Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

1973. MÁJUS 5., SZOMBAT MSI MEetet K^Civlap Pécel és Isaszeg között Vasútépítő katonák Alig egy esztendeje, hogy Gödöllőre települt a MÁV Építési Főnökség 18. számú építésvezetősége. A Palota­kert szomszédságában hosszú, csinos barakk látható, ame­lyet rendezett porta vesz kö­rül. Ebben lakik a karban­tartó és a vasútépítő század építésvezetősége. Mindenütt katonai rend, tisztaság, a lát­vány egy kényelmes penzió benyomását kelti. A szociális helyiségek felszerelése mo­dern, a konyhában gáztűzhely, hűtőgépek és hideg-meleg víz segíti a munkát. Az elkövetkezendő években nagy munka vár a műszaki századra: Budapest és Hatvan kö­zött végeznek majd pálya- felújítási munkálatokat. Jelenleg Pécel és Isaszeg, ké­sőbb majd Rákos és Pécel kö­zött teszik biztonságosabbá a vasúti pályát; a vonatok tart­hatják majd az óránkénti 80 kilométeres sebességet, s las­sításra intő jelzés sem lesz a vágányok mentén. Szűcs László műszaki főfel­ügyelő, az építésvezetőség ve­zetője elmondotta: — Tavalyi felhívásunkra indult el az élenjáró építés- vezetőség cím elnyerésére a verseny, amelyhez a többi építésvezetőség is csatlako­zott. A honvédszázad is bekap­csolódott a szocialista bri­gádmozgalomba. Indultak továbbá a kiváló vasútépítő század cím elnye­réséért, s tavalyi eredmé­nyeikért a bronz fokozatot el is nyerték. A gödöllőiek ered­ménye is hozzájárult ahhoz, hogy a főnökség vezérigazga­tói elismerésben részesítette immár harmadízben őket. Minek köszönhetők kiváló eredményeik? A közös komp­lex vállalások, éves célkitűzé­sek, s''S“ többi feladatok rész­letes ismeretében mindenki tudása legjavát nyújtja. A katonák és a vasutasok között szoros a barátság, óramű­pontossággal dolgoznak együtt. Bánsági József versenyfele­lős patronálja a gödöllőieket, Szűcs László május 1-én ki­váló dolgozó kitüntetésben ré­szesült, s minden dolgozó 2000—2500 Ft pénzjutalmat kapott. (Negyedévenként je­lenik meg a versenyhíradó!) Az idén komoly munka vár rájuk, melynek anyagi kiha­tása meghaladja a 20 millió forintot. Az építésvezetőség biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek szük­ségesek a zavartalan mun­kához. A katonai századot Pécelen helyezték el, kitűnően felsze­relt vasúti kocsikban, ame­lyekben rádió, televízió, sőt, könyvtár is van. Kapnak fi­zetést, így tudnak takarékos­kodni is, ezért szervezték meg a „pénzt haza, vagy a taka­rékba” mozgalmat. Tavaly félmillió forintot tudtak beA tenni a takarékba. Munkájuk­kal, közösségi életükkel ala­posan rászolgáltak a kiváló vasútépítő század cím elnye­résére. Cs. J. ÚJ VARRODA Erdőkertesen, a Budapesti Népruházati Ktsz helyi részle­gében megkezdődött a munka. A kis varroda vezetője, Niko- dém József né elmondta, hogy egyelőre csak tizenöten dolgoz­nak, de még hét lányt-asszonyt fel akarnak venni. Jelenleg gyermekruhákat és férfisortokat készítenek, a nyári divatnak megfelelően. BERUHÁZÁST IGENYEL: 241 Javaslatok térképen Gányi Zoltánnak, a gödöllői városi tanács elnökhelyettesé­nek íróasztalát iratok és dosz- sziék lepik el. — Munka most is akad ren­geteg ... A jelölőgyűlésen el­hangzott javaslatok és bejelen­tések feldolgozását már befe­jeztem — mondja, és a zöld páncélszekrényhez lépve, újabb vaskos dossziét húz elő. — Hány javaslatot, bejelen­tést lehetett végül figyelembe venni ? — A jelölőgyűléseken több mint 500 javaslat hangzott el összesen, ezek legnagyobb része hasznos és közérdekű. öt csoportra osztottam őket, hogy könnyebb legyen a „szor­tírozás”. Úttal, járdával kap­csolatban 78, vízzel és csator­názással kapcsolatban 46, a közvilágítással, illetve az ener­giahálózattal kapcsolatban 35 bejelentést kaptunk. A park- játszótér, valamint az egyéb A városért dolgoznak Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy elmúlt esztendei sikeres munkájáért a Gödöl­lői Városgazdálkodási Válla­lat elnyerte a kiváló vállalat címet. Tarthatatlan állapot Beszámolónkat ezúttal nem a sikerek leírásával kezdjük, hanem a vállalat egyik leg­nagyobb gondjának bemutatá­sával. Pfaff László igazgató elmondta, hogy a vállalat szo­ciális helyzete nagyon kedve­zőtlen, sőt, tarthatatlan, te­lephelyük ugyanis korszerűt­len és túlzsúfolt, .a dolgozók által elvárt munkakörülmé­nyeket nem tudják biztosíta­ni. Az alapításkor — 1966- ban —- természetesen ez, a te­lephely is kielégítette az igé­nyeket, ám azóta a vállalat termelése ötszörösére növeke­dett, s emelkedett a létszám is... korábban már bővítet­ték az öltözőt és a mosdót, de további korszerűsítésre már nincs lehetőség. Sajnos mind­ez azt vonja maga után, hogy csökkenteni kell a gépek vá­sárlását, hiszen a fejlesztési alap tartalékolására van szük­ség a telephelyi gond végső megoldása érdekében. — Természetesen az új te­lephely kérdését saját erőből nem tudjuk megoldani — mondotta Pfaff László —, mindössze a kezdeti lépéseket tehetjük meg. Sürgős segít­ségre lenne szükségünk, hi­szen a vállalat tovább növek­szik, s ennek arányában rom­lik a helyzetünk. Az új telephely kijelölése tavaly már megtörtént. 603 munkahely Mi mindennel foglalkozik a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat? Magas- és mélyépí­téssel, állami házak felújítá­sával és karbantartásával, a \ város parkosításával, gondos­kodik a köztisztaságról, a sze­mét eltávolításáról... Ami tavalyi munkájúk egyik legnagyobb sikere volt: növelték az építőipari terme­lést és a kommunális szolgál­tatásokat. Az építőipari mun­kahelyeik száma 1971-ben 415 volt, tavaly viszont már 603 helyen dolgoztak a városban. Munkájuk színvonala, minő­sége javult, a szerződésekben vállalt kivitelezési határidő­ket betartották. Az építőipari, illetve a kommunális ágazat további gépesítésére lenne szükség, főként a magasépítés és a köztisztaság területén. Ez utóbbi annál is inkább sürge­tő, mert jövőre — központi rendelet alapján — kiselejte­zik a szemétszállító gépjármű­veket, így feltétlenül át kell térni a kukás kocsik, vagy a még korszerűbb, konténeres szemétszállítók használatára. összegezve: a kommunális szolgáltatások több mint 17 százalékkal emelkedtek az 1971-hez képest. A vállalat te­vékenysége tavaly július 1-e óta bővült az ingatlanközvetí­téssel. Legfontosabb: a gépesítés Tavaly, 1971-hez képest, 14,7 százalékkal növekedett a vállalat teljes termelési ér­téke. (Ez 1972-ben 32 millió 569 ezer forint volt. Az ö&z- szeg legnagyobb részét az épí­tőipari ágazat hozta.) Tavaly a vállalat 832 ezer forintot fordított beruházá­sokra, ez év elején pedig vá­sároltak egy IFA billenős, va­lamint egy NISA vegyes hasz­nálatú gépkocsit. Az elmúlt évi gépvásárlások közül ki­emelkedik az MTZ rakodó- és földmunkagép, s a szakipari munkák javítása érdekében vásároltak egy oszlopos fúró­gépet, egy faipari gyalugépet, valamint parkettcsiszoló gépe­TAVASZI TARLAT két A városi tanács által rendelkezésükre bocsátott pénzből két Csepel típusú, félpormentes szemétszállító kocsit, valamint egy ZIL söp­rő-locsoló és hóeltakarító ko­csit vettek. Ezzel korszerűbbé vált a szemétbegyűjtés, s rendszeressé vált a város bur­kolt útjainak locsolása. Említettük, hogy a telephe­lyi gondok megoldása érdeké­ben az idén kevesebb lesz a vállalati beruházás, gépvásár­lás. Ez utóbbi célra 582 ezer forintot szánnak. Végezetül ejtsünk néhány szót a vállalati munkaver­senyről, melynek értékelésé­nél figyelembe kell venni né­hány sajátosságot, amely a vállalat kommunális szolgál­tató jellegéből adódik. A nagyszámú és szinte állandóan változó munkahelyek miatt gyakori a brigádok létszámá­nak és összetételének meg­változtatása. A szocialista munkaversenybe így sok dol­gozó nem tud bekapcsolódni, ők a vállalati munkaverseny­ben vesznek részt, amely a különböző részlegek között folyik. Tavaly 16 brigád ne­vezett be a szocialista mun­kaversenybe,' 58-an pedig a vállalati munkaversenyben vettek ré§zt. Pfaff László: — Az eredmények megtar­tása, illetve a lehetőségek sze­rinti fokozása érdekében min­dent megteszünk. A társadal­mi szervekkel való még jobb együttműködéssel kívánjuk elérni ezt, hogy még jobban tudjuk mozgósítani a vállalat kollektíváját kitűzött céljaink elérésére. Ez a vállalati érde­ken túl a város érdeke is. kategória együttvéve 82 javas­latot tartalmaz. Mellékesen említve: ez utób­biból húsz javaslat a szemét- szállítással kapcsolatos, s ami örvendetes, mindössze öt ja­vaslat foglalkozott a kereske­delemmel, ami azt bizonyítja hogy a város vezetői az utób­bi időben sikeres erőfeszítése­ket tettek az ellátás javítá­sáért. — A végső összesítés után elmondhatom, hogy a bejelen­tések alapján 241 beruházást és kivitelezést igénylő felada­tot tartunk számon. Ezeket ez­úttal négy, kategóriába sorol­tam. Az első csoport tartal­mazza azokat a feladatokat, amelyek megvalósítását már ebben az évben megkezdjük, a másodikba soroltam a IV. öt­éves tervben megvalósítandó- kat, a harmadik csoport teen- dői már csak a következő öt­éves tervben kerülhetnék sor­ra. A negyedik kategória az irreális, teljesíthetetlen igé­nyeket tartalmazza. A bejelentést tevők leve­let kaptak a tanácstól, melyben értesítik őket. hogy foglalkoznak a javas­lattal, amelynek további sorsáról ugyancsak értesítést fognak kapni. Gányi Zoltán precíz munkát végzett, az ezernyi pa­pír között, a kimutatások lai­kus számára áttekinthetetlen szövevényében, jelképeseit szólva, még 10 méternyi járda sem veszett el. — Látnivaló, hogy a legtöbb bejelentés az utakkal, járdák­kal foglalkozik, s éppen ezek­kel kapcsolatban a legszigo­rúbb a pénzügyi korlátozás. Az elmúlt két évben mindkétszer 4,5 millió forintot kaptunk er­re a célra, ezzel szemben az idén mindössze 1,2 millió fo­rintnyi keret áll a tanács ren­delkezésére út-híd-járda épí­tésre, javításra. Gányi Zoltán jókora — ke­mény papírra ragasztott ■— Gödöllő-térképeket vesz elő, amelyre ő maga rajzolta fel színessel a különböző javasla­tokat. Az út- és járdaigények kék és narancssárga vonalai valósággal behálózzák a tér­képet. Minden kategóriának külön térképe van a vízháló­zattól a közvilágításig. — Azt az első perctől kezd­ve örömmel láttuk, hogy a bejelentések körülbelül nyolcvan százaléka talál­kozott a tanács fejlesztési tervével. A térkép megmutatja, hogy csakugyan milyen nagy szük­ség van burkolattal ellátni a Dregonya utcát, amelynek minden mellékutcája portala- nított, s arról is árulkodik egy másik érdekes térkép, hogy a legtöbb belvízgond a Rákos völgyében van. HID, to golfpálya... Helyreállítják az Alsóparkof Mindenek előtt íme egy ér­dekes-értékes adat: Gödöllőn körülbelül 1 millió 192 ezer négyzetméternyi parkterület található. Ennyi egy nagyobb városnak is becsületére válna, de Gödöllőnek még inkább. Legutóbb tervbe vették két 50 hektáros park — az Erzsé­bet park és az Alsópark — re­konstrukcióját. S mivel ez utóbbi, vagyis az Alsópark az elhanyagoltabb, ugyanakkor az értékesebb is, a munkálatokat itt kezdték el. A Grassalko- vich-kastély parkja egykor hí­res volt szépségéről, s a városi tanács most igyekszik vissza­adni a több mint 200 éve ki­alakított zöld területnek egy­kori varázslatosságát. Akciót indítottak, mely­nek keretében a parkot 10 részre osztották fel, intéz­mények és vállalatok kö­zött. A munkálatokból nagy részt vállalt a Gödöllői Erdőgazda­ság, amely a kastéllyal szem­ben fekvő területet kapta meg, hogy erdei' parkot létesítsen, rusztikus bútorokat elhelyezve ott. Ezen a területen — a fel- töltés befejezése után — tavat Elismerés tizenegy énekkarnak A gödöllői járási hivatal nagytermében megnyílt és május 12-ig tart nyitva a város és a járás képzőművészeinek tavaszi tárlata, amelyen 15 festőművész képeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítók: Chlumetzky Tibor, Fazekas Ferenc, Kukta Mátyás, László Lilla, Lőrinc Rezső, dr. Nagy János, Pataki Tibor, Remsey Jenő, Remsey András, Remsey Gábor, Remsey Iván, Sándor Anna, Sári László, Szekeres Erzsébet és Zayzon Ágnes. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára a gödöllői járási emlékbizottság sokrétű programot alakított ki. Célunk az volt, hogy a művelődési in­tézmények csoportjait és a kü­lönböző érdeklődésű, tehetsé­gű fiatalokat mind szélesebb körben vonjuk be az emlék­ünnepségekbe. Az évfordulót nem öncélúan, hanem az al­kotó művészeti munka ered­ményeinek bemutatásával kí­vántuk ünnepelni. Szavalóver­seny és irodalmi színpadi be­mutató, ifjúsági klub vetélke­dő, középiskolák vetélkedője, általános iskolák és felnőttek számára hirdetett irodalmi pá­lyázat, foto- és dokumentációs kiállítás, valamint a dalosta- lálkozó alkotta a programot. Petőfi Sándor költészetének hatását jól tükrözi a kórus­művészetben játszott szerepe. 1972-ben hirdettük meg a dalostalálkozót. A részvétel egyetlen feltétele az volt, hogy a kórustagoknak más dalok mellett legalább egy Petőfi- vers dalfeldolgozásával kellett szerepelniük. Tudtuk, hogy a feldolgozások zeneileg nem könnyű feladatot jelentenek. Azért terjesztettük ki a felhí­vást általános iskolákra is — ami eddig nem volt gyakorlat dalostalálkozók esetében —, mert attól tartottunk, hogy csak néhány kiforrott felnőtt­kórus vállalkozik a részvétel­re. Nagy örömünkre szolgált, hogy a gödöllői járásból hét felnőttkórus és öt általános iskolai énekkar nevezett be a dalostalálkozóra. Közülük egy asszonykórus nem jött el, de 11 énekkar, mintegy félezer ember több hónaoos munkáié­nak gyümölcsét hozta el Pé- celre. A költő tiszteletét, kez­deményezésünk talajra találá­sát az bizonyította legjobban, hogv nem egy énekkar több Petőfi-dallal is készült. Képletesen szólva: Pécelen azon a napon csaknem ötszáz ember helyezte el a tisztelet koszorú iát a költő emlékénél. Ezért mmdannyiójukat elsősor­ban elismerés, köszönet illeti. Földiák András, a gödöllői járás népművelési felügyelője is létesítenek. A park életében ez nem újdonság, hiszen egy­kor három tava is volt; ame­lyiket most újból „életre kel­tik”, valamikor a Hattyús-tó nevet viselte. (Erről régi fény­képek vannak.) Hattyú ugyan ezentúl már nem lesz benne, viszont telepítenek bele fehér amurt. Ugyancsak fényképfelvételek alapján kívánják újra megcsi­nálni a parkot átszelő Rákos­patak fahídját, amelynek ere­detije művészi értéket képvi­selt. Máris rengeteg facsemetét ültettek el, s a munkálatok befejezése után az Alsópark növényzete komoly botanikai értéket képvisel. A munka ter­mészetesen az irtással és ültet- vényezéssel kezdődik, illetve már meg is kezdődött, s leg­később 1975-ben már eredeti szépségében fog pompázni a park. Az irtás során egyébként néhány ritka növény is elő­került, amelyeket teljesen el­temetett a gaz. Az erdőgazdaság május else­jén egyébként — kezdetnek — 168 borókát ültetett el a park sétányának két oldalán. A munkálatokban csaknem mindegyik gödöllői vállalat és intézmény részt vesz. Összessé­gében azonban sok reményre ad okot; az a tény, hogy a la­kosság szívesen vesz részt tár­sadalmi munkában, csakúgy, mint a Török Ignác gimná­zium tanulói. (A gimnázium­mal máskülönben a tanács már társadalmi szerződést kö­tött az Alsóparki munkálatok­ra, s ugyancsak köt majd min­den intézménnyel és vállalat­tal, amely részt vesz a helyre- állításban.) A7 Alsópark végső kiala­kítása után minden kor­osztály megtalálja ott a neki legjobban megfelelő szórakozást. Lesz állandó lovaspálya, ját­szótér, s az országban elsőként igazi, nagyméretű golfpálya is. Gondoltak a park távolabbi jövőjére is. A megkötendő tár­sadalmi szerződésekben az is benne foglaltatik majd, hogy ki-ki a helyreállítás befejező­dése után is gondozni köteles a most elvállalt „parcellát”. Az oldalt írta és összeál­lította: Fehér Béla. A felvételeket készítette: Ékes János. Összefogással Kórusok tiszteletadása a költő emlékének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents