Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

I pest tti. cm T913. JÚNIUS 15., PÉNTEK v/flWwp Dinamikusan fejlődő községek a budai járásban Három év alatt teljesítik az ötéves tervet? A budai járás — a megye legnépesebb járása — közsé­gei összesen 289 millió forin­tot terveztek fejlesztésre a most folyó ötéves terv idősza­kára. Ezzel szemben viszont az első két évben, 1971-ben és 1972-ben 156 millió forint ér­tékkel gazdagodtak, ez az egész időszakra szóló összeg­nek több mint a fele. Igaz, a 156 millióban benne van az üzemek, vállalatok, gazdasá­gok, intézmények társadalmi segítsége, a lakosság társadal­mi munkája is. A községfej­lesztési és -szépítési verseny­ben ily módon létrehozott ér­ték 1971-ben 26 millió, tavaly pedig már 44 millió forintot tett ki. Az idén 101 millió A fejlesztési terv az idei évre a községeknek 101 millió forintot irányoz elő. Ha sike­rülne — márpedig miért ne sikerülne — a tavalyi társa­dalmi összefogás, a társadalmi munka eredményét az idén megismételni, akkor a budai járás ötéves fejlesztési tervét három év alatt megvalósítja, illetve túl is szárnyalja. Is­mételjük: mindez csakis a tár­sadalmi segítség nyomán jö­het szóba. Miért is ne sikerülne! A budai járás tavalyi, 44 milliós versenyeredménye — amely- lyel, ha lenne a járások kö­zött verseny, első lenne Pest megyében — egy évek óta tar­tó, fokozatos fejlődés szép ál­lomása. Pontosabban: ilyen, az ehhez hasonló szinten im­máron a harmadik éve tartó fejlődésé. Az előző ötéves terv évei­ben a társadalmi segítség ér­téke 2—3 millió fórint körül mozgott. A tanáéáök önállób­bá válásukkal, hatáskörük megnövekedésével egy időben hamar rájöttek: az önállóság, a hatáskör-növekedés egyúttal a felelősségüket is megnövel­te. A budai járás községei utánamentek azoknak a for­rásoknak, amelyek segítségé­vel a község fejlődését dina- mikusabbá tehetik, tehették. Es segítségben nem volt hiány. sadalmi erőforrásokat zömé­ben kommunális fejlesztésre, az életkörülmények javítására fordították a községek. Ki­mondottan társadalmi összefo­gás révén épült meg Budake­szin a gyermekszakorvosi ren­delő, Tárnokon ily módon 3 kilométer járda kapott szilárd burkolatot. Szinte minden község égjük legnagyobb gondja az óvodai helyhiány. Nem véletlen, hogy az ötéves terv kezdetén az MSZMP járási bizottsága ha­tározatban hívta fel a figyel­met e gond minden lehetséges eszközzel történő enyhítésére, s immáron az sem véletlen, hogy 1970-hez képest ma a községekben 500 gyerekkel több járhat óvodába. És csu­pán két év eredménye ez! S az ütem nem lassul. Jelenleg épül, és őszre átadják rendel­tetésének Budaörsön a 120, Törökbálinton a 150, Pilisvö- rösváron a tornateremmel (!) is ellátott, 90 személyes óvo­dát. Egy 50 személyes óvoda építésére készülnek Piliscsa- bán. Több lakást Vízvezeték, csatornahálózat, ez sem kisebb gond. Néhány község azonban — Budakeszi, Budaörs, Diósd — már elju­tott arra a fokra, hogy jórészt túl lévén e gondokon, na­gyobb szabású lakásépítésre is gondolhat, s jelentős a fej­lődés Érden, Pilisvörösváron A járás minden községében úgynevezett operatív bizott­ság szervezi a társadalmi ösz- szefogást — munkát. A jelek szerint — és várhatóan — eredménnyel. Deregán Gábor CSÉB Tíz év alatt másfél milliárd A világon egyedülálló biz­tosítási forma, a csoportos élet- és balesetbiztosítás sike­réről, eredményeiről, fejlődé­séről és módosításairól szá­molt be csütörtöki sajtótájé­koztatóján Szász Endre, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója a MUOSZ-ban. Elmondotta egyebek között, hogy az ország 2100 biztosí­tás és önsegélyező csoportjá­nak csaknem két és három­negyed millió tagja van. A társadalombiztosítási szolgál­tatások kiegészítésére létre­hozott biztosítási formában a bevezetése óta eltelt tíz esz­tendő alatt másfél milliárd forintot fizetett ki a biztosító a csoportok tagjainak, illetve azok hozzátartozóinak. Szentendrei kőnvvbarátok Zsámbék megtízszerezte A tavalyi 44 millió forint­nak valamivel nagyobb fele, 24 millió forint az üzemek, vállalatok, gazdaságok, intéz­mények a tanáccsal közös be­ruházásokhoz való hozzájáru­lása volt, a többi 20 millió a „tiszta, klasszikusan” társadal­mi munkából jött össze. Egyik-másik község különö­sen kitett magáért. Solymár az 1971. évi megyei községfej­lesztési és -szépítési verseny­ben a nagyközségek között el­ért 2. helyével már mintegy jelezte, valamire készül. S va­lóban, megnyerte az 1972. évi versenyt, minden egyes lako­sára — a csecsemőket és ag­gokat is beleszámítva — 1040 forint értékű társadalmi se­gítség jutott. Az egy lakosra jutó 880 forinttal Zsámbék já­rási 2. lett. itt azonban el kell mondani: egy év alatt meg­tízszerezték a társadalmi erő­forrásból a községfejlesztésre fordított összeget-értéket. De valami módon említeni lehet­ne a járás mind a 18 községét. Példaként: a járási 7. helye­zett Piliscsaba nagyközség tel­jesítménye hatszor nagyobb, mint az előző évi volt. Mind a fejlesztésre szánt eredeti összeget, mind a tár­Huszonöt év körüli fiatal­ember Fehér Gyula, a szent­endrei könyvbarátok körének vezetője. Pilisszentlászlón ta­nár. Minden második hét csü­törtökjén beutazik a járási köz­pontba, hogy előadásokat ve­zessen, beszélgetéseket, vitá­kat kezdeményezzen a kör tag­jaival, fiatalokkal, öregekkel. Áprilistól, amióta a vezetést elvállalta, teljes energiával ezen munkálkodik. ma már a könyvbarátok köré­nek több mint a fele fiatal és a taglétszám ötvenre nőtt. Élményt adni és kapni A kezdet Szentendrén, a könyvtár kezdeményezésére 1971. no­vemberében alakúit meg a könyvbarátok köre tizenöt taggal — mondja Pethő Zsolt- né könyvtáros, akkori körve­zető. — Háromnegyed rész­ben nyugdíjasokból állt a tag­ság, elsősorban ezt a korosz­tályt érdekelte az új kezde­ményezés. Fehér Gyula a könyvbará- I tok körének céljáról beszél: — Egy jó könyv elolvasása élményt jelent. Ha ezt az él­ményt több és más formában újra átélheti az olvasó, meg­beszélheti, láthatja, hallhat róla, játszhat vele, úgy ez az élmény teljesebb lesz. Ez tö­mören kifejezve célunk lé­nyege. Mást adni, pluszt adni az olvasónak ... A tervekről felcsillanó szem­mel beszél, a nehézségek nem riasztják el, sőt. — A könyvtárnak kevés, a pénze, a mi „nagy” terveink­hez, ezért ötletekkel segítünk magunkon. Fiatal művésze­ket hívunk meg, szavalóver­senyeket rendezünk, vagy le­hetőséget adunk tagtársaink­nak, hogy ők maguk is bemu- \ tatkozzanak. Célzok itt arra, hogy van műkedvelő író tag­társunk, aki a közeljövőben fogja bemutatni a „zsűrinek” műveit. A környékről is — Nemcsak ezen a terüle­ten van munka. Szeretnénk, ha a környező községekből is többen érdeklődnének a szent­endrei könyvbarátok klubj a iránt. Szigetmonostort, Leány­falut és Pilisszentlászlót már példának lehet tekinteni, kezd velük a kapcsolatunk kiala­kulni. Szabó Éva Táskák exportra A felsőpakonyi TESZÖV bőrdíszműves részlegében negy­venötén dolgoznak, közülük harminckilenc nő. Az üzem leg­keresettebb termékei a különféle divatos táskák. Korábban Hollandiába szállítottak, most szovjet megrendelésre dolgoz­nak. A Szovjetunióba 30 ezer íérfiaktatáska kel hamarosan 1*^ra‘ Ekés János felvétele­JÍNIUS 25-TŐL: EGYETEMI, FŐISKOLAI FELVÉTELIK Hatvannégyezer jelentkező Minden eddiginél többen, csaknem 64 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tago­zataira. A most érettségizők és a korábban végzettek közül 41 128-an pályáznak a nappali tagozatokra. Az eddigi össze­gezések szerint 6416-an felvé­teliznek az esti tagozatokon, 16180-an pedig a különböző intézmények levelező fakultá­sain. Megkezdődtek az előké­születek hazánk 54 felsőokta­tási intézményében az idei fel­vételi vizsgákra, amelyek or­szágosan — valamennyi tago­zaton — június 25-én kezdőd- j nek, és az érvényben levő ren­delkezések szerint július 31-ig véget érnek. Tizenötezer „gólyát” várnak az 1973/74-es tanév nappali ta­gozataira a felsőoktatási intéz­ményekben, közülük hat és fél ezren egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. A naplóját lapozgatom;min­den összejövetel színesen, rész­letesen megörökítve. Változa­tos, gazdag „múlt” tanúskodik az eddigi jó munkáról: érde­kes szellemi vetélkedők, heves viták, irodalmi játékok. író— olvasó találkozók, művészek bemutatkozása, tudósok elő­adása; Szentiványi Kálmán író, László Gyula professzor, Szánthó Imre grafikus, Vasy Géza irodalomtörténész, Ko­vács Győző fizikus látogatott többek között a körbe. Bodor Tibor színművész egyik fellépése után — amit véget érni nem akaró beszél­getés követett — ezt írta a naplóba: „Ha az olvasásban is olyan lelkesek, mint ezen az estén, akkor nem is olyan ne­héz itt a könyvtárosok dol­ga”. Mégis egy időben Pethő Zsoltné attól félt, hogy a könyvbp" j*ok köre nyugdíja­sok klubjává fog átalakulni, ugyanis olyan kevés fiatal járt el az összejövetelekre. Mi az oka, mi volt az oka ennek? Pethő Zsoltné talán túlzott kritikával nyilatkozik: — Ügy érzem, kevés az én tehetségem a szélesebb körű szervezéshez és a lehetőségeim is szőkébbek, mint Fehér Gyu­lának. Neki tágabb az isme­retségi köre. ráadásul remek szervező, és nagj’on ért az em­berekhez. Az ő érdeme, hogy Terjed a ráckevei kezdeményezés Júliustól ismét bővül a HSZV Újabban mind többet hallat j magáról á ráckevei Aranyka­lász Termelőszövetkezet által összefogott Dália-program, avagy pontosabban, szabatos nevén: a Húshasznú Szarvas­marha-tenyésztő Termelőszö­vetkezetek Közös Vállalkozása, — miként közkeletűen emle­getik, a HSZV. Legutóbb a Ba- latonfüreden megrendezett tsz- szövetségi tanácskozáson volt alkalmam meghallgatni egy idevágó folyosói vitát, amely voltaképpen akörül forgott, hogy lehetséges, illetve érde- mes-e külterjes módon állatot tartani, s egyáltalán: képesek vagyunk-e olyannyira följaví­tani a gyepgazdálkodást, hogy erre alkalmassá váljék? Akadt a füredi polémiában is rész­vevő, aki higgadt érvekkel megválaszolta a kissé szónoki kérdéseket, ám a HSZV — amely már ötven termelőszö­vetkezetet tömörít az ország­nak úgyszólván minden tájá­ról — igazgatója, dr. Tukacs Béla röpke adaléksora tán még meggyőzőbb: — A következő évtized legnagyobb agrárforradal­mát Magyarországon meg­ítélésem szerint a korszerű gyepgazdálkodás hozza — fogalmaz a tsz-elnökigaz- gató. — Igaz, ma még vitaté­ma, vajon a legnagyobb tej- és hústermelést a gyepen lehet-e produkálni, egyszóval a lehe­tőségeket inkább még csak érzékeljük. Ám az eléggé köz­tudott, hogy hazánkban rend­kívül sok a jó gyep, s hagyo­mánya is van az intenzív, ön­tözéses gyepgazdálkodásnak. Kétségtelen azonban, hogy az utóbbi években, évtizedekben ez nem párosult okszerű hasz­nosítással. Sürgető például a gépesített gyepbetakarítás megoldása — megfelelő gépek viszont nincsenek. Még nem vettük tudomá­sul, hogy ugyanolyan spe­ciális növénytermesztési ágazatról van szó, miként a búza-, a kukorica- vagy a cukorrépa termesztés. Legjobban termő takarmány­növényünket nem becsültük eléggé, jóllehet évi ötszöri ara­tásról lehet beszélni, s ily mó­don megteremthetnénk azt a takarmánybázist, ami eddig hiányzott a magyar mezőgaz­daságból. Hiszen állandóan ar­ról panaszkodunk: nincs meg­felelő takarmánya a szarvas- marhának! — Mennyi gépet lehetne hasznosítani? — Becslések szerint kétmillió holdról van szó, márpedig bebizonyosodott, hogy minden hold eltart egy tehenet még akkor is, ha nem túlságosan sikere­dik a termés. Természetszerűen tömérdek tennivaló és föltétel — min­denekelőtt műtrágya, tehát pénz — szükségeltetik ennek a ma még tán álomnak tűnő el­gondolásnak a megvalósításá­hoz, de hogy ötven tsz immár hozzálátott e tennivalókhoz, az már mond valamit. S mi­ként megtudom, ezzel koránt- sincs véglegesítve a közös vál- 1 alkozás tasrlétszáma: júliuS- ban ismét kibővül a HSZV — remélhetően mind több Pest megyei termelőszövetkezettel is. K. N. Évről évre visszatérő gond, hogy egyes szakok, karok rendkívül divatosak: ezekre a túljelentkezés sokszoros, míg másokon a keretszámot is alig haladják meg. A fizikai dolgozó szülök gyermekeinek aránya a böl­csészettudományi karokra je­lentkezők között 25—35 száza­lékos, a természettudományi karokon 28—40 százalék, a jo­gi karokon pedig 24—32 szá­zalék. Az orvostudományi egyetemeken ez a jelentkezési arányszám 16—44 százalék kö­zött mozog. Országos daíostalátkozó Országos dalostalálkozórr készülnek Szombathelyen. A idén a budapesti és miskolc dalosünneppel egyádőfaen jú nius 28-tól július 1-ig ad oh hont a vasi megyeszékhely 4. kórusnak s több , mint kétezt dalosnak. A munkásság föl radalmi dalait, hagyomá nyait őrző dalárdák 1938-ba: találkoztak először Szombat­helyen. Ezt követően 1948-bar majd ötévenként az orszá minden részéből érkező mun káskórusok megismétlik ezt ; találkozót. Külföldről nég énekkart várnak. Bemutatkc zik a razgrádi kórus, a Litvár SZSZK-ból a kaunasi együt tes. Olaszországból a torinó énekkar, a Mari Köztársaság­ból pedig egy népi együttes. Jönnek a jimiusi P1K-HETEK! W PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT W_

Next

/
Thumbnails
Contents