Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

1973. JÚNIUS 23.. SZOMBAT hírlap 7 Üzem- és munkaszervezés Fejleszteni nem lehet szervezés nélkül „Nem kampányfeladat” — sokszor hallott mondat ez, mi­kor egy-egy gyárban az üzem- és munkaszervezésről beszé­lünk. Valóban ez a program nem valósulhat meg egyik nap­ról a másikra, s az eredmények is csak hosszabb idő eltelté­vel jelentkeznek. A Kohó- és Gépipari Minisztérium kötelezte vállalatait, hogy készítsék el középtávú szervezési tervüket: ezek a tervek már konkrét elképzeléseket tartalmaznak. Ilyen program készült a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában is, ahol Bross Sándor igazgatóhelyettessel beszélgettünk a gyár szervezési feladatairól. • Hogyan készült közép­távú szervezési programjuk? Mit jelent ez a gyár életében? — Szerencsére a szervezés­hez mi nem most kezdtünk hozzá. A vállalatnál ilyen cso­port már évek óta dolgozik, s tagjai az igazgató közvetlen irányítása alatt tevékenyked­nek. Középtávú szervezési programunkat évenkénti meg­oszlással készíttettük, s min­den esztendő külön program. Mit jelentett számunkra ez a kormányhatározat? Talán amy- nyit, hogy a vállalat általában szervezési apparátusát rövi- debb távú, azonnali feladatok megoldására használta, s nem egy-egy középtávú fejlesztési elképzelés felvázolására. A központi tervirányításos rend­szer néhány módszere „ittra­gadt” — ezekkel egy jórészt külföldre szállító vállalat már nem tudott dolgozni, ezért 'a szervezés kicsit az életben- maradásunkat jelentette. A megrendelők viszonylag gyor­sabb szállítást kémek, igény­lik a műszaki reagálást és a jó minőséget. Fejlesztési tervünk a híradástechnikai alkatrészek választékának bővítését, a ka­pacitás növelését jelenti. Hogy ennek a programnak eleget te­gyünk, nem elég fölépíteni a csarnokokat s behozni a gépe­ket, az anyagokat, hanem biz­tosítani kell azt a szervezési rendszert is, amivel leghaté­konyabban tudjuk majd erőin­ket felhasználni. • A Híradástechnikai Anya­gok Gyára munka- és üzem- szervezésének követnie kell a fejlesztési elképzeléseket. Mit valósítanak meg e fejlesztés során? — A programot a Gazdasági Bizottság hagyta jóvá. 1970-ben a gyár termelési értéke 531 millió forint volt, 1971-ben 538 millió, s 1975-ben a terv: 838 millió forint. A többletter­melés tehát 300 millió. Korsze­rűbben állítjuk elő hagyomá­nyos termékeinket, s néhány új cikkel is jelentkezünk. A nyomtatott áramkörű üzem két esztendővel ezelőtt még csak 26 millió forintért készített kü­lönböző paneleket, de két év múlva az összeg már 175 mil­lió forint lesz. Nemcsak meny- nyiségben, hanem minőségben is változik az üzem termelése, hiszen a kor követelményei szerint paneljeink kétoldalás- lyukgalvanizáltak, azaz a leg­modernebbek. A jövőben nemcsak lágy ferritekkel, ha­nem az úgynevezett kemény ferritekkel is foglalkozunk — a köznyev ezt mágnesnek ne­vezi. A fejlesztést NDK-beli know-how-val valósítjuk meg, s minden valószínűség szerint a Zsiguli-programhoz is szállí­tunk majd ilyen termékeket. A világítástechnikai fénycsőfoj- tók fejlesztésére már régebben vásároltunk egy osztrák licen- cet, s ezzel a gépek gyártására is jogosultságot szereztünk. Az elképzelés szerint ez kooperá­cióban történne, a gépek szer­számait Vácott készítenénk. Ezeket a berendezéseket is megrendelné a Szovjetunió. A negyedik ötéves tervben ösz- szesen 134 millió forintot köl­Hegesztő és egyéb transzformátorok készítését és javítását vállaljuk. • • • Szivattyúmotorok és szivattyúk javítása és mindenféle villanymotor tekercselése. Vállalási idő: 14 napon belül. • • • Karbid gázfejlesztő készülékek, hegesztőapparátok javítását, hitelesítését rövid határidőre vállaljuk. ELEKTROFÉM Ipari Szövetkezet Dabas III., Biksza M. út 479. Telefon: 202. tünk beruházásra, ebből több mint 40 milliót fordítunk az elavult gépek kicserélésére. Régebben a vasoxidot impor­táltuk, most egy vasoxidgyá- runk épül Miskolcon, a Szep­tember 4. Drótművek terüle­tén. Itt a páclevet, melyet a gyártás során kapnak, regene­rálni lehet, azaz a fáradt só­savból a berendezés kivonja a vasoxidot — ez kell nekünk, a drótművek pedig újra felhasz­nálhatja a sósavat. Az idén ősszel készül el a gyár. Rom- hányi telepünkön ezer négy­zetméteres csarnok épült. • Milyen elképzelések va- lósulnak meg a szervezési programban? — Ez a program 'arra épül, hogy a vállalatnál bizonyos gyártási folyamatok nem men­nek valami tökéletesen, látjuk a menet közbeni akadozást, és ezen akarunk változtatni. Megvizsgáltuk, hogy hol, milyen hibalehetőségek van­nak, s mint lehetne ezeken javítani. A ráfizetéses termé­kele családjából indultunk ki, melyek gyártását elsősorban gazdaságossá igyekszünk tenni, s nem megszüntetni előállítá­sukat. Akadt a ferrittermékek között is ráfizetéses cikk, fő­leg azért, mert nem volt elég a megrendelés, azaz kihaszná­latlan volt a kapacitás. Ezek a gyártmányok ma már nem gazdaságtalanok. Kistranszfor- mátorainknak magas volt a rezsiköltsége, ezért kitelepítet­tük romhányi egységünkbe — itt eleve gazdaságosabb ter­melés biztosítható, mint Vá­cott. Az elkövetkező két évben alapvetően néhány folyamatot kívánunk átalakítani, például az egész kereskedelmi és anyagellátási ytevékenységün- ket. Nem alakulnak új főosztá­lyok, osztályok, hanem az osz­tályon belül választjuk külön az anyagellátást és a keres­kedelmi munkát. Változtatások lesznek a termelésirányítás­ban is a gazdaságos kapacitás- kihasználás érdekében, önel­számoló egység lesz Ramhány — kísérletképpen. Ha a próba sikeres, 1975-ig a váci gyár­ban is bevezetjük. A meóban régebben minden darabot, al­katrészt ellenőriztünk, most ez az üzemek feladata lesz, és a meó csak szúrópróbaszerűen vizsgál, ha azonban rosszat, se- lejtet találnak, az egész szál­lítmányt visszaküldik a gyártó üzemnek. Ebben a tervidőszak­ban a vállalati adminisztrációt alkalmassá tesszük gépi feldol­gozásra: 1975 után a termelési programok és az anyagellátási tervek komputerek segítségé­vel készülnek. • Mit várnak a hatéko­nyabb szervezéstől? — A szervezés hangyaszor­galmat, aprólékos munkát igénylő feladat — s ez nem­csak a szervezési csoport dolga. Ök csak papírra vetik a javas­latot, a kidolgozás kollektív munka. Ha valóban sikerül megvalósítanunk szervezési el­képzeléseinket, s a javaslatok a gyakorlatban is beválnak, nem marad el az eredmény eem. T. E. Hogy szépek legyenek az egyszerű hétköznapok is... KISMAROSI FIATALOK TÁRSADALMI MUNKÁJA... — Ez az év igazán jól ala­kul. Emlékezetes marad szá­munkra — mondja elégedett hangon Lipphardt Ferenc. — Ritkán jön össze ennyi kellemes dolog, az biztos — fűzi hozzá Emmer István. A fiúk megállnak. Leteszik a csákányt. Falat bontanak, s szünetet kell tartaniuk, hogy ritkuljon a porfelhő, mert úgy bevonja őket, alig látják, mit csinálnak. Különben most egy darabig minden vasárnap dél­előtt itt dolgoznak a tanács­háza udvarán. Magnk vállalták — Januárban kaptuk meg ezt az öreg házat, hogy taka­rítsuk el, és építsünk ma­gunknak új ifjúsági otthont helyette. Februárban KISZ- titkárunkat, Jaics lstvánnét tanácstagnak jelölték. Mert ugye, kell, hogy olyan fiatal képviselje érdekeinket a köz­ségben, aki közülünk való és az illetékeseknek mindjárt javaslatot is tud előterjeszte­ni, ha problémánk van. Most pedig, amit remélni sem mer­tünk, megkaptuk a KISZ KB vörös vándorzászlaját — foly­tatta Lipphardt Feri. — Bizonyára úgy dolgoztok, amiért elismerés jár? — Munkát? Attól függ, mit veszünk annak. Azért is le­pett meg valamennyiünket az elismerés, mert mi egyáltalán nem éreztük azt, hogy olyan sokat dolgoztunk volna — vet­te át a szót Horváth Márk. — Dolgoztunk? Sokat? Ha a szó szoros értelmében vesszük, ak­kor igen, valóban sokat dol­goztunk. De a munka egyi­künk számára sem volt kény­szer. ki eredmény öröme A téglahordó, sódert rakó fiúk is szünetet tartanak. Le­telepednek a mellettünk levő gerendarakás tetejére. — Mert a mi falunkban, Kismaroson mindössze két éve alakult meg a KISZ-szervezet. Előtte a fiatalok nem találták itthon a helyüket. Bejártak Vácra, Budapestre szabad ide­jükben, vagy esténként, ha szórakozni akartak. — Tavaly nyáron a verőcei nemzetközi ifjúsági tábor új épületében hatvan szobát mi rendeztünk be. Igaz, sokat iz­zadtunk, amíg a bútorokat hordtuk az emeletre, de sok szép lánnyal is megismerked­tünk. Tessék kérem eldönteni, mire emlékszünk kellemeseb­ben: a trógerolásra, vagy pe­dig az apró, kedves évődések- re? Belépő, mint elismerés — Azzal a kis munkával ál­landó belépőt szereztünk ma­gunknak oda — jegyezte meg Általános iskolát végzett fiatalokat AUTÓSZERVIZ! IPARI TANULÓNAK Minden típusú személygépkocsi FELVESZÜNK- alsó és felső mosását, zsírozását, olaj'cseréj'ét, az 1973/74-es tanévre: — motor, futómű, fék, fényszóró műszeres beállítását, KŐMŰVES, ÁCS, VILLANYSZERELŐ- kerékkiegyensúlyozását,- valvoline alvázvédelmét, szakmába.- karosszéria javítását és fényezését vállaljuk. Vidékieknek szállást, teljes ellátást biztosítunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndiiot. az ács és kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is Előzékeny, gyors kiszolgálás fizetünk. lelentkezni lehet: o As 99tJnivers€Íl" Mgtsz „PROSPERITÁS" KSZ AUTÓSZERVIZ üzemében munkaügyi osztályán a 31-es főútvonal mellett, Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt ' a 28-as kilométerkőnél. Maglódon. ifj. Hoffman Ottó. Pillanatnyi hallgatás után folytatja to­vább. — Amikor országjáró kirándulásokat szerveztünk, akkor sem gondoltunk arra, hogy KISZ-szervezetünk ezzel is egy jó pontot szerez. Ha­zánk egyik legszebb részén, a Dunakanyarban lakunk, de van más vidék is, ami gyö­nyörű, és meg kell ismernünk. Ráadásul a turisztika a hob- bynk. Sok helyen jártunk már, a Dunántúlon, a Mátrában, a Bükkben. Valamennyi kelle­mes emlék maradt számunk­30-30 óra — A klubszoba hol van? — Az ideiglenes szállásun­kat az öreg iskola épületében rendeztük be, ahol már nem tanítanak. Ott találkozunk, szórakozunk, táncolunk, ha nincs ehhez a bontáshoz ha­sonló, soron kívüli progra­munk. — Mikorra készül el az új kultúrház? — Szeretnénk már augusz­tusban avatni. S hogy így le­gyen, mi azért mindent meg­teszünk, ahol csak tudunk, se­gítünk a mestereknek. Ki-ki harminc-harminc óra társa­dalmi munkát vállalt közü­lünk. Magunknak építjük a kultúrházat, s hogy dolgozunk rajta, ezért még