Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
1973. MÁJUS 6., VASÄRNAP “‘s^CirUm Zlobin építő munkamódszere A VILÁG MINDEN RÉSZÉN ÉPÍTKEZNEK. EZEK AZ EGYRE NAGYOBB SZABÁS Ű épitheaéseh — AKÁR LAKÓHÁZAKRÓL, AKÁR GYÁRAKRÓL VAN SZÓ — MINDIG ÚJABB TECHNIKÁT ÉS TECHNOLÓGIÁT S A MUNKÁT SEGÍTŐ GÉPESÍTÉST KÖVETELNEK. EZEKBŐL ADUNK MOST NÉMI ÍZELÍTŐT E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN. Házgyár Szovjet Litvániában új házgyárat avattak, amely évente négyezer parasztház felépítéséhez gyárt kösz épületelemeket. A köztársaságban a kolhozparasztok kezdeményezésére megkezdődött a tanyai lakosság tömeges átköltözése a falvakba. Öt esztendő alatt 25 ezer parasztcsalád költözött be a kényelmes komfortos házakba. A különböző építészeti stílusban felépített falvakban, 'iskolák, klubok, áruházak, sportlétesítmények épülnek. Néhány évvel ezelőtt szovjet mérnökök egy csoportja kidolgozta a tudományos munkaszervezés és a brigád önálló gazdasági elszámolásának új formáját. Az építkezés teljhatalmú gazdája a brigád, amely felelős a határidő betartásáért, a minőségért és az építkezés költségeiért. Az új forma elméleti kidolgozása azonban csak egyik fele a dolognak. Meg kellett keresni azt az embert, aki minden munkafolyamat pontos számbavételével életet ad az elméletnek, a gyakorlatban megvalósítja, s aki irányítani tudja a munka- folyamatokat. Ezt az embert a negyvenéves Nyikoláj Zlobin brigádvezető személyében találták meg, aki hat építészeti szakmával rendelkezik. Pályáját a negyvenes években kezdte, a lerombolt Sztálingrád újjáépítésénél. Nyikoláj Zlobin a gyakorlatban bizonyította be az önálló gazdasági elszámolás új formájának életképességét, és saját kezdeményezéseivel gazdagította. S Zlobin brigádja az első épületet a kiszabott határidő előtt 80 nappal, a másodikat pedig 153 nappal előbb adta át — kiváló minősítéssel. Mindez azzal kezdődött, hogy a brigád az építőtröszttel szerződést kötött, s ebben a felek pontosan meghatározták jogaikat és kötelességeiket. Az építők felelősséget vállaltak a határidőért, a kivitelezés minőségéért, az anyagtakarékosságért és a gépek észszerű kihasználásáért, a tröszt pedig a folyamatos anyagellátásért, az építkezés pontos, operatív műszaki irányításáért. A brigádban szabállyá vált: figyelmesen ellenőrizni kell minden munkafolyamatot, s fel kell kutatni a rejtett tartalékokat az építkezés ütemének meggyorsítására és olcsóbbá tételére. Régebben rendszerint egy toronydaru segítségével dolgoztak. A darut azonban gyakran nem az alapvető munka- folyamatok elvégzésére használták. Mi lenne — gondolták —, ha egy darugépkocsit is üzembe állítanának? Zlobin a kérdést megtárgyalta a brigáddal. Akadtak pesszimisták. Hiszen a daru üzemeltetéséért naponta 20 rubelt kellett fizetniük a trösztnek. Vajon kifizetődik-e az alkalmazása? A brigádvezető pontos számításokat végzett. Kiderült, hogy a darugépkocsi használata gazdaságos és célszerű. Az építkezés üteme meggyorsult, a kirakodó teherkocsik gépállása lényegesen lerövidült. A találékonyság, a közös munka sikerében való érdekeltség számos értékes ötletet szült. Az utóbbi három év során Zlobin brigádja egy évre csökkentette az épületek építésének időtartamát, s ezzel 150 000 rubelt takarított meg. A szerződés értelmében a brigád tagjai a megtakarított ösz- 6zeg negyven százalékát kapják meg a tröszttől. Ez any- nyit jelent: ha valaki korábban átlag 140 rubelt keresett havonta, most az átlagos havi keresete 250—260 rubelt tesz ki. — A magas kereset természetesen jó dolog — mondta Zlobin —, de nemcsak erről van szó. Az emberek megtanultak gazdasági kategóriákban gondolkodni, elemezni a technológiai folyamatokat és tökéletesíteni azokat. Brigádunkban 53 ember dolgozik, a brigádtagoknak több mint a fele a dolgozók esti iskolájában, technikumokban, vagy főiskolákon tanul. A szövetségi köztársaságokban jelenleg 1700 építőbrigád dolgozik a moszkvai Nyikoláj Zlobin módszere szerint. A Szovjetunió minden részéből és a szocialista országokból egyre többen keresik fel, akik a legapróbb részletekig meg akarják ismerni a szerződéses módszer lényegét, s miután meggyőződtek előnyeiről, lelkes követőjévé szegődtek. Robbantással vagy gépesítéssel? n Ideális gyárépület Európa egyik legmodernebb gyárépülete a dániai Herning- ben található. A behajlított szárú, patkó alakját utánzó, vasbetonból készült épület „derékban” 25, a végeken 9 méter széles, belmagassága 4—5 méter. A munkafolyamatokat úgy szervezték meg, hogy a nyersanyagok az épület egyik végén áramlanak be, a készáru pedig az épület másik végén távozik. A munkatermek és raktárak ablak nélküliek. A belső világítása világítástechnikai szakemberek és munkapszichológusok együttesen tervezték meg. A gyár összes helyiségében klímaberendezés biztosítja az állandó hőfokot és páratartalmat, a tiszta levegőt. Az üzemépület belső falát a világ egyik legnagyobb méretű művészeti alkotása díszíti, egy 200 méter (!) hosszú és 4 méter széles kerámia dombormű. A szociális létesítmények sorát a gyár dolgozói részére épített úszómedence teszi teljessé a fehérnemű-készítő nagyüzemben. CÍMERES SZÁLLODÁK Az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdasága, a Bó- lyi Állami Gazdaság, minden nyáron diáknagyüzemmé alakul. Július folyamán a fiatalok százai váltják egymást a gazdaság címerezőtáboraiban. A gazdaság a korábbinál kényelmesebb, egészségesebb körülmények között fogadja a nagy létszámú gyereksereget. Eddig sátrakban laktak a fiatalok. A gazdaság hároméves programot dolgozott ki a címerezőtáborok fejlesztésére. Körülbelül négymillió forintos költséggel korszerű diákszállásokat hoznak létre, amelyeket — stílszerűen — „címeres szállodáknak” kereszteltek. Az idén két kerületben készül el a 200—200 személyes szállás, jövőre pedig megépül a harmadik is. Az épületekben hideg-meleg vizes fürdők és jól felszerelt társalgók lesznek, mellettük pedig sportpályákat alakítanak ki. Űj üzemi konyhák is épültek, illetve épülnek, amelyek naponta négyszer készítenek ételt a diáksereg számára. A tízórait külön erre a célra gyártott, higiénikus ételládákban viszik ki a földeken dolgozó gyerekeknek. Szakértők körében a mai napig vitatott az a kérdés, hogy a földmunkák végzésére hagyományos, tehát gépi, vagy robbantásos módszert célszerű-e alkalmazni. Mivel mindkét módszer számos előnnyel rendelkezik és hátrányaik tekintetében is csaknem azonosak, inkább a helyzetnek megfelelő alkalmazás látszik célszerűnek. A robbantással végzett földmunka lehetőségének és szükségességének megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a földmunkagépek igen nagy értékűek, emellett nem is alkalmasak minden körülmények között a nekik szánt feladat megoldására. Hegyes, sziklás vidéken például nemcsak a rájuk váró feladat megoldására képtelenek, hanem az esetek többségében még az épített utakon sem tudnak közlekedni. Helytelen lenne azonban olyan következtetésre jutni, hogy a földmunkák robbantással történő végzése feleslegessé teszi a különböző földmunkagépeket, mivel a robbantáshoz szükséges furatok kimunkálását továbbra is géppel lehet a leggyorsabban és legcélszerűbben elvégezni. Nem megvetendő az a szempont sem, hogy a robbantás után továbbra is szükség van a kézi, illetve a gépi munkára a munkagödör vagy árokrendszer végső kialakítása érdekében. Kézenfekvő tehát, hogy ezt a korszerű módszert a megrongálódott vagy hibás gépek pótlására, a szükséges gépszám csökkentésére, vagy a sziklásköves talajban végzendő földmunkákhoz használják fel elsősorban. E megállapítást igazolja az is, hogy 1 kilogramm robbanóanyag felrobbantásával egy földfejtő munkás 6 órai teljesítménye érhető el akkor, ha a robbanóanyag fajtáját — a talaj minőségétől függően — gondosan választották meg. A talajrobbantásnak tehát biztató jövője van. Robbantásos talajmegmunkálás. I Minden percben 20 lakás1 A kilencedik ötéves tervben a Szovjetunióban 580 millió négyzetméter lakóterület beépítését tervezik. Ez azt jelenti, hogy az építők az országnak minden percben 20 új lakást adnak. A rohamos lakásépítés szoros összefüggésben van a lakások tervezési munkáival, amelyek már évtizedekre előremutatnak. A jövő városait a tervezők az ipari és lakótelepülések elkülönítésével képzelik el. A jövő lakásait a szakemberek a tudományos, oktatási, kulturális központok körül elhelyezkedő lakósejtekben képzelik el. A terület ésszerű kihasználása a függőleges építkezés fejlődését sejteti. E lakások lehetővé teszik az emberek igényeinek kényelmes és gyors kielégítését, mindennapi szükségleteik, esztétikai és egyéb kívánalmaik teljesítését. (APN—KS) Ilyen lesz a jövő városa? 100—150 ezer ember befogadására alkalmas függőleges szervezésű épületcsoport terve. (Foto: APN—KS) Óriás szállítójármű Az előregyártott elemekből történő építés gazdaságosságához ma már nem fér kétség. De ritka eset az, hogy az elemeket gyártó üzem a létesítmény közvetlen közelében dolgozzon, vagy az olyan kedvező helyzet, hogy „háztól házig” vízi úton lehet a szállítást lebonyolítani. Minden más esetben sok tonna súlyú szerkezeti elemek és berendezési egységek hosszabb-rövidebb távon való közúti szállításával kell számolni. Hidak, alagutak, technológiai berendezések építésénél különösen sok gondot okoz a szállítás, s még arra is figyelni kell, hogy az útvonal hidjai, útjai elbírják a hatalmas terhelést. A képen látható különleges szovjet szállítójármű 300 tonnás teher továbbítására alkalmas. A sík úton való haladás — csigalassú menetben — egy vontatóval is megoldható, de már kisebb emelkedőn is két 275 lóerős MÁZ—543-as erőgép segítségére van szükség. A Kijevi Műszaki Főiskolán megnyitották Európa legnagyobb, felfújható könnyűatlétikai „termét”. Területe 5 ezer négyzetméter, hosszúsága 128, szélessége 38, magassága 14 méter. Egész évben működik: a légkondíconáló berendezések állandóan 18 fokon tartják a belső hőmérsékletet. A hatalmas világos sátor műanyag- lemezét a levegő támasztja alá, amelyet az anyagon keresztülvezetett csövekben kompresszorok nyomnak ösz- sze. A lemez átereszti a fényt. Egy időben 350-en sportolhatnak a pályákon, a nézőtér 800 személyes. A sátor-sportkom- binátban kézilabda-, teniszpályák, futópályák, ring, magasugró-, távolugró-, rúdugró- és súlylökőpályák vannak. 4 i 4 J íS
