Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
1973. JÚNIUS 10., VASÄRNAP «Sl M£CVCf &iirlap Barátságvonat Pest megyéből Barátság különvonat indul í Szovjetunióba június 15-én, i Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és az IBUSZ szervezésében, 330 résztvevővel. Útvonala: Kijev—Leningrad—Moszkva. A sok érdekes látnivalóban, apasztalatcserében gazdag út nőst még egy különleges élőlényt is nyújt a résztvevőklek: a leningrádi tartózkodásuk idején kezdődnek a fehér íjszakák. Napirenden: a határvizek A magyar—osztrák vízügyi lizottság Budapesten június 4. :s 9. között tartotta az évi ilésszakát. A többi között negtárgyalták a határvizekkel kapcsolatos árvízi előrejelzések és a- közös vízminőségi vizsgálatok fejlesztésének cérdéseit. Megállapodtak a '-‘inka és a Sírém folyók magyar, illetve osztrák területen ilvégzett szabályozósával ki- ilakított új medrének ez évien történő összekapcsolásáén. Megvizsgálták a Fertő-tó vízszintszabályozásának továbbá teendőit. DIAKDELEGÁTUSOK Az európai biztonság és igyüttműködés magyar nem- :eti bizottsága szombaton io- íadást adott a Parlamentben íz európai nemzetközi ifjúsági :s diákszervezetek konzultatív anácskozásának részvevői iszteletére. A nemzeti hizott- ág nevében Várnai Ferenc, a íemzeti bizottság alelnöke üdvözölte a kontinens számos »rszágáiból érkezett fiatalokat. \ találkozón részt vett dr. Sombár József, a magyar fiúsáig országos tanácsának el- íöke és Makoldi Mihályné, a iiagyar nemzeti bizottság alánoké. --iMtü&ai AGR0B0TANIKAI INTÉZET, TÁPIÓSZELE Génbank — 32 ezer tétellel Beszélgetés dr. Jánossy Andorral, a tudomány és a mezőgazdaság kapcsolatáról És otthon? Ritka múzeumi gyűjteményt őriznek itt Tápiósze- lén: növényi magvakat, a legnagyobb hozamú nemesített fajtákét, s a vadon termő növényősökét. A tárolók üvegbe zárt zöld szellemeket őriznek: a múlt, s a jelen értékeit a jövendőnek. Az intézmény, amelynek e feladat rendeltetett: az Agrobotanikai Intézet. 1959 óta áll fönn az intézet. A kezdetben kicsiny kísérleti gazdaságot, kezdetleges laboratóriumot és fajtagyűjteményt az a rendelet hívta életre, amely célul tűzte, hogy ösz- sze kell gyűjteni mindazon hazai, a lehetőség szerint a Kárpát-medencében található kultúrnövények fajtáit, változatait, amely alapanyagul szolgálhat növénynemesítőink munkájához. A cél azóta sem változott, csak a felkészültség. Dr. Jánossy Andor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az intézet igazgatója mondja: — Pár ezres fajtagyűjteményünk 32 ezer tételt számláló génbankká gyarapodott; elsősorban mezőgazdasági növények és kisebb részben zöldségnövények típusait, változatait tároljuk. A legnagyobb gyűjteménnyel a gabonafélékből rendelkezünk, a búza maga hatezer tétel, ezenkívül egyebek között négyezerféle kukoricát gyűjtöttünk be, Nemesített és primitív fajtákat. (Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO, a közelmúltban — március 12-től 16- ig technikai konferenciát tartott a Nemzetközi Biológiai Program képviselőinek részvételével. A konferencián ajánlották a program vezérigazgatójának, hogy a szervezet növényi genetikai alosztályát bízza meg a koordináló központ szerepével. Az ezzel járó feladatok: a kultúrnövények — a rokon-, vad- és gyomfajokat is beleértve — világszerte végzendő begyűjtésének •megőrzése, az erre vonatkozó dokumentációk összeállítása, Pest megyében is, járt hazánk- >an. Olyanok, mint Praszkov- a Svitkaja, a Vosztok-gyár jciiin-renddel kitüntetett nunkásnője, Maria Dutkina, a iíozicki-gyár aranykezű mes- ere, Mihajli Novgorodcev, a jumiabroncsgyár dolgozója. Valamennyiüknek van né- lány közös vonása: egyszeriek, szerények, szigorúak nagukkal szemben. Dolgoznak s tanulnak munka mellett, íüzdelmes életüket a közöségnek ajánlják. Kemények, duettek. Keménnyé tette őket t harc. A harc a háborúban és i harc