Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

fí»l MIC) Mbftíriap 1913. MÄJUS 9., SZERDA Ötéves a Szentendrei Nyár ríezesbandak reneszánsza í Tizenegy előadás a Teátrumban — Negyvenegy más esemény Jubileumhoz érkezik az idén a Szentendrei Nyár ha­gyományos eseménysorozata: ötödik esztendeje már, hogy a város a nyár első felében művészeti programokkal is várja vendégeit. Ezeknek a minden évben nagy érdeklő­dést keltő, rangos események­nek a középpontjában — mint ismeretes — a Teátrum im­már országos hírű bemutatói állnak, de az előadásokon kí­vül számos más rendezvény, kiállítás és tudományos ta­nácskozás, hangverseny és előadóest teszi teljessé az év­ről évre bővülő, gazdagodó programot. Huszonhat napos program Az idén a június 30-án kez­dődő és július 25-én záruló. 26 napos eseménysorozat a Teát­rum előadásain kívül 41 egyéb rendezvényt is magába foglal, nemcsak a vendégeknek, ha­nem természetesen a város la­kóinak is tartalmas szórako­zást nyújtva, hiszen a szép nyár eleji program szerves ré­sze Szentendre kulturális éle­tének. A közeledő ünnepi esemény­sorozatról Szentendre taná­csának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt sajtótájékozta­tót rendezett a budapesti Fé­szek-klubban. Ezen — Hanesch László művelődésügyi csoport- vezető megnyitója után — Marosvölgyi Lajos tanácsel­nök ismertette az idei nyár gazdag, sok újdonságot ígérő programját és válaszolt az új­ságírók kérdéseire. A sajtótá­jékoztatón megjelent dr. Ma- lonyai Dezső, a Művelődés- ügyi Minisztérium színházi fő­osztályának vezetője és dr. Csicsay Iván, Pest megye ta­nácsának elnökhelyettese is. Gálaest, kiállítások, hangversenyek • Az idei események június 30-án, a programban közre­működő művészek gálaestjé­vel kezdődnek. A Teátrum — Shakespeare: Vizkereszt vagy amit akartok című vígjátéká­nak előadásával — július 6- án nyitja kapuit, s a bemuta­tón kívül mé'g tíz előadáson láthatja a közönség Shakes- peare remekművét: júl. 7-ón, 8-án, 12-én, 13-án, 14-én, 15- én, 19-én, 20-án, 21-én és 22- én. Figyelemre méltóan szép és kifejező plakát hívja fel rá a figyelmet: Balogh László szentendrei festőművész alko­tása. Az állandó szentendrei ki­állításokon kívül több, igen. érdekes tárlat nyílik és láto­gatható a nyári programban. Kiemelkedő eseménynek ígér­kezik Borsody László kera­mikus kiállítása, amely szerve­sen kapcsolódik a szentendrei Kerámia Ktsz bemutatójához és ahhoz a tudományos ta­nácskozáshoz, amelyet a kerá­mia és építészet kapcsolatáról rendeznek július 10-én. A ki­állítások között különösen ér­dekes az az anyagában kicsi, de tartalmában igen exkluzív tárlat, amely Szentendre tör­ténetét — bélyegeken mutatja majd be. Ezenkívül még két — ugyan­csak várospolitikai témájú — tanácskozás gazdagítja a prog­ramot. Július 19-én Vác. és Szentendre szocialista brigád­vezetői arról tanácskoznak, milyen szerepük van és lehet a városfejlesztésben, július 20-án pedig a Pest megyei vá­rosok művelődési osztályainak képviselői és a művelődési há­zak igazgatói a városi közmű­velődés irányításának idősze­rű kérdéseit vitatják meg. Érdekes újdonsága az idei programnak a Pannónia Film­stúdió rajzfilmjeit bemutató sorozat, amely 25 rajzfilm ve­títését tartalmazza, közöttük a legfrissebb újdonság, a nem­rég bemutatott János vitézét is. A vetítések után a filmek alkotói ankétokon találkoznak a közönséggel. Mint minden esztendőben, idén is nagy érdeklődésre szá­míthatnak a különböző hang­versenyek. Július 10-én az Ex Antiquis együttes lép a kö­zönség elé a Teátrum színpa­dán, a népszerű Hacky Tamás vezetésével, július 11-én a Gitár kamaraegyüttes ad hang­versenyt, 18-án — Csengery Adrien operaénekes közremű­ködésével — Kecskés András koncertezik a Ferenczy-mú- zeum kertjében, s végül július 25-én Kovács Zoltán fuvola- művész hangversenyével zárul az ünnepi eseménysorozat. Játék az aszfalton A sajtótájékoztatón Zsám- béki Gábor, a Szentendrei Teátrum művészeti vezetője, a kaposvári színház főrendezője és Iglődi István, Shakespeare vígjátékának rendezője szá­molt be a Teátrum munkájá­ról, az idei előkészületekről. Az idei program változást jelent Szentendre szabadtéri színházának müsorpolitikájá- ban. A Teátrum- nem tarthatja magát tovább az eredeti prog­ramhoz, a régi magyar dráma- irodalom legjobb alkotásainak felújításához, mert — ahogyan Zsámbéki Gábor fejtegette — ez a drámai anyag viszonylag kicsi, s ez azzal a veszéllyel jár, hogy a színház egy idő után hovatovább múzeummá válik. Márpedig Szentendrén élő, eleven színházat kell csi­nálni, olyat, amely természet­szerűleg épít a szentendrei kör­nyezet különle­ges és kivételes adottságaira. A Vízkereszt , előa­dása ebben is új donságot jelent. Az előadás ugyan­is színpad, sőt mindenféle emel­vény űéltyil ma­gán a puszta asz­falton zajlik majd le. A darab főbb szerepeit Béres Ilona, Jobba Gabi, Öze Lajos, Zala Márk, Szacsvay László és Balázs Péter játssza. A kísérőzenét Bács­kai György sze­rezte. A díszlete­ket és a jelmeze­ket Keserű Ilona tervezi. Zenei ve-» zető Sinvon Zoltán, koreográfus Szi­geti Károly. .. ,0. L. Mi az a jellegzetesség, mely a szocialista típusú zenekultú­rát elválasztja a kapitalista or­szágokétól? — vetődött fel a kérdés a közelmúltban Buda­pesten megrendezett V. nem­zetközi marxista zeneesztéti­kai szemináriumon. Elsősorban aiz — vélekedtek a részvevők —, hogy nálunk megvan a le­hetőség arra: a zene, méghoz­zá az értékes zene elérjen a tömegekhez. Mindez zenekul­túránk demokratikus és nyi­tott, mindenki által hozzáfér- hető voltának köszönhető. Nem elég azonban a lehető­ség — ajz igényt is fel kell kel­teni a zenehallgatáshoz. Nem Új „találmány”: a cél megvaló­sításához régóta egyik legjobb eszköz az élő fúvószene. Pest megyének e téren nem kell szégyenkeznie. Hagyom ányok A fúvőszene ott virágzik iga­zán, áltól jelentős történelmi, népi és nemzetiségi hagyomá­nyai vannak. Pest megye nem ilyen tája az országnak, mégis 1951 óta, tehát mióta megkez­dődött a megyében az állami zeneoktatás, a zeneiskolákban fúvóshangszereket is taníta­nak. A fúvós növendékek szá­ma egyre nő, jelenleg 529, eb­ből legtöbben (84-en) Dunake­szin és a környező tagiskolák­ban „fújják a magukét”. A munka az elmúlt négy-öt év­ben hozta meg gyümölcsét: egymás után alakultak a fú­vószenekarok. Jelenleg Foton (ez a legidősebb és legnagyobb létszámú együttes), Abonyban, T ápiógyörgyén, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácott működ­nek. — A zeneiskolák megalaku­lásakor még csak egy tanár tanította valamennyi fúvós­hangszert — emlékezik vissza Kovács Imre főiskolai tanár, a Pest megyei zeneiskolák egyik fúvós szakfelügyelője. — Ké­sőbb már különvált a fa- és rézfúvós oktatás. Az igiazán ideális az lenne, ha kufon-ku- lön képeznék a legfontosabb fúvóshangszerek: a fuvola, oboa, klarinét, fagott, trombi­ta, kürt és harsona kedvelőit. — Melyek a megyében a legnépszerűbb fúvóshangsze­rek? — A fafúvósok közül a fuvo­la és a klarinét (ebben döntően hat. hogy ezeken a hangszere­ken lányok is játszanak), míg a rézfúvósok közül a trombita. Támogatás — Kik tanulnak fúvós­hangszeren és miért? — Legtöbben 14—18 éves is­A legnépszerűbb rézfúvóshangszer a trombita. Képünk a ceglédi zeneiskolában készült. Háttérben a fúvószenekarok nélkülözhetetlen ütős részvevője, a dobos-cintányéros. (Gárdos Katalin felvétele) tése, erősítése és szélesítése valósítja meg igazán a zene népnevelő-művelő, érzelmi ha­tást kelfő feladatát. A február­ban Nagykőrösön rendezett IV. Pest megyei zenekari fesztivál bebizonyította: a megyében megvan ehhez a szükséges ze­nei színvonal. S hogy ezek a zenekarok ne csak az állami, társadalmi ünnepeken, esemé­nyeken szerepeljenek, hanem adjanak minél több hangver­senyt, térzenét is saját városu­kon kívül a megye minél több községében, az már csak egy kis törődés, szervezés kérdése. Művelődési ház sem kell, csu­pán egy forgalmas tér, s ilyen mindenütt akad, főleg vasár­nap délelőtt. •> Mindannyiunk közös érdeke, hogy az ígéretes kezdeménye­zésekből a megyében új kor­szak szülessen, a „rezesbandák reneszánsza”. Dalos Gábor a Beethoven Múzeumot A MTA martonvásári me­zőgazdasági kutatóintézete — a hajdani Brunszvik kastély gazdája — felújíttatja az épü­letet, s a munkák során átala­kítja, új épületszámyba költöz­teti a híres Beethoven Múzeu­mot A belső átépítés során, két termet kap a halhatatlan zeneköltő emlékeit őrző mú­zeum. Az átalakított múzeum előreláthatóan június végén nyílik meg. ' TUDOMÁNY, MŰVÉSZET A lábszámtól Zurliniig Lábszám? Igen. Félreértés ne essék: nem artistamutatványról van szó. Az Vj Film­lexikon most megjelent második kötetének az első címszava ez, az első, a mintegy 1750 címszó közül, amik e kötetben foglaltatnak. Az Üj Filmlexikon kétkötetes, az első fele két évvel ezelőtt jelent meg. Az Akadémiai Ki­adónak ez a nagy vállalkozása biztos érdek­lődésre számíthatott az 1964-ben kiadott Filmkislexikon sikere után. De mi is az a lábszám? Idézzük a lexikont: „A kép- és hangnegatívok perforációjának szélén minden 16. képmező mellett látható folytatólagos számozás, mely a hosszúságot lábakban adja meg (1 láb — 30,48 cm). A ne­gatív, illetve a pozitív kópia összeállításánál lehetővé teszi a jelenetrészek gyors kikeresé­sét.” Tehát ez a címszó a filmkészítés techno­lógiájának egy mozzanatával Ismertet meg. A következő címszót átugorva Ladányi Ferenc színművész nevével találkozunk. Folytatva a tallózást: rendezők, operatőrök, forgatókönyv­írók, zeneszerzők, díszlettervezők, a filmal­kotásban részt vevő különböző művészek munkásságának és életrajzi adatainak is­mertetésén kívül az egyes* országok film- történetét, a filmművészet elméleti kérdé­seit, a filmművészeti iskolákat, esztétikai és filmtechnikai fogalmakat egyaránt találunk a lexikonban. Az utolsó címszó Valerio Zur- línit, az ötvenes években fellépett olasz ren­dezőnemzedék egyik markáns művészét, egye­bek között a Katonalányok rendezőjét " mu­tatja be. A vaskos — 1003 lapnyi — kötet kiegészítő címszavakat és helyesbítéseket is tartalmaz az első kötethez, és terjedelmének csaknem egyharmadát a mutató foglalja eL Ebben megtalálhatjuk a két kötet címszavaiban elő­forduló normál terjedelmű játékfilmek címeit magyarul és az alkotás nyelvén, továbbá a filmek készítésének évét, valamint azt, hogy melyik országban, illetve országok filmesei­nek együttműködésében készült Az 1947-ben forgatott Aag című indiai filmtől, a Zveni- gora című 1927-ben készült szovjet filmig ez a címsor huszonnégyezer játékfilmet foglal magában. Illendő, hogy e nagy munka készítőit, Abel Péter főszerkesztőt,' valamint Ábel Lorándot, Pozsonyi Gábort és Veress Józsefet bemu­tatva köszönettel adózzunk nekik, valamint az akadémiai lexikonszerkesztőségnek. N. F. A televízió nemrégiben tudományos isme­retterjesztő előadása keretében érdekes film­betétet mutatott be. A színhely egy párizsi mulató volt, ahol a színpadon dolgozó hip­notizőr a legnagyobb könnyedséggel altatta el médiumait, majd különböző szuggesztív parancsokat adott nekik. A médiumok tán­coltak, különböző foglalatosságokat imitáltak, majd amikor azt szuggerálták nekik, hogy elviselhetetlenül nagy a hőség, még ruháikat is kezdték levetni — Itt ért véget a film. Az ilyen varietébeli mutatványoknak ter­mészetesen semmiféle tudományos értékük nincs, sőt veszélyesek is lehetnek. Még ko­moly tudományos felkészültségű orvosokkal is előfordult, hogy médiumukat csak nagy nehézségek árán tudták felébreszteni. A cir­kuszi produkciók ezenfelül visszaélésekre is alkalmat adhatnak. Az orvosi hipnózis, aijie- lyet széles körökben alkalmaznak, néha ta­lán kevésbé „izgalmas”, de összehasonlítha­tatlanul értékesebb. Ami pedig a látványos­ságot illeti: mély hipnózist előidézve leg­alább olyan „csodálatos” eseményeknek le­hetnek tanúi a megfigyelők, mint a varieté nézőközönsége. így például hideg jégdarab­bal való érintkezéskor, ha közben tüzes va­sat szuggerálunk, a médium valóban égési fájdalmat érez. Máskor kézfejét vagy' karját nagy tűkkel szúrhatjuk át anélkül, hogy a kísérlet alanya a legkisebb fájdalmat is érezné. Sőt, fogat húztak, de ennél nagyobb műtéteket is végeztek* már — Budapesten is! — hipnotizált betegeken, mindenféle más ér­zéstelenítés nélkül! A hipnózissal kapcsolatban — sajnos — még ma is sok a mendemonda, babonás szó­beszéd és félreértés. Ehhez az említetthez hasonló cirkuszi mutatványok is hozzájá­rulnak! Ezért már égetően szükség volt olyan munka kiadására, amely végre tisztázza az egész kérdéscsoportot. Ezért illeti dicséret a Medicina Könyvkiadót, amely a közelmúlt­ban kiadta dr. Völgyesi Ferenc, néhány év­vel ezelőtt elhunyt kiváló orvostudósunk „Emberek, állatok hipnózisa” című lenyűgö­zően érdekes könyvét. A munka korábban már több idegen nyelven is megjelent, s a jelen kiadás a német kézirat alapján készült.- A művet számos fényképfelvétel illuszt,- rálja, 'főként a legkülönbözőbb állatok hip­nózisát bemutatandó, a botsáskától az orosz­lánig. Mert az állatok is hipnotizálhatok! Völ­gyesi doktor maga is számos idevágó kísérle­tet végzett, részben a budapesti Állatkertben. Ezt a kitűnő könyvet mindazoknak fi­gyelmébe ajánljuk, akik érdeklődnek az em­beri és állatlélektan kérdései, a magasabb- rendű idegműködés mechanizmusa, s általá­ban: az élettan iránt. Dr. Hédervári Péter Greco asszonya El Gréco (a Görög), eredeti nevén Dome- •nico Theotocopuli — a Krétán született mű­vész — a legnagyobb hatású spanyol festők egyike volt, egy sajátos korszak, a reneszánsz és a barokk közötti átmenet időszakának kü­lönös alakja. Jellegzetesen megnyújtott figu­rái, sejtelmes dinamikájú képei saját korában feltűnést keltettek, az utókorból pedig csodá­latot váltottak ki. Kézenfekvő tehát Eliza­beth Szél következtetése: a különleges élet­mű nyilván különleges embert rejt. „Gréco életéről csak néhány adat. maradt fenn. Történetének leghitelesebb forrása: az életmű. Nekem erről beszélt.” így foglalja össze Elizabeth Szél, a Corvi­nánál most megjelent Gréco asszonya című könyvének lényegét. A történet, a festmé­nyekből kiragadott, képzeletbeli alakok se­gítségével sikerült is az írónőnek — ha nem is teljesen hibátlanul — megvalósítania cél­ját: a grécói hangulat, a grécói atmoszféra megteremtését. Lágy vonásé, szép líra keve­redik az érdekfeszítő korrajzzal, s mindket­tőt egységbe foglalja a festőzseni sajátos — elképzelt — karakterének megkapó ábrázo­lása, egyéni vívódásainak, művészi hitvallá­sának sejtelmes körvonalazása. A XVI. és a XVII. század túltengő vallási áhítattal, vakbuzgalommal átitatott Spanyol­országa, az un. Szent Inkvizíció különös kora szolgáltatták az alapot a nagy művész élet­művéhez. Gréco képeinek szokatlan színei, jellegzetesen nyugtalan vonásai e kor hangu­latát árasztják. S ezt a hangulatot próbálja megragadni Elizabeth Szél. Erénye ugyanak­kor hibája is: Gréco ugyanis rendkívül ter­mékeny művész volt, rengeteg ránkmaradt művében számtalan figurát formált meg. S az írónő érthetően minél többet akart ezek kö­zül megelevehíteni. Am a temérdek alak kö­zött kissé elvész maga a festő, és a könyv címszereplője, a művész nagy szerelme. A mindebből szükségszerűen következő túlzott részletezést pedig az írónő időnként elna­gyoltsággal próbálta ellensúlyozni. A könyv azonban hibái ellenére is érdé-* kés olvasmány, megteremti a korabeli han*. •gulatot, és a kellemes stílusban megírt törté* net közel hozza az olvasót a Gréco életműve1 által sugalmazott világhoz. A. Gy. 4 1 „SzemeuUel megbúvóitól engem...” kolások, közülük szép számmal munkásszülők gyermekei. Igen sok okra vezethető vissza a hangszerválasztás: például megtetszik a sajátos hangzás, a játék „mutatóssága”; lehet, hogy az előképzőn a' furulya­tanulás, a zenekari szereplés- vágy ad kedvet; nagy szerepet játszhat egy környezeti példa, vagy egyszerűen a szülő ta­nácsa, óhaja. Olyan is előfor­dul, hogy valaki elkezd zon­gorázni vagy hegedülni, de ezeket a hangszereket túl ne­héznek találja. Igaz, a fúvós­hangszeren hamarabb érhető el eredmény, de az igazi tu­dáshoz itt is sokat kell gyako­rolni. Mindenért azonban kár­pótol egy-egy sikeres zenekari szereplés. Feltétlen szólni kell arról az anyagi támogatásról, melyet a\ tanács,' zeneiskola, helyi út­törő-, KISZ-szervezet, tsz, gyár, üzem külön-külön vagy közösen nyújt a zenekarok lé­téhez. Ezzel tulajdonképpen két igen számottevő problémát, oldanak meg: a próbákhoz helyiséget adnak, és megveszik a hangszereket, melyeket az­tán kölcsönöznek a tanulók­nak, A zenekari munka tudat- formáló, ismereteket gazda­gító, tanulásira, munkára ser­kentő, jó közösségi szellemre nevelő hatását — amelyek többletként jelentkeznek a zenetanuláson kívül — pedig nem kell különösképp bizony­gatni. * Elő kapcsolat A szereplését sem. Míg egy­felől a tanárnak, zenét tanuló fiatalnak és a zenekar egészé­nek is igen hasznos a bemu­tatkozás: legalább ilyen fon­tos a zene hatása a hallgató­ságra. A kapcsolat megterem­

Next

/
Thumbnails
Contents