Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

6 1973. JÜNIUS 10., VASÄRNAP Pest mentjei LuranaoiúáoL--------------------- (73.) ' -------------------­Em lék a múltból: a hajdani Próitay kasfélj- kapuja. (A szerző felvétele) Százhalombattán is Hárommilliárd forint értékű munkát végeztek tavaly az építő katonák ACSA Csaknem 30 évvel korábbi az Ácsával közös közigazgatású Csővár nevének okleveles em­léke. Az Ácsai Berend fiainak birtokában lévő középkori. ACHA nevét egy 1347. évi ok­levélben olvashatjuk, CHEE- WAR településének említésé­ről már 1319-ből tudunk. Azo­nos nevű birtoktulajdonosról azonban csak másfél század múltával kapunk hírt: felje­gyeztetett, hogy 1461-ben Cső­in Miklós uraság garázdálko­dik a környékein a várból. Mert a kisebb hegyek egyi­kén, amelyek a ma 800 lakosú községet körülveszik, a XIV —XV. században valóban vár állott — elmondhatjuk a köl­tővel: vár állott, most kőha­lom. Repülőgépen szállva a táj felett, könnyen érthető, hogy miért építették a mere­dek hegytető terméssziklájá­ra a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat, amely Mátyás király halála után még Corvina János birtoká­ban is uralkodott a könnyék felett, s nyilván a török hó­doltság alatt düledezett om- ladékká ... Falmaradékait ma részben sűrű növényzet borít­ja, két átellenes sarkán egy- egy, csaknem két méter vas­tag falú, négyzetes torony me­red a magasba. Ácsa koramúltjáról tudjuk, hogy, a határában előkerült leletek szerint, itt tanyáztak már a bronzkor közepének és a késővaskornak ősi em­bertörzsei is. Lehet, hogy a gondolatugrasztás szokatlan: de való, hogy ötezer eszten­deje munkálkodó elődökre te­kinthetnek vissza a község dolgozói, akik évezredeken át előbb a legyőzhetetlennek hitt természet, majd a leráz- hatatlannak vélt úri elnyo­mástól jó negyedszázada sza­badultak csak meg. A XVI—XVII. században sűrűn változó földesuraik utolsó famíliájára, a Próna- yakra, akik 1731-ben részben, 1744-ben teljes egészében hű­béri hatalmat szereztek Ácsa fölött, ma jószerint csak egyes templomi kegytárgyak, s a XVIII. században emelt, je­lenleg honvédségünk haszná­latában lévő, Prónay-kastély épületcsoportjai emlékeztetnek. Emlékeztethetnének még az úriszéki ítéletek, a dézsma- jegyzékek, az úr dolgára járás parancsolatai, s a feudálkapi- talista kizsákmányolás „kifi­nomult”, modernebb formái is — ám ezeket az emlékeket elhalványítja a jelen, amely­ben a szabadon lélegző ember mind kevesebbet tud apái, nagyapái keserves fudoklá- sairól... Ácsa lakossága duplája Cső­várénak — együttesen tehát mintegy 2400-ra tehető az össznépesség száma. A dolgo­zók felét a csőváriakkal egye­sült acsai Aranykalász Tsz foglalkoztatja. Részben a me­zőgazdaságban, amelynek fő terméke a kalászoson, ubor­kán, kukoricán és főleg helyi használatra szánt zöldsége­ken kívül a vegyszeres vagy hagyományos eljárással meg­művelt cukorrépa. Tagsága más részének melléküzemé­ben, a hengerelt anyagból vas- tartályolkat készítő lakatos- műhelyben biztosít foglalko­zást. A dolgozók másik fele — többségében csőváriak — ipari munkára „ingáznak” többfe­lé is. Csővárról főleg Vácra, a Finomfonóba és más üze­mekbe, Ácsáról nagyrészt az ikladi műszergyárba járnak, a Finomfonóba különbuszon, a csőváriak autóbusszal, az acsaiak vasúton. Az egybekapcsolt Ácsa— Csővár községkettősnek nem­csak a dolgozók bizonyos csoportja, hanem általában lakossága, életvitele, kommu­nális és kulturális ellátottsá­ga is különbözően rétegezett. Ácsán van vízhálózat, Cső­váron még nincs. Az új isko­laberendezés, amelynek alap­ján szeptembertől kezdve Cső­váron csak alsó tagozata ma­rad az iskolának, a felsőtago­zatos közös iskola — napkö­zivel el'látva-bővítve — Ácsá­ra kerül, nyilván intenzíveb­bé teszi az oktatást, bár a Csővárról Ácsára járó felsőta- zatosok közlekedéséről nem tudtam magamnak megnyug­tató képet alkotni. Pedig ép­pen az általános iskolai okta­tásra várnak e helyütt fontos feladatok. A gyerekekben kell felébreszteni ,a továbbtanu­lásra váló igényt, ami szü­léikben elég gyéren nyilvánul meg. A régi rossz hagyomány — „minek tanuljon a gyerek, keressen minél hamarább pénzt” — egyes családoknál még akkor is eluralkodik, ami­kor az ilyen magatartást a szülők anyagi helyzete egyál­talán nem indokolja. Ügy vélem: helyenként az apákat­anyákat is agitálni kell, hogy gyerekeiknek miinél maga­sabb szakmai képzettséget biztosítsanak, hogy ne csak a rövid jelenre, hanem hoszú jövőjükre is gondoljanak, amelynek bőségét, boldogsá­gát csak korszerű ismeretek megszerzésével alapozhatják meg. Ennek a folyamatnak fel­erősítésében vagy fékezésé­ben sokféle téhyező játszhat közre. A tanács és a tsz erejé­ből közösen fenntartott cső­vári Május 1. Művelődési Ház, amelynek szakkörtagjai: a Röpülj pávások, a színját­szók, a kézimunkázók, s a többiek minél többet kóstol­gatják, annál szomjasabbak lesznek a kultúrára — fontos helyi erősítő elem, míg az ez idő szerint tervezés stádiumá­ban lévő, új művelődési ház hiánya Ácsán kétségkívül lan- kasztja a művelődési igényt. De Ácsán, ahol évente 15 —20 modem, komfortos, für­dőszobás, új házat építenek, fel kell épülnie, társadalmi munkára is számítva, annak a művelődési háznak, amely­nek tevékenysége nyomán „a szellem napvilága” mihama­rább behatolhat minden régi és új ház ablakán. Hogy az oktatás, továbbta­nulás, művelődés ügye-bajai közben egyéb fontos szük­ségletekről el ne feledkezzünk, jegyezzük ide a járdák fogya­tékosságát, a csatornázás tel­jes hiányát és azt a sajátos gondot, amit a völgyi fekvésű község belvízrendezése je­lent. Minden nem megy egy­szerre: az egy vagy két kas­tély világából a szép, derűs, kulturált emberi otthonok százainak világába csak gon­dosan tervezett úton. szívós munkával és nem csekély ál­dozattal — igaz: sok ered­mény és öröm közepette is — lehet eljutni. Országos kiállítás Kétszáz művészíotó érkezett Gyulára Gyulán, augusztus 20-án Székely Aladár emlékkiállítást rendeznek, amelyre hazánk minden tájáról érkeznek mű­vészfotók. Az idén minden ed­diginél nagyobb az érdeklő­dés: a pályázatra 71 művész kétszáz alkotása érkezett be, a zsűri 158 kiválóan sikerült művészfotót válogatott ki a tárlatra. Sok a remekül sike­rült portré, de művészfotó­saink széles körű érdeklődésé­re jellemző, hogy sokoldalúan mutatják be hazánk fejlődé­sét az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra területén egya­ránt Gépkocsi kormánya mögött ülve, ki ne találkozott volna már lámpáit sűrűn villogtató, integető kollégával? E „nem­zetközi” figyelmeztető jelzést — mely azt jelenti „vigyázz, közelben a rendőrség” — jól ismeri az egész autós társa­dalom. Ilyenkor mindenki ön­kéntelenül is leveszi a gázt, s kínosan ügyel arra, hogy a le­hető legszabályosabban ha­ladjon át a „veszélyes” szaka­szon. — A közhiedelemmel ellen­tétben, bennünket egyáltalán nem bosszant ez a fajta szo­lidaritás, hiszen elsődleges célunk nem a büntetés, ha­nem a forgalom biztonsága — mondja a Pest megyei Ren- dőr-főkapitánység közlekedés- rendészeti osztályán Juhász József őrnagy. — Így a to­vább adott figyelmeztetések is segítenek abban, hogy azon a bizonyos útvonalon egy ideig minden autós a szabályoknak megfelelően közlekedjen. Amióta pedig munkába állt az új radaros csoportunk — s hol itt, hol ott tűnik fel a megyé­ben — egyre kevesebb útvona­lon lehetnek biztonságban a szabálytalankodó vezetők. Vitathatatlan bizonyíték Az utóbbi hetekben bizo­nyára sok gépkocsivezető meg­lepődött, amikor közlekedési vétségért rendőri figyelmezte­tést, bírság befizetésére szóló csekket kézbesített számára a posta. A meglepetés egyrészt valóban jogos, hiszen észre sem vették, mikor kapták raj­ta őket szabálytalan előzésen, gyorshajtáson. Másrészt vi­szont a levél mellé csatolt vi­tathatatlan bizonyíték, az űj radarberendezés által készí­tett fénykép azonnal emléke­zetükbe .idézi az elkövetett szabálytalanságot. Tehát nem marad más hátra. mint le­vonni a tanulságokat, s a jö­vőben betartani a közúti köz­lekedés rendjét. — A Pest megyei Rendőr- főkapitányság közlekedésren­dészeti osztálya már évek óta A Honvédelmi Miniszté­riumban most készült el az összesítés arról, hogyan segí­tették tavaly a néphadsereg új kiképzési rendszerű műszaki alakulatai a kiemelt népgazda­sági beruházások megvalósulá­sát Az adatok szerint a kato­nák megközelítően 20 millió órát dolgoztak, és csaknem há­rommilliárd forint értékű munkát végeztek a kiemelt be­ruházásoknál. a nagy lakótele­pi építkezéseken, közlekedési létesítményeknél, rekonstruk­cióknál. folytat radárellenőrzéseket — mondja Papp János hadnagy. — Az eddig használt beren­dezés csak jelezte, de nem rögzítette a megengedett se­besség túllépését. A május 7. óta használt műszer azonban már kézzelfogható bizonyíté­kot is produkál, tehát kizár minden — a korábbiakban gyakran vélt és hangoztatott — kétséget, bizalmatlanságot. Az új berendezés precízsége valóban egyedülálló. Álló helyzetben, az elhaladó, a megengedett sebességet túllé­pő gépjárműről automatikusan fényképfelvételt készít, me­lyen feltűnteti az expozíció pontos idejét (év, hó, nap, óra, perc) s kilométer pontosságig az adott jármű sebességét is. Mellékesen a fényképen az is látszik, hosy a gépkocsi betar- totta-e a biztonságos előzés szabálvait. De a műszer moz­gás közben is kénes regiszt­rálni a szabálytalanságot. A szürke Zsiguli Nyomába szegődtünk az 51-es számú úton ellenőrzés­re induló radaros kocsinak, egy szürke Zsigulinak. Alig venni észre rajta a különös rendeltetést. Rendszáma ter­mészetesen nem árulja el ki­létét, s az első szélvédő mö­gött elhelyezett berendezés sem feltűnő, alig nagyobb mint egy taxióra. Az akció Taksony belterületén kezdő­dik most „hagyományos” mó­don : a helységnévtáblától két­száz méterre áll le az út szé­lére a radaros kocsi, hogy aki akarja, a községhatártól le- csökkenthesse sebességiét a megengedett hatvan kilomé­terre. Amíg Labancz László főtörzsőrmester beállítja a műszert és bekapcsolja a ké­zi URH adó-vevőt, társa, Szi­font/ Mihály törzsőrmester né­hány száz méterrel előre megy a másik rádióval. Alig telik el néhány perc. máris megszólal a készülék. Már messziről feltűnik a kocsik között cikázó, nyugati rend­számú piros sportkocsi. A mű­szer hetvenhárom kilométeres sebességet rögzített. Mikor a rendőr intésére megáll az autó, kiderül, hoev egykori hazánk­fia ül a volán mögött. Vita nélkül fizeti a százast, hiszen az NSZK-bao csak ötven ki­lométeres sebesség a megen­gedett — lakott területen. Néhánv perc múlva óira a rádió, és má-r le i-c áll az iát szé1á,*e az IK 95—65 rendszámú Zsiguli. Vezetője kedélyesen fogja fel a dolgot: A műszaki alakulatok az idén ,is segítik a népgazdasági tervek megvalósítását. Egye­bek között dolgoznak a Péti Nitrogénművek rekonstrukció­jánál, Százhalombattán, a Du- narrienti Hőerőmű építésénél, Dunaújvárosban, a