Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
1973. JÚNIUS 17., VASÁRNAP “"^MíirkuP 7 SEHg3!SE3 HNSSÁ E HETI TUDOMÁNYTECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK TÉMÁJA A BIOLÓGIA ÉRDEKES ÉS SOKSZÍNŰ VILÁGA. EBBŐL NYÚJTUNK MOST EGY KIS ÍZELÍTŐT OLVASÓINKNAK. /Ifoás nélkül Annak megállapítására, hogy az emberi szervezet meddig bírja ki alvás nélkül, egy tokiói orvoscsoport versenyt hirdetett: hat nőt és hat férfit tartottak a legszigorúbb megfigyelés alatt, lv>gy elbírálhassák, melyik marad legtovább ébren közülük. A győztes 84 órai ébrenléttel egy háziasszony lett. Utolsó helyen — 23 órával — végzett egy férfi, akiről kiderült, hogy gyári éjjeliőr. MEGMARAD E A VILÁG? Életközpont Szent-Györgyi Albert akadémikus a New York Times 1970 szeptember 25-i számában figyelmeztet: „Tizenöt perc zéróig” című cikkében. „Korunk etnberisége elérte a maximális bizonytalanság állapotát, és azt a biológiai abszurditást, hogy a természet által évmilliárdok alatt létrehozott élet önmaga elpusztítására készülődik.” Szomorú perspektíva. Ijesztő távlat. Hihetjük? Az elmúlt negyedszázadban a biológia tudománya rohamosan fejlődött, olyan közel jutott az élet, az átöröklés, a tanulás, a felejtés okainak feltárásához, amilyet dús fantázia sem remélhetett. Mindezek — az atomenergiához hasonló módon és mértékben — gazdagíthatják az emberiség fejlődését és boldogulását, de szörnyű szenvedést, pusztítást is okozhatnak. Biológia, élettudomány. A molekuláris biológia úttörője Szent-Györgyi Albert tanulmányait a budapesti és a cam- bridge-i egyetemen folytatta, Berlinben és az USÁ-ban is Hologram a mikroszkóp alatt AZ ÉLŐ SZERVEZETEK sejtjeinek a felépítését világszerte nagy energiával kutatják. A technika új és új lehetőségeit vetik be a vizsgálatokba, hogy még mélyebben bepillanthassanak a szervezetek legrejtettebb titkaiba. Sokat ígérő új módszer például két technikai eljárás, a felbontó mikroszkópia és a holográfia összekapcsolása. A felbontó mikroszkóp a modern technika egyik csodája. A biológusok azonban e mikroszkóp segítségével a vizsgálandó tárgyat nem tudják állandósítani, rögzíteni. A tárgy vizsgálatához szükséges éles fény magának a vizsgálandó tárgynak a szempontjából ugyanis nem közömbös. A sejtek vagy a sejtek összetevői azonnal eltorzulnak, és véglegesen megváltoztatják formájukat. A baktériumok például 15 másodperc alatt elpusztulnak. Viszont a tudós nem elégedhet meg azzal, hogy csak futólagos pillantást vet a tárgyra, különböző oldalról kell megvizsgálnia, s a gondolkodásra is időt kell szánnia. ELŐSZÖR a fényképezést hívták segítségül. Mivel azonban a fényképezés síkban ábrázolja a térbeli világot, a legjobb fénykép sem tudja teljesen visszaadni a tárgy külsejét. Így a mikroszkopikus fényképezés sem. A kép kétségtelenül hasonlít az eredetihez, de holt és lapos, mivel a síkbeli ábrázolás a tárgy kiterjedését, nagyságát jiem tudja érzékeltetni. A holográfia — a térbeli ábrázolás, a háromdimenziós kép előállításának gondolata — 1949-ben született. Ez a felfedezés is a korukat megelőző felfedezések sorába tartozott. A nagy erejű sugarakat kibocsátó, pontszerű fényforrások még ismeretlenek voltak. A holográfia reális megvalósulásának kora csak a lézersugár megszületésével következett be. MA a biofizikai intézetekben a biológus, ha baktériu- mot''VÍzsgál a mikroszkóp alatt, vizsgálat közben elgondolkozhat, analizálhat, a baktérium nem pusztul el és nem változtatja meg formáját. Csodálatos dolgokat művelhet vele: anélkül, hogy hozzáérne, a baktérium testét mintegy rétegenként, metszetszerüen vizsgálhatja, csak a készüléket kell a