Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

MfG ve f <cKírlnp 1973. JŰNIUS 14.. CSÜTÖRTÖK Négy megye együttműködése Közművelődés — ma és holnap Esztendőkkel ezelőtt szoros együttműködés alakult ki He­ves, Komárom, Nógrád és Pest megye közművelődésének vezetői, szakemberei között. Ennek az együttműködésnek volt jó példája az elmúlt héten Visegrádon rendezett három­napos tanácskozás is, 'amelyen a négy megye, járási, városi népművelési felügyelői vitat­ták meg a közművelődés jele­nét és holnapját. Más igények Az előadók csakúgy, mint a felszólalók egyaránt arról be­széltek, hogy a felszabadulás után kezdődött kulturális for­radalom első szakasza, amely­nek legfőbb célkitűzése az el­maradottság megszüntetése, a nagy tömegek műveltségi szín­vonalának emelése volt, öt-hat esztendővel ezelőtt véget ért. A gazdasági helyzet változásával, az emberek műveltségi szint­jének 'a növekedésével új helyzet alakult ki, amely új feladatok elé állítja a közmű­velődés munkásait is. Megvál­toztak az igények: a televízió gyors térhódításának követ­kezményeként a művelődési házak nagytermi rendezvényei már nem vonzzák az embere­ket, sokkal inkább igénylik a művelődésnek a családiasabb, lényegesen kisebb közösségek­ben folyó formáit, a vitadél­utánokat, az irodalmi esteket, a szakköri és klubéletet. A kultúra a televízió jóvoltából ma már „házhoz jön”, méghoz­zá lényegesen magasabb szín­vonalon, mint ahogyan azt a korábbi években a különböző öntevékeny csoportok tolmá­csolták. Ha a televízió színházi előadásai, tv-játékai nem is pótolják teljességgel a színház nyújtotta közvetlen élményt, mégis nívós produkciókat nyújtanak estéről estére — millióknak. Ezzel versenyre kelni ma mái" nem' lehet. .Ki­egészíteni, közvetlenebbé ten­ni azonban igen: a látott elő­adások megvitatásával, felidé­zésével, esetlegesen az alkotók meghívásával. S egyre inkább ez a helyzet az ismeretterjesz­tő tevékenységgel is. Egyre ne­hezebb versenyre kelnie egy- egy helyi előadónak a televí­zió sokszínű, gazdagon szem­léltetett tudományos vagy is­meretterjesztő programjával vagy éppen útibeszámolójával. Ám ezek közös megbeszélése szintén a művelődési házak új feladatai közé tartozik. És so­rolhatnánk még hosszan a kul­turális forradalom jelenlegi második szakaszának sajátos­ságait. Együttműködés A korábbi években az iskola éppúgy külön egységet alkotott a közművelődésben, mint a művelődési ház vagy a mú­zeum. Ma viszont egyre sür­getőbb az igény, hogy az okta­tás és a közművelődés külön­böző intézményei ne külön- külön, hanem egymáshoz egy­re inkább közelítve vegyenek részt a közművelődésben. Ami az iskolát illeti, egyre érezhetőbb az a törekvés, hogy ne csupán tudást adjon, hanem tanítson meg tanulni is. Társa­dalmi igény ugyanis, hogy az iskola befejezése után sem ér­het véget a tanulás — a tech­nika és a technológia egyre gyorsabb ütemű fejlődése kö­veteli ezt. Ahhoz viszont, hogy a ma iskolása holnap felnőtt­ként Is tovább gyarapíthassa megszerzett tudását, feltétle­nül szükséges, hogy ismerje az önművelés legkülönbözőbb módjait és lehetőségeit. Félreértés ne essék, nem va­lamiféle új tanára bevezetésé­re gondolunk, hiszen a jelen­legi tananyag is több annál, mint amire szükség lenne. (Csupán az érdekesség ked­véért kívánom megemlíteni, hogy ma egy középiskolát vég­zett diák nyolc esztendő alatt ! _____________________________ tö bb mint ezer orosz nyelvórán vesz részt, holott — s ez is i tény — egy idegen nyelv elsa­játításához általában hatszáz óra szükséges!) Arról van szó, hogy az ismeretanyag minden áron való bővítése helyett sok­kal inkább az önálló gondol­kodásra, az ismeretek egyéni megszerzésének módjaira kel­lene megtanítani a diákokat. Ebben az esetben az iskolát befejező fiatalok számára ter­mészetes dolog lenne a műve­lődési ház rendezvényeinek a látogatása, a kulturális élet vérkeringésébe való bekapcso­lódás. Kísérletek történtek máraz iskola és a művelődési ház együttműködésének megte­remtésére. Pest megyében je­lenleg Bogon folyik ilyen irá­nyú munka. Itt a művelődési | központ művészeti előadója | tanárként az iskola tantestü-1 létéhez tartozik, ott heten­ként nyolc órát kell adnia, míg munkaidejének nagyobbik ré­szét a művelődési házban végzett tevékenység tölti ki. Hogy mi ebben az újszerű és előremutató? Az, hogy ugyan­az az ember két kulturális intézményben dolgozik, s munkájában lehetőség nyílik arra, hogy a művelődési ház rendszeres látogatójává ne­velje a ma diákjait. A másik újszerű megyei kísérlet a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumhoz kap­csolódik. Ez az intézmény már évek óta lényegesen több mint egy múzeum a sok közül. Kora tavasztól késő őszig ott­hont nyújt a zenének, az iro­dalomnak csakúgy, mint a képzőművészetnek. Itt nem csupán Szőnyi István mun­kásságával ismerkedhetnek a látogatók, hanem részesei le­hetnek hangversenyeiknek, irodalmi esteknek, különböző játékos művészeti vetélkedők­nek vagy éppen a festészettel, a szóbs^^iáttáp'^a grafikával] á köthet­nek ' közelebbi kapcsolatot. Vagyis a múzeum ismeretter­jesztő feladatán túl jelentős részt vállal a közművelődés­ből. Szabad idő Évről évre mind több em­ber számára válik valósággá a több szabad idő. S ez jó dolog. Lehetőség, hogy lépést tud­janak tartani a gyors fejlődés­sel, bővítsék ismereteiket s kulturált szórakozásban gyűjt­senek erőt munkájuk tovább­folytatásához. De vajon mire fordítják az emberek megnövekedett sza­bad idejüket? Művelődésre, tudásuk gyarapítására? Arra is, bár jelenleg még lényege­sen kevesebbet, mint ameny- nyire már most lehetőségük kínálkozik. Természetesen a szabad idő hasznos eltöltése nemcsak konkrét tanulást jelenthet. Tanulás az is, ha járjuk az or­szágot — a mobilizáció korát éljük, a falvakban is egyre több az autó, miint bármikor korábban —, menekülvén a városok kőrengetegeiből —, ha telket vásárolva kertészke­dünk —, ez is ismereteink bő­vítését szolgálja, nem is be­szélve a szabad levegőn vég­zett munka egészségünket, erőnket felfrissítő voltáról. Ehhez is, ahhoz is sok se­gítséget nyújthatnak művelő­dési intézményeink: a ker­tészkedéshez szükséges szak­előadások szervezésétől a tar­talmas útiprogramok összeál­lításáig. A tanácskozás folytatása Ilyen és ehhez hasonló gon­dolatokról beszélgettek, vitat­koztak három napon át négy megye népművelői. A tanács­kozás azonban ezzel még nem ért véget — mint ahogy to­vább folytatódik a négy me­gye kulturális együttműködé­se is. Június 18-tól a négy megye " ásági klubvezetői és ama­tőr filmesei találkoznak majd egymással Pécelen, és folytat­ják tovább a Visegrádon meg­kezdett vitát egy héten át. A képzőművészeti szakkörök ve­zetői Zebegényben töltenek majd két hetet június 24-től július 7-ig. A négy megye kar­nagyainak, színjátszó-rende­zőinek és bábosainak pedig is­mét Pécel ad majd otthont jú­lius 4-től tíz napon át.. Ez a programsorozat, mind­ez, minden bizonnyal jó elő­készítője lesz az ősszel folyta­tódó közművelődési munká­nak. Prukner Pál Hangversenyek Magyar katonazene Az Országos Hadtörténeti Múzeum az épület udvarán június 17-én és július 8-án, órai kezdettel hangversenyt rendez Magyar katonazene címmel. A koncerteken a ku­ruc kortól a Magyar Tanács- köztársaság időszakáig kelet­kezett katonaindulók, dalok, táncok, toborzók, hívójelek csendülnek majd fel, és a ka­tonaélettel kapcsolatos versek hangzanak el. A koncerteken a magyar néphadsereg köz­ponti fúvószenekara, ifj. Ma gyári Imre népi zenekara, va lamint neves ének- és szín­művészek működnek közre. A műsorban Bihari, Egressy, Er­kel, Reményi, Kraal, Lehár, Fricsay műveit, Csokonai, Pe­tőfi, Tompa, Ady és mások költeményeit hallhatja a kö­zönség. Nagykörösi nyár 73 A nagykőrösi Arany János Művelődési Központ kiállító­termében Péczeli Margit gra­fikusművész kiállítását te­kinthetik meg a látogatók. A művésznő másodszpr Aliit ki- Szülővárosában. Järfe a tárlat*. Gárdos Katalin felvétele ra 36 grafikai lapját hozta el, vannak köztük rézkarcok, li­nóleummetszetek, litográfiák fotografikák és természetesen hagyományos tollrajzok is. Kiállítás,, , ^jynáfus, 18-iig * lesz .nyitva.’1 ............ . ­Ki skunlacházi tárlat Az Angyali-sziget a ráckevei] Duna-szakasz zöld gyöngye. Századunkban több festő járt e vidéken. Tahsin Törökországból érke­zett, s az 1920-as években több száz képet festett Ráckevéról, többek között az Angyali-szi­get bensőéges nyaralóiról, tölgyeséről. E tölgyek a kis­kunlacházi születésű Gaál Im­re első festői élményeit jelen­tik 1947-ből, mikor Décsei Géza hívására többször járt az „An­gyalin”. Olajfestményén teker­gőző óriáskígyóknak tűnnek a fák. Mindez csónak- és komp­vázlatai mellett előtanulmány­nak számít a lacházi parókián megfestett falképnek, mely a Gályarabok sorsát ábrázolja, Séllyei István gályarab-prédi- kátor 1676-os kiszabadításának történetét. A seccót Gaál Imre 1961-ben fejezte be több helyi modell alapján. 1962-ben ké­szült el Noé bárkája, mely a kitűnő festő hattyúdala. Kis- kunlacháza, Angyalirsziget, Pesterzsébet látványforrásaival gazdálkodott az a Gaál Imre, akit rövid életében nem re­gisztráltak, de halála után kri­tikusaitól egyhangú méltatást kapott, hiszen öntékozló művé­szi invencióival hozzájárult, hogy a Kis-Duna a mai ma­gyar festészet egyik központja legyen. Az Angyali-szigeten ma is lakik festő: Ledniczky Gyula. A minap nyílt meg kiállítása a kiskunlacházi Petőfi Sándor Művelődési Házban. Vízji ut­cák, füves térségek, rejtélyes öblök, őszi bejárók, szélrezdü­lések, színes lombok intimitá­sát őrzik akvarelljei, melyet Ráckeve után megismerhet Kiskunlacháza tárlatlálogató közönsége is. A figyelem több szempont­ból terelődik Pest megye Kis- Duna környezetére. A kulturá­lis élet is új mozzanatokat vet fel, nemcsak a turisztikai ér­deklődés növekszik. Mindez bizonyos lehetőségek gyors megvalósulását igényli. Az egyik ilyen közművelődési óhaj, hogy helyi múzeum le­gyen mielőbb a kiskunlacházi Gaál Imre-gyűjtemény. Elő­nyös lenne, ha a ráckevei Ár­pád múzeum néprajzi anyaga kiegészülhetne a ráckevei Du- na-ág festőinek kollekciójával. mely állandó kiállításként válhatna a közműveltség aktív alakítójává. L. M. A rádió harmadik műsora Az önálló URH-rádióműsor (amely jelenleg Budapest, Pécs, Kabhegy és Miskolc kör­zetében fogható) mostantól kezdve, „A Magyar Rádió 3. műsora’’ néven jelentkezik változatos zenei-prózai prog­ramjával. A 3. műsor kezdési idői: hétfőtől péntekig 18 óra, szombaton déli 12 óra, vasár­nap reggel 8 óra. „Lagosi ritmusok” címmel mutatkozik be Buda­pesten a Csepel Művek mun­kásotthonában az európai kör­úton levő 50 tagú nigériai mű­vészegyüttes, amely különleges műsorával eddigi európai fel­lépésein sikereket aratott. Bu­dapesten egy alkalommal lép­nek fel. Budapesti vendégsze­replésük után a nigériai mű­vészek Moszkvában lépnek színpadra. HETI FILMJEGYZET A leszámolás napja Jelenet A leszámolás napja című filmből Idő: 1922 tele. Helyszín: egy isten háta mögötti falucska valahol Szibériában. A faluba két idegen érkezik, az öreg Vaszilij Platonovics, és uno­kaöccse, Kuzma. Ezzel az eseménnyel indul Vaszilij Suksin érdekfeszítő regényének, a Ljubovinoknak a filmváltozata, melyet A le­számolás napja címmel Leo- nyid Golovnya rendezett. A regénytől meglehetősen eltért ugyan, főként azáltal, hogy a történet hangsúlya a fehér el­lenforradalmár család tagjai­ról átkerült a két idegenre — de azt a gondolatot, melyet Suksin könyve közvetített, a film is tartalmazza. Mi ez a gondolat? Lényegé­ben nem más, mint hogy a hatalomért nemcsak addig kell küzdenie a forradalmi proletariátusnak és forradalmi pártjának, míg meg nem tud­ja ragadni, hanem a hatalom birtoklása után sem szűnhet meg a harc az ellenforrada­lom, a reakció, a fiatal szov­jetállam létét belülről fenye­gető egyének és csoportok el­len. Nos, ez amolyan kézen­fekvő gondolatnak tűnik, s így önmagában az is. De Suksin megtoldotta azzal, hogy ezt a harcot nem elsősorban a fegy­verek, hanem a gondolatok, a nézetek, a haladás és a mara- diság harcaként fogta föl, és így is ábrázolta. Golovnya filmje a regény belső igazsá­gai szerint halad tovább ezen a vonalon, mikor nagyobb te­ret enged a két idegen szemé­lyének. Az újat, a haladót ugyanis az öreg Vaszilij és az ifjú Kuzma képviselik. Pedig egyik sem hős, a szó megszokott értelmében. Való­sággal véletlenül csöppennek bele abba az akcióba, amely­nek mintegy fedőneve az is­kola építése az eldugott fa­lucskában. Az igazi cél több, nagyobb; az öreg bolseviknak és komszomolista unokaöccsé­nek a szovjethatalmat kell megteremtenie abban a falu­ban. Hogy erre milyen eszkö­zök a jók, vagy hogy miképp kell és lehet csinálni? Egyi­kük sem tanulta, mégis tud­ja, s menet közben még in­kább megtanulja, ml módon állítható a szovjethatalom mellé a falu lakossága, hogyan lehet elszigetelni és végül meg­semmisíteni az ellenforradal­már bandát. Egy hősi korszak szép krónikája ez a film, s sze­rencsére nem a már sokszor látott sablonok szerint beszél erről a hősi korszakról, ha-> nem nanyon emberi, nagyon, őszinte és igaz módon. A megalkuvó isniH fi itasson le Amikor e film forgatásáról és elkészültéről hírek érkez­tek, szinte reflexszerűen ké­telkedni kezdtem. Alberto Moravia egyik legjobb regé­nyét éppen egy fiatal, úgyszól­ván kezdő rendező tudná mél­tó módon megfilmesíteni? Amikor egy Visconti vallott kudarcot Thomas Mann-film­jével, a Halál Velencében- nel? Most itt a film, és a kétke­dés elmúlott. Bernardo Berto­lucci kitűnő műve méltó Mo­ravia könyvéhez, sőt, egyné­mely vonatkozásban még to­vább is megy, mint az író. A megalkuvó arról szól, ho­gyan lesz egy alkatilag is la­bilis, elkényeztetett, gazdag, ámde zavaros körülmények között élő családból származó ifjú, bizonyos Marcello derl­ei, a fasizmus híve, a fasiszta biztonsági szolgálat tagja, mi­képp jut el addig, hogy gyil- koltat és maga is gyilkos, s miképp omlik össze a fasiz­mus bukásakor, rádöbbenve, hogy egész életében aljas cé­lokat szolgált, s féregként, pu- hányként élt, aki mindennel és mindenkivel megalkudott. Ez a megalkuvás Moravia fő témája a regényben, ennek belső mozgatóit, működési me­chanizmusát, ennek romboló, aljasító hatását elemzi, néha mellékvágányokra tévedve (túlhangsúlyozza a megalku­váskomplexumban a szekszua- litá’s szerepét), de egészében véve hitellel és erővel. A könyvben sokkal többről van szó, mint egyetlen ember elal- jasulásának ábrázolásáról. Cle- riciben a fasizmus befogadá­sára alkatilag hajlók, vala­mint a fasiszta eszmék bűv­köréből kényelmességből, aka­ratgyengeségből, érdekből vagy közömbösségből szabadulni nem tudók típusát egyszerre mutatja fel Moravia. S ami­ben Bertolucci továbbmegy a regénynél, noha nem változtat rajta semmit, az éppen ennek a gondolatnak a továbbgondo­lása, elmélyítése. A rendezés ezernyi apró eszközét használ­ja fel arra, hogy Clerici eg- zaltáltságát, akaratnélkülisé­gét, gátlástalanságát sem el­kendőzve, ezeket a tulajdonsá­gait úgy vonultassa fel, hogy a hasonló fasiszta kreatúrák féléimetessége, a rajtuk ke­resztül megnyilvánuló erőszak és terror is megfelelő hang­súlyt kapjon. Clerici szerelmi életének egyes vonásait is in­kább elhagvja. vagy csak jel­zi. hogy még jobban koncent­rálhasson a megalkuvás, az pl ni indulás tökéletes bemuta­tására. Az utolsó völgy Ki nem ábrándozott már arról, milyen jó lenne egy el­dugott helyen vagy szigeten élni, ahová nem ér el a világ ezernyi baja, gondja, ahol mindig béke van, bőség és nyugalom? James Clavell angol filmje erre az ábrándra épül. A cse­lekmény időpontját és helyét úgy választja meg, hogy a bé­1973. június 19-től, Cegléden, a Földvári Károly iskolában (Iskola u. 2.) HAGYOMÁNYOS NYÁRI BÚTORVÁSÁR A CEGLÉDI ÁRUHÁZ rendezésében. Óriási választék! Udvarias kiszolgálás! OTP-ügyintézés! A CEGLÉDI ARUHÁZ SZERETETTEL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT ke különösen kívánatos és kü­lönösen elérhetetlen. A tizen­hetedik században, a harminc­éves háború idején, Tirolban játszódik a film. s arról szól, miképpen sikerül megteremte­ni egy rövid időre a békesség­nek legalábbis a látszatát — mely nem egyéb annál, hogy kevesebb a szenvedés és gyil­kolás, mint korábban — egy jól elrejtett völgyben fekvő Ids faluban. Végletes szenve­délyek és ösztönök csapnak össze ebben a filmben, melyet egy sor világsztár neve is fémjelez: Florinda Bolkan, Omar Sharif, Michael Caine, Nigel Davenport, Per Oscars- son, csak a legismertebbek közülük. Takács István it 4

Next

/
Thumbnails
Contents