Hullámpa­pírgyár építkezésénél, Lenin- városban, az olefinprogram megvalósításához kapcsolódó munkáknál, a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészművek rekonst­rukciójánál. A fővárosban se­gítik a lakótelepek építését. — Hogy én nem tudok ilyen boltot nyitni — mondja, mi­közben fizet; és még hozzáte­szi: — Észre sem vettem, hogy ellenőrzés van. Az 1-es Volán YD 70—36-os rendszámú ZIL tehergépkocsi­jának is, úgy látszik, sietős a , dolga. Szerencséjére csak két kilométerrel lépte túl a bű­vös határt, még most az egy­szer megússza figyelmeztetés­sel. Ezután rnég vagy tíz per­cig sűrűn megállítják a sza­bálytalankodókat, de már érez­ni, hogy működésbe lépett a figyelmeztető lánc. A gépko­csik megszelídültek, szinte öröm nézni, hogy mennyien tudnak,. ha akarnak, rendben, az előírások szerint közlekedő ni. A szürke Zsiguli tovább in- dúl Kiskunlacháza felé. Figyelmeztefő számok — E rövid átmeneti időszak alatt is megyeszerte több száz felvételt készített az automa­ta — tájékoztat Papp János hadnagy. — Ez azt mutatja, hogy nagyon sok gépkocsive­zető hajt a megengedettnél gyorsabban, esetleg még a büntetést is vállalva. Akikről a fotók értékelése, feldolgozá­sa során kiderül, hogy tíz ki­lométeres határon belül lép­ték át a megengedett sebessé­get, írásbeli figyelmeztetést kapnak. Azok viszont, akik hetven kilométernél nagyobb sebességgel száguldoznak la­kott területen — volt már olyan is, hogy a műszer 114 kilométeres sebességet regiszt­rált — csak esetenként, s csak a helyszínen ússzák meg száz forinttal. Többségük ellen sza­bálysértési eljárást indítunk, ami már több száz forint bír­ságot jelent. Az utóbbi egy hónap alatt 27 figyelmeztetést és 403 felje­lentést küldtek ki, 174 esetben bírságoltak a helyszínen. A tettenért szabálytalankodók többsége, vagyis 366, magán­vezető, 64 volt az állami gép­kocsivezetők száma, akik job­ban siettek a megengedettnél. Ha mind e mellé még hozzá­tesszük, hogy a személyes vizs­gálatunk színhelyén, a rácke­vei járásban csak az elmúlt hónapban tíz súlyos és két könnyebb kimenetelű baleset történt lakott területen — amelynek okai között első he­lyen szerepel a felelőtlen szá­guldozás — még inkább legyen elgondolkoztató a kiküldött fi­gyelmeztetés és a szigorú bír­ság. nemcsak az érintettek, de minden autós számára. A gép­kocsivezetés több felelősséget követel! Mészáros János A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz: Budapest I., Corvin tér 6. sz. alatti központjába TERVEZŐ TECHNIKUST VAGY MÉRNÖKÖT, budapesti állomáshellyel HAJOVEZETOKET, GÉPKEZELŐKET ÉS MATRÓZOKAT, a horányi telepre FORAKTAROST. Felvesz továbbá Szob és Budapest között üzemelő révállomásaira - lehetőleg helybelieket - hajóvezetőket és révészmatrózokat, havi 210 órás munkaidővel. Szigetmonostor-horónyi üzemébe lakatos, hegesztő, kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat, valamint kőműves csoportvezetőt Jelentkezés: a vállalat személyzeti vezetőjénél személyesen vagy a 150-698-as telefonszámon. Békés István Általános iskolát végzett fiatalokat IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK az 1973/74-es tanévre KŐMŰVES, ÁCS, VILLANYSZERELŐ szakmába. Vidékieknek szállást, teljes ellátást biztosítunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat, az ács és kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat Is fizetünk. Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS" KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt Cél: a balesetek megelőzése Munkában a radarosok Kilencvenhat kilométeres sebességgel Alsónémedi főutcáján.

Next

/
Thumbnails
Contents