pénzt is ka­punk. Ugyanis az elvégzett munka díjának ötven százalé­kával mi rendelkezünk. így döntött a tanács elnöke, hogy olyan felszerelést is vásárol­hassunk magunknak, amilyent mi akarunk. A kismarosi fiataloknak nem volt, s most sincs külö­nösebb vágyuk, elképzelésük. Az egyszerű hétköznapokat akarják megszépíteni, közös erővel, valamennyiük számá­ra. S ezért a tiszta igyekeze­tért megérdemelték a KISZ KB szép elismerését. András Ida GYÚGYÍTÚ NÖVÉNYEK >77T* A KIRÁNDULÁSOK IDŐ­SZAKA a nyár és a verőfényes kora ősz. Ekkor keresik fel legtöbben a természetet, fel­nőttek és gyerekek, akik távol a városok kőrengetegeitől pi­henni és kikapcsolódni óhajta­nának a friss, tiszta levegőn. A városi ember általában gyönyörködik a természetben: füvekben, fákban, virágokban, de alig gondol arra, hogy az erdők, mezők virágai milyen nemzeti értékeket képviselnek. Az egész világon híres a ma­gyar gyógyszeripar, nagyon sok hatásos orvosságot állít elő, de ezek mellett még min­dig igen keresett cikkek a vi­lágpiacon a gyógynövények. Ez is bizonyítja, hogy a gyógyítás tudományának mai álláspontja szerint a gyógynövények fel- használása nem elavult mód­szer a betegségek leküzdésé­ben. A gyógynövények száma kö­rülbelül 15 000, ebből hazánk­ban csaknem 1000 fordul elő. Az orvostudomány igen rég­óta alkalmaz növényi szárma- zéku gyógyszereket. AZ ŐSEMBER ÖSZTÖNÖ­SEN keresett bajának gyógyí­tására olyan anyagokat, ame­lyektől meggyógyult. Ezeket az erdőből, a rétről szerezte. Az ókori népek közül az egyipto­miak számos olyan növényt használtak fel, amelyeket még ma, mi is alkalmazunk. Ilyen a ricimis, az aloe, az ópium. A középkorban az arabok fejlesztették tovább a gyógy­növények tudományát, a híres utazó, Marco Polo is sok gyógynövényt írt le pontosan. A GYÓGYNÖVÉNYEK túl­nyomó része vadon fordul elő. Az erdők aljnövényzete között, árnyas helyen közel 60—70 fajta található. Homokos tala­jon is, és a gyomnövények között is találunk értékes faj­tákat. Ezekhez a gyógynövé­nyekhez gyűjtés révén jutha­tunk. Tudnunk kell azonban azt, hogy nem mindegy, mikor kerülnek begyűjtésre. Minden növényi rész gyűjtésének adott időszaka van, s meghatározott, hogy mikor szabad, érdemes gyűjteni. A virágokat például kinyíláskor, a terméseket, magvakat rendszerint érés után stb. Nagy területen terem ha­zánkban a kamillavirág, a szántóföldek szélén is megta­lálható. Ez talán a legrégeb­ben ismert és alkalmazott gyógynövényünk, azért megér­demli, hogy pár szót külön is ejtsünk róla. A KAMILLA hazánk tájain különböző néven ismert: pipi­tér, marmancs, bubujka, szék- fűvirág. Leginkább gyógyteá- nak használjuk, viszont a he­lyes elkészítési módot kevesen tudják. Ez forrázással történ­jen: megfelelő edényben a drogot forró vízzel le kell ön­teni, majd 10—20 percig állni hagyni, s csak ezután szűrni. Ilyen módon elkészítve nagyon jó eredménnyel lehet hasz­nálni gyomor- és bélhurutnál, hasmenésnél. Külsőleg a szem különböző — például kötő­hártyagyulladás — megbetege­dései esetén, szájban levő fe­kélyek ecsetelésére hasznos és jó belégzőszer is. A gyógynövények széles körű alkalmazási területe nem je­lenti azt, hogy minden kisebb­nek látszó bajt tudunk házilag is gyógyítani. Elsődlegesen mindig az orvost kell felkeres­nünk problémáinkkal, s csak ha jónak látja, akkor használ­juk kiegészítésképpen a házi kezelési módot. Péterfi László gyógyszerész, Ácsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents