Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

19*3. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK

fȣsr MEcrei

\JCivIap

Nagyobb aktivitás a közéletben

A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése

A Szakszervezeteic Országos j Tanácsa szerdán ülést tartott. (A tanácskozáson részt vett Ja- Ucab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. A napirenden a szak- szervezetek 1972-ben végzett munkájáról és a további feladatokról szóló elnökségi beszámoló szerepelt, amelyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztett elő.

A beszámoló részletesen értékelte a munkások, & dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében kifejtett szakszervezeti tevékenységet; a dolgozók termelési és közéleti aktivitásának fejlődését; a szakmai, ágazati és rétegérdekek képviseleté- nék erősödését, valamint a szakszervezeti mdzgalom belső életének alakulását.

A beszámolót követő vitában a tanács számos tagja vett részt.

Tovább erősödik hazánk és a FAO együttműködése

Tegnap ülést tartott a FAO magyar nemzeti bizottsága a MÉM-ben, Kazareczki Kálmán miniszterhelyettesnek, a bizottság elnökének vezetésével. A bizottság megtárgyalta a FAO vezérigazgatójának azt a javaslatát, hogy

1974-ben hazánkban rendezzék azt a nemzetközi tanácskozást, amelyen a fejlődő országok szövetkezeti mozgalmát értékelik majd.

Tavalyi eredmények a jövő szolgálatában

Mérlegen a kiemelt vállalatok

Két hónappal ezelőtt hagyta jóvá a Minisztertanács azt az előterjesztést, mely szerint szükséges, hogy a gazdasági irányítószerveik rendszeresen és folyamatosan információkat kapjanak az ország 50 legnagyobb vállalatának, illetve trösztjének gazdasági helyzetéről, termelési, fejlesztési és üzletpolitikájáról. Az információk birtokában ugyanis ellenőrizhetik, hogy a nagyvállalatok érdekeltsége és tevékenysége összhangban van-e a népgazdasági érdekekkel, a népgazdasági tervek céljaival és az általános gazdaságpolitikai követelményekkel. A kijelölt vállalatok — melyektől hazánk ipari termelésének mintegy 60 százaléka származik — változatlanul az általánosan érvényes gazdaság- irányítási rendszer keretei között működnek, az általános tervezési és szabályozási előírások rájuk is egyértelműen vonatkoznak. Mint ismeretes, kijelölésük nem jelent jogcímet kivételes elbánásra, különleges költségvetési és hitelezési juttatásokra, mentesítésekre, engedményekre, vagy egyéb kedvezményekre.

■ A kijelölt vállalatok között a jól és gyengébben működők egyaránt megtalálhatók. Aszerint választották ki őket, hogy mekkora az árbevételük, eszközeik értéke, létszámuk, nyereségük és exportjuk. Ide sorolták azokat a nagyvállalatokat is, amelyek alapvető feladatokat latnakéi a központi fejlesztési programok végrehajtásában, a szocialista államközi szerződések teljesítésében, s amelyeknél számottevő termelési szerkezetváltozás van folyamatban. Mivel számos trösztöt is e vállalatok közé soroltak, ezért ténylegesen túlhaladja a 180-at is a kijelölt üzemek száma. Közülük tizennégynek Pest megyében van a központja, vagy egy- egy gyáregysége.

Működésük megfigyelése már megkezdődött az adatok összegyűjtésével, az 1968—72 között elért eredményeik és jelenlegi helyzetük elemzésével. Néhány kiemelt megyei vállalat múlt évi mérlegéről már beszámolhatunk olvasóinknak:

Duuamenti Hőerőmű

Tavalyi termelési értéke, amely körülbelül 5 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi, megközelíti az

1,4 milliárd forintot. Ezj az összeg két fő termékük értékesítéséből származik: elektromos energiából 4 milliárd 29 millió kilowattórát, azaz 6 százalékkal, hőenergiából 1234 millió gigakalóriát (egy giga- kalória=10 millió kalória), azaz 8 százalékkal többet adtak az országnak, mint 1971-ben. A jól szeivezett korszerű üzemben 4 százalékkal nőtt a termelékenység, ugyanis még ilyen alapos szervezés mellett is megtalálták a módját a hatékonyság további fokozásánaik. Takarékoskodtak például a villamosenei'gia-felhasználással, S hogy ezt minden dolgozó mennyire a szívügyének érezte, azt bizonyítja, hogy ily módon 80 ezer kilowattórával több áramot adtak. Megpróbálkoztak továbbá az önköltségcsökkentéssel, s ez is sikerrel járt. Az üzemi viszonyokat figyelembe véve ugyanis 2520 kalória tüzelőanyagot kell elégetni egy kilowattóra áram előállításához. Ehelyett a battaiak 2494 kilokalóriából „kitermelték”. A jó munkát a borítékok vastagsága is tükrözi. A vállalat dolgozóinak jövedelme 6 százalékkal növekedett az elmúlt esztendő során.

Csepel Autógyár

Szigethalmon ugyancsak jó eredménnyel büszkélkedhetnek, hisz az 1971. évihez képest mintegy 27 százalékkal nőtt a vállalat termelési értéke. Körülbelül 3500 autóbuszalvázat, 10 200 szervokormányt, 3100 teherautót, valamint több ezer Diesel-motort készítettek 4,6 milliárd forint értékben. Az idén, ismét intenzív (20 százalékos) termelésnövelést irányoztak elő. Még jobban bekapcsolódnak a közüli jánműprogramba. —

1973-ban már több mint 6 ezer autóbuszhoz készítenek alvázat — a mostaninál több szervokormányt adnak a felhasználóknak, és megkezdik az előkészületeket a sebesség- váltó gyártásához. Fokozatosan csökkentik viszont teherautóik és motorjaik számát, hiszen 1975-ig teherautóból 1200-ra, Csepel-motorokból pedig 6670-re kell csökkenteniük termelésüket. A profilváltozásra, ezen belül a teherautógyártás visszaszorítására azért van szükség, mert a hazai előállítás drága (háromszoros az ára a szocialista importból beszerezhető kocsikénál). A padlóvázgyártás bevezetése viszont a Csepel Autót bekapcsolja a közúti járműprogram pozitív ágába.

Egyesült Izzó váci gyára

Érdekes a vállalat gazdasági helyzete, ugyanis a vezető szakemberek véleménye szerint annak ellenére, hogy a termelési érték 20 millió forinttal csökkent, jól gazdálkodtak. S való igaz, hogy a nagy értékű tv-képcsőből 70 ezerrel kevesebbet rerideltek tőlük, mint egy évvel korábban, az 56 millió forintos kiesés pótlására viszont megkezdték a fénycsőgyártást. A profilátrendezéssel csupán 36 millió forintot tudtak pótolni. (Ez is szép eredmény, ha arra gondolunk, hogy az a hat hónap Vácon az új, eddig ismeretlen fogások, műveletek elsajátításának időszaka volt.)

A gyáregység jelenleg 14 profilt készít, az összes termék 40—45 százaléka a három legfontosabb, a fénycső, a tv- képoső és a fénycsőgyújtó. Az idén tovább bővítik két gyártósorral a fénycső-, és egy sorral az izzólámpaüzemet.

Beton- és

Vasbetonipari Művek szentendrei gyára

Ismeretes, hogy a vállalat csak a múlt év második felétől dolgozott teljes kapacitással, ugyanis július 1-én helyezték üzembe a mozaiklap- gyártó. sorokat. Az elmúlt félév az új technológia elsajátításának és begyakorlásának ideje volt, amely alatt 178 ezer négyzetméter mozaiklapot készítettek. Idén ennek háromszorosát tervezik gyártani. Betoncsőből tavaly 210 ezer méter készült, idén 290 ezer méter lesz a termelés. Vasbeton vízvezetékcsövekből minden igényt ki tudnak elégíteni. Tavaly mintegy 95 millió forint értékű terméket gyártottak, 20—25 millió forinttal többet, mint a rekonstrukció előtt. Idei termelési tervük 60 százalékkal magasabb a tavalyinál. Gyártandó termékeik értéke csaknem eléri a 150 millió forintot. Jövőre 250—280, 1975-re pedig, az új beruházás kapacitásának teljes kihasználásával, 380 millió forint értékű terméket gyártanak.

A mérlegbeszámolókat már vizsgálják az illetékes minisztériumokban. A továbbiakban a statisztikai és a pénzügyi szervék, a kijelölt vállalatok adatait félévenként elkülönítve kimutatják és összesítik, ami nem jelenti újabb adatok megfigyelését és begyűjtését, tehát nem okoz többletmunkát a vállalatoknak. A megfelelő csoportosítások, az eddig is megfigyelt adatokból összeállíthatók.

Czlbor Valéria

Tanácskozik az úttörővezetők országos konferenciája

Szabó Ferenc vitaindító referátuma

a közösségi összefogás, szinte az egész ország társadalmi ereje produkált a jövendő generációja, az úttörők, illetve a nagy családos szülők érdekében. A pozitív példák sorában megemlítette a Nagykőrösi Konzervgyárat is, ahol a közelmúltban 44 ezer forintot osztottak szét a nagy családos szülők között.

Szabó Ferenc az úttörőszövetség társadalmi kapcsolatainak fejlődéséről is beszélt:

— Közös összefogással több úttörőtábor, úttörőház, sportpálya épült, amelyek nagyobb lehetőséget biztosítanak a

gyermekek kulturált szabad idejének megszervezéséhez, a közösségi élet kialakításához. Kevés azonban még mindig a gyermekek sportolási, mozgá-, si, játszási lehetősége. Az általános iskolás gyermekek 40 százalékának egyáltalán nincs alkalma szervezett sporttevé-' kenységre. Az általános iskolás tanulók 5 százaléka az elmúlt tanévben az iskolai testnevelés alól is felmentést kért.

A szülők felelősségéről, a családban szerzett élmények hatásáról is szó esett a referátumban. Végül a szocialista demokrácia kialakításáról szólt. Részletesen beszélt arról, hogyan nevelhetjük köz- életiségre, politikai aktivitásra, önállóságra az úttörőket.

Szabó Ferenc, a Magyar Űt- törők Szövetségének főtitkára vitaindító referátumában elmondta, hogy az 1965-től kétévenként összehívott úttörővezetői konferenciák fontos állomásai voltak az úttörőszövetség életének. E tanácskozások hozzájárultak a feladatok gyakorlati értelmezéséhez, a legjobb módszerek általánosításához. Ezután a mostani konferencia főbb feladatait vázolta:

— Döntenünk kell abban — mondotta —, hogy a KISZ’ VIII. kongresszusa által meghatározott fő feladatokat, az ifjúságpolitikai és' az állami oktatás helyzetével és továbbfejlesztésével foglalkozó MSZMP KB-határozatokát, az iskola és az úttörőcsapat kapcsolatának korszerű alapokra helyezését, valamint a KISZ és az úttörőszövetség együttműködésének magasabb Szintre emelését milyen módon akarjuk megoldani. Konferenciánk feladata ezenfelül, hogy megválassza a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsát.

Ezek után azokról az eredményekről szólt, amelyeket — a párthatározatok és a kormányintézkedések nyomán —

Gosztonyi János felszólalása

Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes felszólalásában bejelentette, hogy elkészültek a tananyagot csökkentő dokumentumok az általános iskolák részére.

— Csökkentjük — mondotta — a tanulói túlterheltséget, új rendtartást készítünk, vitatkozunk az osztályozás * időszerű kérdéseiről — de mintha sokan steril oktatási kérdésnek tekintenék e témákat, pedig távolról sem azok. Alapvető célunk, hogy több lehetőség és idő legyen a tanulók szocialista személyiségének formálására. Az iskola világnézeti nevelő hatását nemcsak a tananyag közvetíti. Az úttörőmozgalom nélkülözhetetlen szerepet játszik célkitűzéseink megvalósításában. A kutatás és kísérletezés utáni vágy, a társadalmi és közösségi tapasztalatszerzés a mozgalom gyakorlatában formálódik. A nevelésért felelősséget érző iskola nem lehet meg gyermekszervezet nélkül.

Ezek után a miniszterhelyettes az úttörővezetők áldozatos munkájáról szólt:

— Az úttörővezetői funkciót betölteni, önkéntes, csak belülről jövő lelkesedéssel lehet. A társadalmi munkásoknak kijáró megbecsülés jusson tehát azoknak, akik vezetőként a gyermekmozgalom élére állnak.

Nagy tetszést váltott ki Gosztonyi János bejelentése, mely szerint a csapatvezetők a jövőben igazgatóhelyettesi pótlékot kapnak.

Végül szólt a szervezeti önállóságról, a gyermekönkormányzat kérdéseiről is.

Katonafiatalok az úttörőkért

Bodor Mihály őrnagy Szentendréről, a Kossuth Lajos Katonai Főiskoláról érkezett az úttörővezetők országos konferenciájára.

— Több mint negyed század telt el azóta — mondja a szünetben —, hogy kisdiákként az úttörőszövetség tagja lettem, nem sokkal később pedig már úttörővezetőként dolgoztam. Ügy érzem, a 25 év alatt egyetlen percre sem szakadtam el a gyermekmozgalomtól.

— Hogyan tudja egyeztetni a katonatiszti és az úttörő vehetői munkát?

— A katonai főiskola oktatójaként határőr tisztjelölNövekvő termelés

Előtérben a híradástechnikai alkatrészek

A hatvanas évek közepe óta folyamatosan és gyorsan bővíti termelését a Híradás- technikai Anyagok Gyára, s ezt elsősorban a termékszerkezet korszerűsítésének köszönheti, valamint annak az átgondolt gyártmányfejlesztési munkának, amelynek eredményeként

rohamosan emelkedett a kivitel mind a szocialista, mind a tőkésországokba.

1971-ben jutottak túl a sokáig bűvösnek tartott félmil- liárd forintos határon, a termelési érték azután tavaly már 567 millió forintra rúgott, a tervezettnél 19 millióval többre. Idén, elképze)é‘seik szerint 620 millió forint értékű árut ad el a váci üzem, s ezen belül tovább folytatódik az egészséges átrendeződés, mert a híradástechnikai cikkek aránya már eléri a hatvan százalékot, míg három éve csupán 43 százalékot tett ki.

Elképzeléseik valóra váltásában sokat segít a Ruthner-féle vasoxidgyártási eljárás, amelyet know-how formájában vásároltak meg, s amely

idén már lehetővé teszi mintegy 120 000 dollár értékű vasoxid importjának megtakarítását.

Növeli lehetőségeiket a hatékonyabb gazdálkodásra az is, hogy szemben a korábbi gyakorlattal, 1973-tól kezdve elsősorban készáruként szándékoznak kivinni transzformátorokat és szűrőtekercseket, míg eddig főként ferrit-mago- kat és transzformátor-alkatrészeket adtak el. Lényeges tényezőként sorakoztatható fel a nyomtatottáramkör-üzem új egységének létrehozása is, amelyben fokozatosan növekvő termelés mellett mód nyílik nemzetközileg is korszerűnek számító lemezek. közöttük fényképezéses úton előállított finom rajzolatú áramkörök gyártására.

tekkel foglalkozom. Számtalan eset bizonyítja, hogy a határőrség munkáját az úttörők is segítik. Szerintem ezért is szükséges, hogy a főiskola valamennyi hallgatója megismerje az úttörőmunkát.

— Milyen a katonafiatalok és az úttörők kapcsolata?

— Ha őszinte akarok lenni, meg kell mondanom, hogy még csak' a kezdeti lépéseket tettük meg a város és a járás úttörőcsapataival való kapcsolatunk kialakításában, hiszen nemrég költözött a főiskola Szentendrére. A főiskola KISZ-alapszervezetei már megkötötték az úttörőcsapatokkal az együttműködési szerződést. Célunk az, hogy valóban testvéri kapcsolat alakuljon ki a KISZ és az úttörőcsapatok között.

— Milyen konkrét elképzeléseik vannak a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére?

— A korábbi években' több fővárosi úttörőcsapattal dolgoztunk együtt, tehát az úttörőmunkában van már tapasztalatunk. A Pest megyei úttörőcsapatokkal is megtaláltuk a kapcsolatot. A ceglédi városi úttörőelnökség nemrég

felkeresett bennünket, s a náluk működő úttörő honvédelmi zászlóaljról beszélgettünk. Az ő példájukat szeretnénk követni, addig azonban még sok tennivalónk van. Mindenekelőtt Szentendrén és a járásban a közlekedésrendészeti és honvédelmi úttörőszakaszokat szeretnénk szervezni. Remélem, hamarosan már sikeres működésükről számolhatok be. A katonai főiskola hallgatói közül néhányan KlSZ-megbí- zatásként vállalták, hogy az úttörők honvédelmi nevelését segítik. A több éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy legcélravezetőbb a honvédelmi nevelésben is a játékos, az úttörők életkori sajátosságainak megfelelő módszerekkel dolgozni. A kisdiákok, különösen a fiúk kedvelik a harci játékokat és nem szégyellem bevallani, számomra is élményt jelent az úttörők versenyeiben részt venni.

A. É.

Utcát neveztek el Teszársz Károlyról

A vasasszakszervezet —szövetséggé alakulásának 70. évfordulója alkalmából — Teszársz Károlyról, a szakszervezet első elnökéről utcát neveztek el az óbudai új lakótelepen. Szerdán, ünnepélyes keretek között leleplezték Teszársz Károly emléktábláját a róla elnevezett utcában. Az ünnepségen megjelent Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára, Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára.

Háner József, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke méltatta az egykori elnöknek, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének életét.

/