Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

4 ap 1973. ÁPRILIS 7., SZOMBAT A MEGYE 51 KÖZSÉGÉBEN Nemzetiségi könyvtár BACH, BARTÓK, HAYDN ÍJ művészlemezek Pest megye ötvenegy közsé­gében élnek kisebb-nagyobb számmal német, szlovák, il­letve szerb-horvát nemzetisé­giek. Az ötvenegy település könyvtárában ezért a nemze­tiségiek anyanyelvén íródott könyvek között is válogathat­nak az olvasók. Egy-egy könyvtárban ötventől kétszá­zig terjed a német, szlovák, illetve szerb-horvát nyelven íródott könyvek száma. Elsőként Pest megyében A napokban rendezték meg Budapesten a nemzetiségi községek könyvtárosainak III. mep"ei konferenciáját, ame­lyen az elmúlt két esztendő munkáját s a további felada­tokat vitatták meg. Az 1970- ben rendezett első konferen­ciával kezdődött a tulajdon­képpeni munka. Hadd tegyük hozzá mindjárt: az országban elsőként Pest megyében biz­tosítottak lehetőséget arra, hogy az ötvenegy település könyvtára nemzetiségi anya­nyelven íródott könyveket is kapjon. Az eredmény biztató: településenként átlagosan negyven olyan olvasót tarta­nak számon, aki rendszere­sen olvassa az anyanyelvén írott könyveket. Néhány köz­ségben, így például Pilisen, Lóréven és Szigetújfalun en­nél sokkal több a rendszeres nemzetiségi olvasó. > Ezt a munkát segítendő, a megyei könyvtár két eszten­dővel ezelőtt Friss szél cím­mel irodalmi előadásokat rendezett a nemzetiségi köz­ségekben a baráti népek iro­dalmából. Megkezdődött a könyvtári tájékoztatók készí­I tése is, a többi között Pomá- I zon, amelyet elküldenek egy- egy település nemzetiségi la-, kosainak, tájékoztatásul, mi­lyen könyvek között válogat­hatnak a község könyvtárá­ban, különös tekintettel az anyanyelvi kötetekre. Kétezer új kötet A Művelődésügyi Miniszté­rium tavaly megjelent ^ny­elvei nemzetiségi báziskönyv­tárak alakítását tűzték ki cé­lul, a többi között. Pest me­gyében a megyei könyvtárban alakul ilyen jellegű bázis- könyvtár, amely a megye öt­venegy településén kívül ti­zenkilenc ííógrád megyei köz­ség letéti könyvtárának rend­szeres ellátásáról is gondos­kodik. Ezt segítendő, a Műve­lődésügyi Minisztérium három esztendőn át évi hetven-het- venezer forintot biztosít a me­gyei könyvtár számára német, szlovák, illetve szerb-horvát nyelven írott könyvek beszer­zésére. Ez az összeg évente mintegy kétezer kötet vásár­lását teszi lehetővé. Ezeket a könyveket aztán bizonyos idő­közönként kikölcsönzik a községi könyvtáraknak, ígyj frissítve az ott található köny­veket. Hogy mely.településen mi­lyen az igény a nemzetiségek nyelvén íródott könyvek iránt, azt a most kezdődött, anyanyelvi-olvasási kultúrát felmérő szociológiai vizsgála­tok befejezése után derül ki pontosan, s e szerint vásárol­ják meg a köteteket, amelyek kölcsönzésére már az eszten­dő második felében sor kerül. Németül, szlovákul, szerb-horvátul Ugyancsak a nemzetiségek irodalomkultúráját kívánja elősegíteni a megyei könyvtár az áprilisban és májusban rendezendő nemzetiségi Pető- fi-emléknapokkal, amelyekre a megye kilenc községében — Pilisvörösvárott, Dunabog- dányban, Pomázon, Pilis- szentlászlón, Lóréven, Pilis- szentkereszten, Szigetújfalun, Dabason és Tökölön — kerül majd sor. A program keretében Petőfi anyanyelvűnk irodalmában címmel német, szlovák, illet­ve szerb-horvát nyelvű elő­adást, valamint Petőfi versei­nek német, szlovák, illetve szerb-horvát fordításait hall­gathatják meg a részvevők. A Az első előadásra április 19-én, Pilisvörösvárott, a köz­ségi könyvtárban kerül sor, ahol dr. Kovács József kan­didátus, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munka­társa beszél majd Petőfiről, német nyelven. % P. P. Befejeződik a könyvvásár Ma befejeződik a március 26-tól április 7-ig tartó 50 szá­zalékos könyvárleszállítási ak­ció. A budapesti könyvesboltok forgalma eddig: — féláron számítva — ötmillió forint, s ez jelzi, hogy az olvasóközön­ség vásárlókedve a korábbi évekhez képest fokozódott, ér­deklődési Söre tágult. A 24 éven aluliak közül minden 10. fiatal anélkül töl­ti be a 16. életévét, azaz a tanköteles kor felső határát, hogy befejezte volna az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyát — állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága leg­utóbbi felmérésében. A vizsgálat eredménye szerint az iskolázottság szintje tájegységenként változó. Az általános iskola nyolcadik osztályát elvégezte,- vagy en­nek megfelelő iskolai végzett­séget szerzett a megye 15 éven felüli lakóinak 49 száza­léka. (Az 1960. évi népszám­lálás idején még csak 31 szá­zaléka.) Ez az arány persze nem azonos mindenhol. Négy községben a felnőttek 20—30 százaléka, 51-ben 30—40, 70- ben 40—50, 42-ben 50—60 és nyolc községben 60 százalék­nál is többen végezték el az általánost. A városok népessége isko­lázottabb, mint a községeké. Cegléd és Nagykőrös kivéte­lével a nyolc osztályt végzet­tek aránya 60 százalék fölött van. A járásokat figyelembe véve a legkedvezőtlenebb az iskolázottság mértéke a nagy- kátai, a ceglédi és a dabasi járásban. Az iskolai végzett­ség mértéke, aránya részben a múlt öröksége, de — mint láttuk — napjainkban sem szerzi meg az iskolából kike­rülő fiatalok 10 százaléka az általános iskolai végbizonyít, ványt; főleg az osztályismét­lés* elsősorban bukások vagy osztályozhatatlanság miatt. E tekintetben nem volt tapasz­talható javülás az utóbbi években, sőt a 60-as évek ele­je óta mind az összes, mind pedig az első osztályos álta­lános iskolai tanulók között növekedett az osztályismét­lésre utasítottak aránya. (Míg az 1962—03-as tanévben az elsősök 7,9, az ötödikesek 4,6 és az I—VIII. osztályosok 3.8 százaléka kapott elégte­lent. addig az 1971—72-es tan­évben az elsősök 8.1, az ötö­Elliiinyt Peti Sándor Peti Sándor érdemes mű­vész, a Thália Színház tagja pénteken reggel, 75 éves korá­ban elhunyt. Peti Sándort a színház saját halottjának te­kinti. Temetéséről később tör­ténik intézkedés. Szabolcs-Szatmár Szentendrén A Néprajzi Múzeum 1872- ben a Magyar Nemzeti Mú­zeum önálló osztályaként ala* kult meg. A 100 éves múzeum Szentendrén terjeszkedik: nyáron már megnyitják a vá­ros határában a szabadtéri néprajzi múzeum első egy­ségét, a Szabolcs-Szatmár megyét bemutató épületcso­portot. dikesek 7,3, s az I—VIII. osz­tályosok 4,9 százaléka bukott meg.) A bukjísok és az osztá­lyozhatatlanság jellemző okai a társadalmi folya­matokkal, átalakulások­kal összefüggésben vál­toznak. A KSH Pest megyei Igazga­tósága 1954-ben már vizsgálta ezeket az okokat, s akkor megállapították, hogy a me­zőgazdaságban dolgozó szülők gyermekei a mezőgazdasági munkák dandárján rendszere­sen igazolatlanul mulasztot­tak, s a helyi tanácsok nem alkalmazták következetesen az előírt szankciókat. Nap­jainkban ilyen okokból már nem hiányoznak a tanulók, s a tapasztalatok szerint a he­lyi tanácsok felelősségre von­ják az igazolatlanul hiányzó gyerekek szüleit. Évről évre a tanulóknak mintegy 5 százaléka, szám szerint mintegy ötezer kis­diák ismétel osztályt bukás vagy osztályozhatatlanság miatt. Különösen magas az osztályismétlésre utasítottak aránya az elsősök között, bár kedvező az a tendencia, hogy az évek óta 10 százalék kö­rüli osztályismétlés a legutób­bi tanévben 8,1 százalékra csökkent. A tanulók jó része tehát általános iskolai tanul­mányait már kudarccal kez­di, ,és általában már ezekben az években eldől, hogy egyál­talán elvégzi-e a nyolc osz­tályt. A nevelők tapasztalatai szerint a bukások egy ré­szének oka abban ^rejlik, hogy magasak és merevek a tantervi követelmények, s nincsenek tekintettel arra, hogy a falusi, tanyai, vagy a rossz anyagi körülmények kö­zött élő gyermekek mind az ismeretek, a tanulási készség, mind pedig az otthoni igény- bevétel tekintetében hátrá­nyokkal indulnak. Nem be­szélve azokról a gyermekek­ről, akik képezhetők ugyan, de sikeresen csak speciális gyógypedagógiai osztályok­Bartók Béla I. és II. zongo­raversenye 1926-ban keletKe- zett, egymás közvetlen szom­szédságában; a két mű ugyan­annak a zeneszerzői problé­mának kétféle megközelítése, kétféle megoldása. Bartók al­kotóművészetében gyakori az ilyen, egymás közelségében született ikermű, mint pél­dául a hegedű-zongora szo­náták, vagy a két zenekari szvit. Mindkét zongoraver­seny részben Sztravinszkij hatását tükrözi, a hangszere­lés és egyes témák tekinte­tében. A zseniális fiatal zon­goraművész, Kocsis Zoltán nagyszerű Bartók-játékát hangversenyen, már többször megcsodálhattuk, hangleme­zen azonban most először. Kocsis, alá egyben zeneszerző­növendék is, nagyszerű értő­je és megszólaltatója a Bar­tók zenéje legmélyebb érzel­mi-gondolati tartalmának. A Rádiózenekar — élén Lehel Györggyel — a fiatal művész sugárzó erejétől megújulva kelti életre a partitúrát. Kórusművek A Bartók-összkiadás másik új lefnezén a mester mun­kásságának negyedszázadát felölelő kórusművekkel is­merkedhetünk meg, az 1910 és 1935 között keletkezett népdal ihletésű kompozíciók­kal. Magyar, székely és szlo­vák népdalok egyéni feldol­gozásai szólalnak meg a le­mezen. A Négy régi magyar népdal az ősi népszokásokat őrző Székelyföld és a Du­nántúl falvainak hangulatát, ősi erejét eleveníti meg. A szlovák dalok két ellentétes hangzatú ciklusra oszlanak; a Tót népdalok címmel 1917- ben megjelent férfikarok há­borúról, katonáskodásról szói­ban. Az elmúlt tanévben 53 községben működött ilyen osztály, négy városban kise­gítő, és öt helyen bentlakásos iskola. Az általános iskolát el nem végzett tanulók egy ré­sze nem jutott időben gyógy­pedagógiai képzéshez. Az iskolai rendtartás jelen­leg lehetővé teszi, hogy a 14. életévüket betöltött — de még nem végzett — tanulókat az iskolaigazgató, bizonyos meghatározott okok fennállása esetén, a ( mindennapos iskolába- járás alól felmentse azzal, hogy az év végén osztá­lyozó vizsgát kötelesek tenni. Az iskolaigazgatók több eset­ben élnek ezzel a jogukkal, de a felmentettek gyakran nem tesznek osztályozó vizs­gát, végül tehát nem fejezik be az általános iskolát. Czibor Valéria nak; ellentétpárjuk a szintén ezévből származó Négy lot népdal vegyeskarra (Négy szlovák népaal címmel is is­meretes) vidám képeket, la­kodalmat, szénagyűjtést, tánc­jeleneteket mutat be. Az El­múlt időkből címmel, 1935- ben keletkezett három férfi­karnak már csak a szövege népi, zenéje önálló, eredeti alkotás. A „Nincs boldogta­lanabb a parasztembernél” kezdetű dal, bemutatója ide­jén, 1937-ben a leghősiesebb kiállás volt a magyar föld né­péért. A művek tolmácsolói a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttesének férfikara és a Szlovák Filharmónia Énekka­ra (mindkét együttes szlovák' és magyar nyelven is énekel). Vásárhelyi Zoltán és Szabó Miklós vezényletével. Fuvolán Johann Sebastian Bach ka­marazenéje nálunk kevésbé ismert, mint zenekari és vo­kális alkotásai, vagy csemba­lóra és orgonára írott művei. Kovács Lóránt néhány évvel ezelőtt megjelent szólóleme­zén a fuvolára írott szoná­ták közül szólaltatott meg néhányat. Az első felvétel nagy sikere után egy második válogatás került most a hang- lemezboltokba, ezen négy szo­nátát hallhatunk, még sok­kal szebb, letisztultabb, stí­lusos előadásban. A fuvolá­hoz csembalószólam társul, amely itt nem alárendelt kí­sérőszerepre szorítkozik, ha­nem egyenrangú virtuóz szó­lamokkal egészíti ki a fuvola játékát. Sebestyén János ér­zékeny csembalói átéka jól ér­vényesül a felvételen, a ket­tőshöz az egyik szonátában, a C-dúr darabban gordon­kakíséret is társul, melynek megszólaltatója Banda Ede. „többre becsülte A „nagy” Haydn testvér- öccse, Johann Michael Haydn, bátyjához hasonlóan, szin­tén szoros szálakkal fűződik hazánk zenekultúrájához; né­hány évig Magyarországon működött, a nagyváradi püs­pöki rezidencia karmestere­ként. Műveinek nagy ré­sze kéziratban az Esterházy hercegek archívumába került, majd onnan az Országos Szé­chényi Könyvtár zeneműtárá­ba. Több szimfonikus és ka­maraműve mellett egyházze­nei alkotásai a legjelentőseb­bek, e műfajban írott mű­veit bátyja, Joseph Haydn saját alkotásainál is többre becsülte. ' Az új lemez is e munkásságát mutatja be, a felvett három kórusmű mindegyike az Aprószentek ünnepére (in Festő Sanctorum innocentium) készült. A mű­vek Laki Krisztina, Csengery Adrienne és Németh Zsuzsa szólista közreműködésével, Szabó Miklós vezényletével a Győri Leánykar szép, stílusos előadásában szólalnak meg. Korda Ágnes AUTÓSOK! Az AUTOKER -nél is kapható a személygépkocsikhoz GUMIABRONCS ÉS TÖMLŐ TRABANTHOZ ÉS SKODÁHOZ: 1092 Budapest, Ráday u. 31. MOSZKVICSHOZ: 1061 Budapest, Paulay Ede u. 29. Wartburg, Trabant, Skoda, Moszkvics, Zsiguli, Polski-Fiat, Warszawa, Volga, Volkswdgen és Fiat típusokhoz: ÁLTALÁNOS FELSZERELÉSI CIKKEK SZAKUZLETE 1052 Budapest, Tanács krt. 26. FIATALOK! A FŐVÁROSI 4. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT SZAKMUNKÁSTANULÓKAT ISKOLÁZ BE az 1973/74-es tanévre, az alábbi szakmákban:- kőműves,- ács-állványozó,- épületburkoló,- tetőfedő,- bádogos,- épületlakatos,- villanyszerelő- víz-gázszerelő.- asztalos.- szobatestő-mázoló,- épületgep-szerelő.- vasbetonkészítő. Ä vidékről beiskolázott fiatalok számára tanulóotthoni ellátásról gondoskodunk, és ösztöndíjat, szerszámot, munkaruhát védőfelsze-elést adunk. ♦ A kőműves, az ács-állványozó és a tet®fedő szakmát tanulók mindezen felül havi 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést is kapnak. JELENTKEZHETNEK; jelenleg Vili. osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17. életévüket még nem töltötték be, személyesen v~-v levélben, vállalatunk Munkaügyi Osztályán* Budapest IX. Mámán Kató út 3—5. AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK: kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelő, gipszkarton-válaszfalszerelő, vízszigetelő, üveges, festő-mázoló szakmunkásokat, betanított munkásokat, segédmunkásokat, továbbá fűtésszerelőket, hidegburkolókat, hőszigetelőket, hézagmentes burkolókőt. Jelentkezés: Középületépítő Vállalat 1373 Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. Beszédes számok Nem végezték el az általánost

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents