Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

1973. JÚNIUS 14.. CSÜTÖRTÖK rest ii cc r*» <J€íHap Harkány Nemzetközi szövetkezeti találkozó Az Országos Szövetkezeti Tanács védnökségével az idén is megrendezik Harkányban a szövetkezeti szakemberek nemzetközi találkozóját. A kéthetes találkozó augusztus 13-án nyílik meg, s augusztus 25-én zárul. Az előzetes ér­deklődés alapján mintegy 200 hazai és külföldi szakembert várnak. A „Pannónia ’73” köz­ponti témája: „A szövetkezet az emberért — az ember a szövetkezetért”. A gyakorlati program során a vendégek el­látogatnak Mohácsra, s tanul­mányozzák a különféle típusú szövetkezetek, szakcsoportok és társulások működését. A találkozó egyúttal változatos pihenési, üdülési lehetőséget is nyújt a „Pannónia ’73” részt­vevőinek. A társadalmi munka értéke több mint 2 millió fcrint Épül a Pannónia telep Egy város infrastruktúrájá­ból jelentős részt vállal a költ­ségvetési üzem, hiszen szolgál­tatást, karbantartást, felújítást végeznek dolgozói, s figyelmük még a különböző beuházások- ra is kiterjed. Százhalombattá­nak, megyénk legfiatalabb vá­rosának sok gondja van. A IV. ötéves terv időszaka alatt az elképzelések szerint több mint ezer lakásnak kellene épülnie, ennyi család költözne új otthonba. Ilyen tekintélyes számú lakáshoz azonban szá­mos üzletet, szolgáltatóházat kellene építeni, amire már nincs anyagi fedezet. 100 lakás az első ütemben Idén egy új lakótelep építé­se kezdődik meg a városban, a muníkáslakás-építő akció kere­tében, a Pannónia telepen. Az Több orvosnak kevesebb betek A járóbeteg-ellátás fejlesztése a IV. ötéves terv időszakában A járóbeteg-ellátásban az utóbbi két évben elért ered­ményekről és az 1975-ig vár­ható fejlődésről az Egészség- ügyi Minisztériumban elmon­dották: a mostani tervidőszak­ban az általános orvosi körze­tek számát 250—270-nel kívánják növelni. Elsősorban azoknak a körze­teknek az átszervezése szüksé­ges, ahol a lakosság száma 3500 fölött van. A tervezett fejlesztés eredményeként a tervidőszak végén egy-egy or­vosi körzetre országos átlag­ban 2600 lakos jut majd. A körzeti gyermekorvosi há­lózat a tervidőszakban az elő­irányzat szerint 280—300 új körzet szervezésével bővül, ha rendelkezésre állnak a szüksé­ges szakorvosok. Az a törekvés került előtérbe, hogy a körze­ti gyermekorvosi hálózatot fő­ként a városokban és a váro­sias jellegű településeken építsék ki. Tervünk az, hogy a fejlesztéssel egy-egy városban a hálózat teljesen kiépüljön és egy orvos átlag 1200, 0—14 éves korú gyermeket lás­son el. Fontos feladatnak tekintik a szakorvosi járóbeteg-ellátás fejlesztését, de egyben — a zsúfoltság csökkentése érdeké­ben is — a rendelőintézetek hálózatának további bővítését. Az utóbbi két esztendőben nyolc rendelőintézet nyílt. A megkezdett építkezésekből néhány áthúzódott erre az esz­tendőre, így egyebek közt a fonyódi, a tiszalöki, a mező­túri és a keszthelyi rendelőin­tézet építése. Az említetteken kívül még tavaly hozzákezd­tek több olyan rendelőintézet építési munkálataihoz, ame­lyek a tervidőszak vége felé kezdik majd meg működésü­ket. Ezekben öt év alatt mint­egy 4500-zal kívánják emelni a napi szakorvosi órák számát. A tervek szerint a fogorvosi ellátást az ötéves tervidőszak­ban mintegy 2500—2700 napi órával emelik, ami százalékos növekedést jelent. Ennek előfeltétele azon­ban, hogy megfelelő fog­orvosi lakások és rende­lők, korszerű berendezé­sek, felszerelések álljanak rendelkezésre. A fogorvosi ellátással együtt a rendelőintézetekben a napi óraszámban hétezer órás fej­lesztést kívánnak elérni öt esztendő alatt. Ennek 40 szá­zalékát az elmúlt két évben a tanácsok már fel is használ­ták. Elmondották még a mi­nisztériumban, hogy a jelenle­gi ötéves tervre az üzemi or­vosi napi óraszám 1600 órás növelését irányozták elő, eb­ből két esztendő alatt több mint ezer óra valósult meg. A fejlesztés nagyrészt a régi üzemek, kisebb részben az új üzemek egészségügyi ellátását javítja. első ütemben száz lakást ad­nak át, 6 az építkezés befeje­zésekor csaknem háromszázan kapnak otthont. Szeptember­ben átadják a 12 tantermes is­kolát, azonban ez sem sokat enyhít a gondokon — szakkö­zépiskolára is szükség lenne. Minél több az új lakás, annál sokrétűbb a költségvetési üzem feladata. Idei tervük több mint 6 millió forint. Ebből az ösz- szegből szolgáltatásra mintegy 2 millió forintot költenek, kar­bantartásra másfél milliót, fel­újításra pedig 712 ezer forintot Azonban az elképzelések ma­radéktalan végrehajtásához to­vábbi munkaerőre és több gép­re lesz szükség. A berendezé­sek megvásárlásához a városi tanács ad anyagi támogatást. Szemétszállító gépkocsikra 200 ezer forintot, útkarbantartó gé­pek beszerzésére körülbelül 160 ezer forintot. Százezrek a parkok ápolására Az üzem feladata a parkok karbantartása és rendbe téte­le. Ebben az esztendőben még új parkot is létesítenek. Sok gondot okozott eddig, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat tu­lajdonában levő lakótelepek parkjai elhanyagoltak voltak, az időnkénti kaszáláson kívül nem ápolták a zöldterületet. A költségvetési üzem és a DKV megállapodott, hogy ez évtől kezdve az üzem gondoskodik a lakótelepi parkok fenntartásá­ról. Felhívták a város lakóinak figyelmét arra, hogy vigyázza­nak a parkokra, ne tapossák össze a füvet, ne tépjék ki a virágokat, mert megakadá­lyozzák Százhalombatta szeb­bé tételét. Egyébként a parkok ápolására a költségvetési üzem 284 ezer forintot fordít. A fiatalok városa Az üzem gondoskodik a vá­ros köztisztaságáról, ami csak­nem kétmillió forintot emészt fel, valamint a lakóházak kar­bantartásáról, mely idén szin­tén több mint egymillió fo­rintba kerül. Az építőipari te­vékenységre mintegy három­millió forintot fordítanak. Műtrágya-felhasználásunk elérte a fejlett országok szintjét 1985-ig háromszorosára bővül a gyártási kapacitás A Nehézipari Minisztérium tájékoztatása szerint Magyar- ország belépett a nagy adagú műtrágyát felhasználók sorá­ba. A hektáronkénti 170 kilo­gramm hatóanyaggal elértük a Mi értékesebb a szemek vagy a tokja? Értékes tápanyagok a zöldborsóbavelyben Hazánkban a hűtőházi és a konzervgyári feldolgozásnál sok tízezer vagon zöldborsó­hüvely marad vissza. A nagy többségét állatok takarmányo­zására használják fel. Dr. Pálfi Gábor szegedi kutató, a bio­lógiai tudományok doktora ké­miai elemzések, kísérletek so­rozatával bebizonyította, hogy ez a veszendőbe menő mellék- termék emberi fogyasztásra is ki­tünően alkalmas. Megállapításai szerint a kímé­letes hőfokon szárított és po­rított zöldborsóhüvely fehérje­építő aminósavakban, zamat­anyagokban és vitaminokban egyaránt gazdag. Még az em­ber számára nélkülözhetetlen, úgynevezett esszenciális ami- nósavakat is tartalmazza. A zöldborsóhüvelyben tulajdon­képpen több a zamatanyag, mint magukban a szemekben. Ezzel magyarázható, hogy a porított zöldborsóhüvely meg­tartja íriss, a tavaszi zöldbor­só jellemző ízét, akár kétévi tárolás után is. A por ötperces főzéssel pürének vagy levesnek egyaránt elkészíthető. A kutató véleménye szerint a nagyüzemi termelés feltételei­nek megteremtése esetén vi­lágszerte sok millió . tonna, nagy fehérjeértókű táplálékot lehet előállitani a zöldborsó- hüvelyből, esetleg a benne le­vő szemekkel feldolgozva. A laboratóriumi készítményeket a Csongrád megyei Élelmi­szerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet is megvizsgálta már, s emberi fogyasztásra alkalmas­nak ítélte. Az ország egyes vidékein a háziasszonyok a családi konyha „kisüzemi” méreteiben már régen kipró­bálták lényegében ugyanazt, aminek a kutató ezúttal a nagy­üzemi hasznosítási feltéte­leit tisztázta. A zsenge borsónak éles, vé­kony pengéjű késsel leszelték a külső héját, s ezt a borsó- szemekkel együtt főzték, fo­gyasztották. Más helyeken az egész borsóhüvelyt megfőzték, s csak a levét használták fe! a szemekből készített leves „dúsítására”. fejlett ipari országok szintjét, és egyben megteremtettük a korsze­rű talajerő-visszapótlást. Az elmúlt év és az idei esztendő a gyors fejlesz­tés időszaka, s amíg tavaly elsősorban az alapanyagbázist bővítették, az idén a választékot növelték a vegyipar üzemei. A hagyomá­nyos foszfor, nitrogén és ká­lium hatóanyagok mellett megjelentek az összetett ható­anyagú műtrágyák is, ezeket a korszerű termékeket a Péti Nitrogén Műveknél, a Pere- martoni Vegyipari Vállalatnál és a Tiszai Vegyi Kombinátnál állítják elő. A Nehézipari Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal közösen a hasonló adottsággal rendel­kező európai országok tapasz­talatait felhasználva elkészí­tette azt a távlati tervet is, amely alapján a jövőben biz­tosítják a mezőgazdaság igé­nyeinek kielégítését. A tervek szerint 1985-ig több mint há­romszorosára kell növelni a műtrágyaipar kapacitását. Ez­zel a bővítéssel már teljes egészében biztosí­tani tudja a vegyipar a nitrogén műtrágyaszükség­letek kielégítését és jelentősen csökkenthető az import foszfor műtrágyából. Hogy Százhalombatta fiatal város, azt nemcsak várossá avatásának keltezése bizonyít­ja, hanem az is, hogy az átlag­életkor itt 28 év. A népszapo­rulat is magasan az országos átlag fölött van, évente 200 gyerek születik. S ha egyesek nem is Vigyáznak eléggé a köztulajdonra, az összkép még­is biztató, hiszen a társadalmi munkában Pest megye városai közül az első helyet éppen Százhalombatta szerezte meg az elmúlt évben. Egymillió 200 ezer forint értékben végeztek a lakosok társadalmi munkát. Idén ennek értéke is több mint duplájára emelkedik: kétmil­lió-nyolcszázezer forintot ter­veztek társadalmi munkára. Elsősorban természetesen a fiatalok, a szocialista brigádok tagjai áldozzák fel szabad ide­jüket: labdarúgópályát építe­nek, parkosítanak, fásítanak, a játszóterek építésében segéd­keznek. Kapcsolat 2000 vállalatiul Műkaucsuk cipősarok — mindentudó PEMÜFLON A Pest megyei Műanyagipari Vállalat több mint kétezer vállalattal tart kapcsolatot, alig telik el hét, hogy három­négy nemzetközi cég képvise­lője ne keresné fel a solymári központot. Hodászi Józseftől, a vállalat főmérnökétől az új­donságokról kértünk tájékoz­tatást. — A vásári idény leglátvá­nyosabb eseményei ez évben is a Hungexpo és Chemolim- pex által rendezett Hugaro- plast és a BNV voltak. A Hun- garoplaston a vállalat nyolc­van-száz termékét mutattuk be. A PEMÜ csak olyan cik­ket állított ki, amelyeket már előzőleg forgalomba hozott a hazai piacon. A vásárokon főként műszaki fejlesztési programunk ered­ményei kerültek bemutatásra, különösen az új cső- és ‘kötő- idomok. — A természetes anyagokat előnyösebb tulajdonsága, vala­mint olcsóbb ára miatt egyre TÖRÖKBÁLINT • • Otven mázsa naponta inkább kiszorítja a műanyag. Így van ez a cipőiparban is. A konzervatívabb vásárlók még esküsznek a bőrtalpra, pedig az új poliuretán talp tíz felsőrészt kibír, rugalmas és kopásálló, a műszaki próbák során méltán vívott ki elisme­rést. Régebben sok panasz ér­kezett a nylon cipősarokra, amely gyorsan és csúnyán ko­pott. Reméljük, a vásárlók hamar megked­velik a bőrimitált mű­kaucsuk cipősarkat, amely szintén tízszer jobb a ré­ginél — azonos áron. — A teflon közismert márr ka, a műanyagok királynője, mégis kevesen tudják, hogy milyen sokoldalúan került fel- használásra s mennyire nélkü­lözhetetlenné vált az iparban is. A teflon tulajdonságai messze felülmúlják a fa, vas, és más természetes anyagok értékeit. A PEMÜFLON néven forgalomba hozott félkészter­mék — rúd, lemez, tömbfólia — lehetővé teszi, hogy a kiváló alapanyagot a vevő tetszés és szükség szerint használja fel. — A vállalat a jövőben is egyre bővíti tájékoztató- é$ vevőszolgálatát — mondta vé­gezetül a főmérnök. G. A. Ezüstserlege! kapott a magyar vágómarha A magyar élelmiszeripar je­lentős sikeréről számolhat be a TERIMPEX külkereskedelmi vállalat, hiszen az elmúlt na­pokban sorra érkeztek elis­merő diplomák Noviszádból, s aranyérmek, oklevelek a vál­lalat legnagyobb piacáról, Olaszországból a padovai nemzetközi vásárról. A Cswfr dás márkájú dobozos sonka elnyerte a padovai vásár aranyérmét, diplomáját, több vágómarha pedig a padovai kereskedelmi kamara ezüst­serlegét és díszoklevelét. A magyar konzervipar a novi- szádi vásár nagydíját kapta meg. Naponta 50 mázsa ömlesz­tett sajtot és goimolyatúrót ál­lítanak elő Törökbálinton a BUDATEJ Tejfeldolgozó, Tej­készítményt Előállító és Érté­kesítő Szövetkezeti Közös Vál­lalkozásnál. öt termelőszövet­kezetből érkezik a tej az üzembe, köztük Pest megyé­ből az érdi Bentavölgye és a tárnoki Lenin tsz-ből. A 80 Gárdos Katalin (elvétele millió forintos beruházás első lépcsőiéként már egy eszten­deje működik éz az ömlesztett sajtokat előállító üzem, de 1974 végére, amikorra telje­sen elkészül, tejet, vajat, tej­fölt, tehéntúrót és savanyított tejkészítményeket is szállíta­ni fognak az ország minden pontjára. A magyar meteorológia elismerése Dr. Czelnai Rudolfot, az Országos Meteorológiai Szol­gálat elnökhelyettesét a me­teorológiai világszervezet egyik tervelőkészítő munkacsoport­jának (az egész földre kiter­jedő egységes megfigyelőrend­szer tervezésével foglalkozik) elnökévé választották a na­pokban megtartott genii ülé­sen. Kicsoda Perkátaí Hugó? — Uram! — állí­tott meg egy kissé zi­lált arcú idegen az utcán ... — Uram — mondta ismét immá­ron esdeklően — nemdebár Perkátai Hugóhoz van szeren­csém? — Kicsodához? — Perkátai Hugó­hoz ... — ismételte meg könyörgőn a ne­vet és úgy nézett rám, mint indiai kol­dus nézhette annak idején az arra vonuló maharadzsát. — Nem! — Biztos ebben? — Hogyhogy biztos vagyok-e benne? — hökkentem meg az ostobának tűnő kér­désen. — Az ember saját magáról talán csak tudja, hogy ki­csoda, nem? — Saját magáról biztosan, uram ... Habár ugye van tu­dathasadás is, emlé­kezetkiesés is, meg miegyéb... De vajon én tudom-e, hogy nem, akar-e félreve­zetni, uram, s miköz­ben azt mondja, hogy maga nem Perkátai Hugó, valójában mégis Perkátai Hu­gó, csak éppen leta­gadja ... — Nézze, becsület­szavamra mondom, hogy nem vagyok Perkátai Hugó... Nem is voltam... S most már úgy .tűnik, hogy nem is leszek Perkátai Hugó ... Megnyugtatja ez ma­gát? Ismeretlen ismerő­söm gondosan végig­mért, hogy megítél­jen becsületszóra mért szavahihetősé­gemen, aztán nagyot sóhajtott is rezignál­ton, reménytelenül mormolva a szót: — Megnyugtatni? Azt nem uram. Csak tudomásul veszem, hogy maga nem Per­kátai Hugó... És ne haragudjon makacs­ságomért, de ... Szó­val már nagyatyám is megkérdezte an­nak idején az utcán egy úrtól, hogy Per­kátai Hugóhoz van-e szerencséje, s az az úr a nagyapámnak becsületszavát adta, éppenúgy, mint most maga nekem, hogy ő nem volt és nem is lesz Perkátai Hugó... Aztán az apám is megkérdezte az egyik urat, mint én most önt, hogy nem Per­kátai Hugóhoz van-e véletlenül szerencsé­je és mit gondol, mit mondott az az úr apámnak? — Hogy nem Per­kátai Hugó... — Ördöge van, hogy így kitalálta, ördöge. Úgy van. Az apám­nak is azt mondta az az illető úr, hogy ő nem Perkátai Hugó, sőt még azt is hozzá­tette, mint apám könnyezve mesélte el nekem a halálos ágyán, hogy azt is hozzátette az úr: ilyen névvel fel is akasztaná magát, nemhogy bevallaná, hogy ő Perkátai Hu­gó ... Mondja uram, nem lehetséges, hogy maga mégis Perkátai Hugó, csak szégyellt a nevét? — Menjen, kérem tisztelettel, a fenébe... Nem vagyok Perká­tai Hugó, de ha az lennék, sem szégyell­nék semmit, legfel­jebb azt, hogy itt ma­gával, ismeretlenül ilyen hülyeségeket fecserészek... —för- medtem rá most már dühösen a férfire, az­tán hirtelen eszembe jutott: — Hé, mondja csak, ki is az a Per­kátai Hugó voltakép­pen? — Ez az uram, ez az ... csordult ki egy könnycsepp az isme­retlen férfi szemé­ből ... — Ezt nem tudta meg se a nagy­apám, se az apám, és most látja, én se ... Uram, fogalmam sincs, ki az... Hi­szen éppen öntől akartam ezt megtud­ni ... Gyurkó Géza i *

Next

/
Thumbnails
Contents