Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

f PES1 MEGYEI íífúrlap 1973. MÁJUS 4.. PÉNTEK fókusz Bejrúti konfliktus Szerdán a déli órák baji he­ves összetűzések robbantak ki a libanoni fegyveres erők és a palesztin gerillák között a Bejrut déli peremén levő Szab- ra és Satlla menekülttábor kö­zelében, a repülőtérhez vezeti" úton. A LIBANONI HADÜGYMI­NISZTÉRIUM délután közle­ményt adott ki, amely meg­állapítja,' hogy a hadsereg két tagjának elrablása miatt a fegyveres erők szerdán délelőtt biztonsági intézkedéseket fo­ganatosítottak, s miközben a két katona szabadon bocsátásá­ról tárgyalások kezdődtek a hadsereg és a palesztinok kép­viselői között, „fegyveres” tá­madást intéztek három ka­szárnya ellen Bejrutban. „A hadsereg kénytelen volt viszo­nozni a tüzet”. Röviddel a had- ügyminisztériumi közlemény megjelenése után Jasszer Ara­fat, a palesztin felszabadítási szervezet elnöke telefonon kap­csolatba lépett Kamal Asszad- dal, a libanoni képviselőház elnökével, s tudomására hozta, hogy a két elrabolt katona az ő lakásán tartózkodik. „A Pa­lesztinái ellenállási mozgalom hajlandó mindkettőjüket sza­badon bocsátani, ha a harcok befejeződnek” — jelentette ki Arafat. BÁR A KONFLIKTUS köz­vetlen kiváltó oka elhárult — miután a gerillák szabadon engedték a libanoni hadsereg fogvatartott két katonáját — még az esti órákban is szórvá­nyos lövöldözés hallatszott Bejrút peremén. IDŐKÖZBEN a Palesztinái demokratikus és népi felsza­badítási front közleményben ismertette a konfliktus kirob­bantására vonatkozó Paleszti­nái magyarázatot. Eszerint a libanoni hadsereg szerdán a délelőtti órákban le akarta tar­tóztatni Abu Leilát, a front hitatalo** szóvivőjét» amikor ellenállásba ütköztek^ 'tűzet" nyitottak, amit a palesztinaiak viszonoztak. A hadsereg ha­marosan ágyúkat és aknavető­ket vetett be és a harcok át­terjedtek Bejrút délnyugati pe­remére, a repülőtérhez vezető út mentén, Satíla és Szabra menekülttáborok körzetébe. SZERDÁN ESTE közle­ményben ismertették a délelőtt kezdődő fegyveres összetűzé­sek veszteségmérlegét. Esze­rint 31 személy — köztük 12 katona — életét vesztette, 129-en pedig megsebesültek. A sebesültek közül 40 libanoni, 89 Palesztinái. A LIBANONI BALOLDALI PÁRTOK és haladó erők szer­dán este 24 órás általános sztrájkra hívták fel az ország lakosságát a délelőtti esemé­nyek elleni tiltakozás és a Pa­lesztinái ellenállás ügyének támogatása jegyében. Viszonylag nyugalmas éjsza­ka után csütörtökön hajnalban ismét fegyverropogás verte fel a bejrúti utcák csendjét. A vá­ros számos pontján bombák robbantak és géppuskatűz ro­pogott. Alig pár órával a lö­völdözések kiújulása előtt a bejrúti rádió közölte: a két fél képviselői megállapodtak ab­ban, hogy véget vetnek az ösz- szetüzéseknek s mind a had­sereg alakulatait, mind a pa­lesztin gerillákat a szerdai ösz- szecsapások előtt elfoglalt ál­lásaikba rendelik tússzá. A Bejrutban megjelenő L’Orlent-Le Jour című lap csü­törtöki számában arról tudósít, hogy a Palesztinái felszaba- ditási hadsereg Szíriában állo­másozó egységeit riadókészült­ségbe helyezték, „tekintettel egy lehetséges libanoni beavat­kozásra**. A. B. T. CSAK RÖVIDEN.,. EDWARD GIEREK, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ma Jotszip Broz Tito államfőnek és pártelnöknek a meghívására ötnapos hivata­los látogatásra Jugoszláviába érkezik. A MOSZKVAI VÁROSI TANÁCS végrehajtó bizottsá­gának meghívására csütörtö­kön hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezett a New York-i városi tanács kül­döttsége, John Lindsay polgár- mester vezetésével. CSÜTÖRTÖKÖN ISMÉT eredménytelen maradt a DIFK és Saigon küldöttségének ta­lálkozója a Párizs környéki Le-Celle-Saint-Cloud-ban. NIXON amerikai elnök má­jus 31-én és június 1-én Iz- landon találkozik Georges Pompidou francia elnökkel. CHILE Kormányellenes akciók Tíz napon belül másodszor szállta meg a felbujtatott tö­meg Santiagóban a munkaügyi minisztérium épületét. Az ak­ciót szerdán hajtotta végre nyolcszáz idénymunkás, bér­emelést és munkakörülményei megjavítását követelve. Dr. Salvador Allende, köz- társasági elnök a közeli elnöki palotából a minisztériumba sietett, hogy személyesen tár­gyaljon a munkásokkal, meg­beszéléseinek eredménye egye­lőre nem ismeretes. Allende a minisztériumból távozóban ,, forrad alomeUenesnek és gyá­vának” bélyegezte a feltehe­tően ismét az ultraradikális Baloldali Forradalmi Mozga­lom (MIR) által szervezett ak­ciót. A közeli órákban egyébként a reakció újabb támadása vár­Brandt a Fehér Házban ható. Mint emlékezetes, a múlt pénteken 24 órás figyelmezte­tő sztrájkot tartottak a magán­kézben levő közlekedési eszkö­zök sofőrjei. A fizetésemelésen felül a tiszta bevétel 15 száza­lékát és munkaruha kiadását követelték és bejelentették, hogy amennyiben követelései­ket a rpunkál’tatók nem teljesí­tik, újabb 48 órás munkabe­szüntetés következik. Santiagói megfigyelők rámu­tatnak, hogy a sztrájk elsőd­leges célja nem a gépkocsive­zetők érdekeinek védelme, ha­nem az, hogy a közlekedésben és a szállításban támasztott nehézségekkel zavarokat idéz­zenek elő Chile gazdasági éle­tében. A jobboldal az élelmi­szer- és ipari alapanyagellátás megnehezítésével elégedetlen­séget igyekszik szítani a tö­megekben és a Népi Egység ellen próbál hangulatot te­remteni. A reakció nem elégszik meg a politikai küzdelem törvé­nyes eszközeivel, s az utóbbi időben egyre többször nyílt erőszakhoz folyamodik. A na­pokban a Haza és Szabadság elnevezésű szélsőjobboldali szervezet 200 tagja a Santiago tartományban levő Meüpilla helységben megtámadta a vá­rosházát, elrabolt számos do­kumentumot és vandál pusztí­tást végzett az épületben. A fasiszták a rendőrség megje­lenésekor gépkocsikon elme­nekültek. CSÜTÖRTÖKÖN BONN­BAN tárgyalások folytak Csehszlovákia és a Német Szö­vetségi Köztársaság gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről és bővítéséről. A tudományos-műszaki forradalom és a szocializmus Moszkvában kiadásra ké­szítik elő szovjet és cseh­szlovák tudósok közös mű­vét, amely elemzi a tudo­mányos-műszaki forrada­lom kapcsolatát a szocia­lista társadalom fejlődésé­nek problémáival. Borisz Kedrov akadémikus, a Szovjet Tudományos Aka­démia filozófiai intézetének igazgatója a Knyizsnojo Obozrenyije című hetilap­ban a megjelenő művet is­mertetve a következőket írja: „Tudományosan értékel­ni e forradalom eredmé­nyeit, azokat a változáso­kat, amelyek végbementek a termelőerők fejlődésében és szerkezetében, feltárni, hogy ezek a változások mi­lyen következményekkel járnak a társadalomra, az emberre — korunk sürgős feladata.” A burzsoá tudó­sok azt bizonygatják, hogy csak a kapitalizmus tudja teljes egészében kiaknázni a tudományos-műszaki for­radalom eredményeit. „A tudományos-műszaki forra­dalom és a szocializmus” című mű leleplezi az ilyen­fajta állítások hazug vol­tát és bebizonyítja, hogy a tudományos-műszaki hala­dás számára tág teret nyit a szocializmus. Kedrov akadémikus rá­mutat, hogy a szocializmus és a kapitalizmus közötti osztályharc nagymérvű fo­kozódása kifejezésre jut a két világrendszer gazdasági és tudományos-műszaki versenyében. E harc egyik lényeges sajátossága, hogy a tudományos-műszaki for­radalom alapvetően ellen­tétes társadalmi, gazdasági következményekkel jár a . kapitalizmus és a szocializ­mus viszonyai közepette. A tudományos-műszaki forra­dalom kiélezi a kapitaliz­musra jellemző társadalmi konfliktusokat, erősen meg­növeli a munkanélküliek seregét, ami a sztrájkmoz­galom hallatlan méretű fel­lendüléséhez vezet. A két világrendszernek a tudományos-műszaki küz­dőtéren vívott harca nem­csak azt követeli meg a szocialista . országoktól, hogy elérjék ’ a termelés technológiájának igen ma­gas színvonalát, hanem azt is, hogy kidolgozzák a tu­domány és a technika fejlő­désének