Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

msf mtcvKI kZCMop 1973. MÁJUS 5., SZOMBAT HA KÉVÉS A PÉNZ Játékgyár" Szigetújfaíun Szigetújfailu — óvoda. Öreg, Sfcopott parasizitház a sok új épület között, benne három «söpört, összesen 84 gyerek. ((„Csak” hússzal több a meg­engedettnél ...) A kis szobák sarkai is zsú­foltak — játékokkal. Játékok­kal, de nem akármilyenekkel. A polcon Mackó Brumi és bo­csa!, a kis zsemleszínű kuityus és a huncut cica, a fitos orrú süni gyerek és a ravasz Róka Rudi ... Egy másik polcon bi- aonytalanul áll vékony lábán a sete-suta kishárány... A já- tékszeknény tetején békésen megfér egymás mellett a kis­malac és a farkas, hátrébb a kövér török Mehetned a három 'tarka tehénnel, és még ki győzné felsorolni, mennyi­mennyi különféle mesefigura népesíti be a polcokat, szek­rényeket. És ezeket a játéko­kat egytől egyig itt, az óvo­dában készítették. Ezzel még nem mondtunk sokat, hiszen minden óvodában vannak ügyes kezű óvónők, akik,szí­vesen „gyártanak” bábokat, bábukat... Igen ám, de a szi- getújfalui óvodában a játék­készítés szinte „gyári” mére­teket ölt. A két kezükkel Asztalos Imréné vezető óvó­nő kezdeményezésére indult meg ez a waigyiaráinyú játékké­szítés. Fél év alatt több mint száz bábot és különféle állat­figurát készített el az óvónő, társai és néhány szülő segít­ségével. Igazi szülője ő a ked­ves játékoknak. Szabad idejé­ben rengeteget tervez, szab, varr... Mi késztette arra, hogy ilyen nagy munkát vállaljon? — Sajnos, nagyon kevés a költségvetésünkben szereplő, játékra fordítható pénz. A leg­nagyobb j ószén dék mellett is — amit a tanács részéről ta­pasztaltunk — minimális ez az összeg. És ha hozzáteszem még azt is, hogy ehhez mérten méregdrágák a játékok... Bi­zony siralmas a helyzetünk. Az ezer, kétezer forintért vásárolt játék szinte meg sem látszik a három csoportban, olyan ke­vés. Aztán, mivel nem ka­punk sehonnan sem plusz anyagi támogatást, a két ke­zünkre vagyunk utalva. Eddig is készítettünk játékokat. Hogy most miért ilyen nagy meny- nyiségben? Az óvodai új ne­velési program megkívánja ezt. Pénzünk nincs, hogy meg­vásároljuk ezeket, de van két kéziünk és a szülőkre is bátran támaszkodhatunk. Tőlük kap­juk a játékok és különböző szemléltető eszközök nyers­anyagát. A Május 1. Ruha­gyárban és a különböző ruhá­zati ktsz-ekben dolgozó szülők rengeteg hulladékanyagot hoz­Új külföldi filmek Az Olaszországban járt Slmatvételi delegáció több Alimét vett át magyarországi forgalmazásra. Köztük a La Mancha lovagja című színes iiilmmusicalt, Arthur Müller rendezésében Sophia Loren és Peter O’Toole főszereplésé­vel. Az ezredeseket akarjuk — szatíra; rendezője Mario Monicetli, a főszerepet Vgo Tognazzi játssza. Témája: a fasiszta rendszert visszasíró volt tisztek „fekete róka” fe­dőnevű szervezkedése és an­nak kudarca. A tábornok áll­va alszik háborús visszaemlé­kezésekkel tarkított szatiri­kus történet egy orvosezre­desről, akinek minden vágya, hogy tábornokká léptessék elő. Egy tiszteletet parancsoló ember — olasz—amerikai bűnügyi dráma, rendezője Michele Lupo, főszereplői: Kirk Douglas, Florinda Bol­hán, Giuliano Gemma. A tör­ténet középpontjában egy bravúrosan előkészített, ku­darccal végződő betörés áll. A Mi keresnivalónk van a for­radalomban? című kalandos vígjáték főszereplője Vittorio Gassmann; egy hányatott sor­sú vándorszínészt alakít, aki a forradalom oldalára áll. A közeljövőben kilenc an­gol, illetve amerikai filmet láthat a hazai közönség. A produkciók közül a Ketten című amerikai filmben egy Vietnamból megszökött ame­rikai katona hazátór az USA­ba, feladja magát, hogy így hangot adhasson tiltakozásá­nak. Egy halálos beteggé vált apa és fia történetét beszéli el a Düh című amerikai film. Két szélhámos mulatságos kalandjairól szól az Ú, maga rettenetes! című angol film. A Folytassa.., sorozat egyik darabja, a, Folytassa külföl­dön, amelynek főszereplői is­mertek a sorozat többi film­jéből, játékukkal egy sok bo­nyodalommal tarkított társas­utazást elevenítenek 'föl. Honfoglalók lovassírjai Az algyői olajmezőn, cső­vezeték-fektetés közben, ré­gészeti leletekre bukkanták a munkások. Az esetről azonnal értesítették a szegedi Móra Ferenc Múzeumot. Kürti Béla régész a helyszínre érkezett, s irányításával leletmentő ása­tást kezdtek. Megállapították, hogy az olajipari munkások segítségével honfoglaláskori temetőre bukkantak. Eddig már 20 sírt, köztük lovas sí­rokat tártak fel. A felszínre került régi lószerszámok kö­zött kengyelek, zablák, a hasz­nálati eszközök között íjak, nyilak, ezüst ruhadíszek talál­hatók. A temető feltárását folytatják. nak; posztót, filcet, bőrt, pré­met, szövetet. A legkisebb anyagot is fel tudjuk használ­ni. Példa erre, hogy egy körül­belül 2 méter hosszú fül (sző­nyeget 80—100 darab vékony prémcsíkból varrt össze Aszta­lomé. Mire jó a rossz nylonharisnya ? Misek Ferencné adminiszt­rátor a tsz-irodán dolgjozik, gyermeke ide jár óvodába. — Gyűjtést kezdtünk a tsz- ben dolgozó asszonyok között — mondja. — Az elhasznált, elromgyolódott nylon harisnyá­kat összeszedjük és bevisszük az óvodába, az óvó nénik ezekkel tömik ki a játékállatok testét. Ez jobb, mint a vatta és pénzbe sem kerüL Egy másik szállót, Pállinger Aladárnét, szinte az óvodai babák varrónőiéként tartják számon. Számtalan divatos, új ruha került már ki a keze -alól, amelyekből minden baba meg­kapta az alakjának megfele­lőt... — Az iskola Is besegít. A gyerekek a politechnikai okta­tás keretében több játék- és edénypcűcot csináltak az óvo­dának. Összefogással, pénz nélkül is lehet tehát ered­ményt elérni. Szíves segítség — Igen, lehet — mondja Asztalomé. — Szerencsére a szülőktől sok segítséget ka­punk. És sokat számít aiz is, hogy óvodai kollektívánk na­gyon szívesen dolgozik együtt Hadd említsek meg egy szá­momra kedves és jellemző epizódot. Tavaly egyik dadu- sunk, Deminger Mária — aki a községi tánckar tagja és ez­által a „Szocialista kultúráiért” emlékérem birtokosa — beta­nított több német és magyar néptáncot a gyerekeknek. Nemzetiségi község vagyunk és a legkisebbek most mutat­koztak be először tánccal. A siker, és az azóta elént ered­mény követelte a folytatást. Deminger Mária azóta is ta­nítja a gyerekeket és már nemcsak az óvodában, hanem az iskolában is. így a kicsik „népi együttese” is megala- kultnaik tekinthető Szigetújfa- luban. Molnár Ferenc fez-elnököt, az óvoda és a fez kapcsolatá­ról faggatom. — Eddig nem nagyon tud­tunk segíteni az óvodának ... Tévedés ne essék, mi nem zár­kózunk el semmiféle kérés elől, szívesem segítünk ott, ahol tudunk. Sajnos, azonban egyelőre mi is nehezen léleg­zőnk. Kulturális alapunk ter­hére 1 millió 200 ezer forint­tal járultunk hozzá az új kul- túrház felépítéséhez, egy éve adták át. Reméljük, mielőbb az óvodáin is segíthetünk. Szabó Éva Díjnyertes könyv A szép magyar könyv 1972. évi versenyének nemzetközi zsűrije előállítási díjjal tün­tette ki a dr. Greguss Pál sze­gedi, Kossuth-díjas professzor által írt „Az élő fenyők _ fa­anatómiája” című művet, amelyet az Akadémiai Kiadó jelentetett meg. Megnyílt a felújított Keresztény Múzeum Esztergom város millenniumi ünnepségeinek keretében pén­teken Garamvölgyi József mű­velődésügyi miniszterhelyettes megnyitotta a felújított eszter­gomi Kerésztény Múzeumot. A megnyitón jelen voltak dr. íj­já,s József kalocsai érsek ve­zetésével a magyar római ka­tolikus püspöki kar tagjai. Az ünnepségen részt vett Giovan­ni Cheli vatikáni tanácsos. Az állami egyházügyi hivatal ré­széről jelen, volt Balló István miniszterhelyettes, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhe­lyettese. Ott voltak továbbá a megye és a város tanácsi, va­lamint társadalmi szerveinek vezetői. PEST MEGYE UTÁN Tizenkét olvasótábor az országban Az „Olvasó népért” mozga­lom megindulása óta eltelt négy év alatt országszerte számos kezdeményezés szüle­tett az általános és középis­kolás korú fiatalok olvasási- művelődési szokásainak fel­mérésiére, kulturális, iro­dalmi, képző- és zeneművé­szeti igényeinek felkeltésére, elmélyítésére. Az összegyűlt tapasztalatok felvetettéit olyan, úgynevezett olvasótáborok létrehozásának szükségességét, ahol — fiatal írók értő ka­lauzolásával — különböző adottságú és műveltségű gye­rekek kis csoportjai ismer­kednek az irodalommal és a művészetekkel. Pénteken a népfront Belg­rad rakparti székházában Fá­bián Zoltán, az írószövetség titkárságának tagja ismertette írókkal, pedagógusokkal, köz­művelődési szakemberekkel az olvasótáborok működési el­vét, alapvető céljait. Az idén 12 ilyen tábor működik majd: hét Pest megyében, kettő Szabolcs-Szatmár megyében, egy-egv Miskolcon, Balmaz­újvároson, illetve a Heves megyei Felsőtárkányban. A Hazafias Népfront és az Írószövetség KlSZ-szervezete által indított akció elsősorban a műveltségi hátránnyal indu­ló gyermekek számára kíván lehetőiségeket nyújtani a kul­túra értékeinek megismerésé­re. Felvétel a Balett Intézetbe Az Állami Balett Intézet az 1973 —74-es tanévre felvételt hirdet olyan 10—12 éves leány- és 10—14 éves fiúgyermekek részére, akik elvégezték az általános iskola első négy osztályát. Az intézet kereté­ben általános és középiskola mű­ködik. amelynek elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgára jelentkezés ideje: 1973. május 15-ig. A vidé­kiek szülői hozzájárulással, meg­címzett, bélyeggel ellátott válasz­borítékkal írásban, a budapestiek személyesen jelentkezhetnek az Állami Balett Intézetnél (Buda­pest, VI., Népköztársaság útja 25.), a felvételi vizsgára jelentkezők budapesti elhelyezéséről a szülők­nek kell gondoskodniuk. Az újon­nan felvett növendékek számára az intézet diákotthoni elhelyezést csak korlátozott számban tud biz­tosítani. A jelentkezőket a felvéte­li vizsga időpontjáról az intézet értesíti. FŐVÁROSI SZÍNHÁZI esték A versenyló halála Másodszor vállalkozott profiljától (vagy inkább vélt profiljától) eltérő bemutatóra a Mikroszkóp Színpad. Az el­múlt évadban a Csendesek a hajnalok előadásával azt je­lezték, hogy nem alkarnak csak politikai kabaré lenni, hanem alkalomadtán — műsorbővítés, de még inkább sajátos színhá­zi stílus kimunkálása céljából — más műfajban is szerencsét próbálnak. , Ez az előadás bizonyos ér­telemben frontáttörést jelen­tett. S nemcsak a választott darabbal, amely önmagában is elég érdekes és izgalmas volt ahhoz, hogy színpadra kerül­jön. Az újdonság elsősorban abban állt, hogy a színház megkereste, s meg is találta azt a színpadi formát, azt az eszköztárat, amely alkalmas az adott parányi színpadtéren, az adott technikai körülmények között, az adott társulati lét­számmal színházat teremteni. Már aikkor nyilvánvaló volt, hogy a Mikroszkóp Színpad folytatni fogja ezt a törekvé­sét, és ebben az évadban je­lentkezik hasonló előadással. Az uj bemutató azonban e várakozással együtt is fel­tűnést keltett. Csingiz Ajtma- tov nagyszerű műve, A ver­senyló halála ugyanis ereden­dően epikai alkotásnak tűnt talán, minden olvasója szemé­ben, olyan írói műnek, amely­ről nehéz elképzelni, hogy más műfajban egyáltalán megje­lenhessen. Aid olvasta a köny­vet, az algihanem egyetért ez­zel a véleménnyel. Aid. viszont látta azt az elő­adást, amelyet eb­ből a könyvből — Komlós János dramatdzálása nyomán, Iglódi István rendezésé­ben — a Mikrosz­kóp Színpad pro­dukált, azzal fog egyetérteni, hogy A versenyló halá­la végül is úgy került át a szín­padra, hogy sike­rült megőrizni benne mindazokat az értékeket, ame­lyek az elmúlt évek egyik leg­jobb — világiro- dalmilag is ki­emelkedő — alko­tásává tették Ajt- maitov könyvét. Ez a íkis terje­delmű írás nem annyira a válasz­tott tárgy, mint inkább a kidolgozás révén emelkedik a legmagasabb iro­dalom szféráiba. Ajtmatov, egy valamikori versenyló, Gül- szári történetét meséli el — látszólag. Ám mire végig­járjuk a hajdani büszke pari­pa életének útját és ese­ményeit, addigra kikerekedik előttünk a szovjet élet egy szelete, az emberség és a .küz­delmek valóságos eposza, Ta- nabájnak, Gülszári gondozójá­nak sorsában pedig egy sokat hányódó, de emberi nagyságát és tisztaságát soha el nem ve­Tanabáj és felesége (Gera Zoltán és Jobba Gabi). A VIII Szentendrei járási Nemzetiségi Napok filmműsora POMÁZ május 5— 6-án: Félbeszakadt vallatás 26—27-én: És az isten megteremtő a kávéházi énekesnőt június 21-22-én: Rovarölő** BUDAKALÁSZ május 21—23-án: június 8-10-én: 23—24-én: És az isten megterertté a kávéházi énekesnőt Valter Szarajevót védi Rovarölő** DUNABOCDÁNY május 12-13-án: Heintje 17-én: Az ellopott csata 24-én: Eltűnt nyolc űrhajó 27-én: A hét holló PILISSZÁNTÓ május 5-én: 12-én: Vök úr házasodik A réztorony 19-én: A bátor kisasszony **Csak 18 éven felülieknek! PILISSZENTLÁSZLÓ május 9-én: Mit kezdjek a milliómmal 16-án: Sötét pillanat 23-án: Négy gyilkosság elég lesz, kedvesem Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIUZEMI VÁLLALAT szító, már-már népi hős figu­rája. Az előadás — igen he­lyesen — erre a népi hangvé­telre és Tanabáj alakjára kon­centrál. Iglódi István megta­lálta azt a szinte egyetlen le­hetséges megoldást, amely ezen a tenyérnyi színpadtéren is képes távlatokat, helyszíne­ket felidézni. Egy nagyméretű vászonlepedő (!) szolgál erre a célra, s csak az tudja igazán értékelni ezt a millió formá­ban alkalmazott vászondarab­ra épített rendezői játék- és ötletsort, aki emlékezik, hány­szor jélenik meg színpadjain­kon funkciótlan, felesleges túl- díszletezettség, mennyi a szce­nikai üresjárat. Iglódi és alko­tótársai, Kricskovits Antal ko­reográfus sokat merített a pantomim, az úgynevezett pó­diumjáték és az erősen stili­zált színészi játékot kívánó ke­leti színjátszás eszköztárából is. A kidolgozás meglepően precíz és gondos, így aztán semmi csodálnivaló nincsen abban, ha a népes szereplő- gárda kiváló együttes munkát produkál. Ebből az egyforma daróc jelmezekkel egybemo­sott, de alkalmanként mégis egyénített tömegből igen szép alakítással emelkedik ki Gera Zoltán, Tanabáj megszemélye­sítője, Jobba Gabi, mint Tana­báj felesége, és egy fiatal szí­nész, Galkó Balázs, aki — Güi- szárit, a paripát játssza. A versenyló halála nemcsak f hogy színházművészeti szem- j pontból izgalmas, újat kereső ' előadás, s mint ilyen, elég rit- 1 ka színpadjainkon, de egyúttal egy kiemelkedő mű sikerült átültetése is egy más művészi formába. Takács István Jt

Next

/
Thumbnails
Contents