Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

A ‘"'kMím^ap 1973. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK Június 2-8: ünnepi könyvhét Kiállítások, író—olvasó találkozók, irodalmi műsor a megyei programban Az 1973-as esztendő jelen­tős évfordulója a magyar könyv történetének. Ötszáz évvel ezelőtt hagyta el az el­ső, Magyarországon nyomta­tott könyv, a Cronica Hunga- rorum Hess András Buda vári nyomdáját. Az azóta eltelt fél évezred során nagy utat tett meg a magyar könyvnyomta­tás és könyvkiadás, a mai, igazán tiszteletre méltó ered­ményekig. Tavaly 6648 mű, 62,8 millió példányban hagy­ta el a nyomdákat, s összesen több mint 1,2 milliárd forintot költöttek könyvek vásárlására. Érthető, hogy az idei könyv­hetet, amelynek megrendezé­sére június 2—8 között kerül sor, fokozott érdeklődés előzi meg. Erről beszélt tegnap dél­előtt a budapesti Kossuth Klubban dr. Mogyorossi Ray- mund, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat főosztály­vezető-helyettese azon a ta­nácskozáson, amelyet Pest me­gye járási népművelési fel­ügyelői, járási könyvtárigaz­gatói és a megye könyvesbolt­jainak vezetői részére rendez­tek. A továbbiakban elmon­dotta, hogy a megye tizenhét könyvesboltjában az elmúlt esztendőben 32,5 millió forin­tos forgalmat bonyolítottak le, ami a többi megyéhez vi­szonyítva nem számít kiemel­kedő eredménynek. Dr. Mogyorossi Raymund tájékoztatóját követően Deb­receni Imréné, a Pest megyei könyvtár igazgatója ismertet­te a résztvevőkkel az ünnepi könyvhét megyei eseményeit. Elmondotta, hogy ebből az al­kalomból Levél a könyvről címmel irodalmi műsort ren­deznek Bodor Tibor és Ba­logh Emese közreműködésével a megye tizennyolc települé­sén. Az első előadás június 5- én lesz az albertirsai községi könyvtárban, míg a tizennyol­cadikat június 28-án Szent­endrén, a művelődési központ klubjában rendezik meg. A megye nyolc községében rendeznek író—olvasó találko­zót az ünnepi könyvhét al­kalmából. Hárs László június 2- án a vámosmikolai, június 3- án pedig a letkési könyvtár vendége lesz. Örsi Ferenc jú­nius 3-án Aszódra, június 4- én pedig Gyálra látogat. Ga­lambos Lajost június 5-én Nagykátára, június 6-án Kosd- ra várják. Fehér Klára és Ne­mes László június 7-én Da- bason, június 8-án pedig Ér­den találkozik olvasóival. Három kiállítás megrende­zésére is sor kerül. Miklóso- vits László grafikusművész könyvillusztrációiból Albert- irsán, a községi könyvtárban nyílik kiállítás június 5-én. A szép magyar könyv ver­senyén szerepelt könyvekből és az ünnepi könyvhétre meg­jelent művekből rendeznek ki­állítást június 10-én Szent­endrén, a művelődési központ klubjában, június 20-án pedig Ráckevén, a járási könyvtár­ban. Az Ex libris kiállítás anyagát június 4-én Gödöllőn, a járási-városi könyvtárban, június 11-től Pilisvörösvárott, a községi könyvtárban, jú­nius 18-tól a nagykátai járási könyvtárban, június 25-től pe­dig a dabasi járási könyvtár­ban tekinthetik meg az érdek­lődők. Az ünnepi könyvhét alkal­mából a megyei könyvtár, a megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen pályázatot hirdet a régi magán- és köz­könyvtárak történetének meg­írására. A tanácskozás befejezése­ként Polonyi Péter, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat munkatársa adott tájékozta­tót az idei ünnepi könyvhét alkalmából megjelenő művek­ről. P. P. A megye legjobb szövetkezeti versmondói Pest