Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

PEST tiecvet 1973. MÁJUS 9., SZERDA kJCírlap HOLNAP, 10-EN: PARKAVATO Határozat az ifjúságért Még több segítséget várnak „A párt Központi Bizottsága felkéri minden tár­sadalmi szervezet központi irányító testületét, adjanak megfelelő támogatást jelen határozat végrehajtásához, és saját szervezeteik tennivalóinak összegezésére a határozat alapján készítsenek külön munkaprogramot, azok végrehajtását folyamatosan ellenőrizzék.” (Az MSZMP Központi Bizottságának 197«. február 18—19-i ifjúságpolitikai határozatából.) így csökkent a sablonos, köte­lező programok száma. Ennek köszönhető, hogy az alapszer­vezetek- nagyobb hangsúlyt fordíthattak a kommunista közösségek kialakítására, a tagság sajátos igényeinek ki­elégítésére. Sok múlik a vezetőkön — Az ifjúságpolitikai hatá­rozatban megjelölt feladatok végrehajtásában tehát minden szipten fejlődés tapasztalha­tó — mondja Kováts Zoltán. — Egyes területeken a fejlő­dés gyors,' másutt lassúbb, at­tól függően, hogy az intézke­dési terv elkészítésekor a tár­sadalmi szervek, a fiatalok és a gazdasági vezetők mit emel­tek ki, mit tartottak fontos­nak. A legutóbbi vizsgálat eredményei is azt bizonyít­ják, hogy nagyon sok múlik a helyi gazdasági vezető szem­léletén. Még mindig gond az ifjúsági szövetség munkájá­ban, hogy a helyi vezetők nem foglalkoznak eleget az ifjúság problémáival, nem támogatják kellően az ifjúsági vezetőket, s ugyanakkor nem bíznak a fiatalokban, nem támaszkod­nak aktivitásukra. Pedig mi számítunk a gazdasági vezető támogatására. Példákat is mondhatnék, hol a legsürge­tőbb a cselekvés, a Tejüzem­nél, a Zöldségfeldolgozó Vál­lalatnál, a Téglagyárban és so­rolhatnám tovább azokat a vállalatokat, amelyek még a kezdeti lépéseket sem tették meg az ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtásában. Árokszállási Éva Mély megrendüléssel tudat­juk, hogy Lándor Béla elv­társ, a magyar forradalmi munkásmozgalom régi,' ki­emelkedő harcosa, hosszú évé­ként át tartó súlyos betegség következtében 74 éves korá­ban elhunyt. Lándor Béla elvtárs búcsúz­tatása május 11-én (pénteken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő munkás- mozgalmi mauzóleumban. Budapest, 1973. május 8-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Lándor Béla elvtárs kom­munista publicista, történész volt. 1919 elején lépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, a Tanácsköztársa­ság idején az ifjúsági moz­galom egyik szervezője volt. Részt vett a proletárforrada­lom fegyveres védelmében. Később illegális szervező­munkát végzett, 1920-ban pe­dig emigrált. Hazatérte után letartóztat­ták; 1929-ben egy tízvádlottas politikai per fővádlottjaként ítélték el Lándor Bélát 6 évre. A börtönből való sza­badulása után, 1934-ben párt­utasításra ismét Moszkvába Utazott, ahol egyebek közt a Kommunista Internacjonálé „párttankönyvek és_ elméleti művek osztályán” tevékeny­kedett. A II. világháború ide­jén a juzsi magyar hadifogoly- táborban antifasiszta előadáso­kat tartott. A felszabadulás után ismét hazatért és a Szik­ra Könyvkiadóban dolgozott, valamint történettudományi tanulmányokat írt. Az akadémiai közgyűlés második napján: osztáhülé§ek, tudományos tanácskozások leti biológiai szemlélet fontos­ságát a modern kutatás elvi megalapozásában és hatéko­nyabbá tételében. A nyelv- és irodalmi tudományok osztá­lyának ülésén Ortutay Gyula akadémikus, osztályelnök a kutatási bázis fejlesztésének korszerű megoldási lehetősé­geit hangsúlyozta. Szerda ugyancsak tevékeny nap lesz az Akadémia köz­gyűlésén. Három tudományos osztályülésen kívül három, komplex témával foglalkozó tudományos tanácskozás sze­repel a napirenden. Kedden, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közgyűlésé­nek második napján, három tudományos osztályülést tar­tottak és két tudományos ta­nácskozáson vitattak meg egy- egy jelentős témát. Az orvosi tudományok osz­tályának ülésén Knoll József akadémikus, osztályelnök-he­lyettes számolt be a testületi és az igazgatási munka külön­választása óta eltelt három esztendő tapasztalatairól. A biológiai tudományok osztá­lyának ülésén Szentágothai János akadémikus, osztályel­nök kiemelte a korszerű elmé­A jelölőgyűléseken kérték Tervekért: 35 millió Lakás, óvoda/ áruház a rajzasztalon Az ifjúsági szövetség, s az egész magyar ifjúság történe­teben fordulópontot jelentett a fent idézett határozat és a következő évben életbe lépett új törvény, az ifjúság törvé­nye. Mindkét dokumentum több ízben hangsúlyozza, hogy a fiatalok nevelésének, érvé­nyesülésének, társadalmi akti­vitásának kérdésében társa­dalmi összefogásra van szük­ség. Dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára ezt így fogalmazta meg: „Az ifjúság­ról szóló új törvény egész tár­sadalmunk törvénye ...” Például Cegléden Néhány hónappal azután, hogy az MSZMP KB ifjúság- politikai határozata napvilá­got látott, a ceglédi városi pártbizottság és a KISZ-bizott- j ság együttes ülésen megtár­gyalta Cegléd ifjúságának helyzetét és egyúttal megha­tározta a pártszervezetek, a KISZ- és különböző szervek feladatait. Hamarosan elké­szült az ifjúságpolitikai hatá­rozat konkrét intézkedési ter­ve is. 1971 júniusában a városi pártbizottság ismét napirendre tűzte a helyi feladatok helyze­tét. számot adott az ifjúságpo­litikai határozat végrehajtásá­ról. Az akkor készült jelentés lényeges előrehaladásról be­szélt: javult a fiatalok bérezé­se, gyarapodtak a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló lé­tesítmények, a tanácsi válasz­tások során a fiatalok képvise­letét megfelelően biztosították. Az 1971 júniusi jelentés azon­ban a fogyatékosságokról is szólt: sok helyen nem készült el az ifjúságpolitikai határozat helvi intézkedési terve, a párt­irányítás és a társadalmi szer­vek koordinálója helyenként nem megfelelő. Csakis folyamatosan — A múlt év őszén — mondja Kováts Zoltán, a ceg­lédi városi KISZ-bizottság tit­kára — ismét összegeztük a határozat megjelenése óta el­telt időszak tapasztalatait. Az MSZMP városi bizottsága és a KISZ-bizottság 37 helyi gazda­sági egységet számoltatott be a határozat végrehajtásáról és 15 pártszervezetnél végzett konkrét vizsgálatokat. A vizs­gálatok tanúsága szerint a ha­tározat végrehajtásában je­lentős sikereket értek el azok­ban az egységekben, ahol tudatos szervezésre és folyama­tos ellenőrzésre törekedtek. Azok a vállalatok mutattak fel eredményeket, amelyek az ifjúságpolitikai határozat vég­rehajtását nem kampánymun­kának, hanem folyamatos fel­adatnak tekintették. — Sajnos, néhány vállalat­nál, intézménynél még mindig találkozunk alapvető hiányos­ságokkal. A leggyakoribb hi­bák: nem működik az üzemi négyszög, nem alakult ki szo­ros kapcsolat a párt- és KISZ- vezetőlc között, még mindig nincs az ifjúsági szervezetnek önálló helyisége, a tárgyi, technikai feltételek kedvezőt­lenek, nem foglalkoztak meg­felelően a párttaggá nevelés kérdésével, másutt pedig a fiatal párttagok nem kaptak megfelelő megbízatást. Bérek' munka szerint — Természetesen nemcsak hiányosságokról, hanem ered­ményekről, követendő példák­ról is szólhatunk. A bérek el­osztásában általában érvé­nyesül a munka szerinti el- »sztás elve. A fiatalok párt- tagfefvételi aránya városunk­ban az utóbbi években folya­matosan emelkedik. 1971 jú­lius és 1972 október között az újonnan felvett párttagok több mint 32 százaléka 30 éven aluli volt. Több üzemben meg­még a szigetszentmiklósi gyer­meknevelő központ, amelyben tizenhat tantermes iskola, százszemélyes bölcsőde és százszemélyes óvoda kap he­lyet. Ugyancsak idei feladat három másik, tizenhat tanter­mes iskola megtervezése, kö­zülük egyik Üllőn, a másik kettő Vácon; Deákváron, il­letve az Alsóvárosban épül majd fel. Itt készül annak az aszódi politechnikai iskolának a terve is, amelyben az ikladi Ipari Műszergyár részére ké­peznek szakmunkásokat. Az egészségügyi létesít­mények közül elsősorban a váci 32 munkahelyes szakorvosi rendelő érde­mel figyelmet. (összehasonlításként: Szent­endrén a most épülő rendelő 12 munkahelyes.) A több mint 30 millió forintos épületet 3—4 szintesre tervezik. Vácon kí­vül három-négy munkahelyes rendelők épülnek a követke­ző években Alsónémedin, Szödligeten és Pusztavacson. Tovább bővítik az óvodai és bölcsőáei helyek számát: 120 személyes bölcsőde épül a me­gyei tanács részére, 50 aprósá­got fogad majd be a szentend­rei óvoda. Említést érdemel a vecsési 1100 adagos konyha terve is, ez a létesítmény ugyanis az összes vecsési is­kolát ellátja majd meleg ebéd­del. A vállalat tervei alapján épül ÁBC-áruház Dömsödön, Taksonyban és Szigetszent- miklóson. A vállalat tervezői árbevételének igen jelentős hányada a közművek tervei­nek díja. Az • idén hat-hét, egész községre kiterjedő köz- művesítési terv készül. Meg­tervezik többek között a soly­mári lakótelep víz- és az egész község csatornahálózatát, Ma­nor víz- és csatornahálózatát, szennyvíztisztító teleppel, Gomba, Biatorbágy, Páty ivó- | vízellátását, Ráckeve és Szi- getszentmiklós csatornaháló­zatát. A vállalat a jövőben nö­velni kívánja közműter­vezőinek számát, ugyanis a választásokat meg­előző jelölógyűléseken sok he­lyen kérték — társadalmi munkát és anyagi hozzájáru­lást is vállalva — a víz- és csatornahálózat mielőbbi meg­építését. Ehhez pedig tervek kellenek. Czibor Valéria Megkezdődött a nemzetközi távfűtési konferencia Hatszáz hazai és külföldi szakember részvételével nem­zetközi távfűtési konferencia kezdődött kedden. A tanácskozást dr. Traut- mann Rezső, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke köszöntötte, majd Szilágyi La­jos építésügyi és városfej lesz-, tési miniszterhelyettes nyi­totta meg a konferenciát. Töb­bek között elmondta, hogy a levegőszennyező források kö­zött egyik legjelentősebb a fűtés nyomán keletkező füst■ A becslések szerint hazánk­ban lakosonként évi 650 fo­rint értékű> kárt okoz a lég­szennyeződés. A megfigyelések szerint azokon a fővárosi lakótele­peken, amelyeken már jórészt távfűtés melegíti a lakásokat, 45 százalékkal csökkent a kör­nyező légréteg szennytartal­ma. Az 1970. évi adatok sze­rint az ország lakásainak 18— 20 százalékában volt távfű­tés, a városokban ez az arány 40 százalék. A továbbiakban elérhető, hogy 1980-ig meg­négyszereződjék a távfűtéses lakások száma. A miniszterhelyettes meg­nyitója után dr. Lévai And­rás akadémikus tartott beve­zető előadást. tol napra ezzel kell szem­benéznie. Mert valamennyi településen mi mindenre .enne szükség, járdáktól vízvezetékig, korszerű is­kolától fogorvosi rendelőig, autóbuszjáratig... Megér­tetni, elfogadtatni a reális lehetőségeket, végrehajtha­tó fejlesztési terveket ková­csolni a tanácselnök, az ál­tala vezetett testület dolga. Ez. utóbbi mondatrész, a testületi elv kiemelése nemcsak illendőségből tör­ténik, sőt, legkevésbé abból, sokkal inkább azért, mert a tanácstörvény, a már emlí­tett változás bevezetésével — amint azt az alföldi vá­ros tanácselnöke megfogal­mazta — lényegesen kibő­vítette a testületi munka demokratizmusát, új jogo­kat, de új kötelességeket is adott az elnöknek. Nem formális változásról, hanem új módszerek kiala­kulásáról tanúskodik az a két esztendő, amely eltelt az elnökök új jogállásának meghatározása óta, s amélyHez most égy további, négyéves időszak csatlako­zik majd. E módszerek egyik jellemzője — megint- csak a városi tanácselnök tapasztalatait idézve —, hogy a korábbinál jóval több ideje jut az elnöknek a vezetői teendőkre, így a tanács bizottságainak tevé­kenységét hathatósabban támogathatja, javíthatja a kapcsolatokat a nem taná­csi szervezetekkel, elmé­lyítheti a szakigazgatás ál­talános felügyeletét. Jogos követelmény ez? Igen. A korábbi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a ta­nácselnök túl sok minden­nel foglalkozott, s ez nem adott lehetőséget a kellő alaposságra, a tényleges ve­zetésre. Sűrűn a teendők, az események sodorták az elnököt — s hiba lenne úgy gondolni, hogy ma már ez teljesen megszűnt — s bár túlnyomó részük szá­mára ismeretlen fogalom az órákba foglalható mun­kaidő, előfordult, hogy ép­pen arra nem futotta ere­jükből, amire a legjobban kellett volna: a tanácsta­gokkal való rendszeres tö­rődésre. T örvényeik, rendeletek, jogköri jegyzékek ha­tározzák meg a ta­nácselnökök tevékenységé­nek kereteit, de arra, hogy e kereteken belül ki miként dolgozik, nincsenek sémák. Minden település önálló, a másikhoz nehezen hasonlít­ható bonyolult szervezet, éppen ezért távlati fejlődé­sének kimunkálása éppúgy, mint a napi dolgok lebo­nyolítása, rugalmasságot, gyors áttekintő képességet követel. A most lezajlott alakuló üléseken a tanács­elnökök körében végbe­ment változások csekély mértéke azt bizonyítja, hogy döntő többségük „megtanulta a mesterséget”, közmegelégedésre látja el tisztségét, tölti be hivatalát. Újabb négy esztendő ke­mény munkája áll előttük, s legnagyobb személyes si­kerük csak az lehet, amit a testülettel, a tanáccsal közösen megvalósítanak, el­érnek. Mészáros Ottó l f Elhunyt E.dudor Béla A legutóbbi hetekben, a : helyi tanácsok alakuló ülésén mindenütt el­hangzott: a tanács elnöké­nek ... elvtársat javasol­juk. A tanácselnök; lassan negyedszázada, hogy a ki­fejezés polgárjogot kapott mind a hivatalos, mind a köznapi szóhasználatban, bár hivatalosan, azaz jog szerint e tisztségviselők a végrehajtó bizottság elnö­keként tevékenykedtek. Az 1971. évi X. törvény, közna­pibb nevén a tanácstörvény változtatott e jogálláson, s a tanácselnököt a tanács el­nökének tette meg, aki — az ötvenharmadik paragra­fus szerint — „biztosítja a tanácsi munkában az álla­mi feladatok végrehajtását, a lakoság érdekeinek érvé­nyesítését”. Sajátos tisztség; senki nem készül rá úgy, ahogy orvosnak, tanárnak, mér­nöknek, agrármérnöknek. Bonyolult teendőket sűrítő funkció, hiszen államigaz­gatási ismereteket éppúgy • megkövetel, mim "pédagó-'" giai érzéket, politikusi ru­galmasságot, emberi egye­nességet. „Kényes” megbí­zatás, hiszen napról napra a széles nyilvánosság, a teljes közvélemény előtt szerepel akár személyesen, akár munkálkodásával. Ta­nácselnöknek senki nem készül úgy, ahogy más pá­lyákra, hivatásokra szokás, s mégis, a most megválasz­tottak között nagy számban vannak olyanok, akik hosz- szú ideje töltik be — köz- megelégedésre — tisztségü­ket. Lényeges változás tükrö­zője e tény. Szemben a ko­rábbiakkal, ma már nem „átmeneti” megbízatás a tanácselnökség, a megyé­ben csupán néhány olyan község s egyetlen város volt, ahol a tanácselnöki íróasztal mellé sűrű váltás­ban ültek emberek, a többi településen a tisztességes igyekezet, a vezetői alkal­masság és hozzáértés újra meg újra bizalmat adatott a tanácselnöknek. Fölké­szültségük növekedését — sok egyéb más mellett — igazolja, hogy a megyében például a nagyközségi