Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
rtj» Kft K/Cvriap 1973. JÚNIUS 10., VASÄRNAP Uj lehetőségek, megoldások A népfront és a közművelés Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában a szocialista tudat formálása, a szocialista közgondolkozás alakítása a közművelődés legfőbb feladata. Ez nemcsak a népművelők munkáját határozza meg, hanem mindazokét, akiknek szívügye a , kultúra terjesztése, az emberek műveltségének további gazdagítása. Ebből a munkából egyre erőteljesebben veszi ki a részét a Hazafias Népfront is. Reális program A Hazafias Népfront V. kongresszusát követően alakult meg Pest megyében is a kulturális társadalmi bizottság, azzal a céllal, hogy segítse a kultúra demokratizálódását, a tömeges önművelést, s ennek érdekében széles körű, közvetlen társadalmi tevékenységet szervezzen. Gazdag programot dolgoztak ki: tíz nagyobb tevékenységi területről csaknem nyolcvan ajánlást tettek közzé, hogy ezzel is segítsék az alakuló művelődési munkaközösségek tevékenységét, a helyi munkatervek tartalmassá tételét. Bizonyára sokakban felmerül a gondolat: ugyan mi szükség van a népfront keretén belül a művelődési munkaközösségek megalakítására, amikor a tanácsok mellett kulturális állandó bizottság, a termelőszövetkezetekben kulturális bizottság, a művelődési házakban pedig társadalmi vezetőség működik. Ebben az esetben azonban nem illetékes állami és társadalmi szervek újabb bizottságáról, hanem a művelt és művelődni vágyó, a mások művelődését is elősegítem akaró, társadalmi érdeklődésű emberek közösségeiről van szó, akik azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a kultúra ebben az országban valóban tömegessé váljon. A program, amelyet a megyei kulturális társadalmi bizottság maga elé tűzött, reális. Egyelőre tizennyolc községben, egy városban és egy járásban kívánják megalakítani a művelődési munkaközösségeket. Újabbakat majd csak e munkaközösségek tapasztalatainak a feldolgozása után szerveznek. Tíz munkaközösség Az első munkaközösséget Dömsödön szervezték Pest megyében. S hogy sikeresen, mi sem bizonyítja jobban: alig néhány hónap után már az országos szervek is felfigyeltek tevékenységére, sőt a közelmúltban itt rendezték meg azt a tanácskozást, amely a június 14-én Nyíregyházán kezdődő, az olvasás népszerűsítését segítő országos megbeszélés ajánlásait dolgozta ki. Azóta már mintegy tíz művelődési munkaközösség alakult meg Pest megyében — a többi között Szigetszentmár- tonban, Gyomron és Duna- bogdányban — és kezdte meg működését. Az országos kísérletként alakúit szentendrei járási munkaközösség már szintén munkához látott. A megyei kulturális társadalmi bizottság programjában szerepel a művelődő körök, olvasóklubok munkájának az eddiginél hatékonyabb támogatása. Szorgalmazzák, hogy a könyvtárakban, iskolai olvasószobákban alakuljanak gyermek olvasókörök. Elősegítik, hogy a klubfoglalkozásokon gyakrabban lépjenek fel a megye legjobb amatőr művészeti együttesei. A fiatal művészeket, írókat, zenészeket, képzőművészeket rendszeresen meghívják a művelődő klifbok estjeire, különösen az ifjúsági klubok összejöveteleire. Nem lebecsülendő erény: nem csupán a közművelődés új lehetőségeit keresik, de örömmel felkarolnak és támogatnak minden új, hasznosnak tűnő kezdeményezést is. A legjobb példa erre az olvasótáborok létrehozása. A kezdeményezés érdeme a Heves megyeieké volt: ott alakították meg tavaly a legelső olvasótábort. A megyei kulturális társadalmi bizottság szívesen vállalkozott a folytatásra, így jött létre az idén tavasszal előbb a tápiószentmártoni, majd pedig a szobi olvasótábor. Olvasóvá nevelni a fiatalokat Hogy md az olvasótáborok célkitűzése, lényege? Olvasóvá nevelni a fiatalokat. Felkelteni bennük az önművelődés iránti igényt. Megtanítani őket a könyvtár használatára. Az olvasásom keresztül ösztönözni őket a társadalmi valóság megismerésére, azaz: amikor egy- egy könyvet elolvasnak, he csak az adatokat, a hősök életútját kísérjék figyelemmel, hanem tanuljanak meg történelmi-társadalmi fejlődésben gondolkozni. így jobban megérthetik saját életűiket, felmérhetik képességeiket és tennivalóikat, kiegyensúlyozottabb egyéniségekké válhatnak, s ez megkönnyíti beilleszkedésüket a közéletbe, a felnőttek társadalmába. Hogyan kívánják elémi ezt? Nem az iskolai tanulás meghosszabbításáról van szó. Nem magyar- vagy történelemórákat tartanák az előadók — akik nem is tanárok, hanem népművelők, könyvtárosok, művészek —, s nem is a szó hagyományos értelmében tanítanak, hanem csupán beszélgetnek, vitatkoznak a fiatalokkal olvasmányélményeikről, az olvasás hogyanjáról, egy-egy mű mondanivalójáról. Az idei nyáron öt újabb olvasótábor — Piliscsabán, Szi- getszentmártonban, Csobán- kán,, Szentendrén és Gödöllőn — kezdi meg munkáját. Diákok, termelőszövetkezeti fiatalok, bejáró fizikai munkások gyermekei ismerkednek majd a könyvvel két héten át. Az igényekhez igazodva A megyei kulturális társadalmi bizottság segítője, támogatója az önművelődés legkülönbözőbb formáinak. Egyre több tanintézetben, különösen szakmunkásképző iskolákban szerveztek rendhagyó irodalmi és művészeti órákat. Ezt a munkát a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsával és a megyei pedagóguskabinettel közösen végezték. A hagyományos író-olvasó találkozókat is igyekeztek újszerűén megrendezni, azaz klubszerűén: vi16—18 éves fiút segédm unkásnak, \ könnyű fizikai munkára alkalmazunk. Dunakanyar Áruház, Vác taindítóval, párbeszédre invi- tálóan. A filmesztétikái nevelést segítendő több klubban rendeztek vetítéssel egybekötött filmankétokat. És sorolhatnánk még hosszan az eddig végzett munka legkülönbözőbb módszereit. A dolgok lényege: általánosságok és régi receptek helyett a1 jelenlegi valóságnak megfelelő megoldásokat keresnek — és találnak is — a közművelődés hatékonyabbá tétele érdekében a megyei kulturális társadalmi bizottság irányításával. Természetesen ennek a sokszínű munkának az eredményei nem jönnek létre egyik hónapról a másikra, de — amint azt az olvasótáborok jó példája is igazolja — biztosan előbbre vezetnek. Prukner Pál Nyitás: augusztusban I •• ->íx ... ! Tápiógyörgyei hangverseny A már külföldön is a legkiemelkedőbb orgonaművészek között számon tartott Lehotka Gábor közvetlenül a német szövetségi köztársaságbeli fellépései után egy 4200 lakosú kis Pest megyei községben, Tápiógyörgyén hangversenyezett. Több szocialista és tőkésországba ' szóló meghívásnak kell eleget tennie már a közeljövőben, de e kedves kötelezettségét sem akarta elmulasztani. Az egy és fél órát betöltő műsorban 10 szerző 14 művét hallottuk. A hangversenyt Lugosi Melinda átélt, szép éneklésével gazdagította. Ez volt a negyedik hangversenye községünkben Lehotká- nak. A hallgatók száma évről évre emelkedett. A mostani hangversenyen már kevésnek bizonyult az ülőhely. Sokan állva hallgatták végig az or- ganaműsort. Nagyon érdekes, hogy valójában zeneileg képzetlen közönséget is ilyen nagy számban vonz a hangverseny. Talán azért, mert amikor az ember megérzi a szépet, amit ugyan nem tud megmagyarázni, de mégis érzelmi világát nemesebbé és emberibbé formáló élmény hatása alá kerül, akkor a puszta megérzésével is értékel. Ebben benne van az a tisztelet is, ami önként keletkezik a művészi alkotások és az előadóművész iránt. Ezt az eredményt Lehotka Gábor azzal éri el, hogy vállalja a közvetlen kapcsolatot a falu népével is. Faragó Béla ny. iskolaigazgató // TV-FIGYELO FÓnim. Több mint kilenc- szaz kérdés érkezett hatvan perc alatt a televízió péntek esti Fórum műsorának adása idején Nyers Rezsőhöz, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagjához, a KB titkárához. Mindössze harmincra válaszolhatott az egy óra alatt, de természetesen a többi kérdező is hamarosan választ kap — a sajtó útján. Miért kezdtük e rövid statisztikával a műsorismertetőt ? Mert a Fórum méltatására, szükségességének és hasznának bizonyítására a fenti adatok adnak tanúságot. S nemcsak arra, hanem az oly régóta vitatott közéleti aktivitásra is — hatvan perc alatt több mint 900 nézőnek akadt kérdése, ennyien voltak kíváncsiak rá: mi történik az ország gazdasági életében. Főként gazdaságpolitikai kérdések szerepeltek ugyanis a pénteki Fórum napirendjén, Volt azonban aki az iránt érdeklődött, van-e még száj- és körömfájás, lesz-e gyermek- gyógyászati szakrendelés a fővárost környező településeken, őszinte, érdekes, és mindenre kiterjedő válaszokat kaptunk a Központi Bizottság titkárától a főbb, az egész országot érintő programokról, köztük a Magyar Hajó- és Darugyár, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, vagy a Beton- és Vasbetonipari Művek gondjairól, melleket a Gazdasági Bizottság is megvizsgált. A műsorvezető, Megyeri Károly jól oldotta meg feladatát, ügyesen csoportosította a v>il- lámkérdéseket a nagyobb, mélyebb válaszokat igénylő kérdésekkel, s megszólaltatta a helyszínen — az Ikarus gyár művelődési termében — ülő érdeklődőket is. Érdekes, mindvégig pergő Fórum volt a tegnapi. T. E. Változatlanul az élen. pest megye nelyzete a vi.f-vetélkedő legutóbbi fordulója után sem változott, megyénk öttagú csapata változatlanul ' az élen áll. Fejér, Hajdú-Bihar megye, Szeged és Buda 1. csapata, a csütörtöki forduló résztvevői, nem jelentettek veszélyt a Pest megyeiek első helyére. A vetélkedő befejezését is figyelemmel kísérjük. Spanyol föpróóa. az ndk új iilmsorozdta, az ismert és sokszor feldolgozott téma ellenére, nemcsait azért érdekes, mert a spanyol tragédia mindmáig változatlanul izgatja az emberiséget, hanem azért is, mert a Hans Knötsch rendezte film új szempontból világítja meg az eseményeket. A német rendező arra vállalkozott, hogy a spanyol események német hátterét kutassa, s megvizsgálja, hogyan készülődött a német fasizmus a spanyol forradalom leverésére. Erről a készülődésről eddig is sokat hallottunk, tudtuk például, hogy a német hadigépezet főpróbának tekintette a spanyolországi beavatkozást Ilyen közelről azonban még sohasem láttuk ezt a nagyarányú készülődést, amelj egyáltalán nem merült ki a fegyveres segítségnyújtásban, hanem igazi német alapossággal megszervezett, mindenre kiterjedő vállalkozás volt Ez az érdem vitathatatlan és cáfolhatatlan még akkor is, ha Knötsch alkotása anyagát a kalandfilmek eszközeivel viszi a néző elé. Ezek az eszközöli megszokottak és szabványosak, nemegyszer sematikusak, de mindig a krimi játékszabályai szerint alakulnak. De ebben az anyagban a krimi valahogyan a lényeget fejezi ki, hiszen a német titkosszolgálat valóban ilyen eszközökkel dolgozott. ö. L. Összeszokottság, hajtás A betanított munka Lehúzni a kart. Néhány pillanatig úgy tartani. Fölengedni, kivenni a formát. Behelyezni az újat. Lehúzni a kart. Néhány pillanatig úgy tartani ... Bal kézzel a jobba adagolni az anyagot. Jobb kézzel egyenként a kés alá rakni. Hüvelykujjal forgatni a kés alatt. Dobozba rakni. Bal kézzel a jobba adagolni az anyagot. Jobb kézzel... Négy csavarral a műszerhez rögzíteni a számlapot. Elengedni az ujjakat, különben merevek lesznek. Ennyi az egész. A betanulási idő egy-két nap, egy hét, esetleg néhány hónap. Megismered a gépet, kipróbálod az anyagot, megkapod a baleset- védelmi oktatást és beírják a munkakönyvbe: betanított munkás. o — Nagyon kevés a gumiipari szakmunkás, aki ismeri a gyártási folyamatokat, tisztában van az egész gumiiparral. És nem számíthatunk a közeljövőben sem arra, hogy képzett emberek jelentkeznének a munkaügyi irodán. Megpróbálkoztunk saját szakmunkásképző tanfolyammal, ezelőtt öt éve, de nehezen ment. Kis létszámmal indult, mert nem volt meg mindenkinek az előírt szakmai gyakorlata. Azóta nem szerveztünk újabb tanfolyamot, inkább azokat az embereket, akiket fölveszünk, az adott munkakörre betanítjuk. — Kik jelentkeznek betanított munkásnak? — A gyárban sok a nehéz fizikai munka, az egészségre ártalmas munkahely, és a város szélén vagyunk, ide ki kell utazni. Általában hozzánk azok jelentkeznek, akiknek ez már a tizedik munkahelyük, két-három napig dolgoznak, aztán eltűnnek, akkor kiléptetjük őket. Jönnek olyanők is, akik ezt a munkát ugródeszkának, átmeneti munka- alkalomnak tekintik, míg valahol másutt el nem tudnak helyezkedni. Szóval általában képzetlen munkaerők, a város vándormadárrétege ide is eljut egyszer, mire körbejárja Vácot. Létszámgondjaink miatt kénytelenek vagyunk őket is alkalmazni. Mit várjunk attól a dolgozótól, akinek már a második vagy a harmadik munkakönyvé van tele? Idejön dolgozni, már eleve biztos, hogy úgysem fog megmaradni. Ezért nem osztjuk be fontosabb termelőmunkára. Akikkel már érdemes foglalkozni — betanítjuk. Igyekszünk őket több helyen foglalkoztatni, hogy ne csak egy munkakörben, hanem esetleg két-háromban is tudjanak dolgozni. — Szükség lenne-e több szakmunkásra? — Képzettebb munkaerőkkel sokkal hatékonyabban lehet gazdálkodni, részint a minőséget is javítani lehetne, részint a mennyiséget is növelni. Alapvető célja egy gyárnak, hogy alkalmazottai minél műveltebbek, minél képzettebbek legyenek, s ez nemcsak gyári, hanem népgazdasági cél is, hogy a szakmai színvonalat emeljük ... — A bérgazdálkodásban több szakmunkás alkalmazása nem okozna feszültséget? — Nem hiszem. Mi darabbéres rendszerben dolgozunk, így nincs különbség, hogy azt a munkát betanított vagy szakmunkás végzi, ugyanany- nyit keres mind a kettő. — Ez nem okoz problémát? — Csak akkor, ha együtt dolgoznak. S tekintve, hogy alig van képzett dolgozónk, mindenütt betanított munkások állnak a gépek mögött. Azok a szakmunkások, akik nagyobb üzemi gyakorlattal rendelkeznek, irányítják a termelést — műszakvezetőkként, csoportvezetőkként, művezetőkként ... — Hogyan irányítják a betanított munkásokat? — Nemrégiben csináltunk egy felmérést, melyből kiderült, sokan még a nyolc általánost sem végezték el. Több erőfeszítés, több idő, néha kötélidegek kellenek ahhoz, hogy egy-egy munkafolyamatot megértessen velük az ember. Érzékenyebbek, mint mások. A vezetőnek még fokozottabban kötelessége egy olyan munkahelyi légkört kialakítani, ahol mindenki őszinte lehet egymáshoz. A Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában 147 betanított munkás dolgozik. Köves- dy György igazgató panaszkodik a fluktuációra, a munkások a nem kielégítő munka- körülményekre. © Berecz Béla üzemvezető határozottan mondja: — A mozgás inkább a betanított és segédmunkásokra vonatkozik. 3k elsősorban a kereseti lehetőséget tartják szem előtt, ami azt jelenti, hogy vaiaki az építőiparban dolgozott és keresett háromezer forint körüli összeget, de hallotta, hogy itt egy vulkanizáló — igaz nehéz fizikai munkával — egy hét betanulás után 3500 forintot kap. Közben jön egy termékváltozás, kevesebb lesz esetleg a fizetése, ez már nem tetszik neki, továbbáll. A betanított munkásnak nem okoz problémát, hová megy dolgozni — hol itt, hol ott lapátol, nincs annyira hozzákötve a gyárhoz, mint egy szakmunkás, akit sokszor nemcsak a szakmája, hanem a szíve is marasztal. — Mi a különbség a munkában a betanított és a szakmunkás között? — A betanított munkás monoton dolgozik, nem nagyon néz a dolgok mélyére. Ha van egy művelet, egy utasítás, hogy például ennyit kell neki bemérni, nem tudja azt, mi történik, hogyha nem mér pontosan — ezért persze nem ií törődik annyira vele, nem ií olyan nagy figyelemmel dolgozik, mint egy szakmunkás. — A segédmunkás és a betanított munkás között mi t különbség? — A segédmunkáshoz képest a betanított munkás mái közelebb áll a szakmunkáshoz Értelmi képességeihez mérten akaraterejével igyekszik el sajátítani azokat a művelete két, melyeket egy szakmunkái tudatosan végez. Némi túlzás sál, leegyszerűsítéssel: a se gé dm unkásnak már ténylei elég, ha csak a keze jár. Ö egyetlen dolog érdekli, hogy i pénze mi glegyen. Hogy hol fői dolgozni holnap, vagy holnap után, mindegy neki. — Hogyan irányítják a be tanított munkásokat? — Olyan értelemben köny nyebben lehet bánni veiül hogy könnyebben hozzájut nyúlhat az ember, mint eg; szakmunkáshoz Egy szakmun kás nagyobb igényeket tá maszt akár a vezetővel, aká a munkakörülményekké szemben. A betanított munka legfeljebb otthagyja az em bért. A szakmunkással nem le hét megtenni azt, hogy egy két hét alatt megváltoztassar a munkáját, — a másikna meg mindegy, mit végez. Vi szont, ha valami nem tetszi neki, van olyan, hogy felmon dás nélkül veszi a kalapját. A váci gumigyár építőipai üzemében, ahol Berecz Bél üzemvezetővel beszélgetek, szakmunkások ugyanazt vég zik, mint a betanítottak - vulkanizálnak, előkészítik a anyagot, hegesztenek, beméi nek. Legalábbis a fiatalok. A idősebbek irányítják a termi lést. — Ezek a betanított műn kasok, ha több évig is csinál ják, csak fölnéznek a szak munkásra. A tisztességesebi: je... — mondja az üzemvez* tő. i— Addig, amíg a betanító nem sajátítja el azt a tudás amit valakitől kapott, addi csak tapogatózik. A bétán tott munkásnak azt mondán itt a recept és ő azt úgy est nálja, ha elszúrtam, ő if el szúrja. A szakmunkás me visszajön és mondja, hog „főnök, ez így nem lesz jó... 4 I 4 Várhatóan augusztus 20-ra elkészül Szentendrén az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum első része: a tiszabecsi tájegységet bemutató kiállítás. Képünkön: a hát- térben a jellegzetes harangláb, az előtérben az ácsok bárdolják a faházak elemeit. Ékes János felvétele