megye Szövetkezeti Bi­zottsága a napokban rendezte meg az országos szövetkezeti szavalóverseny megyei döntő­jét. A huszonhárom résztvevő közül a nyolcszáz forintos első díjat Fogarasi László, a veesési Jókai szövetkezeti együttes tagja nyerte el. A két második díjon Povisel József, a veesési Jókai-együttes tagja és Erdélyi Mária, a túrái ÁÉÉSZ dolgo­zója osztozott. Hárman szerez­tek harmadik helyezést: Gon- da Éva és Sipos Katalin, a nagykőrösi ÁFÉSZ, valamint Bagyin Zsuzsanna, az aszódi Vegyesipari Ktsz dolgozója. Erdőkertes Donga Színpad Három esztendeje készült el Erdőkertesen az új klubkönyv­tár, s most, május 20-án új művelődési intézménnyel gaz­dagodik a község. Ezen a na­pon nyitja meg Fuferende Pál tanácselnök a község borpincé­jében kialakított Donga Szín­pad elnevezésű klubot, ame­lyet a falu fiataljai társadalmi munkában készítettek el. A megnyitót követően mutatják be Odüsszeusz legújabb ka­landjai címmel Hofi Géza elő­adóművész, Dévai Nagy Ka­milla énekesnő és Boros Lajos polbeat-énekes műsorát. Negyvennyolc a kortársak szemével — Pest megyében Vaskos albumban, 877 szö- vegmagyarázatos képpel, nyomtatvány- és irathason­mással jelentette meg a Kép­zőművészeti Alap Kiadóválla­lata Rózsa György művészet- történész. ikonografus és Spira György történettudós profesz- szor múltat idéző képes króni­káját 1848—49 eseményeiről. A vállalkozás, a hazai és külföldi képesalbumok hatalmas renge­tegében is kiemelkedő jellegű. Nem egy nagy m ft vészt vagy társadalmi-politikai személyi­séget, nem egy világtörténeti korszakot, nem valami egzo­tikus vagy klasszikus kultúr­kört, hanem egy kis országon belüli viszonylag rövid időtar­tamú törtnénelmi eseménysort igyekszik e kötet a kortársi áb­rázolások és dokumentumok rendszerbe állításával, össze­tűzésével megeleveníteni. A bonyolult feladat megol­dása méltó a vállalkozás nagy­ságához. Csaknem kilencszáz illusztráció felkutatása szívós, szorgos nyomozómunkát, sok­félé terjedő figyelmet, rendkí­vüli felkészültséget igényel. A számbavételt követő szűrés, válogatás, az ábrák és doku­mentumok egymást magya­rázó, mondhatnák: egymást megszólaltató komponálása nemcsak az anyag teljes isme­retét, hanem a múlt valósága és a jelennek szóló tanulságok közötti érzékeny figyelmet is bizonyítja. A mű tanúság ,és Damjanich honvédéi, a ma is álló hídon át, április 10-én benyomulnak a Göt/. tábornok által védett Vácra. (Adolf van der Venne kőrajza) Kossuth toborzóbeszéde Cegléden, 1848. szeptember 21-én. (Franz Kollarz rajza) Damjanich huszárai Tápióbicskétől Tápióságig kergetik Jellasics lovasait. (Than Mór festménye) A honvédcsapatok Isaszegnél 1949. április 6-án vereséget mérnek a császáriakra. (Than Mér festménye) tanulság egyszerre — s ez a képpel való históriamegszó­laltatásnak igen magasra tett mércéje. A kortársak szemével ábrá­zolt negyvennyolcas képalbum eléggé gazdag Pest megyei áb­rázolásokban és dokumentu­mokban is. S a forradalom elő­történetéről szóló részben ta­lálhatunk például néhány rész­letet Nagykáta 1845. évi úrbéri összeírásaiból, láthatjuk 1843- ból A Pest Megye pártfogása alatt álló Hazai Első takarék- pénztár szabályainak, címolda­lát, a Vác előtt elhajózó korai dunai járatok gőzöseinek egyi­két, Kossuth ceglédi beszédé­ről készült rajzot, a Pest me­gyei császári biztos: Babarczy Antal ellenforradalmi toborzó- rendeletét Pest megye közsé­geihez, majd mozgalmas csata­képek sorát a dicsőséges tápió- bicskei, isaszegi és váci ütkö­zetekről, amelyeket a győzel­mes 1849 tavaszi hadjárat so­rán vívtak a szabadságharc honvédseregei. Éppen a Pest megyei anyag kapcsán valamilyen hiányérzet is felködlött bennünk. Az utóbbi időkben sok Pest me­gyei község kisebb-nagyobb helytörténeti gyűjteményét, törpemúzeumát látogattuk meg. Kétségtelen, hogy ezek a gyakorta nem megfelelően ren­dezett, kényszerűségből össze­zsúfolt, ideiglenesen tárolt anyagok nehezen hozzáférhe­tők és még nehezebben tekint­hetők át. Néha ideiglenesség­ről, bizonytalan jelenről és jö­vőről is árulkodnak, gyűjtésük, őrzésük, elhelyezésük nem­egyszer egy-egy lelkes sze­mélyhez kötött, s ezért is át­meneti jellegű. Ezekben a ke­véssé regisztrált, vagy egyálta­lán nem lajstromozott gyűjte­ményekben negyvennyolcra vonatkozólag is számos fel nem tárt, főleg plebejus vonat­kozású dokumentum lappang. A most megjelent mű újabb, bővített kiadásáról korai volna még szólni. E ködös hiányér­zetemet csupán azért nem hallgattam el, mert a mind szélesebben gyűrűző helytörté­neti kutatások olyan dokumen­tumokat keríthetnek elő, ami­ket egy-egy átfogóbb tárgykör kutatójának is érdemes alapo­san figyelembe vennie. Békés István HETI FILMJEGYZET Harmadik nekifutás Avar István és Macza Alice a Harmadik nekifutás egyik jelenetében. Már maga a történet is kü­lönleges: Jakus István, egy nagy gyár vezérigazgatója, visszaadja a megbízását, ön­ként lemond a remek fizetést, viHalakást, személyi használa­tú kocsit s a mindezekkel járó társadalmi, „státus”-rangot jelentő pozícióról, és vissza­megy egyszerű hegesztőnek. Ez az eredeti szakmájp, innen emelték ki húsz-egynéhány éve. Mi tagadás, effajta esetek nem történnek naponta ná­lunk. Bacsó Péter és Zimre Péter forgatókönyvének kiin­dulási pontja tehát — napnál világosabb — nem az általá­nost akarja megragadni és művészi alkotásban tükröz- tetni. Szándékuk bevallottan egy extrém eset felmutatása. Ám ebben az extrémitásban olyan mondanivalók sűrűsöd­nek, amelyekből társadal­munk jó néhány égető, na­ponta jelentkező problémájá­ra nyílik kitekintés. Azt is mondhatnánk: Bacsóék egy tipikus konfliktust bontanak ki filmjükben. A Harmadik nekifutás ugyanis sokkal többről beszél, mint az az egymondatos tar­talmi összefoglalóból kiderül. Ez a film — amelyet tulaj­donképpen Bacsó előző két, ugyancsak „kérdező”, fontos társadalmi-etikai kérdéseket feszegető filmje, a Jelenidő és a Kitörés szerves folytatá­sának kell tekintenünk — nem kevesebbre vállalkozik, mint annak jelzésére, hogy egyes, mégoly jószándékú, mégoly becsületes, mégoly elv­hű gazdasági vezetők felett is eljárhat az idő, velük is meg­történhet, ami annyi mással: nem tudnak már versenyt futni az új követelmények­kel, ennyi volt bennük, lejárt a gépezet, kész. Ettől nem lesznek értéktelenebbek, nem válnak másodosztályú állam­polgárrá — de, ha a szituációt nem ismerik fel, könnyen ke­rülhetnek kínos emberi. poli­tikai, gazdasági helyzetbe. Jakus István az a fajta ke­mény ember, aki önmagával szemben is kíméletlen módon őszinte. Az első alkalommal, amikor észreveszi, hogy már nem megy minden a régi mó­don, s hogy feletteseivel is ne­héz kijönnie, van mersze le­vonni a következtetést és meg­tenni a nagy lépést visszafelé. Visszafelé? Az ő helyzetében ez a visszafelé az előre. Per­sze, nem olyan könnyű a ve­zérigazgatónak beilleszkednie a hegesztőbrigádba. Rég el­szakadt az egyszerű emberek­től, és azoknak is eléggé külö­nös fogalmaik vannak minden vezető pozícióban lévőről. A film ezt a gyötrő, keserves, emberileg, idegileg, fizikai­lag, sőt, anyagilag is keserves összecsiszolódási egymáshoz hangolódási folyamatot vezeti végig — pontosabban szólva, egy olyan pillanatig, ahol már kialakultak egy új Jakus Ist­ván körvonalai, de még sem­mi sem dőlt el. Bacsó Péter filmje ugyanis — szerencsére! — mentes tud maradni mindenféle didakti- cizmustól. Mondanivalóit nem óhajtja szájbarágni; ábrázol, nem oktat. És ez különösen nagy erénye a Harmadik neki­futásnak. Légköre valóban munkáskörnyezeti légkör, figu­rái élőek, jól egyénítettek, s az a nagyon is összetett prob­lematika, azok a néha pattaná­sig feszülő konfliktusok, ame­lyeket ezek a figurák hordoz­nak, ugyancsak élőek. Az oly gyakran (különösen a hasonló témáknál gyakran) jelentkező tótelesség és kimódoltság na­gyon dicséretesen hiányzik a filmből. Mondanivalói pedig látszólagos nyitottsága, lezá­ratlansága ellenére is világo­sak: meg kell küzdenünk ön­magunkkal is a saját megúju­lásunkért, de ez az önmegúju­lás csak egy olyan társadalmi közegben mehet végbe, melyet saját előbbre mozdításunkkal együtt és egyszerre szintén előbbre mozdítunk. Jakus úgy alakul át a brigádban, hogy egyben a brigádtagakat is ala­kítja. Néha a kézenfekvőre ta­nítja meg őket, arra, hogy él­jenek jogaikkal, ne restelljék, hogy ők „csak” munkások. Né­ha arra, hogy aki vezető, az még nem eleve alacsonyabb erkölcsi kategóriába tartozó em­ber, vagy, hogy attól még sen­ki sem lesz automatikusan em­beri és erkölcsi példakép, mert munkás — aki ráadásul eset­leg lógós, nagyszájú, elégedet­lenkedő, kötekedő, rossz szak­ember. És Jakus is megtanul­ja, mi az összetartás, mit je­lent, ha számít minden fillér, mit, ha kinézik valahonnan, mit, ha le kell nyelnie igaz­ságtalanságokat. Ez az oda- vissza ható alakító erő a film egyik legértékesebb vonala. Az egészen kitűnő alakítást nyúj­tó Avar István is ezt hangsú­lyozza elsősorban Jakusban. E fő gondolat mellett elhalvá­nyul néhány kisebb követke­zetlenség is. Az például, hogy Jakus lépését a film elején kissé halványan motiváltnak érezzük, vagy hogy az egyik brigádtag, Csinger halála nem folyik logikusan az addigiak­ból. A Harmadik nekifutás Bacsó talán legjobb filmje — de mindenesetre a legjobban megfelel az önmaga által már harmadik filmben kitűzött céloknak. A siker lovagjai Régi ötlet új körítésben — így lehetne jellemezni ezt a magyarra szinkronizált színes szovjet filmvígjátékot. A két ember közötti kísérteties ha­sonlóság már a század eleji filmburleszkekben is a humor és a gégék forrása volt. Most a világhódító Nagy Sándor pá­ratlan értékű aranysisakját el­lopó harmadrendű tolvaj, Do­cens és a jámbor óvodaigazga­tó, Troskin közti döbbenetes hasonlóság lesz a kalandok ke­rete és forrása. A keret elég laza, a forrás elég gyérvízű Alekszandr Szjerij filmjében. Kitűnő viszont a kettős szerep­ben Jevgenyij Leonov, akit legutóbb a Csajkovszkij-film- ben a zeneszerző inasaként lát­hattunk. A 36-os jelenti A koreai honvédő háborúban játszódik ez a koreai művészek készítette érdekes kémfilm. Cselekménye kissé túlbonyolí­tott, részletező előadásmódja nálunk talán szokatlan, de a rendezőről, Kim Gir Hóról ki­derül, hogy jól érti ezt a stí­lust. Takács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents