Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
MfG ve f <cKírlnp 1973. JŰNIUS 14.. CSÜTÖRTÖK Négy megye együttműködése Közművelődés — ma és holnap Esztendőkkel ezelőtt szoros együttműködés alakult ki Heves, Komárom, Nógrád és Pest megye közművelődésének vezetői, szakemberei között. Ennek az együttműködésnek volt jó példája az elmúlt héten Visegrádon rendezett háromnapos tanácskozás is, 'amelyen a négy megye, járási, városi népművelési felügyelői vitatták meg a közművelődés jelenét és holnapját. Más igények Az előadók csakúgy, mint a felszólalók egyaránt arról beszéltek, hogy a felszabadulás után kezdődött kulturális forradalom első szakasza, amelynek legfőbb célkitűzése az elmaradottság megszüntetése, a nagy tömegek műveltségi színvonalának emelése volt, öt-hat esztendővel ezelőtt véget ért. A gazdasági helyzet változásával, az emberek műveltségi szintjének 'a növekedésével új helyzet alakult ki, amely új feladatok elé állítja a közművelődés munkásait is. Megváltoztak az igények: a televízió gyors térhódításának következményeként a művelődési házak nagytermi rendezvényei már nem vonzzák az embereket, sokkal inkább igénylik a művelődésnek a családiasabb, lényegesen kisebb közösségekben folyó formáit, a vitadélutánokat, az irodalmi esteket, a szakköri és klubéletet. A kultúra a televízió jóvoltából ma már „házhoz jön”, méghozzá lényegesen magasabb színvonalon, mint ahogyan azt a korábbi években a különböző öntevékeny csoportok tolmácsolták. Ha a televízió színházi előadásai, tv-játékai nem is pótolják teljességgel a színház nyújtotta közvetlen élményt, mégis nívós produkciókat nyújtanak estéről estére — millióknak. Ezzel versenyre kelni ma mái" nem' lehet. .Kiegészíteni, közvetlenebbé tenni azonban igen: a látott előadások megvitatásával, felidézésével, esetlegesen az alkotók meghívásával. S egyre inkább ez a helyzet az ismeretterjesztő tevékenységgel is. Egyre nehezebb versenyre kelnie egy- egy helyi előadónak a televízió sokszínű, gazdagon szemléltetett tudományos vagy ismeretterjesztő programjával vagy éppen útibeszámolójával. Ám ezek közös megbeszélése szintén a művelődési házak új feladatai közé tartozik. És sorolhatnánk még hosszan a kulturális forradalom jelenlegi második szakaszának sajátosságait. Együttműködés A korábbi években az iskola éppúgy külön egységet alkotott a közművelődésben, mint a művelődési ház vagy a múzeum. Ma viszont egyre sürgetőbb az igény, hogy az oktatás és a közművelődés különböző intézményei ne külön- külön, hanem egymáshoz egyre inkább közelítve vegyenek részt a közművelődésben. Ami az iskolát illeti, egyre érezhetőbb az a törekvés, hogy ne csupán tudást adjon, hanem tanítson meg tanulni is. Társadalmi igény ugyanis, hogy az iskola befejezése után sem érhet véget a tanulás — a technika és a technológia egyre gyorsabb ütemű fejlődése követeli ezt. Ahhoz viszont, hogy a ma iskolása holnap felnőttként Is tovább gyarapíthassa megszerzett tudását, feltétlenül szükséges, hogy ismerje az önművelés legkülönbözőbb módjait és lehetőségeit. Félreértés ne essék, nem valamiféle új tanára bevezetésére gondolunk, hiszen a jelenlegi tananyag is több annál, mint amire szükség lenne. (Csupán az érdekesség kedvéért kívánom megemlíteni, hogy ma egy középiskolát végzett diák nyolc esztendő alatt ! _____________________________ tö bb mint ezer orosz nyelvórán vesz részt, holott — s ez is i tény — egy idegen nyelv elsajátításához általában hatszáz óra szükséges!) Arról van szó, hogy az ismeretanyag minden áron való bővítése helyett sokkal inkább az önálló gondolkodásra, az ismeretek egyéni megszerzésének módjaira kellene megtanítani a diákokat. Ebben az esetben az iskolát befejező fiatalok számára természetes dolog lenne a művelődési ház rendezvényeinek a látogatása, a kulturális élet vérkeringésébe való bekapcsolódás. Kísérletek történtek máraz iskola és a művelődési ház együttműködésének megteremtésére. Pest megyében jelenleg Bogon folyik ilyen irányú munka. Itt a művelődési | központ művészeti előadója | tanárként az iskola tantestü-1 létéhez tartozik, ott hetenként nyolc órát kell adnia, míg munkaidejének nagyobbik részét a művelődési házban végzett tevékenység tölti ki. Hogy mi ebben az újszerű és előremutató? Az, hogy ugyanaz az ember két kulturális intézményben dolgozik, s munkájában lehetőség nyílik arra, hogy a művelődési ház rendszeres látogatójává nevelje a ma diákjait. A másik újszerű megyei kísérlet a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumhoz kapcsolódik. Ez az intézmény már évek óta lényegesen több mint egy múzeum a sok közül. Kora tavasztól késő őszig otthont nyújt a zenének, az irodalomnak csakúgy, mint a képzőművészetnek. Itt nem csupán Szőnyi István munkásságával ismerkedhetnek a látogatók, hanem részesei lehetnek hangversenyeiknek, irodalmi esteknek, különböző játékos művészeti vetélkedőknek vagy éppen a festészettel, a szóbs^^iáttáp'^a grafikával] á köthetnek ' közelebbi kapcsolatot. Vagyis a múzeum ismeretterjesztő feladatán túl jelentős részt vállal a közművelődésből. Szabad idő Évről évre mind több ember számára válik valósággá a több szabad idő. S ez jó dolog. Lehetőség, hogy lépést tudjanak tartani a gyors fejlődéssel, bővítsék ismereteiket s kulturált szórakozásban gyűjtsenek erőt munkájuk továbbfolytatásához. De vajon mire fordítják az emberek megnövekedett szabad idejüket? Művelődésre, tudásuk gyarapítására? Arra is, bár jelenleg még lényegesen kevesebbet, mint ameny- nyire már most lehetőségük kínálkozik. Természetesen a szabad idő hasznos eltöltése nemcsak konkrét tanulást jelenthet. Tanulás az is, ha járjuk az országot — a mobilizáció korát éljük, a falvakban is egyre több az autó, miint bármikor korábban —, menekülvén a városok kőrengetegeiből —, ha telket vásárolva kertészkedünk —, ez is ismereteink bővítését szolgálja, nem is beszélve a szabad levegőn végzett munka egészségünket, erőnket felfrissítő voltáról. Ehhez is, ahhoz is sok segítséget nyújthatnak művelődési intézményeink: a kertészkedéshez szükséges szakelőadások szervezésétől a tartalmas útiprogramok összeállításáig. A tanácskozás folytatása Ilyen és ehhez hasonló gondolatokról beszélgettek, vitatkoztak három napon át négy megye népművelői. A tanácskozás azonban ezzel még nem ért véget — mint ahogy tovább folytatódik a négy megye kulturális együttműködése is. Június 18-tól a négy megye " ásági klubvezetői és amatőr filmesei találkoznak majd egymással Pécelen, és folytatják tovább a Visegrádon megkezdett vitát egy héten át. A képzőművészeti szakkörök vezetői Zebegényben töltenek majd két hetet június 24-től július 7-ig. A négy megye karnagyainak, színjátszó-rendezőinek és bábosainak pedig ismét Pécel ad majd otthont július 4-től tíz napon át.. Ez a programsorozat, mindez, minden bizonnyal jó előkészítője lesz az ősszel folytatódó közművelődési munkának. Prukner Pál Hangversenyek Magyar katonazene Az Országos Hadtörténeti Múzeum az épület udvarán június 17-én és július 8-án, órai kezdettel hangversenyt rendez Magyar katonazene címmel. A koncerteken a kuruc kortól a Magyar Tanács- köztársaság időszakáig keletkezett katonaindulók, dalok, táncok, toborzók, hívójelek csendülnek majd fel, és a katonaélettel kapcsolatos versek hangzanak el. A koncerteken a magyar néphadsereg központi fúvószenekara, ifj. Ma gyári Imre népi zenekara, va lamint neves ének- és színművészek működnek közre. A műsorban Bihari, Egressy, Erkel, Reményi, Kraal, Lehár, Fricsay műveit, Csokonai, Petőfi, Tompa, Ady és mások költeményeit hallhatja a közönség. Nagykörösi nyár 73 A nagykőrösi Arany János Művelődési Központ kiállítótermében Péczeli Margit grafikusművész kiállítását tekinthetik meg a látogatók. A művésznő másodszpr Aliit ki- Szülővárosában. Järfe a tárlat*. Gárdos Katalin felvétele ra 36 grafikai lapját hozta el, vannak köztük rézkarcok, linóleummetszetek, litográfiák fotografikák és természetesen hagyományos tollrajzok is. Kiállítás,, , ^jynáfus, 18-iig * lesz .nyitva.’1 ............ . Ki skunlacházi tárlat Az Angyali-sziget a ráckevei] Duna-szakasz zöld gyöngye. Századunkban több festő járt e vidéken. Tahsin Törökországból érkezett, s az 1920-as években több száz képet festett Ráckevéról, többek között az Angyali-sziget bensőéges nyaralóiról, tölgyeséről. E tölgyek a kiskunlacházi születésű Gaál Imre első festői élményeit jelentik 1947-ből, mikor Décsei Géza hívására többször járt az „Angyalin”. Olajfestményén tekergőző óriáskígyóknak tűnnek a fák. Mindez csónak- és kompvázlatai mellett előtanulmánynak számít a lacházi parókián megfestett falképnek, mely a Gályarabok sorsát ábrázolja, Séllyei István gályarab-prédi- kátor 1676-os kiszabadításának történetét. A seccót Gaál Imre 1961-ben fejezte be több helyi modell alapján. 1962-ben készült el Noé bárkája, mely a kitűnő festő hattyúdala. Kis- kunlacháza, Angyalirsziget, Pesterzsébet látványforrásaival gazdálkodott az a Gaál Imre, akit rövid életében nem regisztráltak, de halála után kritikusaitól egyhangú méltatást kapott, hiszen öntékozló művészi invencióival hozzájárult, hogy a Kis-Duna a mai magyar festészet egyik központja legyen. Az Angyali-szigeten ma is lakik festő: Ledniczky Gyula. A minap nyílt meg kiállítása a kiskunlacházi Petőfi Sándor Művelődési Házban. Vízji utcák, füves térségek, rejtélyes öblök, őszi bejárók, szélrezdülések, színes lombok intimitását őrzik akvarelljei, melyet Ráckeve után megismerhet Kiskunlacháza tárlatlálogató közönsége is. A figyelem több szempontból terelődik Pest megye Kis- Duna környezetére. A kulturális élet is új mozzanatokat vet fel, nemcsak a turisztikai érdeklődés növekszik. Mindez bizonyos lehetőségek gyors megvalósulását igényli. Az egyik ilyen közművelődési óhaj, hogy helyi múzeum legyen mielőbb a kiskunlacházi Gaál Imre-gyűjtemény. Előnyös lenne, ha a ráckevei Árpád múzeum néprajzi anyaga kiegészülhetne a ráckevei Du- na-ág festőinek kollekciójával. mely állandó kiállításként válhatna a közműveltség aktív alakítójává. L. M. A rádió harmadik műsora Az önálló URH-rádióműsor (amely jelenleg Budapest, Pécs, Kabhegy és Miskolc körzetében fogható) mostantól kezdve, „A Magyar Rádió 3. műsora’’ néven jelentkezik változatos zenei-prózai programjával. A 3. műsor kezdési idői: hétfőtől péntekig 18 óra, szombaton déli 12 óra, vasárnap reggel 8 óra. „Lagosi ritmusok” címmel mutatkozik be Budapesten a Csepel Művek munkásotthonában az európai körúton levő 50 tagú nigériai művészegyüttes, amely különleges műsorával eddigi európai fellépésein sikereket aratott. Budapesten egy alkalommal lépnek fel. Budapesti vendégszereplésük után a nigériai művészek Moszkvában lépnek színpadra. HETI FILMJEGYZET A leszámolás napja Jelenet A leszámolás napja című filmből Idő: 1922 tele. Helyszín: egy isten háta mögötti falucska valahol Szibériában. A faluba két idegen érkezik, az öreg Vaszilij Platonovics, és unokaöccse, Kuzma. Ezzel az eseménnyel indul Vaszilij Suksin érdekfeszítő regényének, a Ljubovinoknak a filmváltozata, melyet A leszámolás napja címmel Leo- nyid Golovnya rendezett. A regénytől meglehetősen eltért ugyan, főként azáltal, hogy a történet hangsúlya a fehér ellenforradalmár család tagjairól átkerült a két idegenre — de azt a gondolatot, melyet Suksin könyve közvetített, a film is tartalmazza. Mi ez a gondolat? Lényegében nem más, mint hogy a hatalomért nemcsak addig kell küzdenie a forradalmi proletariátusnak és forradalmi pártjának, míg meg nem tudja ragadni, hanem a hatalom birtoklása után sem szűnhet meg a harc az ellenforradalom, a reakció, a fiatal szovjetállam létét belülről fenyegető egyének és csoportok ellen. Nos, ez amolyan kézenfekvő gondolatnak tűnik, s így önmagában az is. De Suksin megtoldotta azzal, hogy ezt a harcot nem elsősorban a fegyverek, hanem a gondolatok, a nézetek, a haladás és a mara- diság harcaként fogta föl, és így is ábrázolta. Golovnya filmje a regény belső igazságai szerint halad tovább ezen a vonalon, mikor nagyobb teret enged a két idegen személyének. Az újat, a haladót ugyanis az öreg Vaszilij és az ifjú Kuzma képviselik. Pedig egyik sem hős, a szó megszokott értelmében. Valósággal véletlenül csöppennek bele abba az akcióba, amelynek mintegy fedőneve az iskola építése az eldugott falucskában. Az igazi cél több, nagyobb; az öreg bolseviknak és komszomolista unokaöccsének a szovjethatalmat kell megteremtenie abban a faluban. Hogy erre milyen eszközök a jók, vagy hogy miképp kell és lehet csinálni? Egyikük sem tanulta, mégis tudja, s menet közben még inkább megtanulja, ml módon állítható a szovjethatalom mellé a falu lakossága, hogyan lehet elszigetelni és végül megsemmisíteni az ellenforradalmár bandát. Egy hősi korszak szép krónikája ez a film, s szerencsére nem a már sokszor látott sablonok szerint beszél erről a hősi korszakról, ha-> nem nanyon emberi, nagyon, őszinte és igaz módon. A megalkuvó isniH fi itasson le Amikor e film forgatásáról és elkészültéről hírek érkeztek, szinte reflexszerűen kételkedni kezdtem. Alberto Moravia egyik legjobb regényét éppen egy fiatal, úgyszólván kezdő rendező tudná méltó módon megfilmesíteni? Amikor egy Visconti vallott kudarcot Thomas Mann-filmjével, a Halál Velencében- nel? Most itt a film, és a kétkedés elmúlott. Bernardo Bertolucci kitűnő műve méltó Moravia könyvéhez, sőt, egynémely vonatkozásban még tovább is megy, mint az író. A megalkuvó arról szól, hogyan lesz egy alkatilag is labilis, elkényeztetett, gazdag, ámde zavaros körülmények között élő családból származó ifjú, bizonyos Marcello derlei, a fasizmus híve, a fasiszta biztonsági szolgálat tagja, miképp jut el addig, hogy gyil- koltat és maga is gyilkos, s miképp omlik össze a fasizmus bukásakor, rádöbbenve, hogy egész életében aljas célokat szolgált, s féregként, pu- hányként élt, aki mindennel és mindenkivel megalkudott. Ez a megalkuvás Moravia fő témája a regényben, ennek belső mozgatóit, működési mechanizmusát, ennek romboló, aljasító hatását elemzi, néha mellékvágányokra tévedve (túlhangsúlyozza a megalkuváskomplexumban a szekszua- litá’s szerepét), de egészében véve hitellel és erővel. A könyvben sokkal többről van szó, mint egyetlen ember elal- jasulásának ábrázolásáról. Cle- riciben a fasizmus befogadására alkatilag hajlók, valamint a fasiszta eszmék bűvköréből kényelmességből, akaratgyengeségből, érdekből vagy közömbösségből szabadulni nem tudók típusát egyszerre mutatja fel Moravia. S amiben Bertolucci továbbmegy a regénynél, noha nem változtat rajta semmit, az éppen ennek a gondolatnak a továbbgondolása, elmélyítése. A rendezés ezernyi apró eszközét használja fel arra, hogy Clerici eg- zaltáltságát, akaratnélküliségét, gátlástalanságát sem elkendőzve, ezeket a tulajdonságait úgy vonultassa fel, hogy a hasonló fasiszta kreatúrák féléimetessége, a rajtuk keresztül megnyilvánuló erőszak és terror is megfelelő hangsúlyt kapjon. Clerici szerelmi életének egyes vonásait is inkább elhagvja. vagy csak jelzi. hogy még jobban koncentrálhasson a megalkuvás, az pl ni indulás tökéletes bemutatására. Az utolsó völgy Ki nem ábrándozott már arról, milyen jó lenne egy eldugott helyen vagy szigeten élni, ahová nem ér el a világ ezernyi baja, gondja, ahol mindig béke van, bőség és nyugalom? James Clavell angol filmje erre az ábrándra épül. A cselekmény időpontját és helyét úgy választja meg, hogy a bé1973. június 19-től, Cegléden, a Földvári Károly iskolában (Iskola u. 2.) HAGYOMÁNYOS NYÁRI BÚTORVÁSÁR A CEGLÉDI ÁRUHÁZ rendezésében. Óriási választék! Udvarias kiszolgálás! OTP-ügyintézés! A CEGLÉDI ARUHÁZ SZERETETTEL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT ke különösen kívánatos és különösen elérhetetlen. A tizenhetedik században, a harmincéves háború idején, Tirolban játszódik a film. s arról szól, miképpen sikerül megteremteni egy rövid időre a békességnek legalábbis a látszatát — mely nem egyéb annál, hogy kevesebb a szenvedés és gyilkolás, mint korábban — egy jól elrejtett völgyben fekvő Ids faluban. Végletes szenvedélyek és ösztönök csapnak össze ebben a filmben, melyet egy sor világsztár neve is fémjelez: Florinda Bolkan, Omar Sharif, Michael Caine, Nigel Davenport, Per Oscars- son, csak a legismertebbek közülük. Takács István it 4