a természet ellen, amely lehezen adja meg magát. Velük ismerkedtem két hé- en át. Az ő vendég s zeretetü - :et élveztem. A magyar internacionalisták iránti hálájuk, a nagyarak iránt érzett barátáguk sugárzott rám is, ennek ényénél, melegénél éreztem nagam • otthon Szibériában. Izibériában, hova eddig csak :épzeletben juthattam el. KÉPZELETEM pedig negcsalt. Puszta, hó fútta, al- ró tájat sejtettem arra, hiszen lzib-ir alvó tájat jelent. Kiet- enséget, sivárságot, ahova sak száműzetésbe vitték a lá- adókat, a forradalmárokat, az liléiteket. Ott jártam Szibé- ia földjén, ahol Lenin, Csemi- evszkij, a dekabristák, Dosz- ojevszkij töltötte száműzeté- e éveit. Ott jártam, azon a ztyeppén, amelyről Csehov, Tolsztoj, Babusse, A. Duna- evszkij és annyian mások Irak ... Ott jártam Omszkban, ahol íz első világháború magyar ladifoglyainak nagy táborát illítottá'k fel, ahonnan sok ma- yar megszökött, és később a /őrös Hadsereg katonájaként tarcolt. Ezen a földön küzdött íolcsak ellen Ligeti Károly, és zervezte az internacionalistá- :at, és áldozta életét Omszk elszabadításáért. » Ázsia földjén jártam, Nyu- [at-Szibériában. Ázsia földrajzi fogalom. Valaha mást je- entett politikai, gazdasági, tár- .adalmi, kulturális életében is. Via gyors fejlődést, a dolgozók litét jelképezi. Szibéria munkásai mérhetetlen gazdag ipart teremtettek, és az ipar fejlődése megváltoztatta a •tájat, vidám életet, biztos jövendőt jelent lakóinak. A mostoha, szeszélyes éghajlat sem fékezhette meg a szibériaiak akaratát. Sokszor három hónap alatt vetik, érlelik, aratják le a gabonát. Télen mínusz hatvan fok mellett is különleges eljárással betonoznak, építenek. Olajuk kimeríthetetlen.. Vegyiparuk, gumi- és műgumigyártásuk híres, mérőműszereiket, mezőgazdasági; gépeiket külföldre szállítják. Képzeletem becsapott: könyvekből, elbeszélésekből ismert Szibériát kerestem, és Omszkiban modem, nagy várost találtam széles a utó utakkal, korszerű üzletekkel, szép parkokkal, színházakkal, csinosan öltözött emberekkel. A falvakban modem művelődési házakat, könyvtárakat, szovhoz- és kolhoztelepüléseket. Könyvtáraikban magyar költők, írók művei, képeslapokból kivágott tájak, emberek. Ott, ötezer kilométerre találkoztam a virágárus Kati néni színes képével, akinél magam is 16 éve vásárolok a Moszkva téri piacon. Ismerkedésemben csaknem száz gyárigazgató, pártbizottsági titkár, szovhoz- és kolhoz- elnök, egyetemi rektor és tanár segített. Nem említem azokat, akikkel futólag hozott ösz- sze a sors, csak perceket töltöttünk együtt. Azokról beszélek csupán, akik tájékoztattak, akik végigvezettek Omszkon, a 917 ezer lakosú városon, amelyet I. Péter 1716-ban alapított — s erődnek használták. JÁRTAM Omszk megyében, amely másfélszer akkora, mint Magyarország, és összesen kétmillió lakosa van. Ők, csaknem százan, mutatták be, mire képes az ember. Sietnek: új életet teremtenek. Átalakítják a természetet, szó szerint felforgatják a világot. Mondom: egyszerűek, szerények, kemények, elszántak. Olyanok, akik előtt meghajtja fejét a haladó emberiség, akikről csak szeretettel, tisztelettel érdemes szólni. Sági Ágnes (Következik: AKÁRCSAK ITTHON) genetikai anyagközpontok, egyetemek és kutatóintézetek kapcsolatainak megerősítése, a génbankok tevékenységének összehangolása.) Elméletben: a végtelenségig Az efféle intézményeket a szovjet Vavilov professzor, a leningrádi Össz-szövetségi Növénytermesztési Intézet megalapítója nyomán állították föl a világon. Azok a hatalmas méretű expedíciók, amelyeket Vavilov a szovjet állam első éveiben indított, az egész földkerekséget behálózták. Milyen élettartamú a bank gyűjteménye: meddig csírázóképes egy mag? — Az alvó, de élő állapot feltételét bizonyos klímaszekrények segítségével teremtjük meg — mondja dr. Jánossy Andor. — Ezekben megfelelő körülmények között évtizedekig, esetleg még tovább életképesek maradnak a növényi magvak. Ellenállóképességük ékes bizonyítékául szolgálhat a következő történet: Az 50-es évek elején, a lebombázott nürnbergi színház újjáépítésénél előkerült az eredeti alapkő, amelybe több mint 100 esztendeje, egy kis bádogtokban árpamagvakat rejtettek annak idején. A magok fele még csírázóképes volt. Elméletben elképzelhető, hogy a növényi magvakat az idők végtelenségéig csírázóképes állapotban lehet tartani. S a gyakorlatban? — Fennáll annak a veszélye, hogy a.tárolás alatt a ne- 'hezeh kiküszöbölhető sugárzások, s az alvó magban fellépő enzimális hatás következtében megváltozik a génállomány, s különböző mutációk keletkeznek. Más típusok bukkanhatnál?: fel a termesztéskor, mint az elraktározott eredeti magot termő növény. Persze, a változások kiküszöbölésére elúbb- utóbb használható eljárásokat dolgozunk ki; megpróbálták már például vízzel telíteni a magvakat, s ezáltal megakadályozni az enzimek működését. A természetben is található erre példa: egyes gyommagvak megfelelő nedvességű talajban évekig elhevernek csírázás nélkül. A Tisza vidékéről Miféle ritkaságokat őriz a génbank? Akad-e olyan növény „széfjében”, amelynek értéke jóval felülmúlja a gyűjtemény egyéb tételeit? — Különböző vizsgálatok során, úgynevezett hősokknak tettünk ki egy vöröshere- fajta magját. A kísérlettől egy növényi mutációt vártunk, de mást kaptunk. Meglepve tapasztaltuk, hogy a magokból kelt takarmánynövény, és második, harmadik generációja is ellenáll a lisztharmat fertőzésének. A világon első ízben sikerült ilyen rezisztens fajtát létrehozni. Más: búzagyűjteményünkben olyan értékes magvak találhatók, amelyek régi tájfajtákat őriznek a századforduló ideiéből, vagy még korábból. E Tisza-vidéki gabonák értékes tulajdonságait máris felhasználják a minőségi búza nemesítéséhez. S mert mai tömeobúzáink minősége nem túl jó, a kenyérevő nemzetek igencsak becsben tartiák a naiv Sikértartalmú, acélos búzákat. Említsünk még egy harmadik példát is! Köztudomású, hogy a világ naav részében mii ven nagvie- ientő«ége van a fehérjetárJá- 'éknak. Intézetünknek sikerült olyan primitív árpafaitát találni. amelyről a vizsgálatok kimutatták, hogv ”0 százalék fölötti nversfehérjét, tartalmaznak Ha ezt a svéd. liléivé zm.erlkai ovrtWű m-irnitív faltát nemosítéinV pikaimnzcá fa_ szik a korszerű mezőeazdasázi termesztésre, akkor egy csaknem szójabab értékű árpánk lesz. Ezt az elmaradt országokban az alultáplált népesség húspótló étkeként is hasznosíthatják. Hatszáz intézettel Az intézetben huszonegy kutató végzi munkáját. Mi tartozik hatókörükbe? A faj- tagy űjbemény es osztályon a gabonák, kukoricák, takarmánynövények, fontos zöld- ségnövényeiqk, így a borsó, paprika, paradicsom tulajdonságait vizsgálják. Évről évre körülbelül 12 ezer mikropar- cella tapasztalatait jegyzik föl felvételezési könyveikbe a kutatók. Hasonló munkát végeznek az intézet külső telepein is, Szabolcsban, a nagy- kállói hornokvidéken, elsősorban á csillagfürt, rozs, burgonya és herefélék tulajdonságait vizsgálják, a csapadékos Balaton-felvidéken, Lókúton hereféléket és burgonyát. Az időközben önálló intézetté vált nyugat-dunántúli Táplán- szentkereszten pedig az intenzív gabanafajták, rövid tenyészidejű kukoricák és here- félék tulajdonságait kutatják. A növények rendszertani besorolásával, a herbáriumi anyag elkészítésével a botanikus osztály foglalkozik. Az agrárszakemberek, botanikusok gyűjtő utaltat szerveznek a szatmári-beregi síkságra, Erdélybe is. A tápió- szeleiek mintegy 600, határon túli botanikai intézettel teremtettek kapcsolatot, cserélnek anyagot Tagjai a növényöröklési anyagokkal foglalkozó KGST-bizottságnak, amelyben részt vesznek a csehszlovákok, NDK-beliek, román, lengyel intézetek és megfigyelőként a mongol kutatók is. S a hazai kapcsolatok sem kevésbé szól es körűek: — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozata alapján a természetvédelmi és a bioszféra védelmére rendeltetett szervezetben tevékenykedünk. Létrehoztunk egy génbank-koordinációs tanácsot, amelyben az Erdészeti Tudományos Intézettel együttműködve vállaltuk a nemzetközi kapcsolatok kiépítését a világ valamennyi génközpontjával. (A FAO említett nemzetközi konferenciája ajánlotta, hogy a genetikai anyag megőrzését feltüntető jegyzékek összeállítását nemzetközi társulás végezze. Ajánlották, hogy légi fényképezéssel igyekezzenek föltárni a nehezen hozzáférhető területek flóráját. Miss Erna Bennet angol botanikus, a génbankok ügyeivel foglalkozó FAO-tisztviselő, örömmel fogadta, hogy a magyar kutatók szoros kapcsolatot kívánnak létesíteni a nemzetközi szervezettel, s szívesen részt vennének a nemzetközi gyűjtő expedíciókban. Az együttműködési készség gesztusaként máris eljuttatott a tavalyi afganisztáni és nepáli expedíciók által begyűjtött búzák magjaiból -egy értékes kollekciót a tápiószelei intézetnek.) Telex után légipostán Az együttműködés további lehetőségeiről, a jövendőről szóljon ismét Jánossy profesz- szor: — Az alapokat már részben lerakták a különböző nemzetközi konferenciák. A világ kutatói elhatározták, hogy milyen módszerekkel rögzítik egy-egy növényfajta tulajdonságait. Bizonyos tulajdonságkódrendszer alakul majd ki, amelynek adatait a római központ komputerébe táplálják be. Az intézetek telexen közük, hogy miféle tulajdonságú növényfajta szaporítóanyagára van szükségük, s ugyancsak telexen perceken belül megkapják a választ. Egy újabb telexhívás következhet ezután, esetleg egy afrikai kutatóintézetet keresünk meg. Ott a kért magokat légipostára teszik, néhány nap múlva megérkezhet a küldemény. Még csak nem is leveleztünk. E program megvalósulása? — Hihetetlenül közel van. Apor Zoltán P anaszkodik a megyei tanács egyik, most először megválasztott nőtagja, s a körülötte álló férfiak egyetértő bóloga- tással hallgatják szavait. Panasza tréfás, de a mondandó meghökkentő. Arról beszél ugyanis, hogy ,,a nőhatározatok lassan tönkreteszik”. Mert amióta a párt Központi Bizottsága —1970. február 18—19-i ülésén — behatóan foglalkozott a nők helyzetével, a következők történtek vele: munkásnő volt a vállalatnál, most csoportvezető, tizenhét ember munkájáért felel. Korábban is tagja volt a községi tanácsnak, de most legutóbb beválasztották a végrehajtó bizottságba is, s megválasztották megyei tanácstagnak. Örömmel fogadta a bizalmat, de... De odahaza — s gondjai ebből származnak — semmi nem változott, a családi munkamegosztás nem hajlandó tudomásul venni megnőtt terheit. A férj, a két — már tizenéves — gyerek, a háztartás ... S nevetve mondja, hogy lányai, akik dehogyis tűrnék mellőzésüket az úttörőcsapatnál, neki szemrehányást tesznek: miért vállal ennyit anyuka? Ám, ha arra kéri őket, hogy segítenének már többet otthon, akkor kész a válasz: tanulni kell, szakköri foglalkozás van, gyűlés ... Bólogatnak a férfiak; milyen igaz! Tapasztalatból tudják. Bizonyára náluk is így van odahaza. Mert nem egy vagy néhány asszony őrlődik így. Cegléden, termelőszövetkezeti vezetőkkel beszélgetve, nem győzöm jegyezni a következő tényeket: autóbusszal viszik, hozzák az asszonyokat minden munkanapon, akár növénytermesztők, akár állattenyésztők. Augusztusban beiskolázási segélyt folyósítanak, havonta 309 forintot fizetnek a félárváknak, a férfi bevonulásakor egyszeri segélyt utalnak ki, megszervezték a bevásárlás megkönnyítését ... S akkor elhangzik egy közbevetett kérdés. Mi lett azzal az asszonykával, akit ki akartatok nevezni a borjúnevelőbe brigádvezetőnek? A megkérdezett elnök a vállát húzza, legyint, úgy felel: nem engedte a férje. S folyik tovább a szó, sorolják, mennyi minden történik náluk az asszonyokért. H armadik, a megye túlsó feléről származó spélda. A Váci Kötöttárugyárban hallom, hogy több nő nem tudta vállalni a hivatalos külföldi kiküldetést, mert ki látná el akkor a családot? Ennyi ború után egy derűsebb mozzanatot: a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál végzett felmérés szerint — a KISZ-szervezet csinálta — a fiatal férjek negyven százaléka természetesnek tartja, hogy odahaza egyen- lőek legyenek a terhek. Persze, még mindig marad hatvan százalék a fiatalok között is. Hát még az idősebbeknél...! Társadalmi változások folyamának, menetének gátja nem, de sodrást lassító, némely csónakot megállító homokpadja lehet a család. Ezt a lehetet nem statisztitkák alakítják, hanem sokkal inkább a közgondolkozás. A férjet, a családi munkamegosztásba már bekapcsolható gyermekeket aligha győzik meg az adatok, amelyek azt tudatják, hogy ennyivel meg annyival növekedett a gazdasági vezető posztra állított, közéleti tisztséget ellátó nők száma. Helyes — mondják, s utána élnek tovább úgy, ahogy eddig. A feleség, az anya vállára téve minden terhet, tőle várva el az otthon valameny- nyi dolgának eligazítását. S „persze”, ezeknek a férjeknek a jelentős része — mint gazdasági vezető, mint párttag, szocialista brigád tagja és így tovább — helyesli, támogatja a női egyenjogúságot, sőt, esetleg küzd is érte. Csak éppen saját otthonuk falai közül rekesztik ki azt, aminek „hivatalból” képviselői. Túlzott szemérmesség tapasztalható az ilyesfajta kettősség körül. Úgy vélik — a kisebb meg a nagyobb közösségek egyaránt —, hogy ez mindenkinek a magánügye. No igen, de kinek, a férfinak vagy a nőnek a magánügye? A közfelfogás ugyanis azt sugallja, hogy a férfié, rajta múlik, engedi-e, nem engedi a feleségét följebb lépni, tisztséget vállalni. A közfelfogással van tehát baj. A farizeus szemforgatással, mely túri a hivatalos meg a magán álláspont különbözőségét, mely rendjén valónak tartja, hogy a nő — ha családja úgy akarja ■— lemondjon a teljesebb emberség sokféle vonásáról. J elentős változások mentek és mennek végbe a társadalmi munkamegosztásban, s azon belül a nemek gazdasági, társadalmi szerepkörében ugyancsak. A család viszont, mint ezt a tapasztalatok igazoljál?, tabunak kijáró tiszteletet élvez, ott egy úr és parancsoló van, a férj. Formálódó társadalmunknak — nemcsak az említettekért, hanem sok másért is — egyik legkonzervatívabb intézménye az ilyen család; szokásaiban, berendezkedésében, munkamegosztásában, a házastársak egyenlőségében, a gyermekek nevelésében évtizedekkel marad el napjaink jogosnak tartható követelményeitől. S ezen nem a rendeletek, nem a határozatok hivatottak javítani; nem is alkalmasak erre. Hanem a tényekkel való szembenézés igényének társadalmi méretűvé tágítása, annak a közszellemnek a kialakítása, amely szégyennek tartja^ha a társadalomban egyenjogú nő az otthon ajtaján belépve szolga lesz. Mészáros Ottó JUNIUS 22-23—24 Járási kis YIT Érden A közelgő berlini Világifjúsági Találkozóra készülve június 22—23—24-én járási kis VIT-et rendeznek Érden. A sokszínű program június 22-én délelőtt indokínai szolidaritási ankéttől kezdődik, amelyet filmvetítés és vita, fáklyás felvonulás és tábortűz, valamint irodalmi színpadok bemutatója követ. Másnap, június 23-án rendezik meg a dél-amerikai népek szolidaritási napját. Ennek során külpoütikai újságírókkal folytatnak beszélgetést a résztvevők, járőrversenyen s vitával egybekötött filmvetítésen vesznek majd részt. Június 24-én kerül sor a kis VIT keretében az európai béke és biztonság napjára. Társadalmi erdóőrök országos vándorgyűlése Szekszárdon szombaton megkezdődött a 100 éves Magyar Természetbarát Szövetség társadalmi erdei szolgálatánál« két napig tartó országos vándorgyűlése. Immár nyolcadán alkalommal gyűltek össze országos találkozóra Budapesl minden kerületéből és a megyékből. t