szükséges mélységi élességre állítani. Körülbelül ezt cselekedjük, amikor a fényképezőgépen az élességet állítjuk be. Ha az előtérben az ág rajza kitünően látszik, a háttérben álló ember képe már elmosódott lesz, és fordítva, így a mikroszkópban is: a tárgy holográfikus ábrázolásán láthatjuk a sejt külső burkolatát, majd a beállítás megváltoztatásával a sejt testének belsejébe pillanthatunk. A BAKTÉRIUM térszerü hologramjának az elkészítéséhez csak arra van szükség, hogy a mikroszkóp alá helyezzük, s bekapcsoljuk a fényforrást. A különleges anyaggal bevont lemezen nem a baktérium képét látjuk, hanem magát a baktériumot, három dimenzióban. Any- nyira hasonlít az eredetihez, hogy szinte várjuk, mikor mozdul meg. H. J. kutatott, 1931-től 1945-ig a szegedi egyetem professzora. Orvosi Nobel-díj at kapott 1937- ben vitaminkutatásaiért, különösen a C-vitamin előállításáért. Alapvető megállapításokat végzett a sejtképzés területén és az iaombiokémiában. Az árkádsorról nyílik a Szegedi Természettudományi Kar Szerves Kémiai Intézete. Kovács Kálmán professzor irányításával a biológiailag aktív vegyületek kutatása a fő profil. Szent-Györgyi Albert és az intézet korábbi vezetőinek fényképei a falon. A barna bútorok patinásak. íróasztal, könyvszekrény, bőrfotelek, bőrpamlag, amiket a Nobel- díjas kutató használt. Irodáját is megtalálhatjuk, ahol dolgozott, ahol fogadta a gratulációkat a Nobel-díjhoz. — Szegedi kutatásai alapozták meg világhírnevét. Joggal tekinthetjük ' példamutató munkásságát, személyét a molekuláris^ biológia egyik úttörőjének. Vegyésznek tisztelhetjük, mert orvosként is nagyra tartotta a kémiai műveltséget. Tudományos eredményeivel kapcsolódik a szegedi biológiához — mondta Kovács Kálmán professzor. Tanítványai jeles sikereket értek el. Közülük Banga Ilona — Baló Elememé — Kos- sufch-díjas kutató lett, Straub F. Brúnó akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ) főigazgatója. A biológiai kutatás központja Hazánk egyik büszkesége, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja. Hosszúra nyúlt, téglalap alakú, nyolcemeletes főépület, közepén hozzácsatolt izotóplaboratóriummal, lapos doboznak tetsző központi épülettel. Még laposabb műhelyekkel. Ötödik esztendeje készül, második éve funkcionál. 1970 végére üzemképessé vált a laboratóriumi főépület fél szárnya, a műhelyépület, üvegházak, a tűz- és robbanásveszélyes raktár. A biológiai fellegvár területe 2,35 hektár. Hetedik emeletén a kísérleti állatok tartására hagyományos állatház létesült. Az izotóplaboratórium a négy intézet izotópos munkahelye. Az épületek belső díszudvart zárnak közre, 400 millió forintba kerül a tudomány új palotája. A műszerezettség 120 millióba, összesen 100 ezer légköbméter a beépített terület. A műszereket évekkel korábban kezdték vásárolni, gyűjteni/ Hazai ritkaság: az építkezés határidőre készül el. Felemelő, látvány. Világos- szürke műkő függönyfalak, mézszínű ablakkeretek, tömérdek szikrázó ablak. Szép, tágas helyiségek. Alapozástól figyelem. A kertészeti vállalat virágai illatoztak helyén fél évtizede. Naponta nőtt típus^ elemekből a palota, emelet emelet után, vaksi szemükkel sötétlettek az ablakhelyek, felragyogtak és avathatták. Ezrek zarándokoltak, csodálták kí- vül-belül. Gazdagabb lett az ország, Szeged. Biokémiai, növényélettani, genetikai, biofizikai intézetek alkotják. Tematikailag és műszerezettségét illetően összekapcsolódnak. A főépületben székelnek. Egymástól függetlenül szervezeti egységet képeznek, kiszolgálásukra a központi szolgálat hivatott. Munkacsoportok, tudósközösségek Straub F. Brúnó akadémikus, a központ főigazgatója vezeti egyben a biokémiai intézetet. Összeforrott gárda, a munkatársak zöme Budapestről, a Karolina úti biokémiáról — azóta Szegedhez tartozik — és a fővárosi Semmelweis Orvostudományi Egyetemről verbuválódott. Az intézet szegedi részlegében három kutatócsoport dolgozik. A növényélettani intézetet Farkas Gábor akadémikus, az Akadémia levelező tagja igazgatja. Pestről érkezett gárdával, a növényvédelmi kutatóban, később a Karolina úti biokémián dolgozókkal. Három munkacsoport tevékenykedik. A genetikai intézet új intézmény, Alföldi Lajos profesz- szor Szegedről, az orvosegyetemről ment át az újszegedi központba igazgatónak. Merőben fiatalokból álló kollektíva, a legtöbb témával és a legtöbb kutatócsoporttal. Öröksége Budapestről egy teljes könyvtár — az Akadémia fővárosi genetikai intézetének megszűnésével — jutott a Tisza-parti tudománypalotába. A biofizikai intézetnek kutatói múltja nincs. Magyarországon molekuláris biológiai szinten nem volt biofizikai kutatás, Szegeden egy új tudományág művelése kezdődött el. Itt is három munkacsoport szorgoskodik. A központi szolgálat 350 személyes, klimatizált előadótermet, 50 ezer kötetes szabad- polcos rendszerű könyvtárat, 150 személyes étteremmel konyhát, igazgatási helyiségeket, gazdasági ügyintézést, könyvelést, személyzeti munkát jelent. Vendégszobákat. A szükséges hűtő- és fűtőenergia előállítására szolgáló berendezéseket, műhelyeket és raktárakat. . Sz. Lukács Imre Madáríészek a Az utóbbi évek megfigyelései szerint a technikai forradalom a bioszféra hagyományos életritmusába, szokásaiba is beleszólhat. Ennek egyik bizonysága a képen látható madár- fészek, amit az állat nemcsak a „hagyományos” nyersanyagból, gallyakból állított össze, hanem a szemétből „kibányászott” lyukszalagokat is felhasználta a fészeképítéshez. Ekként került egymással kapcsolatba az adatfeldolgozás és a fészeképítés tudománya. A madárfészkek alkatrészeiként egyre gyakrabban fedeznek fel fémhulladékokat, vékony drótszálakat is. Ez az „újítás” néha kellemetlenségeket is okozhat, elektromos zárlatokat, ha a madár távvezetéki oszlopra építi a fészkét, ami elég gyakori. Mindenesetre a távvezetékek, távközlési rendszerek hibaelhárítóinak a jövőben gondolniuk kell a fészeképítés közben elhullatott vékony huzalok okozta zavarlehetőségekre is. A zöld pokol hatása Egy autóút és a biológiai egyensúly Programozott szővetvizsgálat A gyógyszerek biológiai hatásvizsgálatának fárasztó, sok ismételt műveletet igénylő munkáját könnyíti meg a képen látható, angol gyártmányú automatikus laboratóriumi műszer- együttes, amely a lejátszódó folyamatok pontos mérését, vizsgálatát teszi lehetővé, A szövetpreparátumokat vizsgáló eszköz két fő részből áll: az automatikus biológiai elemzőfürdőből és egy programozó készülékből. Minden egyes kísérleti ciklus, amely 24 egymástól független műveletből állhat, többször is — 1—9 alkalommal — megismételhető. Az előre beprogramozható teljes vizsgálati „menetrend” maximum 50 ciklust tartalmazhat, és egyúttal választási lehetőséget is nyújt hat különböző gyógyszer- oldási és kétféle mosási művelet között. Ha a szükség úgy kívánja, a kísérleti műveletek kézi úton is irányíthatók, akár a teljes ciklusban, akár csak az egyes paraméterek meghatározásakor. Készül a világ egyik leghosz- szabb autóútja, a Transz- Amazonas út, amely a brazíliai Recife kikötőből indul ki és több ezer kilométer után éri el a perui határt. Az útvonal 3000 kilométeres szakasza az Amazonas őserdő rengetegén vezet át. A. világon eddig egyetlen út építése sem kívánt olyan mérvű erdőirtást, mint amilyen most folyik az Ama- zonas-dzsungelben. Az autóút mentén ugyanis 10 kilométer széles sávot irtanak ki. Ebben a sávban földeket osztanak az indiánoknak, akik a brazil kormány elképzelése szerint itt majd mezőgazdasági tevékenységet folytatnak „Fejlesztés minden áron” — ez most a brazil kormány jelszava. Igen, de milyen áron? Megsínyli a dzsungel Az Amazonas menti dzsungel széles sávban történő kiirtását sínyli az ember és a környezete egyaránt. A nagy folyam mentén 1964-ben még 200 ezer bennszülött élt, de ma már csak 100 ezer a számuk. A bulldózerek meggyorsítják az indián területek elnéptelenedését. A Xingu rezervátumot például 1970-ben vágta ketté az új autóút egyik ága. Természetesen az Amazo- nas-medence fő problémája nem az elnéptelenedés. Számos ökológus osztja azt a véleményt, hogy a dzsungelírtás valóságos „ökológiai katasztrófa” az emeriség számára. A szakértők szerint az Amazonas dzsungel földünk legste- rilebb szűz talaja, amely hosz- szú evolúciós folyamat végső stádiuma. Ez a hatalmas erdőség önellátó, eltartja magát, magyarán, nem igényel emberi. beavatkozást. Amikor azonban az erdőt egy bizonyos területen kiirtják, ott felborul minden, megszűnik a talaj védelme és megkezdődik az eróziós folyamat. Érdekes a trópusi erdőtalajok természete. Évtizedekkel ezelőtt a Xingu folyó mentén kísérleteket végeztek a trópusi gazdálkodással kapcsolatban. Bizonyos területeken kiirtották a dzsungelt. A kisebb fákat kivágták, a nagyobbakat felégették. A területen gabonát, rizst és ma- niókát ültettek. A következő évben mesés termést arattak a dzsungeltól elhódított területen. A harmadik évben azonban már semmi nem termett itt. A kiirtott talajt az eső, a szél és a nap terméketlenné tette. S mi lesz tovább? Mi a további története az ilyen kiirtott, majd rövid időn át kihasznált területnek? Az ember néhány év után odébbáll, mert látja,, hogy nem1'érdemes tovább próbálkozni. A kipusztított részen kb. 20 év múlva már kinőtt a másodlagos erdő. Néhány évtized múlva a másodlagos erdő lassan kezdte felvenni a primitív őserdő képét. Végső soron az erdő visszahódította azt a területet, amelyet az ember irtott ki, vagy katasztrófa következtében pusztult el. A trópusi erdőket nagy területen azonban nem lehet büntetlenül kiirtani. Nemcsak a biológiai egyensúly borul fel tehát az ilyen területen az egyes állat- és növényfajok eltűnésével, hanem az irtás a talaj jellegét is megváltoztatja. Próbálkoztak olyan megoldással is, hogy a kiirtott erdőterületen állattenyésztést folytattak. Az állatok lelegelték az aljnövényzetet. Az őserdei talaj, amely addig befogadta a vizet, most tömörebb talajjá változott, ahol lassan elkezdődött az eróziós folyamat. A dzsungel először szavannává alakult át, majd később terméketlen sivataggá változott. Sajnos, a trópusi erdők pusztulása más kontinenseken is megfigyelhető. Mexikói biológusok éveken át tanulmányozták a kiirtott dzsungelterületeket ökológiai szemszögből. Szerintük is, nemcsak egyes állatok és növények, hanem egész ökológiai rendszer eltűnése a következmény. Kihat az egész földre Az Amazonas-őserdő, ez a hatalmas kiterjedésű dzsungel egész földünk klímájára hat, amikor elnyeli a hőséget, elvágja a szeleket, a nedves évszakban begyűjti és száraz évszakban útjára bocsátja a vizet. Ugyanakkor a hatalmas „zöld pokol” széndioxidot asszimilál és nagy mennyiségű oxigént bocsát az atmoszférába, tehát tisztítja a levegőt. Kipusztítását, ha ez részleges mértékben történik is, az egész emberiség megsínyli. Ez a nagy méretű érd őír tás így nemcsak Brazília ügye, amint azt a legutóbbi stockholmi környezetvédelmi konferencián hangoztatták. H. J. i i k
