Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

1973. MÄJUS 17., CSÜTÖRTÖK FEST HLCrr.l K^Cirlap VÉDNÖKSÉG ÉS KOMMUNISTA MÖSZAK Pest megyei fiatalok a Tisza II-ért • •• 111. i (Folytatás az 1. oldalról.) A tegnap átadott kiskörei Vízlépcső fölött vállalt KISZ- Védnökségben a fiatalok 1200 szervezete vett részt, köztük több Pest megyei is. Az 1969— 70-es téli, majd az 1970-es ta­vaszi árvíz után, amikor a ce­menthiány nagymértékben las­sította a vízlépcső építését. A Váci DCM KISZ-szervezeite „Zöld utat a KlSZ-védnökség­nek” jelszóval levelet kapott. Az építők azokban a hetekben már a szó szoros értelmében úgy söpörték össze a szükséges anyagot; a cementet és a beto­nozáshoz használt adalék­anyagokat. A segélykérő levél­re a DCM KISZ-fiataljai ösz- szefogtak és kommunista mű­szakokon állították elő a kis- köreieknek — soron kívül — a kért cementszállítmányokat. A gödöllői egyetem segítsége A múlt év elején a gödöllői Agrártudományi Egyetem fia­taljai is bekapcsolódtak a védnökségbe. Ekkor kötöttek szocialista szerződést a fábián- sebestyéni Kinizsi Termelőszö­vetkezettel, amelynek földjei ott terülnek el, ahol jelenleg Európa legnagyobb vízfejlesz­tési programja, a Tisza II. bontakozik ki. A gödöllői egyetem szerződésben vállalta, hogy kidolgozza a Kinizsi Ter­melőszövetkezet 10 éves kö­zéptávú fejlesztési tervét,, mely gazdaságnak 1040 hold­ját érinti majd az öntözés. A vizet a szenesdonáti öntöző­fürttől kapják, melynek kivi­telezése már megkezdődött, és a tervek szerint 1974-ben be­fejeződik. Az egyetem és a termelőszövetkezet között azonban csak akkor lehet gyü­mölcsöző az együttműködés, h'a a szakmai segítség, társa­dalmi, politikai segítséggel is párosul. A két KISZ-szervezet tehát találkozókat szervezett, amelyeken az egyetemi fiata­lok átadták a politikai mun- ikában szerzett tapasztalatai­kat, a szervezeti életben kiala­kult módszereiket a fábiánse- bestyénieknek. A hallgatók szakmai ismeretekkel is segí­tették 'a termelőszövetkezet fiataljait, megismertették őket az új technológiákkal. A fábiánsebestyéniek szűké­ben vannak a diplomás szak­emberekben, pedig a távlati fejlesztési terveikből adódóan öntöző szakmérnökökre, az új technológiát alaposan ismerő mezőgazdasági mérnökökre lesz szükségük. Ezért határoz­ta el a tsz, hogy társadalmi ösztöndíjat alapít a gödöllői egyetemen. A tudományos diákköri munkán belül a hall­gatók már eddig is vállaltak részfeladatokat a termelőszö­vetkezet távlati fejlesztési .ter­vének elkészítéséből. A ceglédi és a nagykátai járás is vizet kap A kiskörei vízlépcső tovább épül. Ha elkészül — előrelát­hatólag 1976-ban —, az 1. szá­mú, azaz a jászsági főcsatorna, az öntözőtelepek Pest megyét is érintik. A ceglédi és nagyká- tai járásban levő állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek is felhasználhatják majd öntö­zésre a Tisza vizét. Jubiláris ülésszak Szerda délelőtt a Parlament vadásztermében megkezdődött a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jubi­láris ülésszaka. A bizottságot tíz évvel ezelőtt hozták létre, s ezúttal tartja hatodik ülés­szakát. A szerdai jubiláris plenáris ülésen a két delegáció vezető­je, Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter, illetve Géza Tikvic­az úgynevezett teáscsészével, az elnöki palota homlokzata kísér a mesterséges tó part­ján, melyet talán azért csi­náltak, hogy Rio de Janeiro csodatengerpartja helyett ad­janak cserébe valamit, azon­ban ez édeskevés az itteniek szerint. A lakótelepek fa- lanszterszerűek: 3—7 emelete­sek, 3 lépcsőházzal, minden emeleten 2 lakással. Egy lakó­tömb 8—10 ilyen épületből áll, a hozzátartozó parkkal, üzle­tekkel. A város közepén az autóbuszállomás, a város szé­lén a pályaudvar — autóbusz- szal egyébként Rio de Janei- róból több mint 19 óra alatt ér ide, aki látni akarja a „novacap”-ot, az új fővárost. Az autóbuszmegállónál már ott a nemzeti színház és a touring klub, az autósztráda mellett pedig az ultramodern katedrális. Ezután katonás sorrendben, egymással szem­ben sorakoznak a különböző minisztériumok, közöttük át­járók, parkok. A sort a kong­resszusi palota zárja le. Joggal kérdezheti az olvasó — mi van ezenkívül? Ettől ugyanis még halott lehet a vá­ros. Megnyugtathatok minden kételkedőt: 10 mozi, 13 szín­ház, éjszakai lokálok. 72 ho­tel, 155 általános iskola, 34 középiskola, 23 étterem, stran­dok, bankok — minden van Itt —, és ezzel együtt kissé halott város még Brasilia Akik itt élnek, candangóknak hívják magukat; telepesek­nek. Az új főváros funkciója eleve meghatározza — kik te­lepedtek le Brasíliában. Kény- szerűségből a hivatalnokgár­da s a diplomaták, akiknek ki, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a bi­zottság társelnökei méltatták a fejlődés eredményeit, s vázol­ták a további feladatokat. vérzett a szívük otthagyni Riót, a csodálatos várost. Örömmel a nordestinók, az északról jött építőmunkások, akiknek nemcsak magasabb fizetés, hanem valamivel em­beribb körülmények is osz­tályrészül jutottak az új fővá­rosban — ha a nyomortelepen is. Brasíliához legközelebb Belő Horizonte fekszik — 800 kilométerre, s legtávolabb Rio Branco — 2286 kilométerre. Az építkezések kezdetén még sehová sem vezetett út, az egyetlen szállítóeszköz a repü­lőgép volt. Ma már Brasilia komoly úthálózattal rendel­kezik, s a Transamazonica, j melyet a brazil sajtó „Herku­les nyolcadik munkájának” nevez, még csak bővíti majd ezt az úthálózatot. A Trans­amazonica, mely keletről nyu­gatra átvágja az országot, a Zöld Poklot, az Amazonast — négyezer kilométer hosszú lesz. Sok újságcikk szólt arról, mennyire nem szívesen köl­töznek ide az állami tisztvise­lők, mennyire drága város Brasilia — s tulajdonképpen hivatalváros, hiszen aki meg­teheti, csak addig marad itt. amíg hivatali ideje köti. Ma már vannak mindennapjai az új fővárosnak, a több mint egymillió lakos életet lehelt az építészeti remekművek kö­zé, vége a barakkidőknek, ki­alakultak már a peremváro­sok is, ahol a nyomortelep bá­dogviskói ünneprontóan kiált­ják szembe a valóságot — akik Brasíliát építették, itt élnek. Tamás Ervin (KÖVETKEZIK: FAVELÁK, FEKETÉK) Kitüntetések békemnnkáért Az Országos Béketanács el­nöksége a magyar békemoz­galom (kitüntető jelvényét adományozta a béke és ba­rátsági hónap alkalmából olyan közéleti aktivistáknak és mozgalmi vezetőknek, akik kiemelkedő tevékenységet vé­geztek a békemunkában. A kitüntetettek közül szerdán a Hazafias Népfront Belgrad rakparti székházában 70 bé­kemunkás kapta meg a magas elismerést. A magyar békemozgalom kitüntető jelvényét adomá­nyozták Santiago Frayle-nek, a kubai béketanács főtitkárá­nak is, aki jelenleg — delegá­ció élén — hazánkban tartóz­kodik. A munkáshatározat a megvalósulás útján PEST MEGYÉBEN csaknem 260 000 a munkás. Több mint felük Budapesten, másik ré­szük a megye üzemeiben dol­gozik. A munkások öntuda­tát, politikai fejlődését, mun- kaerkülcsét alapvetően a szo­cialista társadalmi rendsze­rünkhöz való hűség jellemzi. Pártunk és kormányunk szi­lárd elvi alapokon nyugvó bél­és külpolitikájának megérte­tésében és elfogadtatásában egyre nagyobb szerepet vállal­nak az üzemekben dolgozó kommunisták, a pártszerveze­tek, szakszervezeti bizottsá­gok és KISZ-szervezetek. Kü­lönös figyelmet érdemel a pártszervezetek, a kommunis- j ták közvetlen politikai tevé- 1 kenysége, amit az üzemben a munkások között végeznek. Ezen keresztül valósítható meg, hogy rendszeres, élő, na­pi kapcsolat alakuljon ki a kommunisták és a pártonkívü- liek, a munkások és a párt- szervezetek között. Az élő kap­csolat kedvező hatással van a munkások tudatformálására, a helyes munkásközvélemény kialakítására, a munkaerkölcs­re. A munkások aktivitását je­lentősen befolyásolja infor­máltságuk, a véleményükre, javaslataikra történő reagá­lás. Több üzem jó példája mutatja, hogy ahol a párt- és társadalmi vezetés mellett a gazdasági vezetők is komor lyan alkalmazzák a rendsze­res tájékoztatás és visszajel­zés eszközeit, ott növekszik a dolgozók aktivitása. Jó példa a Nagykőrösi Kon­zervgyár, a váci Forte, a soly­mári PEMU, A gödöllői Gép­gyárban megkövetelik az ille­tékes gazdasági vezetőktől, hogy írásban adjanak választ a dolgozók által felvetett ja­vaslatokra, észrevételekre. AZ MSZMP KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK 1972. no­vember 14—15-i határozata óta a megye párt- és gazda­sági, társadalmi szerveinek figyelme jobban a munkások felé fordult. A gazdasági ve­zetők is gyakrabban keresik fel munkahelyeiken a dolgo­zókat. Több kérdésben érte­keznek a munkásokkal, meg­beszélik velük a termelés és bérfejlesztés, a lakásépítés stb. kérdéseit. A tapasztala­tok bizonyítják, hogy nőtt a munkások aktivitása, érzik, hogy jobban odafigyelnek szavukra. Erősödnek azok a jelek, amelyek mutatják, hogy a vezetők egyre többet foglal­koznak a munkások politikai, szakmai képzettségének fej­lesztésével. Egyre többet tesz­nek a munkások közérzeté­nek javítására, és megbecsü­lésük érdekében; törekednek a munkahelyi légkör további jobbá tételére. Miközben a munkások látják, hogy gond­jaikkal, problémáikkal törőd­nek, hogy szavuk meghallga­tást nyer, erősödik önbizal­muk, javul közérzetük, s nem­csak több és jobb munkát vé­geznek, hanem áldozatot is készek hozni gyárukért, ter­mékeik hírnevének öregbíté­séért. Kalászoi a rozs Kedvezett a mezőgazdasági munkáknak a csapadékmentes időjárás A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium tájékoz­tatása szerint május elejének időjárása kedvezett a mező- gazdaságnak. A csapadékmentes két hétben behozhatták el­maradásukat a gazdasá­gok, mindenütt meggyorsult a ve­tés, így gyakorlatilag vala­mennyi arra kijelölt területen földbe került a burgonya, a napraforgó és a kukorica. Jól fejlődnek a kalászosok is, a búza szárba szökkent, a rozs pedig már kalászoL Az elmúlt napok időjárása jó hatással volt a mák-, az olaj- és a rostlenvetésekre is, és kedvezően fejlődik a cukor­répa. A szőlő erőteljes hajtás­növekedése és fürthozama jó közepes termést ígér. A gyümölcsösökben a meggy- és a cseresznyefákról előrelát­hatóan közepes termést taka­rítanak majd be. Ugyanakkor az őszibarack és a körte kö­tődése alapján jó termésre számítanak a szakemberek. Az alma még nem becsülhető, a virágok mennyisége azonban átlagosnak mondható. A MUNKÁSOK politi­kai MAGATARTÁSARA, vé­leményére, aktivitására nagy hatással van a vezetők maga­tartása, megnyilvánulása. Anol jó kapcsolat alakult ki a mun­kások és a vezetők között, — és ez így van a megyében lé­vő üzemek többségében —, ott jobb a munkások hangulata, jobb kedvvel dolgoznak. A munkások a legaktívab­bak akkor voltak, amikor ja­vaslatot kértek tőlük, hogy az 1973-as tervet hogyan lehet teljesíteni, a költségeket csök­kenteni. Ezt tapasztaltuk a Mechanilcai ' Müveknél, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár­ban. A munkások megnöve­kedett cselekvőkészségét mu­tatta a tanácsválasztások mun­kájában való aktív részvétel. Kiemelkedő volt a bejáró dol­gozók, párttagok aktivitása, amelyet a választások előké­szítésében és a választás nap­ján tanúsítottak. Megfelelő felelősséggel mondtak véleményt, s hatá­roztak a szakszervezeti szer­vek közreműködésével, a munkáslakások építésének fejlesztéséről. Bár az igények nagyobbak, mint amit a vál­lalatok jelen pillanatban ki tudnak elégíteni, támogatással és megértéssel fogadták ezt az akciót. A Dunai Kőolajipari Vállalat pl. 40 munkáslakós építéséhez nyújt segítséget, hasonlóan nagy összeggel épí­tenek lakásokat a solymári PEMÜ támogatásával. A KÉRDÉSEK, PROBLÉ­MÁK ZÖME a munkahelye­ken, a műhelyekben vetődik fel. Itt az üzemvezetők, mű­vezetők, brigádvezetők, tehát a dolgozókkal naponta közvet­len kapcsolatban lévők hiva­tottak arra, hogy a felmerült kérdésekre választ adjanak, illetve jelezzék azokat az in­tézkedésre jogosult vezetők­nek és szerveknek. Fejlészté- ni kell ezen munkahelyi ve­zetők önálló véleményalkotá­sát, hogy a helyi tapasztalatok birtokában bátrabban kezde­ményezzenek és adaptálják a feladatokat a helyi viszonyok­ra. Minden üzemben indokolt megszervezni és kialakítani a dolgozókkal közvetlen kapcso­latban levő művezetők tovább­képzésének szakmai és politi­kai rendszerét. Különös a je­lentősége a műhelyben levő pártalapszervezet, pártcsoport, szakszervezeti bizalmi szoros, rendszeres és elvszerű együtt­működésének. A fejlődés mai szakaszán, a tudományos-technikai forrada­lom korszakában a szocializ­mus magasabb szinten történő építésének nélkülözhetetlen feltétele a munikásműveltség fejlesztése. Az elmúlt 10 év alatt megyénkben felére csök­kent az általános iskolát el nem végzett munkások ará­nya, s ez igen örvendetes. De még mindig több tízezer mun­kás van, aki nem rendelkezik a szükséges alapvető művelt­séggel. Ez a körülmény nehe­zíti, lassítja a társadalmi elő­rehaladás ütemét, csökkenti a munkások politikai aktivitását. Különösen a Központi Bizott­ság novemberi határozata óta az üzemek gazdasági és társa­dalmi vezetői több intézkedés­sel segítik a dolgozók tovább­tanulását. Az alaplépés: csök­kenteni az általános iskolát el nem végzettek számát. Ennek érdekében kihelyezett iskolai oktatást szerveztek, biztosítot­ták a szükséges műszakcserét. A Fésűsfonó kistarcsai gyárá­ban ingyen adják a tanköny­veket a továbbtanulás részve­vőinek. Szakmunkásvizsga esetén 5 százalékos béremelési biztosítanak. Ennek ellenére — és számtalan más intézkedés ellenére — mégsem kielégítő a továbbtanulásra jelentkező munkások száma. A fizikai munkakörből történő „kieme­lés” előfeltétele pedig éppen a szakmai és általános művelt­ség fejlesztése. A gödöllői Ganzban 40 fizikai munkást léptettek elő különböző műve­zetői, csoportvezetői munka­körbe, a Diósdi Csapágygyár­ban 12 főt 1972-ben, és hason­ló jó tapasztalatok vannak a dunakeszi Mechanikai Labora­tóriumban is. Az előléptetett fizikai munkások bebizonyítot­ták alkalmasságukat. Szüksé­ges, hogy a vállalatok gazda­sági vezetése — lehetőségeihez mérten — jobban differenciál­jon a szakképzett és segéd­munkások között, s ez anya­giakban is jusson kifejezésre. A NOVEMBERI HATÁRO­ZAT ÖTA erősödött a párt- szervezetek és a szakszerveze­tek tájékoztató munkája. A rendszeres tájékoztatást — az üzem problémáiról és jövőjé­ről is — igénylik a munkások. A visiszainformálásban egész­séges folyamat van kialakuló­ba«. A szakszervezeti szervek so­kat tették az üzemi és mun­kakörülmények fejlesztéséért. Jogos igényeket fogalmaztak meg például a Csepel Autó- ■gyárban, ahol 2 nagy szociális létesítményt adtak át, vagy, Százhalombattán, ahol sokat javultak a DKV-hál és a DHV-nál — a belső üzemszer­vezés eredményeként — a munkakörülmények A százha­lombattai beruházásokon 2 új étterem és konyha átadásával korszerű étkezési körülménye­ket teremtettek a dolgozóknak. Jelentősen javult az egészség- ügyi ellátás: 1972 óta új orvo­si rendelőket adtak át és meg­szervezték a szakorvosi ellá­tást. A novemberi párthatározat óta különösen sokat tettele a vállalatok a munkásak mun­kahelyi körülményeinek fej­lesztése érdekében. A Pest me­gyei Állami Építőipari Vállalat új berendezésekkel tette kul­turáltabbá váci és szentend­rei munkásszállásait. A szak- szervezeti intéző bizott­ság köveitkezetas munkájának eredménye, hogy Százhalom­battán jól működnek a mun­kásszállók önkormányzati szervei és kialakultak a kultu­rális, politikai nevelőmunka feltételei. n A munkásosztály társadal­munk vezető osztálya. Felké­szültsége, tapasztalata alkal­massá teszi társadalmi hivatá­sának teljesítéséire. Létszáma gyarapodott, átrétegződött, így műveltségében, felkészültségé­ben nagy a differenciáltság. Ez határozza meg a munkásokkal való foglalkozás tartalmát, irányát. Ezt a sokrétűséget leéli figyelembe venni a pártszer­veknek, szakszervezeteknek, gazdasági vezetőknek és sok­szor műhelyenként, egyénen­ként differenciáltan kell vé­gezniük munkájukat. Minden gyár, üzem, műhely valameny- nyi vezetőjének feladata, hi­vatásbeli kötelessége a mun­kásosztály politikai, szakmai, ideológiai műveltségének fej­lesztése, ennék érdekében megfelelő intézkedések meg­tétele. Ennek igénylése a párt­szervezetek feladata. A MUNKÄSPOLITIKA MA­RADÉKTALAN ÉRVÉNYESÍ­TÉSE csak a munkások kellő képviseletével oldható meg. Azonban a vezető testületek­ben még mindig nem a kívá­nalmaknak megfelelő ez a képviselet. Sok pártszervezet vezetőségében „mutatóban” van fizikai munkás — bár az ott dolgozók többsége fizikai munkát végez. A politika fejlesztésében, al­kalmazásában nélkülözhetet­len a munkások aktív részvé­tele. Ennek egyik — de fontos — feltétele fokozódó aktivitá­suk a vezető testületek mun­kájában. A pártszervezetek és bizottságok az eddiginél tuda­tosabban alakítsák a vezető testületek összetételét, külön figyelmet fordítva a politikai­lag képzett szakmunkásokra. A Központi Bizottság no­vemberi határozata a munikás- politika fejlesztését, erősítését illetően — a X. kongresszus határozatának megfelelően — a megvalósulás útján van. A PARTSZERVEZETEKEN, A TÖMEGSZERVEZETEKEN és a kommunista gazdasági vezetőkön múlik, hogy társa­dalmunk vezető osztálya to­vább erősödjön és maradékta­lanul betöltse hivatását a ha­talom gyakorlásában és ellen­őrzésében. Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetőj e / >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents