Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-09 / 106. szám
fí»l MIC) Mbftíriap 1913. MÄJUS 9., SZERDA Ötéves a Szentendrei Nyár ríezesbandak reneszánsza í Tizenegy előadás a Teátrumban — Negyvenegy más esemény Jubileumhoz érkezik az idén a Szentendrei Nyár hagyományos eseménysorozata: ötödik esztendeje már, hogy a város a nyár első felében művészeti programokkal is várja vendégeit. Ezeknek a minden évben nagy érdeklődést keltő, rangos eseményeknek a középpontjában — mint ismeretes — a Teátrum immár országos hírű bemutatói állnak, de az előadásokon kívül számos más rendezvény, kiállítás és tudományos tanácskozás, hangverseny és előadóest teszi teljessé az évről évre bővülő, gazdagodó programot. Huszonhat napos program Az idén a június 30-án kezdődő és július 25-én záruló. 26 napos eseménysorozat a Teátrum előadásain kívül 41 egyéb rendezvényt is magába foglal, nemcsak a vendégeknek, hanem természetesen a város lakóinak is tartalmas szórakozást nyújtva, hiszen a szép nyár eleji program szerves része Szentendre kulturális életének. A közeledő ünnepi eseménysorozatról Szentendre tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt sajtótájékoztatót rendezett a budapesti Fészek-klubban. Ezen — Hanesch László művelődésügyi csoport- vezető megnyitója után — Marosvölgyi Lajos tanácselnök ismertette az idei nyár gazdag, sok újdonságot ígérő programját és válaszolt az újságírók kérdéseire. A sajtótájékoztatón megjelent dr. Ma- lonyai Dezső, a Művelődés- ügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője és dr. Csicsay Iván, Pest megye tanácsának elnökhelyettese is. Gálaest, kiállítások, hangversenyek • Az idei események június 30-án, a programban közreműködő művészek gálaestjével kezdődnek. A Teátrum — Shakespeare: Vizkereszt vagy amit akartok című vígjátékának előadásával — július 6- án nyitja kapuit, s a bemutatón kívül mé'g tíz előadáson láthatja a közönség Shakes- peare remekművét: júl. 7-ón, 8-án, 12-én, 13-án, 14-én, 15- én, 19-én, 20-án, 21-én és 22- én. Figyelemre méltóan szép és kifejező plakát hívja fel rá a figyelmet: Balogh László szentendrei festőművész alkotása. Az állandó szentendrei kiállításokon kívül több, igen. érdekes tárlat nyílik és látogatható a nyári programban. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik Borsody László keramikus kiállítása, amely szervesen kapcsolódik a szentendrei Kerámia Ktsz bemutatójához és ahhoz a tudományos tanácskozáshoz, amelyet a kerámia és építészet kapcsolatáról rendeznek július 10-én. A kiállítások között különösen érdekes az az anyagában kicsi, de tartalmában igen exkluzív tárlat, amely Szentendre történetét — bélyegeken mutatja majd be. Ezenkívül még két — ugyancsak várospolitikai témájú — tanácskozás gazdagítja a programot. Július 19-én Vác. és Szentendre szocialista brigádvezetői arról tanácskoznak, milyen szerepük van és lehet a városfejlesztésben, július 20-án pedig a Pest megyei városok művelődési osztályainak képviselői és a művelődési házak igazgatói a városi közművelődés irányításának időszerű kérdéseit vitatják meg. Érdekes újdonsága az idei programnak a Pannónia Filmstúdió rajzfilmjeit bemutató sorozat, amely 25 rajzfilm vetítését tartalmazza, közöttük a legfrissebb újdonság, a nemrég bemutatott János vitézét is. A vetítések után a filmek alkotói ankétokon találkoznak a közönséggel. Mint minden esztendőben, idén is nagy érdeklődésre számíthatnak a különböző hangversenyek. Július 10-én az Ex Antiquis együttes lép a közönség elé a Teátrum színpadán, a népszerű Hacky Tamás vezetésével, július 11-én a Gitár kamaraegyüttes ad hangversenyt, 18-án — Csengery Adrien operaénekes közreműködésével — Kecskés András koncertezik a Ferenczy-mú- zeum kertjében, s végül július 25-én Kovács Zoltán fuvola- művész hangversenyével zárul az ünnepi eseménysorozat. Játék az aszfalton A sajtótájékoztatón Zsám- béki Gábor, a Szentendrei Teátrum művészeti vezetője, a kaposvári színház főrendezője és Iglődi István, Shakespeare vígjátékának rendezője számolt be a Teátrum munkájáról, az idei előkészületekről. Az idei program változást jelent Szentendre szabadtéri színházának müsorpolitikájá- ban. A Teátrum- nem tarthatja magát tovább az eredeti programhoz, a régi magyar dráma- irodalom legjobb alkotásainak felújításához, mert — ahogyan Zsámbéki Gábor fejtegette — ez a drámai anyag viszonylag kicsi, s ez azzal a veszéllyel jár, hogy a színház egy idő után hovatovább múzeummá válik. Márpedig Szentendrén élő, eleven színházat kell csinálni, olyat, amely természetszerűleg épít a szentendrei környezet különleges és kivételes adottságaira. A Vízkereszt , előadása ebben is új donságot jelent. Az előadás ugyanis színpad, sőt mindenféle emelvény űéltyil magán a puszta aszfalton zajlik majd le. A darab főbb szerepeit Béres Ilona, Jobba Gabi, Öze Lajos, Zala Márk, Szacsvay László és Balázs Péter játssza. A kísérőzenét Bácskai György szerezte. A díszleteket és a jelmezeket Keserű Ilona tervezi. Zenei ve-» zető Sinvon Zoltán, koreográfus Szigeti Károly. .. ,0. L. Mi az a jellegzetesség, mely a szocialista típusú zenekultúrát elválasztja a kapitalista országokétól? — vetődött fel a kérdés a közelmúltban Budapesten megrendezett V. nemzetközi marxista zeneesztétikai szemináriumon. Elsősorban aiz — vélekedtek a részvevők —, hogy nálunk megvan a lehetőség arra: a zene, méghozzá az értékes zene elérjen a tömegekhez. Mindez zenekultúránk demokratikus és nyitott, mindenki által hozzáfér- hető voltának köszönhető. Nem elég azonban a lehetőség — ajz igényt is fel kell kelteni a zenehallgatáshoz. Nem Új „találmány”: a cél megvalósításához régóta egyik legjobb eszköz az élő fúvószene. Pest megyének e téren nem kell szégyenkeznie. Hagyom ányok A fúvőszene ott virágzik igazán, áltól jelentős történelmi, népi és nemzetiségi hagyományai vannak. Pest megye nem ilyen tája az országnak, mégis 1951 óta, tehát mióta megkezdődött a megyében az állami zeneoktatás, a zeneiskolákban fúvóshangszereket is tanítanak. A fúvós növendékek száma egyre nő, jelenleg 529, ebből legtöbben (84-en) Dunakeszin és a környező tagiskolákban „fújják a magukét”. A munka az elmúlt négy-öt évben hozta meg gyümölcsét: egymás után alakultak a fúvószenekarok. Jelenleg Foton (ez a legidősebb és legnagyobb létszámú együttes), Abonyban, T ápiógyörgyén, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácott működnek. — A zeneiskolák megalakulásakor még csak egy tanár tanította valamennyi fúvóshangszert — emlékezik vissza Kovács Imre főiskolai tanár, a Pest megyei zeneiskolák egyik fúvós szakfelügyelője. — Később már különvált a fa- és rézfúvós oktatás. Az igiazán ideális az lenne, ha kufon-ku- lön képeznék a legfontosabb fúvóshangszerek: a fuvola, oboa, klarinét, fagott, trombita, kürt és harsona kedvelőit. — Melyek a megyében a legnépszerűbb fúvóshangszerek? — A fafúvósok közül a fuvola és a klarinét (ebben döntően hat. hogy ezeken a hangszereken lányok is játszanak), míg a rézfúvósok közül a trombita. Támogatás — Kik tanulnak fúvóshangszeren és miért? — Legtöbben 14—18 éves isA legnépszerűbb rézfúvóshangszer a trombita. Képünk a ceglédi zeneiskolában készült. Háttérben a fúvószenekarok nélkülözhetetlen ütős részvevője, a dobos-cintányéros. (Gárdos Katalin felvétele) tése, erősítése és szélesítése valósítja meg igazán a zene népnevelő-művelő, érzelmi hatást kelfő feladatát. A februárban Nagykőrösön rendezett IV. Pest megyei zenekari fesztivál bebizonyította: a megyében megvan ehhez a szükséges zenei színvonal. S hogy ezek a zenekarok ne csak az állami, társadalmi ünnepeken, eseményeken szerepeljenek, hanem adjanak minél több hangversenyt, térzenét is saját városukon kívül a megye minél több községében, az már csak egy kis törődés, szervezés kérdése. Művelődési ház sem kell, csupán egy forgalmas tér, s ilyen mindenütt akad, főleg vasárnap délelőtt. •> Mindannyiunk közös érdeke, hogy az ígéretes kezdeményezésekből a megyében új korszak szülessen, a „rezesbandák reneszánsza”. Dalos Gábor a Beethoven Múzeumot A MTA martonvásári mezőgazdasági kutatóintézete — a hajdani Brunszvik kastély gazdája — felújíttatja az épületet, s a munkák során átalakítja, új épületszámyba költözteti a híres Beethoven Múzeumot A belső átépítés során, két termet kap a halhatatlan zeneköltő emlékeit őrző múzeum. Az átalakított múzeum előreláthatóan június végén nyílik meg. ' TUDOMÁNY, MŰVÉSZET A lábszámtól Zurliniig Lábszám? Igen. Félreértés ne essék: nem artistamutatványról van szó. Az Vj Filmlexikon most megjelent második kötetének az első címszava ez, az első, a mintegy 1750 címszó közül, amik e kötetben foglaltatnak. Az Üj Filmlexikon kétkötetes, az első fele két évvel ezelőtt jelent meg. Az Akadémiai Kiadónak ez a nagy vállalkozása biztos érdeklődésre számíthatott az 1964-ben kiadott Filmkislexikon sikere után. De mi is az a lábszám? Idézzük a lexikont: „A kép- és hangnegatívok perforációjának szélén minden 16. képmező mellett látható folytatólagos számozás, mely a hosszúságot lábakban adja meg (1 láb — 30,48 cm). A negatív, illetve a pozitív kópia összeállításánál lehetővé teszi a jelenetrészek gyors kikeresését.” Tehát ez a címszó a filmkészítés technológiájának egy mozzanatával Ismertet meg. A következő címszót átugorva Ladányi Ferenc színművész nevével találkozunk. Folytatva a tallózást: rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, zeneszerzők, díszlettervezők, a filmalkotásban részt vevő különböző művészek munkásságának és életrajzi adatainak ismertetésén kívül az egyes* országok film- történetét, a filmművészet elméleti kérdéseit, a filmművészeti iskolákat, esztétikai és filmtechnikai fogalmakat egyaránt találunk a lexikonban. Az utolsó címszó Valerio Zur- línit, az ötvenes években fellépett olasz rendezőnemzedék egyik markáns művészét, egyebek között a Katonalányok rendezőjét " mutatja be. A vaskos — 1003 lapnyi — kötet kiegészítő címszavakat és helyesbítéseket is tartalmaz az első kötethez, és terjedelmének csaknem egyharmadát a mutató foglalja eL Ebben megtalálhatjuk a két kötet címszavaiban előforduló normál terjedelmű játékfilmek címeit magyarul és az alkotás nyelvén, továbbá a filmek készítésének évét, valamint azt, hogy melyik országban, illetve országok filmeseinek együttműködésében készült Az 1947-ben forgatott Aag című indiai filmtől, a Zveni- gora című 1927-ben készült szovjet filmig ez a címsor huszonnégyezer játékfilmet foglal magában. Illendő, hogy e nagy munka készítőit, Abel Péter főszerkesztőt,' valamint Ábel Lorándot, Pozsonyi Gábort és Veress Józsefet bemutatva köszönettel adózzunk nekik, valamint az akadémiai lexikonszerkesztőségnek. N. F. A televízió nemrégiben tudományos ismeretterjesztő előadása keretében érdekes filmbetétet mutatott be. A színhely egy párizsi mulató volt, ahol a színpadon dolgozó hipnotizőr a legnagyobb könnyedséggel altatta el médiumait, majd különböző szuggesztív parancsokat adott nekik. A médiumok táncoltak, különböző foglalatosságokat imitáltak, majd amikor azt szuggerálták nekik, hogy elviselhetetlenül nagy a hőség, még ruháikat is kezdték levetni — Itt ért véget a film. Az ilyen varietébeli mutatványoknak természetesen semmiféle tudományos értékük nincs, sőt veszélyesek is lehetnek. Még komoly tudományos felkészültségű orvosokkal is előfordult, hogy médiumukat csak nagy nehézségek árán tudták felébreszteni. A cirkuszi produkciók ezenfelül visszaélésekre is alkalmat adhatnak. Az orvosi hipnózis, aijie- lyet széles körökben alkalmaznak, néha talán kevésbé „izgalmas”, de összehasonlíthatatlanul értékesebb. Ami pedig a látványosságot illeti: mély hipnózist előidézve legalább olyan „csodálatos” eseményeknek lehetnek tanúi a megfigyelők, mint a varieté nézőközönsége. így például hideg jégdarabbal való érintkezéskor, ha közben tüzes vasat szuggerálunk, a médium valóban égési fájdalmat érez. Máskor kézfejét vagy' karját nagy tűkkel szúrhatjuk át anélkül, hogy a kísérlet alanya a legkisebb fájdalmat is érezné. Sőt, fogat húztak, de ennél nagyobb műtéteket is végeztek* már — Budapesten is! — hipnotizált betegeken, mindenféle más érzéstelenítés nélkül! A hipnózissal kapcsolatban — sajnos — még ma is sok a mendemonda, babonás szóbeszéd és félreértés. Ehhez az említetthez hasonló cirkuszi mutatványok is hozzájárulnak! Ezért már égetően szükség volt olyan munka kiadására, amely végre tisztázza az egész kérdéscsoportot. Ezért illeti dicséret a Medicina Könyvkiadót, amely a közelmúltban kiadta dr. Völgyesi Ferenc, néhány évvel ezelőtt elhunyt kiváló orvostudósunk „Emberek, állatok hipnózisa” című lenyűgözően érdekes könyvét. A munka korábban már több idegen nyelven is megjelent, s a jelen kiadás a német kézirat alapján készült.- A művet számos fényképfelvétel illuszt,- rálja, 'főként a legkülönbözőbb állatok hipnózisát bemutatandó, a botsáskától az oroszlánig. Mert az állatok is hipnotizálhatok! Völgyesi doktor maga is számos idevágó kísérletet végzett, részben a budapesti Állatkertben. Ezt a kitűnő könyvet mindazoknak figyelmébe ajánljuk, akik érdeklődnek az emberi és állatlélektan kérdései, a magasabb- rendű idegműködés mechanizmusa, s általában: az élettan iránt. Dr. Hédervári Péter Greco asszonya El Gréco (a Görög), eredeti nevén Dome- •nico Theotocopuli — a Krétán született művész — a legnagyobb hatású spanyol festők egyike volt, egy sajátos korszak, a reneszánsz és a barokk közötti átmenet időszakának különös alakja. Jellegzetesen megnyújtott figurái, sejtelmes dinamikájú képei saját korában feltűnést keltettek, az utókorból pedig csodálatot váltottak ki. Kézenfekvő tehát Elizabeth Szél következtetése: a különleges életmű nyilván különleges embert rejt. „Gréco életéről csak néhány adat. maradt fenn. Történetének leghitelesebb forrása: az életmű. Nekem erről beszélt.” így foglalja össze Elizabeth Szél, a Corvinánál most megjelent Gréco asszonya című könyvének lényegét. A történet, a festményekből kiragadott, képzeletbeli alakok segítségével sikerült is az írónőnek — ha nem is teljesen hibátlanul — megvalósítania célját: a grécói hangulat, a grécói atmoszféra megteremtését. Lágy vonásé, szép líra keveredik az érdekfeszítő korrajzzal, s mindkettőt egységbe foglalja a festőzseni sajátos — elképzelt — karakterének megkapó ábrázolása, egyéni vívódásainak, művészi hitvallásának sejtelmes körvonalazása. A XVI. és a XVII. század túltengő vallási áhítattal, vakbuzgalommal átitatott Spanyolországa, az un. Szent Inkvizíció különös kora szolgáltatták az alapot a nagy művész életművéhez. Gréco képeinek szokatlan színei, jellegzetesen nyugtalan vonásai e kor hangulatát árasztják. S ezt a hangulatot próbálja megragadni Elizabeth Szél. Erénye ugyanakkor hibája is: Gréco ugyanis rendkívül termékeny művész volt, rengeteg ránkmaradt művében számtalan figurát formált meg. S az írónő érthetően minél többet akart ezek közül megelevehíteni. Am a temérdek alak között kissé elvész maga a festő, és a könyv címszereplője, a művész nagy szerelme. A mindebből szükségszerűen következő túlzott részletezést pedig az írónő időnként elnagyoltsággal próbálta ellensúlyozni. A könyv azonban hibái ellenére is érdé-* kés olvasmány, megteremti a korabeli han*. •gulatot, és a kellemes stílusban megírt törté* net közel hozza az olvasót a Gréco életműve1 által sugalmazott világhoz. A. Gy. 4 1 „SzemeuUel megbúvóitól engem...” kolások, közülük szép számmal munkásszülők gyermekei. Igen sok okra vezethető vissza a hangszerválasztás: például megtetszik a sajátos hangzás, a játék „mutatóssága”; lehet, hogy az előképzőn a' furulyatanulás, a zenekari szereplés- vágy ad kedvet; nagy szerepet játszhat egy környezeti példa, vagy egyszerűen a szülő tanácsa, óhaja. Olyan is előfordul, hogy valaki elkezd zongorázni vagy hegedülni, de ezeket a hangszereket túl nehéznek találja. Igaz, a fúvóshangszeren hamarabb érhető el eredmény, de az igazi tudáshoz itt is sokat kell gyakorolni. Mindenért azonban kárpótol egy-egy sikeres zenekari szereplés. Feltétlen szólni kell arról az anyagi támogatásról, melyet a\ tanács,' zeneiskola, helyi úttörő-, KISZ-szervezet, tsz, gyár, üzem külön-külön vagy közösen nyújt a zenekarok létéhez. Ezzel tulajdonképpen két igen számottevő problémát, oldanak meg: a próbákhoz helyiséget adnak, és megveszik a hangszereket, melyeket aztán kölcsönöznek a tanulóknak, A zenekari munka tudat- formáló, ismereteket gazdagító, tanulásira, munkára serkentő, jó közösségi szellemre nevelő hatását — amelyek többletként jelentkeznek a zenetanuláson kívül — pedig nem kell különösképp bizonygatni. * Elő kapcsolat A szereplését sem. Míg egyfelől a tanárnak, zenét tanuló fiatalnak és a zenekar egészének is igen hasznos a bemutatkozás: legalább ilyen fontos a zene hatása a hallgatóságra. A kapcsolat megterem
