatásukat és feladatuk a választott szervek munkájának segítése. Miután a végrehajtó bizottságok választott szervek, természetes, hogy hatáskörükbe tartozik á munkabizottságok irányítása is. A végrehajtó bizottságok kezdeményezhetik egy-egy téma megtárgyalását, véleményt, javaslatot kérhetnek a munkabizottságoktól testületi üléseken szereplő napirendekhez. Ez a fölé-, illetve alárendeltség azonban nem csupán formalitás, ugyanis a végrehajtó bizottságoknak se- gíteniülf is kell a munkabizottságokat feladataik jó ellátásában. A bizottságok irányításának joga azonban semmiképpen nem terjed ki a függetlenített apparátusra, ellenkezőleg, anutazott, Bolla főorvoshoz, régi barátjához. A lakásán kereste föl, ahol Bolla örömmel fogadta és megígérte: hamis papírokat szerez a pesti tartózkodáshoz a házaspárnak. Bol- láék este felé tartóztatták Szakasits Antalt, töltse náluk az éjszakát, ö azonban nyugtalan volt és a késő esti órákban visszament feleségéhez Tahiba, vitte neki az örömhírt. Azon az éjszakán pusztító légitámadás érte a fővárost és azt a házat, amelyben Bolláék laktak, találat érte. A ház alatt, a pincében a németek több száz mázsa dinamitot raktároztak, s így a ház rom- badőlt, lakóit maga alá temette. A megmentett híd A szovjet csapatok lépésről lépésre haladtak előre. A fasiszták menekültek, maguk mögött csak romhalmazt hagytak, felrobbantották a dunai hidakat. A Tahiba vezető hidat is aláaknázták egyik éjszaka. A robbantás mégsem sikerült: Boros Izabella, élete kockáztatásával elvágta a gyújtózsinónokat. Csupán kis szakasza sérült meg a hídnak, amelyet néhány órás munkával a község lakosai helyreállítottak. A börtönben töltött Idő. az üldöztetés, a kínvallatások nem múltak él nyomtalanul. A fel- szabadulás után Boros Izabella kórházba került, s egy évvel később, 1946. októberében, 47 éves korában, hosszú szenvedés után, elhunyt. Emlékét a harcostársak őrzik — és hamarosan Tahiban egy utca. Boros Izabella halálakor Várnai Zseni versben szólt emberségéről, nagyszerűségéről, áldozatos munkájáról. A Kerepesi temetőben Boros Izabella síremlékére az idézett vers első szakaszát vésték. Árokszállási Éva nak feladata, hogy a bizottságok mim,Kajának előkészítésében, szervezésében adjon segítséget, használja fel a bizottságok tagjainak személyes tapasztalatait, javaslatait, észrevételeit, kérje ki a véleményüket azokban £ legfontosabb operatív intézkedésekben és ellenőrzésekben, amelyeket az aparátus készít a vezető testületek számára. A TERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁGOK többsége a munkabizottságokat fontosnak és szükségesnek tartja, munkájukat a jövőben több vonatkozásban kívánják továbbfejleszteni. E tevékenységük során messzemenően figyelembe kell venni, hogy bár a munkabizottságok feladataikat a választott pártszervektől kapják, de — javaslattételi jogosultságuk birtokában — kezdeményezhetik, javasolhatják, hogy vizsgálják meg vagy testületi ülésen tárgyalják meg a pártmunka olyan kérdéseit, amelyek megítélésük szerint sürgősek és fontosak." Megbízásuk körébe tartozó kérdésekben pártbizottságuktól, illetve annak apparátusától, a pártszervezetektől, az állami, gazdasági és társadalmi szervektől tájékoztatást, információkat kérhetnek. (Ez nem jelenti e szervek beszámoltatását, még kevésbé ellenőrzését.) A piunkabizottságok a párt- bizottság ülése elé kerülő ügyekben javaslataikat, véleményüket, észrevételeiket rendszerint a végrehajtó bizottságokon keresztül terjesztik elő, de a vezető testületek megbízása alapján élhetnek az önálló előterjesztés jogával is. A pártdemokráciával összefüggésben az lenne a helyes gyakorlat, hogy a végrehajtó bizottság ülésén ismertessék, vagy amennyiben az a pártbizottság hatáskörébe tartozik, oda továbbítsanak minden javaslatot, véleményt, észrevételt, amely a bizottságoktól érkezik, — még akkor is^ hr azzal a végrehajtó bizottság nem ért egyet. KEVÉS ÉS DIFFERENCIÁLT TÉMAKIVALASZTAS, átgondolt tervezés — a jó bizottságok munkájának ezek az, ismérvei. Mindenekelőtt a párthatározatok végrehajtására szükséges összpontosítani figyelmüket. Ott, ahol erre szükség van, érdemes lenne felülbírálni azt a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a munkabizottságok tevékenysége csupán az apparátus által' készített előterjesztések véleményezésére, megvitatására korlátozódik. Tapasztalataink szerint a munkabizottságok önálló anyagkészítése, tagjaiknak a vizsgálatokban és az ellenőrző munkában való személyes részvétele vezethet egy-egy bizottság tevékenysége színvonalának emeléséhez. Gyakrabban kell élni azzal a lehetőséggel, hogy esetenként az egyes témák kidolgozásában munkabizottságon kívülieket is bevonjanak. A feladatok eredményesebb megoldása érdekében szorosabban kell együttműködniük a különböző munkabizottságoknak, például: az együttes ellenőrzésében, a közös vizsgálatokban, egyes anyagok kimunkálásában. A bizottságok tevékenységének elismerését jelentené, ha a pártbizottságok igényelnék, hogy évente rendszeresen számoljanak be munkájukról. az elért eredményekről és fogyatékosságokról. MEGFELELŐ ALAPOT BIZTOSIT a munkabizottságok több éves munkája tevékenységük hatékonyabb kibontakoztatásához, helyük és szerepük mélyrehatóbb felismeréséhez. A jövőben törekedni kell feladataik pontosabb értelmezésére, munka- módszerbeli problémáik kiigazítására, e bizottságok munkaképességének továbbfejlesztésére. Soron Sándor, az MSZP Pest megyei Bizottságának munkatársa.
