Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
1973. MÁJUS 13., VASÁRNAP PES1 MtC.lt» KhJűrlap MINDENNAPI KENYERÜNK A sütőipar gondjai Mindennapi kenyerünk, péksüteményünk — mindennapi szükségletünk. A pék munkája csak gyors, pontos, jó minőségű lehet, mert termékét állandóan ellenőrzi a vásárló, a késés, a „selejt” rögtön nagy felháborodást vált ki. A sütőiparnak tehát állandóan fejlődnie kell, a termelésnek korszerűsödnie, az igényeket nagy választékkal, jobb minőséggel kell kielégíteni, s mint minden gazdasági tevékenységnek, nyereségesnek is kell lennie. E feladatmegjelölő mondat egyszerűnek látszik, pedig sok ellentmondást rejt magában. Ezekről a feszültségekről szólunk a Pest megyei Tanács II. számú Sütőipari Vállalatának példájával. Igény és gazdaságosság Elöljáróban: ez a cég látja el sütőipari termékekkel Gödöllőt, a gödoüoi es a mo- nori járás községeit, mintegy 220 ezer lakost. Három üzemük Gödöllőn, kilenc, illetve 16 a járásokban működik. Üj beruházásuk: a vecsesi kenyérgyár, amely a múlt év utolsó negyedétől napi 7,6 tonna kenyeret ad. A negyedik ötéves terv hátralevő időszakában új gödöllői kenyérgyárat és kistarcsai üzemet ,építenek. Még egy adatot az elemzések előtt: 1971- ben 22 szakboltjuk volt, tavaly már 24. Az igény és a gazdaságos kielégítés között feszült az első ellentmondás. A termék- összetétel vizsgálatával mutathatunk rá legjobban e tényre. Megállapítható, hogy a vállalat kenyértermelése csökkenő, míg a süteménysütés fokozódik. Természetesen nem a kenyér iránti igény lett kisebb, hanem a vállalat területén új üzemekben kezdődött a munka, így a galgámá- csaí tsz-ekben, tavaly pedig Püspökhatvanban. Ezért már 1972- ben üzemszervezési feladat volt, hogy a kenyértermelés csökkenését, kisebb gazdasági értéket képviselő sütemény-előállítással ellensúlyozni lehessen. Ez azonban nem sikerült teljes mértékben. A termékösszetétel-változás a gazdaságosság szempontjából nem volt előnyös a vállalatra, mert a sütemény munka- és bérigényesebb termék, s néhány alapanyagnál — pl. dió, mák — komoly áremelkedés is volt. Nézzük tovább, egyáltalán a termékek mekkora nyereséget biztosítanak a vállalatnak? A kenyértermelést dotálja az állam, a fehér kenyérre 29 százalékos, a félbarna kenyérre 39, a két- és háromkilósra 43 százalékos támogatás jut. A kenyérsütés nem hoz nyereséget, mivel a dotáció csak a fix árig egészíti ki a költségeket. Nyereség a süteményeknél érhető el, különösen a szabad árasoknál, valamint a morzsagyártásnál. Üzem- és munkaszervezési feladatuk tehát a süteménytermelés fokozásának elősegítése. Az igény és a gazdaságos kielégítés között feszül az első ellentmondás. Az előbbi elemzés bizonyította, hogy nem a gazdaságosság, hanem az igények jobb kielégítése szabja meg a vállalat gazdálkodását. A munkaerő minősége Az igény és a munkaerő között feszül a második ellentmondás. A II. számú Sütőipari Vállalat szakmunkás- problémával küzd. Különösen a sütemény gyár tás — itt kapcsolódik össze a két ellentmondás — igényei jól kvalifikált szakmunkásokat. Különösen Gödöllőn, Pécelen, Aszódon nem tudták biztosítani a megfelelő munkaerőt, csak nyugdíjasokkal és betanított női munkásokkal lehetett dolgozni. A szakmunkás-hiánnyal ösz- szefügg a képzés gondja is. Az éjszakai munka a viszonylag jó kereseti lehetőség ellenére nem vonzza a fiatalokat. Szinte lehetetlen a beis-. folyik a süteménykészítés Mo- kolázás, holott két év óta j noron, Aszódon, egy-egy gö- a tanulóknak 250 forint tár- i döllői, illetve péceli üzemben, sadalmi ösztöndíjat fizet a vállalat, s tervezik, hogy ezt az összeget a következő tanévtől 400 forintra emelik. Az előző bekezdésben leírtuk, „a viszonylag jó kereseti lehetőség” — ez a helyzet nem régi keletű. Korábban a vállalatnál nagyon alacsony bérszínvonal volt, még 1970- ben is az évi átlagkereset 25 179 forintot tett ki. A bér- fejlesztés a tavalyi évig „saját erőből” történt, 1972-ben 3 százalékos preferenciát kaptak, hogy felzárkózhassanak az ipari átlaghoz. A Központi Bizottság novemberi határozatának bérpolitikai intézkedései a sütőipart is kedvezően érintették, minden érdekelt megkapta a kötelező 4, illetve 8 százalékot. A bérfejlesztések eredményeképpen csökkent a fluktuáció. Nagyon fontos összetevője a hatékony munkának a munkaerő minősége. Nézzünk néhány adatot a Sütőipari Vállalat alkalmazottainak képzettségéről. A vállalatnak ötven alkalmazottja van, közülük 11-nek nincs megfelelő képesítése, viszont hosszú munkaviszonyuk miatt meg kell tartani őket. Sok jól képzett vezető is dolgozik a vállalatnál, közülük négyen egyetemi, ketten felsőfokú technikumi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Íme az igény és a munkaerő között feszülő ellentmondás még ilyen sokféle ellentétpárt rejt magában. Az ellentéteket fel kell oldani. Milyen tervek készülnek a II. számú Sütőipari Vállalatnál? Egyik lehetőség a helyzet megváltoztatására: a fejlesztés. Csakhogy a vállalat saját fejlesztési lehetőségei korlátozottak, mert a kapacitásnövelés csak állami lumtáá Útján'Valósulhat meg. A saját fejlesztési alap és az amortizáció a kopás pótlására, gépbeszerzésre, szállítóeszközre stb. sem elég. Csak a gyártási eljárások korszerűsítésével, gépesítéssel tudják termelékenyebbé tenni a termelést. Ezek a feltételek biztosíthatók az új üzemeknél, így Vecsésen, Gödöllőn és Kis- tarcsán is. Eredmény, hogy már jó körülmények között Fejlesztés és szervezés A változtatás másik , olcsó, de hatékony módszeré: az üzem- és munkaszervezés. Milyen szervezési tervek készülnek a vállalatnál? Csak távirati stílusban: Vecsésen a süteményüzem kialakítása, morzsatermelés szabályozása, a pilisi új üzem termelésének átszervezése, az aszódi üzemben a perec- és a linzerké- szités megszervezése, a men- dei kenyértermelés kialakítása, morzsacsomagaló-részleg megszervezése stb. A fejlesztés és a szervezés sok mai gond megoldását segítheti. Mindennapi szükségletünk a kenyér és a péksütemény. A pék munkája csak gyors, pontos, jó minőségű lehet, mert termékét állandóan ellenőrzi a vásárló. De az sem árt, ha a vevő tudja, hogy milyen gondokkal küzdenek mindennapi kenyerünk előállítói. Milyen megoldatlan, vagy a megoldás felé haladó ellentmondások nehezítik munkájukat. Igaz, így sein válik megmagyaráz- hatóvá a késés, a „selejt”, csupán érthetőbbé. S az értés nyomán a vásárló követelése sokkal segítőbb lehet, a sürgetés a sütőipar folyamatos fed esetésére iránvulhat, s a ..felháborodás” több racionális elemet tartalmazhat. Helyi és központi támogatás közepette. megértő hangulatban a pékek is jobb munkát végezhetnek. Fóti Péter Első számú segítők A taggyűléseken vagy vezetőségi üléseken elhangzó értékelések többnyire általánosságban elemzik az egyes tömegszervezetek és mozgalmak munkáját. Csak ritkán vagy egyáltalán nem térnek ki viszont az ott dolgozó kommunisták munkájának minősítésére. Holott ez adna igazán lendületet, segítséget. Önállóan A tömegszervezetek ugyanis nem egyszerűen végrehajtói, közvetítői a párt politikájának, hanem önálló tevékenységet folytatva, segítik felszínre hozni a különböző ellentmondásokat, megoldásokat adnak, kezdeményeznek, jelzik a tapasztalt jelenségeket a pártnak. Ezzel egyúttal kifejezik és védelmezik a soraikban található dolgozók érdekeit, igényeit. Másrészt a tömegszervezetek és mozgalmak a párt számára bizonyos értelemben harci területet is jelentenek, mivel tagjaik, tömegeik megnyerése újra és újra szükséges. Ezért a párttagok által a tömegszervezetekben végzett mindennapos munka az élet követelménye. A tömegszervezetek tagjai felkészültségben, politikai és élettapasztalatokban, aktivitásban, áldozatvállalásban természetszerűen különböznek egymástól. Párton kívüli tagjaik nem minden, kérdést ítélnek meg ugyanúgy, nem minden esetben foglalnak állást ugyanolyan módon, mint a kommunisták. Ez természetes és nyilvánvaló. Ebből következik, hogy tevékenységüket, állásfoglalásaikat a pártszervezetek nem ítélhetik meg a párton belüli normák, követelmények szerint. Az egységes nézet és az egységes cselekvés itt Megfiatalodik a régi gyár Évi 25 millió fégla. alagcső Hetvenöt éves az idén a százhalombattai téglagyár. A gyármatuzsálem fejlődése a felszabadulás után jelentósen meggyorsult. Többszöri átépítés eredményeként, 1949-ben má.r 10 millió darab tégla hagyta el a kemencéket. Az utóbbi húsz évben végrehajtott korszerűsítés és gépesítés nyomán, a jelenleg 100 embert foglalkoztató üzem 25 ftüllió különböző tégla, alag'cső és válaszfalpadló gyártására képes évente, mégpedig országosan is a leggazdaságosabb költségráfordítással. A háromnegyedszázados üzem rövidesen megfiatalodik: a következő ötéves tervben mintegy 81 millió forintos rekonstrukciót hajtanak végre. minden esetben csak a kommunisták ■ folyamatos meggyőző munkájának, politikai és ideológiai tevékenységének hatására alakulhat ki. S erre mind a teendők meghatározásakor, I mind a végzett munka értékelésekor a pártszervezeteknek megfelelő gondot kell fordítaniuk, hiszen a tömegszervezetek pártirányításának ez az egyik legfontosabb eleme. Politikai felelősség A tömegszervezetek és mozgalmak önállóak, a demokratikus centralizmus elve alapján épülnek fel, tevékenységükben realizálva a párt politikáját. Ennek érvényre juttatása az ott dolgozó kommunisták számára fontos kötelesség. A pártszervezetek számára is szükséges, hogy megismerkedjenek a tömegszervezetek elgondolásaival, irányelveivel, döntéseivel, mert enélkül a pártirányítás egyoldalú marad. Az egyoldalúság azonban az ellenkező végleten is jelentkezhet. Az utóbbi időben számos pártalapszervezet a területén működő tömegszervezetet, mozgalmat valamiféle „melléje rendelt’.’ szervként fogja fel. Ügy vélik, hogy annak irányításáért minden vonatkozásban az illető tömeg- szervezet vagy mozgalom felsőbb szerve felelős, s maguktól minden ilyen feladatot elhárítanak. Ahol így gondolkoznak, ott nem értik azt az elvet, hogy a pártirányítás alapvetően az azonos szintű pártszerv feladata. A helyi politikai irányításért tehát az adott területen tévékenykedő pártszervezet felelős. Az irányítás nem lehet mechanikus, mivel a tömegszervezetek között a feladat és a funkció tekintetében sok különbség van. Kell is, hogy legyen, mivel mindegyikük valamilyen sajátos feladatkör ellátására jött létre. Egy azonosság természetesen van közöttük, s ez a. párt .politikájának elfogadása és vállalása. Ezt azonban az emberek más- más csoportjai vagy rétegei körében, a megfelelő eszközökkel képviselik és valósítják meg. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem elégséges általában igényelni segítségüket a pártszervezet által hozott határozatok megvalósításához, hanem arra kell törekedni, PP O volt a huszonharmadik — A beosztásom? Péterffy Domonkos megvakarja a feje búbját: — Könnyebbet kérdezzen. Gyakorlatilag főművezető vagyok, hiszen én irányítom csaknem az összes karbantartók — asztalosok, mázolok, kőművesek, ládajavítók s az „udvarosok” egy részének — munkáját, de a műszaki osztály állományába tartozom, s a bérjegyzéken kiemelt csoportvezetőként szerepelek. A ,,melegedő" 1945-ben lépett be asztalosnak a kistarcsai Fésűsfonógyárba. ö volt a 23. dolgozó. — Siralmasan festett az üzem. Tulajdonosa, amit lehetett, leszerelt és kőszegi gyárába „mentette át” a szovjet csapatok elől. Azt a néhány öreg gépet, ami itt maradt, megette a rozsda. Nem volt fűtés, nyersanyag, megrendelés, semmi. Az emberek zsákdarabokba burkolt kézzel, lábbal dolgoztak a kitört ablakú, hideg műhelyekben. Aki elgémberedett. az bejött néhány percre a ..melegedőbe”: egy kis kuckót neveztünk ki annak, amit vaskályhával fűtöttünk. Hetekig, hónapokig kaparták a rozsdát a streigan- fonoda „itt felejtett” gépeiről. Én ez alatt az ablakokat „üvegeztem”: a tetőnyílások- bó! kiszedett, drótozott üveggel. deszkával, kartonpapírral, mikor mi volt. Azt a napot, amikor az első gépek megkezdték a kártoltfonal gyártását a feltépett textil- és kötöttáru-hulladékokból, sosem fogom elfelejteni. A gyár végre újra élni, lüktetni kezdett. Mintha ez a lüktetés vonzotta volna őket, egyre többen kopogtattak a gyár kapuján. — A kerítésen kézzel festett tábla állt: „Itt mindenki szervezett munkás”. No, ha mindenki az, akkor ideje szak- szervezeti bizalmit választani, mondták az illetékesek. így lettem én az első bizalmi, majd, amikor egyesültünk egy kisüzemmel, a helyi szakszervezeti csoport titkára. Az is maradtam 1950-ig, amikor a minisztérium utasítására személyzeti vezetőt kellett beállítani. Ekkor személyzeti vezető lettem. Egy kis kitérő következett ezután, 1951-ben: két hónapa tartalékos tiszti továbbképzőn, s ugyanennyi a Völgy utcai pártiskolán. Mire visszament, új feladat várt rá: a csúcspártvezetőség titkárának választották. Mozgalmai évek — Emlékszik a kasfia szövetre? — kérdi váratlanul Péterffy Domonkos. — Én ne emlékeznék? Akinek kasha szoknya és kék ingblúz volt az első báli ruhám?! — Nos, kezdetben ahhoz gyártottunk fonalat. Később kaptunk nyersanyagot, gépeket, a munkáslétszám is megszaporodott. Több mint öt évig voltam párttitkár. ötvenhat tavaszán — házépítkezés miatt — kértem a felmentésemet. Nem adták ingyen: csak úgy, ha elválallom a szervező titkári tisztséget, meg az asztalosműhely csoportvezetői munkakörét. Akkor is szervező titkár volt, amikor — néhány héttel az ellenforradalom leverése után — az MSZMP szervezéséhez kezdtek. Elsők között lépett be a munkásőrségbe. Nyolc évet szolgált becsülettel, mielőtt leszerelt. — Meg kell adni, mozgalmas évek voltak: munka, házépítés, munkásőri szolgálat, pártoktatás — egy Időben. Három éve elvégeztem a marxista—leninista esti középiskolát Az egész család Hűsége, szorgalma nem maradt észrevétlen. Az első — a szakma kiváló dolgozója — kitüntetést egymás után követte a többi: kétszer nyerte el a könnyűipar kiváló dolgozója címet, párttagságának 25 éves jubileumán megkapta a Szocialista Hajáért Érdemérmet. Fiatal lány siet el az ablak előtt, Péterffy Domonkos hosszan utánanéz. — Beosztottja? — kérdezem. — Otthon — mondja nevetve: — a lányom. — Ö is itt dolgozik? — Meg az egész dinasztia' A feleségem huszonöt évi mu'-ka után innen ment nyugdíjba három esztendeje. A lányom cérnázó, a vőlegénye a tmk-ban dolgozik. — Mikor lesz az esküvő? — Amint befejezzük az átalakítást a családi házon: júliusban. — Most is tagja a csúcspárt- vezetőségnek? — A legutóbbi választás óta nem: mint az 1. sz. alapszervezet titkára, igy is részt veszek a csúcsvezetőségi üléseken. Bocsánat — ugrik fel hirtelen —, mást úgysem mondhatok, s el kell mennem. Herczeg Istvánná, a csúcspártvezetőség nőfelelőse, beszélgetésünk tanúja, nevetve néz utána: — Csak a legfontosabbat felejtette el: a Munka Érdemrendet. Kitüntetés méltóbb helyre még nem került, nekem elhiheti: huszonöt éve dolgozom vele. Április 4-én vette át, s úgy látszik, még maga sem hiszi el. Az egész gyár együtt örült vele. Nyíri Éva hogy „testre szabott” feladatokat kapjanak, amelyek egybevágnak jellegükkel, tevékenységi körükkel. Alkalmazkodni kell tehát az adott tömegszervezet vagy mozgalom szervezeti formáihoz, alapszabályához, munkamódszereinek sajátosságaihoz, a tagság ösz- szetételéhez, érdeklődési köréhez, stb. Az alkalmazkodás természetesen nem .jelenthet politikai vagy világnézeti engedményeket. Elsősorban arról van szó, hogy nem szabad mechanikusan átvenni és alkalmazni ezekben a szervezetekben a párt szervezeti elveit és munkamódszereit. Tervezés és összehangolás A pártszervekre hárul a tömegszervezetek és tömeg-! mozgalmak tevékenységének összehangolása is. Gondoskodni kell arról, hogy a tömegszervezetek tevékenysége kapcsolódjék az adott időszak legfontosabb politikai feladataihoz. Másrészt munkájukban ne legyen felesleges párhuzamosság, ismétlődés. Az összehangolást legjobb a munka tervezésekor, illetve a fontosabb akciók kidolgozásakor elvégezni, mert ezzel mindjárt elejét lehet venni az átfedéseknek. Nincs arra szükség, hogy ugyanazok _ az emberek ugyanazt a témát háromszor-négyszer tárgyalják meg, más-más testületben. Ez nem teszi jobbá, hatékonyabbá a párt vezető szerepét, a tömegszervezetek pártirányítását. A pártszervezeteknek első számú segítői a tömegszervezetek és -mozgalmak. Olyan természetes szövetségesek, amelyek minden szinten részt vesznek a politika kialakításában, a kérdések eldöntésében, a határozatok megvalósításában. A helyes a'i>pon folyó' pártirányítás az' égjük fő feltétele annak, hogy e szerepüket minél jobban betöltsék, s ezáltal még hatékonyabban érvényesüljön a párt vezető szerepe. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztály- vezetője Ifjúsági nagygyűlés a VIT jegyében Országjáró diákok a Papszigeten Tegnap délután megkezdődött a KISZ Pest megyei bizottsága rendezésében az országjáró diákok Pest megyei találkozója. A háromnapos program színhelye a szentendrei Papsziget kempingje. A mintegy kétszáz résztve-' vöt három nap alatt változatos, színes program várja. Szombaton este bállal kezdődött a találkozó. Vasárnap honvédelmi versenyeket, tájékozódási futóversenyt és akadályversenyeket rendeznek, majd este 20 órakor Ifjúsági nagygyűlésre kerül sor, amelyen részt vesz Páricska Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője is. A nagygyűlés a VIT jegyében zajlik. Ezt követően hazánkban tanuló külföldi diákok, a találkozó vendégei szórakoztatják a résztvevőket, A tábortűzzel egybekötött kulturális műsorra meghívják a hazánkban állomásozó szovjet csapatok Komszomol-szer- vezetét is. Az országjáró diákok Pest megyei találkozójának résztvevői holnap a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára látogatnál?, ahol környezetismeret! vetélkedőre kerül sor. I
