Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-05 / 103. szám
I 1913. MÁJUS 5., SZOMBAT PMT a teret sMriap A fogyasztók érdekében Javuló áruellátás - Intézkedések a nők munkájának könnyítésére Ülést tartott az SZMT elnöksége Egybevágó két napirend szerepelt tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa elnökségének ülésén. Az áruellátás helyzete és a fogyasztói érdekvédelem, valamint a nőkre vonatkozó SZOT- és kormányhatározat végrehajtásának témája. Sok tekintetben találkozott, kiegészítették egymást, hiszen a kereskedelemben elsősorban nők dolgoznak, s a vásárlók is nagyobb részt a gyengébb nem képviselői. Kereskedelmi összforgalom — tízmillióid felett Az első jelentés előterjesztője Lányi Pál, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője két adattal kezdte ismertetőjét: 1968-ban a megye kereskedelmének összforgalma 6 milliárd 690 millió forint volt, tavaly pedig már túlhaladta a 10 milliárdot. Megyénk kereskedelmére jellemző az állami mellett a magas szövetkezeti részesedés. A megye élelmiszer-ellátásával kapcsolatban elmondotta, hogy az utóbbi időben több halat és baromfit adtak el. A következő hónapokra pedig jobban eleget tudnak tenni a tőkehús iránti nagyobb keresletnek. Négy áruházat — Cegléden, Gödöllőn, Vácott és Nagyká- tán — köteleztek arra, hogy állandóan tartsanak stoppáras termékeket. Ehhez azonban szükséges, hogy a nagykereskedelem a rendeléseket folyamatosan teljesítse. Gondot okoz időnként a szállítások rendszertelensége is. Kormos Lászlónak, az SZMT közgazdasági bizottsága vezetőjének szóbeli kiegészítése a fogyasztói érdekvédelemmel foglalkozott. Elmondta, hogy a csaknem 500 társadalmi ellenőr tavaly kétezer vizsgálatot folytatott, s több mint 200 esetben tett jelentést szabálytalanságokról. Hangsúlyozta: bővíteni kell az ellenőrök szakismeretét, s minél több vizsgálatot kell tartani a megye üzleteiben. A legtöbb szabálytalanság a vendéglátóiparban tapasztalható, ezt követi az élelmiszer és az iparcikkszakma. Gyakori a hamis számolás, az árdrágítás és a hamis mérés. Mérlegeim az eladók szemszögéből is Vörös Lajos, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megyei vezetője a felelősségrevo- násokról beszélt. A tavalyi 1357 ellenőrzés 525 büntetéssel járt — fegyelmi eljárások, prémiummegvonások, fizetéscsökkentések, súlyosabb esetekben elbocsátások sújtották a szabálytalankodókat. Az indokolatlan árdrágítások miatt csaknem félmillió forintot vontak el a vállalatoktól. Dr. Dobi Ferenc, az SZMT vezető titkára hozzászólásában a másik oldalt is szemlélve arról beszélt, hogy a bolti eladóknak sem mindig rózsás a helyzetük. Igen magas a fluktuáció a kereskedelemben, sok a túlóra, s nincs szabad szombat. Védeni kell az eladót is — mondta —, meg kell találni a közös érdeket. Az ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak a szakszervezet társadalmi bázisa legyen — a fogyasztói érdekek védelmében. Eredményeket hozott a nőpolitikái határozat Az elnökségi ülés második napirendi pontként a nőkre vonatkozó SZOT- és kormány- határozat végrehajtásának helyzetét trágyalta. Salamon Jánosné, az SZMT nőfelelőse azzal kezdte beszámolóját — összekötve az első napirendi ponttal, hogy az üzletekben jobb és olcsóbb készételeket kellene árusítani, megkönnyítve ezzel a dolgozó nők otthoni munkáját. Jelentésében kiemelte, hogy ’a választott szakszervezeti testületek mindennapos munkájába beépült és fokozatosan érvényesül a nőpolitikái határozat, a vezetők is mind nagyobb felelősséget éreznek a nők társadalmi helyzetéért. A szakszervezet három tájérte- kezleten ismertette a nőbizottságok munkáját, feladatát, melyen összesen 171-en vettek részt. Ma már az üzemekben, vállalatoknál egyre kevesebb a bérek közti különbség a nő- és férfidolgozók között. Két esztendő alatt a váci Kötöttárugyárban 12,3 százalékos, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár budakalászi gyárában 10,3 százalékos béremelést hajtottak végre. A vitában felszólalók véleménye megegyezett abban, hogy az „egyenlő munkáért, egyenlő bért” elve mindjobban érvényesül, a nők politikai, közéleti aktivitása azonban alatta marad a kívánalmaknak. Az okok között szerepet játszik az otthoni munka, a tájékozatlanság, a kisebbségi érzés. A megyei politikai oktatáson bár egyre több nő vesz részt (tavaly 12 ezer 540) — többet várnának. Frits István, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője a nők munkakörülményeinek javulásáról beszélt. Sokat tesznek az éjszakai műszakok csökkentéséért, összeállították a nők számára tiltott munkakörök jegyzékét, korlátozták a gyermekes anyák túlóráztatását. A Mechanikai Művek új festőüzemében, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának modern nyomtatott áramkört gyártó csarnokában már sokkal korszerűbb körülmények között dolgozhatnak a nők, mint azelőtt. Javítani kell a textiliparban és a kereskedelemben dolgozók munkakörülményeit. Az elnökségi ülés megállapította: a továbbiakban is fontos a nőpolitikái határozat végrehajtásának folyamatos ellenőrzése, segítése. Ebben a munkában nagyobb részt kell vállalniuk a különböző munkabizottságoknak is. Nagyobb figyelmet fordítanak a nők általános, szakmai és politikai képzésére, a gyermekintézmények fejlesztésére, s a helyes szemlélet kialakítására. T. E. A párthatárosat végrehajtásáért Segitségvárás helyett társadalmi összefogás Oktatáspolitikáról a budai járásban Magyar-vietnami baráti szervezet A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói magyar— vietnami baráti szervezetet alakítottak, amelynek célja, hogy az itt tanuló vietnami fiatalokat szervezett formában segítsék a tanulásban, hazánk megismerésében. A szervezet patron álój a a filozófia és a tudományos szocializmus tanszék, de számítanak a többi tanszék támogatására is. Első hallásra szokatlanul I szakai pihenése rovására sze- hangzik: az MSZMP Budai j rezhette meg?! Járási Bizottsága kibővített ' pártbizottsági ülésen, a járás gazdasági, hivatali-intézményi és tömeg szervezeti vezetőinek részvételével értékelte az állami oktatás helyzetét és vitatta meg a továbbfejlesztés főbb feladatait. Mi közük a gazdasági vezetőknek az állami oktatás fejlesztéséhez? — kérdezhetné valaki. Nagyon is sok! — felelhetnék a budai járási párt- bizottság vezetői. Olyan országban, ahol a munkaerőutánpótlás lassan kizárólag az új nemzedék, az ifjúság soraiból biztosítható, ahol a szocialista integráció perspektívái csakúgy, mint gazdasági adottságaink — nyersanyagban szegény ország lévén — az intenzív ipari fejlesztést sürgetik, a munkaigényes iparágak fejlesztését, egyáltalán nem mindegy, milyen felkészültségű fiatalok veszik át a „stafétabotot” az üzemekben, a termelőszövetkezetekben. Ám a közgazdasági érvelés mellé hadd tegyünk egy társadalmi-politikait is: éppen azoknak a gazdasági és tömegszervezeti vezetőknek ne lenne közük az állami oktatás fejlesztéséhez, akik az Egy üzem — egy iskola mozgalmat az első perctől kezdve szívügyüknek tekintették ?! Nekik ne lenne közük az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek javításához, az iskolai nevelőmunka színvonalának emeléséhez, akiknek legtöbbje gyermekkorában lett kenyérkereső, s a munkaköréhez szükséges tudását felnőttfejjel, munka mellett, éjPest megyéért emlékérmesek Bernáth Józsefné----------------------- értem, hogy menjek a vá| — Üzentek | ro&i pártbizottságra. Arra ----------------------- gondoltam: valamilyen értekezlet lesz. Szabad szombat volt, éppen hozzá akartam fogni a nagymosáshoz. A pártbizottságról gépkocsival a megyei tanács székhazába vitték, s röviddel később öt társával együtt meghatottan vette át dr. Mondok Páltól, a megyei tanács elnökétől az idén negyedszer odaítélt Pest megyéért emlékérmet. A legmagasabb megyei kitüntetés indoklása: „Bernáth Józsefné, a Ganz Műszerművek gödöllői árammérőgyárának dolgozója Gödöllő város és a megye politikai, társadalmi életében több mint két évtizede eredményesen munkálkodik, üzemében pedig fizikai dolgozóként járul hozzá a közös eredményekhez”. . Bemáthné bennszülött gödöllői. Egyik alapító tagja az árammérőgyárnak. Tizennyolc évet dolgozott a gombolyító műhelyben, teljesítménybérben, nála gyorsabban még a férfiak sem hajlították kézzel a drótokat. Két ízben kapta meg vállalatától a kiváló dolgozó címet, 1960-ban pedig a gépipar kiváló dolgozója lett.---------------- magas vérnyomása miatt keÖt éve | rült át a gombolyítóval közös -------------- folyosón levő galvanizálóműhelybe: előbb fűzőnőnek, majd beírónak. Ta gja az 1962-ben alakult Béke brigádnak. Ez a brigád az eltelt több mint egy évtized alatt a szocialista brigádversenyben megszerezhető valamennyi címet ismételten elnyerte. Közülük a legnagyobb trófeát éppen most, április 4-én: az immár 52 fős Béke brigád a vállalat kiváló brigádja lett. Jutalmuk tagonként 1500 forint. — Brigádunk tagjai átlagosan több mint 13 j léve a vállalat dolgozói — mondja Fekete László brigádvezető. — Az idén lettünk komplex brigád, ez azt jelenti, hogy a műhely dolgozóin kívül a fejlesztő mérnökünk, a technológusunk, valamint a fejlesztési labor és a meó dolgozói is erősítik a brigádot. Érthető tehát, hogy a kitüntetést követő munkanapon, hétfőn reggel elsőnek a brigád tagjai gratuláltak Bemáthnénak. Előkerült a brigádnapló, amelybe szépen kaligrafált betűkkel megörökítették a rendkívüli eseményt.--------------------------------- óta aktívan részt I „A felszabadulás | vesz a nömozga- ■ lomban, sok segítséget nyújt a dolgozó-nők problémáinak megoldásához, tiszteletüket, bizalmukat élvezi. Eg yik szervezője a város szépítéséért folyó társadalmi munkának. Nagy szeretettel foglalkozik az öregek házában elhelyezettek gondjaival.” — Az első tanácsi választásnál 1950-ben még csak segédkeztem — kezdi a visszaemlékezést több mint két évtized távolából Bernáth Józsefné —, azt hiszem, akkor figyeltek fel rám. A következő ciklusban már megválasztottak járási tanácstagnak. 1959-től tagja a megyei tanácsnak, ahol a kereskedelmi és a községfejlesztési állandó bizottságokban kamatoztatja tapasztalatait. — Tizennégy év alatt kétszer hiányoztam a megyei tanácsülésről, egyszer azért, mert Moszkvában voltam, másszor meg azért, mert szegény édesanyám haldoklott.-—-------------------------------- a most véget ért I Gödöllő tanácsába | ciklus elején----------------------------------- választották be — a férje helyett, aki kárpótlásul a népfrontban tevékenykedik. Az asszony két év alatt elintézte a körzetében mindazt, amire futotta a város pénztárcájából. A sártenger helyén járda épült a Klapka utcában és a busz sem kerüli már el a hármas körzetet. — A március 13-án megtartott jelölőgyűlésemre alig tudtam elmenni. Egy nappal előbb a váci kórházban egy bácsit látogattam meg a körzetemből, és elestem. Így aztán egyik oldalon a férjemre, másikon egy seprűnyélre támaszkodva bicegtem el a gyűlésre. Ez azonban mit sem változtatott választói bizalmán: újra jelölték. Kezdődhet a Peres utca járdásítása, a Napsugár utca villanyhálózatának bővítése, s ha Bemáthné megígérte, akkor előbb-utóbb sor kerül a népbolt meg- nagyobbítására és áruellátásának zavartalanabbá tételére is. j---------------------------- hogy a férjem anyI —S zerencsém, | nyira megértő, több,---------------------------- mint társ: harcostárs. Ne mcsak a politikai kérdéseket vitatjuk meg közösen, hanem a háztartásban is rendszeresen segítségemre van. Bernáth Józsefnénak másfél éve van hátra a nyugdíjig, de — mint mondotta búcsúzóul — azután is rendszeresen bejár majd a gyárba. hiszen mint megyei tanácstag, a jól bevált gyakorlathoz híven, továbbra is a munkatársai között szeretné megtartani a fogadóóráit. Kertész Péter Kritikusan A tájékoztató kritikusan tárta fel az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 14— 15-i, az állami oktatás helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatait. A járás oktatásügyének megítélésében a pártbizottság abból a sajátos helyzetből indult ki, amit a főváros közelsége és vonzereje jelent a járás életében. Budapest vonzó hatása nyilvánul meg például abban, hogy az elmúlt tíz évben a járás — mindenekelőtt az agglomerációs községek — lakosságának száma több mint húszezerrel emelkedett, s ezt a gyors ütemű növekedést a kommunális, egészségügyi és oktatási hálózat nehezen tudja követni. Jellemző erre Érd példája, ahol 1952-ben még csak 34 általános iskolai tanterem volt, ma pedig a 76 is kevés. Óvodák Hol vannak már azok a nem is régmúlt idők, amikor mezőgazdasági jellegű fal- vainkban a községi tanácselnökök, nőtanács-aktivisták valósággal „toborozták” a gyerekeket a „félházzal” működő óvodákba?! Ma már nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők is látják az óvodai nevelés-oktatás fontosságát. Olyannyira, hogy az óvoda kettős funkciójából — a szociális és az iskolára előkészítő szerepéből — mindinkább az utóbbi kerül előtérbe. A budai járásban jelenleg 34 óvoda működik, s ezekben 3410 gyermeket tudnak elhelyezni. Némi, jóindulattal —■ és 111 százalékos kihasználtsággal. Évente még így is 700—800 — jogosult — gyermek felvételét kénytelenek hely hiányában elutasítani. A járási pártbizottság és a községi pártszervek kezdeményezésére, a gondokon nagyszabású társadalmi összefogással igyekeznek enyhíteni. Így épül óvoda az idén Budaörsön 120, Pilisvörösváron és Törökbálinton 100—100 apróság elhelyezésére; Budakeszi Nagyközségi Tanácsa pedig 600 adagos óvodai konyha építésére vállalkozott. Iskolák Mind a Központi Bizottság tavaly júniusi, mind pedig a Pest megyei pártbizottság tavaly októberi határozata nagy gondot fordít az általános iskolai oktatás fejlesztésére. Milyen fejlesztésről van szó? Meg kell szüntetni —mondja a járási pártbizottság feladatterve — az iskolák közötti színvonalbeli különbségeket, az oktatás tárgyi és személyi feltételeiben meglevő differenciát. A központi alapokból elsősorban — és kiemelten — a hátrányos helyzetben levő iskolák részesüljenek. E cél érdekében — első lépésként — a Budai Járási Hivatal művelődésügyi osztálya az idén felmérte az iskolák szemléltetőeszköz-állományát, s megállapította, hogy a közepes szintű ellátottsághoz 3 millió forintra volna szükség a járásban. Annak ellenére is, hogy az Egy üzem — egy iskola mozgalom keretében a vállalatok eddig csaknem kétmillió forint értékben csinosítottak, tataroztak, illetve szemléltető eszközöket, készítettek a patronált iskoláknak. A járási pártbizottság mindezért köszönetét tolmácsolta az üzemeknek, termelőszövetkezeteknek, vállalatoknak, arra kérve képviselőiket, hogy pártfogásukat ezután se vonják meg az iskoláktól, sőt, kapcsolatukat bővítsék ki a gyerekek üzemi tapasztalatszerzésére, a pálya- választás megkönnyítésére. Ma már senki sem vitatja, hogy az eredményes oktatás egyik fontos feltétele: a korszerű oktatási segédanyagok biztosítása. Ezért is tartjuk követésre méltónak a járási pártbizottság kezdeményezését: felkérésére a Tanért Vállalat alkalmi kiállításon mutatta be a kibővített pártbizottsági ülés részvevőinek mindazokat az oktatási szemléltetőeszközökéit, amelyek lényegesen megköny- nyítik a tananyag alapos elsajátítását. Tantermek A szemléltetőeszközök hiányánál nem kisebb gondot okoz a járásban az iskolák túlzsúfoltsága, a tanterem- es egyéb helyiséghiány. A budai járás 37 általános iskolája összesen 330 tanteremmel rendelkezik, ezek közül azonban 53 szükségtanterem. Az iskolák 80 százalékában „két műszakos” tanítás folyik. A tantermek zsúfoltsága miatt nagyon sok iskolában nincs megfelelő hely a tanításon kívüli foglalkozásokra: az úttörőéletre, a szakköri, sport- és egyéb tevékenységre. Különösen nehéz a helyzet a bia- torbágyi I. sz. iskolában, Pa- tyon, Törökbálinton és_ Nagykovácsiban; terembővítésre lenne szükség Érd néhány iskolájában, Herceghalmon, Tárnokligeten; sürgős felújításra szorul a budajenői, a sóskúti, a pilisvörösvári II. számú és a régi ürömi iskola. Ebben az évben községi és megyei hozzájárulásból 3,5 4 millió forintos felújítást végeznek a törökbálinti iskolában, s megkezdik a nagykovácsi általános iskola nyolc tanteremmel való bővítését. Még a negyedik ötéves tervben megkezdődik — elsősorban központi alapokból — a bia- torbágyi nyolc tantermes iskola építkezése. A pátyi gondok orvoslására a következő ötéves terv első szakaszában kerül sor. A pártbizottság arra törekszik, hogy legalább a felső tagozatokon felszámolják a részben osztott iskolákat, az összevont tanulócsoportokat. Á pedagógus Jelentőségénél fogva első helyen kellett volna említenünk az eredményes oktatásnevelés legfontosabb feltételét: a pedagógust. A KB-határozat leszögezi: „A köznevelés döntő tényezője: a pedagógus”. És így folytatja: „A pedagógusellátottság szintje a fejlődés ellenére sem éri el a mennyiségileg és minőségileg kívánatos színvonalat”. A budai járás oktatási intézményeiben jelenleg 976 pedagógus dolgozik. Közülük 60 óvónő és 46 általános iskolai nevelő — képesítés nélkül! Az utóbbi években megnövekedett fluktuáció hatására a pedagógusok képesítésének színvona- la-aránya romlott, csökkent a szaktanári ellátottság: 6 százalékkal maradt alatta az országosnak. A Központi Bizottság határozata feltárta e negatív jelenség okát: „ ...A pedagógusok munkájának fontosságával még ma sincs megfelelő összhangban társadalmi, erkölcsi, anyagi megbecsülésük. A velük szemben támasztott követelmények növekedésével nem tartott lépést munkafeltételeik javítása: sok a felesleges adminisztratív, szervezési teendőjük, hányzik a munkájukat segítő személyzet, eszköz, felszerelés. Jelentős részük nagymértékben túlterhelt”. A helyzet gyökeres megjavítása — természetesen — országos intézkedéseket igényel. Ám — és ez a járási pártbizottság véleménye — sok mindent orvosolhatnak a járási és más helyi szervek 4s. A pedagógus lakásépítési akció fokozott támogatása, a nevelői törzsgárda kiemelt erkölcsi- anyagi megbecsülése, ösztöndíjak létesítése, a munkahelyi — iskolai — légkör javítása, az állami, politikai és gazdasági vezetés fokozott figyelme, gondoskodása sokat segíthet a pedagógusok társadalmi rangjának emelésében, anyagi helyzetük, közérzetük javításában. Nyíri Éva
