Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

1973. JÚNIUS 10., VASÄRNAP «Sl M£CVCf &iirlap Barátságvonat Pest megyéből Barátság különvonat indul í Szovjetunióba június 15-én, i Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága és az IBUSZ szervezésében, 330 résztvevő­vel. Útvonala: Kijev—Lenin­grad—Moszkva. A sok érdekes látnivalóban, apasztalatcserében gazdag út nőst még egy különleges él­őlényt is nyújt a résztvevők­lek: a leningrádi tartózkodá­suk idején kezdődnek a fehér íjszakák. Napirenden: a határvizek A magyar—osztrák vízügyi lizottság Budapesten június 4. :s 9. között tartotta az évi ilésszakát. A többi között negtárgyalták a határvizek­kel kapcsolatos árvízi előre­jelzések és a- közös vízminő­ségi vizsgálatok fejlesztésének cérdéseit. Megállapodtak a '-‘inka és a Sírém folyók ma­gyar, illetve osztrák területen ilvégzett szabályozósával ki- ilakított új medrének ez év­ien történő összekapcsolásá­én. Megvizsgálták a Fertő-tó vízszintszabályozásának to­vábbá teendőit. DIAKDELEGÁTUSOK Az európai biztonság és igyüttműködés magyar nem- :eti bizottsága szombaton io- íadást adott a Parlamentben íz európai nemzetközi ifjúsági :s diákszervezetek konzultatív anácskozásának részvevői iszteletére. A nemzeti hizott- ág nevében Várnai Ferenc, a íemzeti bizottság alelnöke üd­vözölte a kontinens számos »rszágáiból érkezett fiatalokat. \ találkozón részt vett dr. Sombár József, a magyar fi­úsáig országos tanácsának el- íöke és Makoldi Mihályné, a iiagyar nemzeti bizottság al­ánoké. --iMtü&ai AGR0B0TANIKAI INTÉZET, TÁPIÓSZELE Génbank — 32 ezer tétellel Beszélgetés dr. Jánossy Andorral, a tudomány és a mezőgazdaság kapcsolatáról És otthon? Ritka múzeumi gyűjteményt őriznek itt Tápiósze- lén: növényi magvakat, a legnagyobb hozamú nemesí­tett fajtákét, s a vadon termő növényősökét. A tárolók üvegbe zárt zöld szellemeket őriznek: a múlt, s a je­len értékeit a jövendőnek. Az intézmény, amelynek e feladat rendeltetett: az Agrobotanikai Intézet. 1959 óta áll fönn az intézet. A kezdetben kicsiny kísérleti gazdaságot, kezdetleges labo­ratóriumot és fajtagyűjte­ményt az a rendelet hívta élet­re, amely célul tűzte, hogy ösz- sze kell gyűjteni mindazon ha­zai, a lehetőség szerint a Kár­pát-medencében található kul­túrnövények fajtáit, változa­tait, amely alapanyagul szol­gálhat növénynemesítőink munkájához. A cél azóta sem változott, csak a felkészültség. Dr. Jánossy Andor, a Magyar Tudományos Akadémia levele­ző tagja, az intézet igazgatója mondja: — Pár ezres fajtagyűjtemé­nyünk 32 ezer tételt számláló génbankká gyarapodott; első­sorban mezőgazdasági növé­nyek és kisebb részben zöld­ségnövények típusait, változa­tait tároljuk. A legnagyobb gyűjteménnyel a gabonafélék­ből rendelkezünk, a búza ma­ga hatezer tétel, ezenkívül egyebek között négyezerféle kukoricát gyűjtöttünk be, Ne­mesített és primitív fajtákat. (Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO, a közel­múltban — március 12-től 16- ig technikai konferenciát tar­tott a Nemzetközi Biológiai Program képviselőinek részvé­telével. A konferencián aján­lották a program vezérigazga­tójának, hogy a szervezet nö­vényi genetikai alosztályát bízza meg a koordináló köz­pont szerepével. Az ezzel járó feladatok: a kultúrnövények — a rokon-, vad- és gyomfa­jokat is beleértve — világszer­te végzendő begyűjtésének •megőrzése, az erre vonatkozó dokumentációk összeállítása, Pest megyében is, járt hazánk- >an. Olyanok, mint Praszkov- a Svitkaja, a Vosztok-gyár jciiin-renddel kitüntetett nunkásnője, Maria Dutkina, a iíozicki-gyár aranykezű mes- ere, Mihajli Novgorodcev, a jumiabroncsgyár dolgozója. Valamennyiüknek van né- lány közös vonása: egysze­riek, szerények, szigorúak nagukkal szemben. Dolgoznak s tanulnak munka mellett, íüzdelmes életüket a közös­égnek ajánlják. Kemények, duettek. Keménnyé tette őket t harc. A harc a háborúban és i harc a természet ellen, amely lehezen adja meg magát. Velük ismerkedtem két hé- en át. Az ő vendég s zeretetü - :et élveztem. A magyar inter­nacionalisták iránti hálájuk, a nagyarak iránt érzett barát­águk sugárzott rám is, ennek ényénél, melegénél éreztem nagam • otthon Szibériában. Izibériában, hova eddig csak :épzeletben juthattam el. KÉPZELETEM pedig negcsalt. Puszta, hó fútta, al- ró tájat sejtettem arra, hiszen lzib-ir alvó tájat jelent. Kiet- enséget, sivárságot, ahova sak száműzetésbe vitték a lá- adókat, a forradalmárokat, az liléiteket. Ott jártam Szibé- ia földjén, ahol Lenin, Csemi- evszkij, a dekabristák, Dosz- ojevszkij töltötte száműzeté- e éveit. Ott jártam, azon a ztyeppén, amelyről Csehov, Tolsztoj, Babusse, A. Duna- evszkij és annyian mások Ir­ak ... Ott jártam Omszkban, ahol íz első világháború magyar ladifoglyainak nagy táborát illítottá'k fel, ahonnan sok ma- yar megszökött, és később a /őrös Hadsereg katonájaként tarcolt. Ezen a földön küzdött íolcsak ellen Ligeti Károly, és zervezte az internacionalistá- :at, és áldozta életét Omszk elszabadításáért. » Ázsia földjén jártam, Nyu- [at-Szibériában. Ázsia földraj­zi fogalom. Valaha mást je- entett politikai, gazdasági, tár- .adalmi, kulturális életében is. Via gyors fejlődést, a dolgozók litét jelképezi. Szibéria mun­kásai mérhetetlen gazdag ipart teremtettek, és az ipar fejlődése megváltoztatta a •tá­jat, vidám életet, biztos jöven­dőt jelent lakóinak. A mosto­ha, szeszélyes éghajlat sem fékezhette meg a szibériaiak akaratát. Sokszor három hó­nap alatt vetik, érlelik, aratják le a gabonát. Télen mínusz hatvan fok mellett is különle­ges eljárással betonoznak, épí­tenek. Olajuk kimeríthetetlen.. Vegyiparuk, gumi- és műgumi­gyártásuk híres, mérőműsze­reiket, mezőgazdasági; gépeiket külföldre szállítják. Képzeletem becsapott: köny­vekből, elbeszélésekből ismert Szibériát kerestem, és Omszki­ban modem, nagy várost talál­tam széles a utó utakkal, kor­szerű üzletekkel, szép parkok­kal, színházakkal, csinosan öl­tözött emberekkel. A falvak­ban modem művelődési háza­kat, könyvtárakat, szovhoz- és kolhoztelepüléseket. Könyvtá­raikban magyar költők, írók művei, képeslapokból kivágott tájak, emberek. Ott, ötezer ki­lométerre találkoztam a virág­árus Kati néni színes képével, akinél magam is 16 éve vásá­rolok a Moszkva téri piacon. Ismerkedésemben csaknem száz gyárigazgató, pártbizottsá­gi titkár, szovhoz- és kolhoz- elnök, egyetemi rektor és ta­nár segített. Nem említem azo­kat, akikkel futólag hozott ösz- sze a sors, csak perceket töl­töttünk együtt. Azokról beszé­lek csupán, akik tájékoztattak, akik végigvezettek Omszkon, a 917 ezer lakosú városon, amelyet I. Péter 1716-ban ala­pított — s erődnek használták. JÁRTAM Omszk megyé­ben, amely másfélszer akkora, mint Magyarország, és össze­sen kétmillió lakosa van. Ők, csaknem százan, mutatták be, mire képes az ember. Sietnek: új életet teremtenek. Átalakít­ják a természetet, szó szerint felforgatják a világot. Mon­dom: egyszerűek, szerények, kemények, elszántak. Olya­nok, akik előtt meghajtja fe­jét a haladó emberiség, akik­ről csak szeretettel, tisztelettel érdemes szólni. Sági Ágnes (Következik: AKÁRCSAK ITTHON) genetikai anyagközpontok, egyetemek és kutatóintézetek kapcsolatainak megerősítése, a génbankok tevékenységének összehangolása.) Elméletben: a végtelenségig Az efféle intézményeket a szovjet Vavilov professzor, a leningrádi Össz-szövetségi Nö­vénytermesztési Intézet meg­alapítója nyomán állították föl a világon. Azok a hatalmas méretű expedíciók, amelyeket Vavilov a szovjet állam első éveiben indított, az egész föld­kerekséget behálózták. Milyen élettartamú a bank gyűjteménye: meddig csírázó­képes egy mag? — Az alvó, de élő állapot feltételét bizonyos klímaszek­rények segítségével teremtjük meg — mondja dr. Jánossy Andor. — Ezekben megfelelő körülmények között évtizede­kig, esetleg még tovább élet­képesek maradnak a növényi magvak. Ellenállóképességük ékes bizonyítékául szolgálhat a következő történet: Az 50-es évek elején, a lebombázott nürnbergi színház újjáépítésé­nél előkerült az eredeti alap­kő, amelybe több mint 100 esz­tendeje, egy kis bádogtokban árpamagvakat rejtettek annak idején. A magok fele még csí­rázóképes volt. Elméletben el­képzelhető, hogy a növényi magvakat az idők végtelensé­géig csírázóképes állapotban lehet tartani. S a gyakorlatban? — Fennáll annak a veszé­lye, hogy a.tárolás alatt a ne- 'hezeh kiküszöbölhető sugárzá­sok, s az alvó magban fellépő enzimális hatás következtében megváltozik a génállomány, s különböző mutációk keletkez­nek. Más típusok bukkanhat­nál?: fel a termesztéskor, mint az elraktározott eredeti magot termő növény. Persze, a vál­tozások kiküszöbölésére elúbb- utóbb használható eljárásokat dolgozunk ki; megpróbálták már például vízzel telíteni a magvakat, s ezáltal megaka­dályozni az enzimek működé­sét. A természetben is találha­tó erre példa: egyes gyommag­vak megfelelő nedvességű ta­lajban évekig elhevernek csí­rázás nélkül. A Tisza vidékéről Miféle ritkaságokat őriz a génbank? Akad-e olyan nö­vény „széfjében”, amelynek értéke jóval felülmúlja a gyűjtemény egyéb tételeit? — Különböző vizsgálatok során, úgynevezett hősokknak tettünk ki egy vöröshere- fajta magját. A kísérlettől egy növényi mutációt vártunk, de mást kaptunk. Meglepve ta­pasztaltuk, hogy a magokból kelt takarmánynövény, és má­sodik, harmadik generációja is ellenáll a lisztharmat fer­tőzésének. A világon első íz­ben sikerült ilyen rezisztens fajtát létrehozni. Más: búza­gyűjteményünkben olyan ér­tékes magvak találhatók, ame­lyek régi tájfajtákat őriznek a századforduló ideiéből, vagy még korábból. E Tisza-vidéki gabonák értékes tulajdonsá­gait máris felhasználják a mi­nőségi búza nemesítéséhez. S mert mai tömeobúzáink minő­sége nem túl jó, a kenyérevő nemzetek igencsak becsben tartiák a naiv Sikértartalmú, acélos búzákat. Említsünk még egy harmadik példát is! Köztudomású, hogy a világ naav részében mii ven nagvie- ientő«ége van a fehérjetárJá- 'éknak. Intézetünknek sikerült olyan primitív árpafaitát ta­lálni. amelyről a vizsgálatok kimutatták, hogv ”0 százalék fölötti nversfehérjét, tartal­maznak Ha ezt a svéd. liléivé zm.erlkai ovrtWű m-irnitív fal­tát nemosítéinV pikaimnzcá fa_ szik a korszerű mezőeazdasázi termesztésre, akkor egy csak­nem szójabab értékű árpánk lesz. Ezt az elmaradt orszá­gokban az alultáplált népes­ség húspótló étkeként is hasz­nosíthatják. Hatszáz intézettel Az intézetben huszonegy kutató végzi munkáját. Mi tartozik hatókörükbe? A faj- tagy űjbemény es osztályon a gabonák, kukoricák, takar­mánynövények, fontos zöld- ségnövényeiqk, így a borsó, paprika, paradicsom tulajdon­ságait vizsgálják. Évről évre körülbelül 12 ezer mikropar- cella tapasztalatait jegyzik föl felvételezési könyveikbe a kutatók. Hasonló munkát vé­geznek az intézet külső tele­pein is, Szabolcsban, a nagy- kállói hornokvidéken, elsősor­ban á csillagfürt, rozs, burgo­nya és herefélék tulajdonsá­gait vizsgálják, a csapadékos Balaton-felvidéken, Lókúton hereféléket és burgonyát. Az időközben önálló intézetté vált nyugat-dunántúli Táplán- szentkereszten pedig az in­tenzív gabanafajták, rövid te­nyészidejű kukoricák és here- félék tulajdonságait kutatják. A növények rendszertani besorolásával, a herbáriumi anyag elkészítésével a botani­kus osztály foglalkozik. Az agrárszakemberek, bota­nikusok gyűjtő utaltat szer­veznek a szatmári-beregi sík­ságra, Erdélybe is. A tápió- szeleiek mintegy 600, határon túli botanikai intézettel te­remtettek kapcsolatot, cserél­nek anyagot Tagjai a növény­öröklési anyagokkal foglalkozó KGST-bizottságnak, amelyben részt vesznek a csehszlovákok, NDK-beliek, román, lengyel intézetek és megfigyelőként a mongol kutatók is. S a hazai kapcsolatok sem kevésbé szól es körűek: — A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium hatá­rozata alapján a természetvé­delmi és a bioszféra védelmé­re rendeltetett szervezetben te­vékenykedünk. Létrehoztunk egy génbank-koordinációs ta­nácsot, amelyben az Erdészeti Tudományos Intézettel együtt­működve vállaltuk a nemzet­közi kapcsolatok kiépítését a világ valamennyi génközpont­jával. (A FAO említett nemzetközi konferenciája ajánlotta, hogy a genetikai anyag megőrzését feltüntető jegyzékek összeállí­tását nemzetközi társulás vé­gezze. Ajánlották, hogy légi fényképezéssel igyekezzenek föltárni a nehezen hozzáférhe­tő területek flóráját. Miss Erna Bennet angol botanikus, a gén­bankok ügyeivel foglalkozó FAO-tisztviselő, örömmel fo­gadta, hogy a magyar kutatók szoros kapcsolatot kívánnak létesíteni a nemzetközi szerve­zettel, s szívesen részt venné­nek a nemzetközi gyűjtő expe­díciókban. Az együttműködési készség gesztusaként máris el­juttatott a tavalyi afganisztáni és nepáli expedíciók által be­gyűjtött búzák magjaiból -egy értékes kollekciót a tápiószelei intézetnek.) Telex után légipostán Az együttműködés további lehetőségeiről, a jövendőről szóljon ismét Jánossy profesz- szor: — Az alapokat már részben lerakták a különböző nemzet­közi konferenciák. A világ ku­tatói elhatározták, hogy mi­lyen módszerekkel rögzítik egy-egy növényfajta tulajdon­ságait. Bizonyos tulajdonság­kódrendszer alakul majd ki, amelynek adatait a római köz­pont komputerébe táplálják be. Az intézetek telexen köz­ük, hogy miféle tulajdonságú növényfajta szaporítóanyagára van szükségük, s ugyancsak te­lexen perceken belül megkap­ják a választ. Egy újabb telex­hívás következhet ezután, eset­leg egy afrikai kutatóintézetet keresünk meg. Ott a kért ma­gokat légipostára teszik, né­hány nap múlva megérkezhet a küldemény. Még csak nem is leveleztünk. E program megvalósulása? — Hihetetlenül közel van. Apor Zoltán P anaszkodik a megyei tanács egyik, most először megválasztott nőtagja, s a körülötte álló férfiak egyetértő bóloga- tással hallgatják szavait. Panasza tréfás, de a mon­dandó meghökkentő. Arról beszél ugyanis, hogy ,,a nő­határozatok lassan tönkre­teszik”. Mert amióta a párt Központi Bizottsága —1970. február 18—19-i ülésén — behatóan foglalkozott a nők helyzetével, a következők történtek vele: munkásnő volt a vállalatnál, most csoportvezető, tizenhét em­ber munkájáért felel. Ko­rábban is tagja volt a köz­ségi tanácsnak, de most leg­utóbb beválasztották a vég­rehajtó bizottságba is, s megválasztották megyei ta­nácstagnak. Örömmel fo­gadta a bizalmat, de... De odahaza — s gondjai ebből származnak — semmi nem változott, a családi mun­kamegosztás nem hajlandó tudomásul venni megnőtt terheit. A férj, a két — már tizenéves — gyerek, a ház­tartás ... S nevetve mond­ja, hogy lányai, akik de­hogyis tűrnék mellőzésüket az úttörőcsapatnál, neki szemrehányást tesznek: miért vállal ennyit anyuka? Ám, ha arra kéri őket, hogy segítenének már töb­bet otthon, akkor kész a válasz: tanulni kell, szak­köri foglalkozás van, gyű­lés ... Bólogatnak a férfiak; mi­lyen igaz! Tapasztalatból tudják. Bizonyára náluk is így van odahaza. Mert nem egy vagy né­hány asszony őrlődik így. Cegléden, termelőszövetke­zeti vezetőkkel beszélgetve, nem győzöm jegyezni a következő tényeket: autó­busszal viszik, hozzák az asszonyokat minden mun­kanapon, akár növényter­mesztők, akár állattenyész­tők. Augusztusban beisko­lázási segélyt folyósítanak, havonta 309 forintot fizet­nek a félárváknak, a férfi bevonulásakor egyszeri se­gélyt utalnak ki, megszer­vezték a bevásárlás meg­könnyítését ... S akkor el­hangzik egy közbevetett kérdés. Mi lett azzal az asszonykával, akit ki akar­tatok nevezni a borjúneve­lőbe brigádvezetőnek? A megkérdezett elnök a vállát húzza, legyint, úgy felel: nem engedte a férje. S fo­lyik tovább a szó, sorolják, mennyi minden történik náluk az asszonyokért. H armadik, a megye túl­só feléről származó spélda. A Váci Kötött­árugyárban hallom, hogy több nő nem tudta vállal­ni a hivatalos külföldi ki­küldetést, mert ki látná el akkor a családot? Ennyi ború után egy derűsebb mozzanatot: a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál végzett felmérés szerint — a KISZ-szervezet csinálta — a fiatal férjek negyven százaléka természetesnek tartja, hogy odahaza egyen- lőek legyenek a terhek. Persze, még mindig ma­rad hatvan százalék a fiata­lok között is. Hát még az idősebbeknél...! Társadalmi változások fo­lyamának, menetének gátja nem, de sodrást lassító, né­mely csónakot megállító homokpadja lehet a család. Ezt a lehetet nem statisztitkák alakítják, ha­nem sokkal inkább a köz­gondolkozás. A férjet, a családi munkamegosztásba már bekapcsolható gyerme­keket aligha győzik meg az adatok, amelyek azt tudat­ják, hogy ennyivel meg annyival növekedett a gaz­dasági vezető posztra állí­tott, közéleti tisztséget ellá­tó nők száma. Helyes — mondják, s utána élnek to­vább úgy, ahogy eddig. A feleség, az anya vállára té­ve minden terhet, tőle vár­va el az otthon valameny- nyi dolgának eligazítását. S „persze”, ezeknek a fér­jeknek a jelentős része — mint gazdasági vezető, mint párttag, szocialista brigád tagja és így tovább — helyesli, támogatja a női egyenjogúságot, sőt, esetleg küzd is érte. Csak éppen saját otthonuk falai közül rekesztik ki azt, aminek „hivatalból” képvi­selői. Túlzott szemérmesség ta­pasztalható az ilyesfajta kettősség körül. Úgy vélik — a kisebb meg a nagyobb közösségek egyaránt —, hogy ez mindenkinek a magánügye. No igen, de kinek, a férfinak vagy a nőnek a magánügye? A közfelfogás ugyanis azt su­gallja, hogy a férfié, rajta múlik, engedi-e, nem enge­di a feleségét följebb lépni, tisztséget vállalni. A közfelfogással van te­hát baj. A farizeus szemforga­tással, mely túri a hivatalos meg a magán álláspont kü­lönbözőségét, mely rendjén valónak tartja, hogy a nő — ha családja úgy akarja ■— lemondjon a teljesebb em­berség sokféle vonásáról. J elentős változások mentek és men­nek végbe a tár­sadalmi munkamegosztás­ban, s azon belül a ne­mek gazdasági, társadalmi szerepkörében ugyancsak. A család viszont, mint ezt a tapasztalatok igazoljál?, ta­bunak kijáró tiszteletet él­vez, ott egy úr és parancso­ló van, a férj. Formálódó társadalmunknak — nem­csak az említettekért, ha­nem sok másért is — egyik legkonzervatívabb intézmé­nye az ilyen család; szoká­saiban, berendezkedésében, munkamegosztásában, a házastársak egyenlőségé­ben, a gyermekek nevelé­sében évtizedekkel marad el napjaink jogosnak tart­ható követelményeitől. S ezen nem a rendeletek, nem a határozatok hivatottak javítani; nem is alkalmasak erre. Hanem a tényekkel való szembenézés igényé­nek társadalmi méretűvé tágítása, annak a közszel­lemnek a kialakítása, amely szégyennek tartja^ha a tár­sadalomban egyenjogú nő az otthon ajtaján belépve szolga lesz. Mészáros Ottó JUNIUS 22-23—24 Járási kis YIT Érden A közelgő berlini Világifjú­sági Találkozóra készülve jú­nius 22—23—24-én járási kis VIT-et rendeznek Érden. A sokszínű program június 22-én délelőtt indokínai szolidaritási ankéttől kezdődik, amelyet filmvetítés és vita, fáklyás fel­vonulás és tábortűz, valamint irodalmi színpadok bemutató­ja követ. Másnap, június 23-án rendezik meg a dél-amerikai népek szolidaritási napját. Ennek során külpoütikai új­ságírókkal folytatnak beszél­getést a résztvevők, járőrver­senyen s vitával egybekötött filmvetítésen vesznek majd részt. Június 24-én kerül sor a kis VIT keretében az euró­pai béke és biztonság napjára. Társadalmi erdóőrök országos vándorgyűlése Szekszárdon szombaton meg­kezdődött a 100 éves Magyar Természetbarát Szövetség tár­sadalmi erdei szolgálatánál« két napig tartó országos ván­dorgyűlése. Immár nyolcadán alkalommal gyűltek össze or­szágos találkozóra Budapesl minden kerületéből és a me­gyékből. t

Next

/
Thumbnails
Contents