ta­nácselnökök hetvenöt szá­zaléka felső- vagy középfo­kú végzettséget szerzett, 62 százalékuk járta meg a Ta­nácsakadémiát. E gyiküket megkérdezve — aki hosszú éveken át tartó eredményes munkájáért éppen tavaly, november 7-én kapott Munka Érdemrendet —, mi a legnehezebb a tanácsel­nöki tisztség ellátásában, azt jegyezhettem fel: mindent megtenni a telepü­lés érdekében s ugyanakkor tiszteletben tartani a tá- gabb, megyei és országos érdekeket. Két tűz között lennének? A helyi és az általános ér­dekek ütközőpontjában áll­nak, feladatuk, kötelessé­gük a lehető legnagyobb összhang megteremtése e végsősoron egy, de részle­teiben nagyon is sűrűn két­féle érdekcsoport között. Ez a kívülálló, a szemlélődő számára sem tűnhet köny- nyű teendőnek, ám még ne­hezebb annak, akinek nap­Lakótelepek, művelődési és egészségügyi létesítmények, továbbá közművek tervei al­kotják a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat „termékstruk­túráját”. Tavalyi tervezői ár­bevételük 33 millió forint volt, ez az összeg az idén előrelát­hatólag újabb 2 millió forint­tal emelkedik. Pedig néhány hónappal ezelőtt Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter sajtótájé­koztatóján megjegyezte, hogy a tervező vállalatoknak gondot fog okozni a terve­zői kapacitás kihasználá­sa. A PTTV-nek azonban nincsenek ilyen problémái. A vállalat igazgatója már évek óta azon fáradozik, hogy komplex tervezőgárdát ala­kítson ki, amely a térképezés­től a talajmechanikai vizsgá­latokig a tervezéshez szorosan kapcsolódó mindenféle mér­nöki munkát elvégez. Így nem kell különböző alvállalkozók­ra várakozniuk, egy-egy na­gyobb létesítmény tervét négy­öt hónap alatt elkészítik. Mi­vel pedig az idő mindenkinek i pénz — elsősorban a megbí­zóknak — a tavalyipái több munkájuk gyűlt össze. Török Ferenc igazgató mun­katársunkat arról tájékoztat­ta, hogy az idén körülbelül 700 megbízást kaptak, jórészt (75—80 százalékban) a megyé­ben felépülő létesítmények megtervezésére. A legtöbb munkát a vál­lalat mérnökeinek a me­gyei lakásépítés adja. Az év végéig például mintegy 1500 új otthon tervét ve­tik papírra. Budaörsön 300, Dömsöd Apaj- pusztára 150, Gödöllőre 100 új 'lakást terveznek. Akadnak olyan rajzok, amelyeket az építtetők szinte kihúznak a mérnökök keze alól — ám az év végéig elkészülő tervek többségét csak jövőre való­sítják meg. A művelődésügyi intézmények közül említésre méltó a budapesti X. kerületi központi művelődési ház, amely a vácihoz hasonló, de annál nagyobb befogadóké­pességű lesz. Említésre méltó oldódott az ifjúsági szervezet helyiséggondja. Tavaly kapott helyiséget a KISZ a többi kö­zött a Kossuth Tsz üzemegy­ségeiben és a Sütőipari Vál­lalatnál. Hamarosan megoldó­dik az ÉVIG, a KÖZGÉP és a Talajjavító Vállalat fiataljai­nak helyiséggondja is. — Sajnos, a város fiataljai­nak szórakozási lehetőségei ma sem kedvezőbbek, mintegy évvel ezelőtt. Ennek elsősor­ban anyagi okai vannak. A városi ifjúsági ház továbbra is csak terv marad és területi klubok létrehozására sem volt lehetőség. A városi tanács if­júsági alapját, 80 ezer forin­tot, a balatonszárszói úttörő­tábor építésére használtuk fel. Az 1973-as tervek közé tartozik az ifjúsági park épí­tése — ezt május 10-én avat­juk. A KISZ-bizottság épüle­tében pedig hamarosan elké­szül egy új ifjúsági klub. To­vábbi bővítésig ennek a klub­nak kettős rendeltetése van, egyelőre a politikai rendezvé­nyeket, tanácskozásokat is itt tartjuk. — Az elmúlt évek során igyekeztünk az alapszerveze­teknek egyre nagyobb lehető­séget adni az önálló munkára. A városi KISZ-bizottság csak irányelveket adott az akció­programok összeállításához, és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents