Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
I pest tti. cm T913. JÚNIUS 15., PÉNTEK v/flWwp Dinamikusan fejlődő községek a budai járásban Három év alatt teljesítik az ötéves tervet? A budai járás — a megye legnépesebb járása — községei összesen 289 millió forintot terveztek fejlesztésre a most folyó ötéves terv időszakára. Ezzel szemben viszont az első két évben, 1971-ben és 1972-ben 156 millió forint értékkel gazdagodtak, ez az egész időszakra szóló összegnek több mint a fele. Igaz, a 156 millióban benne van az üzemek, vállalatok, gazdaságok, intézmények társadalmi segítsége, a lakosság társadalmi munkája is. A községfejlesztési és -szépítési versenyben ily módon létrehozott érték 1971-ben 26 millió, tavaly pedig már 44 millió forintot tett ki. Az idén 101 millió A fejlesztési terv az idei évre a községeknek 101 millió forintot irányoz elő. Ha sikerülne — márpedig miért ne sikerülne — a tavalyi társadalmi összefogás, a társadalmi munka eredményét az idén megismételni, akkor a budai járás ötéves fejlesztési tervét három év alatt megvalósítja, illetve túl is szárnyalja. Ismételjük: mindez csakis a társadalmi segítség nyomán jöhet szóba. Miért is ne sikerülne! A budai járás tavalyi, 44 milliós versenyeredménye — amely- lyel, ha lenne a járások között verseny, első lenne Pest megyében — egy évek óta tartó, fokozatos fejlődés szép állomása. Pontosabban: ilyen, az ehhez hasonló szinten immáron a harmadik éve tartó fejlődésé. Az előző ötéves terv éveiben a társadalmi segítség értéke 2—3 millió fórint körül mozgott. A tanáéáök önállóbbá válásukkal, hatáskörük megnövekedésével egy időben hamar rájöttek: az önállóság, a hatáskör-növekedés egyúttal a felelősségüket is megnövelte. A budai járás községei utánamentek azoknak a forrásoknak, amelyek segítségével a község fejlődését dina- mikusabbá tehetik, tehették. Es segítségben nem volt hiány. sadalmi erőforrásokat zömében kommunális fejlesztésre, az életkörülmények javítására fordították a községek. Kimondottan társadalmi összefogás révén épült meg Budakeszin a gyermekszakorvosi rendelő, Tárnokon ily módon 3 kilométer járda kapott szilárd burkolatot. Szinte minden község égjük legnagyobb gondja az óvodai helyhiány. Nem véletlen, hogy az ötéves terv kezdetén az MSZMP járási bizottsága határozatban hívta fel a figyelmet e gond minden lehetséges eszközzel történő enyhítésére, s immáron az sem véletlen, hogy 1970-hez képest ma a községekben 500 gyerekkel több járhat óvodába. És csupán két év eredménye ez! S az ütem nem lassul. Jelenleg épül, és őszre átadják rendeltetésének Budaörsön a 120, Törökbálinton a 150, Pilisvö- rösváron a tornateremmel (!) is ellátott, 90 személyes óvodát. Egy 50 személyes óvoda építésére készülnek Piliscsa- bán. Több lakást Vízvezeték, csatornahálózat, ez sem kisebb gond. Néhány község azonban — Budakeszi, Budaörs, Diósd — már eljutott arra a fokra, hogy jórészt túl lévén e gondokon, nagyobb szabású lakásépítésre is gondolhat, s jelentős a fejlődés Érden, Pilisvörösváron A járás minden községében úgynevezett operatív bizottság szervezi a társadalmi ösz- szefogást — munkát. A jelek szerint — és várhatóan — eredménnyel. Deregán Gábor CSÉB Tíz év alatt másfél milliárd A világon egyedülálló biztosítási forma, a csoportos élet- és balesetbiztosítás sikeréről, eredményeiről, fejlődéséről és módosításairól számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján Szász Endre, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója a MUOSZ-ban. Elmondotta egyebek között, hogy az ország 2100 biztosítás és önsegélyező csoportjának csaknem két és háromnegyed millió tagja van. A társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítésére létrehozott biztosítási formában a bevezetése óta eltelt tíz esztendő alatt másfél milliárd forintot fizetett ki a biztosító a csoportok tagjainak, illetve azok hozzátartozóinak. Szentendrei kőnvvbarátok Zsámbék megtízszerezte A tavalyi 44 millió forintnak valamivel nagyobb fele, 24 millió forint az üzemek, vállalatok, gazdaságok, intézmények a tanáccsal közös beruházásokhoz való hozzájárulása volt, a többi 20 millió a „tiszta, klasszikusan” társadalmi munkából jött össze. Egyik-másik község különösen kitett magáért. Solymár az 1971. évi megyei községfejlesztési és -szépítési versenyben a nagyközségek között elért 2. helyével már mintegy jelezte, valamire készül. S valóban, megnyerte az 1972. évi versenyt, minden egyes lakosára — a csecsemőket és aggokat is beleszámítva — 1040 forint értékű társadalmi segítség jutott. Az egy lakosra jutó 880 forinttal Zsámbék járási 2. lett. itt azonban el kell mondani: egy év alatt megtízszerezték a társadalmi erőforrásból a községfejlesztésre fordított összeget-értéket. De valami módon említeni lehetne a járás mind a 18 községét. Példaként: a járási 7. helyezett Piliscsaba nagyközség teljesítménye hatszor nagyobb, mint az előző évi volt. Mind a fejlesztésre szánt eredeti összeget, mind a tárHuszonöt év körüli fiatalember Fehér Gyula, a szentendrei könyvbarátok körének vezetője. Pilisszentlászlón tanár. Minden második hét csütörtökjén beutazik a járási központba, hogy előadásokat vezessen, beszélgetéseket, vitákat kezdeményezzen a kör tagjaival, fiatalokkal, öregekkel. Áprilistól, amióta a vezetést elvállalta, teljes energiával ezen munkálkodik. ma már a könyvbarátok körének több mint a fele fiatal és a taglétszám ötvenre nőtt. Élményt adni és kapni A kezdet Szentendrén, a könyvtár kezdeményezésére 1971. novemberében alakúit meg a könyvbarátok köre tizenöt taggal — mondja Pethő Zsolt- né könyvtáros, akkori körvezető. — Háromnegyed részben nyugdíjasokból állt a tagság, elsősorban ezt a korosztályt érdekelte az új kezdeményezés. Fehér Gyula a könyvbará- I tok körének céljáról beszél: — Egy jó könyv elolvasása élményt jelent. Ha ezt az élményt több és más formában újra átélheti az olvasó, megbeszélheti, láthatja, hallhat róla, játszhat vele, úgy ez az élmény teljesebb lesz. Ez tömören kifejezve célunk lényege. Mást adni, pluszt adni az olvasónak ... A tervekről felcsillanó szemmel beszél, a nehézségek nem riasztják el, sőt. — A könyvtárnak kevés, a pénze, a mi „nagy” terveinkhez, ezért ötletekkel segítünk magunkon. Fiatal művészeket hívunk meg, szavalóversenyeket rendezünk, vagy lehetőséget adunk tagtársainknak, hogy ők maguk is bemu- \ tatkozzanak. Célzok itt arra, hogy van műkedvelő író tagtársunk, aki a közeljövőben fogja bemutatni a „zsűrinek” műveit. A környékről is — Nemcsak ezen a területen van munka. Szeretnénk, ha a környező községekből is többen érdeklődnének a szentendrei könyvbarátok klubj a iránt. Szigetmonostort, Leányfalut és Pilisszentlászlót már példának lehet tekinteni, kezd velük a kapcsolatunk kialakulni. Szabó Éva Táskák exportra A felsőpakonyi TESZÖV bőrdíszműves részlegében negyvenötén dolgoznak, közülük harminckilenc nő. Az üzem legkeresettebb termékei a különféle divatos táskák. Korábban Hollandiába szállítottak, most szovjet megrendelésre dolgoznak. A Szovjetunióba 30 ezer íérfiaktatáska kel hamarosan 1*^ra‘ Ekés János felvételeJÍNIUS 25-TŐL: EGYETEMI, FŐISKOLAI FELVÉTELIK Hatvannégyezer jelentkező Minden eddiginél többen, csaknem 64 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira. A most érettségizők és a korábban végzettek közül 41 128-an pályáznak a nappali tagozatokra. Az eddigi összegezések szerint 6416-an felvételiznek az esti tagozatokon, 16180-an pedig a különböző intézmények levelező fakultásain. Megkezdődtek az előkészületek hazánk 54 felsőoktatási intézményében az idei felvételi vizsgákra, amelyek országosan — valamennyi tagozaton — június 25-én kezdőd- j nek, és az érvényben levő rendelkezések szerint július 31-ig véget érnek. Tizenötezer „gólyát” várnak az 1973/74-es tanév nappali tagozataira a felsőoktatási intézményekben, közülük hat és fél ezren egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. A naplóját lapozgatom;minden összejövetel színesen, részletesen megörökítve. Változatos, gazdag „múlt” tanúskodik az eddigi jó munkáról: érdekes szellemi vetélkedők, heves viták, irodalmi játékok. író— olvasó találkozók, művészek bemutatkozása, tudósok előadása; Szentiványi Kálmán író, László Gyula professzor, Szánthó Imre grafikus, Vasy Géza irodalomtörténész, Kovács Győző fizikus látogatott többek között a körbe. Bodor Tibor színművész egyik fellépése után — amit véget érni nem akaró beszélgetés követett — ezt írta a naplóba: „Ha az olvasásban is olyan lelkesek, mint ezen az estén, akkor nem is olyan nehéz itt a könyvtárosok dolga”. Mégis egy időben Pethő Zsoltné attól félt, hogy a könyvbp" j*ok köre nyugdíjasok klubjává fog átalakulni, ugyanis olyan kevés fiatal járt el az összejövetelekre. Mi az oka, mi volt az oka ennek? Pethő Zsoltné talán túlzott kritikával nyilatkozik: — Ügy érzem, kevés az én tehetségem a szélesebb körű szervezéshez és a lehetőségeim is szőkébbek, mint Fehér Gyulának. Neki tágabb az ismeretségi köre. ráadásul remek szervező, és nagj’on ért az emberekhez. Az ő érdeme, hogy Terjed a ráckevei kezdeményezés Júliustól ismét bővül a HSZV Újabban mind többet hallat j magáról á ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet által összefogott Dália-program, avagy pontosabban, szabatos nevén: a Húshasznú Szarvasmarha-tenyésztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása, — miként közkeletűen emlegetik, a HSZV. Legutóbb a Ba- latonfüreden megrendezett tsz- szövetségi tanácskozáson volt alkalmam meghallgatni egy idevágó folyosói vitát, amely voltaképpen akörül forgott, hogy lehetséges, illetve érde- mes-e külterjes módon állatot tartani, s egyáltalán: képesek vagyunk-e olyannyira följavítani a gyepgazdálkodást, hogy erre alkalmassá váljék? Akadt a füredi polémiában is részvevő, aki higgadt érvekkel megválaszolta a kissé szónoki kérdéseket, ám a HSZV — amely már ötven termelőszövetkezetet tömörít az országnak úgyszólván minden tájáról — igazgatója, dr. Tukacs Béla röpke adaléksora tán még meggyőzőbb: — A következő évtized legnagyobb agrárforradalmát Magyarországon megítélésem szerint a korszerű gyepgazdálkodás hozza — fogalmaz a tsz-elnökigaz- gató. — Igaz, ma még vitatéma, vajon a legnagyobb tej- és hústermelést a gyepen lehet-e produkálni, egyszóval a lehetőségeket inkább még csak érzékeljük. Ám az eléggé köztudott, hogy hazánkban rendkívül sok a jó gyep, s hagyománya is van az intenzív, öntözéses gyepgazdálkodásnak. Kétségtelen azonban, hogy az utóbbi években, évtizedekben ez nem párosult okszerű hasznosítással. Sürgető például a gépesített gyepbetakarítás megoldása — megfelelő gépek viszont nincsenek. Még nem vettük tudomásul, hogy ugyanolyan speciális növénytermesztési ágazatról van szó, miként a búza-, a kukorica- vagy a cukorrépa termesztés. Legjobban termő takarmánynövényünket nem becsültük eléggé, jóllehet évi ötszöri aratásról lehet beszélni, s ily módon megteremthetnénk azt a takarmánybázist, ami eddig hiányzott a magyar mezőgazdaságból. Hiszen állandóan arról panaszkodunk: nincs megfelelő takarmánya a szarvas- marhának! — Mennyi gépet lehetne hasznosítani? — Becslések szerint kétmillió holdról van szó, márpedig bebizonyosodott, hogy minden hold eltart egy tehenet még akkor is, ha nem túlságosan sikeredik a termés. Természetszerűen tömérdek tennivaló és föltétel — mindenekelőtt műtrágya, tehát pénz — szükségeltetik ennek a ma még tán álomnak tűnő elgondolásnak a megvalósításához, de hogy ötven tsz immár hozzálátott e tennivalókhoz, az már mond valamit. S miként megtudom, ezzel koránt- sincs véglegesítve a közös vál- 1 alkozás tasrlétszáma: júliuS- ban ismét kibővül a HSZV — remélhetően mind több Pest megyei termelőszövetkezettel is. K. N. Évről évre visszatérő gond, hogy egyes szakok, karok rendkívül divatosak: ezekre a túljelentkezés sokszoros, míg másokon a keretszámot is alig haladják meg. A fizikai dolgozó szülök gyermekeinek aránya a bölcsészettudományi karokra jelentkezők között 25—35 százalékos, a természettudományi karokon 28—40 százalék, a jogi karokon pedig 24—32 százalék. Az orvostudományi egyetemeken ez a jelentkezési arányszám 16—44 százalék között mozog. Országos daíostalátkozó Országos dalostalálkozórr készülnek Szombathelyen. A idén a budapesti és miskolc dalosünneppel egyádőfaen jú nius 28-tól július 1-ig ad oh hont a vasi megyeszékhely 4. kórusnak s több , mint kétezt dalosnak. A munkásság föl radalmi dalait, hagyomá nyait őrző dalárdák 1938-ba: találkoztak először Szombathelyen. Ezt követően 1948-bar majd ötévenként az orszá minden részéből érkező mun káskórusok megismétlik ezt ; találkozót. Külföldről nég énekkart várnak. Bemutatkc zik a razgrádi kórus, a Litvár SZSZK-ból a kaunasi együt tes. Olaszországból a torinó énekkar, a Mari Köztársaságból pedig egy népi együttes. Jönnek a jimiusi P1K-HETEK! W PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT W_
