Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
MST MECtei kSiivlap 1973. MÁJUS 6., VASÁRNAP t, megyei bcirci nc^oluóo fuáoL 68. CSOBANKA 1299-ben Búron, 1329-ben Boron néven említik ősi okiratok az e helyütt fennállott, majd a XVI. században elpusztult középkori települést. Egy 1710-ből származó, visszatekintő adatfelvételben azt olvassuk, hogy a XVII—XVIII. század mezsgyéjén a Balkánról felmenekült szerbek — rácok — népesítik be az akkor már Csobánác, utóbb Csobánka elnevezésű falucskát. — Jól élt. ki jól rejtezett — tartja egy régi mondás, ám Csobánka jó rejtezésre inkább alkalmas volt, mint a jó életre. Az Oszoly, a Kiskevély, a Hosz- szúhegy és a Kápolnahegy által határolt völgyben, amelyet a Kovácsi-patakkal egyesülten is sekély vizű Dera-patak szel ketté, biztonságban bújhattak meg a szerbek, magyarok, németek otthonai, de a föld kevés is volt, sovány is volt, a gyümölcs nehezen szállítható, a vadban gazdag erdő az uraságé, a kis Csobánka népének túlnyomó többsége nem dicsekedhetett jó móddal, gazdagsággal. A régi Csobánkának fsak tájképi szépsége volt Itzonos a maival, egyébként lakosságát szegénység és létbizonytalanság nyúzta, s nemcsak természetes osztályellentét, hanem mesterségesen szított nemzetiségi torzsalkodás is élesen szembefordította egymással. A felszabadulás után kialakult helyzet a korábbihoz viszonyítva ebben a kis közösségben — ma 2000 a község lélekszáma — alapvetően eltérő. A nemzetiségi jelleg elválasztó elemei szinte teljesen felszívódtak, ami ezen a területen új, rokonszenves, de nem könnyű feladat: a cso- bánkai nemzetiségek kulturális hagyományainak megmentése és megőrzése. És szorongató szociális-művelődési probléma a már mindinkább munkás életet folytató mintegy 300 főnyi cigány lakosság közelebb vitele a civilizált életformához. Néhány éve egy nyári vasárnapon Csobánkára rándul- tunk ki. Pormentes, tiszta levegő, napfény, friss erdei szél, zöldellő hegyoldal, árnyas völgy, csobogó patak — ehhez déltájban már csak az ízletes ebéd hiányzott, amit valamelyik helyi kiskocsmában óhajtottunk elkölteni. Csakhogy se kiskocsma, se nagy kocsma, se vendéglő, se büfé, de még csak egy lángossütő sem akadt, ahol egy falat húst, egy tányér levest, egy forró lángost kaphattunk volna. Korgó gyomorral ereszkedtünk le Pomázra, hogy onnét Szentendre felé kanyarodva, éhünket valahol elverhessük... Sajnos, ma sem járnak másként az élelmiszerkészlet nélkül Csobánkára érkező turisták, kirándulók. Sőt az itt nyaralók, üdülők sem bízhatják táplálkozásukat a vendéglátóiparra. Van ugyan eszpresszó és kisvendéglő is Cso- bánkán, de én nyitva egyiket sem láttam, s ha nyílik is az ajtajuk, bent harapnivalóban sosem bővelkednek. Pedig Csobánka kormányhatározatban kinyilvánított üdüíőközség, ahol egy-egy nyári víkenden- vasárnapon 500—600 vendég fordul meg, s télen gyakran 200 sportolónál több keresi fel a havas lejtőket. A főváros központjától 23 kilométerre fekvő Csobánka, amelyre 18 perc alatt visz le Pomázra az autóbusz, s onnan a Batthyány téri metróállomásig robog a meghosszabított vonalú HÉV — valóban több figyelmet érdemelne az ellátást és vendéglátást intéző szervektől. Természetesen a Csepel Vas- és Fémművek 200 személyes gyermeküdülője, s három kisebb vállalati üdülő — önellátó, önellátásra kénytelenek berendezkedni azok a fővárosi új telektulajdonosok is, akik az utóbbi években a tanács rendelkezésére álló parcellákból vagy magánosok A csobánkai székelykapu és vadászlak. fölösleges többletföldjéből vásároltak apróbb ingatlanokat, s azokra víkendházat, nyaralókat építtettek. De a kiránduló tömegekről a tudomásom szerint az ÁFÉSZ kezelésébe tartozó „vendéglátóipari egységeknek” kellene gondoskod- niok, s ha a riasztéfchösszaságú" és komolyságú „vendéglátóipari egység” kifejezés helyett a pecsenyesütőt vagy akár a meghonosodott bisztró szót használnák, talán könnyebben szánnák rá magukat az illetékesek e nélkülözhetetlen „létesítmények” sürgős előteremtésére ... A kertészkedés, gyümölcstermesztés hovatovább a fővárosi víkendtelepülők mestersége. A pomázi Petőfi Mg- tsz-szel egyesült korábbi helyi mezőgazdasági szakszövetkezet tagjainak 20 százaléka kétlaki tevékenységet folytat, az agrártermelés jelentősége folyvást csökken. A dolgozók 65—70 százaléka Budapest, Párnáz, Szentendre üzemeibe „ingázik”, de azért odahaza is „besegít” a ház körüli teendőkbe, vagy különböző alkalmi munkákba. így aztán jövedelmükből, meg olykor az értékesített telekrészek árából modernizálják, újjáépítik, szépítik otthonaikat, már ameny- nyire a közművesítés foka lehetővé teszi. Az áramingadozás okozta bosszúságoktól eltekintve, a villanyárammal való ellátás kielégítő. A Dunakanyar regionális tervének keretében alighanem a jelen ötéves terv alatt elkészül a cso- bánkai vízmű is — egyik legsürgetőbb kérdés, mert a kutak nagy százalékát kolibaci- lussal szennyezettnek nyilvánította a KÖJÁL. A község 12 kilométeres úthálózatából csak 3,5 kilométer burkolt, a többi földút, amit a tavasziőszi esőzések idején a lezúduló ár gyakran szinte járhatatlanná tesz. És a közművelődés, a népművelés? Az 1959-ben épült új általános iskola szép és tágas, csak éppen tornaterme nincsen. A gyerekekkel az udvarban, vagy a sportpályán tartanak tornaórát, ha jó az idő. Rossz időben . ..? Előcsarnokban, folyosón — a testnevelés jelentőségének, a tömegsportnak felismerése korában eléggé tarthatatlan helyzet ez. Az óvoda korszerű — csak szűk. fölötte a dombtetőn: a Hubertusz- Alapffy Attila felvétele Mégis jobb, mint a bölcsőde — amely egyáltalán nincsen. Pozitívumok viszont: a Dara patak mederrendezése, az orvoslakás építése, az orvosi rendelő korszerűsítése és a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságnak ígérete, hogy még ez. évben elkezdik, a csobánkai erdőségek sétaútjainak kialakítását. A völgyből Csobánkára felkamyarodva az úton, egy ékesen faragott-festett székelykapu tűnik a látogató szemébe. Székelykapu Csobánkán...?! Régen sejtettem, most pontosan megtudtam, hogy ezt a székelykaput nem valami népi sugallat varázsolta a pilisi hegyek aljába, hanem egy idetelepült villatulajdonos nosztalgikus szeszélye a harmincas évek elején. Az épület berendezése, néhány megmaradt példány tanúsága szerint, ugyancsak székely-magyar népi faragású, festésű volt, s különös módon a folklorisztikai szempontból idegen kapukészítmény Csobánka egyik közismert, szinte jelképes tájede- me lett. Ugyanúgy, mint a fölötte magasló Kápolna-hegy tetején, a hajdani kápolnából nemrég felújított Huberfusz- ■ vadászlak, amely egyelőre még üresen .várja majdani vendégeit, de falai mellől a legcsodálatosabb kilátást kínálja az erdőkoszorúzta hegyekre és a napfényben csillogva kanyarodó Dunára. Békés István Védencem érdekében... RÁCKEVE! ÜGYVÉDEK A ráckevei járási ügyvédi munkaközösség székházában dr. Jónás Jánossal, a munka- közösség vezetőjével a „hőskorról” beszélgettünk. Út a jogi rendelőn ót — Ügyvédi munkaközösségünk öt alapító taggal egy ütött-kopott, düledező, pálinkabűzös helyiségben, népszerű nevén a „Heitz csárdában” 1952. december 1-én kezdte meg munkáját. Állítom, hogy ebben a kezdeti időben többen jöttek be féldeciért, mint jogi tanácsért... De aztán, két év múlva nagyon megtisztelő munkával bízták meg közösségünket: az akkor még teljesen szervezetlen termelőszövetkezetek jogi képviseletével. Nehéz időszak volt ez. Sok-sok fáradsággal, izgalommal járt ez a munka már csak azért is, mert kétszeres energiával dolgoztunk, hogy legyőzzük az előítéleteket, s visszaszerezzük az ügyvédek társadalmi megbecsülését. Aztán 1956-ban egy volt orvosi rendelőt alakítottunk át „jogi rendelővé”, s dolgoztunk a községi tanács épületében is, míg végül 1968-tól új, állandó, jelenlegi szép helyünkre kerültünk. Per beszéd verseny Ma tíz ügyvéd munkahelye ez a ház. Az öt alapító közül ketten most is itt dolgoznak: dr, Jónás János és dr. Szánthó György, aki az ügyvédjelöltek továbbképzésével foglalkozó öt oktatási központ egyikének a vezetője. Törekvéseikről beszélgetünk. — A múlt törvényt kijátszó, ravasz fiskálisa és a jelen törvényt védő ügyvédje között a különbséget sokáig nem látták az emberek — mondja dr. Szánthó György.-T- Sajnos, keserű örökségünket hosszú ideig .cipeltük — teszi hozzá. — Az önként vállalt munkaközösségben együttes erővel vettük fel a harcot minden ilyenfajta káros nézet ellen. Elsősorban azzal, hogy bebizonyítottuk: igyekszünk összhangot teremteni a jogos magánérdek és a társadalmi összérdek között. A Pest megyei Ügyvédi Kamara a korábbi években munkaversenyt is hirdetett. Ezen a i ráckevei ügyvédek mindhá- romszor — három éven át tartott — dobogón voltak: egyszer harmadik, kétszer második helyezést értek el. Tavaly a Pest megyei Ügyvédi Kamara a ráckeveieket bízta meg, hogy megrendezzék az ügyvédjelöltek perbe- szédversenyét. Jól sikerült ez a verseny, ami nemcsak a munkaközösség, hanem Ráckeve jó hírét is öregbítette. Telekügyek és válás Néhány puszta számadat: 1970-ben 1530, 1971-ben 1619, 1972-ben 1749 üggyel foglalkozott a munkaközösség. — A járás lakossága a legtöbb helyen saját községében kapja meg a legmagasabb fokú jogi segítséget, felvilágosítást. Az ügyvédi munkaközösség kirendeltséget létesített, illetve ügyeleti irodákat tart fenn Dunaharasztiban, Szig'et- szentmiklóson, Dunavarsány- ban, Kiskunlacházán, Dömsö- dön,. Halásztelken, Szigethalomban és Tökölön. Hogy ennek mi a jelentősége, azt talán az idősebbek közül azok tudják legjobban, akik lovas kocsival, vagy ha ez nem volt, gyalog tették meg az utat a legközelebbi ügyvédhez, aki szerencsés esetben 20—30 kilométerre lakott falujuktól... — Milyen ügyekkel foglalkoznak a leggyakrabban? Nevelés- törvénytiszteletre — Mindenféle fajta ügy njßgfördult már a kezünk között ... Mégis, talán a telekrendezési ügyek a leggyakoribbak. De ide sorolhatók még a bontóperek és a hozzájuk tartozó vagyonrendezési ügyek is. Dr. Vdvardi Miklós, az Országos Ügyvédi Tanács titkára elismeréssel beszélt a ráckevei ügyvédekről: — Az országban az elsők között, Pest megyében pedig legelsőként ismerték fel a munkaközösségben rejlő erőt, az erkölcsi és társadalmi bázist — ez egyik legnagyobb érdemük. 1958-ban, amikor az új ügyvédi törvény kötelezően írta elő a munkaközösségi formát, a ráckeveiek már példaként állhatták ki. És úgy látjuk, hogy azóta is jól ellátják feladataikat, lelkiismeretesen, mély felelősségtudattal. Az ügyvédségnek, mint az értelmiség egy részének, feladatot kell vállalnia az emberek nevelése, elsősorban a törvénytiszteletre nevelésben. A ráckeveiek ebből a munkából is kivették részüket. Nagyobb bizalom Az ügyvédi tanács titkára is kitért beszélgetésünk alkalmával az ügyvédek mai társadalmi helyzetére. Az emberek többségében hosszú ideig kellemetlen, rossz képzetet jelentett az ügyvéd szó. A kapitalista Magyarországon sokan az ügyvédi becsületet sárba tiporva, az erő, a pénz oldalára állították az „igazságot”. Ezt nehezen felejtik az emberek. De a hosszú, kitartó, következetes munka nem veszett kárba. Évről évre többen keresik fel a munkaközösséget, egyre nagyobb a bizalom az ügyvédek iránt. Erre Ráckeve igen jó példa. — Ám az is igaz — tette hozzá —, hogy engem is megkapott, Ráckeve természeti szépségén, egyéni varázsán túl, az itt lakó emberek egészséges lokálpatriotizmusa. S az ilyen helyen az ügyvédnek is könnyebb a dolga... Szabó Éva Kevesebb az üzemi baleset Jutalom- és prémiumelvonás Mi történt tavaly a munka- védelem tekintetében Pest megye területén? Erről ad részletes tájékoztatást a megyei tanács munkaügyi osztályának most elkészült jelentése, amelynek ismertetésénél először is mutassunk rá arra a megállapításira, hogy 1972-ben általában kevesebb üzemi baleset történt, mint egy esztendővel előbb. A tanácsi iparban például 244 baleset fordult elő, míg az előző évben 319. Csakhogy az egy balesetre jutó kieső munkanapok száma 19,4-ről 22,3-re növekedett. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy a balesetek súlyosabbak voltak. Viszont az építőiparban, noha egy esztendő alatt 67-ről 71-re nőtt a balesetek száma, a kieső munkanapoké 28,6-ről' 21-re csökkent. A kereskedelemben Feltárták a talaj mélyének kincseit Százhuszonöt éves a Magyarhoni Földtani Társulat Legrégebbi tudományos egyesületünk, a Magyarhoni Földtani Társulat ebben az évben ünnepli megalakulásának 125. évfordulóját. Ebből az alkalomból április 25-én háromnapos jubileumi ülésszak kezdődik. A társulat egykori tagjai alapozták meg a Nemzeti Múzeum ásványtani gyűjteményét. Nevéhez fűződik egyebek között a főváros vízellátási tervének elkészítése és a Széchenyi-fürdőt meleg vizzel tápláló kűt feltárása. A szocialista nagyipar nyersanyagbázisának bővítése érdekében a társulat végzett kutatómunkát a nyírádi—halimbai bau- xit, az algyői kőolaj és a recski színesérc-lelőhely megtalálásáért. A Magyarhoni Földtani Társulat gazdaságföldtani szakosztálya több fejlődő ország felkérésére segíti a miig feltáratlan ásványianyag-lelő- helyek felmérését. Az ezer tagnál is többet számláló társulat jubileumi ülése alkalmával tíz előadáson ismertetik majd a szakemberek legújabb kutatási eredményeiket. 1971-ben 60, 1972-ben mindössze 48, az a személyi és üzleti szolgáltatásiban azonban 40 helyett 56 baleset volt. A mezőgazdasági szövetkezetekben tavaly előtt 1973, múlt évben 1841 volt a balesetek száma. A megyében előfordult összes üzemi balesetek száma pontosan kétszázzal csökkent egy év alatt. A javulás kétségkívül a munkavédelem szabályainak fokozottabb betartására utal. Megállapítható azonban főleg néhány kisebb vállalatnál és termelőszövetkezetnél, hogy a vezetők még mindig nem foglalkoznak megfelelően a munkavédelemmel. A felügyeleti szervek pedig az ellenőrzéseik során megállapított hiányosságok miatt nem minden esetben lépnek fel kellő eréHyel. Ritkán indítanak akár szabálysértési, akár súlyosabb eljárást. Kivétel ebben a mezőgazdasági ágazat, ahol termelőszövetkezeteknél, szakszövetkezeteknél és társulásoknál 335 ellenőrzés eredményeképpen 24 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Továbbá 9 melléküzem működését a dolgozók egészségére és testi épségére veszélyes munkakörülmények miatt megszüntettek, ezenkívül 37 gé]5 további munkáját tiltották meg. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának nincs arra jogköre, hogy a munkavédelemben kifejtett különösen jó munkáért a tsz-vezetőket felemelt nyereségrészesedésben, illetve prémiumban is részesíthesse, vagy ellenkező esetben, azt csökkenthesse. Az ipari osztály azonban a munkavédelem területén kimagasló munkájukért a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat, és a Maglód! Vasipari Vállalat vezető állású dolgozói részére ezer-, kétezer forintos nyereségjutalmat állapított meg. A nyereségrészesedés csökkentőiére az iparban nem került sor. Ellenben a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya, a Pest megyei Temetkezési Vállalat és a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat műszaki vezetőivel szemben nyereségprémium-elvonást rendéit'el. Ugyanakkor azonban a Pest megyei Kishajózási Vállalat igazgatóját a munkavédelem terén kifejtett jó munkájáért ezer forint nyereségjutalomban részesítette. Kiderül a jelentésből, hogy az építőiparban a baleseti veszélyforrásnak tekintendő túlóráztatás valamelyest, 6,7 százalékkal, csökkent, az iparban viszont 5,2 százalékkal megnövekedett. Ám a munkavédelem javítására tett intézkedésekkel általában ellensúlyozták a veszélyt. 1969-től évente 6—7 százalékkal kevesebb az üzemi baleset a mezőigazdasági ágazatban, de míg a balesetek 1971- ben négy halálos áldozatot követeltek, tavaly már tizenöt végzetes szerencsétlenség következett be. A csonkulásos balesetek száma pedig nyolcról tizenhétre emelkedett. Az iparban halálos baleset nem történt a múlt évben, a csonkulások száma is ötről kettőre csökkenit. Viszont az építőiparban, ahol 1971-ben egy halálos üzemi baleset fordult elő, mú't évben kettő történt. Sz. E. 4 Á 4 t