minőségileg új szo­cialista útjait, kialakítsák az emberek közti új szocia­lista, majd a kommunista viszonyokat, érjék el a dol­gozók magasabb szintű részvételét a társadalom irányításában es korunk alapvető emberi problémái­nak megoldásában — írja Kedrov akadémikus. A Fehér Ház oszlopai " Az ameflkai főváros legte­kintélyesebb napilapja, a Washington Post egyik leg­utóbbi száma szokatlan raj­zot közöl a Fehér Ház híres homlokzatáról. A karikatúrán Nixon kétségbeesett igyeke­zettel próbálja feltartani az egymásra omló fehér jón osz­lopokat, amelyekre a „Wa­tergate” szó van felírva. A Fehér Ház oszlopai áll­nak és Nixon elnöki hatalmát emberi számítások szerint négy esztendeig nem fenyegeti veszély. A „Watergate-ügy” azonban azt eredményezheti, hogy a nemzetközi és az ame­rikai belpolitikai helyzet egy rendkívül fontos időszakában megbénítja a Fehér Ház urá­nak cselekvőképességét. Watergate egy épületcso­port neve, ahol az elnökvá­lasztási kampány Idején a de­mokratapárt politikai főhadi­szállását felütötte. Már az el­nökválasztás előtt kiderült, hogy a republikánus párt- gépezet emberei lehallgató készülékeket szereltek fel a demokrata főhadiszálláson. Hiszen azokat az ügynökö­ket, akik az akciót végrehaj­tották. tettenérték az épület­ben. s többségük ma már rács mögött van. Az elnökválasztási kampány finisében persze az adminiszt­ráció minden erővel igvekezett gátatvetn.i a nyomozásnak, s elv ideig úgv látozott: sike- ’•ü't elesni a szátokat, meg­akadályozni. ho®v a botránv a karmánvz-ínárt hntol­mi körére, sőt maiéra'a Fe­hér Házra is átcs.apjon. Közben azonban a kong­resszusi vizsgálóbizottság új meg új bizonyítékokat dobott fel és ez március 21-én arra kényszerítette Ndxont, hogy állami szinten is új vizsgála­tot rendeljen el. Egy hónap le­forgása alatt a botrány any- nyira dagadt, hogy április 21- én Nixon kénytelen volt elis­merni: „új fejlemények” kö­vetkeztek be az ügyben. Ez­zel egy időben közölte: nem terjesztik ki többé a Fehér Ház védelmét azokra, akik­re az indokolt gyanú árnyé­ka vetődik! Ez természetesen csak kényszerhelyzetben megtett, kétségbeesett lépés volt. Hi­szen — mint most kiderült —, Nixon elnököt már decem­berben figyelmeztették, hogy legközvetlenebb munkatársai is belekeveredtek az ügybe. Az elnök ennek ellenére ma­kacsul védte embereit és a Fehér Ház bejáratát a szó politikai értelmében eltorla­szolta a kihallgató szervek elől. Ez a makacsság most visszaüt: óhatatlanul felve­tődik ugyanis a kérdés, meny­nyit tudott maga az elnök a Watergate-épületben felszerelt lehallgató készülékekről? A botrány ily módon átcsa­pott a Fehér Ház küszöbén, s ezt az új gyanúsítottak listája is félreérthetetlenül mutatta. Ezek a következők: Jolin Mitchell, Nixon választási kampányának irányítója és ex igazságügyi miniszter, aki­nek voltaképpen a törvényes­ség felett kellett volna őrköd­nie; Maurice Stans, az Egye­sült Államok volt kereskedel­mi minisztere, aki a választá­si kampány során a külön­böző forrásokból érkező pénzbeli hozzájárulást gyűj­tötte össze Nixon számára. A gyanúsítottak között találjuk a Fehér Ház „vezérkari főnö­kének” tartott H. R. Halde-, mant, akit belpolitikai és sze­mélyi kérdésekben az Egye­sült Államok egyik leghatal­masabb emberének tartanak. Végül: az elnök helyzetét sú­lyosbítja, hogy személyes ügy­védjét, Herbert Kalmbachot is a vizsgálóbizottság elé idéz­ték, azzal az alapos gyanúval, hogy részt vett a Watergate- ügy szervezésében, fi. legújabb fordulat: Nixon szóvivője be­jelentette az elnök három leg­magasabb rangú munkatár­sa, köztük a „szürke eminen­ciás”, Haldeman menesztését. Ugyancsak felmentését kérte Kleindienst igazságügy-minisz­ter, Mitchell utóda is. Az* eddigiekből kitűnik, hogy — bármilyen formális megoldást találjanak is — Nixon személyét sem hagyja érintetlenül a botrány. Ez pe­dig a jövőben esetleg csökkent­heti politikai manőverezési sza­badságát is. Amerikai hírma­gyarázók ma általában a követ­kező politikai veszélyeket lát­ják felbukkanni: O Nixon elhatározta, hogy „átépíti” az adminisztrá­ció gépezetét olyanformán, hogy az egyes minisztériumok feje felett átnyúlva, az alkal­mas legyen az elnöki végre­hajtó hatalom közvetlen /ki­szolgálására. Ha a Watergate- ügy hullámai bezúdulnak a Fehér Házba, tehát magába a hatalmi gócpontba, ez lehetet­lenné teheti az elnök átszer­vezési törekvéseit. O Nixonnak demokrata- párti többségi kongresz- szussal keli kormányoznia. Már eddig is hatalmi harc bontakozott ki az elnök és a kongresszus között néhány rendkívül fontos belpolitikai kérdésben. (Költségvetés, szo­ciális kiadások, kereskede­lempolitika stb.) A Water­gate-ügy ebben a hatalmi harcban aláaknázhatja az el­nök hadállásait és megakadá­lyozhatja belpolitikai prog­ramjának végrehajtásában. O Az elnök helyzetének gyengülése nem marad­hat hatás nélkül a világpoli­tikára. Pontosabban: meg­gyengülhet Nixon tárgyalási pozíciója a nemzetközi jelen­tőségű kereskedelmi, straté­giai és diplomáciai megbe­széléseken, s ez azt eredmé­nyezheti, hogy az amerikai külpolitikára az eddiginél na­gyobb és hatásosabb nyomás nehezedhet. Természetesen óvakodnunk kell a helyzet dramatizálá- sától. Nem kétséges, hogy Nixon elnök személyét alap­vető és érthető államérdekek szolgálatában el fogják szige­telni a Watergate-ügytől, még akkor is, ha legközeleb­bi munkatársai a vihar áldo­zataivá válnak. Az elnöki te­kintély azonban vitathatat­lanul válságba került, s ez megnehezítheti Nixon számá­ra annak a teljhatalomnak az John B. Connally volt amerikai pénzügyminiszter szerdán bejelen­tette, hogy kiválik a demokrata pártból, és a republikánus pártba lép be. Houstonban tartott sajtó- értekezletén a tősgyökeres de­mokratának elkönyvelt volt texa­si kormányzó, Kennedy, majd Johnson elnökök bizalmas munka­társa kijelentette, hogy lépésével „az nss/ps «unerikaiak Igényeinek és óhajainak teljesítését kívánja szolgálni”. Washingtoni politikai körökben azonban az a vélemény alakult ki, hogy Connally a re­publikánusokhoz való átállásával támogatja Nixon elnököt, akinek tekintélyét meglehetősen megté­pázta a Watergate-botrány. A volt pöhzügyminiszter 1972 májusában vált meg tárcájától, hogy eredmé­nyesebben működhessen közre Ni­xon újjáválasztásában. ű alapította és vezette a választási kampány ide­jén a „Demokraták Nixonért” el­nevezésű csoportot. elérését, azoknak az egysze­mélyi kormányzati módsze­reknek az alkalmazását, ame­lyekre vágyott,, s amelyekre eddig sikerrel törekedett. KÉT HELYEN A BNV! Két hét múlva nyitja kapuit, es MÁJUS 18-TÓL 28-IG tart nyitva a Budapesti Nemzetközi Vásár a városligeti és a kőbányai vásárterületen, ahol a magyar ipar legkiválóbb termékeit, valamint 32 ország sok ezer gyártmányát mutatják be. Május 21-e és 25-e között, 10-től 14 óráig szakmai napok. Belépés: külön szakmai belépőjeggyel. Ezeken a napokon a Vásár a nagyközönség és a csoportos látogatók részére 14-től 20 óráig van nyitva. Más napokon 10-től 20 óráig. A pavilonok este 19 órakor zárnak. Szerezze be a vásárigazolványt, amely vidéki látogatóinknak 33 %-os utazási kedvezményt nyújt és a Vásár egyszeri megtekintésére belépőjegyül szolgál mindkét vásárterületre. A vásórigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menetjegyirodáknál, a városi és a községi tanácsoknál. 1 Rendezi és felvilágosítást ad: a i H U n C3 EXPO MAGYAR KÜLKERESKEDELMI VÁSÁR ÉS PROPAGANDA IRODA 1441 BUDAPEST, PF. 44. VÁROSLIGET. ■ 1 Közös közlemény kiadá­sával ért véget Willy Brandt nyugatnémet kancellár kétnapos hi­vatalos washingtoni látogatása. A képen balról jobbra: Bahr tárca­nélküli miniszter, Scheel külügyminiszter, Brandt, Itfixon, Rogers ame­rikai külügyminiszter és Kissinger. Csütörtökön Willy Brandt elutazott 1 Washingtonból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents