Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
A monori járásban is Elrendelték a szövőlepke elleni védekezést Az amerikai fehér szövőlepke az 1968. évi 32. tvr. 5. paragrafusának 1. bekezdésében, valamint a 43/68. MÉM sz. rendelet 4. paragrafusának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében karantén kártevő, így az ellene való védekezés kötelező. Detre Zoltán járási növény- védelmi főfelügyelő elmondotta, hogy a termelők a fertőzési gócok felszámolása céljából általános védekezést is kötelesek végrehajtani. Az általános védekezés idejét június 13. és 18. között jelölték meg az illetékesek. Ha a fertőzés a hernyófészkek leszedésével már nem számolható fel, vegyszeres védekezést kell alkalmazni, hektoliterenként két kiló Hungária L—2 permetezőszerrel, hektoliterenként 20 deka Ditrifon SO WP- vel, vagy 20 deka Fliboléval, vagy 20 deka Trifon 40 EC- vel, vagy 40 deka Safidon 30 EC-vel, vagy 10 deka Nogos 50 EC-vel. Az illetékes szakigazgatási szervek ellenőrzik a védekezés végrehajtását. (g.) Nyolcvan KISZ fatal a Balaton mellett Június 14-töl 23-ig csaknem nyolcvan KISZ-fiatal táborozik a monori járásból Kápta- lanfüreden, a gyömrői úttörők állandó táborában. MŰSOR MOZIK Monor: Harmadik nekifutás. Pilis: Férj, válaszúton. Vecsés: Kincskereső kis ködmön. MONOMIDín P-E.ST Mf GYEI H IR t A P K Ü L.Ö N K I A D A S A XV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1973. JÚNIUS 15., PÉNTEK Jól dolgoznak az iskolák gyermekvédelmi megbízottai A napokban tanácskozást tartottak a járási hivatalban a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó járási intézmények képviselőinek részvételével. Elsőként Bikszády Lórántné általános iskolai gyermekfelügyelő számolt be az iskolákban! gyermek- és ifjúságvédelemről. Elmondotta, hogy a monori járásban 29 általános iskola működik, a tanulók létszáma tízezerre tehető, s körülbelül ezer a hátrányos, háromszáz a veszélyeztetett helyzetű gyerekek száma. Legtöbb hátrányos helyzetű tanuló a monori Kossuth és Ady, a vecsési 1. és 2. számú, valamint a monori-erdei iskolában akad, a legtöbb veszélyeztett helyzetű tanuló a monori Kossuth, a vecsési 1. számú és az üllői iskolában található. Járásunkban a hátrány osság, illetve a veszélyeztetettség okai között főleg a rendezetlen lakásviszonyok, a szülők nevelésre alkalmatlan magatartása, az iszákosság, durvaság, nemtörődömség és az erkölcsi ártalom az uralkodó. Az általános iskolákban a hátrányos és veszélyeztetett gyermekeket már az első osztályban felkutatják. Jó alkalom erre a családlátogatás, amelyet minden esetben a pedagógusok végeznek. A veszéTIHANYBAN ÉS BAJÁN Hódító úton a maglódí lakodalmas táncjáték A PÁVAKÖR BÜSZKESÉGE Riválisa akadt az Ecseri lakodalmasnak. Riválisa? Hogy művészi jellemzőiben, tartalmi és íonnajegyeiben, koreográfiájában is az-e, azt nem állíthatom, csak azt — és ez bizonyos —, hogy az ecse- rihez hasonlóan lakodalmas táncjáték ez is: Maglód ősi, eredeti dallam- és táncmotívumait ötvözi egybe. A szentimentális leánybúcsúztató éppúgy megjelenik benne, mint a vaskos népi humor, a ropogós, duhaj menyasszonytánc. A produkció a minduntalan újuló, kutató és feltáró pávakor büszkesége lett. Az elismerő vélemény róla a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályán született, minthogy alig egy hónapja, az első nyilvános bemutatót meghívottként megtekintették az osztály dolgozói is, akik túl a dicsérő szavakon, elismerésen, a műsort mindjárt arra is érdemesnek tartották, hogy rangos pódiumon is bemutatkozzék: a turistákkal zsúfolt Tihanyban, csúcsidőben, július 5-től 8-ig. A maglódi lakodalmas egyébként egy nagyszabású nyári balatoni műsorösszeállítás része lesz, egyórás időre leszűkítve. Azt követi a csoport bajai szereplése, július 17-től 20-ig. (baky) Pel ury—Pétery—Péteri Harang a kútban, kincsekkel ADALÉKOK A KÖZSÉG TÖRTÉNETÉBŐL Több évvel ezelőtt a Monori Járási Tanács oktatási és népművelési célokra kiadványt jelentetett meg, Adatok a monori járás kultúrtörténetéhez címmel. A tanulmány összeállításakor nem találtak semmiféle hagyományt vagy feljegyzést Péteri község nevének eredetével kapcsolatban. Azóta lelkes kutatók foglalkoztak a titok megfejtésével, s munkájuk eredménnyel járt: írásos dokumentumra találtak a Pest megye műemlékei című kötetben. „Az 1264-ben Petury néven szereplő helység a XIII—XÍV. százában a Péteri családé. 1306-ban birtokosai közé tartozott Saapi János. 1361-ben a Széchenyi család birtoka. 1446- ban István kanonok és testvére, Botos Péter tulajdonában van, akik mint Zsiqmond és Albert királyok feleségeinek birtokát kapták meg. Tőlük 1468-ban a Péteri és Nagykőrösi családok, mint örökösök követelik. 1472-ben a Pomaghy, a Horthy, a Gyürki családok birtokolják, akiktől a Kende- resiek veszik zálogba. 1519-ben Pétery Bálint és Széchenyi Jakab birtokában van." Az ó-falu a török idők alatt elpusztult. Valószínű, e település maradványai találhatók a Péteri erdőben, a falutól körülbelül két kilométerre. Ugyancsak ott található az a kiszáradt tó is, melynek valamely sarkában állítólag kút van: a törökök elől ebbe a kútba harangot engedtek le. a falu egybegyűjtött kincseivel. A romokat a Magyar Nemzeti Múzeum régészei ásatások útján feltárták, de a kincsek nyomát nem lelték. Varga Andrásné lyeztetett tanulókról nyilvántartást is vezetnek, az osztály- naplókban is jelzést tesznek az ilyen tanulók neve mellé. Az iskolák gyermekvédelmi munkáját a gyermekvédelmi megbízott fogja össze, ő vezeti a nyilvántartást, ő tart kapcsolatot a tanács gyámügyi szerveivel. Az iskolák nagy többségében a megbízott jó munkát végez. Akad azonban néhány intézmény, ahol nem a legszerencsésebb volt a megbízottak kiválasztása. Például Csévha- raszton a képesítés nélküli, kisgyermekes nevelőnek a vizsgákra való felkészülés, a gyermeknevelés közepette kevés ideje marad a pluszmunka maradéktalan elvégzésére. Tartalmi vonatkozásban a gyermekvédelmi munka igen sokrétű az iskolákban. Mindenekelőtt megkülönböztetett figyelemmel kísérik a nyilvántartott gyerekek tanulmányi eredményeit, s rendszeres korrepetálással, ta- nulópárok szervezésével segítik őket a tanulásban, továbbá bevonják őket az úttörőmozgalomba és a szakkörök munkájába is. A működő napközi otthonokba elsősorban az ilyen helyzetű gyerekeket veszik fel. A rossz családi körülmények között élő gyerekek részére több iskolában gyűjtőakciót indítottak a tanév során. Az akcióból kivették részüket a szülői munkaközösségek is. Jelentős gondot jelentenek a felmentések és a továbbtanulási problémák is. Ez évben több mint száz gyermek kapott felmentést az iskolába járás alól. A felmentések oka többnyire szociális jellegű: a feltétel ugyanis a 14. éves korhatár. A felmentést azzal a kikötéssel adják meg, hogy a felmentett a tanév leteltével osztályozóvizsgát köteles tenni, ezt azonban csak 10—15 tanuló teljesíti évente. Az iskolák igyekeznek mindent megtenni, hogy a hátrányos és veszélyeztetett gyerekek is elhelyezkedhessenek. Dr. Kerekes Györgyi, a Monori Járásbíróság elnöke a fiatalkorúak bűnözéséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hangsúlyozva, hogy az ismertetett adatok nem lehetnek teljesek, mivel Pest megyében a fiatalkorúak ügyeit a Pestvidéki Járásbíróság végzi, Mo- noron csupán olyan ügyeket tárgyalnak, amelyek felnőttekkel kapcsolatosak. Tavaly tizenhárom fiatalkorú állt a bíróság előtt, például hat garázdaság, öt pedig vagyon elleni bűncselekmény miatt. A legmeglepőbb az, hogy a fiatalkorú bűnözők zöme ittas állapotban követte el tettét. A járásbíróság elnöke hangsúlyozta, szigorítani kellene a vendéglátóipari egységek ellenőrzését. Sok községben még most is minden további nélkül kiszolgálják a fiatalokat szeszes itallal. Az eddigieknél szigorúbban kellene eljárni a törvény megsértői ellen. Az indító okok közül a szülők nemtörődömsége a leggyakoribb. A hozzászólók közül Benyó János őrnagy, a járási rendőr- kapitányság bűnügyi alosztályának vezetője elmondotta: évente hetven-nyolcvan fiatalkorú bűnügyével foglalkoznak. Magas ez a szám, s arra figyelmeztet, hogy a monori járásban még igen sokat kell tenni az ilyen esetek számának csökkentéséért. Több kulturált, szeszmentes szórakozóhelyet, klubhelyiséget kell kialakítani a községekben. A tanácskozás a hozzászólások után meghatározta a jövőre vonatkozó tennivalókat. C. J. JEGYZET Gondoskodjunk a gyerekek nyári elfoglaltságáról A járás valamennyi köz- -SA ségi iskolájában befejeződött a tanítás. Egy-két községben továbbra is nyitva tartanak a napközik, de a legtöbb helyen, igény híján, bezárják azokat is. A gyerekek otthon maradnak. Bár közülük sokan eljárnak majd dolgozni a gazdaságokba, üzemekbe, de legtöbben, különösen a kisebbek, nem. Az utcák, a közeli erdők a napokban — játszóterek, illetve más szórakozási lehetőség hiányában — megtelnek gyerekekkel. A legtöbben szépen eljátszogatnak, de sokan, különböző csínyeken törve fejüket rosszalkodnak: kárt tesznek, tüzeket gyújtanak, hasznos madarakat irtanak ki, zavarják az apróvadakat, letiporják a növényeket... Köztudott, hogy a gyerek igen szereti a vizet. Strand pedig kevés van a járásban, ezért a természetes vizeket is felkeresik, amelyek a májusi nagy szárazság után most még sekélyebbek és ezért piszkosabbak is, tehát fürdőzésre alkalmatlanok, különösen sok bőrbetegség okozói lehetnek, de szervi betegségeket is előidézhetnek. Óvjuk gyermekeinket. Gondoskodjunk felügyeletükről, illetve gondoskodjunk elfoglaltságuk, szórakozásuk biztosításáról. Ha más megoldás nincs, este a szülők számoltassák be őket napi tevékenységükről. Kapjanak a ház körül elfoglaltságot, de úgy, hogy pihenésre és sok játékra is maradjon idejük. Nézzük meg társaságukat, baráti körüket is. Ha lehet, bízzuk meg az otthon levő szomszédokat, öregeket, háziasszonyokat, hogy néha tartsák szemmel őket. Czóval, keresnünk kell a megoldást, így vagy úgy, mert a gyerekek legnagyobb ellensége az unalom, a tétlenség, amit nem is tűrnek el, ha mi nem, ők keresnek maguknak szórakozást. Kovács György A KISZ központi iskolájának hallgatói Sülysápon Színes, tarka plakátok kerültek Sülysáp házainak falára, kerítéseire, zeneszótól, énekszótól volt hangos a község néhány napig: az igen szép környezetű Hevessy- parkban táborozott a KISZ központi iskolájának százötven hallgatója. Nagyszerű, sokáig emlékezetes néhány nap volt. Igaz, ez időben vajmi keveset pihentek a fiatalok: ismerkedtek a községgel, a helyi fiatalokkal, jelentős társadalmi munkát végeztek, esténként színvonalas műsorokat adtak elő. A sportrendezvények közül a KK-is- kola—Sülysáp férfi-női labdarúgó-mérkőzés, a lóverseny és az MHSZ-járőrverseny emelkedett ki. . Sülysáp lakossága e rövidke néhány nap alatt megszerette, szivébe zárta e nagyszerű fiatalokat, akik valóban rászolgáltak a bizalomra, s ahogy tőlük hallottuk, úgyszintén kellemes emlékekkel térnek haza, ki Szabolcsba, Békésbe, ki a Dunántúl valamelyik községébe. Mert az ország A Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet kávai részlegében A második napon Kacskaringós út vezet Káván a volt Haladás Tsz majorja felé. A tűző nap szinte folyékonnyá olvasztja a bitument. Idős házaspár jön vetem szemben. — Tudják-e, hogy a központi itanyán új, kihelyezett üzemi részleg nyílt? — Hogyne tudnánk! — ■mondja a bajuszos férfi. — ■Itt lakunk mi is. Azt hiszem, ■tegnap volt az ünnepélyes átadás. Tágas és világos A volt magtárhelyiségre még közelről sem lehet ráismerni . Gyönyörű vakolatot kapott kívülről, falai között pedig már dolgoznak a lányok, asszonyok. Szewczyk Ede, a TÖVÁL igazgatój". is itt van: — Hétfőn volt a műszaki átadás. Sajnos, néhány munkát nem tudtunk befejezni, így a dolgozók jelenleg is itt vannak. Szeretnénk minél hamarább elvonulni. Ami először is szembe tűnik, az a tágas és világos üzemrész. A fényt táblás armatúrák biztosítják. Benyusovits Sándor tizenkét éve dolgozik a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezetben. Péteriben lakik, önként jelentkezett, ■hogy az itt dolgozók tanítását vállalja. Jó szakember hírében áll, természetesen a szövetkezet vezetői örömmel vették jelentkezését. Ezt mondja: — Jelenleg húsz lány és asszony dolgozik immár két ■napja a korszerű, minden ■igényt kielégítő, új üzemházban. Káván már évek óta jó ■néhány bedolgozója volt szövetkezetünknek, ők foglalták el itt a legtöbb munkahelyet. Jött azonban erősítés is a gyömrői központi üzemiből, Rádi Mária és Ida, valamint Fekete Erzsébet monori lakosok személyében: Itt dolgoznak néhány hónapig, így a tanítási időben, amely négy hónapig tart, késztermékek gyártására is nyílik lehetőség. Több fizetés, több szabad idó A varrógépek mellett az asszonyok szorgalmasan buzgólkodnak. Kálmán Jánosné négy évig bedolgozó volt: — Örömmel jöttem, hiszen néhány hónappal ezelőtt még gondolni sem mertünk volna arra, hogy ilyen korszerű üzembe kerülünk majd valamikor. Mint bedolgozó, ezer- ezerszáz forintot kerestem, remélem, hogy itt több lesz a fizetésem. Örül a férjem is, gyermekünk az ősszel megy iskolába, a munka után vele is tudok foglalkozni. Amióta férjhez ment, Sáránszki Istvánná, nem dolgozott sehol, most ő is kapva kapott a helyi munkaalkalmon. — A tanulási időben 900— 1000 forintot keresünk, ha azonban előbb sajátítjuk el a teendőket, mód és tehetőség nyílik előbb is alapbér-besorolásra. Hajdú Sándor szintén kávai lakos. Szakképzett: három hónapig Gyomron dolgozott. Most ő is hazajött. Az egyetlen férfi ebben az új üzemrészben. Emelik a létszámot Ismét Benyusovits Sándor veszi át a szót: — Nagyon reméljük, hogy a létszámot sikerül majd emelnünk. Az a célunk, hogy harmincöt-negyven állandó dolgozó termeljen. Az új üzemházépítéssel a kávai háziasz- szonyok gondjain igyekeztünk enyhíteni, azokén, akik helyben kívántak dolgozni. Nagy. áldozat volt ez a szövetkezet' részéről, hiszen az üzemrész kialakítása több mint egymillió forintba került. Kilépünk az ajtón. Még hallom a TEXTIMA- varrógépek zúgását, s az elégedett, mosolygó arcok még az autóbuszon is fel-feltűnnek előttem, amikor lehunyom a szemem. Gér József szinte minden részéből gyűltek össze, köztük olyanok is, akik ez idáig még nem hallottak Sülysápról. S mégis, hetekkel, hónapokkal előbb készültek a találkozásra. Képeket, információkat gyűjtöttek, tablókat állítottak össze a községről. Egyikük kedvesen jegyezte meg: — Egy hónapja csak így köszöntünk egymásnak: Sülysáp! Gyorsan, milyen gyorsan is elszállt a néhány nap! S az biztos, sokáig feledhetetlen emlék marad a búcsúest. A fáklyás menet, melyben a központi KISZ-iskolásokkal együtt vonult a község ifjúsága, s fáklyával a kezükben együtt haladtak a község vezetői is. Felemelő, megható volt a műsor, amelyen ezen az estén tábortűz fényében mutattak be a fiatalok: emlékeztek elmúlt világifjúsági találkozókra, baráti népek dalait, táncait elevenítették fel, kifejezték politikai állásfoglalásukat a béke mellett. Az egész műsor már a közeli berlini VIT jegyében zajlott le. — Viszontlátásra! — így köszöntek búcsúzáskor a KISZ- esek. — Viszontlátásra, barátaink! j. i. Pályaszéli jegyzet Még nincs veszve semmi Hallatlanul izgalmassá vált a területi bajnokság hajrája. Sülysáp és Irsa párharca az elsőségért még nem dőlt el, továbbra is kérdéses, hogy a két csapat közül végül melyik kerül magasabb osztályba? Tudtuk, nem lesz könnyű a bajnokság utolsó három fordulója, tudtuk, kemény diót jelent majd Sülysápnak az ösz- szecsapás a kiesés ellen küzdő Ócsával, olyannyira, hogy sokan e mérkőzés eredményétől tették függővé csapatuk első helyét. Nos, Sülysáp vasárnap 3:l-re kikapott Öcsán. A látottak alapján a vereség nem meglepő: a helyiek győzelme megérdemelt. Mégis érthető a nyomasztó hangulat, amely a játékosokra és a szurkolókra egyaránt ránehezedik. Pedig még nincs veszve semmi. Igaz, e sorok írásakor nem ismerem az irsai eredményt, ám függetlenül attól, Sülysáp bajnok lehet még, sőt, kell, hogy bajnok legyen, persze az Ócsán produkáltnál jobb játékkal. Nem lesz könnyű a még hátralevő két mérkőzése sem. Vasárnap a jó erőt képviselő Ma- linovszkij SE látogat Sülysápra, majd a bajnokság utolsó mérkőzésére Úriba utazik a csapat. (—dó) i i
