Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-04 / 102. szám
1973. MÄJUS 4., PÉNTEK FEST MEGYEI xj/Círtap Május 9—június 9. Béke és barátság hónap Pest megye központi ünnepsége Vácott lesz A győzelem napját Piliscsabán ünnepük Látogatás az egyetemvárosban Sajtóértekezleten ismertette csütörtökön az Országos Béketanácsnál Sebestyén Nándor- né főtitkár békemozgalmunk hagyományos tavaszi demonstrációjának, a béke és barátság hónapjának programját. A győzelem napjának évfordulóján, május 9-én kezdődik az országos eseménysorozat és június 9-ig tart. Az első nap ünnepélyes eseménye — a hónap országos megnyitója — a Béketanács ülése lesz, az Országházban. A hónapnak ezúttal különös politikai jelentőséget ad, hogy ezzel megkezdődik a nemzetközi békemozgalom nagy jelentőségű eseményének, a Moszkvában októberben összeülő bé- ,keerők világkongresszusának hazai előkészítése. Mély tartalmat ad a hónapnak az is, hogy kifejezésre juttatjuk töretlen szolidaritásunkat a vietnami néppel, támogatva ezzel a béke helyreállításáról szóló párizsi szerződés betartásáért, a megállapodások hiánytalan végrehajtásáért, a háborús sebek begyógyításá- ért, az újjáépítésért folyó nehéz küzdelmüket. Budapesttel együtt, minden megyében központi megnyitó- ünnepség vezeti be a hónap helyi eseménysorozatát. Mint már, hírül adtuk, a Pest megyei nyitóra május 10-én, délután 3 órakor, Vácott, a DCM kultúrtermében kerül sor. A nagygyűlés szónoka Sebestyén Nándorné lesz. A fasizmus felett aratott győzelem napján, május 9-én Piliscsabán rendeznek ünnepséget, amelyen részt vesznek a környező községek — Solymár, Perbál, Tinnye, Pilisvö- rösvár — lakosságának, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselői A nagygyűlés után a megjelentek megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. A hónap folyamáig magyar—szovjet baráti találkozókat rendeznek, a többi között Szigetszentmiklóson, Tökölön, Tápiószentmárton- ban. Szigetújfalun öt község fiataljai nemzetiségi napion vesznek részt, s a megye számos községében a szocialista országok képviselőivel találkoznak a helybeliek. (Folytatás az 1. oldalról) földi kapcsolatokkal és a fejlesztési »tervekkel, egyebek közt kiemelve, hogy az üzem- szervezési szakból harmadik kart szeretnének létrehozni. Foglalkozott továbbá az úgynevezett intézkedési programmal, amelynek keretében több új intézetet szerveznek, többek között az úgynevezett meleg égövi oktatási csoportot, amely egyrészt a külföldi hallgatók tanulásához ad segítséget, másrészt hozzájárul azoknak a magyar hallgatóknak a képzéséhez, akika diploma megszerzése után valamelyik fejlődő országban vállalnak munkát. A közvetlen hangú beszélgetésen Nemes Dezső részletesen érdeklődött többek között az egyetemi tanács tevékenységéről, a tananyagcsökkentésről, a vizsgaszabályzatról, az ösztöndíjrendszerről, valamint a tudományos munka problémáiról. Ezzel kapcsolatban egyebek közt rámutatott, hogy a tudományos kutatásra ösztönzés nem jelentheti a pedagógiai munka háttérbe szó- rítását. Az oktatómunka kapjon úgy is elismerést, hogy a kinevezést ne kössék feltétlenül tud.ományos fokozatokhoz. A tudományos utánpótlásról szólva Nemes Dezső javasolA vállalat felelős az üzemi balesetekért Károsulhat-e a 9 Áz ügyészségek évek óta rendszeresen vizsgálják a különböző gyáraknál, vállalatoknál, hogy miként tartják be a balesetelhárítási és munkavédelmi szabályokat. Legutóbb a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál tartottak vizsgálatokat, amelyek során több törvénysértést, illetőleg hiányosságot tártak fel. Ez alkalommal az üzemi balesetekkel, illetőleg a károsult dolgozókat megillető kártérítési, igények elbírálásával kapcsolaté« néhány elvi fontosságú egyedi törvénysértésre — és ezáltal az e 'téren követett gyakorlat hiányosságaira — szeretném felhívni a figyelmet. Az elbírálás alapja A kártérítési igények elbírálásánál a Munka Törvény- könyve 62. §.' (1) bekezdése, a mérvadó, amely vétkességre tekintet nélkül a vállalatot teszi felelőssé a dolgozónak a munkaviszonyban okozott káráért. Ez alól tesz ugyan kivételt a törvény, de ezt igen szigorú (eljárásjogi és anyagi jogi) feltételekhez köti. Az e téren elkövetett törvénysértések, hiányosságok — megállapításaink szerint — abból is adódnak, hogy a vállalatok (vezetőik, ügyintézőik, sokszor p>edig még a jogtanácsosaik is) az ebbe a körbe tartozó jogszabályokat nem értették meg kellően, illetőleg nem értelmezik megfelelően. Ez a hibás szemlélet különösen két ponton mutatkozik meg. Az egyik szemléleti hiba az, hogy a vállalati döntésekben — ésp>edig mind a vállalati intézkedésekben, mind pedig az ellene benyújtott panaszokra hozott munkaügyi döntőbizottsági határozatokban — még mindig kísért a vétkességi elv. Ez azt jeleníti, hogy ha a vállalat vétkességére utaló körülmény nem áll fenn, akkor nem állapítják meg a vállalat felelősségét. Ez a felfogás alapvetően félreérti a vállalat vétkességétől független telel ősségi rendszert. A vállalat vétlensége ugyanis nem alap a felelősség alóli mentesüléshez. Példaképpen: ha a gép forgó részéről lepattan egy szilánk, és az a dolgozó szemét megsérti, ebben ugyan nem vétkes a vállalat, (hiszen a sérülést a gép, vagy az anyag rejtett hibája okozta és a vállalatnak nem is volt módjában elhárítani), de mert a sérülés oka a vállalat működéséhez tartozik — a vállalat felel teljes egészében az ebből eredő károsodásért. Nem a sérültnek kell bizonyítania A másik szemléleti hiba, illetőleg az ebből eredő hibás (törvénysértő) gyakorlat a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos. Nevezetesen: hibásan és törvénysértően a baleset bekövetkezésével kapcsolatos tényeik bizonyítását ^ vállalatok a dolgozóktól várják, jóllehet, ezekben az ügyekben kimentési bizonyításnak van helye. Azaz, a kimentési feltételek igazolása tekintetében a bizonyítás a vállalat kötelessége. Ez azért jelentős, mert ha a vállalat meggyőző tényekkel nem tudja igazolni a kimentés feltételeit, akkor a bizonyítás hiányát, vagy a bizonyítékok elégtelenségét a vállalat terhére kell értékelni. Ez alól csupán az kivétel, ha az a vita tárgya, hogy a dolgozó károsodását a munkaviszony keretébe tartozó tevékenység okozta-e. Ugyanis a dolgozó köteles bizonyítani azt, hogy balesete munkaviszonya keretében történt. Ha ezt nem tudja bizonyítani, vagy elégtelenek a bizonyítékai, kártérítési igényét el kell utasítani. Például: a dolgozó azt állítja, hogy a bokasérülése munka közben történt. Erről azonban a balesetkor jelentést nem tett, a munkáját tovább folytatta és betegállományba vételére is csak később került sor. Ilyen esetben tehát a dolgozónak kell igazolnia, hogy a baleset a munkahelyen és nem otthon történt. Jogszabálysértés — ovas Az ügyészségek a legutóbbi vizsgálatok ' során is találtak számos olyan vállalati döntést, mely a fenti jogszabályokat megsértette. A megye egyik nagy gyárában tavaly május 17-én D. K.- nét csomagolás közben baleset érte. A jegyzőkönyv a baleset okaként a munkaasztalon levő zsúfoltságot jelölte meg. A dolgozó a baleset következtében egy hónapig volt betegállományban. Amikor D. K.-né kérte a táppénze és az átlagkeresete közti különbség megfizetését, a vállalat azzal utasította el igényét, hogy a balesetért kizárólag a dolgozó okolható, mert figyelmeztetés ellenére is zsúfolt csomagolóasztalon dolgozott. Az ügyészség óvást nyújtott be az elutasító vállalati döntés ellen. Abban kifejtette, hogy a dolgozót ért kár vitathatatlanul a vállalat működési körén belül történt, de emellett a baleset elhárítható lett volna. Ugyanis a bajt a munkaasztal zsúfoltsága okozta. A rend érdekében plédig nem elegendő a dolgozó puszta figyelmeztetése, utasítani is kell őt a zsúfoltság megszüntetésére. A végrehajtást is ellenőrizni kell, sőt szükség esetén a munkát is be kell tiltani mindaddig, míg az utasítást nem hajtotta végre. Akár fegyelmi eljárás kezdeményezésével is hatékony intézkedéssel kell biztosítani a baleset elhárítását. Ha. a vállalat nem tudja meggyőzően bizonyítani — avagy a bizonyítékok elégtelenek —, hogy a dolgozó közvetlen felettese nemcsak figyelmez- tetéssél, hanem egyéb hatékony intézkedéssel is mindent megtett a baleset elhárításáért, akkor a dolgozó kártérítési igényének helyt kell adni. Védik a mundér becsületét? Külön kifogásolható,'hogy az ehhez hasonló ügyekben éppen a vállalatok jogtanácsosai tettek szabályellenes javaslatokat a dolgjozók kárigényeinek elutasítására. Nagyon fontosnak tartjuk azt is hangsúlyozni, hogy a vállalatnak a balesetet kiváltó ok elhárítására a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel, lehetőségeinek maradéktalan kihasználásával kell a szükséges intézkedéseket megtennie. S hogy e kötelezettségének a vállalat eleget tett-e, azt nem a károkozó vállalat konkrét helyzete és körülményei, hanem az iparágra irányadó technikai szint álapján kell elbírálni. Éppen ezért volt alaptalan és agyben törvénysértő is az egyik gyárnak a dolgozó kárigényét elutasító döntése, a munkás miért engedte, hogy a huzat rácsapja az ajtót az ujjaira, miért nem vigyázott jobban. A vállalatnak a más gyárakban is alkalmazott olyan ajtóról kellett volna gondoskodnia, amely ilyen balesetet eleve kizár! Dr. Tasnádi Endre, Pest megyei főügyészhelyettes ta, hogy ne csak az egyetemről, hanem azok’ közül a jó szakemberek közül is válasz- szanak oktatót, akik a tanulás után néhány évet a gyakorlati munkában már eltöltöt- tek. A kérdésekre válaszolva dr. Udvardi László mezőgazdasági kari dékán- a munkaszervezési és munkavédelmi intézet létrehozásának és munkájának tapasztalatait ismertette, dr. Stefanovits Pál akadémikus, rektorhelyettes, a tudományos munkáról számolt be. Nagy László rektorhelyettes a pedagógiai munka erkölcsi elismertetésének eddig elért eredményeit ismertetve egészítette ki a rektori beszámolót Dr. Mikecz István gépészkari dékán a tudományos utánpótlás helyzetéről szólott. A beszélgetés után a vendégek megtekintették az egyetem különféle laboratóriu- - mait és műhelyeit. A mikrobiológiai tanszéken dr. Virágh Árpád egyetemi tanár, a gépészmérnöki kar műhelyeiben dr. Vass Attila adjunktus, az anyagvizsgáló laboratóriumban dr. Beer György tanszék- vezető docens, a géplaboratóriumban dr. Lehoczky László egyetemi tanár ismertette az oktatók és hallgatók munkáját. * A látogatás következő állomása a kollégium megtekintése volt. ltt.dr. Prieger Károly adjunktus, igazgató kalauzolta a vendégeket. Délután Nemes Dezső aktívaülésen tartott tájékoztatót az időszerű bel- és külpolitikai problémákról — a hozzá előzetesen eljuttatott kérdések alapján — az egyetem oktatóinak és hallgatóinak. Az aktívaülés után Nemes Dezső, Cservenka Ferencné társaságában, a hallgatók 25 főnyi csoportjával találkozott, és tájékozódott a fiatalok munkájáról, gondjairól. Dr. Lehúczky L.á.v/16 ismerteti, a géplaboratórium munkáját. A kollégiumban Nemes Dezső Tóth Tibor elsőéves hallgatóval beszélget. Ekés János felvételei Aktívaülés az ag Nemes Dezső az oktatók és hallgatók számára a hozzá előre eljuttatott kérdések alapján adott tájékoztatót. , > Az egyetem oktatóinak, hallgatóinak, minden dolgozójának átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Beszéde első részében a nemzetközi helyzettel foglalkozott, rámutatva arra, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tendencia a nemzetközi politika alakulásában az antiimperia- lista front erősödése volt. Ez a tendencia természetesen ellentmondások közben visszaeséseken ment át és mehet végbe ezután is. Ezek az ellentmondások időnként némelyekben elhomályosíthatják a fejlődés irányát is, de az anti- imperialista front erősödése ennek ellenére állandó folyamat. Nemes Dezsőnek a kérdésekre adott válaszaiból kiderült, hogy az agrártudományi egyetem toktatói és hallgatói igen élénken és intenzíven érdeklődnek a nemzetközi politikai élet eseményei iránt. Kérdéseik felölelték mindazokat a színtereket, ahol a haladás, és a reakció erői a béke megteremtése és az igazságos rendezés érdekében harcban állnak, Vietnamtól egészen a közel-keleti és az európai problémákig. Nemes Dezső a kérdésekre válaszolva elemzően foglalkozott az erőviszonyok alakulásával. Fejtegetéseivel világosan bizonyította, hogy az utóbbi esztendőkben az Egyesült Államok kénytelen volt feladni az erő politikáját, s már nem az erő pozíciójából tárgyal más államokkal. Az erőviszonyok e, változásában — hangoztatta Nemes Dezső — alapvető a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szerető. következetes békepolitikája és gazdasási megerősödése. Előadása második részében belpolitikai problémákkal foglalkozott. Az egyetem oktatóinak, hallgatóinak kérdései e tekintetben is átfogó érdeklődésről tanúskodtak, közéletünk szinte minden fontos problémája iránt érdeklődve. Nemes Dezső ezekre a kérdésekre is részletesen, elemzően válaszolt, foglalkozva többek között a beruházások helyzetével, a munkások béremelésével s néhány társadalmi ellentmondással. Különös figyelemmel kísérte a hallgatóság a kispolgári magatartásra vonatkozó fejtegetéseket. A személyi többletjövedelem önmagában nem rossz dolog. Problémák akikor jelentkeznek, ha ehhez a többletjövedelemhez nem nagyobb munkateljesítménnyel, nem több és jobl munkával, hanem például spe kulációval jutnak hozzá. A ha rácsolás ellen fel kell lépni. I kérdéskör kapcsán a kispolgá risággiai foglalkozva, többe között hangsúlyozta, hogy ner az a kispolgár, aki több műn kával jut nagyobb jövedelem hez. A kispolgáriság magatar tás, hátat fordítás a közösség nak, az önzés megnyilvánulá sa. A nagy érdeklődéssel kísér és tetszéssel fogadott előadd után az aktívaülés dr. Peth< György zárszavával fejeződöt be. Hétfőn kezdődik az Akadémia közgyűlése Az ülésszakon sor kerül a tisztújításra Csütörtökön az Akadémia tudóskíubjában Gegesi ,Kiss Pál akadémikus és Tétényi Pál, az Akadémia főtitkár- helyettese tájékoztatta az újságírókat az Akadémia idei, 133. közgyűléséről, amely má-, jus 7-én, az Akadémia dísztermében tartandó nyilvános üléssel kezdődik. Az elnökség írásbeli beszámolójához Er- dey-Grúz Tibor elnök, a főtitkári beszámolóhoz Köpeczi Béla főtitkár fűz szóbeli kiegészítést, majd Király István akadémikus hazafiság és internacionalizmus címmel tart előadást. A hétfői nyilvános ülés az akadémiai aranyérem és az akadémiai díjak átadásával végződik. A beszámolók vitáját a csü törtök! és pénteki zárt ülése folytatják. Minthogy a leg utóbbi tisztújítás óta háror év telt el, az idei közgyűlése tisztújításra is sor kerül. A gazdag tudományos ese ménysorozat május 16-án fe Jeződik be. Az Akadémia a közgyűlé alkalmából fehér könyvet bo csát ki, amely az elnökség é a főtitkár írásos beszámolójá: kívül áttekintést ad az or szágban folyó kutatómunk helyzetéről és perspektíváiról a tudománypolitikai irányéi vek érvényesüléséről, vala mint a távlati tudományo kutatási terv alapján végzet eddigi munkáról.
